Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-06 / 30. (4473.) szám

12

hijiit.

1938 Február 6, vasárnap.

Társadalmi Élet

# Magyar bál Ipolyságon. Több mint tiz évi Erimet után farsang vasárnapján a Lengyel-szál ló

! nagytermében rendezi meg az Ipolyv.ölgy magyarsága reprezentációs bálját. A rerdezőbizottság mindent elkövet, a bál sikere érdekében, ami nem is maradhat el, mert nemesa.k a város, de a messze vidék is nagy érdeklődést tamásit a bál j iránt.

# Az Ungvári Aranyérmes Dalárda szokásos farsangi táncmulatságát február 12-én este fél 9 órai kezdettel tartja a magyar Kaszinó összes termeiben. A nagyszabásúnak Ígérkező táncestély sikerét és hangulatát elsősorban a Dalárda éne-k: kara biztosítja, amely kitűnő cigányzene kisó| re te mellett szebbnél-szebb magyar dalokat fog . előadni. A bál iránt úgy Ungvárott, mint a vidéken rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg.

# A lontói SzKIE nagyon jól sikerült kuilturestet tartott, amelyen az ipolyvölgyi magyar tanítók népdalegyűttese is szerepelt. Pálinkás Ferene ig.-tanitó bevezető beszédében kidomboritotta a magyar összefogás szükségességét, majd Farkas István beszélt a magyar szó és lélek csodálatos, erejéről. Beszéde nagy 'hatást váltott ki a nagyszámúi és hálás' közönségből. Julhász Béla saját verseiből szavalt nagy tetszés mellett, Slusznik Ilonka, Koszmán Margit és Palkovics Károly szavaltak, majd a műkedvelők mégy bohózatot adtak elő. Az összetartó község nevetését Pálinkás Fe-I rene igazgató közel harminc éve végzi.

:j£ Á nyitrai SzMKE február 19-én rendezi | farsangi miu-latságát a Tátra-kávéházban. A ren-| dezée nagy körültekimtéssel történik és a mulat-1 ság az idei farsang kiemelkedő eseményének | Ígérkezik.

# A Rimaszombati Társaskör kulturbizottsá-s gának keddi előadóestjén Singer Leó rimaszom-j bafci izr. segédlelkész tartott nagy figyelemmel 8 hallgatott, színvonalas előadást Einstein relativi-I tási elméletéről. Az előadásnak, amelyet zsúfolt jj ház ihallgatott végig, igen nagy sikere volt.

# A nyitrai Keresztényszocialista Egyesületi február 6-án rendezi farsangi mulatságát saját székiházában. A jótékonycélu táncmulatságon elsőrendű cigányzenekar játszik.

# A Viski Református Egyházi Énekkar február 6-án a viski kiultunhá'ban tartja vidám farsangi műsoros estélyét. Kezdete este hat órakor, a műsoron énekszámok és több egyfelvonásos színdarab szerepel. Műsor után tánc.

A Dohsinai Polgári Kaszinó e héten tartotta tisztújító évi rém de* közgyűlését. Az <uj tisztikar választása során elnökké ismét. Gsapcsuga Józsefet választották meg. Háznagy Ffj. Szikora János, pénztárnok: Kracsun István, jegyző: Lévai Jenő. számvizsgálók: Trattnei Sándor és Gömöri Sándor, a választmány tagjai: Burger János.

Heiutseihy Ferenc. Kaiser Mihály, Lehotzkv Rudolf és Meseinger Viktor lettek.

# A gerencsér! SzMKE műkedvelő gárdája február 6-án hozza szinre a János vitézt. Az előadás iránt környékszerte nagy az érdeklődés és Xyitráról külön autóbuszon mennek ki az érdekesnek Ígérkező előadásra. Az előadást február

13-án és 26-ám is megismétlik.

# A doborgazi művelődési bizottság ifjúsági gárdája január 30-án- és február 2-án nagy sikerrel adta elő Császár István „A csacsi pusztán” : <•.. énekes daljátékát. A kitűnő rendezés Haárné Blitz Júlia és Gulyás József tanítók hozzáértését < dicséri. A szereplők kitűnően állták meg helyüket. < A darabot vasárnap, február 6 án megismétlik.

# A rimatamásfalai önkéntes tüzoltóegylet , nükedvelőgárdája február 13-án a tamásfalai Ipa•os Olvasóegylet helyiségében mutatja be a „Julászlegény, szegény juhászlegény” című három'elvonásos énekes vígjátékit, amely iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg.

# Cigányzenészek bálja Nagymiliályon. A

pagyar muzsikát kedvelők tábora felbuzdulva Twu.lt évi mulatságuk osztatlan sikerén, február- I J-én is megrendezik a cigány zenészek bálját.

\ zenét Lukács Károly. a közkedvelt prímás és ri bővített zenekara szolgáltatja. Nagymihály kö- Jinsége nagy várakozással tekint a kitűnőnek gérkező táncmulatság elé.

SanHÁzKóngóKtiPTüRA..

A modern olasz festészet

Mussolini szavára elindult a nép milliói felé és a névtelen ember életét örökíti meg

Pompeji technikája elpusztíthatatlan ■ A fasizmus hatása a művészetekre ■ Beszélgetés a leghíresebb olasz testövét

Pályázatok, ösztöndijak

A párnicai körorvosi állásra. Határidő: február 27.

A nagybereznai körorvosi állásra. Határidő: február 27.

A zsolnai betegsegélyző intézet szülészeti szakorvosi állásra Határidő: február 15.

Lőcse város városi mérnöki állásra. Határidő: február 15.

A komjáti körjegyzőségnél két irodai se- ■ g ód erői állásra. Határidő: február 19.

Xagysurány község községi sofőri állásra. Határidő: február lő.

A breznóbányai kéményseprői körzeti állásra. Határidő: március 5.

Az eperjesi köroivosi állásra. Határidő: február 15.

A kassai állami kórháznál az elmegyógyászati osztály főnöki állására. Határidő: február 15.

Verbó község könyvelői állásra. Határidő: február 15.

Bazini erdőőri állásra. Határidő: február 17.

Az eperjesi kerületi betegsegélyző intézet rendelő orvosi állásra. Határidő: február 9.

A nyitrai országos közkórház két segédorvosi állásra. Határidő: február 10.

A girálti járási munkaközvetítő hivatalnál irodai segéderői állásra. Határidő: február 15.

A felsőattraki (galgóci járás) körorvosi állásra. Határidő: február 11.

#

Közelebbi felvilágosítást az. egyesült országos kereszfcényszocialista és magyar nemzeti párt központja (Ventur-u. 15.) és a'pozsonyi (Köztársaság-tér 12, II.l és a rimaszombati magyar Jogvédő Iroda nyújt.

RÓMA. — Az excellenciás ur pár percnyi tü-Irelmet kér, — mondja a szobalány és magamre hagy a Mester dolgozószobájában. Az íróasztal papirhalmazának egy lapját éppen elém röpít: a becsukódó ajtó.

Rövid életrajzi adatok

„Ferruccio Ferrazzi", született 1891-ben, Rómában. Mint fiatal festő 1911 és 1925 között megnyeri a legfontosabb belföldi pályázatokat, J kiállításai osztatlan tetszést aratnak. Egy-két év | külföld. 1926-ban megnyeri a pittsburghi Carnegie-Institute nemzetközi festőpályázatának első | diját. Megválasztják a római Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjának, tagja lesz a „San Luca" festőakadémiának, végül, 1933-ban, az j Olasz Királyi Akadémia kapui is megnyílnak j előtte. Müvei szét vannak szórva: Olaszország, j Brazília és Montevideo, Pittsburgh, Newyork, i Paris, Bukarest, Moszkva képtáraiban, középü| leteiben."

Egy ügy-nevezett meredeken fölfelé Ívelő müvészkarrier — szögezem le magamban, mialatt nyílik az ajtó és máris előttem a Mester.

Modern festmények Pompei technikájával

— Excellenza, a modern olasz festészetről, a fasiszta ideológiának esetleges hatásairól szeretnék vázlatos képet kapni. Önhöz utasítottak.

— Gyerünk a műterembe, — indítványozza a Mester, de zavarát nem sikerül ellepleznie. Azok közé a menthetetlenül szerény művészemberek közé tartozik, akik, — ha megnyerik a Camegienagydijat, — ezt a maguk részéről dlhasem hozzák szóba, de ha ezt történetesen ki nem kerülhetik, úgy legalább bocsánatkérő hangsúlyt használnak.

A hatalmas műteremnek legelőször az a fala ragadja meg a figyelmemet, ahol az arcképek, tanulmányfejek sorakoznak. Ilyen meleg vörös és sárga színárnyalatokat, ennek a két színnek ilyen raffinált, tökéletes összhangjára alapított technikát még sehol nem láttam. Égy-egy portré egyenesen melegít, világit.

A Maestro szemmelláthatólag meg van elégedve a hatással, látja, hogy mennyire spontán és boldogan kezd bele a magyarázatba:

— Ezek a kedvenc munkáim. Nem olajfestmények, — kísérletek. Öt év óta kísérletezem már: az antik Pompeji festményeinek technikáját próbálom utánozni, jobban mondva ennek a technikának a titkaira igyekszem rájönni. Az én képeim az elsők, melyeket csak a szakértő tud megkülönböztetni az eredetitől. Szerencsém volt, — teszi hozzá szinte mentegetődzve rögtön. — Ezek a kísérletek egyébként — teljes siker esetén — uj korszakot jelentenének a festészetben. Az eredeti pompei technikával készített festményeknek csodálatos ellenálló képességük van, szinte elpusztithatatlanok, mondhatni tűzállók.

Végignézzük a műtermet — egy-két monumen:ális allegorikus festmény Tintoretto koncepcióit uttatja az eszembe.

Fasiszta ideológia és a futurizmus

(Mik a főbb irányai a mai olasz festészetnek? Naturalizmus, expresszionizmus, futurizmus?)

— Erre a kérdésre — felel elgondolkazva a Maestro — tulajdonképpen azért nehéz válaszolni, mert maga a kérdés nem elég — aktuális. Ma valahogy, különösen

a mi modern olasz festészetünkben, nincsenek szigorúan vett irányok, a határok kicsit elmosódtak és a dühös farkasszemet néző ellentáborok hiányoznak. Talán éppen a futurizmus az egyetlen kivétel.

Ennek az iránynak a képviselői eléggé megfogyatkoztak ugyan, de annál exkluzívabb, makacsul zárt csoportban tömörülnek Marinetti barátom köré.

(Hát a fasiszta ideológiának észre lehet-e venni valamilyen közvetlen vagy közvetett hatását?)

— Föltétlenül. Kuriózumképp azt is előrebocsátom, hogy talán éppen a festészetben találkozunk jóval kevesebb kellemetlenül propagandaizü alkotással, mint például a szobrászatban vagy az irodalomban.

A fasiszta forradalom a kollektív életelveket segítette győzelemre, ráirányította a figyelmet a nemzet igazán megbízható alapjaira: a földre, a földszagu emberre, azokra a bölcsekre, melyek egy nemzedéken keresztül legalább féltucat apróságot ringatnak. Fiatal festőink lcgemberibb, legmegihlettcbb alkotásai meg éppen a névtelen milliók, a paraszt, a baka, az egyszerű családanya életének mozzanatait örökítik meg,

„Andare verso il popolo.!“ — adta ki a jelszót Mussolini és mi művészek is elindultunk a nép felé és képeink erőt, egészséget, egyszerű szépséget sugároznak. A tulkulturálfság egészségtelen szépségideáljait legyőzte a hirtelen megint előtérbekerült klasszikus szépségideál. Az antik „Diszkoszvető" és a Foro Mussolini-t díszítő, modern sportolókat ábrázoló szobrok között szembeszökő a hasonlóság. Ugyanazt a szellemet sugározzák ki: „Ép testben ép lélek!" És ugyanez áll a festészetre. Ha jól meggondolom, a mai olasz festészet főirányvonalát legtalálóbban igy jellemezhetném: reális klasszicizmus

(A külföldnek van-e itt a festészet terén valami erősebben érezhető hatása?)

—• Szerintem nincs. Sőt az a benyomásom, hogy

soha még az olasz piktura ennyire nem függetlenítette magát a külföldi mesterektől, mint éppen ma.

(Autarkia a — festészetben is?)

A Mester elneveti magát, közben ijedten látja, hogy az óra hetet mutat.

Lélekben rokon a magyar és az olasz művész

(Még csak egyetlen kérdést. Valamit a magyar festészetről, magyar festőkről, esetleges személyes kapcsolatairól?)

— Sajnos, még nem voltam Magyarországon, pedig mindig nagyon csábított a terv, különösen i 934 óta, amikor budapesti kiállításomnak olyan szép sikere volt. 1934-ben megnéztem azonban a velencei vernissage-t és

a magyar művészek képei különösen mély benyomást tettek rám. Az eredeti, merész és mégis harmonikus színösszeállítások művészei. Azokból a festményekből könnyű volt következtetni: gazdag, személyes képzelet, szenvedélyes, könnyen fellángoló természet, ingadozó és egyben hallatlanul makacs jellem. Egyszóval — fejezte be mosolyogva Ferrazzi őexcellenciája — lélekben nagyon közeli rokonok vagyunk — magyarok, olaszok!

SEBESTYÉN MARIA.

(*) Szabadegyetemen fog előadni Bajor Gizi.

Budapestiről jelenti: A Pázmány Péter Tudományegyetem és a Székesfővárosi Szabadegyetem uj félévi programjában szereped „A színjátszás problémái és a közönség" dmü előadássorozat is, amely február 8-án kezdődik. Erre sikerült megnyerni Bajor Gizit, hogy mint tanár előadást tartson színházi témáikról. Bajor Giziin kívül dx. Németh Antal, Márkus Emília, Káíüay Miklós és Szunyoghné Tüdős Klára is edöadásokat fognak tartani.

(*) A kassai Kazinczy Társaság rendezései.

Szerkesztőségünk jelenti: A kassai Kazinczy Társaság hölgyosztálya szerdán tartotta meg e havi műsoros teadélutánját igen szép látogatottság mellett. Tapolyi Rózsa fiatal kassai költőnő most megjelent verseskönyvéből olvasott fel igen hatásos költeményeket, ezenkívül Petőfi .és Kiss József verseiből adott elő. Korányi Ilona nagy sikerrel adott elő zongorán magyar zenemüveket és dalokat.

(*) Magyar kulturelőadások Beregszászon.

A beregszászi PRMKE legutóbbi kuíturestjén nagysikerű előadásokat tartottak Forgon Pál református lelkész és Joanovics Aurél tanító. Forgon Pál a magyar sajtóról beszélt. Ismertette a sajtó történetét és a mai társadalomban elfoglalt fontos szerepét, majd részletesen mutatott rá a kisebbségi magyar sajtó különleges feladataira. A sajtó hivatása, hogy az emberiség boldogulását szolgálja, szembeszálljon a bomlasztó, felelőtlen eszmékkel és dolgozzon a rend, becsület és tiszta erkölcs győzelméért. Az előadás az ideális értelemben vett sajtót a krisztusi igehirdetéshez hasonlította és konkréten megfogalmazta azokat a szempontokat, amiket elsősorban a vidéki magyar sajtónak szem előtt kell tartani. Joanovics Aurél „Nevelésünk feladatai" cimü előadásában ismertette a csehszlovákiai magyarság iskolaügyének legfontosabb problémáit. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi iskolák csakis a kisebbségi társadalom szerves támogatásával tudják magukat fenntartani. Érdekes összehasonlítást tett a mai csehszlovákiai magyar és a háború előtti erdélyi román iskolák között. Bejelentette, hogy a Kárpátaljai Magyar Tanitó-Egyesület határozott tervet dolgozott ki a magyar iskolaügy társadalmi támogatására. A kulturest nagyszámú hallgatósága lelkes tapssal honorálta a sikerült és hasznos előadásokat. A beregszászi PRMKE legközelebbi kulturelőadását február 10-én, csütörtökön este 6 órakor rendezi a Beregmegyei Kaszinó nagytermében. Ez alkalommal dr. Neuwelt József aktuális orvosi kérdésről és Páricska Zoltán Kossuthról és Széchenyiről tart előadást.

Jak Sándor:

NEKED ÍROM...

(Beregszász, 1938.)

Rokonszenves egyszerűséggel ir verseket Jak Sári* dór, akit a szlovákiai magyar közönség egyéb Írásai* ból jól ismer. Megfogja a verhovinai csodát, a hegy* csúcsokon halált és életet iát, a hegyrengetegek között felfedezi a kis szerelmes embert a maga tragédiájával, azt az egyszerű embert, aki szerette az egyszerű lányt és felakasztotta magát, mert a lány nem szerette. De legendákat is megpillant, azt is tudja, hogy az Ur miképpen beszél a kisemberrel az éjjel magányában, perbe tud szállni, de érzi a harmóniát, amely Isten és ember közt fennáll. Számára a hegyekben eltöltött éjszaka vizió, amelyet néhány rövid ecsetvonással tud papírra vetni:

,,A csillagok, mint égi lámpások, világítanak az éjszakába, csend borul a tájra, csók után vágyódik a legény és lány ...

Ilyenkor csak jó szellemek járnak, égi varázsa van éjszaka az Istenörizte Verhovinának."

Az ilyen sor, mint amilyen: „ilyenkor csak jó szellemek járnak", éjszakába és hegyormok közé ékelve, amelyek fölé az égbolt csillagos lepedője borul, mutatja, hogy Jak Sándor az a költő, aki élet és halál közt intuícióban megfogja a lényeget.

Élő pipacsoknak látja a földeken dolgozó piroskendös asszonyokat, sorsokat tud elmondani egy rövid versben és megérzi, hegy Isten uralkodik a hegyeken. A kis könyvnek külön köre a gyermek. A gyermekhez Jak Sándor nagyon ért, jól látja a lelket, amelybe nem magyaráz bele felnőttek módjára felnőtt gondolkodást. Meglátja, mit jelent a szegény gvermeknek a cukor, szivébe nyilalik a gyermek csalódása és szomorú akkordokat talál a gyermek halálára. Azután meglátja azt is, hogy amikor az élet folytatódik, miképpen „érik nyárrá az ifjú test" és amikor az első álom beteljesül, letépik, mint a virágot, gyümölcsöt hoz, mert ez Isten rendelése.

Szerelmes versei tilinkószerüek. Úgy tilinkózza őket, ahogy a hegycsúcson üldögélő pásztor és talán nem is veszi észre, hogy a tilinkóból hogyan lesz orgona, amely az összes hangszeren tud megszólalni és végül is a szerelmet szimfonikusán dübörgi. Külön szólama van a szájnak, a kedves kezének, szemének, hajának és attól is megremeg, amikor először mondja kedvesének, hogy: „Te". Minden a szerelemért van, a szeretett lányért, aki úgy él benne, mint az ő napi imádsága és ámbár szomorúság vággyal váltakozik, hálát érez, hogy olyan jó az, akit szeret és hogy olyan jó szeretni. Az életet büvészetnek is látja, számtalan megjelenési formája tarkán röppen fel és száll el, mint a buborék előtte: a kirakat, a kereskedelmi utazó, a feltaláló, a karácsony, a racionalizált ember, a hangos híradó. Nyilatkozik a diktátor, az emberek a kávéházban szórakoznak, asszonyok a kozmetikai intézetben átalakulnak, a kuli cipeli az élet terhét — rengeteg történik, egyre csak történik, de a költő hivatása, hogy mindezekben a történésekben Isten rendeltetését látja és hisz. A kötetet egy, a szamárhoz irt ódával zárja le, amelyben báj és keserűség keveredik. Mindezt keresetlen stílusban, tarka képekkel, szinpompásan adja elő: költő.

A kis kötet szép kiállításban jelent meg.

n. p.

(*) Georg Mannheimer: Egy zsidó hazatér. Georg Mannheimer prágai költő és iró (egyébként unokaöccse Magyar-Mannheimer Gusztávnak, a kiváló magyar festőművésznek) több könyvével az- ország határain túl is ismertté tette már nevét. Mannheimer különösen mint költő érdekes és értékes jelenség: költészete egy hivő hittel megáldott lélek bensőjéből fakad. Érzékeny lélek ez, amely a világ minden jelenségére reagál és verssé tudja formálni mindazt, amit megél. Legújabb könyve: „Ein Jude kehrt heim“ cimmel németül jelent meg (Neumann és Társa kiadás, Prága) és ebben a prágai költő a modern zsidóság problémáit egészen egyéni és újszerű formában alakítja. Tulajdonképpen versekben irt regény ez a könyv, amely az ősi hazáját vesztett zsidóság minden bánatát, de egyben minden szellemi fényességét és melegségét költőileg tükrözi. Mannheimer nem vak az uj Palesztina eszméjével szemben. látja a hibákat, de látja a jövő kibontakozását is. Egyébként ez az első németül irt könyv, amely az 1936-os véres Palesztinái harcokkal költői formában foglalkozik. Mannheimer nyelvezete költői lendületű, gondolattartalma mélyenszántó. képei és fordulatai egyszerűek, de tömörek és hatásukban mindenkor a maximumot nyújtják. Ezzel az uj könyvével is minden bizonnyal uj barátokat fog szerezni magának.

(n. p.)

(*) A „János" Parisban is szinre kerül. Párásból jelentük.: A T heatxe de 1‘Humottr megvásárolta előadásra Bús Fekete László „János" című darabját, amelynek már rnegikezdtiélk a pró 'bált. Parisban „Ruy Blas 55" cimmel fog szinre kerülni.

(*) Alpár Gitta Londonban. Londoniból jelentik: Al/pár Gitta Londoniba érkezett. A művésznő tárgyalásokat folytat jelenleg arról is, hogy tavasszal fellép a bécsi Scala színházban, az Ántoinette dmü operettben. Arról is szó van, hogy bécsi szereplése előtt Zürichben lép fel