Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-10 / 33. (4476.) szám

%>!«<3aMA<sfe^H!RLaB 1938 február 10, csütörtök. ut el volt torlaszolva. —* A cseh vidékre ki­­nevezett német hivatalnokok a németség számára elvesztek,, mert gyermekeiket nem tudják németül iskoláztatni. Ebédszünet után a vitát folytatták. A költ­ségvetési bizottság csütörtöki ülésén a zárszámadási vita végén fölszólal Be­­chyné miniszterelnökhelyettes, Kalfus pénzügyi, Necas népjóléti miniszter s dr. Horák, a legfelső számviteli ellenőrző hi­vatal elnöke. A bizottság holnapi ülésén foglalkozik még az 1938. évi adóbefizetéseknél nyújtott rendkívüli jóváírásokról, a közutak jelzésé­ről és az illetékegyenértékről szóló kormány­­javaslatokkal is. Sí lojalitás fogalma Richter szudétanémet képviselő a zár­számadás birálata során kemény szavakkal ítéli el a kormány nemzetiségi politikáját. A kisebbségi nemzetektől még mindig tisztán cseh nemzeti gondolkozást köve­telnek meg és csak ezt ismerd; el loja­litásnak, mondja egyebek között. A demokrácia itt a nem cseh nemzetek számára nem hozott semmi álí'amépitő gondolatot, mert ez a demokrácia csak a számok demokráciája. Nemzetiségi államban nem lehet tisztán többségi elvet érvényesíteni. A Menzaegyesület közgyűlése MEGHÍVÓ A Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesülete 1938 február 22-én, d. u. 5 órakor Brátislava-Pocsonyban, Safarik-tér 4, I. 6. alatt tartja meg rendes évi közgyűlését, amelyre az egyesület tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az 1937 38. tanév I. feléről. 3. Pénztári jelentés és zárszámadás beterjesz­tése. 4. A számellenőrök jelentése. 5. A költségvetés beterjesztése az 1937/38. tanév II. felére. 6. Az ügyrend beterjesztése. 7. Esetleges indítványok. Az esetleges indítványokat 8 nappal a köz­gyűlés előtt kell az elnökséghez (Bratislava-Po­­zsony, Safarik-tér 4, I. 6.) Írásban benyújtani. Ha a közgyűlés a kitűzött időben nem volna határozatképes, a félórával későbbre összehívott közgyü’és, tekintet nélkül a megjelent tagok szá­mára, határozatképes. Hsghalt Hik3$s mmg herceg ATHÉN. — Mükiós görög herceg tegnap 66 éves korában Athéniben meghaDt. MiikíJós herceg I. György. 'király harmadik fia volt és a jelenle­gi uralkodó nagybátyja. Pál jugoszláv kormány­zó herceg, valamint a kerti hercegi pár Athén­be utaztak, hogy részt vegyenek Miklós herceg temetésén. Az elhunyt herceg ugyanis Olga j hercegnőnek, Pál kormányzó herceg feleségének és Marina hercegnőnek, a ker/i herceg felesé­gének édesatyja volt. A harmadik lány, Erzsé­bet hercegnő Törriing Jettenbach gróf felesége. Szaloniki elfoglalása után 1913-ban Miklós her­ceg a város kormányzója lett, később pedig Gö­rögország követe volt Oroszországban, Szentpé­­tervárott. A háború után egérzen 1936-ig, amíg a 'királyságot vissza nem állították, külföldöm élt és irodalmi és művészi működésének szentelte idejét. Az. efJhunyt kiváló festőművész volt, áld. alkotásaival számos nemzetközi káiáiUliltáson is részt vett. , i Nyolc haíoüfa van egy ImncMországi repülő szerencsétlenségnek MARSEILLE. — A Marseille—-Tunisz között közlekedő repülőgép ma reggel startolás közben lezuhant és azonnal elsüllyedt. A repülőgép öt utasa és a háromfőnyi legénység életét veszítette a szerencsétlenségnél. Halié imhalad az örökösödési jég egységesítése PRÁGA. — A közös alkotmányjogi albizott­ság a polgári törvénykönyv tervezetének az örökösödési jogra vonatkozó részével foglalko­zik. A vitában résztvett Dérer igazságügyi mi­niszter is. Közismert, hogy a magánjogi téren éppen az örökösödési jog kérdésében igen mély­­járatu eltérések vannak a történelmi országok­­bell s a szlovákiai jog között. A bizottságban van olyan irányzat, amely a szlovákiai örökösö­dési jogrendszer ági örökösödési intézményét még átmeneti időre fenn akarja tartani. Viszont 'az igazságügyi miniszter a történelmi országokban is be akarja vezetni ezt az intézményt s ezzel valóban egységes volna az örökösödési jog s nem volna szükséges a partikuláris jog alkalma­zása. Az örökösödési jogra vonatkozó fejezet részletes vitáját a legközelebbi üléseken tart­ják meg-Bethlen István a szélsőséges politika vetzélyeirfil Elfogadták a választójogi javaslatot a közjogi bizottságban BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele-l fonjelentése.) A képviselőház közjogi bizott­sága szerdai ülésén befejezte a választójogi reformjavaslat általános vitáját. A vita so­rán fölszólal* gróf Bethlen István volt mi­niszterelnök is és kijelentette, hogy bár a ja-* vaslat mellett iratkozott föl, azzal sok tekin-j tetben nem éri egyet. Utalt a módosító ja-| vasiatok tömegére. Alapos megfontolást ki-| ván ezeknek áttanulmányozása, mert a mó-8 dositó javaslatok fölhasználása éppúgy árt-f hat a javaslatnak, mint ahogy javíthat azon. A probléma rendkívül súlyos. Meg van győ­ződve arról, hogy a kormány e tekintetben a legjobbat, a legtökéletesebbet és a leghasz­nosabbat akarja nyújtani. Rendkívüli érdeklődést váltott ki beszédé- f nek az a része, amelyben a szélsőségekről! emlékezett meg. Kifejtette, hogy a nyilas-1 propaganda ellenakcióra hívja föl a szociá!-| demokratákat, ami a két szélsőség küzdelmct f állandósítani fogja az országban. Lehet, f hogy a tömegek radikalizálódása csak egy-l két választás után következik be. Ő csak a jobb helyzetet veszi, ha a jobboldali szélső­ségnek sikerül ebben az országban többség­hez jutni a baloldali szélsőségekkel szemben. — Ez nem jelenti azt, hogy lelkesednék a jobboldali szélsőség iránt, — folyta ta ezután Bethlen. -—■ Ellenkezőleg. A jobb'f­­dali szélsőség győzelmét azért teszem fel, hogy nehezebbé tegyem magam számára a feladatot, amely előáll a veszélyek kimuta­tása tekintetében. a zsidókérdés és a szélsőségek Megemlíti a zsidókérdést is. Hangsúlyoz­za, hogy a zsidókérdésnek német szisztéma alapján való megoldása a gazdasági és pénzügyi rendet egyik napról a másikra azonnal felforgatná. Nyomatékosan figyel­mezteti azokat a magyar földbirtokosokat, akik kacérkodnak a divatos jelszavakkal, mert elsősorban rájuk kerül a sor és ők pusztulnak el elsőnek. Könnyen lehetséges, hogy jelszavaik alapján módot nyújtanak arra, hogy helyükbe történelmi hagyomá­nyok nélkül való és a magyar történelmi tradíciókat semmibevevő féfintelligens em­berek lépnek, akik azután másképpen fog­ják kezelni ezeket a kérdéseket. —• Nekem senki sem vetheti s-emonire, hogy Németországnak nem vagyok barátja. De egyet tisztán Iáitok: ha nálunk a szélső jobboldali esz­mék tért hódítanak és diadalra jutnak, akkor mi Németországnak nem baré+jo, hr-on cselédje leszünk és ebben az esetben u független magyar külpolitikáinak Magyarországon vége Iccz. A ra­­difcalizálódás ezen a téren folyamatban ven s to­vább már nem haladhat. Ha az izgatás és a propaganda ebben az irányban tovább folyta­tódnék, akkor a legutolsó percét éljük annak, amikor ezeket megállítani nemcsak a kormány­nak, hanem az egész magyar közvéleménynek kötelessége. Nem szabad azonban elkövetni azt a hibát sem, amelyet a demokráciák követtek el, amikor a háború után fünek-fának választó­jogot adtak abban a hiszemben, hogy ez a poli­tikai biztonság legfőbb garanciája. Betűien plurális váissztójoga Beszéde végén a volt miniszterelnök határo­zati javaslatot terjesztett elő, amely felszólítja a kormányt, hogy olyan alternatív javaslatot ter­jesszen a bizottság elé, amely nem a mai válasz­tói jogosultság mérvének csökkentése utján, ha­nem a plurális szavazati jog bevezetése révén kívánja azokat a nemzeti szempontokat érvényre juttatni, amelyeket a bizottság előtt fekvő ja­vaslat a választójog szűkítése révén törekszik elérni. Végül Széli József belügyminiszter emelke­dett szólásra és részletesen válaszolt a vita szó­nokainak. Kijelentette, hogy a felhozott nyomős érvek hatása alatt megfontolás alá fogják venni a javaslat kifogásolt rendelkezéseit. A bizottság ezután elvetette gróf Bethlen Ist­ván határozati javaslatát és a javaslatot általá­nosságban megszavazta. Negyven módosítást terjesztettek elő. Ezek alapján fogják most kiegé­szíteni a törvényjavaslatot. A részletes vita pén­teken délelőtt kezdődik. Ha belei el vannak dugulva és gyomra rossz, úgy folyamodjék azonnal a termé­szetes „Ferenc József" keserüvizhez, mert, ez már csekély, alig egy pohárnyi mennyi* ségben is gyorsan, biztosan és mindig kel* lemesen kitisztítja az emésztés útjait s jó’ étvágyat és friss közérzetet teremt. Kér* dezze meg orvosát. is Az egyesült pártból I Tíz milliárd frankos rendkívüli fegyverkezési kölcsön Franciaországban Hihetetlen méreteket ölt a fegyverkezési verseny PARIS. —' Daladier nemzetvédelmi mi-j niszter közös tanácskozásra hívta össze a honvédelmi, légi és tengerészetügyi bizott­ságot és kérte a bizottságok hozzájárulását! az uj nemzetvédelmi kölcsön fölvételére. A párisi lapok jelentése szerint a miniszternek az a célja, hogy a haditengerészet részére | egy tizmilliárdfrankos rendkívüli kölcsönt! vegyen föl. A kölcsönre azért van szükség, mert Franciaország még ebben az esztendő­ben két 35.000 tonnás páncélost akar épí­teni. Egyelőre még nem bizonyos, hogy Da­ladier a légi flotta kiépítésére is rendkívüli kölcsön fölvételét tervezi-e. Szó van ugyanis egy tervről, amely szerint ezer uj repülőgé­pet és Középafrikában néhány újabb repülő­teret építenének. A család széthullásáról tanúskodnak a statisztikai hivatal legújabb adatai Csehországban 361, Morvaországban 388, Szlovákiában 438, Kárpátalján 444 lélek esik száz családra ■ A család atomizálódásának okai PRÁGA. — A csehszlovákiai családi élet sajá­tos dekadens jelenségére mutat rá az állami sta­tisztikai hivatal februári közlönye: a család szót­­ihiull. Csehországban 1910-ben száz háztartásban átlagban 435 személy élt, 1981-ben már csak 411, 1930-ban pedig 361. A csehországi családok fej­­állománya eszerint 17 százalékkal hanyatlott. Morvaországban ugyanezen idő alatt száz család fejállománya 445-ről 388-ra ment vissza, vagyis a csökkenés itt 13 százalék. A két cseh tartományban egy családra ezek szerint mindössze három személy esik. Természetesen ebben a statisztikában csak az együttélő családtagokat számítják, mert a család különélő tagjait önállókként kezelik. Szlovákiá­ban és Kárpátalján valamivel jobb a helyzet. Szlovákiában ugyanis 1930 bán száz családra 438, Kárpátalján pedig 444 lélek esett. A csehországi családok széthullását, vagy ahogy a statisztikai hivatal mondja, „atomizálódását" az ipari élet és a városiasodás jelenségei segítik elő, de legelsŐBorban a ezületések számának óriási csökkenése. Az egykés-rend'szer mellett igen sok olyan család van, amelynek egyáltalá­ban nincs gyermeke. Több Ízben idéztük már, hogy több mint 15.000 családban, ahol úgy a férj, mint a feleség állami alkalmazásban van, mindössze 715 gyeim ok vau. I Csehországban 1910-től 1930-ig a gyermektelen háztartások száma 104.5 százalékkal emelke­dett, vagyis számuk megkétszereződött. Az egygyermekes családok száma is tetemesen nőtt: 74' százalékkal. A kétgyermekesek száma 35 százalékkal lett nagyobb, ellenben a három, illetve többgyermekes családok száma az cgyharmadára esett vissza. A gyermekáldás csökkenése egyébként nem csu- Jpán cseh- és morvaországi jelenség, hanem ki­­| sebb mértékben megvan a keleti tartományokban I is. Mennél nyugatabbra haladunk, annál jobban emelkedik a gyermektelen családok száma. I Kárpátalján csak a nyolegyermekes családok fogyatkoztak meg, a hétgyermekesekig bezáró­lag emelkedett a családok száma. Szlovákiában az ötödik gyermektől fölfelé jelentkezik ez a visszaesés, Morvaországban a négygyermekes családoknál és Csehországban a háromgyerme­keseknél. A háztartásiban egyre kevesebb az idegen sze­mély: az albérlők, kosztosok és a háztartási al­­kalmazotlak. Valószínű az is, hogy most a gyermekek korábban szakadnak ki a családi kötelékből, mint húsz évvel ezelőtt. Emiatt a családi köteléken kívülálló egyedek száma egyre nő. A család atomizálódik, IPOLYSÁG. — Az egyesült párt teregnyei szervezete a napokban tisztujitást tartott, mely alkalommal a következő uj vezetőséget válasz­tották meg: Tb. elnökök: Berecz Ambrus és Gilber Péter, elnök: Juhász Kálmán, társelnök: Szunyogh Lajos, alelnökök: Grolmusz Géza és Pólya Sándor, jegyző: Frémer Péter, pénztáros: Berta Árpád, ellenőrök: Vank Miklós és Muzsik Lajos. — Ugyancsak megújította vezetőségét a zsemléid szervezet is. Elnök: Kotrusz Sándor, társelnök: Hornyák Géza, ügyvezető elnök: ifj. Kotrusz István, titkár: Danis Ernő, alelnökök: V. Danis János és ifj. Gubik József, jegyző: Boros Ernő, pénztáros: Puksa Lajos. Ribbentrop február 15-ike után veszi át hivatalát BERLIN. —• Ribbentrop szerdán Bercii­­tesgadenből, ahol Hitler kancellárral foly­tatott tanácskozásokat, visszatért Berlinbe. Szerdán Neurathtal tárgyalt a hivatal át­vételéről. Minden valószínűség szerint Rib- I bentrop 15-ike után veszi át a külügymi­nisztérium vezetését. . A üesrö!l®r-p@r BERLIN. — A Niemöller-per első két moz­galmas napja után egyelőre elhalasztották a tár­gyalás továbbfolytatását. Niemöller a tegnapi napot a moabiti vizsgálati fogházban töltötte. Niemöller a fogházban védelmének előkészíté­sével foglalkozik, úgyhogy mint ismeretes, ügy­védet nem vesz igénybe. A tárgyalást csütörtö­kön és pénteken tovább folytatják. Szükséglakásokat építtet Pozsony város POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelen-* tése.) Dr. Kmo polgármester Prágába utazott, hogy az illetékes központi hivatalnoknál megsür­gesse a pozsonyi vágóhídi vásárpénztár felállításá­nak ügyét. A közmunkaügyi minisztérium két­millió koronát utalt ki Pozsony városának a Westend-telep csatornázására. A csatornázási munkák 5 millió koronába fognak kerülni. A. hiányzó 3 millió koronát kölcsön utján fogják fe­dezni A telep csatornázására azért van sürgő­sen szükség, mert itt fogják felépíteni az uj jár­vány kórházat. — A közmunkaügyi és népjóléti minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy Pozsony városa 2 millió koronás kölcsönt kapjon az ál­talános nyugdijbiztositó intézettől lakókonyhák építésére. Ez már régi terve a városnak, csak még ellentétek vannak a minisztérium és a város felfogása között. A minisztérium emeletes lakó­házak építését kivánja, viszont a város az ol­csóbb földszintes házak épitése mellett tart ki egyelőre. ( Az uj szlovákiai telefonkönyv megjelent, mint minden évben megjelenik s a telefonelőfizetők számának állandó emelkedését mutatja. Eddig rendjén volna a dolog: a nagyszámú magyar előfizetőnek kérését ezúttal sem teljesítették azonban s a telefon­könyv minden rendelkezését, utasítását, minden tudni­valóját ismét csak szlovákul s elvétve németül közli. Hosszú oldalakon keresztül hozza a telefonkönyv a tudnivalókat s a közérdekű hirdetményeket — ame­lyek némelyikének nemtudása büntetést is von maga után — arra mégsem gondolt a pozsonyi postaigaz­­gatás, hogy a nagyszámú magyar előfizetőknek is kedveskedjen s magyar nyelven is közölje a tudnivalő­­* kát. A telefonigazgatás nyilván abból a szemponttól i indul ki, hogy aki telefonálni akar, az ismerje az államnyelvet, fölösleges tehát, ha a tudnivalókat ma­gyar kisebbségi nyelven is közli, holott nagy az olyan előfizetők száma, akik nem tudnak szlovákul s mégis telefonálni akarnak. A „tollvonáshoz” ez is hozzátar­toznék: néhány fontosabb tudnivalót magyar nyelven közölni. Ha a posta nem üzleti alapra áll, hanem, ba a politika, vagy túlzott sovinizmus uralkodik egy telefonkönyv megszerkesztésénél, akkor vajmi kevés hasznát látják a magyar előfizetők a telefon intéz­ményének, hiszen köztudomású, hogy Pozsonyban, vagy más nagyobb szlovákiai városban a telefonköz­pont egyszerűen figyelmen kívül hagyja, ha valaki magyarul kér összekapcsolást, sőt, akárhányszor, epés megjegyzések kíséretében kap a telefonoskisasz­­szonytől visszautasítást, ha magyarul kéri a számot a gyanútlan telefonáló. A posta cs a vasút üzlet s az előzékenység első feltétele az, hogy az üzletfelet a sa­ját anyanyelvén szolgáljuk ki. Nem okoz nagyobb költségtöbbletet s nem kerül szégyenbe a szlovenszkói telcfonintézmény, ha a közérdekű postai tudnivalókat minden szlovákiai nemzetiség nyelvén is tudomásra hozzák. Ezt a telefonkönyvet már 1936. február 18-ikc után állították össze. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom