Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-11 / 7. (4450.) szám

Megkezdődött a háromhatalmi értekezlet Budapesten A magyar főváros népe lelkes fogadtatásban részesítette az olasz és osztrák államférfiakat - Napirenden a népszövetségben maradás kérdése BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Schuschnigg Kurt osztrák kancellár Schmidt Guido külügyi államtitkár társaságában vasárnap este különvonaton Budapestre érkezett A magyar határon ün­nepélyesen fogadták az osztrák államférfia­kat, Policzky Lipót főispán üdvözölte az osztrák vendégeket a magyar kormány és a megye nevében. A külön vonat a Keleti pá­lyaudvaron érkezett meg. Itt Darányi Kál­mán miniszterelnök vezetésével a magyar kormány valamennyi tagja, magasrangu ka­tonatisztek és sok más előkelőség várta az osztrák államférfiakat A pályaudvar előtt diszszázad sorakozott föl és óriási tömeg csoportosult össze. A vonatból elsőnek Schuschnigg szállott ki, majd Schmidt ál­lamtitkár. Mindketten előbb Darányit, majd Kányát üdvözölték, majd kölcsönösen bemu­tatták a kiséretek tagjait Rövid üdvözlések után a vendégek kivonultak a pályaudvar elé, ahol a különböző egyesületek küldöttsé­gei állottak. A tömeg ütemes „Él-jen Schusch-nigg!” kiáltással fogadta az osztrák kancellárt, aki Darányival és Kánya külügy­miniszterrel ellépett a kivezényelt diszszá- zad arcéle előtt. Közben a zenekar az oszt­rák himnuszt játszotta. Néhány percig tar­tott ez az aktus, majd az osztrák vendégek magyar kollégáikkal a Dunapalota-szállodá- ba hajtottak. Ott vannak ugyanis elszállá­solva s ugyanitt szállt meg gróf Ciano olasz külügyminiszter is kíséretével együtt* Ichutchnigg sajtinyilatkozata Budapesten Schuschnigg kancellár fogadta a sajtó képviselőit és örömének adott kifejezést, hogy személyesen találkozhatik Magyaror­szágon a magyar államférfiakkal és Ciano olasz külügyminiszterrel. Nagy melegséggel emlékezett meg Magyarország és Ausztria baráti kapcsolatairól s bensőséges rokon- szenvének adott kifejezést a magyar főváros iránt, Evvlva és Éljen! Vasárnap este tiz óra 40 perckor kellett volna megérkeznie a Déli pályaudvarra a trieszti gyorsvonatnak, amelyhez gróf Ciano Galeazzo olasz külügyminiszter szalonkocsi iát csatolták. A vonat azonban a nagy ha­vazás miatt kis késéssel futott be. A pályá­zd varon már jóval a vonat befutása előtt jyülekeztek az előkelőségek, gróf Ciano fo­gadására ugyanazok jelentek meg, akik az jsztrák államférfiak fogadásán részt vettek, 3tt volt még Vukcsevics budapesti jugo- ;zláv követ is. A pályaudvar előtt nagy tö- neg sorakozott föl. Amikor a vonat berobo- fott és az olasz külügyminiszter alakja meg- elení a perronon, a tömeg egetverő Evviva s Éljen kiáltással fogadta. Gróf Ciano elő- zör Darányival és Kányával fogott kezet, íajd üdvözölte a megjelent előkelőségeket, zután elíépett a diszszázad előtt, amelynek enekara az olasz himnuszt játszotta. Ciano zután kíséretével együtt gépkocsiba szállt d a Dunapalotába hajtatott. Az olasz külügyminisztert már a nagyka­nizsai határállomáson ünnepélyesen fogad­ták. Teleky Béla főispán üdvözölte a ma­gyar kormány és a megye nevében. Az olasz külügyminiszter a főispán üdvözlő szavaira válaszolva kijelentette, hogy mint minden­kor, most is szeretettel és örömmel jött Ma­gyarországra. Az olasz nép — úgymond szivébe és szeretetébe zárta a magyar nem­zetet* A magyar leányok nevében egy nagyka­nizsai urileány hatalmas csokrot nyújtott át az olasz államférfinak. Gróf Ciano fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát s ezt mondotta neki; — Mindenkor mélységes szeretettel jövök Magyarországra. Olaszország álláspontja is­meretes a magyar kérdésben. Ebből Olasz­ország egy jottányit sem enged. Az olasz nemzet szivébe zárta a magyar népet és mindig szeretettel gondol Magyarországra. Schuschnigg és Ciano koszorúja a hősök emlékművén Az olasz-magyar-osztrák tanácskozások hétfőn kezdődtek meg. A Budapesten idő­ző idegen államférfiak hétfőn délelőtt ün­nepélyesen megkoszorúzták a hősök emlék­művét. Délelőtt 10 órakor érkezett az osz­trák vendégek gépkocsisora a műemlék elé. Schuschnigg kancellár szállt ki kíséretével együtt a kocsikból. Az osztrák kancellár előbb eflépett a Szépművészeti Muzeum előtt felállított diszszázad előtt, miközben a zenekar az osztrák himnuszt játszotta, majd az osztrák kormány koszorúját elhelyezte a hősök emlékműve előtt. Ezalatt a zenekar a magyar himnusz hangjait intonálta. Alighogy az osztrák államférfiak eltávoz­tak, megérkezett az olasz külügyminiszter és kíséretének kocsisora. Gróf Ciano a Giovinczza hangjai mellett ellépett a disz­század előtt, majd elhelyezte az olasz kor­mány koszorúját az emlékművön. Ezután karfelemeléssel néhány pillanatig tisztelgett s közben a zenekar a magyar himnuszt ját­szotta. Gróf Ciano a hősök emlékművétől a Rákoskeresztúri temetőbe hajtatott s ott megkoszorúzta az olasz hősi halrttek sír­emlékét. Hétfőn délben fél tizenkét órakor Schuschnigg kancellár fölkereste Kánya Kálmán külügyminisztert, majd háromne­gyed tizenkettőkor Ciano olasz külügymi­niszter látogatott el Kányához. 11 óra 50 perckor Schuschnigg tett látogatást Dará­nyinál, 12 órakor pedig Ciano kereste fel a magyar miniszterelnököt, Ugyanakkor az osztrák kancellár kihallgatáson jelent meg a kormányzónál. Ciano gróf déli félegy órakor jelent meg kihallgatáson Horthy Miklósnál. A kormányzó és felesége félket­tőkor villásreggelit adott a külföldi állam­férfiak tiszteletére. A villásreggel'in a kül­földi államférfiakon kívül résztvettek még gróf Vinci olasz és Baar-Baarenfels osz­trák követ, a magyar kormány minden tag­ja és számos külügyminisztériumi tisztvi­selő. Délután 4 és 5 óra között a magyar kor­mányférfiak viszonozták a látogatásokat. Öt órakor kezdődött meg a háromhatalmi értekezlet, amely hét óráig tartott. A ta­nácskozásokat este 8 órakor díszvacsora követte. Párisi kombinációk PARIS. — Francia politikai körökben igen nagyjelentőségűnek tartják a római jegyzőkönyvet aláirt hatalmak külügymi­Az első tanácskozások nisztereinek budapesti értekezletét. A Temps szerint az olasz diplomácia arra a feladatara vállalkozott, hogy Magyarorszá­got és Ausztriát az eddiginél erősebb csat­lakozásra bírja a berlin-római tengelyhez. Az a két tény, hogy létrejött Olaszország és Jugoszlávia között a megegyezés és hogy Romániában a Goga-kormány külpo­litikai irányváltoztatásra készül, módot nyújt gróf Cianonak arra, hogy folytassa tárgyalásait és bevonja Jugoszláviát és Ro­mániát is az osztrák-magyar-olasz dunai rendszerbe,, amelyhez, később a német biro­dalom is csatlakozna. A római blokk és a népszövetség BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) A Hétfői Napló jelentése szerint a budapesti hármas értekezlet min­denekelőtt azzal az uj helyzettel foglalko­zik, amely Olaszországnak a népszövetség­ből való kilépése folytán állott elő. Noha a magyar és az osztrák államférfiaknak az a meggyőződése, hogy a népszövetség re­formra szorul, — írja a lap — az a felfo­gás alakult ki mégis, hogy sem Ausztria, sem Magyarország nem követheti az o!?sz kormány példáját és nem léphet ki a nem­zetek szövetségéből. A lengyel külügyi expozé Beck éles kirohanásai a népszövetség ellen A külügyminiszter a világ politikai kríziséről - A lengyel külpolitika független a nemzetközi bonyodalmaktól — VARSÓ. — Beck lengyel külügyminiszter hétfőn a szejm külpolitikai bizottságában külpolitikai expozét mondott, amelyben az elmúlt évet a nemzetközi politikában történt alapvető változások évének nevezi és kije­lenti, hogy az eddigi metódusok megrázkód­tatásának korszaka még nem ért véget. A lengyel külpolitika fejlődése örvendetesebb, mint a világpolitikáé. A lengyel szövetségek és barátságok függetlenek a nemzetközi fó­rumoktól és folyamatoktól. A Szovjetorosz- országgal és Németországgal kötött táma- dástkizáró szerződés, valamint a Franciaor­szággal és Romániával kötött szerződés füg­getlenül a népszövetség nehézkességeitől to­vábbra is teljes sikerrel érvényben van. A miniszter ezután fölsorolja az elmúlt év je­lentősebb politikai látogatásait, megállapítja, hogy Lengyelország nem riad vissza az uj politikai utak és formulák keresésétől. így például az 1937 november 5-i szerződés uj alapokra helyezte a német—lengyel viszonyt és kimélyitette a kisebbségek és az állam együttélését. Ez a megegyezés tökéletesebbé teszi az 1934-es lengyel—'német megállapo­dást. Az orosz—'lengyel viszonyban semmi­sem változott, Tokio és Varsó viszonya a nagykövetségek fölállításával barátságosabb lett. Lengj^elország Genfben a palesztinai kérdés tárgyalásainál kifejtette, hogy a len­gyel kormánynak lakossága érdekében szük­sége van települési és nyersanyagterületek­re. Beck szerint a nemzetközi krízis elsősor­ban a népszövetséggel áll összefüggésben. Genfben két nagy tendencia van, az egyik a népszövetség megújítására törekszik, a má­sik a régi rendszert akarja megtartani. A mi­niszter ezután éles szavakkal fordul a jelen­legi genfi rendszer ellen, amely könnyen egyetlen blokká alakítja át Genfet és meg­szünteti annak egyetemes jellegét. Lengyel- ország nem akarja a népszövetségi krízist elmélyíteni, de nem engedheti meg, hogy Genf a totalitásos államok elleni eszközzé alacsonyodjék. Azt sem szabad megengedni, hogy Genfre néhány nagyhatalom fölkény- szeritse akaratát. Előfizetési ár» évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11, Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloVCTlSzkÓi és TUSZÍnSzkÓi 7710.21] MS ág u M c e 12, II. emelet •Ki adó h i v a t a 1: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ® Prága II., Panská uli^e 12, III. emelet, R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikoi TlOpilopjo •• TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Itt, vasárnap 2.-Itt. r r r SŰRGÖNYCIM: HIRLflP, PRftHfl. MMl Jb|M I XVII. évf. 7. (4450) szám • Ke«f«fl • 1938 január 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom