Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-12 / 59. (4502.) szám
'E^<íMtA\AfifeSíR-H!SLAP gát, maga eladta a lelkét. Csömör Stepán áll a névjegyén és az ilyen Stepánok viselkedése teszi lehetetlenné a kormánynak azt, hogy itt a magyar megibékülés meglegyen. Amíg maga a kormány táborában ül és nincs lelki bátorsága, hogy követelje a telepesek visszaszállítását fatornyos hazájukba, addig maga sem kisgazda, sem magyar. Csömöri Én magyar voltam és vagyok, Esterházy: Volt, az stimmel, de ma Stepán Csömör, Súlyos kiadási k — De vannak itt ebben a köztársaságban a földreformon kívül is még más súlyos hibák. A köztársaságban például elköltenek rengeteg pénzt fegyverkezésre. Nem vagyok a fegyverkezés ellen, tudom, hogy minden állaimnak kötelessége hadsereget tartani és minden állaimnak kötelessége gondoskodni határainak épségéről, de kérdem, hogy miért kell az elhibázott külpolitika miatt sokkalta többet költeni a hadfelszerelésre, mint amennyi normális viszonyok között szükséges volna, Ha a külpolitika, igen tisztelt uraim, más volna, akkor ma nem kellene annyit költeni fegyverkezésre, Vizszabályozást a Bodrogközben! — Ha a tiázott fegyverkezés helyett például a Bodrogközben nagyobb munkálatok kezdődnének a vizszabályozás terén, akikor az ottani nép sokkal megeliégedettebb és nyűgöd taibb volna. Ma én csak annak örülök, hogy Macíhnjk miniszter ur nem jár a Bodrogközben, mert ha ott járna, biztosan elhatározná, hogy ott fogják létesíteni az első csehszlovák hadikikötőt és drednaugthckat kellene építeni, — annyi! sok tízezer hold van árvíz alatt. Ha ott a folyókat szabályoznák, ha ott pénzeket invesztálnának vdzszabályozásra, akikor itt megfbé- külne a nép és más volna a néphan gálát, mint amilyen ma* Semmisem biztosabb eszköz az ország biztonságának megőrzésére, mint az, hogy a belső viszonyok konszolidáltak legyenek és hogy minden ember megelégedett legyen ebben az országban, •— De vannak kultursérelimednk is, pedig milyen egyszerű és milyen könnyű volna egy tollvonással elintézni a következőket: 1. A nemzetiségi status quo tiszteletben tartása, a nyelvhafcár érintheteílensége kell, hogy legyen alapdv, 2. Mivel a magyar nyelvterű- let zárt és összefüggő, ezért nem elégséges a nyelv jognak a bírósági járásokhoz való kötése. Az eddigi rendelkezések kiegészitendők azzal, hogy rendelet mondaná ki, hogy a 20 s százalékos kisebbségeket megillető nyelvjogok százalékarányra való tekintet nélkül ki terjesztessenek azon járások magyarlakta területeire is, ahol a járáson belül a magyarság ugyan nem éri el a kvalifikált számarányt, de a saját területén 50 százalékos többséget képvisel. 3. A nyelvjognak a bírósági járásokhoz való kötése nem elegendő védelem a nagyobb településéknél, ezért rendelettel mondandó ki, hogy az 5000 főnél többet számláló településeknél a nemzeti kisebbséget a 10 százalékos számarány is kvalifikálja a nyelvjogokra, de a nemzetiségi számarányra való tekintet nélkül is megkapja e jogokat a nemzeti kisebbség, ha e helységben legalább 5000 lelket számlál a legutóbbi népszámlálás szerint. 4. Az 1919, évi 189, számú kisebbségi iskolákról szóló törvény kiterjesztendő rendelettel Szlovákiára és Kárpátaljára is. Ez olyan követelés, amit a Slovenstká liga is követel és valamennyi szlovák párt is kíván, de nem érdeke a csehországi iskolapolitikának. Az erre vonatkozó rendeletet eddig azért vonakodott a kormány kiadni, mert akkor „a magyarok is igényelhetnének iskolákat". 5. Tollvonással visszavonandó az a rendelet — 1919. évi 12*. számú —, amely kötelezővé teszi az anya- könyvekben a neveiknek csehszlovák helyesírás szerinti átírását. Ez olyan abszurdum, hogy ma a magyar neveket csehszlovák helyesírással írják be az anyálcönyvekbe, hogy ez ellen tiltakoznunk kell, ahogy mi magyarok tudjuk, hogy a cseh neveket cseh helyesírással kell írnunk, épugy a cseheknek tudni kell, hogy a magyar nevek csak magyar helyesírással irhatok, — Ha afciból a sok Ígéretből, ami csupán a legutolsó hónapokban a csehszlovák államférfiak részéről a kisebbségek felé elhangzott, azoknak j csak egy töredéke megvalósult volna, akkor ma egész más lenne a légkör Csehszlovákia belső életében. Ezeknek az ígéreteknek a komolyságában ma már — annyi csalódás után — a kisebbségek nem hisznek és tisztában vannak az- ; zal, hogy különösen akkor foglalkoznak velük a mi államférfiatok, amikor a külpolitikai helyzet Csehszlovákia számára kedvezőtlen fordulatot vesz. Bármennyire is ünnepelteti magát a mi demokráciánk és igyekszik elhitetni a világgal, hogy a köztársaságban élő összes nemzetek részére biztosította a politikai, gazdasági és kulturális szabadságot, mi ezt tényekkel és számokkal tudjuk megcáfolni. — Az egyenjogúságról, a propaganda ezen kedvelt frázisáról is sokat tudnánk beszélni: amíg magyar községekben mindenfajta magyar- ellenes tüntetéseikre többezres tömegeket hajtanak fel, addig egy magyar kulturegyesület választmányi ülése után csendőrök zaklatják azokat, akik az ülésen, vagy egy népművelő előadáson resztvettek, Lichner: Ennék az irredenta az oka. Esterházy: Irredentizmusról szó sincs, mert azok a magyar kulturegvesületek belügyminiszteri jóváhagyással működnék. — A határvidéken szolgálatot teljesítő katona, finánc és csendőr nem magyar nemzetiségű, úgyhogy nem tudnak érintkezni a határ mentén élő magyar lakossággal. A magyar lakosságnak állandó nehézségeket csinálnak a határ- átlépésnél és megnehezítik a kishatárátlépési engedélyek kiadását is és igy megakadályozzák, hogy a határon túl lévő földjeiket a magyar gazdák megműveljék. Lichner: Ez nem áll. Esterházy: Maga Szencen van, maga ezt nem tudja, jöjjön csak el Kékkőre vagy akárhává a határ mentén, mutatnék én magának olyan eseteket, hogy megszédülne. Lichner: Valószínűleg van ok arra, hogy nem engedélyezik a határátlépést. Esterházy: Semmi ok nincsen. Csömör: Az igaz, hogy a mi pártunkhoz tartozó embereket zaklatják és tartóztatják le, ha átmennek a határon, csak azért, mert az agrárpárt tagjai Esterházy: Hát ez nem áll, de tény az, hogy míg az agrárpárt! kisgazdák az itteni hatóságoktól minden további nélkül kapnak határátlépést, ellenben, akik a mi pártunkhoz tartoznak, sokkal nehezebben kapnak határátlépési engedélyt. Esterházy vége Csömör: Ez nem igaz, Esterházy: Ezekről a kérdésekről nem Stepán Csomorral fogunk vitatkozni, hanem Hodza Milánnal, akinek több a megértése, mint a fejbólintós Stepánoknak, akik csak megnehezítik a kormány helyzetét és főképp maga Csömör Stepán, a maga 120 kilójával. (Zaj.) Sivák alelnök csenget: Csendet kérek. bán csak úgy Jesz, ha a magyarságnak meglesz a teljes egyenjogúsága. Itt nem lehet azt csinálni, hogy egyszerűen megpróbáljanak bennünket elcsehesiteni. Csömöri Akasztóiét Ígértek annak, aki nem a maguk politikáját követi. Esterházy: Maga vízszintesen fog meghalni, egész nyugodt lehet. Ki kell harcolnunk az autonómiát, mert ebben az országban a külpolitikai koncepció olyan, hogy akkor, amikor nem egyeznek meg a szomszédokkal, szövetkeznek Szovjetoroszországgal, amely Szovjet- ■oroszország tőlünk politikailag és világnézetben teljesen távol van. Akikor, mikor egy országban, mint Szovjetoroszországiban 50 fokos melegben vallatnak embereket, ahol a hadsereg főparancsnokát agyonlövik, ahol templomokat gyújtottak föl, papokat gyilkoltak meg és apácákat megbecstele- nitettek, az olyan állam szövetségét sokkal szerencsésebb volna felcserélni a szomszéd- államokkal való barátsággal, mert ha ezekkel kötnének szövetséget, akkor ki lehetne kapcsolni a szovjetet és nem kellene, hogy fejfájásuk legyen a harmadik birodalom miatt. Mindaddig, amig a kormány egyrészt külpolitikai koncepcióján, másrészt gazdasági, kulturális és szociális programján a kisebbségekkel szemben nem változtat és amig végre nem teremt rendet a saját portáján, hogy ne legyenek ballasztok, akik a szocialista és más kormánypártokban ülnek és akadályozzák a megbékülést, addig mi tovább haladunk azon az utón, ami egyedül lehetséges a magyarság számára, igazságos és törvényes alapon küzdeni Szlovákia autonómiájáért és a magyarók egyenjogúságáért. 1938 március 12, szombat. Erős visszhangja van a magyar vezérek prágai tárgyalásainak Tiso a magyar kérdés megoldásáról • A félhivatalos lap átnyújtott emlékiratról tud, a Slovák szerint a tárgyalás nem vezetett közeledésre PRÁGA. — A szlovák néppárti főiskolás ifjúság prágai értekezletén Tiso volt miniszter, szlovák néppárti képviselő csütörtökön beszédet mondott. Tiso kijelentette, hogy a szlovák néppárt minden erővel védeni fogja a pittsburghi szerződést és harcolni fog a törvénybeiktatásáért, A szlovák néppárt, a szudétanémetek és a magyarok együttműködésének kérdését is érintette a szónok s kijelentette, hogy amint van cseh—német viszony, ugyanúgy van szlovák—magyar viszony is. S amit megengedhet magának Péter — mondotta Tiso —, az engedtessék meg Pálnak is. A miniszterelnök ma végre fogadta a magyarokat is. Egy kérdésre Tiso kijelentette, hogy a szlovák néppárt a szocialistákkal nem tudott megegyezni az iskolaügyi tárca kérdésében, a szocialisták nem akarták ezt a minisztériumot kiadni a kezükből. Dr. Szüllő Géza. Jaross Andor és Esterházy János csütörtöki tárgyalása dr. Hodza Milán miniszterelnökkel eléggé feltűnést keltett a prágai sajtóban. A németnyelvű félhivatalos Prager Presse a magyar politikusok Hódiénál tett látogatásáról a következőket Írja: Dr. Hodza Milán miniszterelnök fogadta az egyesült magyar pártok képviselőit, akik a magyar nemzeti kisebbség kívánságairól emlékiratot nyújtottak át. A megbeszélésnek barátságos jellege volt. A miniszterelnök megigérte, hogy az emlékiratban foglalt követelményeket a múlt évi február 18-i egyezmény keretében és szellemében revízió alá veszi, hogy ezzel javulás ál jon be ott, ahol ezt a tényleges helyzet indokolttá teszi. A ,,Slovák" első oldalon foglalkozik a magyar politikusoknak Hodza miniszterelnökkel folytatott tárgyalásával és prágai jelentés alapján a következőket jegyzi meg: A miniszterelnök beszélgetést folytatott a magyar poliíiku:okkal, de ez semmi eredményre sem vezetett. A magyarok a kormányba való meghívásra azzal válaszolnak, hogy a kormány iktassa programjába Szlovákia problémájának teljes megoldását. Közkegyelem készül a szlovákiai és kárpátaljai közigazgatási és rendörbirósági ítéletek eseteiben A minisztertanács ülése és határozatai PRÁGA. — A kormány tagjai pénteken délután minisztertanácsra gyűltek össze. A minisztertanács foglalkozott a legfelső köz- igazgatási bíróság belső szervezetére vonatkozó rendelettel s azt jóváhagyta. Módosította a kiviteli és behozatali statisztikai bejelentésekre vonatkozó kormányrendeletet és foglalkozott a szlovákiai és kárpátaljai közigazgatási büntetések és rendőrbirói ítéletek ügyében készülő amnesztiarendelettel. A minisztertanács a közmunkaügyi miniszter javaslatára póthitelt szavazott meg a csehszlovák Dunahajózási Társaság részére, amely hajóállományát egy motorossal és nyolc uszályhajóval egészíti ki. Jóváhagyta a minisztertanács a földművelésügyi minisztérium rendelettervezetéi, amely szerint a jövőben az elemi csapások által sújtott gazdáiknak készpénzsegélyt is fognak nyújtani. Ezt különben a földművelésügyi miniszter legutóbbi bizottsági expozéjában is bejelentette már. Végül iskolaügyekkel foglalkozott a minisztertanács és jóváhagyta azt a tervet, amely szerint a biztosítási matematikai tanulmányok tökéletesítése érdekében külön biztosítási matematikai főiskolát létesítenek, illetve az eddigi, tanulmányókat négy félévvel meghosszabbítják és a főiskolát felruházzák a doktori cím adományozásával is. A trencsénbáni katolikus tanító képző intézetet rendi intézetté alakítják át s a tanári kart kiegészítik a prágai tanitótestvérek rendjének tagjaival. A minisztertanács még különböző adminisztratív ügyekkel foglalkozott. Kitünően sikerült a szegény magyar gyermekek javára rendezett pozsonyi műsoros teaestély POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk- \ tői.) A szegény magyar gyermekek szünidei nya- raltatása céljára a Csehszlovákiai Magyar Gyér- I mekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület pozsonyi helyi szervezete a Muzeum-kávéház télikertjében kitünően sikerült műsoros teaestélyt rendezett. A pozsonyi helyi szervezet a múlt év őszén alakult meg dr. Jandó Rezsőné és dr- Mo- ravitz Zoltánná vezetésével és ez volt az első nyilvános szereplése, amely várakozáson felül sikerült. A Muzeum télikertjét zsúfolásig megtöltötte a pozsonyi magyarság szinejava, hogy a jótékonyság oltárán áldozzon. Lelkes magyar hölgyek adták össze a teához szükséges szendvicset és süteményeket, úgyhogy az est anyagi sikere eleve is biztosítva volt. Az egykoronás belépőjegyekből és az ötkoronás teaáraikból gyűlt ezután egybe a bevétek Mint háziasszonyok a két agilis főrendezőnőnek: dr. Jandónénak és dr. Moravitznénak a következő hölgyek segédkeztek: dr. Aixinger Lász- lóné, dr. Fieischman Gyulán é. Hóniss Vilmosné, Hubert Henrikné, K- Kiinda Bözsi, dr. Payer Györgyné, dr. Prónay Aladárné, Samarjay Já- nosné, Sprínzl Ferencné és Strasser Béláné. A pénztárnál Késik Heroldné és Janson Jenőné ültek, mig a büffében Kováts Ilona és Nagy Edit buzgölkódtak. A díszes közönség sorában ott láttuk dr. Pet- ravich Gyula magyar királyi konzult is. A műsor hat órakor kezdődött. Cottely Mária hatásosan elszavalta Móra Ferenc „Szeresd a gyermeket" cimü versét, ami után a kis Albrecht Alexa táncolt igen ügyesen, majd Ernőd Tamás „Sirató asszonyok" cimü humoreszkjét adták elő Fiala Andrea, Jankó vics Andrea, Dúcban Edit | és a kis Kurucz László. Magyar kettőst táncolt I Miiller Hilda és Rózsa Magda nagy tetszés mellett. Ezután dr. Borka Géza ,,Göre Gábor a teaestélyen" cimü tréfás jelenete került sorra hangos derültséget keltve- A szereplők: Beluch Gyula, Somogyi Ferenc és Sáfár Sándor, továbbá a rendezők: Bárdos Lajos és Simkó Vilmos minden dicséretet megérdemelnek. Szünet után Albrecht Alexa és Payr Márta ügyes táncszáma következett, amit a kis Moravits Péter kísért harmonikán. A .Eucsufia" cimü Emőd-darabban Kállay Ilona, Csizmazia Anna és Sáfár Sándor arattak sikert A prológust Balogh Anna, Friebeisz Felida, Pipán Gabriella és Rása Mária énekelték a magyar tanítóképző intézet II. osztályának zenekara kíséretével. — Hu- bay müveiből Katona Béla játszott művészi lendülettel Klenner-Nagy Edit szakavatott zongora- kisérete mellett — Groteszk táncot lejtett Dör- ner Éva és ifj. Orbán Gábor igen ügyesen, majd végül Zilahy Lajosnak az „Előkelő utas" cimü jóizü tréfája került előadásra Endreffy Lóránd főszereplő ízig-vérig magyaros alakításával. Az első osztály többi utasát Thuróczy Pál, Tóth Tibor, Cottély Erzsébet, Bertha László cs Pasztorális János alakították. A műsor összeállításán „Messzi bácsi" és Z üa Jolán polgári iskolai tanárnő fáradoztak és résrt- vetiek mint szereplők a lenycserkészek, a magyar tanítóképző, a magyar reálgimnázium és a kereskedelmi akadémia növendékei. ' A szülők — tekintettel arra, hogy hat és nyolc óra közti időben folyt le a műsoros tea — magukkal hozták gyermekeiket is és igy az egész kitünően sikerült estnek intim, családias jel!-'' * voll. ,W) 4 Nemzetisé©! status qno is a nyelvháté? Lichner és Csömör egy fronton Egyenjogúság és autonómia
