Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-13 / 36. (4479.) szám

• í£* *. ,> v. V- • -V. ././■, •'>•..■..• .. •,- *r. =.,v- '■ - • V*v V- .:/••' • V. v; 'V.W'> • »%rv. »*; ! ?s Av^-^ l A világpolitika uj szenzációja Schusclmigg találkozott Hifiéire! Szombaton délben Berditesgadenben -» Schmidt államtitkár is Papén követ is jelen volt a tanácskozáson - Az 1936 jnlins 11.-1 német-osztrák szerződés kibővítése As első hivatalos k®iiü@stír BÉCS. — Hivatalosan megerősítik azt a hogy Schuschnigg osztrák kancellár Berchtesgadenben tartózkodik, ahol Hitlerrel tanács­­kozik. SchuschniggotHitler hívta meg és az osztrák kancellár ma éjjel utazott Németországba. UJ dallamok a kortéziában (d) Nincs a világon még egy politikai társaság, amely gyakrabban emlegetné ezt a varázslatos igét: ,.demokrácia”, mint a cseh­szlovák kormánypártok. Politikai szótáruk­ban ez a leggyakoribb szó. Mintha nemes olimpiai versenyre keltek volna egymással a demokrácia népszerűsítésében: nehéz len­ne eldönteni, melyik érdemli meg a világbaj­noki cimet. Dicséretes dolog, ha a demokrá­cia ilyen páratlan kultusznak örvend, mert hiszen a demokrácia a népek legnagyobb kincse, a demokrácia a népakarat folytonos érvényesülése, a demokrácia a folytatólagos önrendelkezés. Különösen soknyelvű állam­ban bir nagy fontossággal a demokrácia, hiszen a népek közt ez a közös politikai ne­vező. A demokrácia a közös levegő, minden nemzetiség számára föltétele a szabad léleg­zésnek, a demokrácia a közös nyelv, amely által a különböző ajkú népek kölcsönösen megérthetik egymást. Ezért szép és jó a de­mokrácia kultusza, még ha túlzásba hajtják is. De fontos, hogy a kultusz ne csak a sza­vak demokráciája legyen, hanem a tettek demokráciája '.s. És a mi kormánypártjaink, sajnos, legtöbbször csak a Száváikban olyan hithü demokraták, a tetteikben .nem mindig. Például amikor a kormánynak megszavaz­ták a rendkívüli fölhatalmazást, hogy tör­vényerejű rendeleteket bocsáthasson ki, azt mondták erre, hogy ezt a demokrácia foko­zottabb védelmének érdeke kívánja. S ami­kor néhány évvel később megtagadták a meghatalmazási törvény meghosszabbítását, akkor is azt mondták, hogy a demokrácia magasabb érdeke azt kívánja, hogy ne a kormány, hanem mégis inkább a parlament alkossa a törvényeket. Ilyen ellentmondás a jelenben az, hogy a kormánytöbbség állan-l dóan népuralmat Hirdet, de ugyanakkor va-j lósággal fél a nép megkérdezésétől: a vá­lasztástól. Demokráciát hirdet, de húsz év óta nem választatott az ügyvédi és kereske­delmi kamarákban, a mezőgazdasági és ipa­ri, valamint iskolaügyi tanácsokban, a be­­tegsegélyzőkben és a szociális biztosítók­ban. A hiperdemokraták koalíciója a demok­ratikus és alkotmányos népképviseleti elv megvalósítása helyett a közjogi szervekben inkább a bürokratikus kinevezési rendszer­rel kormányoz. De még ennél is tovább megy a többség. Mintegy ötszáz községben — köztük Prága fővárosában is — lejár a törvény által előirt választási időszak, a köz­ségi képviselőtestületek és elöljáróságok mandátuma lejárt, tehát a közhivatali tiszt­ségeket ezek a szervek már tulajdonképen megbízatás nélkül gyakorolják, féligmeddig ex-lex állapotról van szó — ám a koalíció különféle ürügyekre hivatkozik és még itt sem akar a nép itélőszéke elé állni. A múlt ősszel belekapaszkodott egy kis incidensbe, a teplitzi esetbe, később abba a patétikus ötletbe, hogy a jubileumi év ünnepi hangula­tát nem tanácsos választási agitációval za­varni. De mi történt az ünnepi hangulattal? Az ünnepi év a választások kiírása nélkül is tulprózailag kezdődött. Olyan hírlapi vesze­kedésekkel, amelyek semmivel sem szelideb­­bek és jobbak, mint a legádázabb választási büzbombákkal kisért kortessajtócsaták. Ha ilyen engesztelhetetlen hirlapi veszekedés fclyik, igazán nem lehet ünnepi hangulatról beszélni, ebben nincs tehát alibi a választá­sok elszabotálására. És igy nem marad hátra más, mint mégis ráfanyalodni az elkerülhe­tetlenre: a demokrácia által elemi föltétel-FOLYTATAS A 2. OLD. I. HASABJAN BÉCS, — Schuschnigg kancellár és Schmidt Guido államtitkár szombaton dél­előtt látogatást tett Berchtesgadenben Hit­ler birodalmi kancellárnál. A látogatás Pa­pén nagykövet jelenlétében folyt le. Az osz­trák politikai élet a Schuschnigg—Hitler-ta­­lálkozó hatása alatt áll annál is inkább, mert az osztrák közvélemény számára a berchtesgadeni találkozás hire váratlan meg­lepetés erejével hatott. A bécsi lapok kö­zölték ugyan, hogy Schuschnigg a hét vé­gét nem tölti Becsben, de a kancellár uta­zásának céljaként Tirolt jelölték meg. A berchtesgadeni találkozás hire szombaton a kora délutáni órákban vált ismeretessé az osztrák fővárosban. Az utazással kapcsolat­ban egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Schuschnigg kancellár és Schmidt államtit­kár vonaton utazott Salzburgba és onnan tovább ment a közeli Berchtesgadenbe, to­vábbá azt, hogy a találkozásnál Papén volt bécsi nagykövet is jelen volt. A találkozást lur szerint Papén készítette elő, aki már pénteken délelőtt előre utazott Berchtesga­denbe, Hitler és Schuschnigg között ez volt az első találkozás. Általában ez Schuschnigg­­nak első látogatása Németországban, amióta 1934 nyarán, Dollfuss halála után átvette az osztrák kormány vezetését. Schmidt Guido már többizben volt Németországban és hi­vatalos utjai során találkozott már Hitler­rel is. f Az első kommentár Schuschnigg és Hitler mostani találkozó­járól nagyon jól informált hivatalos helyen a következő hivatalos fölvilágositást adták: — Schuschnigg osztrák kancellár és Hit­ler birodalmi kancellár szombaton délelőtt 11 órakor találkozott Berchtesgadenben. Ta­nácskozásaik szombaton a délutáni órákig tartottak. Értesülésünk a tanácskozásról még nincs. Bizonyos csak annyi, hogy a szövet­ségi kancellár nem meghatározott tárgyalási programmal utazott el Bécsből, hanem a két államférfi között való tanácskozás szabad eszmecsere volt. A találkozás terve — hang­súlyozni kívánjuk — nem mai keletű, hanem hosszú időre nyúlik vissza. Célszerűnek és a fennforgó problémákat leg­jobban megoldhatónak látszott, ha a legfelsőbb' urak személyesen találkoznak és személyesen beszélgetnek. Erre a régen tervezett tanácsko­zásra a német kormány február 4-i újjászerve­zése és a német birodalom országgyűlésének feb­ruár 20-i ülése között érett meg az idő. Schusch­nigg Hitler kancellárnak egyenes meghívására utazott Berchtesgadenbe. Mussolini tudott a tervről E hivatalos forrásból kapott felvilágosítás mellett még arról is értesülünk, hogy amennyi­ben Schuschnigg és Hitler mai beszélgetése nem oldaná meg a két ország között fennálló problé­mákat, lehetséges, hogy Schuschnigg még az éj­jel Bajorországban is marad és holnap is foly­tatják a tanácskozásokat Berchtesgadenben. Beavatott helyről még azt az értesülést kap­tuk, hogy a mostani tanácskozás tervéről Mus­solini is tudott és azt jóváhagyta, Berlin az „osztrák kormány átszervezéséről" beszél BERLIN. — Német hivatalos körök teljes tartózkodással nyilatkoztak még szombaton dél­után Hitler és Schuschnigg találkozójáról s a ké­ső délutáni órákban még azt sem erősítették meg, hogy a találkozás tényleg megtörtént. Ezzel szemben jólértesült pártkörök rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonítanak Schuschnigg berchtes­gadeni tartózkodásának és az osztrák-német vi­szony fejlődésének uj lehetőségeit várják tőle. Azt a kérdést, vájjon a találkozás következménye az osztrák kormány átszervezése lesz, rendkívül óvatosan kezelik Berlinben. Valószínű, hogy a találkozást Papén szervezte meg s ő kívánta min­denáron a két államférfiu közvetlen eszmecseré­jét. Beavatott körök szerint Papén egyelőre Bécs­­ben marad és február 4-i visszahívását elodázzák. A Julius 11.-1 sxerződés kibővítése BÉCS. — Hivatalosan jelentik, hogy Schusch­nigg osztrák kancellár Hitler kancellár meghí­vására Schmidt Guido külügyi államtitkár és Weber osztrák sajtóigazgató társaságában Salz­burgból Berchtesgadenbe utazott és ott tárgyalt a német Führerrel. A megbeszélésen jelen volt Papén bécsi német követ is. Papén hétfőn nyúj­totta át Bécsben Hitler meghívását. Á német kancellár a meghívásban nyíltan leszögezi, hogy az Ausztria és Németország közötti függő kérdé­seket csak a vezetők nyílt megbeszélésével le­het rendezni. A főíörekvés az, hogy a julius 11.-i német-osztrák szerződést végre hathatóssá tegyék és lehetőleg kiépítsék. Állítólag a megbe­szélésen a júliusi szerződés kiterjesztéséről és elmélyítéséről volt szó. A találkozás jelentőségét emelte Papén és Schmidt jelenléte, Schuschnigg berchtesgadeni utazása Papén „békekövétségé­nek" betetőzése kíván lenni, amely után a bécsi német követ megelégedetten távozhat állomás­helyéről. A szombati osztrák minisztertanácsot elhalasztották, mert Schuschnigg a berchtesgade­ni utazás után nem tér azonnal vissza Becsbe, hanem néhány napig Tirolban marad. A szokásos szombati meglepetés BERLIN, — Schuschnigg és Schmidt vá­ratlan látogatása Hitler kancellárnál a né­met főváros diplomáciai és politikai körei­ben óriási szenzációt keltett. A mai talál­kozó pontosan betartozik a szokásos német „szombati meglepetések" sorába, mert ec’dfg Hitler minden váratlan cselekedetét szom­baton jelentette be. A jövő héten is esedé­­ker egy ilyen meglepetés, mert a birodalmi gyűlést szombatra hívták össze s nem lehe­tetlen, hogy Hitler már akkor elmondja be­jelentett nagy beszédét. Illetékes körök sze­rint Hitler a Schuschniggal való tanácsko­zással a német-osztrák kérdés gyors és lé­nyeges megoldását akarja döntően elősegí­teni. Lengyelország elismeri Olasz-Abessziniát RÓMA. — Az olasz sajtó megerősíti azt a hirt, hogy Beck lengyel külügyminiszter áprilisban Rómába utazik. A lapok szerint a lengyel külügyminiszter a tiszteletére ren­dezendő lakomán pohárköszöntőt mond, amelyben Viktor Emánuelt „Olaszország királyának és Abesszínia császárának” fog­ja nevezni. * Hal számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- ÍR Ma; Kis Magyarok Lapja 36. (4479) szám • Vasárnap • 1938 február 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­­j r. , Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, ^ SzloVCYlSzkÖi 6S YUSZinSzkÓi TflCLQlJClYSáQ u 1 i c e 12. II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. T)OlÍtlk(lÍ TlCipiLCipjCL • • TELEFON: 303-11. © ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRRHft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom