Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-01 / 49. (4492.) szám

^RSfiMtA^iÍARmRIiAR 1938 március 1, kedd, Az állampolgársági javaslat harmadik kiadásban Hontalanok igényjogot kapnak az állampolgárságra, de a Javaslat a kihonositást Is bevezeti A külföldiektől megkívánják az államnyelv tudását is - Politikai kikötések PRÁGA. — Jelentettük, hogy a miniszter­tanács péntek esti ülésén az állampolgárság megszerzéséről s elvesztéséről szóló javasla­tot is jóváhagyta. A javaslatot most a kor­mány németnyelvű hivatalos lapja is ismer­teti s ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a javaslat most jóváhagyott alakjában a legfontosabb pontokban nem módosult a Bohemia által karácsonykor közölt alakjá­tól. A kormányjavaslat gyöngéi változatla­nul megmaradtak s ezt a Prager Presse is érzi s vigasztalásul mindössze azt hozza föl, hogy majd a javaslat alkotmányos tárgyalása során szó lehet az alapelvek módosításáról is, sőt a lap már arra is föl van készülve, hogy az ellenzék törekedni is fog a javas­lat megváltoztatására, különösen ami az állampolgárság elvesztésére vonatkozó in­tézkedéseket illeti. A Prager Presse egyébként beismeri, hogy az állampolgár- sági kérdés rendezése már nem tűr halasz­tást, amint az dr. Winter és dr. Markovié képviselők és a magyar Hokky Károly szenátor kezdevényező javaslataiból is ki­tűnik. Az állampolgárság megszerzése Az említett lap magát a most jóváhagyott kormányjavaslatot az alábbiakban ismerteti: Az állampolgárságot születés jogán meg­szerzik a csehszlovák állampolgárok törvé­nyes gyermekei; törvénytelen gyermekek! abban az esetben szerzik meg azt, ha az anya csehszlovák állampolgár. Csehszlovák állampolgár külföldön született törvényes gyermeke s csehszlovák állampolgárságú nőnek külföldön született törvénytelen gyer­meke csehszlovák állampolgárságot szerez, amennyiben a szülő hivatalos küldetés foly­tán tartózkodik külföldön. Az állampolgárságot törvényesités utján szerzik meg a házasságon kívül született kis­korú gyermekek, ha az atya csehszlovák ál­lampolgár s ha a gyermekek a törvényesités révén addigi állampolgárságukat elvesztik. Az állampolgárságot csehszlovák állam­polgárral kötött házasságuk által szerzik meg a külföldi nők, amennyiben a házasság- kötéssel eddigi állampolgárságukat elvesz­tik és ha a hatóság kérelmükre hozzájárul az állampolgárság megszerzéséhez. A hozzájá­rulás iránti kérvény a tervezett házasság- kötést megelőzően is benyújtható, de legké­sőbb a házasságkötést követő három hóna­pon belül nyújtandó be. A hatóság a hozzá­járulást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a külföldi nővel szemben a törvény 10. paragrafusa a) és b) pontjában fölsorolt államellenes politikai cselekmények valame­lyikét elkövette, vagy ha indokolt az aggo­dalom, hogy a külföldi nő nem lesz megbíz­ható állampolgár, vagy hogy a házasságot csak azért köti, hogy a csehszlovák állam- polgárságot megszerezze. A honosítás föltétele: Az államnyelv A törvényjavaslat negyedik paragrafusa az állampolgárság adományozását szabá­lyozza. Eszerint a csehszlovák állampolgárság szabad mér­legelés alapján bekövetkezett adományo­zás utján is megszerezhető. Az állampol­gárság csak oly személynek adományoz­ható, aki az államnyelvet bírja, valamely községben ígéretet kapott, hogy az illető­ségi jogot megkapja az állampolgárság megszerzése esetén és ha az állampolgár­ság megszerzésével elveszti korábbi állam­polgárságát. Különös méltánylást érdemlő esetekben az állampolgárság oly szemé­lyeknek is adományozható, akik e föltéte­leknek nem felelnek meg. A feleség a férjjel együtt szerzi meg a cseh­szlovák állampolgárságot, amennyiben a férj kérvényével kifejezetten egyetért és ha a hatóság a feleséget a csehszlovák állam- polgárság megszerzéséből kifejezetten nem zárja ki. A csehszlovák állampolgárság meg­adása iránt benyújtott kérelmeknél figyelem­be kell venni azok kérelmeit, akik előbb már csehszlovák állampolgárok voltak s akik csehszlovák állampolgárnak közeli rokonai. Kik igényelhetik az állampolgárságot? két éven belül nem határoztak, úgy az ál­lampolgárság megadottnak tekintendő. Az állampolgárság elvesztése idegen állampolgárság megszerzése esetén, nőknél pedig idegen állampolgárral való há­zasság esetén következik be, amennyiben az ilyen nő a házasságkötést követő három hó­napon belül az illetékes hatóságnál nem je­lentette be, hogy csehszlovák állampolgár­ságát a házasságkötés ellenére is megtartani kívánja. A kilencedik paragrafus szerint a cseh­szlovák állampolgárságot elveszti az, akit a hatóság az állampolgársági kötelékből saját kérelmére elbocsátott. Az állampolgárság elvétele A tizedik paragrafus szerint a csehszlovák állampolgárság megvonható olyan szemé­lyektől, akik a) az állam, vagy demokratikus köztársa­sági berendezkedése ellen irányuló tevé­kenységet fejtenek ki, vagy aktív részt vesz­nek egy olyan egyesülésben, mely ily tevé­kenységet kifejt, vagy oly személyek, akik ily tevékenységet támogatnak, ilyenre föl­bujtatnak, vagy másokat ilyen tevékenység­be bevonni igyekszenek és a külföldre me­nekülnek s ott állandóan tartózkodnak, hogy a felelősség elől kitérjenek, továbbá b) akik a külföldön tartózkodnak, hogy ott ily tevékenységet fejtsenek ki, vagy ha Csehszlovákiával szemben való ellenséges érzületük nyilvánvaló lesz, vagy c) akik külföldön tartózkodnak a cseh­szlovák védkötelezettség alól való mentesü­lés végett, vagy ha a köztársaság területét azért hagyták el, hogy a katonai szolgálati kötelezettség alól mentesüljenek. Az a) és b) pontokban fölsorolt okokból a csehszlo­vák állampolgárság nem vonható meg azok­tól a személyektől, akik az ilyen tevékeny­séget legalább tíz éve abbahagyták. A csehszlovák állampolgárság megadá­sáról és megvonásáról a jövőben kizáró­lag a belügyminisztérium határoz. A törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba. A németnyelvű kormánylap ama remé­nyének ad kifejezést, hogy a javaslatból még a nyári parlamenti szünetig törvény lesz an­nak ellenére, hogy az alkotmányjogi bizott­ságokat nagyon igénybe veszi a polgári törvénykönyv tervezetének s a polgári per- rendtartásnak a tárgyalása. A javaslat hibáit már az első szöveg ismertetése után nyom­ban közöltük, illetve azokra rámutattunk. Ismeretes, hogy a szlovákiai és kárpátaljai hontalanjaink nagy része elbocsátott postás, vasutas, aki számtalan esetben kérte az ál­lampolgárságot, de nem kapta meg azért, mert állítólag „az ismeretes”, a „közismert” sztrájkban vett részt s más mondvacsinált okokból. Amig tehát szabad mérlegelésre bízzák a 10. paragrafusbeli kifogások érvényesíté­sét, addig az állampolgársági baj nem szű­nik meg. Vagyis a javaslat egész tizedik paragrafusa törlendő volna, vagy pedig oíyképen kellene azt kiegészíteni, hogy a benne foglalt kifogások csak a köztársa­ság oltalmáról s az államvédelemről szóló törvény büntető rendelkezései alapján el­itéit személyekkel szemben érvényesít­hetők. A mai helyzettel szemben rosszabbodást jelent, hogy a javaslat nem mondja ki visz- szahonositás esetén az állampolgárságra va­ünnepélyesen kihirdették az uj román alkotmány életbelépését A király és a miniszterelnök az esemény jelentőségéről A csehszlovák állampolgárságra igényük van azoknak a személyeknek, akik a régi osztrák-magyar monarchia polgárai voltak s 1914 augusztus 1-én a mai Csehszlovákia te­rületén laktak s azóta is e területen laknak megszakítás nélkül és idegen állampolgársá­got nem szereztek, ha a törvény hatályba­lépésétől számitott öt éven belül a csehszlo­vák állampolgárság elismerése iránt kér­vényt adnak be. Az egyhuzamban való tar­tózkodás megszakításának nem tekintendő a csehszlovák véderő kötelékében s 1919 jú­nius 1-ig más hadseregek kötelékében töl­tött idő, a hivatalos szolgálat kivételével, to­vábbá a h"hfogságban töltött idő, a tanul­mányokkal kapcsolatosan, hivatás gyakor­lása folytán vagy más fontos okból másutt töltött idő. Az állampolgárságra való jog­igény nem illeti meg azokat a személyeket, akikkel szemben a 10. paragrafusban fölso­rolt kifogások merülnek föl. Amennyiben az ilyen kérelemről badása napjától számitott BUKAREST. — Vasárnap délben hirdették ki ün­nepélyesen a királyi palota trőntermében Románia uj alkotmányát Az ünnepi aktuson a királyon kívül je­len voltak a trónörökös, a kormány valamennyi tag­ja, a legfelső bíróság tagjai, a hadsereg főparancsno­kai és a törvényhozó tanács tagjai. Cristea Mrron pátriárka, miniszterelnök felolvasta a népszavazás eredményeiről szóló hivatalos jelentést majd a kor­mány nevében kihirdetés végett a király elé terjesz­tette az uj alkotmányt A kormány tagjai ünnepélye­sen esküt tettek az uj alkotmányra, majd a király rövid beszédet mondott —• Az új román alkotmányt a nemzet követelmé­nyei tették szükségessé — mondotta a király. Érett megfontolás előzte meg elhatározásomat, amelyhez kikértem mindazoknak a tanácsát, akik atyámmal, Ferdinánd királlyal együtt működtek a mai Románia megalkotásán. A román nép, amelynek véleményét megkérdeztük, nagy lelkesedéssel járult hozzá az uj alkotmányhoz és ez a lelkesedés szivemet ősz'nte a örömmel tölti el. | A király szavaira a miniszterelnök válaszolt. Az í uj alkotmány n?g.y jelentőségét ha>,gso,yozta fi. M­jelentette, hogy az uj alkotmány a békét, az együtt­működést és a keresztény szeretetet jelenti. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj alkotmány meghozza Romániának a rend, a nyugalom, a munka és a jólét korszakát. Az uj alkotmány megszavazása — úgymond — a leghető legdemokratikusabb módon népszavazás által történt Ez a népszavazás megsem­misítette a választási hidrát, amely az ország rovásá­ra széthúzást vitt a nép közé. Az ünnepség után Cassulo apostoli nundus a diplo­máciai kar nevében szerencsekivánatait fejezte ki az uralkodónak. Az uj alkotmány ünnepélyes kihirdetése után déltilán félkettőkor dsizebed volt a királyi palotában. Az ebéden resztvettek mindazok az előkelőségek, akik az alkotmány kihirdetésénél jelen voltak és a diplomá­ciai kar képviselői is. Feltűnést keltett, hogy Mlcescu volt külügyminiszter is megjelent a dlszebéden. Még nagyobb feltűnést keltett azonban az, hogy Avarescu Í marsall ál'umminiszter, aki az uj alkotmánnyal kap- (s-á'íban c;M5g s nuniféle akcióban nem vett részt, , • disztT M.*n s.i'. jelent meg. A gyakran visszatérő fejfájás, szédülés és szívdobogás nagyon sok esetben meg­szűnik, ha naponként reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt is egy-egy félpohárnyi természetes „Ferenc Józsii” keserüvizet iszunk. Kérdezze meg orvosát* 31 ló igényt —> A külföldi állampolgárságú nőkkel szemben való eljárást már bíráltuk régebben s ahhoz semmi hozzátenni valónk nincs. Ami az állampolgárság megvonását il­leti — ha erről egyáltalában szó lehet —, az kizárólag a bíróságokra volna bízandó, amelyek büntető határozattal döntenének s mellékbüntetésként mondhatnák ki az állam- polgárság elvesztését, semmiesetre egy po­litikai hatóságra, amelynek élén közismer­ten valamelyik politikai pártnak a vezető tagja áll. A javaslat érdemleges bírálatára még visszatérünk. Prága cáfolja Bénél elnök állítólagos olaszeüenes kijelentését PRÁGA. —’ Az olasz sajtóban néhány nap előtt hirek jelentek meg a csehszlovák köztársasági elnök egy állítólagos nyilatkozatáról, amelyet egy prágai diplomata előtt tett s amely az előző évek egy, Olasz­ország és az ország reprezentánsai ellen irányuló állítólagos ellenséges akcióról szólt. Prágában hivata­losan megállapítják, hogy ez a kijelentés, abban az értelemben, ahogy az olasz sajtó közli, soha sem tör­tént meg. A prágai kormány már hivatalosan is érte­sítette az olasz kormányt arról, hogy az olaszellenes nyilatkozat nem történt meg. Bizalom Chautempsnak PARIS. — A francia kamarában Delhos után Chau- íemps is nyilatkozott a külpolitikai helyzetről, majd vasárnap éjszaka befejezték a vitát és sor került a szavazásra. A bizalmi indítványt a baloldal terjesz­tette be. A javaslat kimondja, hogy a kormány köte­lessége, hogy tiszteletben tartsa a nemzeti tekintélyt, védje a békét, garantálja a meglévő szerződéseket, a kollektív biztonságot és a népszövetséget. A bizalmi indítványt a kamara 438 szavazattal 2-vel szemben elfogadta. Az ellenzékből a centrum bal szárnya is a kormány mellett szavazott. A jobbodal 170 képviselő-, je tartózkodott a szavazástól. A köiépeurópal ifjúság prágai értekezlete és a nemzeti kisebbségek PRÁGA. — A prágai ifjúsági kongresszus va­sárnap délelőtt ünnepélyes üléssel végétért. Ezen. kihirdették az értekezlet kulturális és közgazda- sági bizottságaiban elfogadott re-zoluciókat. A közgazdasági bizottság a középeurópai autark gazdálkodás ellen foglalt állást és leszögezte, hogy Középeurópai gazdasági érdekeit csak a kölcsönösség alapján lehet védeni s ennek érde­kében szükség van arra, hogy minden állam úgy az ipari, mint a mezőgazdasági életben köl­csönös áldozatokat hozzon. A bizottság fölhívja a figyelmet a készülő varsói mezőgazdasági konfe­renciára, amelynek célja., hogy a középeurópai ifjúság részvétele mellett az érdekelt államok agrárkérd es ei v el foglalk o z z on. A kulturális bizottság határozatai figyelembe vették a magyar javaslatokat, amelyekről már vasárnapi számunkban beszámoltunk. A határozat szükségesnek tartja igy többek között a tudo­mányos, művészeti és irodalmi müvek szabad for­galmát, továbbá a tanárok, diákok kölcsönös kicserélését a középeurópai országokban. A rezo- lucié továbbá javasolja, hogy dijat tűzzenek ki a középeurópai kulturális történet megírására. Nagy feltűnést keltett az osztrák delegáció nyilatkozata, amelyhez a magyarországiak is csatlakoztak. Ez a nyilatkozat rámutat arra, hogy Középeurópa békéje főleg a kisebbségi kérdés megoldásától függ. A prágai értekezleten részt­vevő angol és francia megfigyelők a záróiiléseu felolvasott, nyilatkozatukban szintén azon meg­győződésüknek adtak kifejezést, hogy a nemzeti kisebbségek problémái és a Duna-medeneo békéje egymástól elválaszthatatlan. Magyarországon életbe lépett a magánalkalmazotti törvény BUDAPEST. <— (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Március 1-én életbelép az uj magánalkalmazotti törvény Magyarorszá­gon. Az uj törvény a magyar szociális tör­vényhozás egyik részét képezi, a magánal­kalmazottak szolgálati viszonyát szabályoz­za és bevezeti a negyvennégyórás munkahe­tet. Rendkívül szigorú intézkedéseket tartal­maz a túlórákra vonatkozólag és a munka- vállalóknak lehetővé teszi, hogy még hosszú évek elmúltával is érvényesíthessék igényü­ket a munkaadóval szemben a túlórák meg­fizetése érdekében. Az uj törvény a szabad­ságidőt is az eddiginél előnyösebb módon szabályozza, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom