Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-16 / 12. (4455.) szám

'PRKGAIA^AG^ARHIRIíAP Magyarország bíboros hercegprímásának szerkesztésében jelenik meg a háromkötetes Szent István Emlékkönyv A magyar történetírás hódolata az ország- és nemzetaiapitó király emléke előtt ■•A Szent István korára való tudásunk összefoglalása lesz a százives munka ■ BUDAPEST, — (Budapesti szerkesztősé-1 günktöl.) Az egyetemes magyar társadalom tel-! jes mértékben átérzi a Szent István-jubileumi -év jelentőségét és a magyarság lelkületét máris át­itatta a nagy király emlékével való foglalkozás. A Szen-t István-évet — tekintettel annak kettős: egyházi és nemzeti jellegére —■ szinte cgyidőben egy egyliázi és egy világi aktus ve­zette be. Az egyházi aktus a magyar főpásztori karnak emelkedett szellemű pásztorlevele, amely mél­tó jellemrajzban állítja a katolikus hívők töme­gei elé az apostoli király örökkön élő alakját. A világi aktus a magyar királyi postának Iga­zán Ízléses és a fÜatelisták körében széles vilá­gon nagy feltűnést keltő Szent István-bélyegso- rozata volt, amely ezernyi és százezernyi levél hátán röpíti szét a világ minden sarkába Szent István király alakját és azt az eszmekört, amit Szent István a magyarság és az egyetemes ke­reszténység világában jelent. A százives emléhk'ányv Január hő végével a müveit magyar közönség elé kerül egy olyan nagyszabású vállalkozás el­ső kötete, aminő a remekmívű kiadásokkal el­kényeztetett kiválasztottakat is meg fogja lep­ni úgy kiállításának gazdagságával, mint tartal­mának belső értékével. Amint a Nagyságos Fe­jedelem alakra -— halálának kétszázéves fordu­lója alkalmából — a magyar történetírás hosszú időre újból az intelligens magyar közönség ér­deklődésének központjába vitte annak a pom­pás emlékkönyvnek- kiadásával, amelyben a ma­gyar történetírók legjobbjai ismertették, a - Rá- kóczi-szabadságiharc korszakát, úgy a magyar történettudomány hasonló emléket állít fel most az első szent király alakjának, 8 Az előkészítés befejezése után alkalmunk volta látni és a magyarnyelvű sajtóban elsőnek van 8 alkalmunk ismertetni ezt a nagyszabású tudó-jj mányos vállalkozást, amely elé érthető Várako-1 zással tekint az egész müveit magyar olvasó-1 közönség. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a már sajtó alatt lévő Szent István Emlék­könyv minden várakozást meghalad. Elsősorban a könyv külső, bibliofil értékei olyanok, hogy méltán keltenek majd feltűnést. Száz ívre terjed ez a hatalmas gyűjteményes munka, három hatalmas negyedrétü kötetben tárja fel a magyar történetírás mindazt, amit Szent István korára vonatkozólag ez idő sze­rint tudunk. Disze lesz ez a könyv minden otthonnak mér külső kiállítása miatt is, de évtizedekre kiható jelentős irodalmi eseménye az annyira gazdag magyar irodalomtörténetnek is. A szerkesztő bíboros- hercegprímás Szent István korának legjelesebb kutatói: egyetemi tanárok, levéltárosok, Szent István szerzetének, a szent hegy kiváló tudós pap­jainak történetírói hordják össze ebben az em­lékkönyvben a Szent Istvánra vonatkozó tu­dás egész tárházát Ennek a nagyszerű grádának élén Magyar- ország bíboros főpapja: dr. Serédi Jusztinián hercegprímás, a Magyar Tudományos aka­démiának igazgató-tagja, a magyar tudomá­nyos életnek is egyik kiemelkedő büszkesége áll. Nem a magas egyházi és közjogi méltóságot megillető tisztelet, hanem az őszinte meggyőző­dés mondatta előttünk az egyik kiváló magyar történetíróval azt a megállapítást, hogy méltóbb név nem szerepelhetett volna a Szent Istvánról szóló emlékkönyv címlapján,, mint az övé. A szerkesztés munkája nem abból állott, hogy Se­rédi Jusztinián egyszerűen odaadta a nevét a ne­mes cél érdekében, — folytatta informátorunk, — és maga is egy értékes, mélyen szántó tanul­mánnyal járult hozzá a könyv anyagához, ha­nem a szó szoros értelmében szerkesztői munka volt az, amit a bi boros - h ercegprimás végzett Állandó kapcsolatban állott a szerkesztő-bizott­sággal, amelynek munkáját ő irányította, a könyv plnnkatár.saíval„ minden kéziratot alaposan átta­nulmányozott és sokhelyütt irányítást, útbaiga­zítást adott. így alakult ki a könyv olyan értékké, hogy nem egyszerűen Szent Istvánról és koráról megirt értekezések kaleidószkópszerü halmaza- tává lett, hanem szisztematikus elképzelés szerint egyik tanul­mány a másikba kapcsolódik és igy az emlékkönyv felöleli a Szent István egyéniségére és korára vonatkozó egész tudás­anyagot. Az emtéholbum történelmi jelentősége Informátorunk megállapítása szerint tehát a megjelenő emlékkönyv a Szent Istvánra és korára vonatkozó eddigi történeti kutatásnak lezárását jelenti. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a történet­írás befejezte volna az erre a korszakra vonat­kozó munkáját és a kutatásnak már nem volna több megoldásra váró problémája. De aki to­vábbkutat, ebből az alapból kell, hogy kiindul­jon. Szent István korát többé nem lehet megírni ennek a könyvnek figyelembe vétele nélkül. A magyar történetírás tehát méltó emléket állí­tott fel a nemzetaiapitó nagy királynak és rög­tön a jubileumi év kezdetén ezt az emlékművet elhelyezi a nemzet szellemi életének tárt aszta­lán. Tollite, legite! Vegyétek kezetekbe, olvas­sátok! A könyv tatalma Mint említettük, a könyv anyaga dr, Serédi Jusztinián hercegprímás irányításával úgy hor- dödött egybe, mint ahogy az építő Irányítására egyik kocka a másikra rakódik és végül előt­tünk emelkedik a fényes épület. Egy ilyen fé­nyes szellemi csarnok nyúlik előttünk a magas­ba, ha a könyv anyagán áttekintünk. Az első kötet Szent István alakját, egyéniségét, műkö­désének történeti szinterét, népét, az őskeresz­ténység magyarhoni szórványnyomait, a szent király munkatársait mutatja be. De hadd sorol­juk fel a tanulmányok ' szerzőit. és cinrét, job­ban tájékoztat ez minden ismertetésnél. Serédi Jusztiniánnaik Szeut Istvánról irt tanulmánya vezeti be a kötetet. Dr. Komis Gyula, a magyar képviselőiház al- elnöke, a magyar bölcselettudoimány egyik leg­jelesebb művelője a nemzetaiapitó Szent István­ról ir. Dr. Nagy Lajos, Budapest múzeumának igazgatója, akinek régészeti kutatásai közelebb hozták a római kort hozzánk, Pannónia sacrát mutatja be. Dr. Alföldi András egyetemi tanár népvándorláskorabeli Pannóniában kutatja fel és ismerteti a kereszténység nyomait. Dr. Mo- ravesik Gyula egyetemi tanár a honfoglalás előtti kereszténység és magyarság viszonyát tárgyalja. Dr. Váczy Péter egyetemi magántanár, a kassai származású fiatal tudós Magyarország keresz­ténységét a honfoglalás korában ismerteti. Dr. Csóka Lajos bencés főiskolai tanár Géza feje­delem korában mutatja be a magyarság viszo­nyát a kereszténységhez. Dr. Gailta Ferenc egye­temi tanár Szent István apostoli tevékenységét mutatja be és ismertebb munkatársairól szól. Dr. Balanyi György egyetemi tanár Szent Ist­vánt mint a magyar keresztény egyház megala­pítóját és szervezőjét mutatja be. Dr. Mihályi Ernő bencés főiskolai tanár Szent István mo­nostorait ismerteti. Dr. Moravcsik Gyula a Szent István-korabeli görög monostorokat tár­gyalja. Dr. Lutter Ferenc, a római magyar kir. követség kánomjogi tanácsosa Szent István egy­házi kapcsolatait ismereti Rómával, Montecas- sinóval, Ravennával, Velencével, Jeruzsálem­mel és Bizánccal. Dr. Balogh Albin bencés fő- gimnáziumi igazgató a Franciaországgal, Bel- gi’jcnmal, Németországgal és Csehországgal, dr. Divéky Adorján, a varsói magyar kir. követ­ség kulturális referense a Lengyelországgal való egyházi kapcsolatokról szól. Dr. Erdélyi László egyetemi tanár a Szent István-korabeli bencések kulturális munkáját mutatja be. Dr. Ibrányi Fe­renc egyetemi magántanár Szent Gellért teoló­giáját ismerteti,' mig dr. Erdélyi László István­nak, Imrének és Gellértnek szenttéavatását mondja el. A második kötet Szent Istvánt, mint a ma­gyar állam megszervezőjét mutatja be és a Szent István-korabeli kulturális állományain­kat ismerteti. Az értekezések sorát Magyaror­szág kultuszminiszterének és egyik legkitű­nőbb történ éti rój án ak, Hóman Bólintnak ta­nulmánya vezeti be István királyról, Dr. Belitzíky János székesfővárosi levéltárnok a törzsfői hatalom elsorvadását. Dr. Váczy Péter. Szent István államszervezetét ismer­teti. Dr. Holub József egyetemi tanár a ki­rályi vármegyék eredetéről ir. Dr. Gombos F. Albin akadémikus Szent Istvánnak az 1030. évben II. Komáddal vívott háborúját tárgyalja. Dr. Kring Miklós főgimnáziumi tanár a Szent István-korabeli Magyarország földrajzi határait állapítja meg. Dr. Madzsar Imre egyetemi ta­nár Szent István törvényei és az úgynevezett symmachusi hamisítványok címen értekezik. Dr. Balogh József egyetemi magántanár Szent Ist­vánnak Imre herceghez intézett atyai intelmeit tárgyalja. Dr. Kniezsa István egyetemi magán­tanár Magyarország XI. századibeli néprajzi, dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár pedig gazdasági viszonyait ismerteti. Dr. Huszár La­jos egyetemi magántanár Szent István pénzeiről szól. Dr. Pais Dezső egyetemi tanár a veszp- rémvölgyi apácák görög oklevelét mint nyelvi emléket ismerteti. Dr. Losonczi Zoltán egyetemi magántanár arról értekezik, hogy milyen.lehe­tett a magyar köznyelv szókészletében és nyelv­tanában Szent lárván korában. Dr. Nagy Mik­lós, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója, a szent korona eszméjét tárgyalja, dr. Hodinka Antal egyetemi tanár Szent István királyságá­nak eszméjét a szlávoknál mutatja be. A harmadik kötet felépítését Szekfü Gyula bevezető tanulmánya jelöli meg, amelynek cí­me: Szent István a magyar történet századai­ban, Dr. Szentpéfery Imre egyetemi tanár Szent Ist­ván okleveleit ismerteti, dr. Leopold Antal esz­tergomi őrkanonok Szent István király ikono­gráfiáját mutatja 'be, dr. Karsai Géza bencés ta­nár Szent István tiszteletéről szól, dr. Ember Gyula levél tárnok Szent Istvánt a középkori magyar történetírásban, dr. Gombos F. Albin a középkori külföldi történetírásban, dr. Alszeghy Zsolt egyetemi tanár a magyar egyházi költé­szetben, dr. Pintér Jenő, a kiváló irodalomtörté­nész a magyar világi költészetben, mig dr. Var­gha Daruján egyetemi tanár a magyar kódex- irodalomban mutatja be. Dr. Dőry Ferenc levél­tári főigazgató Szent István családtörténetéről értekezik. Dr. Fest Sándor egyetemi magántanár Eadmound Ironside angol-szász király fiainak István udvarában való tartózkodását és skóciai Szent Margit alakját mutatja be, Moravcsik Gyula a magyar koronáról szól a filológiai és történeti kutatások megvilágításában, dr. Fettich Nándor egyetemi magántanár Szent István prá­gai kardjáról értekezik, dr. László Gyula mú­zeumi őr a koronázási jogart helyezi régészeti megvilágításba, mig dr. Balogh Albin a Szent István-korabeli mindennapi életet tárgyalja. A függelékül csatolt két értekezés bibliográ­fiái útbaigazítás. Dr. Gombos F. Albin a Szent István korára és a korábbi magyar-keresztény É l Ék & | r* krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb jAL# arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, felüditi az arcot. A bársonyos,, puha arcbőr titka a friss ARI'ADNE krém és sza« pan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat dild: Ph. Mr. Vasskó Gyula - gyógyszerész — ARIADNE chemiai és koz metikai laboratóriuma, PreSov, Masarykova ul, 81, Telefon 230. Postacsekk- kontó száma: Praha 82.156. — Kér je minden gyógyszertárban és drogériában J Urania mozgószinház Prága I!.. KUmsntská 4 - Teltfon 62441 1938, január 18, 19, és 20-án > és árai kezdette Hotel Kikelet c. magyar vígjátékot mutatja be magyar nyelven Főszereplők : Budapest legjobb színészei: tCahos Gyula, Páger Antal, Tőkés finna, i Turay Ida, Uray Tivadar stb. Jegyelővétel: Az Urania pénztáránál kapcsolatokra vonatkozó magyar és külföldi forrásmüveket, dr. Csapody Csaba múzeumi őr a Szent István korára vonatkozó irodalmi fel­dolgozásokat foglalja össze. Ez a tartalmi bemutató teljes és tiszta képet ad a nagy munkáról és annak jelentőségéről. Az első kötet már január . végén megjelenik, mig március végére az egész mii ott lesz a Szent István emlékének áldozni akaró magyar olvasó- közönség kezében. A Prágai Magyar Hírlapnak módjában lesz egyes tanulmányokat, amelyek a szlovenszkói magyarságot egyetemes magyar és különleges szlovenszkói szempontból érdeklik, bő tartal­mi kivonatban ismertetni, így legközelebb bemutatjuk dr. Kniezsa István néprajzi tanulmányát, amely Szlovenszkó XI. századbeli néprajzi viszonyaira vonatkozólag szenzációs tudományos megállapításokat tartal­maz. LEGÚJABB Csehszlovákia és Magyarország csapatai egy csoportban KISORSOLTÁK A LONDONI ASZTALI-TENISZ- VILÁGBAJNOKSÁGOT. LONDON. — A január 24-től 29-ig Londonban lebonyolítandó asztáli-teniszvilágbajnokáág' ’’sor­solását ffiébejtét'ték: 'A crelíihanye: Férticsapaíverseny (Swáythiing-Cupj: I. cso­port: Egyesült" Állam ók f Lengyelország, . Anglia, Németország Írország, Litvánia, Wales és' Auszt­ria. — II. csoport: Magyarország, Csehszlovákia, Egyiptom, Franciaország, Hollandia, .'Jugoszlá­via, -Lettország és Belgium. A második, csoport sorsolása sokkal kedvezőbb. Hölgycsapatverseny (Corbillon-Cup. Eddig 10 csapat jelentkezett: Egyes-ült Államok, Belgium, Hollandia, Írország, Wales, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország és Ausztria. Eli mun&asszervezetek POZSONY. — Az egyesült párt munkás­szakosztálya jelenti:. A magyar munkásság tö­mörülése az egyesült párt keretében állandóan folyamatban van. Amint a jelek mutatják, az 1938. esztendő még az előbbi esztendőn is túl­tesz a munkásság szervezkedése terén, ami a magyar munkásság nemzeti öntudatra ébredésé­nek a legfényesebb bizonyítéka. A magyar mun­kásság politikai szervezkedése mellett a gazda­sági szervezkedése is nagymértékben indult meg s igy a magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedését mindenütt nyomon követi a szak­szervezeti téren való tömörülése is. Újabban a következő községekben alakultak meg az egyesült párt munkásszervezetei: Ké­ménd: Elnök Osovszki János, alelnök Vincze István, jegyző Valló Béla, pénztárnok Siska Ig­nác, ellenőrök Újvári István, Szalai János. Ezen kívül 10 választmányi tag. — Tesmag: Elnök Sinka Sándor, alelnök Tamás József, jegyző Pásztor András,, pénztárnok Pál István, ellenőrök Sinka István, Zsóka Sándor és Mihály Sándor. 30 tagú választmány. — Felsőtur: Elnök Pásztor Mihály, alelnök Nagy János, pénztárnok Krem- niczky Mihály, ellenőrök Bohus Pál és Buday József. 5 választmánya tag. — Ipolyszakállos: I Elnök Bagyinszky József, alelnök Kosik Lajos, penztárnok Gasparik Lajos, ellenőrök Paylik István és Urbán Béla. — Ipolynagyfalu: Elnök Boroven Ferenc, alelnök Kiss Ferenc, pénztár­nok Jász István ifj., ellenőrök Bacsa Ferenc és Hrapskó János. 8 választmányi tag. —^ Kelenye: Elnök Pribránszky Ferenc, alelnök Veieny Sán­dor laci, pénztárnok Takács István, ellenőrök Jámbor Zsigmond és Csáki István. 15 tagú vá­lasztmány. — Macháza: Elnök Miklós Géza, alelnök Hurton Mihály, jegyző Fodor István, pénztárnok Bugár Ferenc, ellenőrök Haramia László és Kislégi László. — Ipolyfödémes: El­nök Annus János bálint, aLelnök Koncz Imre, jegy­ző Annus Pongrácz, pénztárnok Annus János vörös, ellenőrök Vistyik Ferenc és Pribránszky József. 7 választmányi tag. — Nyir: Elnök Kai­kén Lajos, alelnök Bottyán János, jegyző Ma- tuska János, pénztárnok Holler János, titkár Val- kovics Sándor, ellenőrök Bottyán András és Mészáros Ernő. — Nagyszarva. Elnök Knnik Géza, alelnök Szerda István, jegyző Mandl Jó­zsef, pénztárnok Husvéth József, ellenőrök Mé­száros István és László György, 7 1938 január 16, vasárnap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom