Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-20 / 42. (4485.) szám
TMGAlMA<AAftHlKLAI> 5»ztom ÁzKöirtvKubTüRA Az Uj Erdélyi Antológia A testvér-kisebbségi nemzetdarab: az erdélyi magyarság irodalmát messziről figyelő olvasó elképzelésében az erdélyi magyar irodalom és a Szépmives Céh szinte kongruens fogalmak. Ez a minden irodalompolitikai irányzatot egy kalap alá vonó. egészséges eszmei közösség, mely kirostálta magából, ami nem nemzeti és esztétikai érték, nekünk is ideálunk, — valljuk meg, egyelőre elérhetetlen ideálunk volt eddig és marad még soká. Szinte elképzelhetetlen volt előttünk, hogy Erdélyben más irodalmi egyesülés is lehetséges, mert úgy láttuk messziről, hogy nincs is szükség ilyesmire. Aki irodalmi érték, legyen jobb-, vagy baloldali, mind elfér a Szépmives Céhben, mert a romániai síirü politikai atmoszféra, mely egyforma súllyal nehezedik minden magyarra, nem engedi meg Erdélyben azt a fényűzést, hogy az irodalom pártpolitikát űzzön s torzító pártszemüvegen át kritizálja, vagy egyáltalában meg se lássa iró az irótársát, kritikus a potéát, közönség a „más gondolkodású" irócsoportot. j Nagy meglepetés volt azért nekünk, I hogy jött egy könyv Erdélyből, melyre nem a Szépmives Céh ütötte a cégjegyét s — első pillanatra — mintha állásfoglalás is akarna lenni a Céhvei szemben. Pedig lényegében nem az az ,,Uj Erdélyi Antológia". A hat költő és nyolc prózairó közül, akik a kötetben bemutatkoznak, kilencnek önálló kötete vagy kisebb Írásai jelentek már meg a Céhnél, vagy a Céh folyóiratában az Erdélyi Helikonban és — ismerve az erdélyi viszonyokat — nem valószínű. hogy a Minerva vállalkozása amolyan „szecesszió" lenne, akár elégedetlenségi, akár féltékenységi alapon. Annál kevésbé, mert amit a kötet nyújt, nem m á s, mint amit a Szépmives Céh is adott: nemzeti, sőt erdélyi jelleggel meghatározott szinirodalmat. Erőt és egészséges gondolkodást. amelyet nem tud lefojtani a föntebb említett sürü atmoszféra, legföljebb szívó-] sabbá kovácsolódik a sors otromba pöröly-] csapásai alatt a gondolat és tömörebben] hangzik az alaposan megrágott szó. Elképzelhető, milyen kíváncsisággal olvassa az ember Abafáy Gusztáv kötetetzáró tanulmányát, amelytől a —- nekünk — különös jelenségre magyarázatot vár. És meg is kapja. A kötet az erdélyi magyar irodalom második generációjának, bemutatkozó névjegye akar lenni. Ahogy végignézi az olvasó az Antológia költőinek és íróinak névsorát, — a nálunk elvetélt — „harmincévesek" korosztályát fedezi föl benne, tarkázva a húszasokkal. Dsida Jenő (1907), Flórián Tibor (1908), Jékely Zoltán (1912), Kiss Jenő (1912), I. Szemlér Ferenc (1906), Varró Dezső (1907) versekkel és Bözödi György (1913), Kolozsvári G. Emil (1907), Kováts József (1906), Nagy István (1904), Szabédi László (1907), Szenczeí László (1909), Vásárhelyi Z. Emil (1907), Wass Albert (1908) prózával szerepelnek az antológiában. De miért kellett nemzedéki alapon szakadást vinni az eddig egységesnek tudott erdélyi irodalomba? — kérdezhetnék. Erre is feleletet ad az alig negyedféloldalas, de remekbe szabott tanulmány: „Az első nemzedék írójának szüksége van a romantikus magatartásra, hogy az életet elviselje és írni tudjon. A második nemzedék számára maga a kisebbségi valóság a valóság. A ház leégett. Az apa rémülten tördeli a kezét, majd a régi ház képét megszépítő álmodozásba révül. Aztán letörli könnyét, vallja és vállalja sorsát. A fiú? A fiú nem emlékszik a régi házra, csak valahol lenn az idegrendszere, a vére. A leégett ház lábjában üszkös fadarabokból próbál házat építeni és tündérpalotát, ha költő. A régi nemzedék fájdalmát beszéli, az uj nemzedékből a fájdalom beszél." Azért a romantikát, ahogy Abafáy mondja s ahogy a közölt versek és novellák tanúsítják — korántsem váltotta föl uj realizmus, vagy uj naturalizmus. Igaz, éles és kifejezett a valóságábrázolás, de a meglesett életdarab irodalmi feldolgozása ,,az abszolutum kifejezésére törekedik". Erdézlyí a légkör, melyben minden irásmii, — legyen az vers vagy próza virágból gyümölcs lett, — —■ „kötött" — de mindegyikben van valami lélektani, filozófiai mélység, mely a „couleur local -t általános emberivé, esztétikai értékké nemesíti. Élmény volt a kötet elolvasása s tanulságul szolgálhat a megjelentetése, hogy lehet generációs állásfoglalás tollhegyre(vagy késhegyre?)-menő harc nélkül is s —■ amint a tanulmány Írója tömören, igazán kimondja: „Haszonelvi irodalom pedig nincsen." SZIKLAY FERENC, A Kassa körüli magyar szórványokról Szalánczy Sándor megrázó szociográfiai tanulmánya a Magyar Minerva februári számában A Magyar Minerva februári száma a napokban jelent meg rendkívül gazdag tartalommal, amelyből néhány írás különösen megérdemli a szlovákiai magyar társadalom figyelmét. Szalánczy Sándor „Az oldott kiévé szálai” című tanulmánya megrázó szociográfiai képet ad a Kassa körüli magyar szórványokról. „A nemzetféltés szól ezekből a sorokból, a keserű igazságok valósága”, minit a lap felelős szekresztője, Mezei Gábor Írja a cikk elé. „Talán sötétben lát néhol Szlovákiia uj magyar nemzedéke, de a fel tornyosuló nehézségekkel egyidejűleg nő, acéiozódik összefogó és építő akarata is”. ..Anna Magdaléna Bach krónikája” cLmen Mezei Gábor irt érdekes cikket arról a könyvről. amelynek szerzője ismeretien s amelyről sokáig azt gondolták, hogy a nagy német zeneszerző második felesége, férje halála feletti bánatában fogott a krónika megírásához és emlé-Í keinek papirosra vetésével gyermekei, unokái, az utókor számára akarta megőrizni szeretett Jchan Sebastiánjának életét.' Szenes Erzsi jéghegyek között” cimü szomomjátékából közölt részletet, a „Halál” és a „Beteg lány” dialógusa a szépirodalmi rész egyik legnemesebb kása. Farkas Geáza „Palesztinán keresztül” cimü utirazja színes és rendkívül tanulságos kás. Szymbathy Viktor „Benzintörténet a kilométermutatóval" cimü novellája és Farkas István „Gyerekek" cimü zsánerképe friss, erőteljes szlovákiai írások. Két nagyon szép verssel Ásguíhy Erzsébet és Flórián Tibor szerepelnek. Tamás Lajos tovább folytatja a Toldy Kör történetét. A kritikai rovatiban Simon Menyhértnek „Testvéreknek üzenem” és „Kisebbségi ének” cimü verseskönyveiröl Bellyei László, a kolozsvári Minerva kiadásában megjelent „Uj erdélyi anibológiájá"-ról Reményi Józcef clevelandi egyetemi tanár, Török Sándor „És mégsem forog a föld” cimü regényéről pedig W. Wimbergcr Anna irt kritikai sorokat. A gonddal szerkesztett lapnak az is nagy érdeme, hogy „Mag.yárosán” cimü rovatában állandóan figyel nyelvünk tisztaságára. ★ A havonildmt megjelenő folyóirat ára egész évre 30 korona. Egyes szám ára 3 korona, amely bélyegben is beküldhető a kiadóhivatal (Pozsony, Segner-ucca 3.) címére, ahonnan kívánságra készséggel szolgá1nak csekklappal is. Llj, egészéves előfizetőik 3.60 korona portóköltnég fejében 20 könyv közül választandó értékes ajándékkönyvet kapnak. Egyes számok 3 koronáért Pozsonyban a Stampfel- és Szent Józsefkönyvkeresikedé. ben, valamint Weiss M. újságüzletében kaphatók. (*) Az ungvári Legényegylet műkedvelő gárdájának nagy sikere. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári Katolikus Legényegylet tehetséges műkedvelő gárdája csütörtökön este az ungvári „Bio Rádió” színpadán mutatta be Andai-Harmath-Eisemann „Vadvirág” cimü háromfelvonásos zenés vigjátékát. Az óriási mozi helyiségét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, de igen sokcin nem is jutottak jegyhez. A darab címszerepét Bemer Judit alakította nagyszerű színészi készséggel és temperamentummal. Partnere, Korn Aladár ugyancsak előnyösen ismert színészi tehetség, aki ezen az estén is pompás sikert aratott. Elsőrangú volt zsánerszerepében Miilerné-Papp Mária, Prokop Manci (a kiváló komika), Landáné Kurucz Mária. Kacsurek István és Somogyi Károly, aki mint hivatásos színművész a darab rendezője is volt. Művészi táncaival kitűnt Papi István, mig rövidebb szerepben elsőrangút nyújtott Rácz István, Orosz Ödön, Varga Ilona, Deák Mária és Varjassy Zoltán. A darab előadását, tekintettel az együttesnek a műkedvelői átlagot messze felülhaladó játéknivójára, meg fogják ismételni. (*) Dr. Deme Lajos komáromi előadása. Tudósítónk jelenti: A Komáromi Református Ifjúsági Egyesület legutóbbi előadásán dr. Deme Lajos tanitóképzőintézeti tanár tartott érdekes előadást a magyarság kialakulásáról. Filológiai alapon magyarázta a sok törzsből s népfajból összetett magyarság kialakulását a honfoglalásig, tekintettel arra, hogy a kérdés tisztázására a nyelv szolgálhat alapul. Az előadást értékes vita követte. Legközelebbi előadó: Banai Tóth Pál polgári iskolai igazgató, aki a csillagászat köréből veszi előadása témáját. (*) A Wiener Sángerknahen világhírű együttese február 23-án, szerdán este Kassán a Veritas nagytermében hangversenyezik. A dalokon kivü.1 egyfelvonásos operát is előadnak. Jegyek Vitéznél 5—15 koronás árban. (*) Magyar kulturelőadások Beregszászon. A beregszászi PRMKE rendezésében legutóbb Páricska Zoltán és Csank István gimnáziumi tanárok tartottak érdekes előadásokat. Páricska Zoltán Széchenyi Istvánról beszélt, ismertette azokat a nehéz történelmi és társadalmi viszonyokat, melyekben a legnagyobb magyar élt és munkásságát kifejtette. Érdekes összeállitásban sorolta fel azokat az alapelveket, melyek Széchenyi István életművéből és tanításából ma is aktuálisak. Kisebbségi életünk minden területére megtaláljuk a legpraktikusabb útmutatásokat, ha elmélyedünk Széchenyi István müveinek tanulmányozásába. Csank István az iskolai jellemnevelésröl tartott előadást. Szerinte az emberi jellem és jóság alapja csakis a bibliai tiz parancsolat lehet, ezért téves utakon járnak azok, akik ugyan humanistáknak nevezik magukat, de az ifjúságot nem nevelik a valláserkölcsi és polgári törvények tiszteletére. Csank István nagy felkészültséggel elemezte a pedagógia különböző irányait a jellemnevelés kérdésében. Az értékes előadások nagy tetszésre találtak a rendkívül nagyszámú közönség körében. A beregszászi PRMKE legközelebbi kulturelőadását február 24-én, csütörtökön este 6 órakor rendezi a Beregmegyei Kaszinó nagytermében, mely alkalommal Scheffer Miklós a bárok magyar társadalom korszakáról tart érdekesnek Ígérkező előadást. (*) A kassai Kazinczy Társaság legközelebbi kulturestjét február 23-án, szerdán este félkilenc órai kezdettel rendezi a Lőcsei Ház nagytermében. Libay Ica régi magyar népdalokat énekel, Oravetz Imre a parasztság és a művészet viszonyáról, Dobossy László „A népiesség és a népiség a magyar irodalomban” témáról értekezik. (*) A PRMKE eredményes kulturmunkája. A PRMKE badallói helyi csoportja a közel múltban sikerült, változatos müsoru előadást tartott. „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak” cimü dallal kezdte az estét a helyi csoport férfiénekkara, majd Stark Klára vezetőtag tartalmas előadása (,,A villámlás és az ellene való védekezés” címen) követett. Ezután a mükedvelőgárda „Péter a bélistán” vidám tréfáját adta elő, mely valóságos színpadi tehetségeket hozott felszínre az egyszerű falusi szinpad deszkáin. A szereplőket (Endrei Endre, Biró Zsuzsi, Szabó Elek, Sárközi Elek és Fábián Elek) csak dicsérni lehet. A leányok énekkara is bemutatkozott több szép nótával. Még egy komoly előadás következett Stenczinger Etától „A veszettség és az ellene való védekezésről” cimen. Az estét, melynek mintegy 300 lelkes hallgatója volt, a vegyes énekkar fejezte be vidám dalokkal. —■ Hasonló élénk egyesületi életről számolhatunk be a derceni helyi csoportból, ahol Füsthy Kálmán egyesületi elnök vezetése mellett heti összejöveteleket tartanak, amelyeken a központból küldött előadásokon kívül még külön szépirodalmi előadásokkal és énekkarral tarkítják az est programját. — Megemlítjük még a borzsavai helyi csoportot is, amely szintén beállott a népnevelés fáradságos munkájába s hetenkint tartja a szépsikerü kulturestéit. (*) A pozsonyi Toldy Kör zeneestjét február 27-én, vasárnap 6 órakor tartja meg a kereskedelmi testület nagytermében (Goethe-ucca 15). Mezei Gábor zenekritikus és iró előadást tart „Magyar zene Európában" címmel. Közreműködik John Elemér hangversenyénekes és Sendlein János zongoraművész. Belépés ingyenes. (*) A pozsonyi YMCA rendezései. Február 22- én, kedden 19 órakor Kutlik Félix „Spanyolország földje és népe” címen előadást tart a pozsonyi városháza előadótermében. Az előadás után a „Vándorlás Katalánián keresztül" cimü filmet mutatják be a hallgatóságnak. — Február 23- án délután 5 órakor mesedélutánt tart az YMCA az öreg városháza előadótermében. A meséket számos vetített képpel kisérik. Beléptidij 50 fillér. — Február 24-én, csütörtökön 19.30 órakor Csákos József archeológus a „Romantidzmustól a biedermeierig", március 3-án Levatits István műépítész „A mai kor építészete”, március 10-én Michel Ferenc műépítész a „Bútor és belső berendezés" cimen tart előadást. Minden előadást vetített képekkel, rajzokkal és vázlatokkal egészítenek ki. BeléptJdij nincs. (*) A SzMKE vámosladányi fiókja a közművelődési bizottsággal karöltve ifj. Kovács István elnök és Farkas Károly igazgató-tanitó agilis vezetése mellett eredményes kulturmunkát folytat. Legutóbb dr. Korpás István lévai ügyvéd érdekes jogi előadást tartott, Koperniczky Kornél néhány novelláját olvasta fel, Szabó Géza magyar dalokat énekelt Farkas Károly harmóniumkiséretével. (*) A Gömöri Zenebarátok Egyesülete gyenge félház előtt, jéghideg teremben tartotta meg bemutató első hangversenyét a rimaszombati járási hivatal székházában, Krása Mártának, a prágai cseh nemzeti színház operaénekesnőjének és Mandée R.-nek, a prágai rádió zongoristájának közreműködésével. Krása Márta fellépését rokonszenwel fogadta a hangverseny közönsége s különösen azokat a számait tapsolta meg igen melegen, amelyekben énekkulturája tisztán és erőteljesen érvényesült, az alsó regiszterekben ugyanis nem nyújtott kielégítőt. A zongorakisé- ’ retet Mandée R. látta el, közepes kísérői tehetségről téve tanúbizonyságot, magánszámaiban kevés önállóságot, kidolgozatlan, nyers technikát árulva el. — A világhírű művészek bemutatása céljából alakult uj zenebarát-egyesület első hangversenye tehát kudarcba fűlt. Nemcsak azért, mert a programtól eltérően nem világhírű művészeket állított elsőizben dobogójára, hanem azért is, mert a rendezőség elkövette azt a helyrehozhatatlan mulasztást is, hogy dacára a magyar nyelvet a szlovákkal egyformán hivatalos nyelvként elismerő egyesületi alapszabályoknak, a bemutatkozó hangversenyre csupán szlováknyelvü plakátokat és szlováknyelvü műsorokat nyomtattatott (azt sem rimaszombati nyomdában, hanem Turócszentmártonbanl), amely gesztussal oly hallatlanul megsértette az egyesület magyar nemzetiségű tagjait s általában a gömöri magyar társadalmat, hogy az igen helyesen, tüntető távolléttel válaszolt s a gyenge félház a magyar közönség teljesen indokolt távolmaradásának volt következménye. A bemutatkozó hangverseny körüli rendezési botrány meggyőzhette a magyar közönséget, hogy ennek az egyesületnek keretei között semmi keresni valója nincsen. (*) Színházi esték Komáromban, Komáromból jelentik: Befejezés felé közeledik Komáromban a nyugatszlovákiai szinház évadja: csütörtökön már Dunaszerdahelyen játszik a Földes-társulat. A komáromi előadások általában sikeresen folytak le. Minél higabb volt az operett, annál nagyobb közönségsikert - jelentett s a közönségsiker a „Gólyaszanatórium" cimü, meglehetősen pikáns operettben emelkedett tetőpontra. Ez az előadás volt egyúttal a kitűnő Mihályi Ernő tizenötéves színészi pályájának jutalomjátéka. Kár. hogy ebből az ünnepélyes alkalomból nem olyan darab főszerepét játszotta Mihályi Ernő, amely méltóbban reprezentálta volna művészetét. Kevesebb eredménynyel.játszották a „3:1 a. szerelem javára" cimü operettet. Márfi Vera, a primadonna, szép hangú s kedves volt az operettekben, viszont hiányzik belőle a nagyvonalúság. A bonviván szerepkört illetőleg a néző bizonyos kétségekben van, mert a szerződtetett bonviván, Sághy István néha igen jelentéktelen szerepeket kap — a sportoperettben kielégítően, de nem tulnagy irammal játszott. így aztán néha a sok humorú Váradi Pál, máskor viszont Gárdonyi László, lép a bonviván szerepébe, néha kitűnő eredménnyel: Váradi a komolyabb szerepekben is jól megállja helyét, Gárdonyiban viszont sok humoros vénát fedeztünk föl. A szubrett, Gellért Marika néhány nagyszerű szereplése után, amellyel osztatlan elismerést vívott ki, megbetegedett s szerepét Péterfi Gitta játszotta ügyesen — a közönség alig vette észre, hogy beugrásról van szó .— ellenben hangja nincsen, sajnos. Kitünően játszották Molnár Ferenc Deliláját, az igazgató rendezésében: Mihályi Lici prózai szerepében asszonyian meleg, finom alakítást nyújtott, Sarlai Imre méltó partnere volt. Megyeri Ferenc a fiatal sofőr szerepét fogta föl jól, Kollár Mária ellenben nem volt elég virgonc, túlságosan becsületes kenyereslánynak látszott. Lakatos László „Láz” cimü, nagyszerűen megirt darabja két estén ment, szép sikerrel, benne Erdős József árult el igen komoly színészi kvalitásokat, Mihályi Lici játszott mély érzéssel — csak drámai kitöréseit kell áthangolni — Mihályi Ernő a jóságos professzor figuráját sok szivjósággal hozta elénk. Kárpáü Margit, Márfi Vera, a sok humorú Faragó Márta, a jól karakterizáló Váradi Pál, Kolár Mária -— aki rátapintott szerepe lényegére <—> az ügyes Péterfi Gitta, a férfias, lendületes játékot mutató Sarlai Imre, Maár János, Megyeri Ferenc, Sághy István illeszkedtek jól az együttesbe. Jó előadás volt. Játszották a Torockói menyasszonyt, ez egyik legszínvonalasabb előadása volt a társulatnak: az együttes jól szerepelt Mihályi Licivel, Gárdonyi Lászlóval az élen. Az idei műsor általában jobb. kielégítőbb, mint a tavalyi, a szereplők személyének egy részében is történt előnyös változás: a szereplőgárda mégsem teljes és néha bizonyos hiányokat veszünk észre: a Százszázalékos eredményt nem tudja még most sem kicsiholni a társulat. Része van annak is ebben, hogy a közönség sokkal inkább érdeklődik sekélyes darabok, mint a mélyenszántó alkotások iránt. Véleményünk szerint a szinház azonban necsak szórakoztasson, hanem neveljen is- a színművészet szélesebb területeivel, az alkotási „ nagyobb számával ismertesse meg a közönséget. (szv) AfKmcHfyi Htm ALFA: A nyomorultak. (V. Ilugo ulíln.) ÁTLÓN: Az csnapuri tigris. (L. Jana.) LUX: A szerelem országa. METROPOL: A szerelmi küldönc. PALACE: Édes mostoha. (Pécsi Gizi.) TÁTRA: La gramle illuslon. (D. Tarló.) URÁNIA: Ali baba a városba megy. VIGADÓ: Uragan. (Hurriean.) 12 1938 február 20, vasárnap.
