Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-16 / 62. (4505.) szám
4 rP^GM-MAfifeVRHliaigP 1938 március ló, szerda. Szvaíkó Pál nA csehszlovákiai magyar nyelvferuleí nem magyarosodás vagy magyarosifás eredménye” Staud Gábor és Révay István fontos nemzetpolitikai kérdésekről tartott előadást a Toldy Körben ■ ■ • GyOkeres gazdasegltés! Javaslatot terjesztett be Porubszky Géza a képviselőház Ülésén A cseh közbeszólások vihara kisérte a szudétanésnet párt szónokának nyilatkozatát PRÁGA. — A képviselőház ma délután ülést tartott. Ezt megelőzően a házelnökség úgy határozott, hogy március 16-án délután 2 órakor is ülés lesz, amelyen a zárszámadási vitát folytatják. A mai ülésen nyomtatásban osztották ki Esterházy János képviselő törvényjavasPorubszky javaslatai A Ház egyébként a giazdaadósságok fi-j zetési kedvezményeiről és a gazda’kiegye-S zési eljárásról szóló javaslatokat tárgyalta. J Az ismeretes kormányrendeletek hatályának meghosszabbításáról van szó. Az előadói jelentések felolvasása után a vitában: elsőnek dr. Porubszky Géza egyesültpárti képviselő szólalt föl. Beszédében ismertette a magyarság helyzetét és végül a következő javaslatokat! terjesztette be: 1. Nem rendelettel, de törvénnyel különbséget tenni a saját hibájából (költekezés, tékoz- ■ lás, stb.) és a saját hibáján kívül történő gaz- j daadóseágok között A saját hibájából történő el- 5 adósodoítságnál maradjon érvényben továbbra is f az 1936. évi 76. sz. kormányrendelet (80 száza- 3 lékos eladósodottság), a saját hibáján kívül tör-j ténő eladósodottságnál pedig a 35—45 százalék közötti adósságíörlés már az 50 százalékos eladósodottságnál legyen törvényerejű a hitelezők hozzájárulása nélkül is. 2. A gazdaadósságok gyors letargyalására legalább 2—3 bírósági járás részére legyen egy latát a hadisérültek járadékáról szóló törvények módosítására. A javaslatot legközelebb részletesen ismertetjük. Ugyancsak nyomtatásban osztották ki Esterházy képviselő interpellációját az egyesült párt indokolatlan zaklatása tárgyában a királyhelmeci járásban. I szakbíró kinevezve, aki kizárólag ezeket az ügyeket tárgyalja,, 3. A gazdák rövidleiárata kölcsöne! (bank- vákók, magánadósságok) legyenek, ha szükséges, állami garancia mellett is hosszúlejáratú I amortizációs kölcsönökké átminősítve, mert a í kamatmérséklésről szóló 1935. évi 239. sz. kormányrendelet dacára, a kamattörvény a bankoknak olyan járulékoknak szedését is megengedi, ® amelyek mdlett a hitelkamat a maximális 6 és fél százalék helyett 8—8.8 százalékra rúg. — Ha , ehhez vesszük a tőke egynyolcadáaak évi törlesztését, ez a kamattal együtt a tartozás évi 18 3 százalékának felel meg, aminek rendezésére egy 1 eladósodott kisgazda nem képes- I 4. A saját hibáján kívül eladósodott kisgazda | öröklött birtokának idegen kézre való jutását jj az állam akadályozza meg és biztosítsa a pár asz- 1 ti örökösöknek a birtokot állami garancia mellett. Porubszky beszédét holnap részletesen ismertetjük. Majd Böhm német agrár a javaslatok mellett szólalt fel, de véges-végig azt fejtegette, hogy a kérdés mai megoldása a fcezménye az lesz, hogy a birodalom vonzóan fog hatni és bevon szövetségesei közé néhány közeli államot. Beck, Ciano és Ribbentrop tárgyalásai máris igazolni látszanak a bécsiek szerint ezt a felfogást. Francénak is kijut az ünneplésből Az sem csoda, hogy az Anschluss nagy ünnepe mellett a németek kis ünneplésben részesítették ma Becsben a Katalániáig eljutott Francot is, mert úgy vélik, hogy Franco győzelmével a tengely két ibériai állammal 33 millió katonát és egységessé vált szövetségest kap Délnyugateurópában. E rózsás külpolitikai optimizmus mellett nagy a belpolitikai optimizmus is. Egy befolyásos birodalmi újságíró ma ezeket mondotta azokról a befektetésekről, amiket Ausztriában a közeljövőben el akarnak végezni: — Az ország mindenekelőtt autó-sztrádáikat kap Becstől a Brennerig, Linztől Klagenfurtig, Tirolon át és a határok mentén. Nem is hiszik, hogy hogyan növelik az autó-sztrádák az idegenforgalmat. Azután átöltöztetjük az egész országot, hiszen szégyenletes, hogy az osztrák katonák, vasutasok, postások stb. milyen rongyos egyenruhában járnak. A határok mentén nagy meg erősítési munkálatokat kezdünk. Ezenkívül a munkanélkülieket elvisszük a birodalomba, ahol nagy a munkáshiány. A tranzito megkönnyebbülésével könnyebbe tehetjük keleti kereskedelmünket és az Olaszországgal való kereskedelmet s ennek javát is elsősorban az osztrákok fogják látni. Nagy dunai flottát akarunk építeni, csatornákat, hidakat, hegyi utakat. A valuta egységesítésével sok pénz jöhet majd az országba. Bizonyos, hogy évekig fogunk Ausztriával törődni, hogy megmutassuk, mit jelentett gazdaságilag a csatlakozás és annyi éves szenvedés után végre jólétet és biztonságot akarunk adni az osztrákodnak. Ennyi optimizmussal lépnek az uj életbe ma a németék és az osztrákok. POZSONY. — Pozsony egyik legrégibb egyesülete, a 64 éves Toldy Kör vasárnap este az előadóasztalnál vendégül látta kulturális életünk ket kiváló szervezőjét: dr. Staud Gábort, a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség elnökét és Révay Istvánt, a verebélyl járás magyar közművelődési testület elnökét. A két előadó szereplése elé nemcsak a pozsonyi magyarság, de a szlovákiai magyar nyelvterület más vidékein élő magyarok köréből is élénk érdeklődés mutatkozott. Staud Gábor „Társadalomtudományi reformeszmék Berzsenyi Dániel prózájában" dmen tartott rendkívül érdekes előadást, amelynek elején hü korképet festett Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Sándor koráról. Megemlítette, hogy Kazinczynál az irodalom a magyarság százados elmaradottsága beszüntetésének és a nép európai színvonalra emelésének volt az eszköze, Kisfaludy Sándor pedig az egész magyarságnak irt, kicsinynek és nagynak és a költészetet hazafias tettnek tartotta. A nyelvkérdés, amely a korai humanizmus óta a magyar irodalom legfőbb problémája volt, nemzeti üggyé vált. Berzsenyi tulajdonképpen — miként Beöthy Zsolt definíciójára hivatkozott, — költészetében a magyar ó- klasszikus iskolának koronáját adta, amelyben az antik és a nemzeti elem egybeolvadva, mint sajátos magyar klasszicizmus jelentkezik. Staud Gábor azonban nem Berzsenyi költészetével kívánt foglalkozni, hanem azzal az elfelejtett prózai tanulmányával, amelyet akkor irt meg, amikor Széchenyi István a Kölcsey Ferenc tulszigoru kritikája miatt szinte búskomorságba esett sziklai remetét felrázta, elküldve neki a „Hitel" egy példányát s egyúttal arra kérte Széchenyi őt, hogy támogassa eszméinek terjesztését. Ekkor irta meg Berzsenyi „A Magyarországi Mezei Szorgalom Némely Akadályairól" cimü tanulmányát, amelynek 13 fejezetében foglalkozik a nemzetgazdasági kérdésekkel. Rendkívül gondosan megirt előadását Staud Gábor igy fejezte be: __ Hogy mai előadásomnak tárgyául Berzsenyinek ezt a munkáját választottam, tettem ezt azért, mert rá akartam világítani éppen napjainkban, amikor az irodalmi perek számtalan vállfája fo glalkoztatja a magyar társadalom minden rétegét, hogy a tudomány és szépirodalom munkásait a nemzeti élet minden nehéz időszakában foglalkoztatták a nemzeti és társadalmi problémák. A költők és irók, tudósok és államférfiak egyaránt a nemzet szellemi vezetőrétegéhez tartoznak. Az egyéni, társadalmi és nemzeti élet ismerete, feltárása és a jövő számára való alakítása, — az eszközök különfélesége, helyes vagy helytelen kiválasztása mellett is — erkölcsi kötelességeink közé tartozik. E kötelességünk teljesítésénél azonban a magyar nemzeti kultúra kizárólagos célként való szolgálata kell, hogy a tettek mérőléce legyen. Dr. Staud Gábor nagy tetszéssel fogadott előadása után Révay István tartotta meg alapos tudományos felkészültséggel megirt előadását „Kisebbségünk népességi fejlődése" dmen, amely „Nemzetiségi demográfia és kisebbségi életünk" dmü nagyobb tanulmányából való. Előadásában a régi magyar és az államfordulat óta megtartott népszámlálások statisztikái alapján végigtekintett a csehszlovákiai magyarság, illetve nyelvterületeink abszolút lélekszámának alakulásán. A kisebbségi magyarságot a lakosság tömegére nézve három főcsoportba osztályozta: az első csoportba tartozik 759 magyar jellegű község, a második csoportba tartozik a négy magisztrátusi város, Pozsony, Kassa, Ung- vár és Munkács nagyobb városi magyarsága, végül a harmadik főcsoportba tartoznak a szlovák és ruszin nyelvterületen elszórtan élő magyar szórványok. Révay István az államfordulat után bekövetkezett statisztikai változás mérlegét az 1921. évi adatok után tömören igy foglalta össze: 1. a magyar helységeknél 10—15 százalékos lemorzsolódás, 2. a négy városnál: visszaesés hozzávetőlegesen az 1890-es állapotra, s végül 3. a szórványoknál: visszaesés az 1890. évi állapot felére. Az előadó ezután ismertette a település szerinti helyzetet, hol a számszerű felmérésnél nyert inkább pesszimlsztlkus kép jórészben vlsszablllent. Megállapította, hogy a csehszlovákiai magyarság a 10,580.000 főnyi összmngyarság hét százalékát teszi ki, vagyis közel ti zenötödrészét. Bármennyire is nagy hátrányt jelent nyelvterületünk részére hosszú sávszerű peremi elhelyezkedése ezt a körülményt feltétlenül kedvezően ellensúlyozza helységeink teljesen elhatározó többségben — több mint 90 százalékban — való zárt településformája. Előnyös körülmény az is, hogy minden nyelvterületi szakaszunknak megvan a magyar, vagy legalább is erős mértékben magyar színezetű központja. Érdekes volt Révay előadásának az a kimutatása, hogy nyelvterületünk 765 helysége közül 160 évvel ezelőtt, 1773-ban 704 ugyancsak magyar volt, mindössze 61 tehát nyelvterületünk azon helyiségeinek száma, melyek az elmúlt 160 esztendő folyamán magyarosodtak eL Ez 8 százaléknak felel meg, ami Igen csekély szám, nyelvterületünk tehát számbajövő nagyobb területi hódítással nem gyarapodott Petrov a „Prispevky k hlstorickej demografü Slovenska" dmü könyvében a következőket Írja: „a magyar területre beékelődő nyúlványok és nyelvszigetek szlovák veszteségei egészen természetesek, lehettek volna még nagyobbak is". Révay István előadásának végén megállapította, hogy a csehszlovákiai magyar nyelvterület semmiképpen sem magyarosodás vagy magyarosítás eredménye, hanem gyökeres magyar talaj. — Révay István nagy tetszéssel fogadott előadása előtt Katona Béla, a fiatal tehetséges zongoravirtuóz Laukó Etelka finom, megértő zongorakisérete mellett mutatkozott be szép sikerrel a pozsonyi magyar közönség előtt. A Toldy Kör szezónzáró, nagysikerű kultur- estje után a Kör helyiségében teaest volt, amelyen dr .Aixinger László, dr. Staud Gábor, dr. Haiczl Kálmán és Bartal Iván emelkedett .szellemű felszólalásokkal emlékeztek meg a Toldy Kör kulturális jelentőségéről. Ausztriai menekültek Pozsonyban POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon jelentése.) Brichta pozsonyi járási főnöknél öt ausztriai menekült jelentkezett. Mivel másképp nem tudtak kijutni Ausztriából, Marchegg közelében ruhástól átúsztak a Morva folyón. Kihallgatásuk után a járási főnök szabadlábra helyezte őket. Egy másik menekült, akinek rendes útlevele volt. de a csehszlovák beutazási engedélye hiányzott. Ligetfalu határában egy szalmakazalban töltötte az éjszakát. A rendőrök ráakadtak és beszállították a rendőrségre. Kihallgatása után szabadlábra helyezték. hegyvidéki német gazdáknak nem jelent komoly könnyítést. A szudétanémet párt nyilatkozata Frank szudétanémet klubja nevében nyilatkozatot olvas fel az osztrák eseményeikről Mikor a német képviselő a szónoki emelvényre lépett és beszédét a következő szavakkal kezdte: „Tisztelt Házi — Kedves bajtársaim!" — a cseh pártok fölháborodva zajongani kezdtek. — Miféle uj szokás ez? Miféle uj modort akar bevezetni? — röpültek feléje a megjegyzések. Frank erre kezét német köszöntésre emeli, újból kitör a fölháborodás vihara és „Fuj!" kiáltások hallatszanak. Majd Frank fölolvassa pártja nyilatkozatát, amely a következőképpen hangzik: — A német akarat folytán két német állam egy állammá egyesült. Ausztriának a német birodalomhoz való csatlakozása törvényes és vértelen utón történt meg. A cseh törvényhozók kőzbekiáltanak: Ez nem igaz! Helytelenséget beszél! Ultimátum volt! Frank (folytatja a nyilatkozat fölolvasásáí): Ezt az aÜlcalmaé nem mulaszthatjuk el, hogy a német népnek az aj birodalomban erről a helyről is testvéri üdvözletünket ne küldjük. A cseh szlovák politika felelős tényezői felé is szólunk. A szudétanémetség erős politikai életre ébredt és megteremtette a szudétanémet pántot De az államvezetés ezt a tényt még mindig figyelmen kívül hagyja. Ahelyett, hogy a szudétanémet párt életbevágó, jogos követeléseit teljesítené és az állam számára megnyerné, tovább folytatódik a régi nemzeti politika. Ebben az órában kifejezést adunk annak, hogy az áHambölcsesség azt diktálná, hogy önként olyan helyzetet teremtsenek, amely nem adna okot jogos panaszokra. A belpolitikai viszonyok ilyetén való rendezése különösen most járna legnagyobb haszonnak Nepomucky kommunista és Hódi na szudétanémet párti után az előadók tartották meg záró- szavaikat, mire a Ház a két gazdajavaslatot mindkét olvasásban megszavazta. A képviselőház legközelebb szerdán 14 órakor tant ülést. A szenátus munkája A szenátus ülésén nyomtatásban kiosztották Füssy Kálmán szenátor javaslatát a bor- adótörvény módosítása tárgyában, továbbá a földművelésügyi miniszter válaszát Füssy interpellációjára a Csilixköz ármentesitése tárgyában. A szenátus a zárszámadási vitát folytatta s annak során fölszólalt Jancek agrár, Pe- chanec cseh néppárti és Paulis nemzeti ligapárti szenátor. Az ülés folyik. A szenátus szerdán délután három órakor és csütörtökön is tart ülést, amikor már valószínűleg a gazdaadósság-javaslatokat is letárgyalja. MEGHÍVÓ A Szlovénekéi Magyar Kultúr Egyesület pozsonyi helyi csoportja 1938 március ‘Kl-áh, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja rendes évi közgyűlést a Toldy Kör (Hossru-uoca 19.) nagytermében a következő tárgysorozattal: 1. elnöki megnyitó, 2. titkári jelentés. 3. pénztári jelentéi, 4. ellenőri jelentés, 5. fel ment vény feletti határozathozatal, 6. 1938. évi költségvetés megáll api t ása, 7. uj tisztikar és «uj választmány, továbbá a kerületi és az egyesületi közgyűlésekre ki- küldendő képviselők megválasztása, 8. esetleges indítványok, amelyeket legkésőbb 48 órával a közgyűlés előtt Írásban kell benyújtani az elnökhöz. Ha a közgyűlés délelőtt 11 órakor nem volna határozatképes, ngy tekintet nélkül a jelenlevő tagok számára fél 12 órakor lesz a közgyűlés megtartva. A SzMKE pozsonyi helyi csoportjának tagjait a közgyűlésre tisztelettel meghívja az ELNÖKSÉG, •
