Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-02 / 50. (4493.) szám
8 1938 március 2r szerda, i *PT*XG*r '* * ' A jubiláló kassai műkedvelők KASSA. — A minap társasvacsora volt a kassai Katolikus Legényegyletben. Az egyesület szint gárdájának tiszteletére rendezték és mindenki ott volt, akinek valami része volt a nagymultu szinikultura munkájában. Nem hivatásos színészek voltak ott és nem is műkedvelők. Teljesítményeik messze túlhaladják a műkedvelői nívót. Ötvenéves egyesület tagjai gyűltek össze, olyan egyesületé, amely megindulásakor is szini előadással mutatkozott be és majdnem ettől az időtől kezdve rendszeresen rendezett szinelőadáso- kat. A gárda tagjai iparosok, kereskedők, hivatalnokok, üzemi alkalmazottak, munkások. Mint látható, igazi demokratikus szervezeten nyugszik a Legényegylet szinikulturája és olyan lelkes ön- feláldozás jellemzi e kulturmunkát, amely csak igaz, benső testvériségből fakadhat. A legelfog- laltabb színészek ezek, mert reggeltől napestig üzemekben és irodákban dolgoznak, a rendes napi munka elvégzése után, mikor más pihenni vagy szórakozni tér, ők lóhalálában sietnek az egyesületbe és ott próbálnak, tanulnak, színpadot épitenek, zenélnek, rendeznek, súgnak, szabályos színházi üzemet tartanak. Ez az ő szórakozásuk, de munkájuk sokkal jelentősebb, sokkal több, mint szórakozás. Kicsit emlékeztet ez a lelkes mozgalom a nürnbergi Hans Sachs és mesterembertársainak munkájára, amely a német szini kultúra számára éppen olyan jelentős volt, mint az angol szini kultúra számára Shakespeare működése. Az ötvenéves Legényegylet színházának nincs házi költője, aki korszakossá tenné a mozgalmat, más kör rülmények teszik korszakossá a kassai Katolikus Legényegylet színházi munkáját. Itt is mesteremberek teszik a kulturmunkások zömét, ha nincsenek is céhbe tömörülve, mint a nürnbergiek a tizenhatodik században és ha eredményeik nem is jelentenek többet, minthogy kifogástalan szin- előadásokat tudnak produkálni. Mint Tost Barna mondotta a vacsorán dicsérő pohárköszöntőjében, olyan tökéletes szini gárda ez, amelyre büszke lehetne akármelyik hivatásos színigazgató is. Az ötvenéves egyesület nevében mondott köszönetét Tost prelátus a szini gárda minden tagjának, különösen kiemelve Marossy Lajos érdemeit. A kiváló színészt és rendezőt éppen akkor küldte a Gondviselés a szini gárda élére, — úgymond, — amikor arra újabb és felelősségteljesebb hivatás várt. Valóban igy van. Eddig a Legényegylet szini gárdája csak az egyesület tagjainak és a tagok széles környezetének nyújtott szórakozást, felüdülést és erősödést a színpadról hallott erkölcsi tanulságokban és igazságokban, most azonban jelentősen kibővült a feladat: az év legnagyobb részében a Legényegylet szini előadásainak kell pótolni a hiányzó hivatásos magyar színészetet És ebben a hivatásteljesitésében lehet összehasonlítani éppen a kassai műkedvelőket a régi nürnbergi „műkedvelők*‘-kel. A kisebbségi magyar kulturéletben felelősségteljes feladatot kapott a szini gárda és e korszak történetében jövő és hírnév vár reá. Itt is a mesteremberek önfeláldozó munkája járul hozzá a nemzeti kultúra megmentéséhez és éppen ez a döntő szempont. Nem művészi és irodalmi értékelésről, hanem a magunk helyzetében talán ennél is többről van szó: a nemzeti kulturöntudat fenntartásáról. Valóban, mintha a sors készitette volna elő mai feladatára ezt az együttest, amely éppen most érte el kivirágzását a kvalitásban. Nem csak a magyar tehetség virágzik a nehéz időben, de a magyar áldozatkészség is és éppen a szélesebb társadalmi osztályok körében. Valóban megérdemelte a szini gárda minden egyes tagja, hogy személyenként aposztrofálják és méltassák őket, hogy Kmetz György káplán, a szini gárda egyházi vezetője, az annyira szeretett „Gyuri bácsi" tette ragyogó humoru szeretettel. A megdicsért szini gárda tagjai a helyszínén mutatták meg, hogy milyen buzgók, szívesek és fáradhatatlanok: vacsora után remek kis kabarét rögtönöztek a színpadon. És jelentős tanulság a szini gárda munkájából: a kitűnő gárda remekül ad elő mindenféle darabot, drámát, vígjátékot, operettet, de a legtökéletesebben és a legnagyobb sikerrel mégis a népszínművet! A népszinmüirodalom maradandó értékű darabjait mutatják be égymásután és ezekben az előadásokban a legtökéletesebbek a színészek, a leggördülékenyebb a rendezés és az összjáték. De a közönségnek is a legjobban tetszik a népszínmű. A nézőtér ilyenkor úgy meg- zsufolódik, hogy mozdulni sem lehet, a tetszésvihar összeforrasztja a színészeket a közönséggel és valóságos lelkes ünnep minden ilyen előadás. A népi művészet kell ma az egész vonalon, akár régi eszközökkel, akár uj eszközökkel dolgozó népi művészet. A népszínműnek itteni nagy sikeréből okulhatna minden hivatásos színigazgató. És végül egy kis adat, amely talán leginkább jellemzi a Katolikus Legényegylet kulturmunká- sainak lelkületét: van egy tagja a szini gárdának, aki tizenkét évvel ezelőtt tartotta huszonötéves műkedvelői jubileumát az egyesület színpadán. Akkor megünnepelték, elbucsuztatták, mert ő maga kívánt nyugalomba vonulni, hogy átadja helyét a fiataloknak. A nyugalmazott műkedvelő tizenkét évig pihent, néhány hónappal ezelőtt aztán újra jelentkezett, hogy ismét dolgozni akar. Dolgozik is: népies zsánerfigurát senki sem tud úgy alakítani a színpadon, mint ő. Harminchét év után folytatja ott, ahol elkezdte: a magyar kultúra munkahelyén. A neve; Dorozsmay András. (r>) Három évig ingyen tanulhat! Londonban a világ negyven tehetséges fiatal muzsikusa PRÁGA. — Az európai külügyminisztériumok a napokban rendkivül érdekes tartalmú átiratot kaptak a Londonban székelő angol zenei tanácstól. A tanács elnöke közölte, hogy nemrégiben elhatározták: az angol zenei kultúra népszerűsítésére a világ minden kul- turállamából egy fiatal muzsikust meghívnak Angliába. A fiatal muzsikus három esztendőn át az angol zenei tanács vendége Londonban, gondoskodnak ellátáséról és zenei képeztetéséről. Az angol zenei tanács elnöke átirataiban arra kéri a külügyminisztériumokat, hogy jelöljenek ki egy-egy fiatal muzsikust, aki szeptember elsején jelentkezhetik Londonban az angol zenei tanács előtt. Budapesti jelentés szerint a magyar külügyminisztérium érintkezésbe lépett a Zeneművészeti Főiskolával, ahol úgy döntöttek, hogy egy fővárosi iskola- igazgató 16 esztendős fiát küldik ki Londonba. Az angol zenei tanácsnak már be is jelentették a boldog fiatalember nevét. Az angol zenei taáncs összesen 40 államot kért fel arra, hogy egy-egy muzsikus tehetséget küldjön ki Londonba. A tanács terve az, hogy három esztendön- kint megismétlik a jelöltek behívását. így akarja elérni a tanács azt, hogy az egész világon olyan megbecsülése legyen az angol zenepedagógiának, amilyet megérdemel. (*) Magyar kul túr előadások Beregszászon. A beregszászi PRMKE legközelebbi kulturelőadá- sát március 3-án, csütörtökön este 6 órakor rendezi a Bereg.megyei Kaszinó nagytermében. Előad: Scheffer Miklós tanár a magyar neobarok szellemi mozgalmairól. Előtte Páricska Zoltán felolvas Kvakovszky Lenke Írónő novelláiból. Belépés díjtalan. (*) Mihola Gyusza nagysikerű nótaestje Nagy- megyeren. Tudósítónk jelenti: A nagymegyeri Katolikus Ifjúsági Egyesület nagyszabású műsoros estet rendezett, amelynek kiemelkedő pontja Mihola Gyuszi vendégszereplése volt. Mihola Gyuszi legújabb huncut-nótáit és táncslágereit énekelte és hegedülte. Előadták dr. Borka Géza és dr. Mihola Gyuszi egyfelvonásos vigjátékait és egy táncduettet. A műsor minden egyes pontját a közönség nagy lelkesedéssel fogadta. A bevezető beszédet Hencz J. igazgató-tanitó tartotta. (*) Megismétlik az Aranymadár pozsonyi előadását. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A pozsonyi Műkedvelő Színpad a nagy sikerre való tekintettel március 6-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a Vigadó kistermében megismétli az „Aranymadár" cimü operett előadását az eredeti szerep- osztásban. Jegyek Vágó jegyirodájában. (*) A zselizi dalosok farsangi kulturestjén színre hozták az Obsitos cimü operettet. A zsúfolásig megtelt hatalmas kultúrterem közönsége szűnni nem akaró tapsokkal hálálta meg a műkedvelő gárda teljesítményét. Ki kell emelni Éder Elluska, Bajkay Milike és Hegedűs Ica, valamint Csala Ilka, Kotsi Antal, Lukács Ferenc, Fejes József és Major Ferenc teljesítményeit, amelyek meghaladták a műkedvelői nívót. A zselizi dalosok Nemes Jenő igazgató-tanitó vezetésével pompásan szerepeltek. Az operett kísérőzenéjét Csiba József tanító látta el. (*) A pozsonyi YMCA rendezésében március 3-án este félnyolckor Levatich István mérnök „A mai kor építészete” cimmel tart előadást a szemináriumban. Jegyek 3 koronás árban, diákoknak 50 százalékos kedvezmény. — Március 8-án esti félnyolc órakor Khin Antal tanár „A csallóközi ara- nyászok" cimmel tart előadást vetített képekkel. Jegyek 2—3 koronás árban kaphatók Frank illatszertárában, Lőrinckapu-u. 1 és az YMCA-ban. A ftGzsGkyi htoaik to&sota: ALFA: Az elátkozottak vára. (Annabella,) ÁTLÓN: A hindu síremlék. (La Jana.) LUX: A szerelem országa. METROPOL: Nagy Péter cár. (Orosz film.) TÁTRA: Marietta. (Eggerth M.) URÁNIA: Hajnalhasadás. (Annabella.) VIGADÓ: Doktorkisasszony. (D. Parlo.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Márc. 1—2—3: Egy nyolcadlsta regénye. Márc. 4—5—6: Az anyaszlv. Márc. 7—8: A hálókocsik madonnája. RÁDIÓ MOZI Márc. 1—2: Hajrá a halálba. Márc. 3—4—ö—6: A falusi kislány. Márc. 7—8: A Mester-uccai (luki . SPORT , Bárczy Oszkár és Váss Jenő tárgyalásai a Középkerületben Impozáns rendkívüli közgyűlés Rimaszombatban ■ Látogatások az egyleteknél ■ RIMASZOMBAT. — (Kiküldött, tudósítónktól) Az utóbbi években a szlovákiai magyar sport egyik nagyon fontos végvárában, a Középker.ü- Ietben erős hanyatlás állott be. A hanyatlás főoka a Füleki TC és a Losonci AFC kiválása a kerületi bajnoki fordulókból. Mióta a kerület eme két vezető-egyesülete a divízióban játszik, azóta az ittmaradt egyesületek nehéz anyagi gondokkal küzdenek. Ugyanis a kerület mérkőzéseket látogató közönsége vasárnaponként nagy számban látogatja a losonci és fiiieki diviziós mérkőzéseket, úgyhogy a kerületi bajnokságokat úgyszólván „üres ház” előtt bonyolítják le, minek következtében a kerületi egyesületek teljesen leszegényedtek, sőt erősen eladósodtak. A kerületi és szövetségi illetmények megfizetésére is képtelenek az egyletek és a kerület adminisztrációja is csak a direktórium agilis és áldozatkész tagjainak segítségével lehetséges. De nagy, sőt súlyos bajokkal küzd a két úgynevezett „nagy egyesület”: a LAFC és az FTC is. A LAFC-ot a vezetőség] krízis és a jobb játékosok „szipkázások” utján való elvesztése, a Füleki TC-ot pedig a tavalyi ligaselejtezőn ért hatalmas anyagi kudarc sodorja a tönk szélére. Főleg ezek. azonban még több más baj is, arra késztették a direktóriumot, hogy mindent elkövettek azirányban, hogy az illetékes szövetségek a helyszínén vizsgálhassák meg a bajokat és a lehetőség szerint orvoslást nyújtsanak. A szövetségek és vezetőik — áldozatot nem kiméivé — eleget tettek a kérelemnek és mint azt már jelentettük, vasárnap Rimaszombatba érkezett Bárczy Oszkár, a CsMTSz elnöke és Vass Jenő, a CsAF— MLSz társelnöke és délután a városháza tanácstermében a kerületi direktórium és az egyesületek kiküldöttei részvételével közös értekezletet tartottak. Az értekezleten, melyen úgy Bárczy Oszkár, mint Vass Jenő meleg szavakkal biztosították az egybegyűlteket a Szövetségek jóindulatáról, a Ragyolci TC ég a Pelsőc! SC kivételével minden egylet képviseltette magát és sorjában adták elő panaszaikat, sérelmeiket és segély iránti kérelmeiket. Képviseltette magát és érdemlegesen kapcsolódott be a tárgyalásba a Birói Testület is. A kiküldöttek már a gyűlésen részletes felvilágosítást kaptak a lehetőség szerint, azonban az egyes egyletekkel érdemlegesen csak a hétfői és keddi napokon fognak tárgyalni, amikor is Bárczy elnök és a kerület vezetősége látogatási tesz az egyleteknél. Hétfőn délelőtt Bárczy elnök a Rimaszombati Törekvés és a RÍ- matamáisfalvai MiSO vezetőségével tárgyalt, majd látogatást tett dr. Eszenyl Gyula városbirónál Hétfőn délután autón az osgyáni, apátfalva!, lo- sodcí, losonckisfalusi és füleki egyesületek vezetőit kereste fel Bárczy elnök, mig kedden a pel- sőci és tornaijai egyleteknél tesz látogatást, végül a direktórium vezetőivel tart megbeszélést. A körútra elkíséri a bizottságot lapunk munkatársa is és részletes tudósítással fog beszámolni a magyar sport ezen fontos eseményéről. (jm.) Azamatőrténykéaész]*} Amig az általános amatőr csoportokat és zsánerképeiket vesz fel, addig senkii sem kritizálja a felvett személyek arcát. Egész máskép áll a dolog., ha valakit külön azért ültetünk a gép elé, hogy arcvonásait megörökítsük. Ilyenkor a kapott kép nagyon gyakran nem felel meg sem az amatőr, sem a lefényképezett személy igényeinek. És gyakran halljuk azt a kiszállást: arcképet jól csak a fényképész készíthet. Magától értetődik, hogy a fényképész, akinek berendezése főleg arcképek felvételére van beállítva, egészen más minőségű képet tud készíteni, mint az amatőr. A legtöbb amatőrnek megfelel egy — mondjuk — 13X 18-as kép, 4—5 cm. fejmagySággal. Ilyen nagy gépet ma senki sem vesz, bár régidivatu, úgynevezett utazókamrák potom pénzen kaphatók, igen kényelmesen kezelhetők és nagy kazettáikban betétek segélyével akár 6X9~es lemezt is használhatunk. Nagy előnyük, hogy igen hosszú kihuzatuk révén más, pl. termeszetitudományi felvételekhez is kitünően alkalmasak. Mit kell a jó arckép készítésénél figyelembe venni? Vegyük először a technikai részt. A fej eredeti nagysága lehetőleg ne maradjon 15 milliméteren alul. MiniáL kisebb, annál nagyobbra kell nagyítani, annál inkább meglátszik a film szemcsézettsége és annál rosszabb lesz az árnyalatok rajza. Lehetőleg ne menjünk 6X9 alá; e nagyságra már 2 cm.-es fejet készíthetünk. Ügyelni kell arra, hogy a fej bizonyos távolságban maradjon az óbejktiivtől; mert ha ahhoz tudlközal jut, torzképet rajzol; a legelső az, hogy aránytalan nagy orrot kapunk. A legjobb, ha a fejet körülbelüli 3 méter távolságból vehetjük 'le, de azért 1 m. 50, sőt 1 m. sem lesz még rossz. A negatívot ne engedjük nagyon sűrűre fejlődni, mert a tulllfödőtt és ráadásul kemény negatívból sohasem lesz jó arckép. t Másodszor: a bőr apró tisztátlanságainak, ráncainak leplezésére haisznélijunk valaríiiilyen lágyítót („Duto") lencsét; legegyszerűbb esetben a kissé életlen beállítással felvett kép ugyanolyan hatást ad. Az élesség tompítását különben a nagyításnál is eszközölhetjük. A panfilim sokszor jobb eredményt ad minden más nega- tivanyagnál, különösen a szőke haj ábrázolásában. A megvilágítás dolgában az utóbbi évtized igen nagy változást hozott az iizlés dolgában; mig azelőtt elkerültünk minden erős egyoldalú fényt, addig ma élvezzük a vetnő napfényben vagy még verőbb fényszóró viliágánál felvett képet. Sőt. a legtöbb portréző amatőr ma már áttér a kis házi fényszórók használatára, melyekkel igen szép hatásokat lehet elérni. Bőven elegendő a kis 250 wattos Qsram Nitiafot i S, mely ugyan csak két óráig ég, de ennek fejében igen sok kék sugarat bocsát ki és rövid expozíciókat enged meg. Egy fényszóró elégi; az ámyékosi oldal megvilágítására közönséges 75 wattos cpállámpa keli. A fényszórót különben házilag is elkészíthetjük. PanfÜlmmei F/4.5- nél 2—3 másoperces expozíciós idő rendesen elég szokott lenni. Mindamellett kezdőknek a szétszórt nappali fényben való dolgozást ajánljuk; al mesterséges fényforrásnak nem szabad a modellre bán- tólag hatnia. Általában az egész felvételi eljárásnak és a fényképész személyének nem szabad a modellt zavarnia. Azért oly jók néha az amatörportnék, mert a felvevő ismerős, aki a modellt nem idegesíti. Ez a portnébezés legnehezebb része. A gép természetesen állványon várakozik, most odaült etjük a „kísérleti nyulat" és megfigyeljük arcvonásainak 'kialakulását. Vannak egyének, akik rövid 2—3 másodperc elmúltával már merev, idegenszerü, esetleg színpadias arcot öltenek. Ezeknél természetesein ezen 2—3 másodpercen belül kell elkészülni. A modell lehetőleg ne tudja, mikor nyomjuk meg a kioidót, amit egyszerűen kissé hosszabb, 40 cm.-es kioldó használatával érünk el, melyet a gép háta mögött tartunk. Az amatőr persze arcával sem árulja el, hogy mikor eszközli a felvételt. Modern záraink teljesen nesztelenül működnek és rég elmúlt az az idő, amikor a zár éles csatta- nássa! nyílt ki. Ezért a „B" betűs helyzetet; használjuk, még akkor iis, ha rövid, féllmásod- perces expozíciót igényelünk. Nagy ablakkal biró modem ház szobájában könnyű arcképet készíteni; régi házakban kis, lehetőleg kiét függönnyel ellátott ablaknál majdnem lehetetlen. Ez esetben jó a fényszóró. Az árnyas oldalt legegyszerűbb esetben székre akasztott fehér kendővel világosítjuk fel Fontos a háttér szerepe. Mindennemű mintás fal vagy kendő csak elvonja a szemlélő szemét a fődologtól; sima szürke karton, az úgynevezett bőrkartom a legjobb háttér. Vastag, 70X90 cm. nagyságú lapok, melyeknek előnye az, hogy használaton kívül helyezve, valamilyen szekrény mögé tolhatok. Vannak neves amatőrök, mint például az amerikai Thorek, kik arcképeiket rajzolt háttérnél látják el. Ez azonban igen nehéz, csak ritka tehetség számára! járható ut. Végiül még egyet: Hölgyeket sem divatos kalapban, sem cifra ruhában fel ne vegyünk. A ruha divatját veszti és tiz év múlva a fénykép teljesen elavult. Elég anyáink albumába, nézni, hogy az ott látható kalapok rajos derültséget keltsenek. Egyszerű, sima blúz. a hajban semmi szalag és a fej ne legyen egész frissen fésülve, ondóiéivá, mert különben fodrászreklámkiint hat. ém ;; Az amatőrportré csoportokat és S, mely ugyan csak