Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-09 / 6. (4449.) szám

8 1938 Január9, vasárnap* ^^<MA\MAaRHTRLflB ^mwiawwmmDtíaaannBm indult meg a Zinovjev- és Ka.menev-pörökflke 1. 1937 január 23-án a moszkvai rémbiróság perbeíogrta a szovjet hajdani legjobbjainak egy másik csoportját, az úgynevezett „teore­tikusokat": Radeket, Bucharint, Szokolniko­vot, Pjatakovot és társaikat. Szörnyű pör volt ez, valóságos apokaliptikus jelenetekkel. Radek január 25-én „felmondja a vádiratot", s mindenki biztosra veszi a halálos ítéletet, amikor január 30-án a külföldi hangulat hatása alatt váratlanul csak 10—10 évi fegy- házra ítélik Radeket, Bucharint és két társukat, inig a többi 13 vádlottat, közöttük Pjatakovot, kivégezik. A világ megdermedten figyelte e rémpör egyes fázisait, s megrökönyödése különösen akkor vált általá­nossá, amikor január 25-én a GPU ügynökei Parisban meggyilkolják Dimitrij Navasint, a trockisták egyik vezérét. Ezzel bebizonyosodott, hogy a szovjet még mindig nem „szobatiszta" hatalom, mint a „Times" irta, s az elorientáció megkezdődött. A trockisták beJháboruja január 27-én Jezsov, a GPU főnöke csaknem teljhatalmat kapott az országban s a Radek-pör után Sztálin valóságos pánikhangulatban meg­kezdte a hajtóvadászatot politikai ellenielei és az összeomlott orosz gazdasági és közigazgatási élet „bűnös" vezetői ellen. Február 10-én megkezdődnek a letartóztatá­sok a nagyiparban (Avilov és tiz társa), s az angolok megrökönyödve látják a nagy szovjetüzemek ismert és becsült vezetőinek le­tűnését, s elvesztik bizalmukat e fejnélküli iparhoz. Február 18-án váratlanul meghal Or- tsoniikidze, a nehézipar népbiztosa, a kivégzett Pjatakov utódja. Március 3-án Sztálin nagy beszédet mond a trockizmus ellen s bejelenti a legszigorúbb „tisztitó hadjáratot". A világ egyik ámulatból a másikba esik. Április 15-én letartóztatják jogodat, a GPU volt rettegett főnökét s „trodkisía fcényumak" bélyegzik. A jagoda- eset ismét számos letartóztatáshoz és kivégzés­hez vezet, mig május 11-én meglepetésszerűen „átszervezik" azt a vörös hadsereget, amely eddig Moszkva szövetségeseinek reménysugara volt. Tuchacsevszkiről rebesgetni kezdik, hogy trockista, s Jegerov helyébe Saposnikov kerül. Május 18-án letartóztatják Kirsont, a szovjet ünnepelt íróját, 20-án a szibériai Szvobodnóban 44 „kémet és trodkistát" végez­KONIFERÜM valódi borókabogyó- párlat sikerrel hat vesebántalmak- nál, elősegíti a bőr és a vese működését. „S L O V L I K“ Trencín nek ki, 24-én Chabarovszkban ujahb 11-et (mind a hivatalos jelentések szerint), junius 1-én Gamamyk, az orosz hadsereg vezérkari fő­nökének helyettese, alá szintén „trockista" volt, öngyilkos lesz, mint annakidején Redl ezredes s az egész szovjet- hadvezetőség meginog, 2-án megállapítják, hogy a leningrádi szovjet „trockista" s valamennyi tagját börtönbe vetik, 10-én letartóztatják Rosenberg és Karachan nagyköveteket, az angol és a francia diplomácia bizalmasait, majd junius 12-én valóra válik a meglepetés: Tucha- csevszki Rzovjetmarsall, a modem szovjet­hadsereg megteremtője, az, aki Franciaorszá­got és Angliát megnyerte a szovjetbarátság­nak, két tábornok társával együtt a hadbiró- ság elé kerül s mint árulókat és kémeket rö­vid tárgyalás után kivégzik őket. Az elorientálódás a szovjettől ekkor már álta­lános lesz, s a „Times" junius 13-án rendkívül éleshangu cikket ir Sztálin eEen. De a kivégzé­sek tovább folynak: a junius 15-én 'kiadott je­lentés szerint két hét alatt 102 trodkistát ítéltek halálra, s a letartóztatások száma junius 18-ig négyezer volt, közöttük húsz tábornok. Az ön- gyilkosságok halmozódnak, közöttük van Cserv- jakov, a fehérorosz köztársaság elnöke (junius 20.) is. Az iram növekszik, s látni fogjuk, hogy az év második felében le­hetőleg még fokozódik. De ez a félév is be- bizonyitotta, hogy demokráciáról és jogrendről Oroszországban szó sem lehet s az államok után az értelmiség is elpártol a kommunizmus­tól s Andié Gide számos követőre akad.- 47 LAKOSRA 1 AUTÓ. Berlinből Írják: Né­metország motorositása rohamléptekkel halad az utóbbi években és most már Németország a világ Valamennyi népe között negyedik helyen áll a sze­mély- és tehergépkocsik száma tekintetében, Ma már minden negyvenhét lakosra esik egy gépkocsi Német­országban. Érdekes, hogy a birodalom egyes körzetei közül ebből a szempontból nem a főváros, Berlin, áll az élen, hanem a brémai kikötőváros, amelyek min­den negyven lakosára esik egy gépkocsi, mig Berlin­be) csak minden negyvenegyre. A legrosszabb a helyzet Felsőszlléziában, ahol 142 lakosra esik egy Cízemélyautó. Királyháza—Nyalábvár 400 éves dicsőségének fényében Ahol az első nyomtatott magyar könyv bölcsője ringott... KIRÁLYHÁZA. — Királyháza... az első nyomtatott magyar könyv bölcsője. Itt sarjadt első zsengéje a magyar irodalom gazdag vetésének. Itt hullott első cseppje a magyar könyvkiadás bőséges záporának. A magyar műveltség szárnyaló sasainak, a századok csákányütései alatt porladozó Nyalábváron, a kis városka kanyargó uc- cáitól körülfont halmán hallgató szirtek közt volt költőfészke és innen röppentek a magyar égalj minden tájára. Ma Nyalábvár lábánál a magyarság alig nyalábnyi és a magyar könyv bölcsője körül egyre halkul a magyar szó és egyre ritkábban zizzen a magyar könyv lapja. Királyháza ma Kelet kapujában álló színes akvárium. Roppant forgalmú állomása va­lóságos néprajzi muzeum. Máramaros ti­zenegy nyelven zsongó, kenyerét hajszoló tarka sokasága nyüzsög itt el nem apadó áradattal. Szűk perronjának faléces keríté­se közül ‘szinte kibuggyan a várakozó tö­meg és vastag sugarakban tolul a pályaud­var acél erein lüktető vonatok hazavivő vagy messzesodró kocsijaira. Gomolyog a dolgok uj rendjébe csöppent nép és mint az átlátszó pohár megkavart vizébe szórt sokszínű só örvénylő kristá­lyai, lassan fakuló színekkel, illanó izekkel oldódik. így fakult meg a magyar élet kris­tálya is a megpróbáltatások választó vizé­ben Királyházán. Pedig itt gyújtották meg egykor azt a világitó szövétneket, melynek fényénél először ébredt a magyarság az anyanyelv meg­tartó-erejének tudatára. Itt fordították le a Biblia egyrészét magyar nyelvre és forgatták az első nyomtatott magyar könyvet. Ennek a páratlan távlatot nyitó ese­ménynek az emlékét márványtábla örökíti pieg az itteni református templomban. Négyszáz aranybetü hirdeti az első magyar Biblia-fordítónak, Komjáthi Benedeknek di­csőséget, munkája megjelenésének négy- századik évfordulója alkalmából. Az em­léktábla fenkölt szavai szerint a templom mellett emelkedő dombon ál­lott a hajdani Nyalábvár, melynek falai között fordította Komjáthi Benedek Pál apostol leveleit magyar nyelvre 1532- ben. ' • • A fordítást Frangepán Katalin, Perényi Gábor özvegyének költségén nyomatták ki Krakóban. Nyalábvárban, az árpádházi ifjabb kirá­lyok egykori kedvelt vadászlakában, a köl­csönökért városokat és várakat oly köny- nyen elzálogosító Zsigmond alatt annyi­szor gazdát cserélő, hajdan három várme-n gyére, ma omladozó falaival három ország­ra tekintő várában készítetté fordítását Komjáthi Benedek. A török elől menekülő egykori bécsi diák a korán özveggyé lett Perényi Gáborné „egyetlen egy ides fiá­nak, az nemes erköcsü Perényi Jánosnak tanojtatására" került a várba. Érsekújvár eleste után történt ez, amikor a Bécs alá hömpölygő török sereg áradata széles sávban elborította a Dunamentét és elmosta falvait. Komjáthi szülőfaluján is átcsapott a pusztító hullám és aki tehette, futott védett partokra. Komjáthi a keleti végek őrtálló bástyájába, a soha meg nem vivott Huszt várában húzódott meg. Nem valami nagy örömmel fogadták, hiszen nem volt vitéz, hanem csak tanojtó, aki Istentől nyert küldetésnek tekintette mesterségét és azért hamar a várbeli apródok tanításához fogott. így vett róla hirt Nyalábvár asszo­nya és meghívta fiához. A meghívás egyenesen lesújtotta a buzgó pe­dagógust, aki „az kúriának, vagy udvarnak za­jos életét sohasem szerette". Az sem volt tetszé­sére, hogy egyetlen tanulóhoz kötötték le, mert „ő az isteni bölcsesség sokaknak tanojtására hív­ta el". Ámde nem volt igaza, amikor idegenke­dett Nyalábvárától. Sokak tanítására áhítozó lelkét itt sarkantyuzták magasabb szárnyalásra. Itt kapott ösztönzést a legihletettebb apostol le­veleinek fordítására és ezzel először nyújtott italt az Evangélium tiszta forrásából a szomjazó magyar lelkeknek. Nyalábvárában „alig kezdé tanojtani Perényi- né egyetlen egy ides magzattyát, amikor Kata­lin asszony emlegeti kezdé, hogy Szent Pál le­veleit örömest akarná hallani, ha valaki meg­magyarázná neki magyar nyelven". A példálód- zás a latinban felette jártas Komjáthinak szólt, aki azonban a Szentirást — mint maga mondja — tanulni jóformán még el sem kezdte és azért „vonogatta magát", de végül is engedett az „un- szolgatásnak", munkához látott és kilenc hónap múlva A filmsztár élete elképzelhetetlen reklám nélkül Még napjaink legvonzóbb színésznője, Greta Garbó sem tudja elkerülni, hogy a reklám ne teregesse ki magánéletét és ne hivalkodjék szürke kispolgáriassá- gával. Számtalanszor olvashattuk, milyen józan és szán)itó, mennyire más, mint a többi tőzsdéző és dól- Tártizezreit ' korníyehmien tékőzlá társa, ’ menhyfre okult á bukottak és letűntek példáján, öreg napjaira gondol és Stockholm közelében földbirtokot és .kas­télyt vásárol. Idén talán az ötödik birtokot vásárolja igy a reklám jóvoltából és ötödször vonul el véglege­sen, megunva Hollywood üres csillogását és hivságos fényeit. A nagy csillag belefáradt az ernyesztő mun­kába, nem kívánja többé a szépségben hervadó- nagy­nők szerepeit, a kaméliás hölgyekét, a királyi szere­tőkét és a koronázott uralkodókét. Legalább egy ideig nem kivánja, amíg uj forgatókönyv, uj film nem akad, amelyben elvonultsága után újból tündökölhet utolérhetetlen művészetével. Ügyesen, tapintatosan és kivételes Ízléssel dolgozott eddig a reklám Greta Garbó körül. Nem kényázeritett rá boxbajnokot vagy kölyöktigrist, nem rakott az exotikum kedvéért a fürdőkádjába apró vízilovat vagy fókákat, nem is vonatta repülővel sítalpakon, de meghagyta kispolgári unalmában, pápaszemet és idétlen esőköpenyt aggatott rá, hogy női Harum al Rasidként járhasson a világban, ha kedve tartja. Ám nem lehet a film festett világában büntetlenül élni. Hibáznia kell annak is. akiről úgy tűnik, hogy egyszerűségében majdnem tökéletes. Botlik az is, aki művészetében eléri egy Duse nagyszerű emberségét. Ezúttal csak egy könnycseppről van szó. Olvassuk, hogy egy filmember hagyatékában árverésre került egy finom metszett üvegben őrzött könny. És az álomgyárak városában akadt vevő, aki közel másfél­ezer dollárt fizetett azért a csepp sós vízért, amely hitelesen a nagy sztár szeméből hullott. Hivatalos Írás van róla, maga a nagy Garbó igazolja sajátkezű alá­írásával, hogy a könny valódi. íme, Goethe szerelmé­nek szőke hajfürtje után az ünnepelt világsztár könnye! Valóban nagy kár, hogy a hivatalos igazolvány pontatlan. A nagy Garbó ezúttal felületes volt. El­felejtette igazolni, mikor és milyen minőségben hullat­ta a könnyét? Vájjon mondhatatlan bánatban az ott­honában vagy mint művésznő rendezői parancsra a felvevőgép előtt? ó, elhisszük, játékban is őszinte le­hetett a könny, hogy a Jupiter-lámpák fényforrásának forróságában akkor ejtette ki szép szomorú szeméből, amikor már tűrhetetlenné vált a játék izgalma és az I átélés magával ragadó pillanata megkövetelte a sírást. De talán őszintébb és drágább volna, ha nem a ku­lisszák festett világában sírta. Ha nyugalmasnak mondott polgári otthonában, amikor erőt vett rajta valami nevezhetetlen bánat és fájdalom, ha talán a messzi tiszta égre és üdén csillogó tavak vizére gon­dolva sírta el békéden és megütött lélekkel. Hiszen még a legtündöklőbb sorsban élő ember is egy perc­ben arra ébredhet, hogy éppen odafenn a csúcsúkon hideg magány veszi körül és sirnivalóan társtalan, hogy fekete és mély bánatok kúszhatnak elő a lélek rejtekéből és sirni kell, sírni, sírni, sírni, ahogy Ady vallotta látomásos komor versében: „Fázni holdas, babonás éjen tömjén-árban, lihegve mélyen. Tagadni múltat, mellett verve, megbabonázva, térdepelve , Kár ezért az árverésre engedett könnyért és hite­les igazolásáért, mert megtépázta egy nagyon em­beriig művész emberségét. Kócos lett tőle egy tiszta arc, összemátolta rajta a festéket Könnyekből senki se csapjon vásárt, még jótékonyságból sem! Mert van­nak könnyek, melyeknek nincsen át* -<£» .értéke pénz­ben feB nem mérhető. Vers, szeretet 'és szerelem szü­letik belőlük. És szívvel, lélekkel és élettel kell fizet-: ni értük. S* ^ A minap egy magyar színésznő fényképét hozták a külföldi lapok. A nevét elhallgatom, nehogy elérje célját és emlitésével újabb reklámöt kapjon. Csak a különcködését teszem szóvá, amellyel reklámot csi­nált magának. A lapok híradása szerint a kitünően öltözködő divathölgy egy nap gomlyukába apró lapos üvegecskét akasztott, amelyben parányi aranyhalacs­ka volt. Az eleven ékszer felfedezője egyúttal nyilat­kozott is. Azt mondja, ha a nők elhalt állatok csontját ,és bőrét hordják, szépségük emelésére mért ne használ­ják fel eleven kedvenceik szinpompáját, villogó testük csodálatos és utánozhatatlan báját? Mig a vágott vi­rág órák alatt elhervad, addig a kis halak pompásan érzik magukat a csillogó üvegecskében, véli a felfede­ző. Sétáról visszajövet a divathölgy beöntheti halacs­káját szalónja akváriumába,, vigan úszkáló társai közé. Uj kosztümhöz, uj ruhához aztán más hal kerül az üvegecskébe. Nincs az az ékszer, amely a legegy­szerűbb ruhának olyan változatos szinpompát, fényt és eredetiséget tudna adni. Eddig tart az eleven ékszer viselőjének nyilatkoza­ta. Ezzel szemben idézem egy prágai szakember véle­ményét. Ha a halacska ékszeri mivoltában elvégezte hivatását és visszakerül az akváriumba, amelyben mozogni tud, a hőmérséklet különbözősége miatt azonnal meghűl, állítja a szakértő. Penészgombát kap, nyálkahártyája megbetegszik és kínosan elpusz­tul. Valószínűleg nincs is aranyhalról vagy más tró­pusi eleven halacskáról szó, mert ezek oxigén hiányá­ban a miniatűr akváriumban két óra alatt elpusztul­nának. Ugyanolyan divathóbort volna ez, mintha ölebet bőröndbe zárnának, mig levegő hiányában megdöglene. A jelek szerint tehát az eleven ékszer hóbortja nem fog divatot csinálni. Egyszeri reklámnak jó volt és a világ napirendre tér felette és viselője felett. A di­vat különben nem finnyás, nem szégyenlős és a leg- kevésbbc humánus. Ha kell, nagyon az elevenbe vág és nem törődik vele, virágot vagy érző lényt Ítélt halálra. Oktalanul is pusztít, elevenen megnyuzza az élőt, ha díszesebbé tehet valamit és eredeti lehet. Am ezúttal felülkerekedett a józan ösztön, amely azt mondja: legyünk takarékosabbak a kinzatással. még­ha olyan apró értelmetlen életről is van szó, mint egy aranyhalé. Napjainkban, mikor vér és lét túlságosan olcsó prédává lett, c<ak fanyar szájjal lehet emberies­ségről elmélkedni. De ml nem vagyunk a divat őrültjei és akadnak perceink és'napjaink, melyekben végzetesen maradiak vagyunk és nem találjuk Idő­szerűtlennek az emberiesség apró intelmeit Hisszük történetesen azt, hogy éppen & felesleges­nek tűnő élet megvédésénél kezdődik az igazi humá­num. ' megszületett Pál apostol tizennégy levelének magyar fordítása. 1532 Szilveszterére készült el „nagy cselekedeté­vel" Komjáthi, éppen mire a várbeli kápolna ha­rangja vecsemyére kondult. Á fordítás pergamentre .rótt kéziratát futár­ral küldte Katalin asszony a krakkói Vietor Je­romos, a magyar betümesterek későbbi hírne­ves tanítójának nyomdájába. Egy év alatt ké­szült el a nyomtatás és ekhós szekéren hozták Nyalábvárra a nyomtatott magyar könyv első- szülöttjét. Királyházán forgatták tehát az első nyomta­tott magyar könyvet. Nyalábváron ízlelték meg először az anyanyelven Írott könyv édes mézét. Itt olvasta Frangepán Ferenc kalocsai érsek, a nagyasszony fivére a fordítást és mi­után egy hajtásra kiitta az anyanyelv drága tejé­től csorduló könyv öblös kelyhét, igy szólt a vé­leményére tikkaddtan várakozó Komjáthihoz: — Nagy imposztor vagy te, fiam, ama krak- fcaui betümesterrel együtt, hogy ezt igy ki tud­tátok fundálni. Tied a dicsőség időtlen-időkig, amiért te bocsátottad világgá az első ilyen frányabe (üs magyar könyvet. Bizony elég fránya volt az első magyar könyv: betűje. Egy csöppet sem volt „olvasmányos" a szövege. A krakkaui betümester a lengyel nyelv­hez szabatta betűit, ami aztán nehezen illett a? „ö" és „u’-vel zengő magyar nyelv „zoóiihoz". Nehéz olvasni a könyvet, még nehezebb meg­érteni, mert különös ortográfiájában elvész a szavaik megszokott formája. „Penyg az Ur Isten­nek segethsegewel malazthiabol az nehezsege- ket meghkwenyebbytettwnk", Írja Komjáthi könyve előszavában. * Ennek és a nyomába lépő könyvek íelkekbe- világitó lángjánál ösmerte fel a magyarság a ma­gyar szó és magyar irás éltető hatalmát. E fel- ismeréstkövető nagyszerű szellemi újjászületéssel és páratlan áldozatkészséggel a nemzet diadalrai vitte a magyar nyelv ügyét és ezzel megterem­tette a magyaros műveltség kifejező és megőrző anyagát, önerejéből létesített a magyarság isko­lákat, tartott el tanítókat, tanárokat és prédiká­torokat, adott ki, könyveket, nevelt tudósokat. Az otthontalanná lett magyarság ezekben a zord időkben, nyelvében tartotta fenn önmagát. A ma­gyar szó és a Biblia voltak lelkének őrizői. A* Evangélium tanitásaitiól fellángoló hitétől ki­olvadt szivének aranya és ebből verte tehetségé­nek nemes érmeit. S a hangot talált magyar lé­lek megteremtette azt az irodalmat, mely as összetartozás érzését Vesta-tűzzél fütötte min­dig minden magyarban. Négyszáz év múltán a nehéz sorsú magyarság lelkében is a magyar szellem Nyalábvárában ki- gyük fáklyájának fénye világit.., < Dr, HUBAY KÁLMÁN. * KÖNNYEK és HALAK Irta: Egri Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom