Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-25 / 19. (4462.) szám

1938 Január 25, kedd.

^rmm-Mag^ar-hirlap

Átalakulók a lengyel kormányt

Skladkowski miniszterelnök bejelentése - A szervezkedő „nemzeti tábor**

VARSÓ. — A lengyel közvéleményben mély hatást keltett a szenátus költségvetési bizottságának legutolsó ülése, amelyen Klesczinski szenátor élesen kritizálta a kor- mányt és főleg Skladkowski minisztereinö- köt. A szenátor azzal vádolta a miniszter' elnököt, hogy nem követ határozott és éré' tyes politikai irányt. Skladkowski azt vá' laszolta, hogy nem akar miniszterelnök ma- ráülni s csak azt várja meg, amig a lengyel!

nemzeti egyesülés tábora annyira meg lesz szervezve, hogy átveheti a hatalmat.

— Azonnal átadom helyemet a nemzeti tábornak — mondotta a miniszterelnök —■ s ezt azért is szivesen teszem, mert egészségi állapotom nem engedi meg, hogy a miniszterelnöki hivatalt továbbra is viseljem. Amikor a köztársasági elnök és Rydz Smigly marsall rámbizta a miniszterelnökséget, csak néhány hónapig akartam helyemen maradni. Mivel a nemzeti tábor nem tudott megszervezkedni, tovább maradtam

s igy történhetett, hogy a közvélemény támogatása nélkül voltam kénytelen kormányozni. Az 1937 augusztusi mezőgazdasági sztrájk csupán ennek az interregnumnak volt egyik következménye. Kötelességem, hogy mindaddig helyemen maradjak, amig a nemezti egyesülés tábora elég erőssé válik.

Politikai körökben azon a véleményen vannak, hogy a bejelentett kormányváltozás csak április elseje után válik esedékessé Lengyelországban.

A népszövetség Magyarországot elsősorban a magyar kisebbségek szempontjából érdekli

Kánya külügyminiszter expozéja a budapesti hármas konferencia eredményeiről - ........tartózkodunk attól, hogy

má

s államok érzékenységét indokolatlanul megsértsük**

BUDAPEST. — Amint a PMH már röviden jelentette, a magyar országgyűlés mindkét házának külügyi bizottságaiban pénteken, illetőleg szombaton Kánya Kálmán külügyminiszter expozét tartott a római jegyzőkönyveket aláíró

államoknak január 10—12. napjain Budapesten lefolyt hármas miniszteri konferenciájáról. Mivel az expozé szövegét szombaton csak késő este bocsátották a sajtó rendelkezésére, azt csak ma áll módunkban ismertetni.

Olaszország magyarbarátsága megingathatatlan

Fejtegetéseinek ‘bevezetésében a magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a hármas miniszteri találkozó különösen kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy

hiteles cáfolatot nyerjenek azok az utóbbi időkben felmerült teljesen alaptalan hírek, amelyek szerint Olaszországnak földköziten- geri lekötöttsége miatt nem állana többé módjában Közép-Európával komolyan foglalkozni, illetve, hogy a római protokollokat aláirt államok közötti kohézió is erősen meggyöngült volna.

Alkalmas volt a budapesti értekezlet arra is, — állapította meg Kánya külügyminiszter, — hogy kimutassa egyrészt politikánk következetességét és teljes megbízhatóságunkat barátainkkal szemben, másrészt azt is, hogy Olaszország barátságára a jövőben is számíthatunk.

Ezután a külügyminiszter áttért a budapesti értekezlet befejezésekor kiadott közös nyilatkozat főbb pontjainak részletesebb taglalására. A nyilatkozatnak a roma—berlini tengelyre vonatkozó pontjával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy teljesen téves az a felfogás, mintha Magyarország és Ausztria rokonszenvének kifejezése az Olaszország és Németország között fennálló együttműködés iránt a két ország részéről uj orientációt jelentene. ; ! .

Magyarország ugyanis mindenkor óhajtotta az olasz-német közeledést, amely a béke biztosításának erős tényezője és annak létrejövetele érdekében a magyar kormányok a maguk részéről már abban az időben is hathatósan közreműködtek, amikor a viszony a két nagyhatalom között még igen sok kívánnivalót hagyott hátra.

A nyilatkozatnak a kommunistaellenes állás- foglalásra vonatkozó pontját illetően megállapította a magyar külügyminiszter, hogy ez az állásfoglalás sem uj, hanem egyszerű megismétlése ugyanannak a felfogásnak, amelyet a három ál- '»m képviselői már előbb is, többek között az ^36-ban Bécsben megtartott külügyminiszteri értekezleten is vallottak. Egyébként

a háromoldalú amtíkommunista egyezményhez való csatlakozást nem kérte Magyarországtól senki, sem a német kormány a magyar államférfiakniak berlini látogatása alatt, sem pedig az olasz kormány a mostani hármas konferencia tárgyalásai során.

Magyarország és a népszövetség

Hasonló a helyzet a közös nyilatkozatnak a népszövetséggel foglalkozó szakaszában lefektetett magyar álláspontra nézve is. A magyar felfogás mindenkor az volt, hogy a genfi intézménynek nem szabad egy ideológikus alakulat jellegét felvennie és ugyanúgy hangsúlyozták magyar részről, hogy ha a népszövetség egész működését valódi feladatainak, az igazságosságnak és méltányosságnak szolgálatába kívánja állítani, úgy eddigi magatartását Lényegesen módosítania kell.

Bár Magyarország álláspontját a népszövetséggel szemben kizárólag magyar érdekek határozzák meg, kiemelte a külügyminiszter, hogy a népszövetség feletti kritikában Magyarország nem áll egyedül. E tekintetben hivatkozott semleges és északi államok kormányférfiaának az utóbbi időkben elhangzott kijelentéseire, amelyek teljesen egybehangzóan emeltek szót a nép- szövetség jelenlegi szervezete és működése ellen, bejelentették a népszövetségi Egyességok- mány szankciós szakaszától való eltávolodást és azzal együtt elítélték a kollektív biztonságnak elvét is. Annak külön kiemelése után, hogy a népszövetségből való kilépésre nem kérte fel Magyarországot senki sem, a külügyminiszter kijelentette még, hogy

a népszövetség Magyarországot elsősorban a magyar kisebbségek szempontjából érdekli és hogy tevéikenységéneík megáitéilése magyar részről attól függ, hogy a népszövetség ezt a kérdést a jövőben milyen módon kezeli.

A spanyol kérdés

Ami a Franco tábornok kormányának Magyarország és Ausztria által de jure való elismerésére vonatkozó elhatározást illeti, Kánya Kálmán külügyminiszter, annak hangsúlyozása mellett, hogy a spanyol kérdésben Magyarország elsősorban abból a szempontból van érdekelve, hogy általa az európai béke meg ne za- vartassék, kifejtette, hogy a magyar kormány elhatározásánál figyelemmel volt arra, hogy Franco tábornok Spanyolországnak és lakosságának körülbelül kétharmad része felett

gyakorolja a hatalmat,

továbbá arra is, hogy a magyar közvélemény igen tekintélyes része rokonszenwel viseltetik a Franco tábornok által képviselt eszmék iránt és hogy Franco kormányát de facto már múlt év szeptember havában elismerte, aminek a mostani eljárás csak természetes és logikus következménye.

Az érdekek igazi tzolidaritása

Az a tény — folytatta a külügyminiszter, — hogy Olaszország és Ausztria újból leszögezték, hogy katonai egyenjogúságunk kérdésében mindenben osztják felfogásunkat és annak mielőbbi gyakorlati megvalósítását óhajtják,

teljesen kifejezésre juttatta az érdekeknek azt az igazi szolidaritását, amely köztünk és a római jegyzőkönyvek másik két állama között fennáll.

— Ugyanez:- mondható' a nyilatkozatnak a

Az agy és a gerincvelő megbetegedései'

nek kezelésénél a régóta bevált, tisztán, természetes „Ferenc József*4 keserüv-iz —* korán reggel egy pohárral bevéve —' a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a további ibélmüködést elősegíti, a gyomoremésztést megjavítja és fokozott anyagcserét eredmé- nyez. Kérdezze meg orvosát. <

magyar-román viszonyról szóló pontjáról is, amelyből minden kétséget kizárólag kiviláglik, hogy Olaszország és Ausztria milyen nagy megértést mutatnak azzal a magyar felfogással szemben, amely szerint

Magyarország és Románia közötti vitás kérdéseket az igazságosság és emberiesség követelményeinek megfelelően kell megoldani.

A közös nyilatkozat utolsó pontjánál, amelyben a három kormány képviselői a békés újjáépítés valódi céljainak elérésére törekvő más államokkal való együttműködésre irányuló közös akaratukat fejezték ki, a külügyminiszter kijelentette, hogy a mostani tárgyalások során újból alkalma volt meggyőződni arról, hogy

remélni lehet, — hogy hacsak valami váratlan esemény nem következik be — Európa békés fejlődését semmi sem fogja megzavarni,

A magyar külpolitika stabilitása

A külügyminiszter expozéját következőképpen fejezte be:

— A magyar kormány nagy súlyt helyez külpolitikájának folytonosságára és stabilitására. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy aki megértést mutat Magyarország érdekeivel szemben, biztosan számíthat annak barátságára. Külpolitikánknak egy másik alapvető ellve pedig az, hogy

barátainkhoz való következetes ragaszkodás mellett kerülünk minden olyan akciót, amely komoly ok nélkül bántaná más államok jogos érdekeit.

Ezeket az elveket tartottuk szigorúan szem előtt a most lefolytatott tárgyalásoknál is, amelyek egymás érdekeinek szemmeltartása mellett a légi- barátságosabb légkörben folytak le. Ily módon sikerült barátainkkal szemben való szolidaritásunkat kimutatni és egyúttal tartózkodni attól, hogy más államok érzékenységét indokolatlanul megsértsük.

Az ellenzék is gratulál Kánya miniszternek

A külügyminiszter expozéja után a bizottságok több tagija szólalt fel.

A képviselőház külügyi bizottságában Eck- hardt Tibor a maga részéről is csatlakozván a bizottság elnöke által a külügyminiszternek kifejezett köszönethez, kijelentette, hogy a budapesti hármas tanácskozás eredményét minden tekintetben megnyugtatónak találja. A népszövetséget illetően egyrészt hangoztatta, hogy a genfi intézmény tekintélyének csökkenését az okozta, hogy a kisebbségvédelem terén nem teljesítette kötelességét, másfelől pedig annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a szankciós szakasz és a kollektív biztonság elvének kimúlásával kapcsolatban a népszövetségnek a jövőben -az egyességok- mány 19. szakaszát komoly instrumentummá kell kifejlesztenie. Egyetértését fejezte ki a kőA magyar kormányzó február 5-én érkezik Krakóba

Mosciczki elnök hivatalosan fogadja a magyar államfőt

VARSÓ. — Horthy Miklós, Magyarország kormányzója lengyelországi utazásának részleteit már hivatalosain is megállapították. Horthy Miklós kormányzó február 5-én, szombaton a kora reggeli órákban érkezik Krakóba. A magyar államfőt a lerakói pályaudvaron Mosciczki lengyel köztársasági elnök hivatalosan fogja fogadni. A két államfő ezután együtt vonul be a városba. Krakóban a magyar kormányzó első útja Pilsudszki marsall sírjához vezet, ahol koszorút fog elhelyezni. Ezt követően szükebb körű dezsöné lesz, este pedig nagy fogadtatás lesz a kormányzó tiszteletére. Vasárnap, február 6- án a magyar kormányzó és a lengyel államelnök a bialovied vadászterületre utazik. A kormányzó két napig fog ott vadászni az állami erdőségekben. Hazatérőben a kormányzó egy napot a lengyel fővárosban fog tölteni, ahol szintén hivatalos fogadtatásban lesz része. A kormányzót fia, ifj. Horthy István és Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kiséri el lengyelországi útjára. Kánya egy nappal előbb utazik el Bialowiczeről Varsóba, hogy a lengyel fővárosban politikai megbeszéléseket folytasson. A külügyminiszter Varsóban várja be Horthy kormányzót.

Göring nem találkozik Lengyelországban Horthy kormányzóval

VARSÓ. <— Göring tábornok, porosz miniszterelnök február 11-én Lengyelországba érkezik, ahol — mint minden évben ez- idén is részt vesz a tiszteletére rendezett vadászatokon a bielowiczei erdőkben. Lengyelországi tartózkodása alatt Göringnek nem lesz alkalma találkozni Horthy Miklós magyar kormányzóval, aki már február 10-e előtt elhagyja Lengyelországot. Göring csak Beck külügyminiszterrel fog tárgyalni.

zös nyilatkozatnak a kommunistaelenes állás* foglalásra vonatkozó pontjával is, mert összhangban van a magyar nemzet egészének anti- kommunista felfogásával és helyeselte, hogy a magyar hivatalos külpolitika nem káván beavatkozni a nagy világpolitikai problémák eldöntésébe. — A magyar-román viszonyt illetően szükségesnek látja bevárni, hogy a Romániában bekövetkezett belső változás magyar szempontból ténylegesen mit jelenít, hozzáfűzvén, hogy a kérdésnek a magyar sajtóban való tárgyalásánál is ennek a szempontnak kellene irányadónak lennie.

Gróf Bethlen István szerencsekivánafcait fejezte ki Kánya Kálmán külügyminiszternek a budapesti hármas értekezleten elért sikeréhez és az expozé kapcsán örömmel nyugtázta, hogy sem a népszövetségből való kilépést, sem pedig a háromoldalú amtíkommunista egyezményhez való csatlakozást nem kívánta Magyarországtól senki sem, aminek kiemelése alkalmas arra, hogy a budapesti tanácskozásoknak a külföldlön való téves beállítását eloszlassa. Felszólalásának további folyamán a magyar-román viszony kérdésével foglalkozott.

Gróf Eszterházy Móric az expozéban foglaltakkal kapcsolatban néhány részletkérdést intézett a külügyminiszterhez, annak kiemelésével* hogy a külügyminiszter által a budapesti tanácskozásokon elért sikereket a külföld is elismeri,- Rassay Károly az előtte felszólalók által kifejtett okokból a maga részéről is

teljes elismeréssel adózott a külügyminiszternek,

A felsőház bizottságában Hegedűs Lóránt helyeslését fejezve ki a hivatalos külpolitika iránt, felszólalásában egyrészt arra mutatott rá, hogy a népszövetségnek kellene megértenie, hogy legjelentősebb hivatása a kisebbségek védelme,

másrészt pedig részletesebben foglalkozott á közös nyilatkozatnak a magyar-román viszonyt illető pontjával és azzal kapcsolatban a magyar- országi sajtóban észlelt egyes jelenségeket tette szóvá.

Szontagh Jenő kijelentette, hogy az ország közvéleménye a legnagyobb örömmel üdvözölte á budapesti hármas értekezlet eredményeit. Felszólalása további folyamán a Magyarország és Románia közötti viszony ügyével foglalkozott,