Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-17 / 39. (4482.) szám

! Í938 február 17, csütörtök. inign-------­HAJMÁSSY ILONA, a Hollywoodba szerződtetett kiváló magyar énekesnő és táncosnő Massey Ilona név alatt a „Rosalie" cimü filmben kezdi meg nagyigéretü filmpályáját, v Foto: MGM (*) Kulturest Kis&árón. A thatyi (közművelődé­si bizottság február 13-án tartotta első fcu!tűr­ést j ét, amelyet Pap József e&nöJk vezetett be. Ga­lambos Béla igazgató-tanító az adónemeikről, V. Vargha Emília tanítónő a magyarság nagyjairól, Szűcs Béla gazda az állatok betegségeiről tar­tották értékes előadásokat. A sikerült est kiemel­kedő száma Várady Aba Károly daliköltő sze­replése volt, aki hangulatos nótáiból adott eiŐ cigán yzenekiséret mellett. A közönség sokat tap­solt neki. Vamcsó János tamiitó szép tenorhangján a szerző kíséretével Várady Aba nótákat éne­ke11. (*) Pöstyén mint regénytéma. Tudósítónk je­lenti; Josef Delmorvt, a nemrég meghalt kiváló német iró, aki utolsó éveit Pöstyén fürdőn töl­tötte, „Város a tenger alatt" cLmmei irt regényt. Ebben a könyvben egy telepitvényről van szó, amelynek lakosai sohasem érzik a telet, mert egy tengeri .áram melege állandóan fűti a kis szi­getet. Ennek a fantasztikus regénynek a témáját a nemét író Pöstyénben merítette, amely nagy­ban hasonlít 0 regényben fogiaítakhoz. Pös­tyén fürdő szigetének talaja alatt nemrég buk­kantak rá munkások meleg hőforrásokra. A Vágbó! állandóan mefog gőzök tódulnak a fel­színre és az egész szigetet meleggel látják el. A folyó partjain a bokrok a téíí hideg dacára is rügyeket fakasztanak és a fürdő szigetén a déli növények hálás talajra találtak. A }íS3$sh$ {mo ALFA: A fehér eskadron. ÁTLÓN: Az esnapuri tigris. (L. Jana.) LUX: így végződött a nagy szerelem. METROPOL: A szerelmi küldönc. PALÁCE: Édes mostoha. (Pécsi Gizi.) TÁTRA: A hát gyöngy titka (S. Guitry.) URÁNIA: Csönd az erdőben. VIGADÓ: Uragan. (Hurrican.) A KELETSZLOVAKIAI ÉS KÁRPÁT­ALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Csütörtök: Szülők lázadása. Kozma Andor juta­lom .iát ék a. Péntek: Eső után köpenyeg. Kovács Kató fel­léptével, László Andor jutalomjátéka. A NYUGATSZLOVÁKIAI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KOMAROMBAN: Csütörtök: Torockói menyasszony. Péntek: Jőjön e'sején. Szombat d. u.: Fehér kór. Szombat este: Gólyaszanatórium. Vasárnap d. u.: 3:1 a szerelem javára. Vasárnap «*te: Csárdás. Hétfő: Eső után köpönyeg. Kedd: Eső után köpönyeg. Csütörtök Dunaszerdahelyen: Marika had­nagya. . SKŰZCAIDASÁB £ A rovatért LüKÖ GÉZA felel Januárban csökkent a külkereskedelem A behozatal 32, a kivitel 25 százalékkal esett PRÁGA. — Az állami statisztikai hivatal ki­mutatása szériát a január havi külkereskedelem volumenfe 1.611 koronára rúgott a multévi ja­nuári 1.349 millióval szemben. A behozatal ja­nuárban 667.26 milliót tett ki (1937 januárjában 699.47 milliót), 0 kivitel pedig 943.82 millió ko­ronái (649.65 millió). Az idei január havi kül­kereskedelem 276.56 millió koronával vök aktív, holott a nuulí esztendő januárjában a külkereske­­í delem 49.82 millióval passzív volt. — 1937 de­cemberében a behozatal 1.072 millióra, a kivitel pedig 1.200 millió koronára rúgott, úgyhogy a januári eredmények a kivitelnéd 25 százalékkal, a behozatalnál pedig 32 százalékkal alacsonyab­bak. • : ■ ■'] A behozatalnál a múlt év januárjával szemben főleg a vas behozatala növekedett, ezzel szem­ben a textilnyersanyagok behozatala 50 száza­lékkal csökkent. A kiviteli gyarapodás vas és vasáru, valamint szén és konfekció fokozott ki­vitele következtében állt elő. Minthogy a világpiacokon a bevásárlási és el­adási áraik a múlt évvel szemben jelentősen csök­kentek, ezért a kivitel csökkenése nagyobb, mint ahogy a statisztikai adatok bizonyítják, viszont a behozatal csökkenése is csak látszólagos, mert a valóságban gyarapodott. A nyersanyagok be­hozatalának számszerű csökkenése a gyáripar bi­zonyos lanyhaságával magyarázható. A Középszlovákiai Gazdasági Egyesület nagysikerű gazdatanfolyamai Rappon és Füleken LOSONC. — A Losoncon székelő Közép­­szloválkiai Gazdasági Egyesület, amelynek elnö­ke <dr. Szilassy Béla szenátor, már befejezte a rappi és füleki kéthetes mezőgazdasági tanfolya­mokat, mig Kőváron és Nagycsalomján az elő­adások még folyamatban vannak. A szakelőadá­sokat Fodor Jenő, Fodor István, Balog István, Schlelciher Gyüla okleveles gazda (Losonc) , Kon­dor György kiscsalomjal földbirtokos, Jámbor Vilmos gazdatiszt és Beinrohr Dezső egyesületi titkár tartották. Kisegítő szakelőadásokat tartot­tak dr. Széchenyi László losonci állatorvos, aki a rappi tanfolyamon az állattenyésztést is tani-' tóttá, továbbá Schönberg József fülek! állator­vos. A tanfolyamokat a rendező községek és azok környékének gazdái látogatták és mintegy 200 gazda tett vizsgát A rappi és füleki tanfolyam vizsgál szép si­kerrel zárultak. A rappi tanfolyam vizsgálóbiz­tosa maga dr. Szilassy Béla szenátor elnök volt,­­aki a vizsga befejezése után további tanulásra buzdította a hallgatókat, mert ez a mezőgazda­ság fejlesztésének elengedhetetlen alapfeltétele. A hallgatók nevében Lukács János rappi és Bika Ferenc terbelédi hallgatók mondottak köszöne­tét. A füleki záróvizsgán nagy számban jelentek meg a helybeli és vidéki gazdák, valamint ér­deklődők és igy a vizsgák ünnepélyes külsősé­gek között folytak 'le. A tanfolyam jelentőségét Molnár Imre füleld kisgazda vádolta és köszöne­tét fejezte ki az egyesületnek, valamint a tan­folyam munkáját támogató járási közművelődési testületnek és a SzKIE-nek. A füleld vizsgáló­­biztos Fodor Jenő volt. Végül Fodor Jenő és Beinrohr ti'tkár' inondottak beszédet. Fodor vala­mennyi magyar kisgazda összefogásának jelen­tőségét emelte ki, amely a már működő nyolc gazdasági egyesület szövetségében fog megvaló­sulni. Már^ffnék’'aZ'"ÖSzeft>gásnak csupán- egyik láncszeme a Középszlovákiai Gazdasági Egyesü­let, amely előbb válsággal küzdött, de most új­raéledt. Keveset változtak Uj gyufagyár létesítésének a nagykereskedelmi indexszámok engedélyezését kérik Kárpátalján PRÁGA. — A nagykereskedelem árainak szín­vonala januárban keveset változott. A statiszti­kai hivatal kimutatása szerint február 1-én (1914 júliusa egyenlő 100) a nagykereskedelmi index­szám 733-mal az előző hónapi eredménnyel egyenlő. A múlt esztendő januárjában 745-re emelkedett az indexszám az előzőhavi 737-ről. Az élelmiszerek, élvezeti és takarmánycikkek összindexszáma is kisebb arányban növekedett, mert az előző havi 700-ról (691) 701-re növeke­dett csupán (696). A takarmánycikkek árnivója, amely a múlt esztendőben 20 százalékkal emel­kedett. 426-tal változatlan (340). Az élelmisze­rek és élvezeti cikkek indexszáma az utóbbi hó­napban 716-ról (713) 717-re (717) emelkedett. Az ipari anyagok és gyártmányok indexe, amely a múlt esztendőben 787-ről jelentősen 798-ra emelkedett, ez évben 769-ről február 1-én 768-ra csökkenti BEREGSZÁSZ. — (Tudósítónk jelentése.) A kárpátaljai nemzetgazdasági testület beadvány­nyal fordult a pénzügy- és kereskedelemügyi mi­niszterhez és egy Kárpátalján felállítandó uj gyufagyár létesítésének engedélyezését kérték. A gyufagyár engedélyezését a munkanélküliség csökkentése céljából kérik a folyamodók. Kár­pátalján ugyanis nincsen elég fafeldolgozó üzem és igy a lakosság nem tud elegendő munkához jutni. Egy gyufagyár igen sok embert foglalkoz­tat és ezért fölötte kívánatos ilyennemü üzem létesítése. A gyufaipar képviselői azonban a leghatározot­tabban tiltakoznak a terv megvalósítása ellen és arra hivatkoznak, hogy Kárpátalja egyetlen gyufagyára, a beregszentmiklósi is csak lecsök­kenteti üzemmel dolgozik, úgyhogy teljesen felesleges egy újabb gyufagyár létesítése, mert a jelenlegi szükségletet a meglévő gyufa­gyárak teljesen fedezik. (—) Emelkednek a tuzifaárak Keletsriovákiában. A tüzifaaárak Keletszlovákiában főként Zemplénben az utóbbi Időben tetemesen emelkedtek. Egy kocsira­komány fa, amely még a múlt esztendőben 40 koroná­ba került, az idén 80 koronába kerül, sőt nagyobb kocsirakományok 110—120 korona alatt nem kap­hatók. (—) Az alsőkubin! Arval Bank mérlege. Az alsó­­kubinl Banka Orava március 13-ára hívta egybe 18-ik évi rendes közgyűlését A bank 300.000 koronás alap­tőke mellett az elmúlt esztendőről mindössze 19.237 koronás tiszta nyereséget mutat ki, de még ebből az összegből is 3171 korona esik nyereségáthozatalra. A bank betétkönyveken és folyószámlákon 2.38 millió korona idegen pénzt kezel. (—) Az ungvári város! képviselőtestület költség­vetése. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: Az ung­vári városi képviselőtestület február 17-én, csütörtök közgyűlést tart, amelyen 157 tárgysorozáti pont sze­repel, köztük az 1938. évi városi költségvetés is, amellyel alaposan elkésett a városi adminisztráció. A rendes költségvetés szükséglete 19,244.034 korona, fedezete pedig 16,253.107 korona. A rendkívül költség­­vetés szükséglete 42,940.890 korona, fedezete semmi. A költségvetés tárgyalása valószínűleg több napot vesz igénybe, (-—) Brazíliában tovább pusztítják a kávét. A rio ne janeirói kávéintézet jelentése szerint januárban 1.1 millió zsák kávét semmisítettek meg, úgyhogy a január 31-ig megsemmisített kávé mennyisége eléri az 57.83 millió zsákot. (—) Erősen emelkedtek, a román búzaárak. Buka­restből jelentik: A dunai hajózás megnyitása óta Ro­mániában a buzá és árpa ára igen erős emelkedést mutat,- mért lehetővé vált a kivitel. Újabb áresés csak tengereiben mutatkozott, qiert á tengeri kivitele még mindig tilos. A téngeriárak vagononkint 4000 lejjel estek. .A legutóbbi romániai árjegyzések:, búza 78 kg­­os 54.000 lej, árpa 67 kg-os 42.500—43.000 lej, ten­geri 10.000 kg-os vagononkint 38.000 lej. (tó) Szlovákiai csődök. A nyitrai kerületi bíróság Guttmann József qagysurányl vendéglős vagyonára a K 5/38—1 és Fleischer Béla nyitrai ruhakereskedő vagyonára K 4/38—2. szám alatt csődeljárást indított A hitelezők követeléseinek bejelentését az első esetben március 15-ig. a másodikban március 11-ig kell esz­közölni,' (—) Megszüntetett kényszeregyességi eljárá­sok* A beregszászi kerületi bíróság Engtl Adél ilosvái kereskedőnő és’Slávia. Halpert I. és Tár­sa nagyszőllősi cég kényszeregyességi eljárását beszüntette. A magyar külkereskedelmi mérleg januórban15.8 millió pengével aktív BUDAPEST. — A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint január hónapban a behozatal értékei 27.6 millió pengő volt (1937 januárjában 28.0 millió)* a kivitel értéke pedig 43.4 (45.8) millió pengő, az é havi külkereskedelmi mérleg tehát 15.8 (17.8) millió pengő kivitel többlettel zárult. Az 1938. év január hónapjában a behozatalban az előző év ugyanezen hónapjához képest nagy mérték­ben emelkedett a tűzifa, a nyers épület- és szerfa: a nyers fémek, a gépek és készülékek és a vasérc for­galma, viszont nagyobb csökkenést mutat a nyers bŐrv a bárdolt és fűrészelt fa és a papiros és papirosárul? behozatala. A kiviteli cikkek közül nagy mértékben emelkedett a förgalom a friss húsból Németországba (31.770 mázsa), toliból a Németországba (2579 mázsa), szar­vasmarhából az Olaszországba (3959 darab) és Né­metországba (2835 darab) irányuló kivitel folytán. A nehézipar különösen sinautókból és vasfélgyárt­mányokból növelte kivitelét Nagyobb csökkenést mu­tat a búza az olaszországi, a svájci és az ausztriai, a lóhere- és lucernaraag a németországi, a rozs a3 ausztriai kivitel visszaesése miatt Hantos László nyitotta meg a lévai közgazdasági előadás­sorozatot LÉVA. — A lévai járási magyar közművelődési testület a szlovákiai magyarság közgazdasági problé­máinak a legszélesebb körökben való tudatosítása cél­jából elhatározta, hogy szakembereket hiv meg, akik hét estére tervezett műsor keretében ismertetik a leg­fontosabb közgazdasági kérdéseket A bevezető előadást most tartotta meg Hantos László ismertnevü kitűnő közgazdászunk, aki gazda­sági helyzetünket és kisebbségi gazdasági politikánk feladatait Ismertette. A ciklust Schubert Tódor elnök nyitotta meg és üdvözölte az előadót Hantos László bevezetőjében megállapította, hogy Léva az első szlovákiai magyar város, amely megér­tette az idők szavát amidőn a gazdasági művelődés ügyét fölkarolta. A gazdasági műveltség, a gazdaság?, gondolkodás kisebbségi életünkben uj lehetőségeket nyit meg. Gazdaságilag gondolkozni Szlovákia ma­gyarjai közt igen kevesen tudnak. Ez ugyan nem a magyar kisebbség hibája, mert olyan nemzet tagjai vagyunk, amelyből sajnos mindig hiányzott a gazda­sági megfontoltság és a gazdasági lélek. A magyar nemzet egy évezreden át politizáló nemzet, jó köz­­igazgatási nemzet volt, de a gazdasági kérdésekre nem helyezett elég súlyt Az előadó ezután foglal­kozott a múlt századbeli magyar gazdasági fejlődés történetével. Szerinte a magyarság részére csupán a mezőgazdálkodás jelentett önálló magyar gazdasági tevékenységet, de ez a mezőgazdálkodás sem rendel­kezett fejlett, érdekképviseleti szervekkel, tőkeerős intézményekkel, amelyek védelmébe vehették volna gazdasági életünket Ennek nyomai különösen a szlo­vákiai magyarságon ütköztek ki. A múlt századvégi magyar szabadelvi kapitalizmus szellemével foglalkoz­va Hantos László rámutatott azokra a hatásokra, amelyek ebből a kisebbségi magyarság életére hárultak. Hantos László tájegységek szerint ismertette Szlo­vákia magyarságának gazdasági helyzetét a szövet­kezeti mozgalmat majd megállapította, hogy a gazda­sági élet realitásának jelentőségét, a tények erejét nem szabad lebecsülni. A gazdasági műveltség emeli a nemzeti öntudatot és szolidaritást A gazdasági szellem nem térhet le a nemzeti lelkiismeret és erkölcs útjáról, az egyesek vállalkozása soha sem magánügy, hanem a nemzeti közösség sorsára kiható tény, amelynek fegyelmezése nemzeti feladat Hantos Lászlót a nagyszámú hallgatóság értékes előadásáért lelkes tapsokkal jutalmazta, A kárpátaljai kereskedők és iparosok emlékiratot nyújtottak át a kereskedelemügyi miniszternek UNGVAR. — (Kárpátaljai szerkesztőségünk­től.) A kárpátaljai ipartársulatok szövetségének elnöksége Prágában járt és memorandumot nyúj­tott át Mlcoch kereskedelemügyi miniszternek, A memorandumban olcsó hitelt, az üzletek vasárnapi nyitvatartásának további engedélyezését, a mamutszövetkezetek adó- és egyéb kedvezményeinek korlátozását, önálló kárpátaljai ipartanács létesítését, a prá­gai országos ipartanács kárpátaljai tagjai létszá­mának szaporítását, az ungvári állami iparfejlesz­tő kirendeltségnek a turócszentmártoni iparfej­lesztő hivataltól való függetlenitését és műkő- ‘ dési kereteinek kibővítését követeli a szövetség. A memorandumban továbbá azt is követelik, hogy az állami szállításoknál a kárpátaljai ipa- - ros- és kereskedőtársadalom hathatósabb támo­gatásban részesüljön. A miniszter válaszában mindent megígért, de főként megnyugtatta a küldöttséget a vasár­napi záróra ügyében, kijelentvén, hogy a kérdés nem időszerű, mert • minden marad úgy, ahogy .volt. 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom