Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-09 / 32. (4475.) szám

4 <PRX<aLAW£Aft-HI RIAg______________ 1938 február 9, szerda* Érsekujvárott tartotta közgyűlését a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség Uj tisztikart választottak ■ ■ Együttműködés az összes magyar művelődési egyesületekkel ■ ■ ■ Tartalmas jelentések — gazdag munkaprogram ' ÉRSEKÚJVÁR* — A Csehszlovákiai Ma­­•gyár Közművelődési Szövetség február 6-án tar­totta közgyűlését Érsekujvárott, melyen 340 magyar közművelődési szerv képviseletében a pozsony-városi, pozsonyi, galántai, vágsellyei, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekujvári, párká­nyi, zselizi, lévai, losonci, Ipolysági és verebélyi járási magyar közművelődési testületek, illetve helyi magyar közművelődési bizottságok és ma­gyar könyvtártanácsok kiküldöttei vettek részt. Ezenkívül Írásbeli jelentések érkeztek a közgyű­léshez a rimaszombati, szepsi járási magyar köz­művelődési testület, illetve közkönyvtárak mü­az általános ismeretterjesztő, szakirányú és szórakoztató rendezések anyagának összeál­lításával. Beható tárgyalás alá vették a hi­vatásos és műkedvelő színjátszás, a film­színházak, bábjáték-előadás rendezések, a rádióelőadások és rendezések kérdését is. Részletesen tárgyalták továbbá a magyar közkönyvtárak szervezeti kérdéseit. Foglalkoztak végül a könyvbirálat kérdésével, a vándorkönyvtárak létesítésével, valamint a könyvtárak könyvellátásának központi rendezé­sével. Az olvasók nevelése érdekében elhatá­rozták, hogy a közkönyvtárak mellett olvasó­köröket alakítanak. javaslatokat terjesztettek elő: dr. Szerényi a nép­főiskolák szervezése, Szarka Zsigmond a köz­könyvtárak vezetése és fejlesztése, Scherer La­jos a népnevelő rendezések anyagának összeál­lítása, Driea Károly a szociális intézmények és kulturális szervek között rendszeresen kifejlesz­tendő kapcsolatok. Borosa Béla az oktató irányú tanfolyamok rendezése, Kardoss R., a gazdasági egyesületekkel való együttműködés, dr* Stelczer Árpád a könyvbeszerzés ellenőrzése és könyv­birálat, Fischer György a műkedvelő színjátszás, Oszvald L. a könyvtárigazgatás, Garamvölgyi I. a magyar kulturegyletek közötti együttműkö­dés, Horváth Imre a magyár irodalom legjobb müveinek beszerzése és bírálata kérdésében. Az előterjesztett iindtttványoikra a tanácsko­zás elhatározta, hogy felterjesztést intéz az isko­­laiügyi minisztériumihoz: a) a hiányzó magyar közművelődési testületek helyi bizottságok, fcönyvíártanácsok szervezése ügyében, közigazgatási intézkedést kér; b) a német nemzeti kisebbség iskolánkivtiíi szervezeteinél már évek óta bevált rendszerhez hasonlóan, kéri a magyar nemzetiségű népne­velésügyi előadók kinevezését; c) tekintettel a magyar könyvtárak eladóso­dottságára, kéri a közkönyvtárak szanálását, il­letve nagyobb fokú állami segélyezését; d) figyelemmel az iskolánkivüli népnevelés s különösen az államvédelmi nevelés fontosságá­ra s a magyar közművelődési szervekre háruló ködöséről. A közgyűlést dr. Borka Géza vezette, az elő­adói tisztet Ivánfy Géza ügyvezető töltötte be. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta és jóváhagyta, a szövetség ügyvezetésével meg­bízott dr* Boriba Géza és Ivánfy Géza intéz­kedéseit, munkásságuk elismerése mellett kö-A tanácskozásokon a delegátusok ismertették a népnevelés terén tapasztalható hiányokat s jelentést tettek a járásonként folyó közművelő­dési munkáról. A tanácskozáson az egyes kér­désekhez nagyon értékes előadói jelentést és széleskörű feladatokra, a közművelődési szövet­ség részére rendszeres anyagi támogatást kér. A tanácskozás, amely egész napon át tartott, Kovács Alajos országos elnök záróazavaival ért véget. szünetet szavazott nekik. Az alapszabályok elfogadása után a közgyűlés megejtette a tisztikar megválasztását. Dr. Borka Géza indítványára a szövetség el­nökévé: Kovács Alajos nyugalmazott igazgató­­tanítót, a Szlovákiai Általános Magyar Taní­tó Egyesület elnökét választotta meg a közgyű­lés. A három alelnöki tisztségre egyhangúlag dr. Borka Géza (komáromi JKT), Borosa Béla galántai JKT) és Schubert Tódor (lévai JKT), országos főjegyzővé Szarka Zsigmond (zselézd (JKT), országos jegyzőkké Drien Károly (ér­sekujvári JKT), ICossányi József (ógyallai já­rás) és Mészáros Zsolt (pozsonyi JKT), orszá­gos pénztárossá Lóránd Mihály (komáromi (JKT) tagokat választotta meg* A szövetség or­szágos ügyvezetőjévé és a központi iroda igaz­gatójává Ivánfy Gézát, országos szervezésügyi előadóvá dr. Stelczer Árpád (pozsonyi JKT), országos kulturelőadóvá dr* Szeiíf Géza (duna­­ezerdahelyi JKT), országos könyvtárügyi elő­adóvá dr. Szerényi Ferdinánd (Pozsony, VKT) tagokat választotta meg egyhangúlag a közgyű­lés. A választmányi tagok nevezésére a közgyű­lés felhívta az egyes járási közművelődési testü­leteket és felhatalmazást adott az igazgató­tanácsnak, hogy megtegye a választmány össze­hívására a szükséges intézkedéseiket* Egésznapos tanácskozás követte a közgyűlést A közgyűlés után kezdetét vette a ta­nácskozás. Elhatározták, hogy a szövetség konkrét programmal fogja rendezni a köz­művelődési szervek, valamint a magyar kul­túra ápolásával, illetve a népneveléssel fog­lalkozó egyesületek rendszeres együttműkö­dését. A közös munka érdekében a szövetség szükségesnek tartja, hogy a magyar egye­sületek országos szövetségei bekapcsolód­janak a közművelődési szövetség munká­jába. A tanácskozás foglalkozott a néptanfo­lyamok, népfőiskolák szervezésének, az elő­adóképzés, az egészségügyi, zenei, esztétikai nevelést célzó előadások rendszeresítésével, Néntö-otasz-fengyel barátság ápolását ejáifja egy uj cseh folyóirat PRÁGA, — „Cesta" („Az ut“) címmel most jelent meg a cseh jobboldali értelmiség uj folyó­iratának első száma. Megnyitó cikkében az uj folyóirat „a csehszlovák nacionalizmus szemlé­jének" nevezi magát. Az első számban főleg Pé­kár József cseh történésszel foglalkozó cikkek vannak. Pékár, amint ismeretes, a nemzetiségi „suum cuique" elvén állott, kiváncsiak vagyunk, hogy a „Cesta" is követni fogja-e ezt a nemes gondolatot. Mert az első számban csak egy sok­féleképpen magyarázható „csehszlovák naciona­lizmus' hról történik említés a belpolitikai elkép­zeléseket illetően, mig külpolitikailag az uj folyó­irat nyíltan bevallja, hogy célja szerint propa­gálni KiVárija azt a gondolatot, hogy Csehszlo­vákia létét Középeurópában legjobban egy Né­metországgal, Olaszországgal és Lengyelország­gal kötendő megegyezés biztosíthatja. Az egyesüli párt és a kassai iparosok Ki képviseli igazán a kereskedők és a kisiparosok érdekeit? •• Tosi László levele a PMH-hoz PRÁGA* — Kaptuk az alábbi közérdekű levelet: — Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Kassa város 1938. évi költségvetésének tárgyalá­sa alkalmából a közgyűlés lefolyásáról ten­denciózus beállítású tudósítások jelentek meg a lapokban, amelyeknek tartalma al­kalmas arra, hagy különösen a kereskedő- és kisiparos társadalmat tévesen tájékoztas­sák, A Kassai Újság 1938 január 27-én megjelent 21r számárrak”4.'aMaláivicéthasá­­bos cikkben: „Kivonultak az ülésről a ke­reskedő és kisiparospárti városatyák" cim alatt és a Kassai Lapok (Koáické Listy) 1938 január 30-án megjelent 4. számának harmadik oldalán kéthasábos cikkben: „Ki védelmezi az iparosok és kereskedők ér­dekeit?" cim alatt olyértelmü közlemények jelentek meg, melyek szerint az egységesí­tett Országos Keresztényszocialista és Ma­gyar Nemzeti Párt által a képviselőtestü­letbe megválasztott képviselőtestületi tagok a kisiparosok érdekei ellen foglaltak volna állást. —' Á kereskedő- és kisiparos társadalom tájékoztatása céljából az igazságnak meg­felelően le kell szögeznünk, hogy a város 1937. évi költségvetésének tárgyalása alkal­mából a rendes költségvetésben 14.000 ko­rona, a rendkívüli költségvetésben fasegély címén 10.000 korona és készpénzsegély cí­mén 16.000 korona, összesen 40.000 koro­na volt beállítva. Az egyesült párt klubjának megbízásá­ból annakidején Helyei Gyula képviselő­­testületi tag szólalt fel és ezen felszólalás eredményeként további 5000 korona lett a rendes költségvetésbe beállítva a kis­iparosság felsegélyezésére. Végeredményben tehát erre a címre, vagyis a kisiparosok felsegélyezésére összesen 45 ezer korona volt biztosítva. Ezzel szemben az 1938. évi városi költségvetés tárgyalása alkalmával ugyanezek a tételek tehát össze­sen 45.000 korona volt a kisiparosok felse­gélyezésére beállítva. A képviselőtestület­nek költségvetést tárgyaló ülése előtt, az összes munkásszakszervezetek aláírásával beadvány érkezett a városházára rezolució formájában, amely a munkanélküliek hat­hatósabb segélyezését kérelmezi. Ezen re­zolució hatása alatt 100.000 korona lett pótlólag a szociális terhek rovatán a költ­ségvetésbe beállítva azzal, hogy ezen száz­ezer koronának a szétosztására vonatkozó­lag pártközi bizottság intézkedjék. — Amidőn a képviselőtestület a költség­­vetési tárgyalások folyamán e szociális fe­jezethez ért, a közgyűlés felfüggesztetek, a pártközi bizottság visszavonult, hogy a 100.000 koronának felosztását elintézze. Ezen felosztás következtében a 100.000 ko­ronából újabb 10.000 korona biztosíttatott a kisiparosság felsegélyezésére és ezen tíz­ezer koronával a multévi 45.000 korona 55.000 koronára emelkedett. A közgyűlés ezt a felosztást megszavazta és ekkor érez­te magát sértve Sémán képviselőtestületi tag, hogy az ő felszólalásának kellő ered­ménye nem volt és a gyűlésről eltávozott. — A költségvetés további tárgyalásai folyamán a rendkívüli költségvetés 9. feje­zeténél 'Újabb 50.000 korona oldódott feh amely „mimoriadné potreby divadla" —- „a színház rendkívüli szükségletei" címen volt beállítva és amely összegnek a rendeltetése nem volt egészen világos. — Ennek az összegnek szociális célokra való felhasználását javasoltam olyanfor­mán, hogy az 50.000 koronából még továb­bi 10.000 korona fordittassék a kisiparosok segélyezésére, a többi 40.000 korona pedig használtassék fel a munkanélküliek felsegé­lyezésére. — Ezen javaslatom, dacára annak, hogy Freudenfeld Károly kisiparospárti bizott­sági tag ur is velünk szavazott, sajnos, el­bukott. Ekkor már Drocár kommunista képviselőtestületi tag javaslata került sza­vazás alá, mely szerint az 50.000 korona egyforma arányban osztatott fel a szlovák és magyar színtársulat között. Ez a való tényállás. — Nem igaz az, hogy a kisiparosok vé­delméért Sémán György képviselőtestiüeíi tag egyedül szállott síkra, nem igaz az, hogy az egyesült párt tagjai a kisiparosok ellen fordultak, ellenben igaz az, hogy az egyesült párt felszólalása következtében emeltetett a kisiparosok segélyezésére szánt összeg 1937-ben 40.000-ről 45.000 koroná­ra és 1938-ban 45.000-ről 55.000 korongra és emelkedhetett volna tovább 10.000 koro­nával 65.000 koronára, hogyha Sémán ur és társa a gyűlésről el nem távozik és a kommunista párt, amelynek szintén vannak kisiparosai, az én javaslatomat tette volna magáévá. — Nem igaz az, hogy a Kassai Lapok (KoSické Listy) cikke szerint az iparosok és kereskedők védelmére „felkinálkozott" ellenzéki szakszervezet reprezentánsai el­árulták volna az iparos és kereskedő érde­keket, ellenben igaz az, hogy az egyesült párt kebelében megalakult iparos és keres­kedő szakosztály tagjainak az ellenzéki pár­tok reprezentánsaiban van bizalmuk. Amidőn tisztelettel kérem a Szerkesz­tő Urat, hogy ezen helyreigazító nyilatko­zatomnak nagybecsű lapjában a sajtótör­vény értelmében is helyt adni szíveskedjék, vagyok tisztelettel: ' Tost László !h. po-lgármestet. Az egyesült pártból | Kassáról jelentik: Az egyesült országos ke­resztényszocialista és magyar nemzeti párt kassai kerületéihez tartozó községekben az utóbbi na- . pókban a következő helyeken ejtették meg az esedékes tisztújító értekezleteket: Hárskút (rozs­­nyói járás): Elnök Barczi András, alelnök Etmődy András, jegyző Kodraczky László, titkár Bolló Géza, pénztáros Emődy Jenő, ellenőrök Kovács Ferenc és Máthé István. — Dernő (rozsnyói já­rás): Elnök Ficsor László, alelnök Bako6 János, jegyző Majoros János, titkár Szentandrássy Já­nos, pénztáros Koleszár Gyula, ellenőrök Csatlós Lajos és Baska György. — Kisszelmenc (nagyka­posi járás): Elnök Iván István, társelnök Mitró János, tigyv. elnök Veres Miklós,' jegyző Ignácz Péter, titkár ifj. Mitró Péter, pénztáros Veres Sándor, ellenőrök Mitró Péter és Pekárovits End­re. — Iske (nagykaposi járás): Elnök Sipos Ist­ván, társelnök Kászonyi János, ügyv. elnök Po­­pély István, jegyző Tóth Béla, titkár Halász Já­nos. pénztáros Tóth B. Sándor, ellenőrök Halász András és Jesó János. — Veskóc (nagykaposi járás): Elnök Árvav György, társelnök Rácz An­tal, ügyv. elnök Kása Dániel, jegyző Balogh Gyu­la, titkár Timkó Antal, pénztáros Híres Ferenc, ellenőrök Takács János és Várady Károly. — Mátyóc (nagykaposi járás): Elnök Fili Péter, társelnök Tóth János, ügyv. elnök Vályi Gyula, je,gyző B. Czap Sándor, titkár Vajner Mihály, pénztáros Manyó János, ellenőrök Tóth Péter és Filip. Vince. — Vajkóc (nagykaposi járás): Elnök Zsiró Dániel, társelnök Galgóczy János. ügyv. elnök Mertinyák József, jegyző Bérezi György, titkár Variassy László, pénztáros Füzesséry Má­tyás, ellenőrök Zsiró István és Suszti István. — Palló (nagykaposi járás): Elnök Csengery Gyu­la, társelnök Tóth János, ügyv. elnök Kovács József, jegyző Tóth Péter, titkár Csengery Béla, pénztáros ifj. Kerek János, ellenőrök ifj. Csen­gery Gábor és Tóbiás Ferenc. — Gálócs (nagyka­posi járás): Elnök id. Ladányi István, ügyv. el­nök Kőröskényi János, társelnökök Tóth István, id Kotyuk János jegyző Tómaskó Pál. titkár Jecz­­kó Gyula, pénztáros Szanyi János, ellenőrök Hu­­dák István és ifj. Meskó János. Fátfa (nagykaposi •járás)- elnök ifj. Béres András, ügyv. elnök Tiná­ké Sándor, társe’nök Póce János, jegyző Tóth Pá’, titkár Tóth Gyula., pénztáros Pócs Ferenc, ellenőrök Bús Ferenc és Tóth Ferenc. — Vaján (nagykaposi járási: elnök Tóth Ferenc, társelnök Gyiire Mihály, ügyv. elnök Tóth Béla, jegyző Visnyai József, titkár Nagy József, pénztáros Ko­vács Péter, ellenőrök Gyalai Gyula és Gyüre Dá­niel. — Bés (nagykaposi járás): elnök K. Csuto­­rás Péter, társelnök ifj. Endélvi András, ügyv. el­nök Varga István, jegyző Dudás János, titkár Fe­kete István, pénztáros Eszterhay István, ellen­őrök Varga Péter és F. Titka. János. — Nyarád (nagykaposi járás): elnök Timkó István, társelnök Nagy Sándor, ügyv. elnök Timkó Lajos, jegyző Tóbiás István, titkár Szallár István, pénztáros B. Tóbiás István, ellenőrök Köblös János és id. Lékó János. — Kelecsény (nagykaposi járás): el­nök Csizmár Mihály, társelnök ifj. Jáger István, tigyv. elnök Molnár József, jegyző Vass Ferenc, titkár Lékó Bertalan, pénztáros Szopkó István, el­lenőrök Fuksz Péter és Nógrády Péter. — Csecs (szepsi járás): elnök Szabó Bartkó János, ügyv. elnök Dienes Pál, alelnökök Orosz János és Vav­­rek András, titkár Huth József, jegyző Koleszár — v József, pénztáros Szaniszló András, ellenőrök Vranay Imre, Sváb József, Ragályi Pál és Pele­­grin János. — Makranc (szepsi járás): elnök Mik­lós István, ügyv. elnök Palencsár István, alelnö­kök Zsuposán József és Balta János, titkár Szafkó Pál, jegyző id. Lőrincz László, pénztáros Vilin­­szky János, ellenőrök Jakab József, Németh Jó­zsef, Szalag László és id. Lőrincz Pál. — Nagv­­ráska (nagymihályi járás): elnök Cs. Tamás An­drás, társelnök Dóry András, ügyv. elnök Tamás János, ale'nökök Tamás Pál és Fuezea Mihály, jegyző Kacsó András, titkár Tamás József, pénz­táros Csrlhovits Gyula, ellenőrök Takács András és Kastély János. — Deregnyő (nagymihályi já­rás): elnök ifj. Lakatos János, társelnök Hildák Péter, ügyv. elnök Szanyó János, alelnökök Pé­ter Imre és F. Szanyó Imre, jegyző Lakatos Imre, titkár Mudi Imre, pénztáros Harajda Mi­hály, ellenőrök Kocsis Ferenc és Berényi József. — Hegyi (nagymihályi járás): elnök Jantbó András, társelnök Zs. Kanóez Gyula. ügyv. elnök Lázár János, alelnök Szabó Mihály, jegyző Frankó György, titkár Ka.nócz István, pénztáros Szabó Gyula, ellenőrök Nagy István és Csörgő Sándor. Pályázati hirdetmény A Barázda Magyar Néplap cimti hetilap (Po­zsony, Ventur-u. 15.), az egyesült országos ke­resztényszocialista és magyar nemzeti párt hiva­talos lapja pályázatot hirdet egy falusi _ arató­ünnepély leírására. Leirandók az ünnepség cse­lekménye, egész lefolyása, a.z abban szereplő személyek és az elmondott versek s beszédek. I. díj 400 korona, n. díj 300 korona, TTL dij 10Q korona. A pályázatokhoz jeligével ellátóit zárt boríték melléklendő, mely a szerző nevét és cimót tartalmazza. A beküldési határidő 1038. május 1. A munka célja az, hogy olyan leírás birto­kába jussunk, melynek segítségével az aratóün­nepélyek kiveszőiéiben levő szokása felújítható lenne. Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy a kis munka megírásánál figyelem fordittassék az ősi magyar aratási emlékek és momentumok feleleve­nítésére és annak egész szellemét áthassa a ma­gyar földszeretet, nemzethüsége, sorsközösségének, és az összetartás szükségének átérzése és abbau a magyarság demokratikus egyenlőségérzete kife­jezésre jusson. Épp ezért nem elegendő a régi verseknek, stb.-nek leírása, hanem úgy ezeket, mint a beszédeket a leírt szellemmel kell át­szőni. A jutalommal díjazott munkák a lap tu­lajdonába mennek át és annak joga van azokat eredeti mivoltukban felhasználni vagy pedig belá­tása szerint, több munkáiról a megfelelőket, egy felhasználásra alkalmasnak Ítélt formában egye­síteni. A pályázat eredményét ugyanazon helyen, május végén közölni fogjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom