Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-13 / 60. (4503.) szám
1938 március 13, vasárnap. 17 KörösiCsomaSándor sírjánál „Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafi- ságtól lelkesítve, Körösi Csorna Sándoi bölcsőjét kereste a magyarnak és végre összeroskadt fáradalmai alatt Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében/* Széchenyi István. Az Indiát beutazó Idegen, ha már eljut Kalkuttáig, nem mulasztja el a Himalája lábánál fekvő Darjeeling meglátogatását sem. A téli időben kissé kockázatos a kirándulás, de én sem mulasztottam el Darjeelinget már csak azért sem, hogy fölkeressem a legnagyobb magyar nyelvtudósnak, Körösi Csorna Sándornak sírját. Kalkuttában este szálltam föl a siliguri gyorsra és másnap délután érkeztem Dar- jeelingbe. Az ilyen indiai kirándulások 20— 3\J órás gyorsvonat utazással járnak. Azonban nem panaszkodom az itteni vasutakra, hiszen a második osztályon is minden lehető kényelmet megadnak, — megfelelő baksis ellenében. Termeskocsiban utazom, de igazi pihenésről mégsem lehet szó. Az éjszakák India északi részén igen hidegek és a fiitet- len kocsiban — a háromszoros ablak dacára .— majd megvesz az Isten hidege. Á gyakori megállás, a pályaudvarokon még éjjel is uralkodó zaj, nem kedvez az éjjeli pihenésnek. Siliguri, ahová reggel érkezőnk, még a síkságon fekszik. De a Himalája hirtelen — előllegyek nélkül — emelkedik a magasba, ezért kénytelenek vagyunk egy játékszerü kis vonatra átszállni, mely csak nagy ügy- gyel-bajjal kapaszkodik tovább. A hetven centiméteres nyomtávú kisvasút részére elegendő hely sincs a meredek hegyoldalban, ezért állandóan körbe fut, kígyózik, hol előre, hol hátra, mert még a megfordulásra sincs élég helye. Eleinte őserdőkben futunk, ahol a malária, a tigris, a leopárd; meg a különféle mérges- kígyó az ur. Majd meredek mélységek peremén, gondosan müveit teaültetvények között megy a vonat. A vasúti állomásokon uj arcok fogadnak. Széles, nyomottarcu kis emberkék, a közeli Tibetböl, Nepálból, ákik kíváncsian tolakodnak á vonat köré és nevetgélve ajánlgatják szolgálataikat és különlegességeiket. A nép itt vidám, jókedvű, ellentétben a hinduk komorságával. Darjeeling az európaiak kedvenc nyaralóhelye és az angol bengáli kormányzó nyári székhelye. Télen kihalt, de nyáron, midőn Kalkuttában a meleg még éjjel sem száll 40 fok alá, a hivatalnokok ezrei Darjeelingben hivataloskodnak és a lakók száma a harmincezret is eléri. Darjeeling fekvése páratlan. Meredek hegyháton 1900 és 2300 méter között lépcsőzetesen, öt kilométer hosszúságban terül el. Tél közepén is szabadban nyílnak a rózsák, ibolyák, fuxiák, de naplemente után a hőmérséklet erősen csökken, úgyhogy igen jól jött a dinajpuri püspök által kölcsön adott télikabát, ami nélkül napfelkelte előtt egy lépést sem tehettem volna. Darjeelingben még a legelőkelőbb szálló sincs fütve, de ezt a kellemetlenséget bőven kárpótolja a Himalájára való fenséges kilátás. A hegyek királya, a Mont Everest Dar- jeelingből nem látható, ezért kora reggel fagyos hidegben kell a Tiger Hillre kilovagolni, mert a 172 kilométer távolságban trónoló hegynek 8840 méteres csúcsa csak a fölkelő nap első sugaraiban látható, amikor még felhőtlen a láthatár. A svájci Alpok, minden szépsége eltörpül a Himalája szépsége mellett, amelynek óriási hegylánca 2000 kilométer hosszúságban oly hatalmas területet foglal el, mint a volt osztrák-magyar birodalom egész területe. Mi ehhez képest a Mont Blanc és a Monté Rosa? Ezek magasságában itt még fák zöldéinek, országok terülnek el és népek élnek. Amíg a szemhatár elér, nincs se vége, se hossza a csúcsoknak. Jó messzelátóval azonban láthatjuk a gleccsereket, az óriási leküzdhetetlen jégfalakat és közben a Tibet felé vezető hegyszorosokat. Közel száz év előtt itt akart átkelni gyalogszerrel négy láda könyvvel az erdélyi származású székely tudós, Körösi Csorna Sándor, hogy valóraváltsa ifjúkori álmait és megkeresse a magyar őshazáját s az Irta: Lipcsey Andor Fiatalon, 33 éves korában indult el a nagy útra, minden segítség, pénz nélkül, legtöbbször gyalogszerrel. Hogy végcélját elérhesse, hosszú éveken át kimondhatatlan nélkülözések közt élt a tibeti lámák barátságtalan celláiban és elkészítette az indiai tudományos társaság megbízásából az első tibeti nyelvtant és a 40.000 szót felölelő angol—tibeti szótárt. De ezt az óriási munkát csak mellékes célnak tekintette, hogy megszerezze a tudományos előkészültséget veszélyes és hosszú ex- pediciójához. 58 éves korában, mikor tizenhét különféle nyelvet sajátított el és világhírű müvét befejezte, elindult a magyarok őshazájának fölkeresésére, amelyet valahol Kina nyugati határán sejtett. A Himalája alsó hegyvidékén akkoriban elterülő mocsarak halálthozó miazmái azonban legyűrték törhetetlen energiáját és nagybetegen érkezett meg Darjeelingbe. Kétheti kínlódás után az indiai láz 1842 április 11-én megölte. Még lázálmában is a magyarok őshazájáról álmodozott... Sokat szenvedett teste most Darjeelingben pihen a meredek hegyoldalon fekvő régi temető legalsó sorában, közvetlenül az uj autóut mellett. Ide zarándokoltam ki megérkezésem utáni első reggelen. A terméskőből készült nyolc- oldalú, toronyalaku síremléket az ázsiai tudományos társaság emelte és angol nyelven az alábbi sírfelirat hirdeti nagy nemzettársunk hervadhatatlan érdemeit: „Itt fekszik Körösi Csorna Sándor magyar születésű, aki filológiai kutatások végett jött keletre és évek folytán, melyeket oly nélkülözések között töltött, minőket ember ritkán szenvedett és a tudomány ügyében való fáradhatatlan munkálkodás után elkészítette a tibeti nyelv szótárát és nyelvtanát, ezek legszebb és igazi emlékei. Munkálkodásának folytatása végett Lhassa felé való útjában e helyen 1842 április 11-én meghalt. R. I. P.” A másik oldalon meghatott lélekkel olva* som: „Körösi Csorna Sándor magyar tudós (1784—1842) nyugszik itt. Az egész világnak a keleti nyelvtudomány alapvető nagysága, nekünk magyaroknak meg a hazaszeretet és a tudós önfeláldozás örök példájau Nemzetének bölcsőjét kereste s a maga sírját találta itt, — de halhatatlanságát is/’ Mig a sirnál hosszabban elmélkedtem és fölvételeket készítettem, hozzám jött egy angol tisztviselő és midőn megtudta, hogy magyar vagyok, örömmel közölte, hogy a sirt a hatóság rendelete értelmében nemsokára rcnováltatni fogja. Majd azt kérdezte, hogy meddig maradok. Midőn hallotta, hogy pár napig, azonnal intézkedett, hogy az emlékművet azonnal rendbehozzák. A síremlék tetején lévő tibeti imakorongot ugyanis a négy év előtti heves földrengés elpusztitotta, a márványtáblák aranyozott föliratait pedig a mostoha időjárás egészen olvashatatlanná tette. Midőn elutazásom előtt ismét kimentem a temetőbe, hogy elbúcsúzzam a nagy magyartól és viránot tegyek sirjőra, örömmel és elégtétellel láttam, hogy az angol ur Ígéretét beváltotta. A megújított síremlék ókesen bizonyítja, hogy a sir nemcsak nejünk magyaroknak drána, hanem megbeI csőit a nany anaol néo előtt is. (Darjeeling, 1938 február.) 1600 éves öskeresztény templomot tárnak fel a pécsi Dóm-téren Itt, Pécsett a rómaiak korából való keresztény jeHégü kulturmaradványok egész sorát tárták fel már, a püspöki palota alatt felfedezett katakombák a harmadik században épültek. Ezekhez szervesen csatlakozik most a negyedik századból va’.ó cella triehora. Keresztények éltek és emeltek igen jelentékeny épületeket Pannónia területén már 1600—1700 évvel ezelőtt a rómaiak uralma alatt. A római birodalom összeomlása Idején a nép- vándorlás hullámai ©'öntötték ezeket a keresztény telepeket, rombadöntötték templomaikat, sirKápoInáikat, egyéb épületeiket, de nem való-j színű, hogy egészen és nyomtalanul eltörölték volna éket a föld színéről. Alighanem maradtak itt keresztények rabszolgaságban, vagy katakombákban ' meghúzódva,- rengeteg erdőkben.. tal^n .mocsarak között bujdosva. A legújabb adatok szerint még a magyarok is találtak' keresztény elemeket a honfoglalás idején, ]előttük pedig jónéhány néphullám átcsapott, már ezen a földön. Lassan, lépésről-lépésre terjedt is a kereszténység a magyarok között már Szent István trónralépése előtt, a legújabb ásatások mutatják meg, hogy a magyarok megtérése nem hirtelen és hatalmi szóval, erőszakosan e'őidézett vál'ozás volt, hanem bosszú folyamat lendületes befejezése, bent, az ors'ógban a nép között működő erők egységes megszervezése. A magyarországi kereszténység tizenhat évszázados múltjáról beszélnek ezek a penészes kövek, a vastag falak, amelyek lassan előkerülnek a föld mélyéből, ezért keltenek olyan nagy érdeklődést mindenütt. Az Eucharisztikus Kongresszusra elkészít nek az ásatási munkálatok A város és a püspökség közö erővel folytatják le az ásatást,. A romokat kiszabadítják, megközelíthetővé teszik a nagyközönség számára, attól sem riadnak vissza, bogy ennek érdekében át kell alakítani az egész hatalmas teret. A kioszkot valós?inüleg lebontják, a romok körül kis parkot . létesítenek. Körülbelül elképzelték már az egész i környék rendezését és átalakítását, dolgoznak is I szakadatlanul, pedig fedezet a költségekre hiva- I talosan és valójában nincs még. Nem baj, bizo- fnyoe, hogy a városi közgyűlés ellentmondás nélkül meg fogja szavazni a szükséges fedezetet és a püspökség is megtesz mindent, ami kitelik tőle: Pécsett mindig így van. a mecsekaljai magyar városban minden kulturális célra ellentmondás és habozás nélkül, egyhangúlag szokta vállalni a kiadásokat a polgárság. Legutóbb például háromszázezer pengőt szavaztak meg a régi bástyafalak ki szabad itására, bástyasétány létesítésére. Áz egykori török bástyafalakhoz rengeteg apró kis kunyhót építettek hozzá szegény emberek, valóságos nyomortanya létesült a falak mentén. A város most megvásárolja mindezeket a területeket, a sok kis vityillót lebontatja, lakóikat elhelyezik másutt, jobb, egészségesebb körülmények között. A környéket azután rendezik, sétányt létesítenek a régi bástyákon, parkot, ligetet előttük. Az eucharisztikus szent évre készen akarnak állni ag uj látványossággal, a most felfedezett templomromok feltárásával, a Dóm-tér uj rendezésével is. Körülbelül félmillió pengő költséggel járnak ezek a munkák, de szívesen vállalja az áldozatot, mindenki. A magyar múlt érdekes, tanulságos emlékeiről van szó és ebben a városban régidők óta él már a múlt emlékeinek tisztelete. THURY LAJOS. PÉCS. — A Dóm tér tövében, a felső sétatéren vagy öt méter mély üreg tátong a kövezetben. Hat-hét munkás dolgozik az üregben ásóval, csákánnyal, lassan, óvatosan szedegetik le a fö.det 1 métervaetag kőfalakról, amelyek félkör alakban meghajolva vonulnak át a gödör mélyén, a középen két ilyen félkör csatlakozik egymáshoz. A falakon kívül római téglákból összerakott, sátor- tetőszerü kis építmény került napvilágra, a falaktól északra pedig a kutató-árokban, amelyben két munkás dolgozik, egy csontvázat találtak, néhány római ékszerdarabbal, ötven-hatvan ember áll naphosszat a palánk mögött, amelyet a munkahely köré vontak, a réseken át figyelik az emberek, hogyan bontakoznak ki lassan az eltemetett épületromok .g főid «1ÓU naponta jóegynéhánysior megjelennek a régészek, szakemberek is, hogy utasításokat adjanak a munkásoknak, megvizsgáljanak minden napvilágra került kődarabot. ' ’ A jelek arra vallanak ugyanis, hogy a véletlen kedvezése folytán igen érdekes, régi emlékkel gazdagodik Pécs városa. Megkezdik az értékes telet feltárásának munkálatait Már vagy tizennégy napja folyik a munka itt a felső sétatéren. Valami kisebb épület alapozását kezdték meg a város mérnökei a Kioszk és a kanonok-lakásokat magábanfogialó egyházi épület között, váratlanul azonban már a második-harpia- dik napon régi kövekbe ütközött az ásó. Véletlenül arra járt Gosztonyi Gyula székeskáptalani mérnök, azonkívül ismertnevü régész, a Dunántúlon feltárt építészeti maradványok együk legjobb ismerője. Nyomban figyelmessé lett a régi kövekre; sietve jelentette a városházán, hogy alighanem őskeresztény templom romjai kerülnek elő a föld alól, valószínűleg egy cella triehora, tehát lóhere-alaprajzú templom romjai. Az alapozási munkát erre nyomban beszüntették és megüezdték a falmaradványok óvatos kiszabadítását. Az eredmények néhány napon belül igazolták Gosztonyi Gyula első beyomásait; most már kétségtelen, hogy valóban cella trichoráról van gzó, egymáshoz derékszögben csatlakozó, félkörü falrészekből álló építményről, amely a Krisztus utáni negyedik évszázadból származik. Pécsett már föltárták egy hasonló tipusu, őskeresztény templom romjait, ugyanilyen cella tri- chora maradványai kerültek napvilágra az aquincumi ásatások során és mind a három épület a Krisztus utáni harmadik-negyedik évszázadból való. Dr. Makay István, Pécs város polgármestere értesítette a leletről a Műemlékek Országos Bizottságát, amely Lux Kálmán műegyetemi m.