Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-13 / 36. (4479.) szám

12 •PKísaMAfii^miarö 1938 február 13, vasáru a Szm nÁzKöufá'Kuh ..i i 1 w |l[ 111 ÍRIRA, wn ■WIBlf „ Adjátok meg a magyarságnak, ami a magyarságé, és az Istennek azt, ami az Istené'' A SzMKE és a SacKIE viszonya KOMÁROM, — Igen érdekes vezércikk je­lent meg a napokban a Szűz Mária Virágoskert­je című katolikus hitbuzgalmai folyóiratban, Biró Lucián bencés tanár tollából. A cikk a szlová­kiai magyar kulturegyesületek tagjait s vezetőit igen érdekli, mert a .két nagy kulturegyesődét cgymásközötti viszonyát taglalja s közös utat keres a nemzeti irányú 8 a vallásos kulluregye­­svletek számára, ,,Két olyan fontos külturszervezet ez. A Szlo­­vemszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület és a Szlo­­venszkói Magyar Kultur Egyesület, — mondja többek között a cikk, hogy aki akármelyiknek szemszögéből a másikat fölöslegesnek vagy egyenesen károsnak mondja, vét a maga egye­sülete ellen. Aki például azt mondja a SzKIE- rőí, hogy ez annyira kihangsúlyozza a vallási szempontot, hogy a nemzetit lerontja, az hamis kártyával akar nyerni. De az is igaztalan, aki gat vallja, hogy a SzMKE alapszabályszerűen a vallását elhanyagolható szempontnak tartja: ?ez ugyanis nem igaz. A SzMKE olyan vonat, amelyben katolikus, református és evangélikus együtt utazhatok az egyik főcél, a magyar kul­turális boldogulás felé, a SzKIE szintén vonat, de ebben csak katolikusok utaznak, ám az út­irány itt is a magyar kulturális boldogulás. Az anyagéivá ateizmus elleni harcban a két kultur­­szerv fegyvertárs lehet, egymás ellen pedig nincsen okuk küzdeni, még pedig azért, mert egyrészt a SzMKE-ben sok katolikus is van, másrészt az ott beszervezett reformátusok és evangélikusok nem mint ilyenek, hanem . mint magyarok működnek és alapszabályuk egyik pontja sem jogosítja fel őket arra, hogy a kato­likus hit és erkölcsi elvek, vagy egyházszerveze­ti tekintélyek ellen harcoljanak. Ha például az egyik a vallási alapot hang­súlyozza ki és a nemzetit másodrangunak tartja, rossz hírét költi Önmagának és hitének, aki pe­dig a nemzeti, faji értéket vallási elv nél­kül akarja védeni, az homokra épit. Példánkat nem ok nélkül a vallási és nemzeti szempontok egymás mellé való helyezéséből vettük, mert eddig azt tapasztaltuk, hogy valahányszor e két mozgalom dicséretre méltó munkásai va­lamilyen más ok miatt vitába bocsátkoztak egymás között, a másik jellegét mindig ebből a szempontból vették bírálat alá. Am a két kulturszerv jellegét csak ebből a szempontból megvilágítani nem is igazságos. Az ugyanis csak látszólagos, hegy a SzKIE mindig a katolikumnak minden más világnézettől külön­böző elveiből indul ki és viszont az sem igaz, hogy a SzMKE minden kulturkérdést csak nem­zeti szempontból néz. Ebben az évben ünnepli a magyar katolicizmus Szent István nagy jubi­leumát. Valaki ezt kérdezte: mi volt benne na­gyobb, a magyar-e, a katolikus-e? Erre a kér-' désre nem is lehet felelni, mert ez rossz kérdés. Ezt se kérdezzük, ki nagyobb, Rákóczi-e, vagy Pázmány Péter? Rákóczi mint magyar harcolt, de a mai kato­likusok mintaképe lehetne, Pázmány mint ka­tolikus küzdött, de fajszeretetet mindenki ta­nulhatna tőle. Am igy vagyunk nagyon sok más emberrel is, igy a SzMKE és a SzKIE munkásaival is. Nem helyes az, hogy igy megyünk neki egymásnak: mondd, mi vagy te előbb, mi vagy te inkább: magyar-e. vagy katolikus-e? Mondd csak, a te­mető földje, ahol atyáid hamvai nyugosznak s ahová te egykor megpihenni térsz: katolikus, vagy magyar föld? Hasonló fogasnak látszó kér­dést adtak fel egykoron a farizeusok Krisztus­nak: Mondd csak. kell-e adót fizetni a császár­nak? S mit felelt Jézus? Adjátok meg a császár­nak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. Mi is ezt mondjuk: adjátok meg a magyarság­nak, ami a magyarságé s Istennek, ami Istené. A katolikum nem jöhet ellenkezésbe a helyesen felfogott nemzeti jelleggel, viszont a nemzeti, faji mi voltunk sem jöhet köllizióba a katolikummall. Csak az a nép erős, amelynek erős hite, tiszta erkölcse van, A SzMKE tehát ilyen szemszög­ből ítélje meg a SzKIE-t, s akkor a kis, apró, helyi tökéletlenségek nem rontják közöttük a békét. A SzKIE, mert szempontjai egészen ma­gasak, természetfelettiek, katolikusak, legyen nagylelkű és kis. lényegtelen dolgokon ne akad­jon fenn. Ott, ahol a SzMKE már működik, mégpedig eredményesen, ne akarjon mindenáron .szervezkedni. Nagy kincs a béke s veze'G elv a szeretet. Ezt megméretni sohasem szabad. Mert vagy katolikus az a hely s akkor a SzMKE címlete alatt a tagok éppen olyan katolikus programot valósíthatnak meg, mintha SzKIE- beliek volnának, vagy pedig vegyes, akkor pe­dig ne váljon ketté a magyarság, hanem marad­jon együtt!! Ez utóbbi alól csak az alkothat ki­vételt, ha a község elég nagy ahhoz, hogy két külturszervezet is tud benne működni, különö­sen, ha a vezetők jónak látják a nemes verseny felkeltését. Nemes verseny! Ezt sohase feledjük és külö­nösen a „nemes" szóról ne feledkezzünk el. Nyilatkozzanak önmagukról szabatosan. Nem teszi helyesen a SzMKE, ha magáról azt vallja, hogy nála a magyarság a fő s a vallás nem szá­mit. Mert az ilyen fogalmazás félreértésekre ad­hat alkalmat. „Nálunk a vallás mellékes" és eh­hez hasonló nem szabatos kijelentések azt a lát­szatot keltik, mintha a SzMKE-nek a teljes ke­resztény hit s erkölts közömbös lenne. A SzMKE csak annyit mondhat, hogy tagjait nem a vallási hovatartozás, hanem a magyarság szerint válo­(*) Sereghy színtársulata Rimaszombatban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A tkéletszilová­­kiad magyar színtérsuilat teli szezonja Ká > -átal- j ján befejezéséhez közeledik s most folynak a tárgyalások azirányban, hogy az idény legköze­lebbi állomáshelyét ikiíjdöljék. A kassai színház lenne szerintünk a Se.reghy-társulat részére a ■legbiztosabb s egyben a Jegjogosuiltabb — téli fe­dezék, hogy Kassa azonban kaput nyit-e a ma­gyar aztótársuilait előtt, e.z csak a napokban dől d a kassai városházán. Ha ez az utolsó menedék sem állhat Sereghy ék rendelkezésére, nem ma­rad hátra más választás, minit Gömörben felüt­ni a sátorfákat annak eiervére, hogy Rimaszom­bat csak élig egiy félesztendeje részesült har­mincnapos sziniidényben, amelyet ugyan déggé nem dicsérhető áldozatkészséggel, mondhatni anyagi erőin feliül támogatott végig*, hogy azon­ban az adózási és társadalmi szempontból egy­aránt költséges farsang végeztével képes lesz-e a szeptemberihez hasonló erkölcsi és anyagi plusszal záródott újabb szinds2ezonit végigtámo­gatni, ez oly kérdés, amelyre teljes bizonyos­sággal csak a kísérlet befejeztével lehet válaszol­ni. Mindenesetre a rimaszombati magyar közön­ség már nemi egyszer adta tanujelét műsoron kí­vüli áldozatkészségének s ezúttal sincs kizárva, hogy a szeptembert sikereket a márciusi idény még meg is fogja tetézni és a társulat optimizmu­sa igazolódik. Sereghy direktor utomarsaiilja, Du­­dinszky Pál színházi titkár csütörtökön megér­kezett Rimaszombatba és hétfőn megkezdi a feb­ruár 22-én kezdődő és öt hétre tervezett rima­szombati idény szervezési munkálatait. A tervék szerint Seribe: Egy pohár víz cimü színmű vé­vel nyílnék meg a rimaszombati idény és az egész öt hetet csupa újdonság-premier töltené ki, úgyhogy a társulat Fülek és esetleg Feled közönsége részére is rendezne a tavalyihoz ha­sonló kiiíönelőadásokat, főképpen azokon a na­pokon, amelyek előzetes terminusfog.lalás követ­keztében más rimaszombati rendezések céljaira már igénybe vannak véve. A színházi heílyárak maradnak a tavalyiak, szelvénybérlet ezúttal is 15 előadásra kapható a titkárnál. (*) Az ungvári Katolikus Legényegylet szinigárdája február 17-én, csütörtök este fél 9 órai kezdettel szinrehozza Harmath Imre „Vadvirág” cimü zenés vigjátékát. Az előadás iránt városszerte és a vidéken nagy érdeklődés nyilvánul meg. A szinigárda fő­erősségei közt ott találjuk Papp Manci Mil­­lerné, Biener Juciit, Korn Ali, Kacsurek Papi neveit, aki már többször bebizonyították, hegy megállják helyüket a színpadon. (*) A „Szivárvány" című szlovákiai magyar gyermeklap Amerikában. Dr. Borka Géza és Manga János szerkesztésében megjelenő „Szivár­vány" egyre növekvő népszerűségét dicséri egy Amerikából, Llruguay államból a szerkesztőség­hez érkezett levelezőlap, amelyen egy ottani ma­gyar fiúcska rendelte meg a lapot. A folyóirat februári száma változatos tartalmával sok örö­met tartogat kis olvasói számára. Dr. Kenessey Kálmán, az ógyallai meteorológiai állomás ve­zetője, beszél az északi fényről, egy ötödikosztá­­lyu olvasó kedves versét közli a lap, Manga Já­nos a farsangi népszokások történetét ismerteti és ezenkívül sok érdekes kép, mese, hir és ke­resztrejtvény tarkítja a nívós gyermeklapot. Évi előfizetési dija 6 korona. Megrendelhető a kiadó­­- hivatalnál, Komárom, Gimnázium. gatja meg. Az a SzKIE-tag is rossz stiliszta, aki akár il­letékesen, akár illetéktelenül, de mégis hallha­tóan azt hirdeti magáról, hogy ő közelebb érzi magát a francia katolikushoz, mint a magyar kálvinistához. Semmiféle elvet túlhajtani nem szabad. Mert megengedjük, hogy a francia em­ber, ha a katolicizmus magaslatán áll, test­vérévé fogad és őszintén javamat akarja, de a magyar kálvinista sem akarja a káromat ak­kor, ha hitének magas szempontjaira fel tud emelkedni." Eddig a cikk. A szlovákiai magyar kultúráiét szempontjából nagyon jó hatása van az ilyen tárgyilagos cikkeknek, mert lehetővé teszik, hogy a vélt félreértések, vagy a gyanított ellentétek az egyes szlovákiai kulturszervek között eltűnjenek, akár hitvé­delmi, akár nemzeti irányú kulturszervek is azok, hiszen céljuk mindenképpen egy: müveit, öntu­datos magyar embert, kivannak Szlovákiában s ezt a célt békés, krisztusi utón kívánják elérni. (*) Fedor Saljapin ötvenéves énekesi ju­bileuma alkalmából nagy ünnepi hangver­senyt rendez Bécsben és a bécsi állami ope­raházban is föllép. Arról is szó van. hogy a nagy orosz énekes a salzburgi vendégjáté­kok alkalmával föl fog lépni, (*) Némethy Ella olaszországi sikerei, A budapesti Operaház európai hirü művész­nőjének olaszországi vendégszerepléséről a legnagyobb elragadtatás hangján számol be az egész olasz sajtó. A legnagyobb olasz na­pilapok hasábos tudósításokban méltatják Némethy Ella páratlan színpadi alakítókész­ségét és szárnyaló hangját, amely különö­sen Wagner zenedrámáinak női főszerepei­ben lenyűgözte a közönséget. Római vendég­­szereplése az idény kimagasló eseménye volt. (*) Megjelent a Magyar Család februári száma. A csehszlovákiai magyar családok köz­kedvelt havi folyóiratának legújabb száma kü­lönösen gazdag tart alommal most jelent meg. Verseket a lap köré csoportosult költőgárda leg­jobbjai: Urr Ida, Vircsik Mária, ifj. Bolyky Já­nos, Csontos Vilmos, Kossányi József, Telkes Emil irtuk. Forgáchné Kriskó Márta finom írá­sa egy szegény ruszin kislány története s Mar Aj­kával minden olvasó együtt érez. Fenyves Márta két leánylélekről irt hangulatos, kedves novel­lát. Marék Antal, az orvos-író egy’ csonka fe-* születőről rajzolt meg lélekbemarkoló, mai képet. Tamás Mihály nemesvereéü novellája a kiváló iró minden finomságát elénktárja. A Magunk kö­zött megszokott rovatban a szerkesztő Farkas István az emlékezetes február 18-i ‘kisebbségi programmal foglalkozik, s rámutat a lefolyt év meddőségére. Roppant gazdag kulturkróniíka. lap- és könyvszemle egiés2itiik ki a februári szá­mot. A lap kottamelliékJeítel együtt évente csu­pán h irz koronába kerül. Egyes példányai Po­zsony Páll Miklós uj'ságpaivilii!ónjában is kapha­tók. Mutatványszámot bárkinek szívesen küld a kiadóhivatal: Ipolysági, Temető-ucca 12. (*) A kassai Katolikus Legényegylet szi­­nigárdája február 20-án, vasárnap este 8 órai kezdettel adja elő „A piros bugyelláris” cimü éneke snépszinmtivet, amelyet Schrnot­­zer Alajos rendez. A főszerepeket Kriszt Klári, K. Tóth Ilonka, Humcnyánszkv Mag­da, Csurilla Dezső. Marossy Lajos, Dorozs­­may András. Bujdosó Gyula, Antal Pál és Halász József játszák. — Ugyancsak feb­ruár 20-án délután 3 órai kezdettel mérsékelt helyárakkal ,,A cseregyerek” operett kerül Színre harmadszor az eredeti szereposztás­ban. Jegyek elővételben Rákóczi-körut 62., az egyesület gondnokánál. Az esti előadásra 3—8 koronáig, a délutáni előadásra 2—6 ko­ronáig. (*) Egy kiskirály élete. G'iilácsy Irén. a hatalmas történelmi regények írója-, mester© a történelmi miniatűrnek is. Legújabb írásában a legendás kis­királyt. Stibor vajdát állítja az olvasó elé, az üvegfest-mények klasszikus történelmi színeiben. „Egy kiskirály élete11 az „Uj Tdők“ legújabb szá­mában jelent meg. Elbeszélések, cikkek, időszerű közlemények, rajzok, képek egész eora, a kedvelt rovatok, az ötletes ceruza jegyzetek gazdagítják az „Uj Tdők“-et. Díjtalan mutatványszámot bárki­nek küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Awlrássy­­ufc 1Ő. Előfizetési dija negyedévre 40 korona, egyes szám 8.50 korona. Előfizetni lehet a Xovitas nál; Bratislava Pozsony, Dlliá 15. Pálffy Péter pozsonyi kiállítása Február 15-én este fél 8 órai kezdettel nyílik meg a pozsonyi Képzőművészeti Egyesület Kápta­­lan-Uiccai helyiségében Pálffy Péter festőművész kiállítása. A bevezető-szavakat Brogyányi Kál­mán mondja. Ez a kiállítás annyival fontosabb, mert Pálffy Péter személyében nálunk nem ismert és nem méltányolt festői tehetség uja-bb megnyil­vánulásával ismerkedünk meg. A széles külföld már régóta ismeri: állandó kiállítója a párisi Sá­lon des Independants, a bécsi Sezession és Künst­­lehhaus és a budapesti KÚT termeinek. — Pálffy a kubizmus felfogásából indult ki. de már régóta túljutott a kubizmus kezdeti adottságán és festői meglátásai teljesen egyéni magaslatokra emelték. Képei elsősorban gazdag szinkultorájukkal tűnnek ki, mostani kiállítását pedig a kompozíció egészén uj és egyéni felfogása jellemzi. A modern festészet lényegében analitikus. Meglátásait a kis felületek formáira vetíti. Pálffy legújabb képeiben érdekes áthidalási problémákat látunk. Nagyformátumú kompozíciókba teríti szét mondanivalóját és a. mo­dern művészet analitikus jellegét saját, egyéni I felfogásával szélesíti ki a kompozíció nagy, szioté­­tikusabb színképeibe. Képei eredményesen egye­sítik a belső epikai mondanivalót a formák nagy­szabású érzékeltetésével. — A kiállítás elé nagy érdeklődéssel tekint a pozsonyi közönség. Paul Eisner: Élő cseh nyelv (Orbis-hiadás) Az élő cseh nyelvről igen érdekes kis német könyvet irt Paul Eisner prágai német hirlapiró. A cseh nyelv régi, erősen fejlett kulturnyelv, amely ma teljes virágában áll. Az idegen csak nehezen tanulja meg a cseh nyelvet, amelynél a mássalhangzók torlódása gyakran áthidalhatatlan akadályokat jelent az idegenajku számára. Azon­felül nehéz megtanulni azt a lényegkülönbséget, amely a cseh irodalmi és társalgási nyelv közt fennáll. Ezért van az, hogy még a legnagyobb szorgalom esetén is sok hibát ejt az idegenajku ■ ember és amit olvas, nem úgy érti meg. mint azt - írója elgondolta. Ezen akart segíteni Paul Eisner, . amikor kis nyelvészeti könyvét összeállította és . a németeknek bemutatja az élő cseh nyelv kü­lönlegességeit. Ezt igen ügyes módszerrel teszi úgy, hogy az idegennek rengeteg munkát taka- L rit meg. Ha valaki részben már elsajátította a ’ cseh nyelvet és a legszükségesebb ismeretek fö- 1 lőtt rendelkezik, akkor Eisner könyve nyomán : hamar rájön arra, hogyan kell valójában, az ere­­• deti értelemnek megfelelően érteni, beszélni és ; tanulni csehül, mert Eisner könyve a cseh nyel­­, ven keresztül a cseh lélekbe hatol be. 6000 szót és szólásmódot tartalmaz Eisnernek az élő cseh nyelvről irt tanulmánya és ezeknek a szavaknak az értelme, a valódi jelentősége, szintézise és a használatukban megnyilvánuló fordulatok nyer­­• nek élő, azaz használatos értelmet. Amellett Eis- i ner mint nyelvész pillanatra sem száraz, hanem . majd minden esetben rámutat a cseh kulturtörté­­. nelemre és nemzeti pszichológiára. Az olvasó szinte szórakozva tanul igy' nyelvet, de egyben . rengeteg mást is tanulhat a könyvből, amely filo­­. lógiai és művészi munka egyaránt. Az Orbís­­; kiadó szép kiállításban jelentette meg a könyvet, , amelynek fűzött példánya 28, a kötött 35 korona. i (*) A rimaszombati Biaha-társulat miikedvelői ■ csütörtök est© zsúfolt ház előtt harmadszor isnié­­' telték meg Bónyi Adorján: Egy kis senki cimü ‘ vigjátékát, ezúttal a világháborúban elesett ri­maszombati hősök emlékmű alapja javára. Az . előadás, amely, ha lehet mondani, még az előző [ két kitűnő előadás sikerét is felülmúlta, mindvé­­r gig általános derültség közben, a lelkes közönség , nviltszini tapsaitól sűrűn megszakítva ment vég­­■ be és Makovits Jenő festőművészt, a Bla.ha-tálen­­lat nagyszerű rendezőjét ismét zajos tápsokkal jutalmazta a publikum. L (*) Az „August Förster-riporter", a georgswaldei világhírű zongoragyár kivá­lóan szerkesztett folyóiratának legújabb szá­­;> ma rendkívül érdekes cikkeket tartalmaz. < Bohnen, a világhírű énekes, Prihoda, az ugyancsak világhírű hegedűművész és más ^ zenei nagyságok cikkekkel kerestek föl a folyóiratot, amely a maga nemében hézag­pótló. Egyrészt igen érdekes tanulmányokat 5 tartalmaz a modern zongora gyártásáról, másrészt művészeti cikkei egyenesen szenzá­­t ciószámba mennek. Ismeretes, hogy a Förs­­j ter-gyár zongorái ma már a világ legkivá­lóbb gyártmányai közé tartoznak és már ezért is igen érdekes a folyóirat számtalan j cikke, amelvek a gyártás technikájával fog­lalkoznak. Vannak azonban olyan cikkek is, amelyeknek témája a zene és sport viszonya, továbbá a lelki egészség, amelvet a zené ré­­. \ én érhetünk el. az olimpiák zenei részének 1 ismertetése és analízise .és több hasonló. A Ktmik toiusQe&: 1 ALFA: UH kisasszony. (G:\A1 Franci.) t ÁTLÓN: Az esnapuri tigris, (L. dana.) i LUX: Meglincseltek! (8\h’ia Sldney.) METRÓRÓL; Neked sző! a zen©. (Sobncidor.) PALACE: Édes mostoha. (Pécsi Gizi.) TATRA: A hét gyöngy titka (8 Ouitry.) URANIA: Csönd az erdőben. Y IC APÓ: A Ulattaui dragouyosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom