Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-16 / 38. (4481.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val tcbb. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ul i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SŰRGÖNYC1M' HÍRLAP, PRflHfl. Kánya M ive (*) Öt éve vezeti a magyar külügyeket Kánya Kálmán s ez az öt év — a háború utáni Európa történetének talán legmozgalmasabb szakasza — Magyarország számára jelentős helyzetjavulást s a Dunamedencének érezhető megnyugvást hozott. Túlzás lenne azt állítani, hogy kizárólag Kánya államférfiul tehetségének köszönheti Magyarország az utóbbi években elért külpolitikai sikereit, de tagadhatatlan, hogy Kánya tapasztalatai, higgadtsága és nagyvonalúsága nélkül a problémák egész sora még ma is megoldatlan volna. Különösen, ami Magyarország dunavölgyi helyzetét illeti. Kányáé az érdem — s ezt elsősorban a kisebbségi magyarságnak kell értékelnie —-, hogy Magyarország és az utódállamok között kezd tisztázódni a viszony s hogy ma már a kisantant közvélemény is beletörődött abba az egyébként igen érthető és természetes magyar elgondolásba, hogy a kisebbségek sorsának megjavítása nélkül nem lehet rendet teremteni Középeurópában. Kánya vezette aj reális megoldhatóság útjára a kisantant— jj magyar viszonyt s hogy mindeddig az első! kezdeményező lépésen nem sikerült túljutni, bizonyára nem a magyar külpolitika hibája. Kánya többizben tett olyan kijelentést, hogy Magyarország kész a már elfogadott elvek alapján tárgyalni a kisantantállamok kormányaival s a magyar politikában nem történt semmi olyan változás, amely okot adna ennek az álláspontnak a revíziójára. Bizonyára előbbre jutottunk volna ezen az utón magyar—csehszlovák vonatkozásban is, hogyha Csehszlovákia kisantant-partnerei nincsenek súlyos belpolitikai problémákkal^ elfoglalva vagy hogyha a csehszlovák kül-1 politika Magyarországgal szemben ugyan- jj olyan álláspontra helyezkedett volna, miníjj tegyük föl Oroszországgal szemben — ami-! kor tekintet nélkül arra, hogy a kisantant | másik két tagja hogyan vélekedik erről a| lépésről, szövetséget kötött a szovjettel. Pe-| dig Magyarországgal kapcsolatban nem volt] szó ennyire messzemenő kapcsolat vállalá-| sáról, mindössze a Kánya-elvek alapján kel-1 lett volna rendezni a két szomszéd ország f viszonyát. Hogy ezen a ponton a magyar! kezdeményezés nem hozta meg mindeddig a? remélt gyümölcsöt, ugyancsak nem a magyar külpolitika hibája. Ezt egyébként maga Krofta is határozottan elismerte. Kánya a nehézségek ellenére is tovább halad azon az utón, amin megindult s számos, az övénél hangosabb s jobban kiszínezett, több történelmi és ideológiai sallanggal dekorált ,,dunavölgyi koncepciónál” reálisabb, könnyebben megvalósítható s több sikerrel kecsegtető megoldást ajánl Európai kis- és nagyhatalmainak. A megoldás nemjj mutat távoli ábrándok felé, hanem a reálpolitikai valóságból indul ki s alapelve a kölcsönös szabadság és kölcsönös egyenlőség a Dunavölgy valamennyi nemzetének. A csehszlovák közvélemény egy tagadhatatlanul nagyvonalú s főleg rendkívül szerencsés, de módfölött doktrinér és erősen teoretikus külpolitika hatása alatt áll, hajlik a nagy tervek méltánylására s elhanyagol olyan reálpolitikai momentumokat, amelyek pedig minden fordulatnál döntő súllyal esnek latba. Ez a magyarázata annak, hogy általában kevés figyelmet szentel az egyébként rendkívül élénk szellemű, sokfelé érdeklődő, a legtávolabbi vonatkozásokban is jól vagy legalábbis sokoldalúan tájékozott csehszlovák külpolitikai újságírás Kánya politikájának. Nem képzeljük, hogy azért, mintha ab ovo ellenségesen vagy elutasítóan volna beállítva vele szemben — ez még Berchiesgaden után Lázas tanácskozások Bécsben A Hazafias Front ülései - Az osztrák kormány* átalakítás - - Angol és francia aggodalmak -A nagy fordulat a hét német állam viszonyában BECS. — Az osztrák hazafias front vezetői kedden délelőtt fontos tanácskozást tartottak Bécsben. Az összejövetelen a kormány számos tagja is résztvett. Schuschnigg kancellár beszámolt a berchtesgadeni tanácskozások eredményéről. Délben 12 órakor a konferencia végétért. Egyelőre el'enőrizhetetlen hírek szerint Zernatto államtitkár, a hazafias front vezére, uj megbízatást kap és más misíriót Eog betölteni. Hétfőn este általános feltűnést keltett, hogy Zernatto nem tartotta meg bejelentett rádióbeszédét. Ebben a beszédben kellett volna tájékoztatni az osztrák közvéleményt arról, hogy tulajdonképpen mi történt Berchtesgadenbcn. Ez a tájékoztatás csak ma délután történt mey, amikor Bécsben jelentést adtak ki a hazafias Eront délelőtti összejöveteléről. A bécsi és a berlini külügyi hivatal között két nap áfa lázas tanácskozások folynak, mert a *ét birodalom közös kommünikét akart kiadni a berchtesgadeni eseményekről. A :crv szerint ennek a kommünikének még vasárnap előtt kell megjelennie. A hazafias front tartományi vezetőinek délelőtti konferenciája után délután schuschnigg egymásután tárgyalt a kormány tagjaival. A minisztertanács a késő délutáni órákban ült össze. A hazafias Eront néppolitikai referensei állandó készültségben vannak, mert még ma valószínűleg összehívják őket a döntő tanácskozást a. A csehszlovák távirati iroda már délelőtt jelentette, hogy az osztrák kormány rekonstrukcióját valószínűleg kedden délután v égrehajt ják. Az osztrák sajtó egyébként rendkívül tartózkodóan ítéli meg az eseményeket s> egyelőre csak az általánosságban mozog. Részletes felvilágosítást egyetlen lap sem adott. A Neues Wiener Tagblatt arról a lehetőségről ir, hogy Schmitzet és Enderr bevonják a kormányba, ugyanakkor a nemzeti tábor egyik személyisége is a kormányba kerül, de csak olyan politikus, aki élvezi Schuscnnigg bizalmát. A Neue Freie Presse szerint a berchtesgadeni kezdeményezés kétségtelenül nagyobb arányú, mint az 1936 julius 11-i szerződés volt. Mivel a feladat, amit a két führer el akar végezni, döntően befolyásolja a két ország politikáját, érett mérlegelésre van szükség a végső határozatok meghozatala előtt. „ICisszeesküvés Európa ellen** LONDON. — Diplomáciai, parlamenti és politikai körök a kontinentális helyzetet újból súlyosnak tartják. Angliában és Franciaországban nagy nyugtalanságot keltett az a tény, hogy sem Berlin, sem Bécs nem hajlandó nyilatkozni a berchtesgadeni összejövetelről s igy Nyugaton több helyen „Európa-elleni összeesküvésének nevezik a két führer találkozóját. Londoni diplomáciai körök szerint a külügyi hivatal utasította a berlini, bécsi és római nagyköveteket, hogy követeljenek felvilágosítást Berchtesgadenről azoktól a kormányoktól, ahol akkreditálva vannak. Henderson berlini angol nagykövet valószínűleg már kedden jelentkezik a Wilhelmstrassén és felvilágosításokat kér. Ez a látogatás egyúttal a London és a Berlin közötti nemhivatalos érintkezésbelépés megkezdését jelenti, mert Angliában meg akarják tudni, hogy Ribbentrop folytatja-e Neurath politikáját és hajlandó-e lépéseket tenni a német-brit megértés előmozdítására. Munkában a német titkos külpolitikai tanács BERLIN. — A február 4-i német átalakulások jelentősége csak most bontakozik Ri. Berchiesgaden bebizonyította, hogy a február 4-én létesített német titkos külpolitikai tanács az egyetlen testület, amely a külpolitikai kérdésekkel Hitler vezetésével foglalkozni fog. A külpolitikában a tanács pótolja a kormányt. Egyik feladata az is, hogy a hadsereg és a politika közötti megértést előmozdítsa és az ellentéteket kiegyensúlyozza. A tanácsban, mint ismeretes, a hadsereg vezetői is helyet foglaljak, mert a külpolitikai helyzet eldöntésénél Hitlernek nagymértékben szüksége van a hadsereg véleményére is. A hadsereg képviseli ugyanis a realitásokat. Neurath báró, mint a titkos tanács elnöke kétségtelenül jelentős szerepet fog betölteni a jövőben is a német külpolitikában és Hitler hallgatni fog tanácsaira. A sváb báró nagy tapasztalattal rendelkezik s az elmúlt öt év alatt számtalan tanujelét adta óvatosságának és meggondolíságának. Szerepe garanciát jelent arra, hogy a német külpolitika egyelőre egyáltalán nem radikalizálódik s ezt jól tudják Londonban is. állandó tanácskozás Bécsben BÉCS. — Az osztrák tanácskozások délután öt óráig tartottak anélkül, hogy eredményt hoztak volna. Schuschnigg referátuma után a hazafias front tartományi vezetőinek tanácskozását ekkor félbeszakították és a kancellár a Ballhaus-téri kancellári hivatalba ment, ahol folytatta tárgyalásait a miniszterekkel. A tanácskozásokat az esti órákban folytatják. adott körülmények között könnyebben volna érthető, sőt menthető is. Nem is indolenciából. Hanem egyszerűen azért, mert az erősen teoretikus csehszlovák külpolitikai szemlélet nem tud hol megfogózni Kánya koncepciójában. A Kánya-féle külpolitikának nincs úgynevezett ideológiai vonala, nem kapcsolódik nagy történelmi vágyálmokhoz, hanem az adott lehetőségek határain belül mozog s keresi a magyar érdekek legteljesebb érvényesülési lehetőségeit a realitások talaján. Kánya múlhatatlanul nagy érdeme, hogy megteremtette a magyar külpolitikai realizmus alapvonalait, pedig ez nem volt könnyű föladat, hiszen a magyarok nemcsak lelki s társadalmi beállítottságuk következtében, de történelmi helyzetüknél s évezredes hagyományaiknál fogva is hajlottak a széles históriai s világnézeti távlatú külpolitika felé. Bethlen a háború utáni magyar politika nagy realistája, aki a mai Magyarország külpolitikai irányvonalát ezelőtt tizenöt évvel lefektette, minden éleslátása és realizmusa ellenére is hajlott olyan elgondolások felé, amelyek, mint az események később megmutatták, túlnőttek a reális megvalósíthatóság határain. Kánya a Bethlen-féle külpolitikai vonalon halad, eziránt nincs semmi kétség, de nem egy lépéssel, hanem még egy nyilatkozattal sem lovagolt túl a való lehetőségek határain. Olyan időben, amikor a „tullovagolás" általános divatját éljük. Biztosan nagy szerepe van ebben szűkszavúságának is, de éppen ez a szűkszavúság árnyékolja alá legélesebben Kánya külpolitikai egyéniségét. Mi, magyarok szeretünk szónokolni, az utolsó száz év magyar történelme a nagy szónoklatok és nagy szónokok történelme is, Kossuthtól egészen Gömbös Gyuláig és Eckhardt Tiborig a nagy szónokok és nagy szónoklatok fényes sora között vonulnak el előttünk a magyar nemzeti történelem eseményei — de most mintha mindez lassan kezdene másképen lenni. Győzni kezd a ragyogó beszélőkedv fölött a nyugodt s hallgatag cselekvés kultusza. Kánya ehez az iskolához tartozik. Kevés szűkszavúbb külügyminiszter van Európában nála. Nem tartozik a szónokié vagy ex katedra előadó külügyminiszterek közé. ötéves külügyminisztersége alatt hirtelenjében alig lehet összeszámlálni, hogy hányszor szerepelt a nyilvánosság előtt. Amikor a Gömbös-kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben, néhány köszönő mondatot mondott mindössze. Első külpolitikai szereplésével bebizonyította,
