Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-09 / 6. (4449.) szám

1938 január 9, vasárnap* S a TOlXGM-MAG&AItHÍRLAP 15 Az úrbéresek elidegenitett birtokai A volt úrbéresek fel nem osztott vagyona a törvény szerint közösen kezelendő. Vonatkozik ez úgy a közös erdőkre, mint pedig a közös le­gelőikre. A közös erdők 'kezelését a járási erdőgond­nokságok ellenőrzik, az évi vágásterül eteket az üzemterveik alapján kijelölik és gondoskodnak a felújításokról is. Itt tékát nem érvényesül teljes mértékben a közös szamárról szóló szállóige, nem igy a közös legelőknél! A közös legelők a szó szoros értelmében vett közös szamarak. Azokat nemcsak mindenki, leg­nagyobb mértékben azonban a nem-tulajdono­sok akarják kihasználni, hanem ott, ahol csak lehet, miég e'1 is idegenítik kiselbb-nagyobb mér­tékben.. Ma a közös legelők nem válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket, mert azok kar­bantartásáról .seniki nem gondoskodik. Az elidegenítések legnagyobb részben a tago­sítások idején történték, amikor különféle címe­ken jelentős területeiket a községek nevére ve­zettek telekkönyviileg. A jogcím az elidegenítés­hez különösképpen az volt, hogy a törvény sze­rint a közsiégek felelősek az apaállatokért, vi­szont azokat eltartani az állattartók, állatte­nyésztők kötelesek. Tehát a községek az úrbé­res vagyon átvételével kötelezték magukat az apaállatok eltartására. A’ községek eladósitása az utóbbi két évtizedben uralkodó irányzat volt. A községek a megnövekedett követelmények miatt ragaszkodnak minden jövedelemhez és szabadülni' igyekeznék minden tehertől s így az apaálltatok eltartását —: mit sem törődve az úr­béri ingatlan átvételekor vállalt kötelezettség­gel— az állattartóikra, illetve az állattenyésztők­re hárították át. Az ezen a elmen átvett ingat­lanok visszaadását azonban elmulasztották. Ilyen községek a párkányi járásban Párkány, Ebed, Duzsia, Dunamoos stb., ahol is tekinté­lyes és értékes ingatlanrészek kerültek telek­könyviileg a községek tulajdonjogába. Azt hi­szem, ilyen esetekkel találkozhatunk más járá­sokban is. A párkányi járási képviseletiben egy áilatte- 'nyésztési vita kapcsán került napirendre a kér­dés. amikor is dr. Cserepes szolgákká kijelen­tette, hogy ama községek, amelyek urbéTes va­gyont birtokolnak, tartoznak azokat visszaadni, amely visszaadás telekkönyvileg is bekebélez- .ietík,- önkéntelenül felmerül a kérdés, milyen " ütőn kell- megindítani a vissz a vét eh- éljárást?E 3; Az utbarésék felügyeleti hatósága a járási hivatal, tehát az úrbéres vezetőség kérvényt ad be a járási hivatalhoz, amelyben feltünteti a po­litikai község által elidegenitett ingatlan telek­könyvi adatait s kéri, hogy a község elöljárósá­gát utasítsák, hogy az elidegnitett ingatlant az úrbéreseknek adják vissza és a visszaadást telek- k ön yvileg is bekebelezzék. HEGEDŰS BALÁZS. (—) Vásárok Kisszebenben 1938-ban. Kis- szebéniben 1938-ban a következő napokon lesz kirakodó vásár: február 17-én, április 14-én, junius 15-én, szeptember 1-én, október 20-án és december 1-én. — Az állatvásárok határideje a következő: április 12, junius 14, augusztus 30, október 19, november 29. Azonkívül lesz még havi állatvásár, még pedig március 1-én, jú­lius 13-án és augusztus 3-án, eltekintve a heti sertésvásároktól. Árlejtések, árverések Malacka—Székfalva között országos ut építésére. Határidő: február 18. Deménd—Felsőezemeréd között állami ut építésére. Határidő: február 9. Komárom város sebészeti pavillon esz­ményi terveinek elkészítésére. Határidő: február 16. A nagyszombati országos közkórtháznál lakóház berendezésére. Határidő: január 25. A kassai járási hivatal kövek szállítá­sára. Határidő: január lő. A radványi úrbéresek faárverésre. Ha­tárnap: január 19. A zólyomnémeti úrbéresek faárverésre. Határnap: január 26. A necpáíi úrbéresek faárverésre. Határ­nap: január 28. ez epei község ház- és telekeladásra. Ha­tárnap: január 23. Herencs völgy— Breznóbánva. között út­építésre. Határidő: január 22. A lipótvári fegyház részére fonál szállí­tására. Határidő: január 11. Pozsonyná! a Duna, balpartja kövezési munkáira. Határidő: február 2. ■ Tardoskedd—Tömve között országút épí­tésére. Határidő: január 31. Breznóbányán laktanya építésére. Határ­idő: január 14. A trenc&éni közkórháziján szerelési mun­kálatokra. Határidő: január 21. A szlovenszkói zene és drámai főiskola épületének felállítására alakult egyesület tervek készítésére. Határidő: február 12. <ar Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztéöyezocialista és magyar nem­zeti párt központja (Ventur-u. 15.) és a po­zsonyi (Köztársaság-tér 12, II.) és a rima­szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt. ____ No vemberben Magyarország volt (sehszlovákia legnagyobb zsir- és juhszéliitéja PRÁGA, — A földművelésügyi minisztérium jelentése .szerint az elmúlt esztendő novemberé­ben Csehszlovákiába a határmentti állatorvosi kimutatások alapján a kővetkező élőállatokat, vágott baromfit, illetve husmemüeket importál­ták külföldről: 115 lő, 28 szarvasmarha, 26.995 sertés, 1171 juh, 11.981 élő liilba, 76 q vágott baromfi, 33 q sertéshús, 70 q füstöltáru, 16.403 q zsír és szalonna s végül 26.170 q nyersbőr. — A legtöbb lovat Romániából (109), a legtöbb szarvasmarhát Ausztriából 28), a legtöbb juhot Magyarországból (871) és Romániából (300) szállították. — A legnagyobb sertésszállító Jugo­szlávia volt 13.096 darab sertéssel, Románia 11 ezér 248, Magyarország 2301 és Bulgária 345 darab sertést exportált Csehszlovákiába. — Az élő libáikat, 11.981 darabot Lengyelországból hozták, a vágott baromfit 76 q mennyiségben Romániából. A sertéshúst Lengyelország (33 q), a hentesárut Románia (50 q), Olaszország (11 q) és Magyarország (9 q) Szállították. — Cseh­szlovákia legnagyobb zsír- és szalonnaszállitója 5822 q-val Magyarország volt, a második he­lyen Románia szerepel 3548 q-val, a harmadi­kon az Egyesült Államok (2959), majd Hollan­dia (2635), Jugoszlávia (1183) és Dánia (256) következnek. Az állam vette meg a máltai lovagrend dolhai birtokát BEREGSZÁSZ. A máltai lovagrend hat­vanezer holdas dolhai birtoka mégis csak az állam tulajdonába került. A hatalmas birtok át­vétele körül különböző bonyodalmaik támad­tak és -már úgy volt, hogy a vétel meghiúsul. A lovagrend ugyanis tiz éves gazdálkodás alatt súlyos mÜliókkál terhelte meg a Teieky grófok egykori uradalmát, amelyet a földreform utján szereztek meg. Legnagyobb hitelezőjük a Morvákká Banka volt és ez a pénzintézet zárlat alá akarta vétetni az uradalmat és az állam és a. lovagrend között ezl állt a megegyezés út­jában. A bank, az állam és a lovagrend egymásköz­ti tárgyalásai alatt komoly vevőként jelent­kezett a munkácsi görögkaíolikus egyházme­7 gye is. ■ . .... l Az egyházmegye magyarországi „ birtokai érté­kesítésével kívánta a szükséges anyagiakat elő­teremteni, de a tervezett elidegenítés nem volt keresztülvihető s az egyházmegye lemondott vé­teli szándékáról. Hosszas tárgyalások után sikerült a pénzét féltő bankkal az államnak megegyeznie olykép­pen, hogy a tizenkétmilliót kitevő vételárat a tartozás kiegyenlítésiére fordítják. A megegye­zés értelmében az állam megvette a 20.255 hek­tárt kitevő ingatlant, amelyből 19.128 hektár bükk- és 112/ hektár pedig gyertyánfaerdő. Az állam képviseletében a földművelésügyi mi­nisztérium kiküldöttei és a bustyaházai ál­lami erdőigazgatóság megbízottai át is vették az uradalmat és ezzel megszűnt a lovagrend tíz éves áldatlan gazdálkodása, amely alatt annyi őslakos tiszt­viselő és munkás vesztette el kenyerét. A lovagrend Dolhán minden szociális célú üze­met megszüntetett. A földig lerőmboltatták az évszázados vasgyárat, mely 560 embernek adott kenyeret. Feloszlatták az uradalom jószággaz- o’áikodását. Potom pénzen eladták a lipicai mé­nest. Megvonták a munkások deputátum föld­jeit s otthonából igyekeztek kiforgatni a dol­hai református egyházat. A dolhai uradalmat a bustyaházai állami erdő- igazgatás hatáskörébe rendelték és a gazdálko­dás irányításával dr. Wagner József mérnököt bízták meg. (—) Magyar cég-fiók törlése. A pozsonyi bí­róság kereskedelmi lajstromában a csődeljárás r. t. pozsonyi fiókját. (—) Megtagadott csődnyitási kérelmek. A pozsonyi bíróság megtagadta a következő csőd­nyitási kérelmeket: Beer Aranka, pozsonyi la­kos, Fried Rezső, pozsonyi kereskedő, Kubicska Gusztáv, pozsonyi állomásfőnök, Mahler Oto- kar, ligetfalusd lakos, Schwandtner Leó Róbert, kereskedelmi ügynök, pozsonyi lakos, Ozabal János, magyarujfalusi kereskedő. — A lőcsei bíróság megtagadta: Hirsoh Aranka, volt kés­márki kereskedő, Kornfeld Henrik, ólublói ke­reskedő, — a nyitrai bíróság pedig: Hanta­cselk Gusztáv, nováki vendéglős csődmegnyitá­si kérelmét tagadta meg. (—) Befejezett csődeljárás. A pozsonyi bí­róság kereskedelmi lajstromában a csődeljárás befejezése után törölték a Nagyszombati épít­kezési részvénytársaság oégét. (—) Szlovenszkói fizetésképtelenségek. Fiánkéi B. nagykereskedés Puchó. Aktíva egyelőre ismeretlen, passzíva 1,010710 korona. Ebből 747.675 korona kvótális adósság. — Kornreich Hermann vendéglős Bártfa. Aktíva 30.000 korona, passzíva 135.412 koro­na. — Szilárd István Léva. Aktíva 75.373 korona, passzíva 147.474 korona. — Halbert Pinkász divat­árukereskedés Bártfa. Aktíva 123.400 Ke. nnssziva 220.666 Ke. Tuladósodás 97.266 korona. Javult a kassai villamosvasút anyagi helyzete KASSA. — Kassa város annakidején azért vásárolta meg a városi villamos társaságot, mert a vasat tulajdonosa, egy bécsi cég, a nagy veszteségek következtében az üzemet be akarta szüntetni. Kassa városa azzal számolt, hogy megfelelő beruházások és reformok után a defi­citet el lehet kerülni. Az 1938. évi költségvetés tényleg számol iuár kis felesleggel, amennyiben a kiadások! 2,910.140 koronával és a bevéte­lek 2,953.600 koronpval vannak előirányozva. A kalkuláció szerint a bevételből 1,900.000 ko­rona esik az utasforgalomra és 882.000 korona az áru-, illetőleg podgyászforgalómra, a fennma­radó összeg más kisebb bevételi forrásokra esik. A rendes költségvetés azonban még nem öleli fel a szükséges beruházásokat, amelyek a rend­kívüli költségvetést terhelik. A rendkívüli költ­ségvetés 1.3 millió koronás hiánnyal zárul. Ezt az összeget kölcsön utján akarják fedezni, mert remélik, hogy a viszonyok javulása következté­ben a villamosvasút bevétele elég nagy lesz ah­hoz, hogy ezt a kölcsönt is amortizálni lehes­sen. (—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon meg­szilárdultak: Berlin és Oslo 0.50, Kopenhága és .Stockholm 0.25, Alexandria, London és Páris 0.05, Athén és Isztambul 0.01 koronával. Gyöngültek: Rio 1, Brüsszel 0.25 koronával. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon emel­kedett a német ezüstmárka 10, a pengő és a zloty 1.50 koronával. A román lej 0.50 koronával olcsóbbodott. ÉRTfílKT&ZgDE Prága gyöngült PRÁGA. — (Pragoradio.) A hétvégi értéktőzsde már a tőzsdeidő rövidségére való tekintettel is nagyon kis forgalmú volt. Még a favorizált papírok sem bo­nyolítottak le nagyobb forgalmat. Az irányzat általá­ban gyöngülő volt, mert a tegnapi newyorki tőzsde lanyhasága kedvezőtlen hatással volt. Az értékek nagyrészét csak egyizben jegyezték és némely érték jelentéktelenül kicsiny forgalma következtében mér­sékelten egyenetlen volt a fejlődés. Általában azonban az árfolyamok nem nagyon távolodtak el zárlatkor a nyitási jegyzéstől. Vesztettek: Alpine 3, Bánya és Kohó 40, Brünni Gépek 1, Cseh Kereskedelmi 20, Cseh-Morva 25, Felső Berkovice 15, Horvát Cukor 5, Karborundum 6, Kosmanos 1, Königshofi Cement 13, Schönprieseni 8, Krizlk és Rézmüvek 5, Prágai Vas 35, Rakó 10, Rindskopf 30, Ringhoffer 5, Egye­sült Gyapjú 1, Sellier 10, uj bonok 30, Schoeller 25, Csehszlovák Solo 5, Aussigi Vegyi 15, Nyugatcseh Kaolin 30 és Skoda 17 koronát. Ezzel szemben javul­tak: Amylon 2, Apollo 3, Brünni Sör 11, Deli 6, Ká­bel 10, Melichar 2, Ollescháui 1, Orion 10, Sphinx 1 és régi bonnok 5 koronával. A beruházási értékek piacán az állami kölcsönök nem változtak. Csupán a 3%-os államvédelmi kölcsön gyöngült némileg. Az exotakuliszban a részvények alapárfolyama egyenet­len volt. Gyöngültek: Bécsi Solo 10, Dynamit 40, Kyjov 5 koronával. Másrészt megszilárdultak: Bolgár Cukor 0.50, Smichovi Sör 300, Rossitzi 15, Sublima 5, Telegrafia 15 és Szlovenszkói Papír 5 koronával. A magyar C. C. járadék 1.50 a frankra szóló Skoda obligációk 30 koronával javultak. A bankrészvények piaca nem változott, csupán a Nemzeti Bank 50 ko­ronával lemorzsolódott. A magánlombard tételek változatlanok. BUDAPEST BIZAKODÓ. BUDAPEST, — A hétvégi budaipesti érték­tőzsdét az üzletieknség jellemezte. A tegnapi lanyha newyorki tőzsde hatására a kínálat -volt túlsúlyban és már nyitásikor (kisebb áresések voltak észlelhetők. Később a budapesti gabona­piac szilárdságának hatására bizakodóbb lett a hangulat. Alacsonyabb árfolyamon vásárlásokat eszközöltelk és az értékeik nagyrésze a tegnapi jegyzés föllé került. Elvétve megszilárdultak az értékek. A kereskedelem végig igen kicsiny ma­radt és csak a vezető papírok bonyolítottak le némi forgalmat. A beruházási értékek piacán csak kisebb eltolódásokra került sor. BÉCS GYÖNGÜLT. BÉCS. — A bécsi értéktőzsde részvénypiaca érdektelenség jegyében állott és lanyha irány­zatú volt. A küliszban egyedül a Waagner és a TrboVlje javult, a többi érték alacsonyabban jegyzett, — főleg a Staatsbahn. Korlátban is általános volt az árfolyamcsökkenés. Érzéke­nyebben vesztett a Brown-Boveri, az Egydi és a hosszabb ideje nem jegyzett Egyesült Izzó. A javulás a Hirtenibergi kivételévéi jelent ék télen volt. A beruházási piac barátságosabb volt. BERLIN TARTOTT. BERLIN. — A berlini értéktőzsde nyugodt hangulatban nyitott. A tegnapi árfolyaméinellke- dések után ma tartózkodóbbak voltak a vásár­lók. A hát végén kisebb felszámolásokat eszlkö- zölte'k és az egész fejlődés kissé egyenetlen volt. A kedvező hangulat az élső jegyzéseknél kisebb eméllkedésékire vezetett. A kereskedelem azonban nyugodt kertek között mozgott és az árfolyameltolódásók csekélyek maradták. Az ipairi. értékek piaca bizakodó, a bankrészvényeké szilárd vollt. Zárlatkor a tőzsde irányzata nagy­jában tartott volt. Mennyit kapunk Mennyit fizetünk a valutákért? Prága, január 8. 100 pengőért 549.50 100 pengőért 552.50 100 sclilllingért 528.50 109 schllllngért 531.50 100 lengy. zlotyért 510.— 100 lengy. zlotyért 513. — 100 román leiért 15.35 100 romén lejért 15.65 100 német márkáért 608 — 100 német márkáért 612. — 100 ezüstmárkáért 660.— 100 ezüstmárkáért 670.— 100 dinárért 60 30 100 dinárért 60.70 100 olasz líráért 117.40 100 olasz líráért 118.60 100 svájci frankért 658.— 100 svájci frankért 661.— 100 franc, frankért 96.20 100 franc, frankért 96.80 100 Belgáért 482.— 100 Belgáért 484.— 100 holl. forintért 1579 - 100 holl. forintért 1585.— 1 angol fontért 141.75 1 angol fontért 142.75 1 amer. dollárért 28.35 1 amer. dollárért 28.55 3 prágai értéktőzsdén előfordult kötések január 7 január 8 4.5% A kibocsátású * 97.40 —.— 97.40 — 4.5% B kibocsátású . 97.40 —.— 97 40 — 3.75% unif. kölco. töri. 85 65 —85.65 — 3% unifikált járadék , 71.10 —• 71 10 — 3% nem törleszt. . . 65.90 —65.90 — 3.5% IV. nemtörl. köl. 60.25 —60.25 — .— 3.5% nemtörl. pótjár. 62.— —62.— — 8% hadi köl csőn kárt. 1035-1994 .... 58.05 58.05 8% hadikölcsön kárt. 1Ö35-2024 .... 56.55 —56.55 — Építkezési sorsjegy *h 1922-1946 .... 815.- 816.­Építkezési sorsj. rész 1922-1946 . . 163.10 —163.20 6%-os morva orsz. köl. — 6%-os cseb iélzálogb. — 4%-os KsOd 1889 . —72 75 — CsehszI Nemz Bank —.— —. — 4745.— — Nordbahn .... 6100.— —. — —. — Nordbahn Bonnok . . —2045.— —.— Cseb Cukoripar . . . 730.— —.— 718.— — Schöller . 2345.— —2320 — — Ho rvát Cukor . j . 157.— —.— 155 — 152.— Aussiger Finomító . » 1175. — 1185. — 1185.— —.— Kfiíik.........................» 1655.-1665.- 1660 - — Pr ágai Malmok . » i 1105.— —1105.— — Kolini Műtrágya • « —.— —.— —.— — Kolini Kávé . . • > 174.— —.— —.— —.— Kolini Szesz . . • a — Tejipar ...... —.— —.— — Aussigi Vegyi . . 995.— —.— 980.— —.— Budweisi Sör ... — Königshofer Cement . 1510.-1518.— 1505.— — Cseh-Morva Kolben-D. 2935.—2950.— 2930. —2925.— Brünni Gépeit . , . uj feibocs. 8»k . , 253.— —.— 252.— — Ringhoffer , . . * . 890.— —885.— Nyugatcseh Szén • a 515.— 516.— —.— — Alpine 267.— —263.— —.— Berg és Hütten . a a 3150.-3170 - 3130 - — Poldi ... a a * 1280.-1282.- 1282 ­Prágai Vas . a « * 1675.- 1645 -1640.­Skoda . 1385.-1397.- 1377.-1380.­. Pozsonyi Kábel . * a 1140.— —1150.— — .— Inwald . . . V a » —.— — Ollescháui Papír • • 583.— —584.— — A prágai tőzsde devizajegyzései: ma tegnap Hír. pénz ára pénz ára disk.% Alexandria 146.20 146.80n 146.15 146.75n Amsterdam 1586— 1591.— 1586.— 1591.— 2 Athén . . 25.88 26.18n 25.87 26.17n 6 Belgrad . . 65.675 65.925n 65.675 65.925d 5 Berlin. . . 1146.25 1149.75 1145.75 1149.25 4 Brüssel . . 482.95 484.55 483.20 484.80 2 Budapest . 841.70 844.70n 841.70 844.70d 4 Buen. Aires 839.50 844.5Cn 839.50 844.50n Bukarest . 20.90 21.10n 20.90' 21.10n 4(1 Danzig . . 540.25 543.25 540.25 543.25 4 Helsingfors 62.80 63.20 6280 63.20n 4 Istanbul , , 22.74 22.84n 22.73 22.83 Kopenhagen 635,50 638.50 635.25 638.25n 4 Ko\vno . . 483— 485.- 483.— 485.—n 5% Lissabon . 129.10 129.90 129.10 129.90d 4«4 London . . 142.35 142.95 142.30 142.90 2 Madrid . . —.— —— ——.— 5 ! Maiiand . . 150.21 150.81 150.21 150.8in 4y, Montreal . 28.44 28.56n 28.44 28.56n ! New York . 28.47 28.57 28.47 28.57 1 i Oslo ... 715.50 718.50 715 — 718.— 3»A Paris . . . 96.65 97.05 96.60 97.— 3 j Riga . . . 565.50 568.50n 565.50 568.50n 5‘á j Rio de Jan. 159.- 161.— 160.— 162.—n ti Sofia . . . 34.31 34.41n 34.31 34.41n 6 | Stockholm. 733.75 736.75 733.50 736.50n 2'/, | Tallinn . . 784.— 788.-n 784— 788.-n 4% I Warschau . 540.25 542.25 540.25 542.25 4>A t Wien . . . 528.75 531.25n 528.75 531.25 3 V. Zürich , . 659.375 661.375 659 375 661.375 !«/, A budapesti értéktőzsde árfolyamai: január 7 január 8 Magyar Nemzeti Bank ... 184.— 183.— Bauxit ..................................... 245.50 245 — Mag yar Általános Kőszén . . 445.— 445.50 Salgó ..................... 46 35 46 40 ür íkány ................................. 54.80 55.25 Magyar Fegyvei ..... 75.10 75.25 Ganz-Danubius ...... 30.10 30.20 Láng , . ........ —.— . —.— Vagóngyár ................................ 35.— 33,— Rim a . '........................... 104.50 103.75 Of a faipar'................................ —.— 27.50 No va......................................... 23.20 23.20 AlU mvasut ........ — Tröszt ......... 90.25 90.25 Magyar Cukor....................... 162.50 162.50 Iz zólámpa......................................215.50 —.— Részvénysör............................ 192 50 192.50 Hungária műtrágya ..... —.— — Szikra ......... —,— Féltén .................... , . . — Gu mmi ....................... 96.— —.— Fe lelős szerkesztő; F orgáeh Géza Kéziratokat nem Órzünk meg és nem adunk vissza. Képeket csak megállapodás szerint díjazunk, l-lirlaphétyeg használata a prágai postaigazgaté* ság 56.660, VII— 1934. sz. rend. engedélyezve. — Ellenőrző postahivatal: Praha 25. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom