Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-09 / 32. (4475.) szám

1938 február 9, szerda. ^R\<xAI-A\AGtARHIRLAE>' 9 Színházi esték Komáromban] KOMÁROM. — A Földes-iéle ayugatszlo-1 vákiad sztotársulalt idd működésével nagyobb si­­ikireJkef -ért el, minit a tavalyiakkal. A kritikák, amelyek ezt a társulatot érték, Jogosaik voltaik, a szWdirekció nagyrészt meg is szívlelte a kritiká­­tót s igyekezett ebben a szezonban jobbat, szebbet adni s a tavalyiaknál jobb társulatot szervezni Ez részben sikerűik is. Azért osaik részben, mivel ezúttal a férfüszereplők minősége jobb, ónig a női szereplők nem mindegyikénél érte el a társulat azt a színvonalait, amelyet meg­lő vánhatnámfc tőle. Heteikig nem lévén szulbrettje a társulatnak, most Ujjat szerződtettek: Geillért Marikát s ezúttal a szerződtetés nagyon sike­rül toelk mondható. Régien nem volt ilyen fcüzről­­pabtamt, tehetséges és mutatós szubrettje a tár­sulatnak. A szubrett bemutatkozása az „Egy vi­dám éjszaka “ című Groziére-Vaszary-Elseman vidám ooerettben minden tekintetben sikerült; jó énekihangja, színpadi rutinja, tánckészsége s ami nem kevéJbé fontos: végre főváiiosi ruhatára van a színésznőnek. Gedlliért Marika szerződtetése nyereség s záloga néhány újabb sikernek. Az említett operett különben nem a legjobb ebben a fqj'tiában, vannak vontatott jelenetei, különösen a harmadik felvonásban. A kicsiny színpad, a szűk adottság, a kelő diszieteizés hiánya azon­­•bán miniden operettben s „látványos" darabban kiütközik, hol erősebben, hol gyengébben s ez nagyiban rántja az ilíiuziót. Komoly színművé­­szélről nem lehet beszélni addig Komáromban, amíg megfelelő, nagy s komoly színpadja nin­csen: néha a legszebb igyekezet is széfcfoszlik a poros deszkákon s a szüle kulisszák között. Ez persze nem lehet mentség s ezzel nem mondhat­juk azt, hogy még ilyen nehéz 'körülmények kö­zött is, nem lehetne még több csűrnél, még több s jobb felszereléssel gazdagítani a látványosságo­kat. A vetített kulisszák módrrere sokszor be­vált. Játszatta a társulat egy este Ohnet hires Vaagyárosát: a műsornak a régi, bevált dara­bokkal való tatkilíását helyeseljük, igy részint a közönség megismerkedik a felmúlt idők drámai alkotásaival s színházi műveltségét gazdagítja, másrészt padiig a különféle stílusú daralbok ját­szása a színjátszó művészek biztosságát erősiti, a mutatkozó tehetséget csiszolja, Derblay Fülöp klasszikus, szerepében a kitűnő Sarlai Imrét kell magdics érnünk, nem átlag-szinész s látszik munkáján az, hogy mindig jobbra és többre tö­rekszik. Kólái Mária csaknem bírta az iramot, passzdvaibb szerepében behizeülgiő volt a többiek': Kárpáti Margit, Megyeri Ferenc, Erdős József, Sághy István, Petem Gitta, Márfi Vera, Maar János* Faragó Márta lelkiismeretesen játszot­tak, de az előadáson meglátszott az, hogy ez a finom Bnamda színmű, a századforduló francia arisztokráciájának világa meglehetősen messze van a ma kisvárosának színészeitől, lelkileg, ér­zelmileg' nehezen találták maignikait bele az emel­kedett stíktsu darabba. — Babay József pom­pás’magyar meséje: A Gsodatükör, zsúfolt házak előtt,s nagy közönségsikerrel ment két esten ke­resztül, a pompácbangu Szűcs László vendégfel­­léptéveL Kár, hogy éppen a vendégművésznek volt aránylag kis szerepe ebben az Ízes, kedves meoeijátekban. A rendezés igyekezett a mese stí­lusát mecftartaini s a közönség elé vetíteni azt, hagy a darab az irrealitások játéka. Néhol sike­rült is érzékeltetni a meseszerüséget, máshol vi­szont a rendezés fennakadt a kis színpad szűk lehetőségein. Szűcs László finoman játszott s nagyszerűen énekelt, Mihályi Lid kedves, finom Katsfáinja- volt a mesejátéknak, Faragó Márta százéves aiiszonya arról győzött meg, hogy sek , alekitckászság, sok humor van a színésznőben. Pompás figura s kerek alakítás volt a Mihály Ernőé, .Sarlai Imre, Váradi Pál két mestikírálya derűs, egészséges játék volt. Erdős József, Me­­gyexi Ferenc gondoskodtak még a mulattatás­­ról, — a közönség nagy szeretettel fogiadita az ; eleven, kedves magyar mesejátékot s mint ilyen- ( Icox történni szokott: a csallóközi külcnvonatok a i falvak közönségét is behozták a színházi esték- , re. A zene, Hemerka Gyula Iván vezetésével : simulíloonyan játszott. Színre került még Csaork . Fehér-kór-ja: a színtársulat 'legjobb s legszebben : kidiclgozoitt prózai eladása, az lírái ány szobát keres .dmü. operett s a „Szakíts helyettem" dmü Bcikiay-ivigjáték, több-ikevesebb sikerrel (szv) A ftoasch$£ Mazik tmseza ALFA: A sárga pokol. (A. Menjou.) ÁTLÓN: Az esriaourj tigris. fL. Jana.) LUX: Vera, az ügyvédnő. (Cseh film.) METROPOL: A nagyváros forgatagában. TÁTRA: 100 férfi egv lány. (D Durbin.) URÁNIA: A sanghaji árnyék. (Tőrre P.) VIGADÓ: A klattauj dragonyosok. A NYUGATSZLOVAKIAI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KOMÁROMBAN: Szerda: Romantikus asszony. Csütörtök: Fehérkór. Péntek: Hulló falevél. A KELETSZLOVAKIAI ÉS KÁRPÁT­ALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Szerda: Láz: Félihelyárakkal. Turóczy Gyula jutalomjátéka.) Csütörtök: Nincs szebb mint a szerelem. Ko­vács Kató felléptével. Káldor Jenő juta­lom játék a. Péntek: Mezei pacsirta. Kovács Kató ven­dégjátéka. Szombat <1. u.: Vihar az Egyenlítőn. Szombat este; Mezei pacsirta. ^K Ö ZG A ZD A SÁ G £ A rovatért LüKÖ GÉZA fotel Amiben Szlovákia vezet: A szlovákiai munkásságnak több mint a fele tartozik a legalacsonyabb bérosztályokhoz PRÁGA. — A központi szociális biztosító intézet legutóbb közzétett statisztikája a kerületi betegsegélyzőkben bejelentett biztosítottak 1937. évi novemberi számáról keresetük szerinti bér­osztályokba sorozza a 'biztosítottakat. Az első három béxowrtályba, amelyekben az átlagos napibér 4, 8, illetve 12 koronát tesz ki, a biztosítottaknak még mindig 44.29 szá­zaléka tartozik. Ez a körülmény szomorú és megkárosítja a bel­földi piacot, mert a lakosság nagy tömege nem vásárlóképes. Az egész államban novemberben 2,411.087 biztosított volt, erekből 44.29 százalék volt az első három bérosztályban. Szlovákiában 362.935 a biztosifcofctak száma, de ezek közül 186.293, azaz 51,33 százalék tartozott az első három hérosztályba. Szlová­kia tehát az egyetlen országrész a köztársa­ságban, ahol a biztosítottak nagyobbik fele az úgynevezett „éhbér-osztályban" van. Még Kárpátalján is jobbak a viszonyok, ahol novemberben a 41.154 biztosított küzül 20.393, azaz 49.49 százalék volt az első bárom bérosz­­tályban, A köztársaságban a biztosítottaknak 44.29 százaléka tartozik az első három bérosztályba. De az egész állami statisztika sokkal jobb vol­na, hogyha ebben az első három bérosztály­ban nem volna Szlovákia és Kárpátalja oly kiadósán képviselve. A 20.393 kárpátaljai biztosított még valahogy elvész a tömegben, ami azonban a bérstatisztikát oly alacsony szinten tartja, az a 186.293 szlovákiai bizto­sított. Az alacsony bérszínvonal azt igazolja, hogy Szlovákia iparosodása még mindig alacsony fo­kon van, mert hiszen a bérszínvonal magasabb voltát elsősorban a képzett szakmunkások jobb bére segíti elő. Nagyarányú szénkonjunktura volt 1937-ben Magyarországon Közel 86 millió mázsa szenet termeltek a magyar bányák BUDAPEST. ■— A magyar iparűgyl minisz­térium most tette nyilvánosságra az elmúlt 1937. évi széntermelés adatait, amelyek a magyar szénipar szinte rekordsze­­rii fejlődéséről számolnak be. 1937-ben a magyar szénbányák 85.7 millió q szenet termieltiek, az 1936-ban termelt 75.5 millió q szénnel szemben. Ez az emelkedés 13.1 száza­léknak fellel meg. Ezzel párhuzamosan fokozó­dott a bányáik széneladása is, mert a múlt év­ben a bányáik 10.2 millió q-val több szenet ad­taik el miint 1936-ban. A szénfogyasztás ‘terén első helyen áll a ma­gyar álíamvasut 14.7 millió q fogyasztással. Az iparágaik közül a legnagyobb fogyasztó a vas­ipar, amely 9.2 millió q szenet vett át az 1936. évi 8.1 millió q-val szemben. Rendkívüli ará­nyokban 'növekedett a vegyi ipar szénfogyasz­tása, amely majdnem elérte a 2 millió q-t. Kitű­nő foglalkoztatásra mutat az építőanyag iparok szénfogyasztása, a cement- és téglagyárak 1937-ben 5.4 .millió q szenet vettek át a megelő­ző évi 4.3 millió q-val szemben. A mezőgazda­ság szénfogyasztása is állandó emelkedést mu­tat. 1937-ben 2.2 millió q szenet fogyasztott a mezőgazdaság. A háztartási célokra történő saénvásárláa is rendkívüli emelkedést mutat: az elmúlt éviben ugyanis 13.8 millió q szenet fo­gyasztottak a háztartások, mig 1936-ban .1.1,5 millió q a háztartási célokra fogyasztott . szén mennyisége. Tovább tart a turócszentmártoni székgyár munkásainak sztrájkja TURÓCSZENTMARTON. — Jelentettük, hogy a turócszentmártoni Tátra székgyárban a mukásság 300 munkás elbocsátása miatt sztrájk­ba lépett Az elmúlt hét szombatján és hétfőn a sztrájkolók és a gyárvezetőség között tárgyalá­sok folytak, amelyek azonban nem jártak ered­ménnyel. Több vitás kérdésben már létrejött volna a megegyezés, de a gyárvezetőség öt el­bocsátott bdzalmuérfi visszavételéről hallani sem akart A gyárvezetőség már hajlandónak mutat­kozott az elbocsátott bizalmiférfiaknak végkielé­gítést is fizetni, hogy igy megszabaduljon a munkásság vezetőitől, de a munkásság semmikép­pen sem akarta ezt a megoldást élfogadni és igy a sztrájk beszüntetésére vonatkozó tárgyalások meghiúsultak. A székgyár valamennyi 315 mun­kása folytatja a sztrájkot (—) Nagyszabású faki vitel Kárpátaljáról Ma­gyarországra, A máltai lovagrend még a multév folyamán 6000 vaigion tűzifát adott el Magyar­­országira olyképpen, hogy három eszitendőn ke­resztül éveníkint 2000 vagon kerül leszállításra. Ezenkívül Kovácsiét vasútállomásról 2000 vagon bükkitüzifát szállítanak a nyustyai vegyészeti S részére. A Beregszász és Kovácsrét közötti enyvágányu vonalion a nagyarányú faszál­­litás következtében igen nagy a forgalom, s na­ponta több vonatot kell indítani, hogy a szállí­tásokat le lehessen bonyolítani. (—) Szlovákiai szövetkezet felszámolása, A kassai államvasuti igazgatóság körzetéhez tar­tozó vasúti alkalmazottak felszámolás alatt levő fogyasztási szövetkezete február 27.-ére köz­gyűlést hiv egybe. Tárgysorozat: a felszámolók jelentése a felszámolási mérlegről és a likvidá­­cjó3 munkák előrehaladásáról, továbbá a szövet­kezet ingatlanainak átíratása az államvasutak ávára, valamint felhatalmazás a cég törlésére. (—) Adóárverés 27 korona miatt, A zselázi bíróság Mellei Berta lévai lakos ellen május 20.-ára árverést tűzött iki. Az árverésre kerülő ingatlanok becsértéke, illietőleg ‘kikiáltási ára 8910 korona, a behajtandó adókövetelés azon­ban míndösisze 27.80 korona. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarest­ben. A Csehszlovák Nemzeti Bankhoz beérke­zett információk szerint az elmúlt héten a szabad csehszlovák koronát Bukarestben az előző hét­­íez hasonlóan 4.90—5 lejjel jegyezték, Külföldi töke érdeklődik a Duna-Tisza csatorna iránt BUDAPEST, — A Duna—Tisza csatorna hosszú évek óta megoldatlan kérdése újból napi­rendre került. Egy külföldi csoport érdeklődik a csatornaterv iránt és bizonyos föltételek mel­lett hajlandónak mutatkozik a csatornát meg­építeni. Ennek ellenére a külföldi tőkecsoport 40—50 évre a maga részére kívánja fenntartani az uj viziut kihasználásának jogát. A Duna— Tisza csatorna megoldására egyébként érdekes tervezetet dolgozott ki dr. Csergő Károly, Csong­­rádmegye alispánja. Az ő terve szerint 80 mil­lió pengős befektetéssel nyolc év alatt meg le­hetne építeni a csatornát, amely hosszú eszten­dőkre biztosítaná az alföldi kubikosok és foglal­kozásból kimaradt mezőgazdasági munkások munkaalkalmát. Dr. Csergő alispán terve szerint az inségsegélyre és szükségmunkákra fordított pénzzel kellene ezt a nyolcvan milliós nagysza­bású közmunkát megoldani, mert ennek az ösz­­szegnek fölhasználásával már alig mutatkoznék fedezeti hiány a szükséges anyagi eszközök elő­teremtésére. (—) Uj vasötvözet-gyár létesült Salgótarjáni­ban. Budapesttől jelentik: A Salgó, a Rima, a Weiisz Manifréd-müvek és a MA VÁG részvéte­lével uj részvénytársaság alakul Magyar Vasöt­­vezettgyár Rt. cég alatt. Az uj gyár az eddig külföldről Magyarországira behozott különféle vasötvözeteket fogja gyártaná és üzemét Salgó­tarjániban fogja berendezni Az uj gyár létesíté­sére a munkálatok már meg is indultak és erős lépésben haladnak előre úgy, hogy a Magyar Vasötvözetgyár üzemét rövidesen megkezdheti. (—) A líra árfolyama. A Nemzeti Bank jelen­ti, hogy a február 12-ével végződő hétre a líra árfolyamát az olasz nemzeti devizaíntézetnél levő conto spedalera való átutalásoknál az elő­ző hetihez hasonlóan 100 líra egyenlő 150.51 ko­ronában állapították meg. (—) Ezévben már nem változnak a cement­­áraik, A prágai országos hivatal ánnegHapitó bizottsága tegnap foglalkozott a cementárak kérdőiével és a gyáraik ama követelésével, hogy az árakat bizonyos mértékben emelhessék. A bizottság úgy döntött, hogy a cementárakat, amelyeknek szabályozása ezév február 15-ig volt érvényben, az év végéig érvényben tartják. En­nek következtében 1938-ban a cement eladási ária nem fog változni, Olaszország és Magyarország Csehszlovákia legnagyobb borszállitöi PRAGA. — Az elmúlt esztendőben a hordóbor behozatala Csehszlovákiába 8.3 (előző esztendő­bon 7.3) millió literre rúgott, összesen 24.7 (21.2) millió korona értékben. Palackbortoan a behozatal 0.7 (0.6) millió korona értékű volt. Csehszlovákia legnagyobb borszálli tójának ismét Olaszország bi­zonyult, ahonnan 6.9 (2.7) millió korona értékű, bor jött az országba. Spanyolország, amely 1936- ban még az első helyen volt 4.7 millió korona értékű borszállításaival, az elmult évben az ötö­dik helyre esett vissza 2.8 millió korona értékű behozatallal. A magyarországi borbehozatal ezzel szemben jelentősen gyarapodott, mert az 1936 évi 3.5 millió korona szállítással szemben 1937- ben már 4.4 millió korona értékű magyar bor jött az országba. Görögország 3.6 (2.8) millió, Franciaország pedig 2.9 (2.5) millió korona értékű bort szállított. Feltűnő, hogy a jugoszláviai bor­behozatal 2.7 millióról tavaly 2.1 millió koronára csökkent, Magyarország higgadt és úvatos pénzügyi politikát akar követni EUDAPEST. — A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartotta tizennegyedik évi rendes közgyű­lését, Dr. hnrédy Béla, a bank elnöke, megnyitó beszédében utalt a népszövetségi pénzügyi ellen­őrzés megszüntetésére és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés megszüntetése nem változtatja meg a Nemzeti Bank higgadt és óvatos pénzügyi politikáját. Az eltelt hat esz­tendő alatt a bank devizakészlete tetemesen gyarapodott és az államháztartás visszanyerte egyensúlyát. A jegybank a jövőben is gondosan fog ügyelni arra, hogy a fizetési mérleg egyen­súlya megőriztessék. Ami azonban a kereskede­lem és fizetési forgalomban fennálló kötelezett­ségek lebontásának kérdését illeti, megnyugtató és tartós szabályozás csak nemzetközi utón le­hetséges. A nagy államok problémáinak meg­oldása nélkül átfogó és mindenre kiterjedő sza­bályozás elképzelhetetlen. Ezért a kezdeménye­zésnek is a nagyhatalmak részéről kell kiindulnia* A problémák megoldásánál elsősorban az agrár­államok nehézségeivel kell számolni. Magyar­­ország minden egészséges kezdeményezést öröm­mel és teljes megértéssel fog fogadni. Az elnök megnyitó beszéde után a közgyűlés dr. Baranyay Lipót vezérigazgató indítványára elhatározta, hogy a nyugdíj- és tartalékalapra a tiszta nyereség >—5 százalékát fordítják, a rész­vényeseknek pedig 6.5 százalékos osztalékot fi­zetnek. Az osztalék részvényenként 6.5 arany­korona, minthogy pedig egy aranykoronának törvényes ércpénzparitása 1.1585 pengő, tehát 7.53 pengő osztalék jut egy részvényre. (—) Tízévi szünet után újból dolgozik a jó­­kői vegyigyár. Pöstyéni tudósítónk jelenti: A Páfiffy János-féle jókői vegyigyár, amely közel 'tíz évig szünetelt, a napokban ismét megkezdte üzem'éit száz munkással. Minthogy a gyár na­­gyobbszabásu rendeléseket kapott, az üzemet még ebben az esztendőben ki fogják bővíteni. (—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon javult Amszterdam 0.50, Berlin 1, Helsinki 0.10, London 0.05 és Oslo 0.25 koronával. Másrészt gyöngült: Brüsszel 0.25 és Paris 0.05 koronával (—.) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon javult a pengő 5 és a zloty 8 koronával, másrészt a német márka 2, a francia frank 0.25 és a lej 0.125 koronával gyöngült. ÉRTÉKTŐZSDE Prága újból lanyha PRÁGA. — (Pragoradio.) A prágai érték­tőzsde javuló irányzata nem volt hosszú életű. A tegnapi lanyha newyorki tőzsdehírek hatására a részvények ugyanolyan helyzetbe kerültek, mint a múlt hét folyamén. A piacon nem volt vételi kedv és az árut megint csak a paitronázs- és pénzintézetek vásárolták fel — alacsonyabb árfolyamokon. Később alacsonyabb árszinten javulási jelek mutatkoztak és az értekek egy ré­szénél megvolt a javítási hajlam. A kezdeti veszteséget azonban nem tudták kiegyenlíteni Nagyobb forgalmat csak a vezető értékek bo­nyolítottak le és néhány különleges részvény, mint az AJpime. A részvénypiac tevékenysége különben kicsiny maradt. Zárlatkor a tőzsde lanyha volt. Vesztettek: Alpine 6, Bánya és Kohó 70, Brűmni Gép 10, Brünni Sör 30, Koburg 25, Cseh Kereskedelmi 20, C:eh-Morva 60, Hettmann és Kábel 5, Hexnych 2, Horvát Cu­kor 7, Inwaid 1, Kábel 5, Korborundum 13, Ko­­lini Vegyi 2, Kosmanos 10, Königshofi Cement 35, Rézmüvek 3, Brüxi Szén 25, Olieschaui 10, Podol 80, Póldá Kohó 10, Prágai Vas 35, Rakó 45, Rimghoffer 25, Sphinx 4, Egyesült Gyapjú 3, Sdiiec 20, régi bonnak 65, uj bonnak 50, Észak­­cseh Szén 30, Schoeller 35, Csehszlovák Solo 3, Aussigi Vegyi 10, Ausslgi Finomító 20, Nyu­­gatcseh Kaolin 25, Nyugatcseh Szén 5 és Skoda 24 koronát. Az egész piacon csupán Koiini Ká­vé javult 5, a Schönprieseni 1 és a Medica 10 koronával. A beruházási értékek piacán a 3 szá­zalékos államvédelmi kölcsön 25 egységgel ja­vult. Az álflamkölcsönök többi kategóriájában nem volt változás. Az egzotakuiliszban a részvé­nyek egyenetlenül gyöngültek. Vesztettek: Zsol­na 25, Jagodina 2, Dynamiit 40, Telegraf 20, Trboulje 3, Szlovák Papír 5 koronát. Másrészt javult a Bolgár 0.50, Epiag 1, Rossiízi 5 és n Szobeszlavi Gép 15 koronával. A párisi árfo-. lyamemeKkedés nyomán a magyar C. C. járudc-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom