Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-26 / 47. (4490.) szám

Schuschnigg beszéde után SCHUSCHNIGG BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA Prfiiía bdgtscl, Berlin tllcnlmond Az osztrák kancellár kiállása Ausztria függetlensége melleit ■ • Paris, London és Róma Schuschniggnak igazat ad ■■ Tüntetések Ausztriában hetesbizottság alakult, amely rendezni akarta az osztrák nemzeti szocialisták és a kormány ügyeit, de néhány egyéni érdekeit követő ember külföldi segítség mellett hhz­­tétlenné tette a megegyezést és illegális akciókat szervezett Ausztria az 1934 má­jus elseji alkotmány alapján áll, amely le­szögezi, hogy az osztrák hazafias front az ország politikai akaratának egyetlen hor­dozója. Ez a jövőben is igy marad. Schuschnigg ezután a lehető legéleseb­ben szembefordult az illegális tevékeny­ségekkel s kijelentette, hogy minden esz­közzel küzdeni fog ellenük. Amnesztiára most azért került á sor, mert nem mindig azok a felelősek a nyugtalanságokért, aki­ket a barrikádokon elfognak, hanem azok, akik kellő időben külföldre menekültek. Ezenkívül az amnesztiával végleg pontot akar tenni a német-osztrák viszály végére. Berchtesgaden után uj éra kezdődött, mert mások is belátták, hogy békét kell kötni Ausztriával, de meghódolásról szó sincs s az együttműködés csak akkor történhet meg, ha az osztrák törvényeket és a haza­fias front szabályait tiszteletben tartják. Az engedékenységekben Ausztria elment a végső határig, de most azt kiáltja: eddig és ne tovább! Az osztrák kormány mindent elkövetett a németekkel való kiegyezés ér­dekében, de önállóságát nem áldozza fel és kérlelhetetlenül lecsap azokra, akik Ausz­tria függetlenségét, vagy a hazafias front osztrák patriotizmusát veszélyeztetik. A római jegyzőkönyv bevált az Schuschnigg ezután számokat közöl az osztrák föllendülésről és miközben a gazda­sági adatokat fölsorolja, nem egy derültség­gel fogadott gúnyos megjegyzést tett Hitler adataira. A gazdasági eredmények fölsoro­lása után a kancellár megállapította, hogy Németország és Ausztria között most már „remélhetőleg türhetőbb lesz a viszony”. Nagy elismeréssel szólt Magyarországról és Olaszországról és teljesen indokolatlannak nevezte azt az állítást, hogy Ausztria és Olaszország között megváltozott a viszony. A római jegyzőkönyvek kitünően működnek és semmi indok nincs az eddigi politika mó­dosítására. A nyugati nagyhatalmakról ugyancsak rokonszenvvel emlékezett meg Schuschnigg, mert e nagyhatalmak sokban támogatták Ausztriát. Az 1918-as határokat nem Ausztria szabta meg, de amit akkor ka­pott, azt meg akarja és meg is fogja tartani, Ausztria halhatatlan és nagy tradíció élteti. A belpolitikai kérdésekre kiterjedve, meg­állapította, hogy az úgynevezett intelligen­cia és a munkásság esetleges vitáiban min­dig a munkásság oldalán lesz, „Mindhalálig a piros-fehér­­piros szín hívei** — A védekezés ide > elmúlt, mondotta beszéde végén Seb uschnigg. — Most az erőösszpontositás és a fölépítés ideje érke­zett el. Ausztria teljesíteni fogja kötelessé­gét, mint német állam és biztosítja szociális helyzetét is. Ha azt kérdezik, hogy mik e (sp) — Az osztrák kancellár beszéde meglepetést keltett mindazokban a körök­ben, ahol Berchtesgaden után bizonyos indo­kolatlan pánikhangulat terjedt el és Seyss- Inquart megbízatásában a nemzeti szocia­lizmus teljes ausztriai győzelmét vélték fel­ismerni. Különösen — és érthetetlenül — a nyugateurópai sajtóban volt erős a „finis Austriae”-t jósoló hang. A londoni és a párisi lapok egyrésze feladta az utolsó ke­netét Ausztriára és részletes cikkeket kö­zölt az ország' nemzeti szocialista „áthato­lásának” várható. iramáról. Nem utolsósor­ban a lapoktól szított pesszimista világhan­gulat okozta, hogy Schuschnigg talán ere­deti szándékánál nyomatékosabban, volt kénytelen síkra szállni Ausztria független­sége mellett és beszédét élesebbre hangolni. Hitler nem volt agresszív legutóbbi beszé­dében. A birodalmi lapok sem túlozták el a berchtesgadeni győzelmet s aránylag tar­tózkodóan viselkedtek. Csak a külföld jó­solta az osztrák függetlenség végét • és Schuschnigg tulajdonképpen nekik felelt, amikor a megbántott és a félreértett ember ■elkeseredésével tiltakozott a pesszimista vá­dak ellen és a legtüntetcbben lándzsát tört régi politikája mellett. Nehogy a világsajtó azt mondhassa, hogy gyáva volt. Viszont a kiprovokált ingerült hang (olyanok pro­vokálták ki, akiknek közük sincsen Ausz­triához) nem szolgálhatott a német-osztrák viszony javára s nagy önuralomra lesz szükség a birodalomban, hogy az elért meg­állapodást ismét fel ne billentse a felhábo­rodás és a megsértődés. Schuschnigg beszéde után a világ való­ban nem igen tudja, hogy mi történt tulaj­donképpen Ausztria körül? Mi változott meg és ki győzött? Ismét két vélemény áll egymással szemben, az egyik szerint Schuschnigg beszélhet, amit akar, a berch­tesgadeni megállapodások után a nemzeti szocializmus ausztriai elterjedése feltar-óz­­tathatatlan és a bécsi kancellár szép szavai­val csak flastromot kívánt tenni a kapott sebre. A másik szerint Schuschnigg rendkí­vül előnyös diplomáciai helyzetbe került, mert jelentéktelen engedményekért ünnepé­lyes Ígéretet kapott Hitlertől, hogy megfé­kezi asztriai híveit s ha most megszegi Ígéretét, Hitlert terheli a felelősség a követ­kezményekért. Viszont Schuschnigg to­vábbra is azt teszi Ausztriában, amit akar, nem változtatja meg politikáját s nem en­gedi, hogy „a tartalék elsöpörje a fron­tot”, azaz a hazafias frontban nem engedi érvényesülni a nemzeti szocialistákat. Me­lyik álláspontnak van igaza? Erre a kér­désre csak a jövő adhat választ. Minden­esetre Schuschnigg beszéde után a közvet­len vélemény az, hogy — minden maradt a régiben s az osztrák-német béke még min­dig nincs helyreállítva. Bizonyos, hogy Ausztria függetlenségét hosszú ideig nem fenyegeti veszély és az ország szuverénjtása garantált. Más kérdés, vájjon a berchtesgadeni megállapodás alap­ján Németország nem talál-e módot, hogy bévülről hódítsa meg Ausztriát, a nemzeti szocializmus legális hatalomrakerülésével. Schuschniggr beszédének teljes pátoszát e lehetőség ellen fordította. A „hazafias front” kitűnő megszervezettségében látja annak biztosítékát, hogy a nemzeti szocia­lista eszme nem settenkedhetik be az osz­trák kormánykörökbe, mert Dollfuss alkot-BÉCS. — Tegnapi számunkban beszá­moltunk Schuschnigg osztrák kanc_l.ár be­szédének első és legfontosabb részéről, amelyben Schuschnigg ünnepélyesen állást foglalt az osztrák önállóság mellett és elemzi a berchtesgadeni eseményekét. A kétórás beszéd további folyamán Schusch­nigg Ausztria különleges német küldetésé­ről beszélt s megállapította, hogy Ausztriá­ban az lesz a legjobb német, aki egyúttal jó osztrák marad. Idézi Dollfuss szavait, amelyben a meggyilkolt kancellárt a legha­tározottabban leszögezte, hogy Ausztria ön­álló német állam, amely barátságban és szoros kapcsolatban akar élni a német bi­rodalommal. E szavak ellenére testvérharc tört ki a németek és az osztrákok között. Most azonban béke fog uralkodni és a.küz­delem, amelyet egyenlőtlen fegyverekkel folytattak, végétért. Dollfuss utolsó szavai­ban megállapította, hogy az osztrákok so­hasem támadtak s mindig csak védekezniük kellett. Eles hang az illegálisok ellen Schuschnigg ezután Hitler beszédének arra a részére tért ki, amelyben a német kancellár leszögezte, hogy az 1936 julius 11-i szerződés alapján békült ki Ausztriá­val. Ez a szerződés teljes mértékben ga­rantálja Ausztria felségjogait és megálla­pítja, hogy Ausztria minden belső kérdés­ben, igy az osztrák nemzeti szocialisták kérdésében is önállóan és minden külső be­folyás nélkül cselekedhet. S Ausztria ezt is fogja tenni. 1937 februárjában úgynevezett mányának alapján az osztrák államiság és patriotizmus hordozó pillérétől, a hazafias fronttól szigorú szelekcióval távoltartják a megbízhatatlan elemeket. Tényleg minden attól függ, Schuschnigg tartani tudja-e a hazafias frontot s annak összetétele nem változik-e meg. Mert amig kívülről próbál­kozik a nyeregbe lendülni az osztrák nem­zeti szocializmus, nem érhet el eredményt. A tegnapi bécsi események azt igazolják, hogy a mai hazafias front százszázalék­kal Schuschnigg mögött áll, sőt németelle­­nesebb, mint a kancellár és hallani sem akar a „gyűlölt nácik”-kal való kibékülés­ről, ami érthető is, mert a front egymillió­­nyi exponált tagját a kenyér fűzi Schusch­­nigghoz és a mai helyzethez s az a nyugta­lanító tudat, hogy a nemzeti szocializmus uralomra kerülésének esetén a hitleristák kegyetlenül megbosszulnák az elmúlt évek­ben elszenvedetteket s legalábbis állásaikból dobnák ki a Schusehnigg-front volt harcos tagjait. A fronttal tehát számolhat a kan­cellár. Az osztrák munkásság nagyrésze is mögéje állt s nem véletlen, hanem tudatos hangulatkeltés, hogy Schuschnigg beszédé­ben kiemelte a munkássággal való jóviszo­nyát. A gazdasági helyzet a kis országban annyira megszilárdult, (Schuschnigg adatai igazolják), hogy a munkásságnak aránylag jól megy a dolga és nem kíván változást, sőt fél a németországi szigortól és dolgo­zási tempótól. A kilátások tehát nem a legrosszabbak és Schuschnigg tényleg bátran beszélhetett. Ami most Ausztriában elkövetkezik, csen­des, de szívós és nehéz harc lesz minden egyes helyért és pozícióért. A nemzeti szo­cialisták igyekezni fognak, hogy a berch­tesgadeni megegyezés értelmében bekerülje­nek mindenhová és minél nagyobb töme­gekben ellepjék az osztrák államgépezetet. Hivatkozni fognak a megállapodásra, amely minden osztráknak egyforma jogot biztosit és példás magaviseletükkel kerülni fogják mindazt, ami jogcímet adhatna Schusch­niggnak, hogy közbelépjen, vagy lesújtson rájuk, A taktikai változás ideje jött el: ter­ror helyett beszivárgás, tüntetés helyett al­kalmazkodás és fegyelem. A Schuschnigg­­front viszont mindent elkövet majd, hogy fontosabb helyre csak „megbízható osztrá­kokat” juttasson, de a mai körülmények kö­zött nehéz lesz majd megállapítani, hogy ki az ilyen meghízható hazafi. Évekig eltart­hat e szivárgási harc, de a nemzeti szocia­listák bíznak abban, hogy Seyss-Inquart segítségével Schuschnigg nem gátolhatja meg benyomulásukat s előbb-utóbb túlsúly­ba kerülnek. Az osztrák probléma német szemszögből nézve most Göbbels problé­mája lesz. Az ő ügyességétől függ. vájjon csendesen és minden tüntető terror nélkül, sőt ellenkezőleg: leplezetten és az alkal­mazkodás módszerével be tudja-e lopni Ausztriába a nemzeti szocializmus „trójai falovát” és a csendes propaganda újfajta rendszerével hangulatilag meg tudja-e nyerni a befolyásos helyeken levő osztrá­kokat. Soká fog tartani, amig meglátszik, ki ■győzött Bécsben, Schuschnigg vagy Hitler. Egy haszonélvezője azonban már van Berchtesgadennek: Mussolini. A duce, aki évek óta körülbelül minden európai bonyo­dalomnak biztos haszonélvezője. Berchtes­gaden nélkül Chamberlain nehezebben győzte volna le Edent és nem került volna sor angol-olasz tárgyalásokra az olaszok­nak kedvező pillanatban. A nyugati hatal­mak mindent elkövetnek, hogy a dúcét is­mét Ausztria patronusává tegyék s hajlan­dók áldozatokat is hozni céljuk eléréséért. Mussolini pedig hallgat, számit — és egye­lőre szótlanul bezsebeli a kedvezményeket, amelyeket a berchtesgadeni találkozó máris megérlek számára. ■tf/v Ma: Nagy rádió mellékjel JL % 18 oldal. Ara K« 1.20 pW JAsKIl 'T*] XVI!. évf. 47. (4490 ) szám • £ . iibat • 1938 február 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­­r Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 külföldre: évente 450. £ SzIoVeUSzkÓÍ és rUSZUlSzkÖi magyarság I*1*0®1,?’ ő’ ""fí* m * * ‘ ! V félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. • • . 3 Prága II., Panská uhce 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes .iáméra 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r r r SŰRQÖNYC1M; HIRLRP, PRflHA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom