Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-25 / 46. (4489.) szám
1938 február 25, péntek. t>ra:gai-Mag^at3l-h!rlap 3 Jaross igazságos nemzetiségi politikát követel a magyarság tagjaival szemben Az egyesült párt elnöke nagyszabású beszédben birálta a kormánytöbbség pénzügyi és nemzetiségi politikáját • • „A történelemben nem lehet pótvizsgára menni*' 1 PRÁGA* — A iképviselöház szerdai ülésén, mint már röviden jelentettük, hatalmas beszédben birálta Jaross Andor, az egyesült párt országos elnöke a kormány pénzügyi és kisebbségi politikáját. Beszédét azzal a tétellel kezdte, hogy a törvényeket a polgároknak be ikell tartaniok. A kis bűnösöket becsukják — mondotta, — ellenben, akik nagyban hágják át a -törvényt, azokat nem bántják. A költségvetés a törvények erejével bir és ennek ellenére az 1936-os zárszámadás 2.318,881.482 koronás íulkiadást tüntet föl. Ha végigszaladunk a számoszlopokon, matematikailag a zárszámadás rendben van. Azonban a népképviselőket nem a matematika érdekli, hanem a zárszámadásokból kiszűrendő szellemiség. A szónok ezután fölsorolja az egyes tárcák nem engedélyezett -túllépéseit és azok indokolását. Megállapítja, hogy a költségvetéshez képest a zárszámadás 1.142,016.429 koronával' kevesebb bevételt mutat. Az államadósságok az év fo- \ lyamán 5.603,069.813 koronával emel-l kedtek, ugy hogy az állam minden lakosára 3035 korona államadósság esik. A túllépések és a többség — Amikor ezt látom — folytatta ezután a szónok, —> eszembe jut egy hasonlat. Olyan ez a parlament, mint egy tibeti imamalom. A szónokok beszélnek, a nép vágyának, óhajának adnak újból és újból kifejezést, elmormolják beszédeiket, mint az imamalmok Tibet'ben s közben folynak az események, mint a tibeti magas hegyek fölött a szelek, vészes felhőket kergetnek, de itt csak továbbra őrölnek a malmok üresen és egyszerűen kifejlődik a végrehajtó hatalom abszolút diktatúrája. A kormánypártok részén nincs ember, aki föl merne állani és meg merné mondani: A parlament által elfogadott törvények szentek, tessék ezeket megtartani. A többség önmagát alázza meg, amikor egyszerűen megszavazza ezeket a túllépéseket. Megengedem, hogy lehetnek rendkívüli viszonyok, amelyek miatt gondolkodás nélkül azonnal cselekedni kell, de 1936-ban nem éltünk rendkívüli időket. Február 18 — — Ha most egyrészt a parlament szellemét, másrészt a diktatórikusra dagadt végrehajtó hatalmat vizsgálom s keresem azt, hogy ugyanakkor, amikor a parlament elé ilyen súlyos gazdasági meglepetésekkel áll a pénzügyminiszter, történt-e gondoskodás a február 18-án elhangzott miniszterelnöki kijelentés szellemében és az azóta hozott kormányelhatározások keretében arról, hogy oly bizalmi légkör teremtessék a kormányzat és a lakosság közt, amely a teljes-jogú nemzeti élet zavartalan lehetőségét foglalja magában. Mi, Sikik a nép közt élünk, azt látjuk, hogy a bizalomnak ez a légköre nincs meg. Napról-napra kapjuk az újabb és újabb panaszokat, emberek tömege-keres föl bennünket és kérnek védelmet a hatóságok túlkapásai-Csehszlovák-magyar szerződések a kereskedelmi bizottságban PRÁGA. — A képviselőház ipar- és kereskedelemügyi bizottsága ma délelőtt tartott ülésén több külkereskedelmi szerződéssel foglalkozott. Benda képviselő előadmánya után a bizottság Háznak elfogadásra ajánlja a csehszlovák-magyar határforgalomról szóló egyezményt s a cseh szlovák-magyar kereskedelmi szerződést is. A bizottság ezen kívül a Németországgal és Mexikóval kötött szerződéseket is ratifikálásra ajánlja. E külkereskedelmi szerződésekkel a külügyi bizottság a legközelebb tartandó ülésén foglalkozik. val szemben. Csak lokális képet adok arról. hogy például az én lakóhelyemhez közeleső két járásban néhány hét alatt mi — A vere'bélyi járásban három község fekszik egymáshoz közel. Az egyik Poz-ba, a másik Baracska, a harmadik Lót. Pózba községben január végén 15 csendőr jelent meg. A 700 lelket számláló falut megszállták, elállták a falü uccáit és házkutatást kezdtek. Hősies cselekedetükben odáig mentek, hogy letartóztatták Szabó Erzsébet református magyar tanitónőt. Következő hősi cselekedetük az volt, hogy súlyos fenyegetések terhe alatt kihallgatták Pásztor Zsigmondiét, Mészáros Ferencnét, Czinner Jánosnét, Szabó Jónásnét, Bathi Ferencnét, Mészáros Gyulánét és Mészáros Imrét. Dr. Holota (közbeszól): Nincs- férfi köztük? — Nincsen egyetlen férfi sem, egyszerű falusi asszonyok mind. Miért hallgatták ki ezeket az asszonyokat, mi volt az az iszonyú politikai fölforgató tevékenység, amiért egy fiatal tanitónőt le kell tartóztatni és egyszerű falusi asszonyokat kihallgatásnak alávetni? — Az volt az oka mindennek, hogy valaki, egy besúgó azt mondotta, hogy ezekben a falvakban egy Halleluja cimü református zsoltárkönyv van közkézen, amelyben a köztársaság ellen lazítanak. Házkutatást tartottak mindenfelé és nagynehezen előszedtek egy ilyen 1914 előtt kinyomtatott zsoltárkönyvet, amelynek inkriminált zsoltárát fel! fogom olvasni. A zsoltár igy hangzik: BEH RÉGEN VÉREZEL... Beh régen vérezel, szegény magyar! Fegyvernek éle s bűnöd átka mar. Remegve kérdem: Tán már el se jő A gyászos múlt után a jobb jövő? Remegve kérdem: Tán már el se jő A gyászos múlt után a jobb jövő? De Jézusom szelid feddőn felel: Kicsinyhitű, miért kéle’kedel? Én ur vagyok vész és vihar felett, Hozzám kiálts, magyar, s megmentelek. Én ur vagyok vész és vihar felett, Hozzám kiálts magyar, s megmentelek. Hozzá kiálts magyar, s megment az Ur, S a réginél, meglásd, jobb lesz az uj, Csak bűnös, önző, tépett éle.ed Megváltó Jézusod kezébe tedd. Csak bűnös, önző, tépett életed Megváltó Jézusod kezébe tedd. Amit vétkeztél, megbocsátja azt, S a sok tövisből mind rózsát fakaszt, Terhed saját vállára átveszi, Áldást adó kezét meg rád teszi. Terhed saját vállára átveszi, Áldást adó kezét meg rád teszi. " <— Tisztelt képviselőház! Ez a vers, amely egy vallásilag elmélyült léleknek költői alkotása a 19. századból, alkalmat adott arra, hogy ezt a falut napokon át súlyos csendőri terror alatt tartsák. De nem volt elég, hogy Pozbán tartottak házkutatást, elmentek Baracskára is, a szomszéd községbe, o-tt is megszállták a falut a csendőrök és hősiesen kerestek a védtelen emberek között szuronyos puskákkal, hogy van-e még ott néhány példány ebből a zsol'tárkonyvből. „Mit keres a kulturegyesületben?"- Lót községben ugyancsak a református tanítót vették elő, hogy van-e ebből a bűnös könyvből valamilyen példány. Utána elmentek a Szlovenszkói Magyar Kulturegyesület helyi vezetőihez és tagjaikhoz és a csendőrök egyenként próbálták vallomásra kényszeríteni ezeket az egyszerű magyar embereket. És amikor nem tudtak vallani, mert nem érezték magukat -bűnösöknek, akkor a csendőrök azt kérdezték tőlük, hogy mit keresnek a magyar kulturegyesületben? — Maga kereskedő — mondották, — kereskedjék, maga gazda, maga gazdálkodjék, törődjön a gazdaságával és ne járjon a magyar kulturegyesületbe* minden történt, ami alkalmas arra, hogy hatalmas bizalmatlanságot gyökereztessen meg. —- Tisztelt képviselőház! Ezeknek a csendőröknek semmiféle joguk nem volt arra, hogy kutassák, hogy valaki a kulturegyesületben tevékenykedik-e, vagy nem. De van még egy uj fázisa ennek a dolognak. Bsracskán a községi vadászterület bérlőinél fegyverek után kutattak. Vadászpuskára találtak, de ez természetes, hiszen a község vadászterületét bérlik. Itt volt a nagy vád, rejtett fegyverek. A nácelniik kéjjel nyúl -bele ebbe az esetbe és nemcsak, hogy elkobozzák a vadászfegyvereket, de nem adnak nekik fegyvertartási engedélyt sem, holott ők az illető község vadászterületének bérlői. A megbízhatóság furcsa kritériuma <— De tisztelt képviselőház, hogy menynyire beteg és hogy mennyire orvoslásra szorul a mi közigazgatási életünk általában véve és hogy mennyire meg van mérgezve az alárendelt hatóságok és a közönség viszonya egymáshoz, arra nézve jellemző még a következő eset. Miután az illető ur rendelkezésemre bocsátotta ezt a levelet, azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha fel fogom olvasni annak bizonyítására, hogy milyen módon próbálják a lelkeket kerékbe törni, hogy milyen módon kísérlik meg a pártok kádereit gyarapítani. Egy ismert közéletü férfiú fia Magyarországon nevelkedett. Miután Magyarországon végezte iskoláit, a járásfőnök, a jegyző és a többi közigazgatási emberek kimondották, hogy az ifjú megbízhatatlan ember. S hogyan vált a megbízhatatlan állampolgár máról-holnapra mégis megbízható, patentirozott állampolgárrá. Az apa egyszerre megtudja, hegy fia belépett az agrárpártba. Az apa csodálkozik azon, hogy mf vezethette fiát, hogy az agrárpártba lépett. A fiú az apjának igazolásul egy levelet irt, amit fel fogok olvasni: „Tényleg beléptem az agrárpártba. Erre a következő okok vittek rá: Elsősorban is az, hogy politikailag megbízhatatlannak voltam nyilvánítva és bár semmiféle politizálást nem folytattam, olyan hajsza indult ellenem, amelynek eddig is sok kárát láttam és aminek előrelátható és nem látható következményei lettek volna. Elsősorban útlevelemet vonták meg ezzel az indokkal, azután fegyvertartási engedélyemet nem akarták kiadni szintén ezért. Mivel ellenem soha eljárás nem volt folyamatban és tisztán „megbízhatatlanságomnak" köszönhettem mindezt, véget akarván vetni ennek az állapotnak, léptem be az agrárpártba. Nincs más módja, minthogy igy hozzam helyre oktalanul rossz hírnevemet azok előtt, akiktől minden függ. Mert lehet mindent megadni és semmit sem megadni. Az agrárpárt nem kíván tőlem semmit olyan mértékben, hogy az nálam nagyobb időt, elfoglaltságot igényelne. Természetesen bizonyos gyűlésekre el kell majd hogy menjek, de mindig csak a jegyző által meghatározott helyen és időben." — Tisztelt képviselőház! A lelki terrornak gyönyörű dokumentuma, hogy a megbízhatóságnak kritériumát úgy lehet megfogalmazni, hogy én valahová odamegyek, kiállítanak nekem egy cédulát, amit magam alá sem irok és akkor előttem megnyílik a világ. Egy másik megbízhatatlanság! eset — Zsély közel van a határhoz. Az emberek földjeinek egy része a határon túl fekszik, úgyhogy ezek az emberek kénytelenek naponként átjárni a határ másik oldalára, hogy földjeiket megművelhessék. Mivel pedig a megbízhatóság és a megbízhatatlanság kritériumát a nácelnik állapítja meg, az egyesült párti gazdáktól, mint megbizha-Házkutatások egy magyar zsoitárkönyv miatt tatlan emberektől megvonta a határátlépési engedélyt, viszont az agrárpártiaknak megad' ták s valószínű, hogy ha belépnek az agrárpártba, attól a pillanattól kezdve újból megbízhatókká válnak és megkapják a határátlépési engedélyt. — Február 18-án és azt követően gyakran hallottuk miniszteri megnyilatkozások formájában, hogy gondoskodás történik arról, hogy a kisebbségek nyelve úgy a közigazgatásnál, mint a bíróságnál érvényesüljön. Itt van a kezemben egy közigazgatási büntető-bírósági „rozsudok", tehát nem „Ítélet", mert egyetlen betű sincs itt magyarul, amelyik azt tartalmazza, hogy Morva Imre nagymegyeri mészáros 150 koronára büntettetek. Egyetlen betű sincs ezen a végzésen, amelyik a komáromi járás 90 százalékos magyar többségű lakosság igényeinek megfelelne. Ha most megvizsgálom, hogy vájjon miért ítélték el Morva Imrét, akkor megtudom, hogy egy vasárnap délelőtt Morva Imre a budapesti rádión egy istentisztelet közvetítését hallgatta az egyik templomból. Mivel pedig az istentiszteletnek végén hol a pápai himnuszt, hol pedig a magyar himnuszt éneklik el, Morva nem volt olyan elővigyázatos, hogy az istentisztelet befejezése után rögtön leállította volna a rádiót. Mivel nyári nap volt é3 ezért lakásának ablakai nyitva voltak, a magyar himnusz hangjai véletlenül kiszűrődtek az utcára és mivel az ítélet szerint ,,a magyar himnuszt Nagymegyer uccáján több polgár hallotta, amivel nyilvános megbotránkozást okozott", Morvát el kellett ítélni és elvették tőle a rádiókoncessziót. Az izsai eset — De van itt a kezemben egy másik dokumentum is, nem kívánom felolvasni, de ez is rámutat arra a hihetetlen lelki korrupcióra, alakoskodásra, gyáváskodásra és az árul'kodás szellemére. A gyallaá járásban Izsa községben az ottani római katolikus plébános, mivel ott mozgalom indult meg a községi képviselőtestülettel megszavaztatni egy állami iskola felépítéséhez szükséges telket, prédikációja után — mivel a lelkész meg akarta védeni a község anyagi érdekeit — beszédet intézett hiveihez és felvilágosította őket, hogy nem kötelesek ingyen telket adni és nem kötelesek magukra vállalni olyan terheket, amelyeket esetleg elviselni sem bírnak, A lelkész csak lelkész! kötelességét teljesítette, amikor az állami iskolákkal színben az egyházi jogokat és a katolikus iskolákat védte, de ez már elég volt a besúgóknak és ma már eljárások vannak folyamatban az izsai plébános ellen. Egyszer 30 koronára, másodszor ugyanezért mái ezer koronára ítélték el és most az országos hivatal előtt fekszik az akta. — Még sokat sorolhatnék fel, ha nem kellene gondoskodnom arról a képviselő’házban bevezetett klotür folytán, hogy képviselőtársaimnak is jusson beszédidő, de ezekből a példákból is nyilvánvaló, hogy itt egy beteg közszellem van, amelyik beteg közszellemet ki kell seprüzni. > Esterházy: Meg vannak ijedve. Jaross: A betegség az ijedtséggel harmonizál. Ez pszichológiai tény. Ki kell nyitni az ablakokat, ki kell engedni a dohos levegőt, mert lehetetlenség, hogy becsületes, őszinte emberekkel ne merjenek szembeállni, csak az alakoskodóknak, a gyáváknak áll a világ. Az angol példa — A bölcs kormányzásnak megvannak a ma^ ga elvei, csak nem kell félni ezeket alkalmazni. Tanulhatnak a mai angol példából, amikor a mai angol miniszterelnök egy barátságos gesztussal el tudta bocsátani Edent, azt az államférfiút, akire az angolok olyan hosszú ideig esküdtek. A miniszterelnök azt mondotta neki, hogy „barátom, maga nagyon szép munkát végzett, de most nem a maga temperamentumára van szükség, hanem Angliának békére van szüksége", A nemzetilégek kollektív joga — A csehszlovák köztársaság olyan időket él ma és olyan idők fognak jönni, amikor az egyénnek adott liberális értelmezésű szabadságjogok nem érnek semmit, amikor a nemzeti kollektivumoknak kell megadni a szabadságjogokat, hogy a nemzetek korporative álljanak a nemzetekkel szemben. A csehszlovák köztársaság sem zárkózhatik el ez elől a fejlődés elől. Csehszlovákia Európának egy olyan területén fekszik, ahol nem léphet fel eredményesen azokkal az erőkkel szemben, amelyek köröskörül, határai mentén kifejlődtek. Folyosó Motzkva ét Parii közt — A csehszlovák köztársaság egy ideig tetszeleghetett abban a szerepben, hogy egy folyosó Moszkva és Páris között. Akik józanul ítélték meg a helyzetet, azok láthatták, hogy
