Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-26 / 47. (4490.) szám

Schuschnigg beszéde után

SCHUSCHNIGG BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA

Prfiiía bdgtscl, Berlin tllcnlmond

Az osztrák kancellár kiállása Ausztria függetlensége melleit ■ • Paris,

London és Róma Schuschniggnak igazat ad ■■ Tüntetések Ausztriában

hetesbizottság alakult, amely rendezni akarta az osztrák nemzeti szocialisták és a kormány ügyeit, de néhány egyéni érdekeit követő ember külföldi segítség mellett hhztétlenné tette a megegyezést és illegális akciókat szervezett Ausztria az 1934 május elseji alkotmány alapján áll, amely leszögezi, hogy az osztrák hazafias front az ország politikai akaratának egyetlen hordozója. Ez a jövőben is igy marad.

Schuschnigg ezután a lehető legélesebben szembefordult az illegális tevékenységekkel s kijelentette, hogy minden eszközzel küzdeni fog ellenük. Amnesztiára most azért került á sor, mert nem mindig azok a felelősek a nyugtalanságokért, akiket a barrikádokon elfognak, hanem azok,

akik kellő időben külföldre menekültek. Ezenkívül az amnesztiával végleg pontot akar tenni a német-osztrák viszály végére. Berchtesgaden után uj éra kezdődött, mert mások is belátták, hogy békét kell kötni Ausztriával, de meghódolásról szó sincs s az együttműködés csak akkor történhet meg, ha az osztrák törvényeket és a hazafias front szabályait tiszteletben tartják. Az engedékenységekben Ausztria elment a végső határig, de most azt kiáltja: eddig és ne tovább! Az osztrák kormány mindent elkövetett a németekkel való kiegyezés érdekében, de önállóságát nem áldozza fel és kérlelhetetlenül lecsap azokra, akik Ausztria függetlenségét, vagy a hazafias front osztrák patriotizmusát veszélyeztetik.

A római jegyzőkönyv bevált

az

Schuschnigg ezután számokat közöl az osztrák föllendülésről és miközben a gazdasági adatokat fölsorolja, nem egy derültséggel fogadott gúnyos megjegyzést tett Hitler adataira. A gazdasági eredmények fölsorolása után a kancellár megállapította, hogy Németország és Ausztria között most már „remélhetőleg türhetőbb lesz a viszony”. Nagy elismeréssel szólt Magyarországról és Olaszországról és teljesen indokolatlannak nevezte azt az állítást, hogy Ausztria és Olaszország között megváltozott a viszony. A római jegyzőkönyvek kitünően működnek és semmi indok nincs az eddigi politika módosítására. A nyugati nagyhatalmakról ugyancsak rokonszenvvel emlékezett meg Schuschnigg, mert e nagyhatalmak sokban

támogatták Ausztriát. Az 1918-as határokat nem Ausztria szabta meg, de amit akkor kapott, azt meg akarja és meg is fogja tartani, Ausztria halhatatlan és nagy tradíció élteti. A belpolitikai kérdésekre kiterjedve, megállapította, hogy az úgynevezett intelligencia és a munkásság esetleges vitáiban mindig a munkásság oldalán lesz,

„Mindhalálig a piros-fehérpiros szín hívei**

— A védekezés ide > elmúlt, mondotta beszéde végén Seb uschnigg. — Most az erőösszpontositás és a fölépítés ideje érkezett el. Ausztria teljesíteni fogja kötelességét, mint német állam és biztosítja szociális helyzetét is. Ha azt kérdezik, hogy mik e

(sp) — Az osztrák kancellár beszéde meglepetést keltett mindazokban a körökben, ahol Berchtesgaden után bizonyos indokolatlan pánikhangulat terjedt el és Seyss- Inquart megbízatásában a nemzeti szocializmus teljes ausztriai győzelmét vélték felismerni. Különösen — és érthetetlenül — a nyugateurópai sajtóban volt erős a „finis Austriae”-t jósoló hang. A londoni és a párisi lapok egyrésze feladta az utolsó kenetét Ausztriára és részletes cikkeket közölt az ország' nemzeti szocialista „áthatolásának” várható. iramáról. Nem utolsósorban a lapoktól szított pesszimista világhangulat okozta, hogy Schuschnigg talán eredeti szándékánál nyomatékosabban, volt kénytelen síkra szállni Ausztria függetlensége mellett és beszédét élesebbre hangolni. Hitler nem volt agresszív legutóbbi beszédében. A birodalmi lapok sem túlozták el a berchtesgadeni győzelmet s aránylag tartózkodóan viselkedtek. Csak a külföld jósolta az osztrák függetlenség végét • és Schuschnigg tulajdonképpen nekik felelt, amikor a megbántott és a félreértett ember ■elkeseredésével tiltakozott a pesszimista vádak ellen és a legtüntetcbben lándzsát tört régi politikája mellett. Nehogy a világsajtó azt mondhassa, hogy gyáva volt. Viszont a kiprovokált ingerült hang (olyanok provokálták ki, akiknek közük sincsen Ausztriához) nem szolgálhatott a német-osztrák viszony javára s nagy önuralomra lesz szükség a birodalomban, hogy az elért megállapodást ismét fel ne billentse a felháborodás és a megsértődés.

Schuschnigg beszéde után a világ valóban nem igen tudja, hogy mi történt tulajdonképpen Ausztria körül? Mi változott meg és ki győzött? Ismét két vélemény áll egymással szemben, az egyik szerint Schuschnigg beszélhet, amit akar, a berchtesgadeni megállapodások után a nemzeti szocializmus ausztriai elterjedése feltar-óztathatatlan és a bécsi kancellár szép szavaival csak flastromot kívánt tenni a kapott sebre. A másik szerint Schuschnigg rendkívül előnyös diplomáciai helyzetbe került, mert jelentéktelen engedményekért ünnepélyes Ígéretet kapott Hitlertől, hogy megfékezi asztriai híveit s ha most megszegi Ígéretét, Hitlert terheli a felelősség a következményekért. Viszont Schuschnigg továbbra is azt teszi Ausztriában, amit akar, nem változtatja meg politikáját s nem engedi, hogy „a tartalék elsöpörje a frontot”, azaz a hazafias frontban nem engedi érvényesülni a nemzeti szocialistákat. Melyik álláspontnak van igaza? Erre a kérdésre csak a jövő adhat választ. Mindenesetre Schuschnigg beszéde után a közvetlen vélemény az, hogy — minden maradt a régiben s az osztrák-német béke még mindig nincs helyreállítva.

Bizonyos, hogy Ausztria függetlenségét hosszú ideig nem fenyegeti veszély és az ország szuverénjtása garantált. Más kérdés, vájjon a berchtesgadeni megállapodás alapján Németország nem talál-e módot, hogy bévülről hódítsa meg Ausztriát, a nemzeti szocializmus legális hatalomrakerülésével. Schuschniggr beszédének teljes pátoszát e lehetőség ellen fordította. A „hazafias front” kitűnő megszervezettségében látja annak biztosítékát, hogy a nemzeti szocialista eszme nem settenkedhetik be az osztrák kormánykörökbe, mert Dollfuss alkot-BÉCS. — Tegnapi számunkban beszámoltunk Schuschnigg osztrák kanc_l.ár beszédének első és legfontosabb részéről, amelyben Schuschnigg ünnepélyesen állást foglalt az osztrák önállóság mellett és elemzi a berchtesgadeni eseményekét. A kétórás beszéd további folyamán Schuschnigg Ausztria különleges német küldetéséről beszélt s megállapította, hogy Ausztriában az lesz a legjobb német, aki egyúttal jó osztrák marad. Idézi Dollfuss szavait, amelyben a meggyilkolt kancellárt a leghatározottabban leszögezte, hogy Ausztria önálló német állam, amely barátságban és szoros kapcsolatban akar élni a német birodalommal. E szavak ellenére testvérharc tört ki a németek és az osztrákok között. Most azonban béke fog uralkodni és a.küzdelem, amelyet egyenlőtlen fegyverekkel folytattak, végétért. Dollfuss utolsó szavaiban megállapította, hogy az osztrákok sohasem támadtak s mindig csak védekezniük kellett.

Eles hang az illegálisok ellen

Schuschnigg ezután Hitler beszédének arra a részére tért ki, amelyben a német kancellár leszögezte, hogy az 1936 julius 11-i szerződés alapján békült ki Ausztriával. Ez a szerződés teljes mértékben garantálja Ausztria felségjogait és megállapítja, hogy Ausztria minden belső kérdésben, igy az osztrák nemzeti szocialisták kérdésében is önállóan és minden külső befolyás nélkül cselekedhet. S Ausztria ezt is fogja tenni. 1937 februárjában úgynevezett

mányának alapján az osztrák államiság és patriotizmus hordozó pillérétől, a hazafias fronttól szigorú szelekcióval távoltartják a megbízhatatlan elemeket. Tényleg minden attól függ, Schuschnigg tartani tudja-e a hazafias frontot s annak összetétele nem változik-e meg. Mert amig kívülről próbálkozik a nyeregbe lendülni az osztrák nemzeti szocializmus, nem érhet el eredményt. A tegnapi bécsi események azt igazolják, hogy a mai hazafias front százszázalékkal Schuschnigg mögött áll, sőt németellenesebb, mint a kancellár és hallani sem akar a „gyűlölt nácik”-kal való kibékülésről, ami érthető is, mert a front egymilliónyi exponált tagját a kenyér fűzi Schuschnigghoz és a mai helyzethez s az a nyugtalanító tudat, hogy a nemzeti szocializmus uralomra kerülésének esetén a hitleristák kegyetlenül megbosszulnák az elmúlt években elszenvedetteket s legalábbis állásaikból dobnák ki a Schusehnigg-front volt harcos tagjait. A fronttal tehát számolhat a kancellár. Az osztrák munkásság nagyrésze is mögéje állt s nem véletlen, hanem tudatos hangulatkeltés, hogy Schuschnigg beszédében kiemelte a munkássággal való jóviszonyát. A gazdasági helyzet a kis országban annyira megszilárdult, (Schuschnigg adatai

igazolják), hogy a munkásságnak aránylag jól megy a dolga és nem kíván változást, sőt fél a németországi szigortól és dolgozási tempótól.

A kilátások tehát nem a legrosszabbak és Schuschnigg tényleg bátran beszélhetett. Ami most Ausztriában elkövetkezik, csendes, de szívós és nehéz harc lesz minden egyes helyért és pozícióért. A nemzeti szocialisták igyekezni fognak, hogy a berchtesgadeni megegyezés értelmében bekerüljenek mindenhová és minél nagyobb tömegekben ellepjék az osztrák államgépezetet. Hivatkozni fognak a megállapodásra, amely minden osztráknak egyforma jogot biztosit és példás magaviseletükkel kerülni fogják mindazt, ami jogcímet adhatna Schuschniggnak, hogy közbelépjen, vagy lesújtson rájuk, A taktikai változás ideje jött el: terror helyett beszivárgás, tüntetés helyett alkalmazkodás és fegyelem. A Schuschniggfront viszont mindent elkövet majd, hogy fontosabb helyre csak „megbízható osztrákokat” juttasson, de a mai körülmények között nehéz lesz majd megállapítani, hogy ki az ilyen meghízható hazafi. Évekig eltarthat e szivárgási harc, de a nemzeti szocialisták bíznak abban, hogy Seyss-Inquart segítségével Schuschnigg nem gátolhatja

meg benyomulásukat s előbb-utóbb túlsúlyba kerülnek. Az osztrák probléma német szemszögből nézve most Göbbels problémája lesz. Az ő ügyességétől függ. vájjon csendesen és minden tüntető terror nélkül, sőt ellenkezőleg: leplezetten és az alkalmazkodás módszerével be tudja-e lopni Ausztriába a nemzeti szocializmus „trójai falovát” és a csendes propaganda újfajta rendszerével hangulatilag meg tudja-e nyerni a befolyásos helyeken levő osztrákokat.

Soká fog tartani, amig meglátszik, ki ■győzött Bécsben, Schuschnigg vagy Hitler. Egy haszonélvezője azonban már van Berchtesgadennek: Mussolini. A duce, aki évek óta körülbelül minden európai bonyodalomnak biztos haszonélvezője. Berchtesgaden nélkül Chamberlain nehezebben győzte volna le Edent és nem került volna sor angol-olasz tárgyalásokra az olaszoknak kedvező pillanatban. A nyugati hatalmak mindent elkövetnek, hogy a dúcét ismét Ausztria patronusává tegyék s hajlandók áldozatokat is hozni céljuk eléréséért. Mussolini pedig hallgat, számit — és egyelőre szótlanul bezsebeli a kedvezményeket, amelyeket a berchtesgadeni találkozó máris megérlek számára.

■tf/v Ma: Nagy rádió mellékjel

JL % 18 oldal. Ara K« 1.20

pW JAsKIl 'T*] XVI!. évf. 47. (4490

) szám • £ . iibat • 1938 február 26

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedr Szerkesztőség: Prága II., Panská

évre 76, havonta 26 külföldre: évente 450. £ SzIoVeUSzkÓÍ és rUSZUlSzkÖi magyarság I*1*0®1,?’ ő’ ""fí* m * * ‘ ! V

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. • • . 3 Prága II., Panská uhce 12, III. emelet.

R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • •

Egyes .iáméra 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r r r SŰRQÖNYC1M; HIRLRP, PRflHA.