Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-20 / 66. (4509.) szám

•qBinnndZTnn isBzofuq iptopjazsstip b q”:tpniR jajajaj pnjai^jjoj saqapjp zy ■jjn.iaq ajqz -dq qoupuuaif b upjn ejbso saja.v íjjozoq qpuojBq upimaS 99 iBinpa ubjzb s zoqqoj -jed nBnuaS b jjojnf jazoqjnj uaqfjazoq <íaj -|3Q ÁSoq ‘BjJiSaux 9JijauajJOj IBU19J XSbu b ‘snjiaBx lOJA'jáuxB ‘3a ui qpjjpjBj J9fBqBuoq-r>2 mnoi B jzb ÁSoq ‘qjjfj.iBJ qwnirizgpje^ •qnfpaj qnjuBqquq naqzoq qojBl^qtmin j« -BzoAipqBzsureA'io| s qajpnqaj uaq3aj9JdBZSt S9 -qouioq ij-red b íajiÁwaj9in J?q JJBJB juizszia sijbuuou b jbXupapbjbui Bq.19q.1aq -aj íjaqjoq rcurpj y •upf;jBd]Bq BufBjj ® ÜBJ -jejbj ipqjBq ibiuoj naqpjazoq jJopjazssjiQ

upjpod mijoy d |pufJop|8zssna )|D4|p|D4 4p>|j»qDUoq»6 iDUioy

■♦♦♦■

•JJOA ja49inonq 68 I?q«H

ia.vupuijisaíiaj idBU soSbijb ‘Sara ajjaj jjbje dBn uaAjáq jbjix saJ^uiojiq o0£9 JBpBxu y '■aoífqppiA 93uo>j B jb jjndax uruuo sa 3iaq -9P1ASBJJOJ iubíjoj Á3r.ti b uazs^Sa jjojnjja ‘aAjdAoq jpsBÁjoj snp^ b ‘BqBqujy jjndajjp jjajajB ‘jJaSnaj-izqqpjog b aj.iap ‘aAjndajjp jpdoing i9qSpzsJozsoiodjaja>j Ájpjis y *bjej -jpÁjppBui b q^jjiAaq 89 nojJBd-iaSuaj B (a

qBjSoj qozspjBq jaAjaure ‘9ZS xtba -Suuaq jbjeij ÁSa iSoq ‘qpjjojidEjjpSaui i$q -qavÁuoq b uBfdBjB as9ziar niníS b naqxxaj -jissojj 'aAiojafSaxu jjoa i3A9fiunXS BjjpAjpp -búi tuajjissoj b ÁjaxxiB ‘jXipjis XSa qajjoj -aj UBqpSuoyj B juuazs jpAaj y ‘jpqpSnoyi BSjaq b jjodBq jajaiéi saqapJ9 bjjbajxjpbxxí jnajjissoj 0a9i OBqSBZSjozsoJodjajayi y

X|pj;s X6s íjndaj

eqpjes|eq oxjjqv |oq6pzsjozso.iod*e|a)j

(TJIZa3TjaAÍ>-5{ BffpjBJÁJOj)

•jpf^lioq ajaqaj rpjBq b tnaipnara ja 0j.j0g.10q zb 39 ijpjiq-aSaup b zb iitoq ‘uiBjpnj ap -jtrouiag raujjpzs raa^j •qpfAiq qiau^Samo ^BjjBqeze “jupura etq saájaqi uoXdb^ •qu-jijjajzojjazs aoqira ‘aq jjndai qqoja zb nBSOÁuóztg •mpdBsajp Bpo jjajurqaj — jqnjjaA 9« aazsa ‘lur^ — •luraaqid jjpizs aiajaBS sb® «oj b iqB ‘BjniBiBpBni v pj uiBjjBjmu — ;in X[Bitj[-a®aTxto siq B zb a-jjaS.iaqjg ^.iBipBin ejajjiaj Ágún b zb jbjj jjjoa xnau A^oqiOQ — •iqnas jji jjoa tuan

nazaijj í niaqaxaA® niaqjaj ‘ja jaaiu 13 — .•qajzapaaq nBSopjoq

sa ra'pi qBjjruoq OAjaAsu ‘bajis raiajnzg ijuamja A3oq ‘pf ’ap ‘fBp — :jbuibSbhí uiajjaASu -ja sa UBqig-q zb uxajjnjaj Sipad ug -aCnAj -ÁjagiiasA-jsnza Aipjüj-aSanio b uBSBUijBpBip Bnpjn jjaguijiso — uaso-niso ‘nasD-niejj — *nóqB[qB zb juaqqa[iq sp jas -3Aaq XSa jjoSoapq ‘jBpBra Bqu.oi ^bu b jiiaqqaajoj bjjb ‘aiafaj b jjojOBddoq joaSbti BiBÍjojifj ’B-u^jn JjopoqdBq Rqpiq AjauiB ‘juj -ojj i’pp'Bui Bqmojjo A“bu b uib[Jia b juuu ‘jjcz^qqio ‘jjoSioj gjoSang •qBuuioAiB.nq -aSaujo na zb ^psjigas jjajjaq sí mán 9q

•pja BiUBtn b jjazan jannuazs ?Jrspj »9 naAajani iqnapinra jjq •iqinas jnBoaoiu 39 3ain ap ‘BjqaniBdB 9A pSojoXnoq raajzpa — jjqau jjajasjiSag —

•j[BnaBj>Bin ajaqaj ASbo b xirso®b.ibt| zaqaf -aj b jjoSba — jjjieo 'jjiso ‘jjiso ‘jjisq — •pjBlj iuibjba jutni cjjo®ojjbso a.toso sxq s bjjoj uapinin jpaj -ara qaugp ‘pjzspz b juiui ‘jjo^oqioj BJI^q^zs b ‘znj b jujra ‘jjaSa araazs y •rujarasípj jjajaqaj gijB ap raBÁSnqBso zb jjoa zy jAjBjiq-aSauio b za nazsig — :jaraaraaz9 b raBjjoj-iAmq 89 raujdBq B.i“psoiojBq .ipra aua aQ ijjiso ‘jjisó ‘jjiso ‘jjjeo — ’XTBqpqozs b raBjjojjBq jspSajjtso JjjBq iraBjBA a.ua zssA3a aoqqa g

•jujilnrq raajjara raan jaraaraazs b j.iara ‘uiBjiqj raau uiqpj ap ‘ajjazsaj zoqsBin -Í3a jaioso osjaj ‘osjb zb ÁSoqB ‘raBjjojjBq qssQ •ippBiii ajaqaj jnso b jjn j9nraafaj .ipra B.ipíjojQ 'jjpiazB ju>ira ‘rapzzoq jjoa qqaj -azoíj ‘jjjpzsaj Joqtra s raajjojxuoq jjaguijaq; ‘'juaddo.ijaj appBiu y qiraraas zb j.19 raa^j

•BjjozsfBq jBJBpiBtn b púira ‘.iojqop z^irijijp b ‘rapdiBsapa zb íraBAuB8ap9 zy •xrBqpqiozs b aj.10 jpBtuBj raojBpBia ASb^

•jbiubSbui ja xubjjoj-J05JI9 — jja qiossagjejg jja q0.s90S.1a-g; — •raajpzaq laSaaap -xp ‘ajzaSazs uibj J9raa'zs b A'SoqB s ojjqq b jajra ‘jjoa buuojubajo 'uaq>i“9A ranASp zb jjojzsBqqinS jppBra ajaqaj ASbu ‘jani -araazs b iubjjojjXujoj lazaAJoa juimu ASoq ‘raazeqajraa bjjb ^bsq qiraraag ipjuibSbui tuBjpiij inán SiqodBn npj2ra ba®oj jpjjg;

jráaqjaj za ziq qiASqoioj, —

— 16 —

•orai7g !-j -o *tt \ ‘tíjirjv ssxjj

•jaq»A9 nzssoq sotnyzg ‘uarj9 ‘nafi9 XSoh ‘qauafipSaj ‘qanafjpsajv sí qoSpjiA ’b uTjquipjp-iqoq s

•jBinpjpjqoq snj g lIIOpBJB S ‘>10119 ?zo>| qpupApipf b sí ug

•Sara nafjaj lararaojo qog aqjaíi ‘aAizs ‘raonpApj jzb ‘adaunpj safjajraojo uaX|x jaAXj\r

•BfdBudannr) qqBSxASaj t qqoiSBuSai Ájajq •BÍdBnaAau saApa>j

jji 9jiubj b jjazaqjpSaw

°vayrdvNA3N an qxinvx

•pjodsTiiMuoszog *% *o *A ‘mxoil qnioH

•JOJJ9P BTZDqBZSSIA sí JBqpqjypBM:

^qp^J B WSpjjA jr

‘jaÁSni b BfjBSoj>í

*j«q®aj9l inas jraraag oiü>ÍI?o 9 XSoq ‘i9f Bfpnx ‘jajazsarajaj dpzs y jjzsaiqajaj Egsaodsa y

•qnnJpA aApada Ajq naqA9 uapunn jaX[aj\j ‘qnnqBZSA9 saApaq xra y

‘zsbabj b ^ipajazo^i "ZSVAVX V

wmzgVoiIA^HPW s?ni

♦BJ9JJ9J qoSpijA y qnqArzsqaxujaÁS jnjo jjpzg ’BJBqosraau ‘qnfpnx ‘st xpAu b noFjg

•aqiziA ssuj qxzsajajaq g ‘ajaA qaujaxsBZBH

aAzojoq Bqaoqos3

*3joAu9isiq 89 qnxjsiq y

•jpra rajBj lojxzssaiu 9p ‘apjBpjo qxuop b juja •39aiA9q b jfnqojg ‘jpra zsbabj b Sajazo^j

'Í2aAQJiiiJi ‘ + '0 ‘ia ‘»Ag Xzvqi;$q:j

•qxzsqa.íSj UBqspjnuBj qauuaXS 9f V ‘qtjlBq jBui aspSoxuuinz aqsoaqfra V •jiaqxíia zb BÍjipiAjoj qzsBjjreOBj ‘X3axu uBqqof sj spinuBj b jbzsSbabx

•SajasqauuaXS B injQ s ^91 b UJPI9Z ‘Saiasaisa jppBixxaqsaaj jjbi* zsazg •jjajaj zpq B jadajaq ippsraB^iPO ‘jajaqxq d9zs b nofig ;zsbabj b app

•ZSYAVX V NQf

£‘J ’o 'JA ‘Bouy jraujxreAg

•BJ9S03UID b fiaXSjj JJO ‘BqpjxuBq b soxujto ssajs ;i9J9r9Ánasaad J9Sa zy íigjrtu ap ‘Xnoziq j?aöM •Bpnp b juiui ‘J9Aoq Xjo ‘B3I0 B za 81 dpZS 3Q •qnpqsotujxa pjozsj^qag ‘qupaio siq iSa qupqau uba

*aNy3I0 IW V

•Tqodsndluoszog £,j *o *ai ‘npjop qS9pn*A JJ9A UESopioq ijo qunAjzS ‘zsbabj ÍI9Z8 sjBsa ffpf qp •jpXjoqi Xu9J3zs B injoq Bqjoqosa s ‘joSpjjApq b jpui inpazs ra9ujajazs

‘jjbjb qrnizsaja zb ^bu^bj jaqz89j sg ‘qpqsaaj b qauuofBzssiA J9insi Joqjjv ‘jzsbabj b raoJpA UBqqof 2901 aQ ‘sj jajaj b U9 raajajaz§

’XZSVAVX V WOHYA

•praizg ‘boa? 8 ‘aqrjaj sijbh

•qBuuiBJ9JBq 09 ry ‘qfssa au BfBq XSopj ‘ufBaa jjozuXSiA gipuiui sí BJ9zy

•noraodBus9ja[nzg ajjaA uip^uBsapg •JpqiUBJBUTZS bjzsjx ‘urpjpJBq XSa uiaqau uba

•WYH9HVM N3 ZV

•BAag ‘ÍSjoXq XajjnH

•ZSBABJ dazs b JJI BJfn s ‘napúira jnÁ3 ajjaj9 fn uussBg •jazs9uuaj b S9 qoSpaiA y ‘qaj9J b jbui JjBUZoSpjiA

•qBuzSBABj b aqoujjH ‘SpjiApq b ou aqaA’jan •qoÁSBj S9 qospzBABH ‘qodBu Sapjq b ^Bujnrajg

*013ZQ>I ZSVAVX V

‘oyaiAQH v

ívsyni xouvadvn six

— n —

— qo —

Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmőn

A ŰMfyék

A. cinegefog'ás nekem mindig kedves téli mulatságom volt. Persze nekem nem az orrom fogta a cinegét, mint a mostani gyerekeknek. Tökből csináltam a cinegefogót, kitettem a kerítés tetejére, vagy a kút kávájára s estefelé már rendjére benne jaj- veszékelt a szegény kis fogoly:

— Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék!

Ilyenkor én mindig a két tenyerem közé

csuktam a fekete sapkás kis madarat s lestem vele Messzi Gyurkát, az öreg csőszt:

— Nézze, Gyurka bácsi, milyen cinegém Tan nekem!

— Milyen ugyan? — neszeit ki Gyurka bácsi a nagy báránybőr sapkájából, aztán kelletlenül legyintett a kezével.

— No, ezért ugyan kár volt azt a szép nagy tököt elprédálni, hiszen ez csak olyan parasztcinege.

— Hát van másforma cinege is?

•— Meghiszem azt, békám. A cinegék királya, az a valami. Azt kellene megfogni gyerekem. Az viszi a szerencsét a házhoz.

No erre én mindig elszomorkodtam és kiröpitettem a markomból a parasztcinegét.

— Küncsücsü, küncsücsü, küncsüesü! —• kiabálta vissza hálásan a madárka a sövény ágai közül, de én bizony meg nem vigasz- talódtam arra, hogy ő már kint csücsül. Eszem-lelkem csak a cinege-királyon volt már nekem akkor.

— Hát aztán milyen királyuk van a cinegéknek? — faggattam Gyurka bácsit. — Van annak koronája is?

— Van ám, szolgám! Kék koronája, rózsaszín palástja, fehér mellénye, piros csizmája van a cinegekirálynak. De legköny- nyebben megismerik arról, hogy hosszú fekete bársony a szakálla. A kerek világon egy madárnak sincs olyan.

Attól fogva aztán mindig lestem a cinegekirályt, de soha se került elő. Hallani se hallott róla senki, csak Messzi Gyurka, az pedig mindig fakulás ember volt. Az édesapám‘'meg is pirongatta érte, hogy mit árait ilyen mesékkel.

— Nem mese az, Márton szomszéd — erő- fiitgette az öreg. — Láttam én egyszer még a, fészkét is a nádasban. Még a szavát is hallottam. Azt mondta: csitt, csitt!

— Álmodta kend azt, bátya nevetett az édesapám e magam se igen hittem többet £ cinegék királyábanHanem ekkortájt megint hirt hallottam róla. Messzi Gyurka újságolta, hogy mikor hajnalban kerülte az erdőt, látta a cinegekirályt a bogáncskórok tetejében.

— Most nyáron? — vetettem ellen. — Hiszen télen van a cinegék járása, mert olyankor nincs nekik mit enni az erdőiben.

— Drót-oztasd össze a fejedet, öcsém, hogy szét ne vesse a nagyész! — íortyant föl az öreg. — Nem úgy van ám az a cinege-királynál, mint a szegényfajta cinegénél, az akkor jön-megy, amikor ő akar. Vizsgázza a népeit, alhogy neki tetszik.

Hát ez jutott eszembe most, ahogy ezt a szép nagy tököt megláttam. Megcsináltam a fogót és kitettem az ól tetejére, szerencsét próbálni.

Egy kis óra múlva látom ám, hogy valami hosszufarku madárkára csapódik rá a kelepce ajtaja.

— Jaj, tán a cinege-király! — dobbant nagyot a szivem s nyargaltam oda az ólhoz ész nélkül.

Az volt az csakugyan. Kék a feje, fehér a melle, rózsaszín a háta, fekete bársony a szakálla. Szakasztott olyan, amilyennek Gyurka bácsi mondta. Még a szava is az:

— Csitt, csitt!

Ijedten nézett rám az aranyszínű sze- mecskéjével, ahogy a markomba vettem. De nem haragosan csittegett, csak félénken. Úgy, hogy egyszerre magfájósodott a szivem. Egyszerre szétnyitottam a markomat:

— Eredj haza, cinegék királya, a né-, peidlhez!

A madárka kirebbemt a kezemből, de nem surrant el mindjárt. Háromszor-négyszer körül repkedett, mintha mondani aka-rha valamit:

— Csin-csin-cein — csengett a hangja, mint a karácsonyi angyal kis ezüst-csengője.

Engem hirtelen végigboirzongatott a hideg s ahogy belefutottam a szobába, édes szülémhez, egyszerre eszembe jutott, amit Messzi Gyurka mondott:

— No, nem tudom, nem szalajtotta-m-e el a szerencsernadárral a szerencsémet?

El biz azt, másnap már én is ott feküdtem a tisztaszoba nagy ágyában, este elővett a láz s Titulász doktor bácsi én felettem is törülgette már a pápaszemét:

— « —

A KISM AGY ÁROK ARANYKÖNYVE

Gimnáziumi és polgári iskolai tanulók:

ARANYGÁRDA:

Mungyer Trudi, reálgimn. I. 0. t„ Nagyszombat.

Elemi iskolai tanulók:

GYÉMANTGARDA:

Kis Erzsi, VTL o. t., Szimő.

ARANYGARDA:

Czakó Ferenc, V. 0. t., Tardosikedd; Szilvás Ella VI. 0. t., Nagvód; Révész Dina,

VI. 0. t., Nagyód; Kovács Gizi, VI. 0. t.,

Nagy ód.

EZÜSTGÁRDA:

Vitkó Ferenc, V. o. t., Tardostkedd.

HÓKA

A FÖSVÉNY SKÓTOK.

Egy skót, egy angol, egy walesi meg egy ír ebédre voltak hivatalosak: szokatlan

ebédre, mert a vendégék mindegyikének hozzá kellett járulnia valamivel az ebédhez.

Az angol húst vitt, a. walesi süteményt, az ir krumplit, a skót pedig — magával vitte az öccsét.

AZ UGATÓS KUTYA.

— A kutya., amelyet a múlt héten kaptam, égész éjjel ugat. Adj tanácsot Feri, mit csináljak?

— Kelj fel és játsz vele.

A KIS FURFANGOS.

— Mit csináltál azzal a koronával, amit azért adtam, hogy a csukamájolajat vedd be?

— A feléért cukrot vettem, a többit pedig Pistinek adtam, amiért bevette helyettem az orvosságot.

MI FAJ? %

Egész nap ugrált, tornászott Pali és estére bizony izomgyulladást kapott. Amint szomorúan ül, megkérdik tőle:

— Mi fáj, Palkó? A fejed? ■

— Nem.

— A hátad?

— Nem.

— Kezed, lábad?

— Nem.

Hát?

_ ♦— Fá.j az egész gyerek! — ©óhajt Palkó.

NEM ÉBREDHET FEL.

— Ébredj fel, kisfiam, már reggel van.

— Nem lehet anyukám.

— Miért nem? Valami bajod van?

— Dehogy! De már régen ébren vagyok,

KIS LEVELEK

Gyeszat Erzsébet, Lénár Ilona, Haris Pétiké, Balia Veronika. Felvettelek a kis magyarok táborába. — Bállá Ilonka. Versed a legközelebbi számiban közölni fogom. —* Kovács Józsi. Versedet várom. — Kálmán László. A megfejtéseket beküldheted a kis pajtásod levelével. Felvettelek a kis magyarok táborába. — Meskó Györgyike. írd meg hány éves vagy és hányadik osztályba jársz. Mesédet közölni fogom. — Haris Mariska, A megígért fényképet szeretettel várom. Légy kis türelemmel, verseid sorra kerülnek. — Szilvás Ella. A megfejtések beküldésekor nem szükséges az ábrákat lerajzolnod és a kérdéseket leírnod. Elegendő, ha a megfejtett szavakat a számmal jelzett kérdéseik sorrendjében leírod. ■

MEGFEJTÉSEK

A 11. sz. rejtvényeinek helyes megfejtése:

Keresztrejtvény: Piskóta, ád, ág, reg, ágy, sikátor, amr, ivó, nagyzol. — Párosán, ide, kő, tág, agyáról, pá, ima, tiz, óvó. — Ber- náth József rejtvénye: Hatóság. — Szuh

Vima rejtvénye: Gát, túr, réz, zár, rák, kád, dér. — Fray Márta rejtvénye: Kakas, labda, Mózes, ródíi. sikos. kalamáris. — Kovács Gizi rejtvénye: Kávé. ékes, kéve, Néró,

Elek, futó, egér, liba, Emma, jövő, toll, savó. — Haris Mária rejtvénye: Határ. —

Klucsik Tildus rejtvénye: Veréb, rág, né- ger.

A 11. sz. rejtvényeit helyesen fejtette meg:

Alagi József, :: Bíró István. Beneze Károly. :: Darvas Szilárd, :: Forgách Ildikó, Forgáeh Klárika. Fekete János, :: Gúnya Mihály, Gergely Ferenc, :: Horvát Ferenc, Halas Kázmér, Haris Mariska, Haris Pétiké, :: Illés Mária, :: Jelűnek Ölik a, :: Kovács Péter, Kis Ferenc, Kocsis Izabella, :: László Dénes, Linner Ilonka, :: Molnár Teréz, Martos Béla. :: Rogenfisríh László, Rozlps- nik Bözsi, Révész Dina, Riszner Jenő, Ri|z-* ner Karcsi, Róth Bözsi, :: Sebők Éva, Sebők Juci, Sebők Pál, Sós Sándor, Siói ölik Évi ke, Seb ölik Ildikó, :: Szilvás Ella, Szuh Vilma, :: Thoma Oszkár, Takács Angika- Tóth Jenő, Török Jetván, :: Ürge Etelka, u Virágh Vilma, :: Zsámbó Lajos,