-tanárt küldötte ki a romok megvizsgálására. Lux Kálmánnak is az volt a véleménye, hogy a lelet úgy régészeti, mint egyházi szempontból rendkívül ritka és érdekes, azt tehát teljes egészében szakszerűen fel kell tárni. Az ő utasításai szerint dr. Horváth Tibor régész, a pécsi múzeumhoz kirendelt fiatal tudós felügyelete alatt folyik most a miunka tovább: miközben a falrészeket bontogatják, északról két kutatóaknával próbálják kitapogatni az épület körvonalait. hogy más oldalról is megkezdhessék a feltárást. A magyarországi kereszténység múltjáról beszélnek a kövek Szombathelyen éppen most, tárják fel annak az öskeresztény templomnak romjait, amely a Krisztus utáni harmadik században épült, Pannónia nyugati határszélén. MidMak j ügy felsír még bennem mintha most lett vo’na, Mintha most bo u’tam vol'a sirlnlmodra. Mintha most lett volna, mintha most is szólna, Temetésre búgó harangok bús szója. Most egy esztendeje ezüstös hó szállott, Ezüstös hé hordott, hóra, hó- irrro . Dermedt szívvel áriam — m s‘ már nem is várva, Csak be'éhul’ani a nagy éjszakába. — Eddig tudtam azt, hogy sorsom, mint más sorsa, Sötétln szálakkal gyászfátyclom ionja. — De most már érzem is, hogy utána szállva, Rátalálok egyszer édes, jó Anyámra. KLIMITS LAJOS. Pályázatok, ösztöndíjak A besztercebányai országos körkórház segédorvosi állasra. Határidő: március' 34. A komáromi városi közkórház segédorvosi állásra. Határidő: március 31. ^ Pozsony város építészmérnöki állásra. Határidő: .március 20. Egybázgellei jegyzőség segéderői állásra. Határidő: március 20. Selmecbánya városi pénztámoki és ellenőri állásra. Határidő: április 1. Cékei körjegyzőség segéderői állásra. Határidő: március 25. Bártfa városa fürdőigazgatód állásra Határidő: márciüs 28. A kassai műegyetem jogi képesítési hiva- ta'noki, több irodai altiszti és segédaltiszti állásra. Határidő: április 15. A körmöcbányai süke'.néma intézet portási állásra. Határidő, március 31. A divényi körorvosi állásra. Határidő: március 26. Állami fürdőhelyen igazgatói állásra. Határidő: március 15. A vágujheiyi körorvosi állásra. Határidő, március 28. A breznóbányai kéményseprőmesteri állásra. Határidő: március 15. Az aranyosmarót.i országos kórháznál eegédorvosi állásra. Határidő: március 15. Selmecbánya város műszaki előadói, városi állatorvosi, két hivatalnoki, ellenőri, segédhivata’noki, két végrehajtói, nyolc kézbesítői, három altiszti, két rendőri, hat segédhivatalnoki, vágóhídi őri, két erdőle- gényi állásra. Határidő: március 21. Az ólublói jegyzcségnél segéderői állásra. Határidő: március 15. Liptószent-niklós két rendőri állásra. Határidő: március 15. A felsőbalogi gyógyszertárra. Határidő: március 20. Dobsina rendőri előadói állásra Határidő: március 15. A rózsahegyi munkaközvetitőnél segéderői állásra. Határidő: március 15. Kishársi jegyzőségnél segéderői állásra. Határidő: március 25. Szlovenszkó országrész az alsó-, középes felsőipar-, kereskedelmi szakiskolák tanulói, kereskedelmi főiskola és tengerészeti akadémia hallgatóinak ösztöndíjat nyújt. Határidő: szeptember 15, ill. szeptember 30. Szlovákia országrész főiskolai hallgatók részére külföldi tanulmányi ösztöndíjra. Haláridő: 1938 március 31. Újbánya járás mezőgazdasági iskolák, középiskolai tanulók és főiskolai hallgatók •észére ösztöndíjra. Határidő: 1938 október 15. w Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényszoeialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Vent.ur-u. 15.) és a pozsonyi (Köztársaság-tér 12/11.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda nyújt. r+r>-*er>T. ]\\ A -TJ??t>t,
