Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-01 / 49. (4492.) szám
^RSfiMtA^iÍARmRIiAR 1938 március 1, kedd, Az állampolgársági javaslat harmadik kiadásban Hontalanok igényjogot kapnak az állampolgárságra, de a Javaslat a kihonositást Is bevezeti A külföldiektől megkívánják az államnyelv tudását is - Politikai kikötések PRÁGA. — Jelentettük, hogy a minisztertanács péntek esti ülésén az állampolgárság megszerzéséről s elvesztéséről szóló javaslatot is jóváhagyta. A javaslatot most a kormány németnyelvű hivatalos lapja is ismerteti s ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a javaslat most jóváhagyott alakjában a legfontosabb pontokban nem módosult a Bohemia által karácsonykor közölt alakjától. A kormányjavaslat gyöngéi változatlanul megmaradtak s ezt a Prager Presse is érzi s vigasztalásul mindössze azt hozza föl, hogy majd a javaslat alkotmányos tárgyalása során szó lehet az alapelvek módosításáról is, sőt a lap már arra is föl van készülve, hogy az ellenzék törekedni is fog a javaslat megváltoztatására, különösen ami az állampolgárság elvesztésére vonatkozó intézkedéseket illeti. A Prager Presse egyébként beismeri, hogy az állampolgár- sági kérdés rendezése már nem tűr halasztást, amint az dr. Winter és dr. Markovié képviselők és a magyar Hokky Károly szenátor kezdevényező javaslataiból is kitűnik. Az állampolgárság megszerzése Az említett lap magát a most jóváhagyott kormányjavaslatot az alábbiakban ismerteti: Az állampolgárságot születés jogán megszerzik a csehszlovák állampolgárok törvényes gyermekei; törvénytelen gyermekek! abban az esetben szerzik meg azt, ha az anya csehszlovák állampolgár. Csehszlovák állampolgár külföldön született törvényes gyermeke s csehszlovák állampolgárságú nőnek külföldön született törvénytelen gyermeke csehszlovák állampolgárságot szerez, amennyiben a szülő hivatalos küldetés folytán tartózkodik külföldön. Az állampolgárságot törvényesités utján szerzik meg a házasságon kívül született kiskorú gyermekek, ha az atya csehszlovák állampolgár s ha a gyermekek a törvényesités révén addigi állampolgárságukat elvesztik. Az állampolgárságot csehszlovák állampolgárral kötött házasságuk által szerzik meg a külföldi nők, amennyiben a házasság- kötéssel eddigi állampolgárságukat elvesztik és ha a hatóság kérelmükre hozzájárul az állampolgárság megszerzéséhez. A hozzájárulás iránti kérvény a tervezett házasság- kötést megelőzően is benyújtható, de legkésőbb a házasságkötést követő három hónapon belül nyújtandó be. A hatóság a hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a külföldi nővel szemben a törvény 10. paragrafusa a) és b) pontjában fölsorolt államellenes politikai cselekmények valamelyikét elkövette, vagy ha indokolt az aggodalom, hogy a külföldi nő nem lesz megbízható állampolgár, vagy hogy a házasságot csak azért köti, hogy a csehszlovák állam- polgárságot megszerezze. A honosítás föltétele: Az államnyelv A törvényjavaslat negyedik paragrafusa az állampolgárság adományozását szabályozza. Eszerint a csehszlovák állampolgárság szabad mérlegelés alapján bekövetkezett adományozás utján is megszerezhető. Az állampolgárság csak oly személynek adományozható, aki az államnyelvet bírja, valamely községben ígéretet kapott, hogy az illetőségi jogot megkapja az állampolgárság megszerzése esetén és ha az állampolgárság megszerzésével elveszti korábbi állampolgárságát. Különös méltánylást érdemlő esetekben az állampolgárság oly személyeknek is adományozható, akik e föltételeknek nem felelnek meg. A feleség a férjjel együtt szerzi meg a csehszlovák állampolgárságot, amennyiben a férj kérvényével kifejezetten egyetért és ha a hatóság a feleséget a csehszlovák állam- polgárság megszerzéséből kifejezetten nem zárja ki. A csehszlovák állampolgárság megadása iránt benyújtott kérelmeknél figyelembe kell venni azok kérelmeit, akik előbb már csehszlovák állampolgárok voltak s akik csehszlovák állampolgárnak közeli rokonai. Kik igényelhetik az állampolgárságot? két éven belül nem határoztak, úgy az állampolgárság megadottnak tekintendő. Az állampolgárság elvesztése idegen állampolgárság megszerzése esetén, nőknél pedig idegen állampolgárral való házasság esetén következik be, amennyiben az ilyen nő a házasságkötést követő három hónapon belül az illetékes hatóságnál nem jelentette be, hogy csehszlovák állampolgárságát a házasságkötés ellenére is megtartani kívánja. A kilencedik paragrafus szerint a csehszlovák állampolgárságot elveszti az, akit a hatóság az állampolgársági kötelékből saját kérelmére elbocsátott. Az állampolgárság elvétele A tizedik paragrafus szerint a csehszlovák állampolgárság megvonható olyan személyektől, akik a) az állam, vagy demokratikus köztársasági berendezkedése ellen irányuló tevékenységet fejtenek ki, vagy aktív részt vesznek egy olyan egyesülésben, mely ily tevékenységet kifejt, vagy oly személyek, akik ily tevékenységet támogatnak, ilyenre fölbujtatnak, vagy másokat ilyen tevékenységbe bevonni igyekszenek és a külföldre menekülnek s ott állandóan tartózkodnak, hogy a felelősség elől kitérjenek, továbbá b) akik a külföldön tartózkodnak, hogy ott ily tevékenységet fejtsenek ki, vagy ha Csehszlovákiával szemben való ellenséges érzületük nyilvánvaló lesz, vagy c) akik külföldön tartózkodnak a csehszlovák védkötelezettség alól való mentesülés végett, vagy ha a köztársaság területét azért hagyták el, hogy a katonai szolgálati kötelezettség alól mentesüljenek. Az a) és b) pontokban fölsorolt okokból a csehszlovák állampolgárság nem vonható meg azoktól a személyektől, akik az ilyen tevékenységet legalább tíz éve abbahagyták. A csehszlovák állampolgárság megadásáról és megvonásáról a jövőben kizárólag a belügyminisztérium határoz. A törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba. A németnyelvű kormánylap ama reményének ad kifejezést, hogy a javaslatból még a nyári parlamenti szünetig törvény lesz annak ellenére, hogy az alkotmányjogi bizottságokat nagyon igénybe veszi a polgári törvénykönyv tervezetének s a polgári per- rendtartásnak a tárgyalása. A javaslat hibáit már az első szöveg ismertetése után nyomban közöltük, illetve azokra rámutattunk. Ismeretes, hogy a szlovákiai és kárpátaljai hontalanjaink nagy része elbocsátott postás, vasutas, aki számtalan esetben kérte az állampolgárságot, de nem kapta meg azért, mert állítólag „az ismeretes”, a „közismert” sztrájkban vett részt s más mondvacsinált okokból. Amig tehát szabad mérlegelésre bízzák a 10. paragrafusbeli kifogások érvényesítését, addig az állampolgársági baj nem szűnik meg. Vagyis a javaslat egész tizedik paragrafusa törlendő volna, vagy pedig oíyképen kellene azt kiegészíteni, hogy a benne foglalt kifogások csak a köztársaság oltalmáról s az államvédelemről szóló törvény büntető rendelkezései alapján elitéit személyekkel szemben érvényesíthetők. A mai helyzettel szemben rosszabbodást jelent, hogy a javaslat nem mondja ki visz- szahonositás esetén az állampolgárságra vaünnepélyesen kihirdették az uj román alkotmány életbelépését A király és a miniszterelnök az esemény jelentőségéről A csehszlovák állampolgárságra igényük van azoknak a személyeknek, akik a régi osztrák-magyar monarchia polgárai voltak s 1914 augusztus 1-én a mai Csehszlovákia területén laktak s azóta is e területen laknak megszakítás nélkül és idegen állampolgárságot nem szereztek, ha a törvény hatálybalépésétől számitott öt éven belül a csehszlovák állampolgárság elismerése iránt kérvényt adnak be. Az egyhuzamban való tartózkodás megszakításának nem tekintendő a csehszlovák véderő kötelékében s 1919 június 1-ig más hadseregek kötelékében töltött idő, a hivatalos szolgálat kivételével, továbbá a h"hfogságban töltött idő, a tanulmányokkal kapcsolatosan, hivatás gyakorlása folytán vagy más fontos okból másutt töltött idő. Az állampolgárságra való jogigény nem illeti meg azokat a személyeket, akikkel szemben a 10. paragrafusban fölsorolt kifogások merülnek föl. Amennyiben az ilyen kérelemről badása napjától számitott BUKAREST. — Vasárnap délben hirdették ki ünnepélyesen a királyi palota trőntermében Románia uj alkotmányát Az ünnepi aktuson a királyon kívül jelen voltak a trónörökös, a kormány valamennyi tagja, a legfelső bíróság tagjai, a hadsereg főparancsnokai és a törvényhozó tanács tagjai. Cristea Mrron pátriárka, miniszterelnök felolvasta a népszavazás eredményeiről szóló hivatalos jelentést majd a kormány nevében kihirdetés végett a király elé terjesztette az uj alkotmányt A kormány tagjai ünnepélyesen esküt tettek az uj alkotmányra, majd a király rövid beszédet mondott —• Az új román alkotmányt a nemzet követelményei tették szükségessé — mondotta a király. Érett megfontolás előzte meg elhatározásomat, amelyhez kikértem mindazoknak a tanácsát, akik atyámmal, Ferdinánd királlyal együtt működtek a mai Románia megalkotásán. A román nép, amelynek véleményét megkérdeztük, nagy lelkesedéssel járult hozzá az uj alkotmányhoz és ez a lelkesedés szivemet ősz'nte a örömmel tölti el. | A király szavaira a miniszterelnök válaszolt. Az í uj alkotmány n?g.y jelentőségét ha>,gso,yozta fi. Mjelentette, hogy az uj alkotmány a békét, az együttműködést és a keresztény szeretetet jelenti. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj alkotmány meghozza Romániának a rend, a nyugalom, a munka és a jólét korszakát. Az uj alkotmány megszavazása — úgymond — a leghető legdemokratikusabb módon népszavazás által történt Ez a népszavazás megsemmisítette a választási hidrát, amely az ország rovására széthúzást vitt a nép közé. Az ünnepség után Cassulo apostoli nundus a diplomáciai kar nevében szerencsekivánatait fejezte ki az uralkodónak. Az uj alkotmány ünnepélyes kihirdetése után déltilán félkettőkor dsizebed volt a királyi palotában. Az ebéden resztvettek mindazok az előkelőségek, akik az alkotmány kihirdetésénél jelen voltak és a diplomáciai kar képviselői is. Feltűnést keltett, hogy Mlcescu volt külügyminiszter is megjelent a dlszebéden. Még nagyobb feltűnést keltett azonban az, hogy Avarescu Í marsall ál'umminiszter, aki az uj alkotmánnyal kap- (s-á'íban c;M5g s nuniféle akcióban nem vett részt, , • disztT M.*n s.i'. jelent meg. A gyakran visszatérő fejfájás, szédülés és szívdobogás nagyon sok esetben megszűnik, ha naponként reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt is egy-egy félpohárnyi természetes „Ferenc Józsii” keserüvizet iszunk. Kérdezze meg orvosát* 31 ló igényt —> A külföldi állampolgárságú nőkkel szemben való eljárást már bíráltuk régebben s ahhoz semmi hozzátenni valónk nincs. Ami az állampolgárság megvonását illeti — ha erről egyáltalában szó lehet —, az kizárólag a bíróságokra volna bízandó, amelyek büntető határozattal döntenének s mellékbüntetésként mondhatnák ki az állam- polgárság elvesztését, semmiesetre egy politikai hatóságra, amelynek élén közismerten valamelyik politikai pártnak a vezető tagja áll. A javaslat érdemleges bírálatára még visszatérünk. Prága cáfolja Bénél elnök állítólagos olaszeüenes kijelentését PRÁGA. —’ Az olasz sajtóban néhány nap előtt hirek jelentek meg a csehszlovák köztársasági elnök egy állítólagos nyilatkozatáról, amelyet egy prágai diplomata előtt tett s amely az előző évek egy, Olaszország és az ország reprezentánsai ellen irányuló állítólagos ellenséges akcióról szólt. Prágában hivatalosan megállapítják, hogy ez a kijelentés, abban az értelemben, ahogy az olasz sajtó közli, soha sem történt meg. A prágai kormány már hivatalosan is értesítette az olasz kormányt arról, hogy az olaszellenes nyilatkozat nem történt meg. Bizalom Chautempsnak PARIS. — A francia kamarában Delhos után Chau- íemps is nyilatkozott a külpolitikai helyzetről, majd vasárnap éjszaka befejezték a vitát és sor került a szavazásra. A bizalmi indítványt a baloldal terjesztette be. A javaslat kimondja, hogy a kormány kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a nemzeti tekintélyt, védje a békét, garantálja a meglévő szerződéseket, a kollektív biztonságot és a népszövetséget. A bizalmi indítványt a kamara 438 szavazattal 2-vel szemben elfogadta. Az ellenzékből a centrum bal szárnya is a kormány mellett szavazott. A jobbodal 170 képviselő-, je tartózkodott a szavazástól. A köiépeurópal ifjúság prágai értekezlete és a nemzeti kisebbségek PRÁGA. — A prágai ifjúsági kongresszus vasárnap délelőtt ünnepélyes üléssel végétért. Ezen. kihirdették az értekezlet kulturális és közgazda- sági bizottságaiban elfogadott re-zoluciókat. A közgazdasági bizottság a középeurópai autark gazdálkodás ellen foglalt állást és leszögezte, hogy Középeurópai gazdasági érdekeit csak a kölcsönösség alapján lehet védeni s ennek érdekében szükség van arra, hogy minden állam úgy az ipari, mint a mezőgazdasági életben kölcsönös áldozatokat hozzon. A bizottság fölhívja a figyelmet a készülő varsói mezőgazdasági konferenciára, amelynek célja., hogy a középeurópai ifjúság részvétele mellett az érdekelt államok agrárkérd es ei v el foglalk o z z on. A kulturális bizottság határozatai figyelembe vették a magyar javaslatokat, amelyekről már vasárnapi számunkban beszámoltunk. A határozat szükségesnek tartja igy többek között a tudományos, művészeti és irodalmi müvek szabad forgalmát, továbbá a tanárok, diákok kölcsönös kicserélését a középeurópai országokban. A rezo- lucié továbbá javasolja, hogy dijat tűzzenek ki a középeurópai kulturális történet megírására. Nagy feltűnést keltett az osztrák delegáció nyilatkozata, amelyhez a magyarországiak is csatlakoztak. Ez a nyilatkozat rámutat arra, hogy Középeurópa békéje főleg a kisebbségi kérdés megoldásától függ. A prágai értekezleten résztvevő angol és francia megfigyelők a záróiiléseu felolvasott, nyilatkozatukban szintén azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a nemzeti kisebbségek problémái és a Duna-medeneo békéje egymástól elválaszthatatlan. Magyarországon életbe lépett a magánalkalmazotti törvény BUDAPEST. <— (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Március 1-én életbelép az uj magánalkalmazotti törvény Magyarországon. Az uj törvény a magyar szociális törvényhozás egyik részét képezi, a magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozza és bevezeti a negyvennégyórás munkahetet. Rendkívül szigorú intézkedéseket tartalmaz a túlórákra vonatkozólag és a munka- vállalóknak lehetővé teszi, hogy még hosszú évek elmúltával is érvényesíthessék igényüket a munkaadóval szemben a túlórák megfizetése érdekében. Az uj törvény a szabadságidőt is az eddiginél előnyösebb módon szabályozza, 2