Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-08 / 31. (4474.) szám

8 ^rxgai-A\mAarhtrlab 1938 február 8, kedd. SzrDHÁzKönVy-KaLTaRA.. A nemzeti tradíció nem ingadozik és nem keres mesterkélten újat — mondotta dr. Jankóvics Marcell a pozsonyi Toldy Kör ülésén Ismét a régi vezetőséget választotta meg a nagy múltú irodalmi egyesület POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk­től.) A Toldy Kör vasárnap délelőtt tartotta évi tisztújító közgyűlését Hosszu-uccai ottho­nában a tagok élénk érdeklődése mellett. A köz­gyűlést dr. Jankó vics Marcell elnök nyitotta meg. Nagyhatású megnyitó beszédében meg­állapította, hogy a Kör nyugodt atmoszférái u, ami azt jelenti, hogy nem nagyképü és jelszó­­emberek köre, nem változtatja meg semmi kö­rülmények között irányát, amely a szeplőtlen nemzeti tradíciókban gyökerező, rendületlen magyarság. Nem ingadozik, nem keres mes­terkélten újat, nem felejti el a tegnapot a máért, vagy a holnapért, mert az irányok kö­zül csak azt lehet elhinni és szeretni, amit a ma­gyar géniusz diktál. A Toldy Körtől semmi sem állhat távolabb, mint a nagyképűség, te­hát a Kör nem polemizál senkivel sem erről, sem másról. A nyugodt atmoszféra nem jelenti és nem is jelentheti a közömbösségeit és a maradiságot. Aki megáll, soha többé nem érheti utói azo­kat, akik előremenfek. A Toldy Kör embereit nem a szellem revoludói, hanem evolúciói vonzzák. „Csak annyit tettünk, amennyit tehettünk, ■— annyit, amennyit a becsület előirt. E nehéz idők­ben ez is nagy szó,* amikor a materializmus és szegénység örök harcban állnak a csodaszép fo­galommal, amelynek magyar becsület a neve." A lelkes tapssal fogadott megnyitó beszéd után Tamás Lajos főjegyző tartotta meg tartal­mas és színvonalas beszámolóiját a Kör leg­utóbbi esztendeijének működéséről. Kiemelte, hogy a Kör otthona nemesá& tagjainak áll ren­delkezésére, hanem szívesen látott vendége a SzMKE pozsonyi csoportja, a Bartók Dalegye­sület, sőt időközönként a magyaT akadémikusok és a magyar cserkészek is. Ezután felsorolta a Kör különböző rendezéseit, a Reményi-, a Kosz­­tölányi-emlékestet, a Gyóni-estet, dr. Turchányí vetitettképes előadását, Feiglex Sándor és dr. Vutkovich Sándor 1 önálló előadásait, majd a szinigárda nagyszerű tevékenységét ismertette. A komáromi Jókal-szobor javára kétizben elő­adták Az uj földesur dmü színmüvet, továbbá október 3-án Csiky Gergely A nagymama dmü vígját ékát. Mindkét előadást Moravekné Ko­vács Mária rendezte nagy szakértelemmel. Meg­emlékezett a Vutkovidh-féle alapból kiirt iro­dalmi pályázatokról. A legutolsó elbeszélés-pá­lyázatra 32 pályamunka érkezett be, amelyek­nek megbirálása most van folyamatban. Fel­említette azt a nagyfontosságu akciót, amelyet dr. Aixinger László ügyvezető alelnök indított meg a Kör második harminc éve történetének ki­adására. A mozgalom szép anyagi eredménnyel zárult, úgyhogy a nyomda már dolgozik a mű dőálhíásám, amelyet Tamás Latos főjegyző irt A társadalmi rendezések közül kiemelte a Ma­gyar Kulturegyesületek nemrég nagy sikerrel le­zajlott pozsonyi bálját, amelynek előkészítésé­ben jelentős része volt dr. Tomaschek László­val élükön a Kör tagjainak. Az egyesület vidéki szerepléseinek során hálával emlékezett meg a kassai Kazinczy Társaság vendégszeretetéről, amely lehetővé tette múlt év mártius M-én a Toldy Kör sikeres kassai bemutatkozását. Ezután Klatt Aurél főpénztáros terjesztette elő pénztári jelentését, amelyet Szalay József­nek a számvizsgáló bizottság nevében tett jelen­tése követett. Kőiéit Ferenc meleg szavakkal méltatta Klatt Aurél főpénztáros agilitását, aki a cserkészjel­lemhez méltó lelkiismeretességgel végezte fel­adatát és ezért indítványára a közgyűlés jegyző­­könyvi elismerést és köszönetét szavazott a fő­­pénztárosnak. Dr. Aixinger László, a Kör ügyvezető alel nő­ké emelkedett ezután szólásra és nagyhatású be­szédben fejtette ki, hogy az eredményes szellemi működés egyik fontos előfeltétele a gazdasági megalapozottság. A tevékenység mértékét csak akkor lehet kellő­képpen értékelni, ha szómba vesszük azokat a nehézségeket is, amelyeket le kellett győznie az egyesületnek. A Körnek mindent a saját erejéből kellett elő­teremtenie, segélyt sehonnan sem kapott, sőt a legutóbbi évben a szokásos városi támoga­tás is elmaradt. A rendezések adminisztratív nehézségei is nö­vekednek és a költségek terhe az egyesületre hárul. Foglalkozott a többi pozsonyi egyesület működésével és a pozsonyi magyar műkedvelő színészet helyzetével, ahol célszerű munkameg­osztásnak kellene kialakulnia, mert az egészséges verseny egyik feltétele, hogy mindegyik műkedve­lő csoportnak meglegyen a saját gárdája és tevé­kenységi köre. Kiemelte a Toldy Kör példaadó és serkentő működését, amelyet mások is siker­rel követnek rendezéseikben s igy hatással van az egyesület az itteni magyar kisebbség egész kulturális életére. Zsakay Ödön főkönyvtáros a könyvtár hely­zetéről tájékoztatta a közgyűlést. A régi veze­tőség lemondása után dr. Jandó Rezső foglalta el az elnöki széket. Javaslatára a közgyűlés kö­szönetét mondott a régi vezetőségnek, majd köz­felkiáltással a következőket választották meg: Elnök: dr. Jankó vics Marcell, ügyvezető al­elnöki dr. Aixinger László, alelnök: dr. Prónay Aladár, főjegyző: Tamás Lajos, jegyző: Janson Jenő, ügyészek: dr. Bertha Géza, dr. Prenghy Árpád, dr. Tomaschek László, főkönyvtáros: Zsakay Ödön, könyvtárosok: Kotzmarm Emil, Rdmann László, főpénztáros: Klatt Aurél, pénz­tárosok: Brolly Tivadar, Kuster Gyula, háznagy: Bagnovini Antal, háznagyi titkárok: ifj. dr. Aixinger László, ifj. Körinek Lajos, Pataky Ti­vadar, ifj. Reimann Gyula, számvizsgáló bizott­ság: Kőiéit Ferenc, Szalay József, Barényi Vil­mos. Választmány: Janson Jenőné, Kriiger Edé­­né-Wimmer Marianne, Moravekné Kovács Má­ria, Wiklmoser Lajosné, Zatkalik Lajosné, Ar­­kauer István, dr. Baranyay Dezső, dr. Cortely János, Csáder Sándor, Császár István, Fedgler Otmár, dr. Fleíschmann Gyula, Késik Herold, Knapp Ignác, Kontsek György, dr. Kozma Fe­renc, Környei Elek, dr. Kuthy Géza, dr. Neu­mann Tibor, Páll Miklós, Prenghy János, Reho­­rovszky Jenő, dr. Reinel János, Schubert Tódor, Sendlein János, dr. Staud Gábor, dr. Szeiff Gé­za, Szel'ényt Miklós, dr. Szeredai-Gxuber Ká­roly, Tallóczy Károly, Tichy György, Vargha Iván, Végh Ferenc, Vermes Samu, Wendler Jenő, dr. Zatkalik Lajos. Választmányi póttá­(*) Herczeg Ferenc „Kék róka" című vígjátékénak prágai előadása. Herczeg Fe­renc híres darabjának berlini és 'budapesti szenzációs sikere után most lesz a prágai felújítása. Uj betanulással szerdán mutatja be a Kleine Bühne, a német színház ka­maraszínháza Herczeg vígjátékét, amelyet több évvel ezelőtt Prágában ugyancsak ha­talmas sikerrel játszottak. Ezúttal a női fő­szerepet a prágaiak kedvence, Dolores Moncasi játsza. (*) Nadelstecher Laci hangversenye Tátra-széplakon. Tátraszépla'król Írja munkatársiunk: Az ungvári származású fiatal hegedűművész, Na­delstecher Laci, akit Hubay fedezett fel és aki­ről két év előtt Ótátrafüreden Hubermann Bro­­niszláv azt mondta, hogy valamikor a legna­gyobb hegedűművészek sorába fog tartozni, a Guhr-szainatóriumban hangversenyzett. Játéka ma már csodálatos művészi megnyilatkozás. A nagy mesterek szellemiével titokzatosan rokon, gazdag és szenvedélyes érzésviilág zendült meg hegedűjének rendkívül nemes tónusában. Műso­rán szerepek ezúttal Mendelsohn E-moll koncert­je mellett Schubert D-dur szonátája és Ave Má­riája, Sarasate Románca, Dvorak Humoreszkje, Wienyavsky Moszkvai emléke, Jascha Heifetz román staccatója és Hubay Csárdái jelenete, rá­adásul pedig Paganini Caprices-t játszotta. Na­delstecher Lászlónak már a technikai tudása is kiforrottabb, stílusosan szép előadása rendkívül hatással érvényesült műsorának minden számá­ban. A közönség percekig tartó viharos tapssal ünnepelte a fiatal művészt, akiitől még sokat vár­hatunk a hangversenytermek dobogóján, ha technikai készsége megkapja a végső csiszolást és ha egyébként is zavartalanul fejlődik tovább: igen nagy művész lesz. (n.) (*) Lehár „A mosoly országa" Tauber Richárddal a főszerepben. A prágai német szinház jubileumi előadásainak során jövő vasárnap Lehár Ferenc világhírű operett­jét, ,,A mosoly országá"-t adja elő. Ismere­tes, hogy Lehár a férfifőszerepet Tauber Richárd számára irta és Tauber ebben a szerepben világsikert aratott. A vasárnapi prágai előadáson Tauber énekli ezt a fő­szerepet. gok: Révay István, Czere Oszkár, Marton Győ­ző, Sámboch Béla. Janhavics zárószava Lelkes záróbeszédében Jankovics Marcell rá­mutatott arra, hogy a „becsület" szóval fejezte be a múlt év mérlegét és ezzel kell megkezdeni az uj esztendőt. Fanatikusa mindannak, ami ma­gyar és amit a magyar vér és szív diktál. Ellensége az olyan nemzeti öntudatnak, amely csak lekicsinyli mindazt, amit nem ő alkotott Ellensége az üres nemzeti sallangnak: üres az, mint a zsinóros dolmány, amelyben nincs ben­ne a vitéz. Ellensége a tehetetlen nagyotaka­­rásnak. Szeretné látni a lankadatlan odaadást, amely vi­lágosságot gyújt, minden magyar erényt, olyan gravitációt, amely a fiatalságot vonzza és meg­győzi arról, hogy alkotni csak az fog, aki tud hinni a szellem tiszta eszközeiben és a múltból áthozza azt, ami szinarany. Nagyhatású beszédét a következő szavakkal fe­jezte be: Lássa és értse meg a magyar fiatalság, hogy a múlt szenvedések és nem tévedések, csapások és nem hibáik világa volt, — értse meg, hogy az állhatatosság meggyőző erő, — mert az állha­tatosság megtérített már pogányokat is ... Ért­se meg a fiatalság, hogy nem bengáli tűz az iga­zi napkelet, hanem egyedül a nemzet erkölcsi és szellemi értéke az.., Hogyha már ez sem vonz­za az ifjúságot, akkor dmondhaitjuk a költővel: Jó éjszakát, kurucok,,, De ha vonzza, akkor szélcsendes, posványos időkben is elmondhatjuk a bibliával: nem halt meg a leányzó csak al­szik ., ♦ ...... Ehhez a nagy vonzerőhöz, a magyar kultúra centripetális erejéhez nagy ut vezet, sok munka­társ kell: a munkatársak a törhetedenség, a rea­­dületlenség, a civilizált hang, önzetlenség, — következetesség és igazi, emelkedő színvonal. E munkatársaink mellé szólítok mindenkit, álljanak azok közé, akiknek sorából lassan kiállanak (*) Magyar kulturelőadások Beregszá­szon. A beregszászi PRMKE legközelebbi kulturelőadását február 10-én, csütörtökön este 6 órakor rendezi a Beregmegyei Ka­szinó nagytermében. Előadnak: dr. Neu­­welt József orvos aktuális orvosi kérdésről és Páricska Zoltán gimnáziumi tanár Kos­­suthról és Széchenyiről. Belépés díjtalan. (*) A budapesti színházak e heti műsora. — MAGYAR KIR. OPERAHAZ. Kedd: Lohengrin. Szerda: Pillangókisasszony. Csütörtök: Cremonai he­gedűs, Sylvia. Péntek: Orfeo. Szombat: Salome, Tü­kör. Vasárnap délután: János vitéz; este Bolygó hol­landi. ~ NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd: Godiva. Szerda: Csalódások. Csütörtök: Jézusfaragó ember. Péntek: A nők barátja. Szombat délután: Csalódások: este: A nők barátja. Vasárnap délelőtt: Jézusfaragó ember; délután: Csongor és Tünde; este: Csalódások. - NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Kék róka. — VÍG­SZÍNHÁZ. Szerda, csütörtök, péntek, szombat, va­sárnap délután és este: Hajnali vendég. Kedd: Kéj uta­zás. Vasárnap délelőtt. Gézengúz. — PESTI SZÍN­HÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Rossz asszony. MAGYAR SZÍNHÁZ, Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Ketten egyedül. Vasárnap délután: Egyetlen éjszaká­ra. ANDRASSY SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: A hölgy hozzám tartozik. BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: Sajtófőpróba. Szer­da, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap délután és este: Amerikai komédia. — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este, vasár- és ünnepnap délután: Déligyümölcs. — VÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: Júlia. Szerda: Faust. Csütörtök: Júlia. Péntek: Pillangó­­kisasszony (Guglielmetti felléptével). Szombat, vasár­nap délután és este: Júlia. Vasárnap délelőtt: Nótás kapitány. - TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD. Egész héten minden este és vasárnap délután: Karnevál 1938. PÓDIUM. Egész héten minden este és va­sárnap délután: Farsangi műsor. — KOMÉDIA. Egész héten minden este és vasárnap délután: Tingli­­tangli, farsangi revü. - ERZSÉBETVÁROSI SZÍN­HÁZ. Csütörtökig mindennap: Fehérvári huszárok. — JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig minden­nap: Aranymadár — Magdaléna. Hajnali vendég Fodor László vigjátéka a Vígszínházban BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Önhibánkon kívül kissé elkésetten számo­lunk be a Vígszínház múlt héten bemuta­tott újdonságáról, Fodor László uj vigjáté­­káról. Megnyugvásunkra szolgál azonban — és ez egyúttal a mentségünk is, — hogy ebből a késésből sem a közönségre, sem a szerzőre nem háramlik kár. Fodor uj da­rabjának a hősnője a „templom egerének" az ellenlábasa: „a ruhatár egere", aki egy hercegi koronával ékes aranyszelence miatt kerül súlyosnak látszó konfliktusba a rend* őrseggel. A darab végén persze kiderül, amit már a játék elején is mindenki tud, hogy a leány ártatlan és méltó annak a ro­konszenves ügyvédnek a kezére, aki egy hirtelenül lángra lobbanó szerelem erejével és elszántságával küzd a leányért. Minden egyéb, ami a darabban történik: a fiatal grófi fiú kissé ízléstelenül ható verekedése a féltékeny hercegnővel, — letagadása an­nak, hogy a szelencét a részegség egy pil­lanatában ő ajándékozta a leánynak, —- az öreg gróf nemes és önzetlen kiállása a leány mellett, -— a fiú megtérése —■, mind­ez csupán azért van, hogy a szerző bebi­zonyítsa színműírói készségét. Amiben kü­lönben senki sem kételkedik, aki Fodor László kitűnő rátermettségét és színpad­technikai rutinját eddigi darabjaiból ismeri. Fodor ezúttal is mulatságos, sőt helyenként drámai feszültséggel teljes vígjátékot irt, amely bizonyára megtalálja az utat a kö­zönséghez. Segíti őt ebben a szinház kitűnő előadása, amelynek Muráti Lili, Ladomer­­szky Mária, Eszterházy Ilona, Sulyok Má­ria, Somlay Artúr, Somló József, Rádai Imre, Bihari József, Gárdonyi Lajos, Peti Sándor a főbb szereplői. Az ember hol szív­ből kacag, hol meg elérzékenyül. Istenem! — mi egyéb kell még ahhoz, hogy jól érez­zük magunkat a színházban?! A konstruk­ció hiányosságáért gazdag kárpótlást nyújt a vígjáték sok finom, kedves ötlete, derűje, humora és —• nem utolsó sorban — a kitü­nően megírt, szellemes párbeszéd, (z. d.) (*) Pécs húszezer pengőt szavazott meg az ünnepi játékokra, Pécsről jelentik: a pé­csi ünnepi játékok barátainak társasága ülést tartott és ezen beszámoltak az eddigi munkálatokról. A pécsi dalárdák kétszáz­­tagú versenykart ajánlottak fel közreműkö­désre. . Az ünnepi játékok előkészületeire Pécs városa húszezer pengőt szavazott meg és a szükséges további összeget tár* sadalmi utón teremtik elő. A Missa Solem* nis előadásait junius 3—• 16-ig terjedő idő­közben tartják meg és összesen hatszor ad­ják elő. O Matematika és tündérmese. Osathó Kálmán pályája elején a magyar elbeszélés mestereként jelentkezett és az is maradt máig. Legújabb elbe­­. ezélése, ,,a- Matematika és tűnd érmese”, amely az 1 Uj Idők legújabb számában jelent meg, gyöngy­­■ szeme a novella-irodalomnak. Herczeg Ferenc- szépirodalmi hetilapjának gazdag tartalmából kiemeljük még Zila.'hv Lajos nagyjelentőségű uj ,, regényének folytatását, Babay József, Matolcsy ^ Andor, Gosztonyi Ádám írásait. Fótihy János fi­• nőm regényének folytatása. Kemény István mé­­lyenjáró tanulmánya, Falu Tamás költői szépségű könyvkritikája, Székely Tibor, Ebecki György, Egri Irén cikkei, elbeszélése, Szabolcsi Bence kot­tája, a kedvelt rovatok, művészi fényképek egész sora, ötletes fejlécek s a mulatságos Ceruza­jegyzetek gazdagítják még a.z Uj Időket. Dijta­• lan mutatványszámokat bárkinek küld a kiadóhi­vatal (Budapest VI., Andrássy ut 16. Előfizetési dija Csehszlovákiában 40 korona. Egyes szám ára 8.50 Ké. Előfizetni lőhet a Novitas-nál, Po­zsony, Hosszu-u. 15. Uj képek bemutatója a pozsonyi Vernissage tárlatán (Pozsonyi szerkesztőségünk jelentése.) A po­zsonyi Vernissage-képszalón alig negyedéves fenn­állása alatt máris számottevő tényezője lett a szlo­vákiai metropólis müvészetkedvelő, intelligens kö­zönségének. A szalon a legnevesebb belföldi és , külföldi mii vészek mestermüveit olcsó áron min­denki számára elérhetővé teszi és ennek tulajdo­nítható, hogy a Vernissage első megnyitó-kiállítá­sának képei "elkeltek. Ma már pozsonyi é6 vidéki urilakásokban is nagyszámban találhatók oly fest­mények, amelyek nemzetközi kiállításokon szere­­. peltek és ameiyek alkotóinak képeit múzeumok is őrzik. A nagy érdeklődésre és keresettségre való tekin­tettel a Vernissage-képszalón február 6-tól 26-ig uj kiállítást rendez, teljesen uj képanyaggal, ame­lyen nagyszámban szerepelnek szlovákiai művészek képei is. Csupa beérkezett művész, csupa ismert név, akinek a neve márka és képeik értéke az idők folyamán állandóan emelkedik. Az első pillanatban . meglátszik már, hogy nem mindennapi tehetségek adtak találkát egymásnak ebben a szalónban. Hogy csak néhány nevet említsünk: a csehszlová­kiai mesterek közül Galanda. Reichenthál, Szou­­csek, Filo Emil, Benes Vince, Hoily Miloszláv, a hiTes magyar művészek közül Iványi-Grünwald , Béla, Márk Lajos, Áldor dános László, Hermann . Lipót, Csallóközy-Farkas Lőrinc, Visky Jánq.s és niég számosán mások. A Vernissage-képszalón uj kiállítása mindennap díjmentesen nyitva áll a vevő- és látogató-közön­­' ség számára a szálén Vcntiuf-uoca 20. szám alatt lévő helyiségeiben «u vagy kidőlnek — a deres fejű fiatalok]

Next

/
Oldalképek
Tartalom