Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

1938 január 1, szombat. ténelmi missziót biztosított nemzetének: a magyar nemzetnek a Duna-medencében. Magyarország már ezer évvel ezelőtt az egyensúlyozó szerepét töltötte be itt és — akárhogy is próbálják tagadni egyesek — ezt a szerepet tölti be ma is. Ez a céltuda­tos béketörekvése emeli Szent Istvánt, az államszervezőt minden kortársa fölé. A magyar uralom állandósítása, az ország politikai szervezettségének a megteremtése, a magyar nép egyéniségében rejlő államal­kotó erő és politikai akarat teljes kiaknázá­sa, az európai életre felvértezett magyar nemzeti állam megalapozása — Szent Ist­ván müve. Es ez a mü a magyar fajnak, a magyar szellemnek és a magyar erőnek leg­nagyobb és bizonyára legmaradandóbb al­kotása. Kilencszáz esztendő óta nem élt Szent Istvánnál magyarabb magyar! Ezt is­merte fel az egyetemes magyarság, amikor a múlt évben a magyar protestantizmus fe­jei is elhatározták Szent István napjának megünneplését. A középkor legendái egyidőre talán elho­mályosították alakját, mert mint szüntele­nül imádkozó és elmélkedő, öreg napjaiban (mások által vezetett és kijátszott hitvalló ! fejedelmet próbálták a nemzet elé állitani; |de az oknyomozó történetirás tükrében az 'erős hitü, bensőségesen vallásos, szigorú' erkölcsű, a realitásokkal mindig számoló és j a valóságra építő nagy uralkodót kell lát- j 1 nunk Szent Istvánban, aki kétségtelenül az * emberiség történetének legnagyobb alakjai j! közé tartozik. A nagy, szent király holttestét és erek-1 Í lyetartóba helyezett jobbját a székesfehér- í vári székesegyházban helyezték örök nyu- \ ... govóra. A törökdulás idején azonban sírja es hamvai a székesegyházzal egyetemben elpusztultak. De épen maradt jobbját, — tti.nt Kómán tálint munkájában olvashat­juk, — a közelgő veszély elől menekülő szerzetesek ereklye gyanánt magukkal vit­ték az akkori magyar tengerpartra. Dalmá­ciából került azután vissza az ország fővá­rosába, ahol a királyi palotában, a magyar szent korona szomszédságában, ma is őrzik és ahová a magyar nép évről-évre ma is el­jön, hogy a nagy k;rály egyetlen földi ma­radványa előtt lerójja a tisztelet és hódolat adóját. Mentsétek meg a magra? gyermekeket! (Ző.) BUDAPEST. —Az 1938. esztendőt első királya emlékének szenteli Magyaror- . szág. Kilencszáz esztendeje lesz ebben az évben, hogy Szent István, minek utána a ke­reszténység világosságába és világot for­máló hatalmába vezette nemzetét, kiépí­tette, állami és társadalmi szervezetét és a magyar királyság és a magyar keresztény egyház megszervezésével kijelölte történel­mi útját, visszaadta nemes, nagy lelkét Teremtőjének. A kilenc — dicsőségben és katasztrófában, fényben és sötétségben, örömben és bubánatban, összefogásban és széthúzásban — tovatűnt század sokszor ál­lította a magyar nemzetet a lét vagy nemlét kérdése elé. Es hogy a magyar nemzet eny- nyi „balszerencse és viszály után“ mindig fel tudott emelkedni és megállotta a helyét a nemzetek nagy és véres versenyében, azt annak köszönhette, hogy soha el nem távo­lodott a szentistváni hagyománytól. Ma is — történelmi hivatásának tud’'' bán, ezer esztendő tanulságával — bizakodással te­kint az első szent király felé, akinek neve és alakja ma is elevenen ható erőforrássá a nemzet élniakarásának. Szent István ma is él és élni fog mindaddig, amíg magyar lesz ezen a földön. Mi a titka, mi a magyaráza­ta ennek a soha el nem múló hatásnak? Szent István lángesze! Az ezredik év táján a magyarság elé, amely mintegy száz esztendeje foglalta el uj hazáját, az a kérdés meredt: hová csatla­kozzék? Választania kellett Kelet és Nyu­gat között. A dilemma, amely elé az Uralon túlról a Duna-Tisza közelébe szakadt ma­gyarságot a sors állította, nem volt uj Min­den Európa szivében megállapodott népnek szükségszerűen szembe kellett néznie ezzel a sorskérdéssel. Am sem a hunok, sem az avarok, sem a besenyők nem tudtak szaba­dulni az ázsiai puszta emlékétől, csupán a finn-ugor népcsalád legkeletibb ágából szár­mazó magyarság volt képes megállani a Du­na középső medencéjében, amely az akkori Európának legérzékenyebb pontja volt. Nem csoda. Hiszen ezen a vidéken vezetett keresztül a keletről nyugat felé törő népek nagy országutja és a gyengébb népek, a nagy történelmi malmok között felőrlődve, vagy felszívódtak az erősebb népekbe, vagy teljesen elpusztultak és nevüket ma már csak legendák őrzik. így szivódott'fel pél­dául a magyarságba a kun, amely ma egyik legszebb hajtása a magyarságnak. Azok a népek, amelyek a közelebbi keletnek, a mai Balkánnak, az érdekkörébe kapcsolódtak, a bizánci kultúra áldozataivá váltak: elvesz­tették nyelvüket, levetkezték eredeti nép­egyéniségüket. így lettek szlávokká a török fajtájú bolgárok és románokká a kun-bese­nyő töredékek; vagy pedig elcsenevészed-; tek, mint például a baszkirok és a krimi ta­tárok. Valószinü, hogy a magyarságra is hason­ló sors vár, ha az 1000. év körül nem szü­letik egymásután két olyan providenciális államférfiu, mint Géza és a fia, Szent István. Ez a két világtörténelmi nagyság évszáza­dokra, sőt azt lehet mondani: az örökkéva­lóság számára mutatott utat nemzetének. Géza felismerte és kijelölte a haladás irá­nyát, Szent István pedig biztos kézzel ve­zette a nemzetet az atyja által kijelölt utón és kiépítette állami és társadalmi szerveze­tét. Persze, nagy ellenhatással kellett meg­küzdenie, amig célját elérte. Akadtak, akik — mint például Koppány — a keleti orien­táció hívei voltak és akadtak, akik, — mint Ajtony —, görög papokat hoztak az ország­ba és ezzel majdnem a szláv tengerbe om- lasztották be a magyarságot. Ha ez a terv sikerrel jár, úgy most az Égei-tengertől a Keleti-tengerig szláv tömeg fonná át Kö- zépeurópát. Szent István felismerve a nem­zetét fenyegető veszedelmet, sorra legyőzte ellenfeleit és a törzsi önkormányzat ellené­ben a monarchikus elvet vitte diadalra. A nyugati kereszténység nagy vezérei: Szilveszter pápa és a letűnt nagy római bi­rodalom dicsőségéért rajongó III. Cttó csá­szár felismerte Szent István történelmi kül­detését és sietett elismerni a magyar király­ságot, amelynek uralkodójától a császár nem kért hübéresküt. Sőt elküldötte neki Szent Móricnak Krisztus ereklyéjével díszí­tett lándzsáját, mint a szuverenitás szimbó­lumát, — Szilveszter pápa pedig a Szent Koronát és — hosszú nyélen — az apostoli keresztet, ez utóbbival jelezve azt a téritő missziót, amely az idegen országoktól telje­sen független és csak a római Szentszék alá Újévi Beszélgetés Járass Jíndomévaí a szfovenszB&t magyar csecsemő- és gyermekvédelem megszervezéséről A Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület nagyiontosságu hivatása ■ Mindenkinek kötelessége elősegíteni az egyesület gyermekmentő munkáját POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk-1 tői.) Minden nemzetnek a jövője olyan, amilyen j az ifjúsága, — ez a régi igazság jut az eszünkbe \ mindig, valahányszor a csehszlovákiai magyar fiatalságról esik szó s ez járt az eszünkben ak­kor is, amikor 1937 április 4-én megalakult a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület Kisebbségvédelmi munkánk egyik legfontosabb pontján a legfontosabb feladatok egyike vár erre a régóta hiányzó egyesületünkre, annál is inkább, mert hiszen éppen a gyermekvédelem az, amivel — valljuk be vajmi keveset törőd­tünk eddig. Valósággal, úttörő munkát kell tehát végezni uj egyesüle­tünknek, bán. Ezt a célt kell kitűznie maga elé a Cseh­szlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesületnek. A csecsemővédelem kérdése Természetes és szinte magától értetődő, hogy nem elegendő csak a gyermekek nyaral tatásával törődni, hanem ezzel párhuzamosan gondot kell fordítani arra is, hogy — legyen kit nyaraltatni, hogy a megszületett magyar gyermekek ne pusz­tuljanak el a sorsuk mostohaság, a különféle betegségek következtében. Fokozott gondot kell fordítanunk a csecsemő­védelemre is, egyáltalán: ki kell építenünk a gyermekvédelem valamennyi fokozatát, kezd­ve a pólyától egészen addig, amig a magyar gyermek felnő és kiléphet az életbe. Fokozott gonddal kell kiépítenünk, a csecsemő- védelmet különösen azért, mert a mi tájainkon még mindig ijesztően magas a csecsemőhalandóság arány- száma s rengeteg olyan kis magyar emberpalánta pusz­tul el, melyet a kellő segítség és törődés meg­menthetett volna az életnek. $ vájjon olyan nagy és gazdag nemzet vagyunk-e, hogy köny- íyelmüen pocsékolhatjuk, tékozolhafjuk a drá­ga magyar életet? Jaross Andorné nyllaíkozata amely részben alig háromnegyedéves fennállása, részben pedig alapszabályainak jóváhagyásra váró ügye miatt még nem kezdhetett programja érdemleges végrehajtásához, de máris sikerült magára vonnia a magyar közvélemény figyel­mét azzal az örvendetes és sikeres akciójával, amely a nyáron százhúsz gyönge egészségű, városi, szegény magyar gyermeknek tette lehetővé az egészséges, falusi nyaralást s ezzel testi és lelki megerősödését. Kezdetnek, nyitánynak gyönyörű cselekedet volt ez mind az egyesület,mind pedig a nyaraltató falusi magya­rok részéről s a magunk részéről igazán nem kívánhatunk egyebet, minthogy ez az akció évről-évre szélesedjék, bővüljön, hogy végül egyetlen városi, szegény, magyar gyermek se maradjon, akinek ne legyen része a testet-lelket felerősítő, egészséges nyaralás­A Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület elnöknője Jaioss Andorné, aki felismerve a magyar gyermekvédelem óriási fontosságát és horderejét, lelkesen állott a mozgalom s az egyesület élére s fontos posztján ugyanolyan lelkes segitőgárdá- jával együtt, nagy odaadással végzi munkáját, amely ezidőszerint a szervezésre, az egyesület helyi fiókjainak m egalapi fására s ezzel kapcsolatosan a nya- raltatási akció lehetőségeinek további megte­remtésére és kiszélesítésére vonatkozik, Mvel ez az akció kisebbségvédelmünk szem­pontjából óriási fontosággal bir, ezért szüksé­gesnek tartjuk, hogy mindenki teljes erejével siessen az egyesület segítségére, a helyi fiókok és ezzel a gyermek­védelem minél teljesebb kiépítésére, ép ezért részletes és programadó nyilatkozatot kértünk jaross Andorné elnöknőtől az egyesület céljára és munkájára vonatkozóan, hogy arról tájékozva lehessen a legszélesebb közvélemény. Jaross Andorné lekötelező szívélyességgel állott rendelkezésünkre: — Egyesületünk célja — válaszolta első s az egyesület céljára vonatkozó kérdésünkre — az itteni magyar társadalom segítő kezét kinyújtani azok felé a magyar gyermekek felé, akiknek szülei, súlyos szociá­lis helyzetüknél fogva, képtelenek gyermekei­ket úgy ellátni, ahogy azt a közös nemzeti érdek megkívánja. Különösen fontosnak tartjuk azt. hogy a nyári szünidő alatt minél több szegény gyermeket tudjunk egészséges környezetben tiszta levegőn nyaraltatani s igy azok testben és lélekben meg­erősödve térhessenek vissza szüleikhez. — Mkor álakult meg és milyen eredménye­ket ért el eddig az egyesület? — Az egyesület, mint az köztudomású, 1937 április 4-én alakult meg. Mivel éppen a szünidő előtt állottunk, első teendőnk az aktuális nya­ral tatás megszervezése volt. Ismételten és öröm­mel állapítom meg, hogy első felhívásunkra a magyar társadalom lehe­tővé tette, hogy százhúsz városi gyermeket küldhettünk falura nyaralni. Jelenleg több eredményről nem számolhatok be, mert az egyesület működésének szélesebbkö-ü anyagi feltételeit akkor teremthetjük majd meg. IGYUNK KASSAI SORT! 12* PRIMIIS 16* Sít. FLÓRIAN GYÁRTJA: BAUERNEBL ÉS FIA R.T. KOSlCE * rendelt magyar egyházban a magyar király­ira hárul, Az 1000. évben, amint Hartwik Jjpüspök legendájában olvasható: „elhozat­ván az apostoli áldás, korona és kereszt, a papság és a magyar nép örömrivalgása kö­zött egy szivvel-lélekkel kiáltotta ki, a szent kenettel felkenve, a királyi méltóság jelvé­nyével szerencsésen megkoronázta Istvánt, az Isten választottját." A királyi hatalom birtokában mutatkozott meg csak igazán Szent István bölcsessége, j államalkotó zsenije. Ez időtájt Európa kü­lönböző népei felett csupa nagy egyéniség uralkodott. Dániában — Nagy Kanut; Nor­végiában — Szent Olaf és Magnus; Csehor- szgában — II. Boleszlav és I. Bratislav; | Lengyelországban — I. Micislav és Vitéz Boleslav. Valamennyien megvívták a maguk belső harcát az állami rend és a keresztény­ség védelmében. De ezzel nem elégedtek meg és ahelyett, hogy nemzetüket a béke áldásaival ajándékozták volna meg, hódí­tó szándékkal külháborut kezdtek — és vé­gül is elveszítették országukat. Szent István abban mutatta meg igazi nagyságát s ural­kodói elhivatottságát, hogy nem bocsátko­zott hóditó háborúba, hanem híven kitartott a német-római császárral és a bizánci csá­szárral kötött szövetség mellett és ezzel politikájának alapjául a tartós békét tette. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ez­zel a bölcs és előrelátó magatartásával tör­Budapesti Uvel É tda s-ss darab Karó 5an anny> \z h*r*6\,°n’ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom