Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-27 / 48. (4491.) szám
1938 február 27, vasárnap., Kassán lesz a CsMTSz rendes ^mgai-Mac^arhirlae? 13 évi kozgvütése márcij^ 27-én, vasárnap. A« alapszabályok szerbit az éo közgyiiléi felváltva tartandó Pozsonyban és K-rfsán. így a tavalyi pozsonyi közgyűlés utan most újra Kassán a 6or. A közgyűlést megelőzően szombaton este igazgatótanácsi Illés lesz, amely tárgyalja és véleményezi a segély Iránti kéréseket Is. Szintén szombaton lesz a tenisz-szövetség választmányi ülése, amely az év műsorával foglalkozik. A birkózó-szcvetség közgyűlése előreláthatólag vasárnap délután lesz. TENISZ )( A beaulieul versenyen a prágai Cejnár az angol Hughest 1;6. 6:3, 6:8 arányban legyőzte. A jugoszláv Mitiő a lengyel Tloczynski ellen győzött 7:5, 6:2 arányban. Pímcee az angol Ritdhiet 2:6, 6:3, Andersen a svájci Ellreert 6:2, 6:4 és az angol Austin az amerikai Robertsont 6:0, 6:2, 6:1 arányban verto meg. )( Mária jugoszláv anyakirályné serlegéért szóló női KK-versenvt ma sorsolják ki Belgrádiban, )( Forenczy Emilt, a kiváló magyar teniszezőt Pécsett a jogtudományok doktorává avatták. LABDARÚGÁS )( „Toldi Miklós vándordijat” alapított Budapesten Szendy Károly polgármester 24 székesfővárosi polgári iskola futballcsapata számára. )( Az örökvándor magyar Plattkó Ferenc a krakói Cracoviahoz szerződött edzőnek. A CsAF-MLSz csehszlovákiai Magyar Labdarugók Szövetsége) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: Az Ipolysági FC—Losonci ARC elmaradt bafátságos mérkőzés ügyében f. 'hó 9-ig egyik féltől sem jött jelentés s igy az I. B. az ügyet ad. acta teszi. (Kp. 62í)—37.) Latt István (Köbölkuti AC) átig. diját az 1. B. kivételesen, a fölhozott indokok alapján leirja. (D. 658—37.) A CsAF a köv. egyesületeket törölte tagjai sorából: Farnadi SC, Keezegfalusi SC, Szentpéteri SC, Tósnyárasdi SC, Vizkeleti SC. (D. 675— 679—37.) A Ditnaszerdaihelyi TC—Komáromi FC XI. bajnoki mérkőzés ügyében előbbi részéről beadott panaszra a köv. határozatot 'hozta az I. B.: Minthogy az I. B. megállapította, hogy a DTC az igazolványokat ismételten nem mutatta föl, a mérkőzés eredményét illetőleg a kerület határozatát jóváhagyta. Minthogy azonban a DTC a mérkőzésen megjelent, sőt játszott Is, az útiköltségre igényei van s ezért utasítja a KFC-ot, hogy azt 30 napon! belül a DTC-nak fizesse meg. Az ügyet egyben átteszi a B. T.-ihez a biró elleni eljárás végett. (D. 740- 37.) A Kaesaf AC-ot az I. B. 80 Kő rendbírsággal sújtotta Baláz&házy igazolványának be nem terjesztése miatt; amennyiben azt 8 napon belül be nem terjeszti, játékjogát fölfüggesztjük. (É. 705—37.) A Vas-Rapid SC fölfüggesztését a* I. B, hatályon kívül helyezte. ($. 47—37.) Majlik József (Losonci AFC) fölfüggesztését a CsAF egyelőre hatályon kívül helyezte. (Kp. 66- 38.) A Közép-ker. jelentése szerint az Apátfalusi SC fölfüggesztését az I. B. hatálytalanítja, egyben igazolási jogát visszaadja. (Kp. 74—38.) Dráb Pál (Nagyszőlősi SE) igazolásának törlése iránti kéretét az I. B. elutasitia. mivel bebizonyítást nyert, 'hogy nevezett a NSE színeiben többször szerepelt s így nem áll fönn ama állítása, hogy igazolásáról nem tudott volna. (Kt. 75—38.) Miklós Tivadarnak Érsekujvári SE—SK Slavoj Jozefov a CsAF katonai vendégszereplési engedélyt adott. (D. 00—38.) Az Érsekujvári SE et fölhívjuk, hogy Forró Ferenc és Bóka Ferenc igazolványát, valamint születési bizonyítványát 5 napon belül, rendbirság terhe mellett küldje be. (D. 107, 108—38.) A Keleti kér. jelentése alapján fölhívjuk alábbi egyesületeket, (hogy a kerülettel szemben fönnálló tartozásaikat a bajnokság megkezdése előtt, felfüggesztés terhe mellett fizessék meg: 40—40Kő-t: BSC, CsSE. TI SE. KTE, KSC, KTK, PSSE. TTSE, TSE, UKM.SC, UTKSC; 60-60 Ké-t: BFTC és MSE. (Kt. 104—38.) A Buszt! SE-et az T. B. fölhívja, hogy a Munr kácsi SE-tel szemben fönnálló 260 Kö tartozását! f. é. márc. 10-től kezdődő havi 50—50 Kó részié-^ tekben. fölfü.ggesztés terhe mellett fizeeee meg. (Kt. 105—38.) i Az I. B. kisdia az alábbi játékosokat: Szabó Lőrinc Polgári TE—<SK. Most. (860 Kő ©11.), Schmldt Alfonz Brat. TC—SK Sv. Jut (6 hó, "300 Kő). Hrasna János Füleki TC—AC Nyitra (6 hó, 523.50 Kő), Uram János Füleki TC—SK Olomouc (6 hó), Ciümár János Presovi TVE—SK Radvan; nem adja ki: Krajőoviő József Vas-Rapid SK—SK Pristav (helytelen nemzetiség), Bednarik Gyula Ér-: sekujvári SE—SK Nov£ Jiőln (15. §). (Ny. 81, 112, K.p. 93. 94, É. 92, Ny. 86, D. 91—38.) A Központi Egyeztető Bizottság a Szöv. és B. T. közötti egyezmény 10. § a b) pontját a következőképpen egészíti ki: „megválasztja a B. T. kerülettől javasolt 5 biró közül az egyes biróküldő bírót. . . (S. 115—88.) Stulir Ferencet SK Topolőany—Köbölkuti AC kétszeres igazolás kísérlete miatt a CaAF 6 bóra fölfüggesztette; utóbbinál töröljük. (D. 106—38.) a CsAF választmánya elhatáiozta, hogy a közelgő futball-vflágbajnokság előkcszitéseképpen márc. 4-én kerületek közötti válogatott mérkőzéseket rendez. Eszerint a Gau Südosten ellen Pozsonyban, a Vvohodoslov. és Podkarp. zeupák ellen Kassán áílifana föl válogatottat a Szöv. — Részletesebb közlést később küld. — Érdekelt keríi’eteink kapitányai (Nyugati, Déli, Közép, ill. Északi Keleti) haladéktalanul lépjenek érintke- i zé»l>e, hogy a válogatott csapat összeállítását < megbeszéljék. Az ügy sürgős, mivel rövidesen je- j lentéet kell tenni a CsAF-nak! (A. 102—38.) , A Központi Egyeztető Bizottság és a Szöv. , Kupa-Bizottság folytatólagos üléseiket f. hó 28-án V tartják meg. — A Szöv. Iifj. Biz. máro. 4-én fél 8 : órakor tart ülést; fölkérjük a KIB-okat, hogy eme időig tegyenek Jelentést az eddigi intézkedéseikről, esetleges Javaslataikat, stb. küldjék b*. IA rovatért LüKO GÉZA felel JsRuárban az uj adóterhek következtében lényegesen megdrágult az élelem és a megélhetés PRÁGA. — A statisztikai hivatal kimutatása szerint ez év januárjábam beibe mesen megdrágulbalk az élakniszeinek, holott tavaly januárban az dd-rntezereik indexe addig változott. így az édeimiszerindex az egész állam területére a decemberi 710 (707-ről 715-ee (707) emelkedett, ami az előző hónapi eredménnyel szemben 0.7 százalékos emelkedést mutat, Különösem a gyümölcs és a zöhiségéajtók ára szökött fel 7-30 százalékkal De megdrágult a fokozott adómegitanbelés köve kéziében a sör 3 százalékkal és a xniüzrilr 4.5 százalékkal. Valamivel olcsóbb lett a vaj, a hús és a füstöltóru. Ami aiz egyes orazágrészeket ilLeti, az éldimiszetincLex Csehomráglbam 722 (decemberben 717), Morvaországban és Sziléziában 700 (695), Szlovákiában 724 (716) és Kárpátalján 780 (768). A nagyobb városok közül az élelmisz árindex Rrichenbargben 700 (693), Prágában 680 (672), Máhrioch Osíraiuban 677 (672), Pozsonyban 672 (663), Pilisiemben 660 (649), Brünmiben 659 (658) volL De nemcsak az élelmiszer, hanem a megélhetési index is növekedett éis a drágulás a inultévi januárit is meghaladja. Január 15-én egy munkáscsalád megélhetési indexe 738 volt (multévben 711), a december havi 725 (706)tal szemben. Egy íísztvi&előesalád megélhetési indexe a decemberi 728-ról (694) 741-re (699) emelkedett. Az Idényszerii árindexemelllkjedés tehát 1.8 százalékos, ami nemcsak az élelmiszerek és a ruházati cikkek drágításával, de az adóterheik fokozásával, az ákamvédelmd üHetek bevezetésével is magyarázható. Vízmentes ponyvák, zsákok, kévekötők, hevederek és lópokrócok Agrártexíilek mlolarakfára Rendkívüli nehézségek a íípeárak és a vetésterületek megsiabésánál A cukoripar és a répatermelők ellentétes állásponton - A kormányé az utolsá sző PRÁGA. — A cukoripar és a répatermelők képviselői tegnap gyűltek össze elsőizben, hogy a folyó évi répaíennelés szabályozásának kérdését rendezzék. Az értekezlet megnyitása után már az első felszólalásoknál nyilvánvaló volt, hogy a megegyezés rendkívüli nehézségekbe ütközik. A cukoripar és a répatermelők érdekei ezúttal teljesein ellentétesek. Míg a répatermelők a tavaly métermázsánként fizetett 12.40 koronás- répaár mellett kitartanak és annak idei megállapítását Is követelik, hajlandónak mutatkoznak a répa vetésterületét 10 százalékkal csökkenteni, azaz az eddig bevetett 167.000 hektár helyett csupán 150.000 ha-on répát termelni. A cukoripar képviselői azonban erről hallani sem akarnak. Azt állítják, hogy ha az eddigi répaárat fenn akarják tartani, akkor az egész cukorgazdálkodás általános rezsije szempontjából a vetésterületeket sokkal nagyobb mértékben kell redukálni. Mégpedig legalább 15—20 százalékos vetésterületi csökkentést tartanak szükségesnek. A 10 százalékos csökkentést elfogadhatatlannak, minősitik és 5 százalékos csökkentésről is csak abban az esetben hajlandók tárgyalni, ha a termelők belemennek a répaárak. leszállításába. Az adott körülmények között a cukoripar — hangozta ják — képtelen az eddigi répaárat fizetni, Ezt egyrészt azzal indokolják, hogy az erősen zuhant világpiaci árak következtében a kiviteli nyereség rendkívüli módon csökkent, másrészt a cukoripar megterhelése jelentékenyen emelkedett. így például az uj adó rendezés következtében 100 millió koronánál több uj megterhelés sújtja a cukoripart a emellett az államkincstár az évente 35 millió koronát meghaladó refundálást is beszüntette. Ezenkívül a cukoripar kereken 6 millió korona uj adókat kénytelen viselni a kartellillefékekből. Amennyiben az illetékes körök nem nyújtanak megfelelő kedvezményeket, a cukoripar képtelen lesz a répatermelők kívánságait teljesíteni. Minthogy megnyugtató megegyezés e téren nem jött létre, a cukoripar és a répatermelők képviselői elhatározták, hogy a kormányhoz fordulnak a kérdés mielőbbi megoldása érdekében. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnökségre a jövő hét szerdájára értekezletet hívtak egybe, amelyen meg fogják vitatni az adórefundálások megújításának és az állami hozzájárulás lehetőségeinek kérdését. farifapoütfkai ízelítő (hl) SZLOVÁKIA. — Vasúti menetrendéit keli csak a kezünkbe vennünk, hogy a köztársaságban előforduló óriási távolságokat kilométerekben lemérhestsük. Csehszlovákia földrajzi elhelyeződése olyan, hogy nyugait-keleti irányban ezerkilométeres távolságokat mérhetünk, északidén irányban azonban adagban csupán 150— 200 kilométereket tudunk lebalrvasni. A csehszlovák államvasutak a személy tarifánál ugyan figyelembe veszik a távolsági utazást, de az árutarifánál inkább a kilóm éterár szabást látjuk érvényesülni. A kilométertarifát megengedheti magának mondjuk Franciaország,, ahol ez a rendszer ténylegesen jól válóik be, de nem Csehszlovákia. Az árufuvarozási tarifa furcsaságaiból akkor kapunk egy kis Ízelítőt, ha KeletszLováfcia, vagy még inkább a Kárpátalja szemszögéből lapozgattunk egy kissé a fuvardijszabásban. Ha egynéhány példát előszedünk a csehszlovák államvasutak árufuvarozási tarifapolitikájának furcsa tarsolyából, először mosolygunk, aztán csodálkozunk azon, hogy Kárpátalján a fa és a gyümölcs megrothad, a bor a pincékben várja a jobb idők bekövetkeztét, az állatok csa^ igen oícr-án merülhetne— el a kárpátaljai gazda portájától a nyugati nagy piacokra, mert a fuvardíj felemészti az eladási ár egy harmadát. Egy szlovák folyóiratban olvastunk nemrég egy tréfás megjegyzést arról, hogy mennyibe kerül a kárpátaljai sertés fuvardija Beregszászról Prágába. A cükkiró szerint pontosan ugyanannyiba, mint a gyorsvonat harmadik osztálya. Ez az eset túl kémikusán hat, mert szegény kárpátaljai sertések kénytelenek összezsúfolva „utazni" egy szellői teherkocsi rázós emelietein, holott jegyet is tudnának váltani egy négytengelyes, kényelmes gyorsvonati kocsiba. A száJiliitósnak eme módija bizonyára sokkal kellemesebb volna a prágai vágóhidra készülő állatoknak. Klasszikus példát idéz Rcich professzor „A csehszlovákiai mezőgazdaság alapvető megszervezése" című könyvében. A felhozott példa szerint egy vagon gabona viteldija Királyházától Budweissbe a csehszlovák vasutakon öt koronával többe kerül, mintha ezt a vagont Királyházából Trieszten és onnét Ausztrián át Budveissbe szállítják. A gabona ezen az útvonalon kétszer annyit tesz meg és mégis olcsóbb a tarifája, mint a köztársaságon keresztül. De még tovább sorolhatnák ezeket a kirívó példákat, melyek mindegyike a csehszlovák államvasutak lehetetlen tarifapolitikáját ecseteli éles színekben. Vegyük aíz érdekesebb példák után Szlovákia és Kárpátalja vasúti adottságát. Sajnos, kevés errefelé a vasút, Szlovákia területének 18 százaléka tíz kilométernél távolabb fekszik a vasúti állomásoktól, Kárpátalján a helyzet még roszszabb, a terület 31 százaléka fekszik tíz kilométernél távolabb a vasúttól. A valutáktól való távolság ió utakat követelne, mert hiszen az árunak kocsiháton led! elkerülnie a vasukhoz, de bizony ezekkel sem dicsekedhetünk. Tengelyig érő sárban kell megtennie az utat csaknem mindenütt az állomásig. És a tengelyen való fuvarozás is pénzbe kerül. Ha ezt is hozzáadjuk a vasúti fuvardíjhoz, akkor például a kárpátaljai sertésnek már majdnem másodosztályú gyorsvonatra is telne. A furcsaságok rövid ismertetése után komolyabb tárgyra tértink át. Jó egynéhány esztendeje nincs piaca a szlovákiai és a kárpátaljai fának. Ennek okát iB nagyrészben a vasút tarifapolitikájában kell keresnünk Tudjuk azt, hogy a (köztársaság területének Bratislava, Hviezdoslav tér 30/P. Kérjen ingyenes árjegyzéket! pontosan egyharmada erdőterület és ennek az erdőterületnek legnagyobb százaléka Szlovákiában, de még inkább Kárpátalján van. Szlovákiának 38.34 százaléka, Kárpátéuljának pedig 50.05 százaléka erdő. A ‘történelmi országok lakosságának nagyrészt az ipar nyújt kenyeret, nálunk a lakosság kétharmada hegyvidéken él s erdő- és íagazdálkodásból él. Szlovákia és Kárpátalja fanéitermelésének legfontosabb és természetes piaca Magyarország volt. 1929. végéig, a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés felmondásáig konjunkturális viszonyok uralkodtak faiparunkban, a szlovákiai és a kárpátaljai lakosságnak munkát és kereseti lehetőségeket adott az erdő. Hogy mit jelentett a magyar piac elvesztése, legjobban két számadattal illusztrálhatjuk: 1929-ben 105 ezer vagon fa került ki Magyarországra 231 millió korona értékben, mig 1936-ban csak 21 ezer vagon 47 miliő koronáért. Ebből kiszámdfchaitijuk aztán, hogy a Magyarország fellé irányuló fakiviitel 75 százalékát elveszítette a csehszlovákiai közgazdaság.A veszteségek okozta szociális viszonyok lerongyoiódását nem kell ezek utón már számokkal ecsetelni, meri ezt a 75 százalékos piacvesztéséig eflxg Kényesein dokumentálja. Körülbelül 50 millió koronával kevesebbet kapnak famunkásadnk évente, a szlovákiai és a kárpátaljai erdőgazdálkodás pedig 250 millió koronával károsodik. Erdőgazdálkodásunk évi vesztesége tehát kereken 300 millió korona egy esztendőben. A szlovákiai és a kárpátaljai erdőgazdálkodás veszteségeinek rövid eesetediése után, — amit előre kellett bocsátanunk, hogy a csehszlovák államvasutak tóritópolffltífcáját tovább vázoljuk, — rá keli térnünk a fa tariíális furcsaságaira. A magyar piacot, amint fentebb láttuk, csaknem teljesen elvesztettük. Erdőgazdálkodásunknak tehát a nyugati államokban kell keresni az elveszett piacot, amit azonban a vasutak magas díjszabása teljesen lehetetlenné tesz. Csák egiy példát emliitünk. Az úgynevezett W-fa szállítása Kárpátaljától Prágáig többe kerül, mint maga a ía ára. Igen sok fakereskedő úgy oldotta meg a kérdést, hogy a lengyel állam'vasutakkal egyezett meg és a lengyel vasúton át szállítja a fát Németországba és a nyugati államokba. Szomorú és megszívlelendő eset, ha figyelembe vesszük azt, hogy a vasút mégiscsak kereskedelmi vállalat, még akkor is, ha állami kezekben van. Egy kereskedelmi vállalkozásnak minden üzleti lehetős, igét meg kell ragadnia. Különösen az állam tulajdonában lévő kereskedelmi vállalatnak, amely eddigi veszteségeit az állampolgárok adóíihéreiből szedte össze. De egy állami kereskedelmi vállalatnak szociális szempontokait is figyelembe keUeme vennie, nem pedig kizárólag az üzleti hasznot. Egy kis Ízelítőt adtunk a csehszlovák államvasutak tarifapolitikájából. Csak a legkirívóbb eseteket soroltuk fel. Szinte minden esztendőben napvilágot lát egyegy uj vasúti díjszabás, de sohasem enyhít a szlovákiai és kárpátaljai fuvardíjakon. A csehsizlovák államvasutaknak elsőrendű kötelessége volna az, hogy az ország földrajzi elhelyez ődését figyelembe vegye, ment hiszen egy lakius szemlélő, aki csak a térképet nézi, lehetetlennek fogja találná azt, hogy az államvasutak egyáltalában nem tekintenek arra, hogy a köztársaságban óriási távolságok vannak. De nemcsak' a földrajzi adottságokkal kellene számolnia a vasútnak, hanem az egyes tájak gazdaságpolitikai adottságaival is. A köztársaság húszéves fennállása alatt m&g csak az 1937-es esztendő volt defiditmentes, ami szintén az állam vasútiak eddigi helytelen gazdálkodását mutatja. Nem akarunk rámutatni arra, hogy a drága vasúti tarifa volt az okozója a tehergépkocsik hihetetlen elterjedésének, ami egyúttal azt is bizonyítaná, hogy a kistóvolsági vasúti tarifa volt az okozója a tehergépkocsik hihetetlen elterjedésének, ami egyúttal azt is bizonyítaná, hogy a kiistávoteági vasúti tarifa is tarthatatlan. A húsz esztendő tapasztalatai most már arra inthetnék a csehszlovák állam'vasutakat, hogy a tarifapolitikát az állam gazdasági érdekeire, de ' a saját érdekük re is gyökeresen megváltoztassák a földrajzi és a gazdaságpolitikai adottságokra való tekintettel
