Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-25 / 19. (4462.) szám

1938 Január 25, kedd. ^rmm-Mag^ar-hirlap Átalakulók a lengyel kormányt Skladkowski miniszterelnök bejelentése - A szervezkedő „nemzeti tábor** VARSÓ. — A lengyel közvéleményben mély hatást keltett a szenátus költségvetési bizottságának legutolsó ülése, amelyen Klesczinski szenátor élesen kritizálta a kor- mányt és főleg Skladkowski minisztereinö- köt. A szenátor azzal vádolta a miniszter' elnököt, hogy nem követ határozott és éré' tyes politikai irányt. Skladkowski azt vá' laszolta, hogy nem akar miniszterelnök ma- ráülni s csak azt várja meg, amig a lengyel! nemzeti egyesülés tábora annyira meg lesz szervezve, hogy átveheti a hatalmat. — Azonnal átadom helyemet a nemzeti tábornak — mondotta a miniszterelnök —■ s ezt azért is szivesen teszem, mert egész­ségi állapotom nem engedi meg, hogy a miniszterelnöki hivatalt továbbra is visel­jem. Amikor a köztársasági elnök és Rydz Smigly marsall rámbizta a miniszterelnök­séget, csak néhány hónapig akartam helye­men maradni. Mivel a nemzeti tábor nem tudott megszervezkedni, tovább maradtam s igy történhetett, hogy a közvélemény tá­mogatása nélkül voltam kénytelen kormá­nyozni. Az 1937 augusztusi mezőgazdasági sztrájk csupán ennek az interregnumnak volt egyik következménye. Kötelességem, hogy mindaddig helyemen maradjak, amig a nemezti egyesülés tábora elég erőssé vá­lik. Politikai körökben azon a véleményen vannak, hogy a bejelentett kormányválto­zás csak április elseje után válik esedékes­sé Lengyelországban. A népszövetség Magyarországot elsősorban a magyar kisebbségek szempontjából érdekli Kánya külügyminiszter expozéja a budapesti hármas kon­ferencia eredményeiről - ........tartózkodunk attól, hogy má s államok érzékenységét indokolatlanul megsértsük** BUDAPEST. — Amint a PMH már röviden jelentette, a magyar országgyűlés mindkét házá­nak külügyi bizottságaiban pénteken, illetőleg szombaton Kánya Kálmán külügyminiszter ex­pozét tartott a római jegyzőkönyveket aláíró államoknak január 10—12. napjain Budapesten lefolyt hármas miniszteri konferenciájáról. Mi­vel az expozé szövegét szombaton csak késő es­te bocsátották a sajtó rendelkezésére, azt csak ma áll módunkban ismertetni. Olaszország magyarbarátsága megingathatatlan Fejtegetéseinek ‘bevezetésében a magyar kül­ügyminiszter kiemelte, hogy a hármas miniszteri találkozó különösen kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy hiteles cáfolatot nyerjenek azok az utóbbi időkben felmerült teljesen alaptalan hírek, amelyek szerint Olaszországnak földköziten- geri lekötöttsége miatt nem állana többé mód­jában Közép-Európával komolyan foglal­kozni, illetve, hogy a római protokollokat alá­irt államok közötti kohézió is erősen meg­gyöngült volna. Alkalmas volt a budapesti értekezlet arra is, — állapította meg Kánya külügyminiszter, — hogy kimutassa egyrészt politikánk következe­tességét és teljes megbízhatóságunkat barátaink­kal szemben, másrészt azt is, hogy Olaszország barátságára a jövőben is számíthatunk. Ezután a külügyminiszter áttért a budapesti értekezlet befejezésekor kiadott közös nyilatko­zat főbb pontjainak részletesebb taglalására. A nyilatkozatnak a roma—berlini tengelyre vo­natkozó pontjával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy teljesen téves az a felfogás, mintha Ma­gyarország és Ausztria rokonszenvének kifejezé­se az Olaszország és Németország között fenn­álló együttműködés iránt a két ország részéről uj orientációt jelentene. ; ! . Magyarország ugyanis mindenkor óhajtotta az olasz-német közeledést, amely a béke biz­tosításának erős tényezője és annak létrejövetele érdekében a magyar kor­mányok a maguk részéről már abban az időben is hathatósan közreműködtek, amikor a viszony a két nagyhatalom között még igen sok kívánni­valót hagyott hátra. A nyilatkozatnak a kommunistaellenes állás- foglalásra vonatkozó pontját illetően megálla­pította a magyar külügyminiszter, hogy ez az ál­lásfoglalás sem uj, hanem egyszerű megismétlése ugyanannak a felfogásnak, amelyet a három ál- '»m képviselői már előbb is, többek között az ^36-ban Bécsben megtartott külügyminiszteri értekezleten is vallottak. Egyébként a háromoldalú amtíkommunista egyezmény­hez való csatlakozást nem kérte Magyaror­szágtól senki, sem a német kormány a magyar államférfiakniak berlini látogatása alatt, sem pedig az olasz kormány a mostani hármas konferencia tárgyalásai során. Magyarország és a népszövetség Hasonló a helyzet a közös nyilatkozatnak a népszövetséggel foglalkozó szakaszában lefek­tetett magyar álláspontra nézve is. A magyar felfogás mindenkor az volt, hogy a genfi intéz­ménynek nem szabad egy ideológikus alakulat jellegét felvennie és ugyanúgy hangsúlyozták magyar részről, hogy ha a népszövetség egész működését valódi feladatainak, az igazságosság­nak és méltányosságnak szolgálatába kívánja állítani, úgy eddigi magatartását Lényegesen mó­dosítania kell. Bár Magyarország álláspontját a népszövet­séggel szemben kizárólag magyar érdekek hatá­rozzák meg, kiemelte a külügyminiszter, hogy a népszövetség feletti kritikában Magyarország nem áll egyedül. E tekintetben hivatkozott sem­leges és északi államok kormányférfiaának az utóbbi időkben elhangzott kijelentéseire, ame­lyek teljesen egybehangzóan emeltek szót a nép- szövetség jelenlegi szervezete és működése el­len, bejelentették a népszövetségi Egyességok- mány szankciós szakaszától való eltávolodást és azzal együtt elítélték a kollektív biztonságnak elvét is. Annak külön kiemelése után, hogy a népszövetségből való kilépésre nem kérte fel Magyarországot senki sem, a külügyminiszter kijelentette még, hogy a népszövetség Magyarországot elsősorban a magyar kisebbségek szempontjából érdekli és hogy tevéikenységéneík megáitéilése magyar részről attól függ, hogy a népszövetség ezt a kérdést a jövőben milyen módon kezeli. A spanyol kérdés Ami a Franco tábornok kormányának Ma­gyarország és Ausztria által de jure való elis­merésére vonatkozó elhatározást illeti, Kánya Kálmán külügyminiszter, annak hangsúlyozása mellett, hogy a spanyol kérdésben Magyaror­szág elsősorban abból a szempontból van érde­kelve, hogy általa az európai béke meg ne za- vartassék, kifejtette, hogy a magyar kormány elhatározásánál figyelemmel volt arra, hogy Franco tábornok Spanyolországnak és lakos­ságának körülbelül kétharmad része felett gyakorolja a hatalmat, továbbá arra is, hogy a magyar közvélemény igen tekintélyes része rokonszenwel viseltetik a Franco tábornok által képviselt eszmék iránt és hogy Franco kormányát de facto már múlt év szeptember havában elismerte, aminek a mostani eljárás csak természetes és logikus kö­vetkezménye. Az érdekek igazi tzolidaritása Az a tény — folytatta a külügyminiszter, — hogy Olaszország és Ausztria újból leszögezték, hogy katonai egyenjogúságunk kérdésében min­denben osztják felfogásunkat és annak mielőbbi gyakorlati megvalósítását óhajtják, teljesen kifejezésre juttatta az érdekeknek azt az igazi szolidaritását, amely köztünk és a római jegyzőkönyvek másik két állama között fennáll. — Ugyanez:- mondható' a nyilatkozatnak a Az agy és a gerincvelő megbetegedései' nek kezelésénél a régóta bevált, tisztán, természetes „Ferenc József*4 keserüv-iz —* korán reggel egy pohárral bevéve —' a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a további ibélmüködést elősegíti, a gyomoremésztést megjavítja és fokozott anyagcserét eredmé- nyez. Kérdezze meg orvosát. < magyar-román viszonyról szóló pontjáról is, amelyből minden kétséget kizárólag kiviláglik, hogy Olaszország és Ausztria milyen nagy meg­értést mutatnak azzal a magyar felfogással szemben, amely szerint Magyarország és Románia közötti vitás kér­déseket az igazságosság és emberiesség köve­telményeinek megfelelően kell megoldani. A közös nyilatkozat utolsó pontjánál, amely­ben a három kormány képviselői a békés újjá­építés valódi céljainak elérésére törekvő más ál­lamokkal való együttműködésre irányuló közös akaratukat fejezték ki, a külügyminiszter kije­lentette, hogy a mostani tárgyalások során újból alkalma volt meggyőződni arról, hogy remélni lehet, — hogy hacsak valami várat­lan esemény nem következik be — Európa békés fejlődését semmi sem fogja megzavarni, A magyar külpolitika stabilitása A külügyminiszter expozéját következőképpen fejezte be: — A magyar kormány nagy súlyt helyez kül­politikájának folytonosságára és stabilitására. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy aki megértést mutat Magyarország érdekeivel szemben, biztosan számíthat annak barátságára. Külpolitikánknak egy másik alapvető ellve pedig az, hogy barátainkhoz való következetes ragaszkodás mellett kerülünk minden olyan akciót, amely komoly ok nélkül bántaná más államok jogos érdekeit. Ezeket az elveket tartottuk szigorúan szem előtt a most lefolytatott tárgyalásoknál is, amelyek egymás érdekeinek szemmeltartása mellett a légi- barátságosabb légkörben folytak le. Ily módon sikerült barátainkkal szemben való szolidaritá­sunkat kimutatni és egyúttal tartózkodni attól, hogy más államok érzékenységét indokolatlanul megsértsük. Az ellenzék is gratulál Kánya miniszternek A külügyminiszter expozéja után a bizottsá­gok több tagija szólalt fel. A képviselőház külügyi bizottságában Eck- hardt Tibor a maga részéről is csatlakozván a bizottság elnöke által a külügyminiszternek ki­fejezett köszönethez, kijelentette, hogy a buda­pesti hármas tanácskozás eredményét minden tekintetben megnyugtatónak találja. A népszö­vetséget illetően egyrészt hangoztatta, hogy a genfi intézmény tekintélyének csökkenését az okozta, hogy a kisebbségvédelem terén nem teljesítette kötelességét, másfelől pedig annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a szankciós szakasz és a kollek­tív biztonság elvének kimúlásával kapcsolatban a népszövetségnek a jövőben -az egyességok- mány 19. szakaszát komoly instrumentummá kell kifejlesztenie. Egyetértését fejezte ki a kő­A magyar kormányzó február 5-én érkezik Krakóba Mosciczki elnök hivatalosan fogadja a magyar államfőt VARSÓ. — Horthy Miklós, Magyarország kormányzója lengyelországi utazásának részle­teit már hivatalosain is megállapították. Horthy Miklós kormányzó február 5-én, szombaton a kora reggeli órákban érkezik Krakóba. A ma­gyar államfőt a lerakói pályaudvaron Mosciczki lengyel köztársasági elnök hivatalosan fogja fo­gadni. A két államfő ezután együtt vonul be a városba. Krakóban a magyar kormányzó első útja Pilsudszki marsall sírjához vezet, ahol ko­szorút fog elhelyezni. Ezt követően szükebb kö­rű dezsöné lesz, este pedig nagy fogadtatás lesz a kormányzó tiszteletére. Vasárnap, február 6- án a magyar kormányzó és a lengyel államel­nök a bialovied vadászterületre utazik. A kor­mányzó két napig fog ott vadászni az állami er­dőségekben. Hazatérőben a kormányzó egy napot a lengyel fővárosban fog tölteni, ahol szintén hivatalos fogadtatásban lesz része. A kor­mányzót fia, ifj. Horthy István és Kánya Kál­mán magyar külügyminiszter kiséri el lengyelor­szági útjára. Kánya egy nappal előbb utazik el Bialowiczeről Varsóba, hogy a lengyel főváros­ban politikai megbeszéléseket folytasson. A kül­ügyminiszter Varsóban várja be Horthy kor­mányzót. Göring nem találkozik Lengyelországban Horthy kormányzóval VARSÓ. <— Göring tábornok, porosz mi­niszterelnök február 11-én Lengyelországba érkezik, ahol — mint minden évben ez- idén is részt vesz a tiszteletére rendezett va­dászatokon a bielowiczei erdőkben. Len­gyelországi tartózkodása alatt Göringnek nem lesz alkalma találkozni Horthy Miklós magyar kormányzóval, aki már február 10-e előtt elhagyja Lengyelországot. Göring csak Beck külügyminiszterrel fog tárgyalni. zös nyilatkozatnak a kommunistaelenes állás* foglalásra vonatkozó pontjával is, mert össz­hangban van a magyar nemzet egészének anti- kommunista felfogásával és helyeselte, hogy a magyar hivatalos külpolitika nem káván beavat­kozni a nagy világpolitikai problémák eldönté­sébe. — A magyar-román viszonyt illetően szükségesnek látja bevárni, hogy a Romániá­ban bekövetkezett belső változás magyar szempontból ténylegesen mit jelenít, hozzáfűzvén, hogy a kérdésnek a magyar sajtó­ban való tárgyalásánál is ennek a szempontnak kellene irányadónak lennie. Gróf Bethlen István szerencsekivánafcait fe­jezte ki Kánya Kálmán külügyminiszternek a budapesti hármas értekezleten elért sikeréhez és az expozé kapcsán örömmel nyugtázta, hogy sem a népszövetségből való kilépést, sem pe­dig a háromoldalú amtíkommunista egyezmény­hez való csatlakozást nem kívánta Magyaror­szágtól senki sem, aminek kiemelése alkalmas arra, hogy a budapesti tanácskozásoknak a kül­földlön való téves beállítását eloszlassa. Felszó­lalásának további folyamán a magyar-román vi­szony kérdésével foglalkozott. Gróf Eszterházy Móric az expozéban foglal­takkal kapcsolatban néhány részletkérdést inté­zett a külügyminiszterhez, annak kiemelésével* hogy a külügyminiszter által a budapesti tanács­kozásokon elért sikereket a külföld is elismeri,- Rassay Károly az előtte felszólalók által ki­fejtett okokból a maga részéről is teljes elismeréssel adózott a külügyminiszter­nek, A felsőház bizottságában Hegedűs Lóránt he­lyeslését fejezve ki a hivatalos külpolitika iránt, felszólalásában egyrészt arra mutatott rá, hogy a népszövetségnek kellene megértenie, hogy legjelentősebb hivatása a kisebbségek vé­delme, másrészt pedig részletesebben foglalkozott á közös nyilatkozatnak a magyar-román viszonyt illető pontjával és azzal kapcsolatban a magyar- országi sajtóban észlelt egyes jelenségeket tette szóvá. Szontagh Jenő kijelentette, hogy az ország közvéleménye a legnagyobb örömmel üdvözölte á budapesti hármas értekezlet eredményeit. Fel­szólalása további folyamán a Magyarország és Románia közötti viszony ügyével foglalkozott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom