Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-13 / 36. (4479.) szám

1938 február 13, vasárnap. Budamdi tévét körül európai értelemben vett kultúra van, ar mind a magánvállalkozás jóvoltából jött létre. Közpénzből csupán egy intézmény lé­tesült: a Balatonkenesén levő Székesfővá­rosi Üdülő, amely a maga nemében való­ban páratlan az egész Balaton mentén, öt­ven holdas parkban két nagyszerűen beren­dezett és minden kényelemmel ellátott szál­lodát épített itt Budapest fővárosa a maga alkalmazottainak, akik mellett azonban az idegenek is igen szívesen látott vendégek. A vasúti közlekedés sem kielégítő és — különösen a veszprémi oldalon — az utak sincsenek éppen a legjobb állapotban. Nin­csen balatoni körvasút, nincsen balatonkö­­rüli ut és nincsen megfelelő hajóközlekedés sem. Csupa olyan hiány, amelyen persze csak pénzzel lehetne segiteni. Pénz hiányá­ban felvetődött az a terv, hogy Balaton fej­lesztését egy idegen — svájci —■ pénzcso­portra kellene bízni, amely hosszabb időre szóló bérlet ellenében a Balatont minden tekintetben alkalmassá tenné a világ ide­genforgalmának érdeklődésére. A terv ki­tűnő és egészen bizonyos, hogy ha komo­lyan utánanéznének, megfelelő tőkét is ta­lálnának. A Balaton fejlesztése közgazda­­sági, még helyesebben: őrleti kérdés és M A R Y KRÉM ARCVIZ PÚDER SZAPPAN MEGSZÉPÍTI I E L T 0 nteyi I A SZEPLÖKET, MÁJFOUTCKAT RÁ N COKAT. P AT TA N Á S O K AT MITESSZEREKET Kanható minden szaküzieiben! mint ilyen teljesen alkalmatlan a bürokrá­cia lassú és sokszor kicsinyes nézőpontjai­nak a kielégítésére. A kormányzat évekkel ezelőtt maga is belátta ezt és a Balaton ügyeinek intézésével kormánybiztosi minő­ségben Körmendy-Ékcs Lajost, Veszprém megye akkori főispánját bízta meg, aki nagy lelkesedéssel fogott hozzá a probléma megoldásához. Sajnos, hogy Körmendv- Ékzs Lajos, amikor a főispáni székből tá­vozott, erről a megbízatásáról is lemondott. A Balaton fejlesztése egészen bizonyosan négy lépéssel haladt volna előre, ha ügyét teli hatalommal olyan férfiú kezére bízták volna, aki szervezőképességének már ed­­digeié is sok bizonyságát szolgáltatta. (t. j.) PRÁGA. — Hosszas huzavonák, cáfolgaiások, találgatások után kitűnt vé­gül, hogy a ma belpolitikai devizája mégis csak az. hogy a köztársaság fennállásának huszadik évében olyan kormánytöbbséget akarnak toborozni, amelyben valamennyi cseh­szlovák párt s azonkívül — mutatóba — a nemzetiségek közül a németek is kép­viselve volnának. A rövid üdülési szabadságáról visszatérő miniszterelnök az erre vonatkozó tárgyalá­sokat a péntek esti politikai miniszteri kon­­ferencián akarta megkezdeni, de akik a ju­biláns koalíciós többség tervét bizalmatla­nul vagy nem szivesen nézik, azoknak jól jött, hogy a péntek esti konferencián nem jelent meg az egyik jelentős koalíciós párt mi­nisztere, (halaszthatatlanul sürgős más állami agen­­dával mentette ki magát) s igy határozni nem lehetett s nem is kellett. Mert a helyzet az, hogy a miniszterelnök a szlovák néppárttal ismételten folytatott tárgyalások után nem bízik abban, hogy a Hlinka-párt az ünnepségek kedvéért, a ma­­nifesztáció kedvéért hajlandó volna a kor­mánytöbbségbe lépni. Ezenkívül a minisz­terelnök elgondolásai ellen volna, hogy he­lyét a fiatalabb Cernynek adja át s hogy ő maga a külügyi tárca élére vonuljon. A Hlinka-párt többségbevonását ezenkí­vül a szociáldemokrata párt egyrésze nem nézné jó szemmel. A másik oldalon — a szlovák néppárt ol­dalán — elég zavaros a helyzet. Igaz, hogy itt vannak a párt végrehajtó bizottságának kemény határozatai a kormánybalépés kér­désében, de nem szabad megfeledkeznünk dr. Tiso volt miniszter amerikai kőrútján adott interjúról sem. amelyben azt juttatta kifejezésre például, hogy arról .,a szeren­csétlen pittsburghi egyezményről" szinte kellemetlen dolog beszélni és Hl inka elnök és a párt főtitkára a közel­múltban oly prágai nyelvű nyilatkozato­kat adott nyugati államokbeli újságírók­nak, hogy azokat a prágai ortodox koalí­ciós sajtó is nagy élvezettel átvette. S éppen ebben látják sokan Prágában Hlinka politikai nagyságát, hogy most hirtelen jár­hatóvá tudta tenni a kormánytöbbségbe ve­zető utat. És gondoljunk arra, hogy iinnnepi, jubiláris koalícióról van szó és hogy a nagy ünnepeken, igy a Pribina nyitrai ünnepségen, a csernovai gyászéiul ékün­nepen Hodza és Hlinka egymás mellett mutatkozott a nép előtt. A cseh szociáldemokrata párt sem ellenzi a szlovák néppárt többségbevonását. Tak­tikai okokból. Egyre erősebben hallani, hogy 1939-ben nemzetgyűlést is választunk. Miért ne járatnák le tehát addig a szlovák néppártot teljesen. 1938-ban ünnepelünk. 1939 tavaszán választunk s a Hlinka-párt végleg el van intézve. A cseh nemzeti egyesülés többségbe való felvétele nem probléma. A párt teljesen megelégszik a legszerényebb kis tárcával is. Tegnap azt irtuk, hogy a postaügyivel. Vannak azonban más tervek is. A kormány kibővítéséről is beszélnek s ennek során két uj minisztérium létesülne, hogy az osztozkodás könnyebb legyen. Régi tervek újulnak fel. Külkereskedelmi minisztériumot és repü lásügyi minisztériumot akarnak szervezni-Ebben az esetben a külkereskedelmi mi­nisztériumi tárcát a cseh nemzeti egyesülés kapná, mig a repülésügyi minisztérium — ha már lesz ilyen -— az Srba szociáldemo­krata képviselő szerint alkalmasabb egyén­nel nem tölthető be, mint ővele. Minden kSieltzetUég nélkül... Mint mindig, valahányszor a kormányre­konstrukcióról az illetékesek tárgyalni kez­denek, most is se szeri se száma a kombi­nációknak. Itt nagyon jól beavatott szemé lyiség ilyen jegyzékkel szolgált: a minisz terelnökséget Cerny belügyminiszter venné át. ennek helyére a belügybe dr. Dérer mm igazságügyi miniszter kerülne, mig az igaz­ságügyet a szlovák néppárt kapná. Nehézségeket okoz Srámek páter igényei­nek kielégítése, aki bejelentette, hogy az unifskációs minisztériumban nem talál munkateret képességei teljes kifejleszté­sére. Ezért szó van arról, hogy Srámek páter a népjóléti tárcát vehetné át, mig Necas mérnök, a mai népjóléti miniszter a jövőben a közmunkaügyi tárcát venné át Dostálek mérnöktől, aki ..tengerészlépésekkel" teljesen távoznék. Czechet Jaksch váltaná fel. A hivatalnok pénzügyminiszter helyére is politikus jönne. E pillanatban ez a kombináció forog köz­kézen, de a jövő héten még igen sok más is fölmerül, amíg a jubileumi ünnepségek kor­mánya valóban elkészül. Négy a lelkesedés Koalíciós körökben — a miniszterelnök és környezete kivételével — általában igen négy lelkesedéssel fogadják az ünnepi kor­mánytöbbség tervét. Mint egy koalíciós sajtóharuspex mondotta: — Körülöttünk az egész világ csupa robba­nékony anyag és mi megmutatjuk, hogy tiz párt­tal kormányozunk. Arra az ellenvetésünkre, hogy ha ma nyolc párt nehezen egyezkedik min­den legkisebb konkrét kérdésben, úgy tiz párt egyezkedése még nehezebb lesz, azt a meglepő frappáns választ kaptuk: Hiszen ebben az ün­nepi évben úgysem fognak sokat csinálni. — A beharangozott hetvenegy kormányjavaslat? — Hja. a legtöbbjén még a minisztériumi referensek dolgoznak s ami kész, az jelentéktelen. Az ünnepi kormány, öbbség munkaprogram­ja tehát egyelőre az ünneplés. Választások tSSS-Sien? Az újabb munka majd 1939-ben következik. Még 1938 első felének, sőt első negyedének ter­he sincs mögöttünk, de azért mér most hallani hangokat, hogy 1939-ben általános választások­kal kezdődik a munka. Még nagyon tapasztalt jósok számára is. merész jövendölés. Állítólag a képviselőházi, szenátusi, tarto­­mánygyiüési, járási és községi választásokat mind egy vasárnapon tartanák meg. A mai parlament A közelmúlt napokban figyelemreméltó eset történt. A pénzügyminiszter a költségvetési bi­zottságban egyszerű közvetlenséggel állapította meg, hogy a nemzetgyűlés évek előtt kiadott ama parancsának, hogy az állami aldpok jegy­zékét állítsa össze, nem tehetett eleget, mert hi­szen sok alapról azt se tudni, hogy alap-e vagy nem és a legtöbb alap aimugy is beterjeszti el­számolásait már jelenleg is. — Vagyis a demo­kratikus nemzetgyűlés rendelkezését a hivatal­nokminiszter nem ,,teljesíthette". A mai parlament immár nagyobb figyelmet szentel a nemzetiségi kérdések közül a német ki­sebbségi kérdésnek. De ez nem a csehszlovák többség érdeme, hanem a szudéfanémetség meg­szervezett erőinek sikere. Itt volt például a bi­zottságban az 1936. évi túllépések megvitatása. Ha a kormánypárti és a cseh ellenzéki szóno­kok beszédeit akár centiméterrel mérjük fel, úgy azt lá.juk, hogy a felszólalások több mint felerészben a szudétanémetség panaszaival foglalkoznak s határozottan kisebb részben a költségvetési túllépésekkel és zárszámadással. Még nem is olyan régen kisebbségi panaszra egyetlen egy sematikus válasz volt a kormány­koalíció frazeológiájában, mint arról a parla­menti gyorsirási naplók lapozgatásával meg­győződhetünk s e válasz ez volt: ,.A kisebbsé­geknek az alikotménylevélben többet adtunk, mint amire kötelesek voltunk ..Ma már más beszéd divatos. És megint lesznek más diva­tok is. De a nemzetiségi probléma a parlamenten kí­vül, a parlament nélkül nem oldható meg. ezt látja a nemzetgyűlés is és azért szentel egR re több figyelmet a kérdésnek. Mindenesetre kár, hogy ebben az évben csak ünnepelni kell — a nemzetgyűlésnek is. ' % jubileumi kormánytöbbségtől Tiz r*!íS a jubileumi kormányban ! • • tlemza'gi'üiés!, tartományi, járási és fe&sési választások 1939-ben egy és ugyanazon a napon? • ■ • A pénzügy­miniszter nem tudja, mi az állami alap • A parlament és a kisebbségi kérdés 5 <I>RXGAI-A\\GtoRH 1RLAP (Ző.) BUDAPEST. — Délután vidáman „fakutyázunk" a befagyott Balatonon. Jel­zőtáblák íigyelmeztétnek, meddig merész­kedhetünk a síkos jégen, amelyen könnyű teher gyanánt siklik tova a szánszék. Mint­egy hatszáz méterre a megjelölt pálya ha­tárától látszik a „rianás" széle, ahová már cisak az elszántába fakutyázók merészked­nek el. A Balaton sok tűkot és rejtelmet tartogat az ember számára és amikor már azt hisszük, hogy megismertük, akkor szol­gál uj meglepetéssel. Ilyen titok a rianás is, amelyhez hasonló jelenség úgy tudjuk — a kontinens eg3/etlen állóvizén sem észlel­hető. A tavat beborító jégpáncél valami fé­lelmes nyöszörgés kíséretében hirtelen megreped, A repedés eleinte csak alig re­hány miliiméternyi, azután lassan tágul és végül méterekre szélesedik, hogy azután megint olyan hirtelenül álljon össze, ami­lyen váratlanul támadt... Szóval, vidáman f ikutyázunk, amikor egyszerre Tihany fe­löl csípős, hideg, gyorsan rohanó szél szá­guld felénk. A szél belefujja, briesiviti ma­gát a rianásba, amitől erős hullámzás indul meg a jégpáncél alatt. Lajos, a kenesei part víz- és jégszakértője sürget, hogy siessünk ki a pz.rtra. És csakugyan, alighogy partot érünk, mintha száz ágyú bömbölne, — meg­indul a jég. A szél révén hullámzásba ke­rült víztömeg ellenállhatatlan erővel szorít­ja a jeget a partnak és kártyalapokhoz ha­sonlóan egymásra teríti a harminc centimé­ter vastagságú óriási jégtömböket. Pillana­tok alatt valóságos jéghegyek emelkednek a p?rton, amelynek beton véd müvei porrá zúzódnak a jég borzalmas erejű zajlásától. A kikötő vastag cölöpökön nyugvó hidla úgy elhajlik, mintha nádszálakkal fűzték volna össze. Nem marad meg be-őle más, csak egy lécekből és deszkából kialakult hullámvonal. Amit emberi munka hónapo­kon át alkotott, az ime percek adatt semmi­vé vált. Az ember újra kezdi, de a jég is. És ez az örök küzdelem sohasem szűnik xn:g. Csodálatos látvány a csodálatos vi­zén! Magyarország a háború révén sokat vesz­tett természeti kincsekben is. De megmaradt számára a Balaton, amelyet joggal nevez­nek a „magyar tengeridnek. Kétszázötven kilométer hosszú és — ahol a legszélesebb — tizennégy kilométer széles ez a selymes­­vizű óra :tó, amelyhez a magyar mesevilág legszebb legendái fűződnek. Szmaragdzöld vizében tükröződik Tátika, Csobánc, Som­ló, amelyről Kisfaludy Sándor énekelt, partja mentén emelkedik Badacsony, amely­ből a legkeményebb bazaltot bányásszák és amelynek hátán a legtüzesehb magyar bor .terem. Itt terül el Csopak és Balatonfüred is, amelynek szénsavban dús forrásai a szívbetegeknek nyújtanak enyhét és gyó­gyulást. A Balaton vi:ébe nyúlik a tihanyi félsziget, amelynek kilencszázados apátsá­gában alussza örök álmát I. Endre magyar király és amelynek falai közül távozott örökre az országból az utolsó megkoroná­zott király. A tó déli végén épült Keszt­hely, ahol egy áldozatkész magyar főur jó­voltából az ország egy/k legkiválóbb gaz­dasági akadémiája neveli a jövendő gazda­­nemzedéket, Füred és Almádi mögött terül cl a vadregényes Bakony, amelynek ren­getegéből, mint égretörő sóhajtás, emelke­dik ki a zirci apátság gyönyörű temploma és rendháza, azután Veszprém, ez az ősi püspöki város, amelynek püspöke tette a koronát a magyar királynők fejére. És ezen a tájon készül a világhírű herendi porcelíán, amely jóságát, művészi becsét és hírét ille­tőm bátran felveheti a versenyt a világ bármelyik nagy hírességre vergődött por­celánjával. A túlsó, zalai, porton találjuk A’igát, Siófokot, Balatoni öld várt, Zamár­­dit, Fonyódot, Lellét, a leglátogatottabb ba­latoni fürdőhelyeket. A Balaton minden olyan kellék fJetí rendelkezik, amely alkalmassá teszi arra, hogy Magyarország idegenforgalmának egyik számottevő tényezője legyen. Vize, ez . a puha, selymes, kellemes temperaturáju viz, amelynek gyógyító erejéről csodákat be­szélnek, a világ legjobb szabadfürdőjévé avatja a Balatont, amely ezenfelül minden viz'sport valóvágos paradicsoma. Nem is a kellékeken, hanem az eszközök hiányossá­gán múlik, hogy a Balaton ma még nem állhat az idegenforgalomnak azon a helyén, amelyre minden adottsága predesztiná ja. Igaz, évről-évre emelkedik azoknak a Kül­­íöldieknek a száma, akik a nyári hónapok-I bán felkeresik a Balatont, osztrákok, csc­­■ hek, nemetek, sőt még angolok is örömmel | tartózkodnak a Balaton mentén, amely va­­^ lójában rendkívüli élvezetet nyújt annak, aki | rajong a vizi életért. Az ok, amely nratt a Balaton-kultusz nem növekedhetett abban az arányban, amelyben megérdemelte vol­na, -‘miijük be, nagyrészt a közigazgatás nemtörődömségéből ered. A háború előtt nem sokat vesződtek a balatoni problémá­val, a háború után pedig nem tudnak any­­nyira törődni vele, annál kevésbé, mert en­­ü nek a problémának a megoldása elsősorban | pénzkérdés. Pénz pedig errefelé nem igen l van felesleges. Van ugyan egy idegenfor­­! galmi szerv, amelyet a balatoni kérdés meg­­' oldásával bíztak meg. de ez a szerv — eaj- I nos —■ nem sok érdeklődést tanúsít ezzel a jj nemzetgazdasági nézőpontból is rendkívül | fontos feladattal szemben. Ami a Balaton

Next

/
Oldalképek
Tartalom