Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-17 / 39. (4482.) szám

1938 február 17, csütörtök. ^^cai-MacAsaiihi RliAP Li-L ■■Jgj-IIBIL! ■UWgM’Jlr Olaszország tiltakozik az antiszemitizmus vádja ellen- - Oe nem tartja kívánatosnak a zsidók beszivárgását - - Hogyan gondolja megoldhatónak a zsidó problémát Mussolini? RÓMA. — Hivatalosan jelentik: A leg­utóbbi olasz sajtópolémiák nyomán bizo­nyos külföldi körök azt állították, hogy a fasiszta kormány antiszemita politikát kö­vet. Illetékes római körökben hangsúlyoz­zák, hogy ez a nézet teljesen alaptalan. A tévedést az okozta, hogy a világ antifasisz­ta mozgalma sokhelyütt zsidó elemektől függ s ezért az olasz lapok támadásait az antifasiszták ellen, zsidóellenes támadások­nak minősítették. Illetékes római körök vé­leménye szerint a zsidók világproblémáját egyetlen módon lehet megoldani, még pe­dig úgy, hogy valahol a világon, de sem­miesetre Palesztinában, zsidóállamat létesí­tenek s ez a szabályos állam normális dip­lomáciai utón konzuli hivatalai révén min­denütt megvédhetné a világon szétszórt zsidó lakosságot és képviselhetné érdekei­ket. Az a körülmény, hogy Olaszország­ban is zsidók élnek, nem jelenti, hogy a zsidó probléma Olaszországban is aktuális. Mig más országokban több millió zsidó él, Olaszország 44 millió lakosa közül mind­össze 50.000 a zsidó. A fasiszta kormány soha nem gondolt arra, hogy politikai, gaz­dasági vagy erkölcsi rendszabályokat foga­natosítson a zsidók ellen s csak akkor bün­tette meg a zsidókat, ha a fasizmus ellen lá­zadtak föl. Az a törvény, amely Olaszor­szágban szabályozza a zsidók vallási életét, kitünően bevált és változatlan marad. A fa­siszta kormány mindazonáltal ellenőrizni akarja azoknak a zsidóknak tevékenységét, akik a közelmúltban szivárogtak be Olasz­országba, mert nem tartja kívánatosnak, hogy a zsidóság befolyása az olasz népben túlhaladja azokat a méreteket, amelyeket a zsidóság egyéni érdemei és számbeli ará­nyai biztosítanak. Tatarescu Románia rési külpolitikai vonalán akar haladni Barátságot hirdet mindenki felé BUKAREST. — Tatarescu állammmiszter, az uj román kormány ideiglenes külügyminisztere szerdán fogadta az újságírókat és előttük hosz­­szabb nyilatkozatot tett Románia külpolitikájá­ról. — A nemzeti egység kormányának legfőbb feladata az, — mondotta, — hogy megszüntesse az ország belső életének feszültségét és megvaló­sítsa az alkotmányrefonnot. Külpolitikai téren a kormány folytatja a hagyományos román po­litikát, amelyet Románia nemzeti egységének kö­vetelményei tesznek szükségessé. Ez a változat­lan politika, amelynek állandóságát és folytonos­ságát a király biztosítja, arra törekszik, hogy fenntartsa a békét és biztosítsa az ország örök­ké érintetlen határait. Ez a politika nem ismer sem habozást, sem eltérést, és távol esik a bel­politika minden befolyásától és hullámzásától. Ennek a politikának aiapdvei a következők: a szerződések és szövetségek tiszteletben tartása és barátságos viszony teremtése kivétel nélkül min­den állammal. Mindezek alapján a kormány igyekszik megszilárdítani és elmélyíteni a fenn­álló szövetségeket és barátságokat, igyekszik továbbá kifejleszteni a normális viszonyt min­den államhoz, elsősorban a szomszéd államok­hoz. Kisantant és Balkán-szövetség — Külpolitikánk változatlan törekvése marad a kisantanthoz és a Balkán-szövetséghez való viszonyunk megszilárdítása és megerősítése. Ez a két szervezet, amely összekapcsolja Romániát egvfe’ől Csehszlovákiával és Jugoszláviával, más­felől Törökországgal, Görögországgal és Jugo­szláviával, a maga állandóan növekedő összetar­tó erejénél és politikai, gazdasági s kulturális téren egyaránt érvényesülő hatásánál fogva a kö­zép- és délkeleteurópai béke fentartásának, vala­mint az e szövetségekben résztvevő nemzetek jo­gos igényei megvalósításának hatalmas biztosí­téka. — Lengyelországgal való szövetségünk, amely a biztonsági szerződésen, valamint a kulturá­lis és gazdasági megállapodásokon alapul, Európa megszilárdításának jelentős tényezője. Ezt a szö­vetséget a béke legfőbb érdekében továbbra is el kell mélyítenünk. — Regionális szövetségi rendszerünk hatalmas támasztéka a Franciaországgal való barátságunk. A Romániát Franciaországgal összefűző elszakít­hatatlan kapcsolatok alapja egyrészt az eszmék és törekvések azonossága, másrészt az a tény, hogy Franciaország azokban a történelmi pillana­tokban, amelyek nemzeti egyesülésünk fokozatos megvalósulását jelentik, mindig mellettünk állt és most Is teljes erővel felkarolja összes közös érdekeinket. A Franciaország iránti barátság Ro­mánia külpolitikájának mindig egyik megingat­hatatlan alapelve marad. Nyilatkozata végén a külügyminiszter kijelen­tette. hogy Romániának mindenkor lényeges tö­rekvése marad az angol—román kapcsolatok ki­építése, jó szomszédi viszonyra törekszik a szov­jetunióval s hasonlóképpen Német, és Olaszországgal is reméli a baráti kap-LONDON. —• Az Evening Standard diplomáciai levelezője úgy értesül, hogy Románia politikai helyzete ismét válságos­ra fordult. Cristea Miron miniszterelnök kedden már jóformán lemondott és csak BUDAPEST. — (Szerkeszt öségünik tele fon je­lentése.) Az „Esti Ujság“ mumkatársa fölkereste Kánya Kálmán külügyminisztert s megkérte őt, hogy miniszterségének ötéves fordulója alkalmá­ból adjon neki nyilatkozatot. A külügyminiszter készséggel tett eleget a hirlapdiró kívánságának s a lap mai számában közli munkatársának be­szélgetését a jubiláló külügyminiszterrel. Kánya Kálmán nyilatkozata elején vissza­pillantást nyújt mozgalmas és színes diplomá­ciai pályájának kiemelkedő mozzanataira s en­nek kapcsán azt a megállapítást teszi, hogy a világháborút voltaképpen Oroszország idézte fel. Magyarország külpolitikájáról szólva a jubi­láló külügyminiszter kijelentette, hogy a Ma­gyarországgal szemben álló államok állandóan támadó politikát folytattak, ami Magyarországot erőteljes védelemre, tehát defenzív politikára késztette. — Ebben a tekintetben a helyzet most jelen­tősen javult, — folytatta nyilatkozatát Kánya. — Ezzel szemben azért maradt helyén, mert nem akarta meg­nehezíteni a király tervezett londoni láto­gatását. Károly király Bukarestben és né­hány fontosabb helyőrségi városban össz­pontosítja a haderőt és olyan megoldást ke­egy ideig passzív békepolití'kát csináltunk, most már aktív békepolitikát folytathatunk. Arra törekszünk, hogy Magyarország biztonsá­gát, a mások részéről egészen más értelemben olyan gyakran emlegetett „securité“-t, szilárd, alapokra helyezzük. Két évtized óta Európa kri­tikus időket él és a helyzet még mindig nincsen kikristályosodva. Senki sem tudja, hogy lehetséges lesz-e az eu­rópai együttműködést biztosítani, vagy — mint 1914 előtt — ismét két hatalmi csoport alakul ki Európában. Még nem látni a nyugalmi helyzethez való kö­zeledést. A törekvés és a jószándék azonban megvan. A nemzetek nem kívánnak háborút. Ta­lán ennek alapján remélhetőleg sikerül olyan megoldást találni, amely az európai államok együttműködését legalább bizonyos fokig lehető­vé teszi. Magyarország külpolitikája az eddigi vonalon halad konzekvensen tovább, annál is inkább, mert bizonyos eredményeket már is elértünk. Ma már az érdeklődés Magyarország iránt oly államok részéről is megnyilvánul, amelyek a Ha nincs ió anyagcseréje és az Igmándit használja, életkorát prolongálja. Magyarország külpolitikája az eddigi utón halad tovább A jubiláló magyar külügyminiszter nyilatkozata 1 " .............................................—II HM 3 Dr. SCHUSCHNIGG, osztrák kancellár " rés, amely szilárd alapokra fektethetné a kormányt anélkül, hogy vissza kellene tér­ni az alkotmányhoz. Külföldi újságírókat is őrizetbe vettek BUKAREST. — Hotinianu ezredes, ka­tonai főügyész, a cenzúrahivatal főnöke el­járást indított mindazok ellen az újságírók ellen, akik „rémhírterjesztéssel vétettek az alarmtörvény ellen.“ Az eljárás során meg­állapították néhány külföldi nagy lap bu­karesti tudósítójának vétkességét és közü­lük ötöt azonnal' őrizetbe vettek. Nevüket egyelőre nem közlik. A nyomozás tovább folyik. A legfelső semmitőszék érdekes döntése A bukaresti legfelső semmitőszék kedden helyt adott Maniu, Michalache, Popovici és Joan Pilát azon kérésének, hogy jogsze­rinti szenátoroknak ismertessenek el. A semmitőszék most már másodízben döntött úgy, hogy az 1937 végén megválasztott parlament szabályszerű országgyűlésnek te­kintendő. Az említett négy képviselőt ugyanis decemberben választották meg ti­zedszer képviselővé és ezzel megszerezték a jogszerinti szenátorság törvényes alapját. Visszavonták a Goga-féle határátlépési tiltalmat NAGYBOCSKÓ. —- Nemrég beszámoltunk arról, hogy a román hatóságok a zsidóktól meg­vonták a kisha tárforgalomban érvényes határ­átlépési kedvezményt. Ez a zsidókat sújtó határ­­zár január 31-én lépett életbe. A Goga-kormány bukásával ezt a rendelkezést visszavontáík és február 14-től a zsidók újra élvezhetik a kisha­­tárátkelés kedvezményeit. múltban nem akartak rólunk tudomást venni. Semmi okunk sincsen arra, hogy politikánkon változtassunk. Azok maradunk, akik voltunk: hűek a barátokhoz, megértők a jóindulatnak iránt és kitartóan várakozók a megneimértéssel szemben. Tizennégyutasával együtt eltűnt egy olasz repülőgép RÓMA. — Az „Álla Vittoria" repülőgép, amelynek tegnap este kellett volna Ostiába meg­érkeznie, eltűnt. Hivatalos jelentés szerint az el­tűnt repülőgép felkutatására minden intézkedés megtörtént, de eddig eredménytelenül. A jelek szerint a repülőgép, amely tegnap délben indult el fedélzetén négy főnyi legénységgel és tíz utas­sal, a Földközi tenger nyugati részén heves vi­harba került s elpusztult. A gép elindulása után egy órával még leadta a szokásos helyzetjelen­tést s azóta semmi hir sincs róla. Útnak indulnak a Tajmir repülő­gépei a Papanin-expedició megmentésére MOSZKVA, — A Tajmir jégtörőről érkező rádiójelentés szerint az utolsó tíz órában a jég­törő további tíz kilométerrel törte előre magát a jéghegyek között a Papanin-expedició tábora felé. Sikerült fölfedezniük egy nagyobb jégtáblát, amely alkalmas a Tajmir repülőgépének fölszál­lására. A rádiójelentés szerint a repülőgépeket már ki is rakták a jégtáblára és a starthoz min­den előkészület megtörtént. A legutolsó jelentés szerint a Tajmir az északi szélesség 71.1 és a nyugati hosszúság 18,50 fokán van. A jégtábla viszont, ahol a Papanin-expedició tartózkodik, az északi szélesség 71.13 és a nyugati hosszúság 20.5 fokán van. Szerencsés körülmények között még ma vagy holnap számítani lehet a Papanin­­expedició megmentésével. Még mindig zavaros a román helyzet Cristeat csak a király londoni utalása tartja vissza a le­mondástól > Erélyes rendszabályok „a rémhirterjesztők'* ellen csőlátók megszilárdítását. Románia változatlanul részt vesz a népszövetség munkájában és mint a miultiban, úgy a jövőben is I távoltartja magát minden eszmei megkülönbözte­­| téstől, amely ellenséges táborokra akarja osztani S a nemzeteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom