Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-02 / 50. (4493.) szám

8 1938 március 2r szerda, i *PT*XG*r '* * ' A jubiláló kassai műkedvelők KASSA. — A minap társasvacsora volt a kas­sai Katolikus Legényegyletben. Az egyesület szi­nt gárdájának tiszteletére rendezték és mindenki ott volt, akinek valami része volt a nagymultu szinikultura munkájában. Nem hivatásos színé­szek voltak ott és nem is műkedvelők. Teljesít­ményeik messze túlhaladják a műkedvelői nívót. Ötvenéves egyesület tagjai gyűltek össze, olyan egyesületé, amely megindulásakor is szini elő­adással mutatkozott be és majdnem ettől az idő­től kezdve rendszeresen rendezett szinelőadáso- kat. A gárda tagjai iparosok, kereskedők, hiva­talnokok, üzemi alkalmazottak, munkások. Mint látható, igazi demokratikus szervezeten nyugszik a Legényegylet szinikulturája és olyan lelkes ön- feláldozás jellemzi e kulturmunkát, amely csak igaz, benső testvériségből fakadhat. A legelfog- laltabb színészek ezek, mert reggeltől napestig üzemekben és irodákban dolgoznak, a rendes napi munka elvégzése után, mikor más pihenni vagy szórakozni tér, ők lóhalálában sietnek az egyesületbe és ott próbálnak, tanulnak, színpadot épitenek, zenélnek, rendeznek, súgnak, szabályos színházi üzemet tartanak. Ez az ő szórakozásuk, de munkájuk sokkal jelentősebb, sokkal több, mint szórakozás. Kicsit emlékeztet ez a lelkes mozgalom a nürn­bergi Hans Sachs és mesterembertársainak mun­kájára, amely a német szini kultúra számára ép­pen olyan jelentős volt, mint az angol szini kul­túra számára Shakespeare működése. Az ötven­éves Legényegylet színházának nincs házi költő­je, aki korszakossá tenné a mozgalmat, más kör rülmények teszik korszakossá a kassai Katolikus Legényegylet színházi munkáját. Itt is mester­emberek teszik a kulturmunkások zömét, ha nin­csenek is céhbe tömörülve, mint a nürnbergiek a tizenhatodik században és ha eredményeik nem is jelentenek többet, minthogy kifogástalan szin- előadásokat tudnak produkálni. Mint Tost Bar­na mondotta a vacsorán dicsérő pohárköszöntő­jében, olyan tökéletes szini gárda ez, amelyre büszke lehetne akármelyik hivatásos színigazgató is. Az ötvenéves egyesület nevében mondott kö­szönetét Tost prelátus a szini gárda minden tag­jának, különösen kiemelve Marossy Lajos érde­meit. A kiváló színészt és rendezőt éppen akkor küldte a Gondviselés a szini gárda élére, — úgymond, — amikor arra újabb és felelősségtelje­sebb hivatás várt. Valóban igy van. Eddig a Legényegylet szini gárdája csak az egyesület tagjainak és a tagok széles környezetének nyújtott szórako­zást, felüdülést és erősödést a színpadról hallott erkölcsi tanulságokban és igazságokban, most azonban jelentősen kibővült a feladat: az év legnagyobb részében a Legényegylet szini elő­adásainak kell pótolni a hiányzó hivatásos ma­gyar színészetet És ebben a hivatásteljesitésé­ben lehet összehasonlítani éppen a kassai műked­velőket a régi nürnbergi „műkedvelők*‘-kel. A kisebbségi magyar kulturéletben felelősségteljes feladatot kapott a szini gárda és e korszak tör­ténetében jövő és hírnév vár reá. Itt is a mester­emberek önfeláldozó munkája járul hozzá a nem­zeti kultúra megmentéséhez és éppen ez a döntő szempont. Nem művészi és irodalmi értékelésről, hanem a magunk helyzetében talán ennél is több­ről van szó: a nemzeti kulturöntudat fenntartá­sáról. Valóban, mintha a sors készitette volna elő mai feladatára ezt az együttest, amely éppen most érte el kivirágzását a kvalitásban. Nem csak a magyar tehetség virágzik a nehéz időben, de a magyar áldozatkészség is és éppen a szé­lesebb társadalmi osztályok körében. Valóban megérdemelte a szini gárda minden egyes tagja, hogy személyenként aposztrofálják és méltas­sák őket, hogy Kmetz György káplán, a szini gárda egyházi vezetője, az annyira szeretett „Gyuri bácsi" tette ragyogó humoru szeretettel. A megdicsért szini gárda tagjai a helyszínén mu­tatták meg, hogy milyen buzgók, szívesek és fá­radhatatlanok: vacsora után remek kis kabarét rögtönöztek a színpadon. És jelentős tanulság a szini gárda munkájából: a kitűnő gárda remekül ad elő mindenféle dara­bot, drámát, vígjátékot, operettet, de a legtöké­letesebben és a legnagyobb sikerrel mégis a nép­színművet! A népszinmüirodalom maradandó ér­tékű darabjait mutatják be égymásután és ezek­ben az előadásokban a legtökéletesebbek a szí­nészek, a leggördülékenyebb a rendezés és az összjáték. De a közönségnek is a legjobban tet­szik a népszínmű. A nézőtér ilyenkor úgy meg- zsufolódik, hogy mozdulni sem lehet, a tetszés­vihar összeforrasztja a színészeket a közönség­gel és valóságos lelkes ünnep minden ilyen elő­adás. A népi művészet kell ma az egész vonalon, akár régi eszközökkel, akár uj eszközökkel dol­gozó népi művészet. A népszínműnek itteni nagy sikeréből okulhatna minden hivatásos színigaz­gató. És végül egy kis adat, amely talán leginkább jellemzi a Katolikus Legényegylet kulturmunká- sainak lelkületét: van egy tagja a szini gárdának, aki tizenkét évvel ezelőtt tartotta huszonötéves műkedvelői jubileumát az egyesület színpadán. Akkor megünnepelték, elbucsuztatták, mert ő maga kívánt nyugalomba vonulni, hogy átadja helyét a fiataloknak. A nyugalmazott műkedvelő tizenkét évig pihent, néhány hónappal ezelőtt aztán újra jelentkezett, hogy ismét dolgozni akar. Dolgozik is: népies zsánerfigurát senki sem tud úgy alakítani a színpadon, mint ő. Harminchét év után folytatja ott, ahol elkezdte: a magyar kultúra munkahelyén. A neve; Dorozsmay András. (r>) Három évig ingyen tanulhat! Londonban a világ negyven tehetséges fiatal muzsikusa PRÁGA. — Az európai külügyminisztériumok a napokban rendkivül érdekes tartalmú átiratot kaptak a Londonban székelő angol zenei tanácstól. A tanács elnöke közölte, hogy nemrégiben elhatározták: az an­gol zenei kultúra népszerűsítésére a világ minden kul- turállamából egy fiatal muzsikust meghívnak Angliá­ba. A fiatal muzsikus három esztendőn át az angol ze­nei tanács vendége Londonban, gondoskodnak ellátá­séról és zenei képeztetéséről. Az angol zenei tanács elnöke átirataiban arra kéri a külügyminisztériumokat, hogy jelöljenek ki egy-egy fiatal muzsikust, aki szep­tember elsején jelentkezhetik Londonban az angol ze­nei tanács előtt. Budapesti jelentés szerint a magyar külügyminisz­térium érintkezésbe lépett a Zeneművészeti Főiskolá­val, ahol úgy döntöttek, hogy egy fővárosi iskola- igazgató 16 esztendős fiát küldik ki Londonba. Az angol zenei tanácsnak már be is jelentették a boldog fiatalember nevét. Az angol zenei taáncs összesen 40 államot kért fel arra, hogy egy-egy muzsikus tehetséget küldjön ki Londonba. A tanács terve az, hogy három esztendön- kint megismétlik a jelöltek behívását. így akarja elér­ni a tanács azt, hogy az egész világon olyan meg­becsülése legyen az angol zenepedagógiának, amilyet megérdemel. (*) Magyar kul túr előadások Beregszászon. A beregszászi PRMKE legközelebbi kulturelőadá- sát március 3-án, csütörtökön este 6 órakor ren­dezi a Bereg.megyei Kaszinó nagytermében. Elő­ad: Scheffer Miklós tanár a magyar neobarok szellemi mozgalmairól. Előtte Páricska Zoltán felolvas Kvakovszky Lenke Írónő novelláiból. Belépés díjtalan. (*) Mihola Gyusza nagysikerű nótaestje Nagy- megyeren. Tudósítónk jelenti: A nagymegyeri Katolikus Ifjúsági Egyesület nagyszabású műso­ros estet rendezett, amelynek kiemelkedő pontja Mihola Gyuszi vendégszereplése volt. Mihola Gyuszi legújabb huncut-nótáit és táncslágereit énekelte és hegedülte. Előadták dr. Borka Géza és dr. Mihola Gyuszi egyfelvonásos vigjátékait és egy táncduettet. A műsor minden egyes pont­ját a közönség nagy lelkesedéssel fogadta. A bevezető beszédet Hencz J. igazgató-tanitó tar­totta. (*) Megismétlik az Aranymadár pozso­nyi előadását. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A pozsonyi Műkedvelő Színpad a nagy sikerre való tekintettel március 6-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a Vigadó kistermében megismétli az „Aranymadár" cimü operett előadását az eredeti szerep- osztásban. Jegyek Vágó jegyirodájában. (*) A zselizi dalosok farsangi kulturest­jén színre hozták az Obsitos cimü operettet. A zsúfolásig megtelt hatalmas kultúrterem közönsége szűnni nem akaró tapsokkal há­lálta meg a műkedvelő gárda teljesítményét. Ki kell emelni Éder Elluska, Bajkay Milike és Hegedűs Ica, valamint Csala Ilka, Kotsi Antal, Lukács Ferenc, Fejes József és Ma­jor Ferenc teljesítményeit, amelyek megha­ladták a műkedvelői nívót. A zselizi dalosok Nemes Jenő igazgató-tanitó vezetésével pompásan szerepeltek. Az operett kísérő­zenéjét Csiba József tanító látta el. (*) A pozsonyi YMCA rendezésében március 3-án este félnyolckor Levatich Ist­ván mérnök „A mai kor építészete” cimmel tart előadást a szemináriumban. Jegyek 3 koronás árban, diákoknak 50 százalékos kedvezmény. — Március 8-án esti félnyolc órakor Khin Antal tanár „A csallóközi ara- nyászok" cimmel tart előadást vetített ké­pekkel. Jegyek 2—3 koronás árban kapha­tók Frank illatszertárában, Lőrinckapu-u. 1 és az YMCA-ban. A ftGzsGkyi htoaik to&sota: ALFA: Az elátkozottak vára. (Annabella,) ÁTLÓN: A hindu síremlék. (La Jana.) LUX: A szerelem országa. METROPOL: Nagy Péter cár. (Orosz film.) TÁTRA: Marietta. (Eggerth M.) URÁNIA: Hajnalhasadás. (Annabella.) VIGADÓ: Doktorkisasszony. (D. Parlo.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Márc. 1—2—3: Egy nyolcadlsta regénye. Márc. 4—5—6: Az anyaszlv. Márc. 7—8: A hálókocsik madonnája. RÁDIÓ MOZI Márc. 1—2: Hajrá a halálba. Márc. 3—4—ö—6: A falusi kislány. Márc. 7—8: A Mester-uccai (luki . SPORT , Bárczy Oszkár és Váss Jenő tárgyalásai a Középkerületben Impozáns rendkívüli közgyűlés Rimaszombatban ■ Látogatások az egyleteknél ■ RIMASZOMBAT. — (Kiküldött, tudósítónktól) Az utóbbi években a szlovákiai magyar sport egyik nagyon fontos végvárában, a Középker.ü- Ietben erős hanyatlás állott be. A hanyatlás főoka a Füleki TC és a Losonci AFC kiválása a kerületi bajnoki fordulókból. Mióta a kerület eme két ve­zető-egyesülete a divízióban játszik, azóta az itt­maradt egyesületek nehéz anyagi gondokkal küz­denek. Ugyanis a kerület mérkőzéseket látogató közönsége vasárnaponként nagy számban látogatja a losonci és fiiieki diviziós mérkőzéseket, úgyhogy a kerületi bajnokságokat úgyszólván „üres ház” előtt bonyolítják le, minek következtében a kerü­leti egyesületek teljesen leszegényedtek, sőt erő­sen eladósodtak. A kerületi és szövetségi illetmé­nyek megfizetésére is képtelenek az egyletek és a kerület adminisztrációja is csak a direktórium agilis és áldozatkész tagjainak segítségével lehet­séges. De nagy, sőt súlyos bajokkal küzd a két úgynevezett „nagy egyesület”: a LAFC és az FTC is. A LAFC-ot a vezetőség] krízis és a jobb játékosok „szipkázások” utján való elvesztése, a Füleki TC-ot pedig a tavalyi ligaselejtezőn ért hatalmas anyagi kudarc sodorja a tönk szélére. Főleg ezek. azonban még több más baj is, arra késztették a direktóriumot, hogy mindent elkö­vettek azirányban, hogy az illetékes szövetségek a helyszínén vizsgálhassák meg a bajokat és a le­hetőség szerint orvoslást nyújtsanak. A szövet­ségek és vezetőik — áldozatot nem kiméivé — eleget tettek a kérelemnek és mint azt már jelen­tettük, vasárnap Rimaszombatba érkezett Bárczy Osz­kár, a CsMTSz elnöke és Vass Jenő, a CsAF— MLSz társelnöke és délután a városháza tanács­termében a kerületi direktórium és az egyesü­letek kiküldöttei részvételével közös értekezle­tet tartottak. Az értekezleten, melyen úgy Bárczy Oszkár, mint Vass Jenő meleg szavak­kal biztosították az egybegyűlteket a Szövetsé­gek jóindulatáról, a Ragyolci TC ég a Pelsőc! SC kivételével minden egylet képviseltette ma­gát és sorjában adták elő panaszaikat, sérel­meiket és segély iránti kérelmeiket. Képviseltette magát és érdemlegesen kapcsoló­dott be a tárgyalásba a Birói Testület is. A kikül­döttek már a gyűlésen részletes felvilágosítást kaptak a lehetőség szerint, azonban az egyes egyletekkel érdemlegesen csak a hétfői és keddi napokon fognak tárgyalni, amikor is Bárczy elnök és a kerület vezetősége látogatási tesz az egyleteknél. Hétfőn délelőtt Bárczy elnök a Rimaszombati Törekvés és a RÍ- matamáisfalvai MiSO vezetőségével tárgyalt, majd látogatást tett dr. Eszenyl Gyula városbirónál Hétfőn délután autón az osgyáni, apátfalva!, lo- sodcí, losonckisfalusi és füleki egyesületek veze­tőit kereste fel Bárczy elnök, mig kedden a pel- sőci és tornaijai egyleteknél tesz látogatást, vé­gül a direktórium vezetőivel tart megbeszélést. A körútra elkíséri a bizottságot lapunk munkatársa is és részletes tudósítással fog beszámolni a ma­gyar sport ezen fontos eseményéről. (jm.) Azamatőrténykéaész]*} Amig az általános amatőr csoportokat és zsánerképeiket vesz fel, addig senkii sem kriti­zálja a felvett személyek arcát. Egész máskép áll a dolog., ha valakit külön azért ültetünk a gép elé, hogy arcvonásait megörökítsük. Ilyen­kor a kapott kép nagyon gyakran nem felel meg sem az amatőr, sem a lefényképezett személy igényeinek. És gyakran halljuk azt a kiszállást: arcképet jól csak a fényképész készíthet. Magától értetődik, hogy a fényképész, aki­nek berendezése főleg arcképek felvételére van beállítva, egészen más minőségű képet tud ké­szíteni, mint az amatőr. A legtöbb amatőrnek megfelel egy — mondjuk — 13X 18-as kép, 4—5 cm. fejmagySággal. Ilyen nagy gépet ma senki sem vesz, bár régidivatu, úgynevezett utazókamrák potom pénzen kaphatók, igen ké­nyelmesen kezelhetők és nagy kazettáikban be­tétek segélyével akár 6X9~es lemezt is hasz­nálhatunk. Nagy előnyük, hogy igen hosszú ki­huzatuk révén más, pl. termeszetitudományi felvételekhez is kitünően alkalmasak. Mit kell a jó arckép készítésénél figyelembe venni? Vegyük először a technikai részt. A fej ere­deti nagysága lehetőleg ne maradjon 15 milli­méteren alul. MiniáL kisebb, annál nagyobbra kell nagyítani, annál inkább meglátszik a film szemcsézettsége és annál rosszabb lesz az ár­nyalatok rajza. Lehetőleg ne menjünk 6X9 alá; e nagyságra már 2 cm.-es fejet készíthe­tünk. Ügyelni kell arra, hogy a fej bizonyos távolságban maradjon az óbejktiivtől; mert ha ahhoz tudlközal jut, torzképet rajzol; a legelső az, hogy aránytalan nagy orrot kapunk. A leg­jobb, ha a fejet körülbelüli 3 méter távolság­ból vehetjük 'le, de azért 1 m. 50, sőt 1 m. sem lesz még rossz. A negatívot ne engedjük na­gyon sűrűre fejlődni, mert a tulllfödőtt és rá­adásul kemény negatívból sohasem lesz jó arc­kép. t Másodszor: a bőr apró tisztátlanságainak, ráncainak leplezésére haisznélijunk valaríiiilyen lágyítót („Duto") lencsét; legegyszerűbb eset­ben a kissé életlen beállítással felvett kép ugyanolyan hatást ad. Az élesség tompítását kü­lönben a nagyításnál is eszközölhetjük. A panfilim sokszor jobb eredményt ad minden más nega- tivanyagnál, különösen a szőke haj ábrázolásá­ban. A megvilágítás dolgában az utóbbi évtized igen nagy változást hozott az iizlés dolgában; mig azelőtt elkerültünk minden erős egyoldalú fényt, addig ma élvezzük a vetnő napfényben vagy még verőbb fényszóró viliágánál felvett képet. Sőt. a legtöbb portréző amatőr ma már áttér a kis házi fényszórók használatára, me­lyekkel igen szép hatásokat lehet elérni. Bő­ven elegendő a kis 250 wattos Qsram Nitiafot i S, mely ugyan csak két óráig ég, de ennek fe­jében igen sok kék sugarat bocsát ki és rövid expozíciókat enged meg. Egy fényszóró elégi; az ámyékosi oldal megvilágítására közönséges 75 wattos cpállámpa keli. A fényszórót külön­ben házilag is elkészíthetjük. PanfÜlmmei F/4.5- nél 2—3 másoperces expozíciós idő rendesen elég szokott lenni. Mindamellett kezdőknek a szétszórt nappali fényben való dolgozást ajánljuk; al mestersé­ges fényforrásnak nem szabad a modellre bán- tólag hatnia. Általában az egész felvételi eljá­rásnak és a fényképész személyének nem sza­bad a modellt zavarnia. Azért oly jók néha az amatörportnék, mert a felvevő ismerős, aki a modellt nem idegesíti. Ez a portnébezés legnehezebb része. A gép természetesen állványon várakozik, most oda­ült etjük a „kísérleti nyulat" és megfigyeljük arc­vonásainak 'kialakulását. Vannak egyének, akik rövid 2—3 másodperc elmúltával már me­rev, idegenszerü, esetleg színpadias arcot ölte­nek. Ezeknél természetesein ezen 2—3 másod­percen belül kell elkészülni. A modell lehetőleg ne tudja, mikor nyomjuk meg a kioidót, amit egyszerűen kissé hosszabb, 40 cm.-es kioldó használatával érünk el, melyet a gép háta mö­gött tartunk. Az amatőr persze arcával sem árulja el, hogy mikor eszközli a felvételt. Mo­dern záraink teljesen nesztelenül működnek és rég elmúlt az az idő, amikor a zár éles csatta- nássa! nyílt ki. Ezért a „B" betűs helyzetet; használjuk, még akkor iis, ha rövid, féllmásod- perces expozíciót igényelünk. Nagy ablakkal biró modem ház szobájában könnyű arcképet készíteni; régi házakban kis, lehetőleg kiét függönnyel ellátott ablaknál majd­nem lehetetlen. Ez esetben jó a fényszóró. Az árnyas oldalt legegyszerűbb esetben székre akasztott fehér kendővel világosítjuk fel Fontos a háttér szerepe. Mindennemű min­tás fal vagy kendő csak elvonja a szemlélő sze­mét a fődologtól; sima szürke karton, az úgy­nevezett bőrkartom a legjobb háttér. Vastag, 70X90 cm. nagyságú lapok, melyeknek előnye az, hogy használaton kívül helyezve, valamilyen szekrény mögé tolhatok. Vannak neves amatő­rök, mint például az amerikai Thorek, kik arc­képeiket rajzolt háttérnél látják el. Ez azon­ban igen nehéz, csak ritka tehetség számára! járható ut. Végiül még egyet: Hölgyeket sem divatos ka­lapban, sem cifra ruhában fel ne vegyünk. A ruha divatját veszti és tiz év múlva a fénykép teljesen elavult. Elég anyáink albumába, nézni, hogy az ott látható kalapok rajos derültséget keltsenek. Egyszerű, sima blúz. a hajban semmi szalag és a fej ne legyen egész frissen fésülve, ondóiéivá, mert különben fodrászreklámkiint hat. ém ;; Az amatőrportré csoportokat és S, mely ugyan csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom