Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-09 / 6. (4449.) szám
1938 Január 9, vasárnap. utrnuMMmmaaaBimaLa^ Az elmúlt év világpolitikai mérlege 19)7 kölpoliflhai escmCDQd Az év két háború jegyében Az optimizmus növekedése ■■ Oroszország és Franciaország visszaszorulása ■■ A történések időrendi sorrendben ■■ Az Uj Szellem legújabb számából vesszük az alábbi cikket, amelynek második része a folyóirat január 15-i számában jelenik meg. Mint ahogy 1936-ot Is két háború határozta meg: az év első felét az abesszin konfliktus, a második felét a spanyol polgárháború, ugyanúgy két háború jellemezte 1937-et is: az első félévet a spanyol polgárháború folyta- tása és veszedelmes nemzetközi bonyodalmai, a második félévet a távolkeleti hadjárat. E vezérmotivumokat természetesen teltebbé és teljesebbé tette az európai hangszerelés, amelyből néha az alaptémát szinte nehéz volt már kihámozni: igy elsősorban a spanyol belháboru veszedelmes ideológiai kisülései, amelyek nem egyszer általános konflagrációval fenyegettek, a népszövetség körül támadt bonyodalmak, a pánikhangulatban mindenütt megindult versenyíegyverkezés s blokkalakulás és mint ellenerő: Anglia és Németország törekvése a nyugateurópai megegyezés, az úgynevezett „uj Locarno“ s a négyhatalmi paktum felé, valamint e törekvés mellékjátéka: a dunai kibékülést kívánó több kísérlet. Eredményt s végleges kibontakozást 1937 sehol sem hozott s ma is minden folyamatban van. Lényeges haladást csupán az európai hangulat- változás jelent, a kedélyek lecsillapodása, az a lélektani folyamat, amely ebben az évben az ideges pánikhangulatból bizonyos nyugodtabb és bizakodóbb szemlélethez vezette az emberiséget. A népek egyrészt megszokták az elhatalmasodott felelőtlen sajtó örökös háborús jóslásait és ijesztgetéseit, amelyeket a fejlődés eddig sohasem igazolt, másrészt államok és emberi lelkek felkészültek egy esetleges összeütközésre, úgy hogy több hidegvérrel várják a jövőt, harmadrészt a világ- gazdasági helyzet javulása' is nyugtatóan halottimért a közvetlen anyagi gondok elmúlása a leg- sivárabb helyzetben is bizakodóbbá teszi az embert, mint a szegénység és az éhség. Az év legnagyobb pozitívuma tehát e lelki meg- enyhülés, amely bizonyos fokig reményt ad az általános megbékülésre. Miért nem tört ki a Háború? Mégis, mi akadályozta meg, hogy 1937-ben as események azt a veszedelmes fordulatot öltsék, amit a pániksajtó beharangozott? Három érdekes jelenségre kell ezzel a kérdéssel kapcsolatban rámutatni. Először két nagyhatalom — Franciaország és Szovjetoroszosrszág — belső bonyodalmaira, amelyek e két vezérhatalmasság átütőerejét 1937-ben némileg meggyengítették, másodszor az ideológiai ellenblokk: Olaszország, Németország és Japán kialakulására, amely lehetetlenné tette az úgynevezett preventív háború megrendezését, harmadszor Anglia és Amerika kiegyensúlyozó szerepére, e két angolszász demokrácia egymásra találására és uj politikai elképzelésére, amelynek alapelve a következő: állig felfegyverkezni. hogy az angolszászok hatalmas biró szerepét jáíszhassák a világon s pipogya népszövetség helyett fegyveres presztízsükkel akadályozzák meg azt, hogy bárki háborút erőszakoljon ki, vagy igazságtalan legyen. Oroszország 1936-ban még katonai világhata- lomnak számított. 1937-ben, Tuchacsevszki kivégzése és a trockizmus elleni apokaliptikus borzalmu harc óta Nyugateurópa elvesztette bizalmát Sztálinban. Moszkva egyre jobban visszaszorult ebben az évben az európai politikától, saját bajaiba merült s nem szólhatott bele oly nyomatékosan a világkoncertbe, mint előbb tehette volna. Franciaországot León Blum politikája pénzügyileg és társadalmilag az év első felében falhoz vezette s Cbautempsnek az év második felében alapos dolga akadt, hogy legalább a legnagyobb bajokat kireparálja. A belső határozatlanság Franciaország nemzetközi átütőerejét is meggyengitette s igy történhetett, hogy Európa sorsa nem mindenben úgy alakult, mint esetleg Páris kívánta volna. A fasiszta hatalmak tömörülése Ezzel szemben a három fasiszta hatalom tömö- rülési folyamata tovább tartott: az olasz-német, majd a német-japán-olasz együttműködés kétszázmilliós elszánt blokkba sűrítette az úgynevezett „dinamikus hatalmakat." — E dinamikus hatalmak ugyan ebben az évben is állandóan békéről beszéltek, de hogy agresszivitásuk esetleg mégse nőjjön meg, az angolszászok Oroszország nélkül is kellő ellenerőről gondoskodtak Anglia az abesszin-eset óta belátta, hogy csak akkor válhat Európa arbiterévé, ha felülmúlhatatlan anyagi erejével olyan hadsereget épit ki, amely mindennél hatalmasabb és döntő tényező lehet bármely konfliktusban. Ez a kiépítés 1937-ben teljes erővel megindult s kétségtelenül „jobb belátásra" bírta azokat, akik a békét meg akarták zavarni, vagy vélt hatalmukkal igazságtalan nyomást kívántak gyakorolni a volt legyőzőitekre. A távolkeleti konfliktus óta Amerika váratlanul az angol törekvések segítségére sietett s ha Roosevelt csikágói bejelentését a brüsszeli konferencia kudarca után nagy visszavonulás is követte, elvitathatatlan, hogy a fegyverkezni kezdő Amerika erőteljes társa lett Angliának, az „angolszász fegyveres békepolitíkának" nevezhető politika kiegyensulyozási játékban. Az történt, ami 1917-ben: Oroszország kikapcsolódott, de az angolszászok teljes fegyveres erővel bekapcsolódtak a világerők harcába. A főesemények igy alakultak. De hogy pozitívan lássuk az év történéseit, időrendi sorrendben foglalkoznunk kell az egyes éseménycsoportok- kal, hogy a végleges következtetéseket levonhassuk. Az Uj Szellem e számában 1937 első felének eseményeit összegezzük, a legközelebbi számban a második félévet mutatjuk be. Á spanyol polgárháború első létévé Bratislavai Szölömüvesek Borpinceegyesülete r, í. Borozók: Bratislava, Ferenciek tere 7. Lőrinckapu 19 Prága, Járna 6 Elsőrendű minőségi borok kimérése. Meleg konyha. Az elmiult év Franco sorozatos és eredménytélen oiffenziváivaJ kezdődött a madridi fronton. Január 7-től Las Rosasnál folytaik váltakozó szerenicséjü és eredménytelen harcok ezen a szakaszon s a nemzeitek csak 20-ilca körül látták be, hogy egyelője nem boldogulnak Miaja védelmi rendszerével s nagybb arányú előkészületekre van szükség. Ezért más frontokon próbálkoznak s a harc súlypontját egyelőre másfélé helyezik. Flottájuk állandóan nyugtalanítja a kormánypártokat (január 12: Valencia bombázása), január 23-án pedig megindul az offenziva Malaga ellen s a kormány e déli legfontosabb erődje február 8-án el is esik, ami átmenetileg demoralizálja Kormányspanyolországot, (Kleber tábornokot február 3-án elcsapj-ák). De február 10-én. Valencia már általános mozgósítással felel a nemzetiek előtörésére. Franco a déli. győzelem után úgy véli, hogy. a. helyzet megérett; Madrid ' elfoglalására: február 15-én Járamánál támad s ha jelentős kezdeti sikereket is ér el (február 20-án elvágja a madrid— valenciai utat), a baszkok február 22-én Ovideo ellen indított hatalmas tehermentesítő offenziva ja s Miaja 23-iki ellentámadása a Pingaron begy vidékén megállásra kényszeríti a nemzetieket. Csak amikor az ellenlökéseket a nemzetiek megállítják s a tengereken a Franco-flotta veszélyezteti a kormány lőszerszátetásait (a Mar Cantabrico elsüllyesztése március 9-én), gondolhat a salamaneai hadvezetőcég uj madridi offen- zivára s március 10-én, az olasz önkéntesek segítségével, a déli Jarama helyett most az északi öuadalajara felől akar Madrid hátába, kerülni. A kezdeti sikerek után a zseniális Miaja ellentámadásával ez az offenziva március 13-ika körül összecmik, a kormány visszafoglalja az elveszett területet és Madrid, megmenekül. Rossz napok virradnak Framcoékra, különösen, amikor március 30-án zendülés tör ki Spanyol-Marokkóban. A ne mzeti vezér azonban páratlan energiával .egyőzi az akadályokat s megállítja Miaja elienoífen- zi\ áját is. Lelátja azonban, hogy Madrid bevehetet’en s a spanyol háborút éppen ezért más stratégiai alapokra helyezi. Győz Mola tábornok elmélete,’ amely szerint mindenekelőtt a mellék-frontokat kell eltüntetni s elsősorban a kétmillió lakosú erős és elszánt baszkföldét meghódítani. A guadalajarai kudarc ufán a nemzetiek erejüket északon összpontosítják s Mola tábornok április 5-én megkezdi első bilbaói offenziváját. A nemzeti flotta blokád alá veszi a baszk partokat (csak néhány angol hajó töri át a tengerzárt) s a navaraiak elszántan küzdenek az erős baszkok ellen. Miaja április 13-i madridi első felszabadító offenzivája nem sikerül, Mola 22-én folytatja támadásait, 27-én elesik Bihar és Durango, ugyanakikor megsemmisül Guernica is. Valencia és Barcelona belső gondjai A bilbaói vas-gyűrűt Mola talán nem törhette volna át, ha Kormányspanyolországban nem tör ki veszedelmes forrongás és tehetetlenné teszi i Valencia erélyes felszabadítása akcióit. Május 4 és 5-én Barcelonában fellázadnak a szélsőséges elemek, a zendülést Companys leveri, de 200 halott marad a város uccáin s a forrongás a vidéken tovább tart. Valencia kénytelen beavatkozni s május 7-én átveszi az uralmat Katalóniában. (Posa tábornok). Caballero valenciai miniszterelnök a szélsőségek pártjára áll s emiatt a mérsékeltek és a hadsereg megbuktatják: a miniszterelnök május 15-én lemond, helyét 18-án Neg- rin veszi át s Prieto Miajával együtt megkezdi a hadsereg átszervezését. E belső kettős bajok lel etővé teszik, ogy május S-án Mola megkezdje harmadik offenziváját Bilbao ellen s a kormány 11 -i jelentéktelen toiedói eüenoffenzivája nem akadályozhatja meg előíöréscben. A junius 3-i guadalajarai kormánytámadás Prieto első offenzivája — sem hoz sikert. Viszont hátráltatja a nemzetiek elő törését, hogy Mola tábornok ugyancsak 3-án repülőszeren- csétlenség áldozata lesz. A parancsnokságot északon az erélyes Davila vábornok veszi át és junius 14-én megindítja a negyedik, döntő rohamot a város ellen, a baszk kormány 18-án elmenekül s Bilbao junius 20-án elesik. Ezzel a nemzetiek elérték északon első fontos céljukat. A spanyol polgárháborúval párhuzamos nemzetközi bonyodalmak Külső hatalmasságok kezdettől fogva támogatták a spanyol küzdő-teleket: a németek és az olaszok Francot, a franciák és az oroszok Valenciát. A külső beavatkozás általános európai bonyodalmakkal fenyegetett s ezért Anglia megteremtette a londoni semlegességi bizottságot, amelynek 'kötelessége az volt, hogy elszigetelje a spanyol konfliktust. A bizottság azonban nehezen működött. Valencia agresszív németel- lenességével kiprovokálta a németek haragját s ha Berlin német érdekeket látott sértve Spanyol- országban, azonnal- represszáliákk-al felelt., A „Königsbérg" német cirkáló az év elején valóságos hajtóvadászatot tartott a spanyol kormánygőzösökre („Solon", „Aragon", „Marta Jaguere"), mert Valencia lefoglalt egy német gőzöst. Del Vayo tiltakozik, de a német flotta január 4-én ultimátumot intéz Valenciához a lefoglalt német hajók visszaadása ügyében. A londoni bizottság lázasan tárgyal, a sajtó uszít s január 9-én az a hir terjed el, hogy Németország csapatokat szállított partra Marokkóban. Francia izgalom, a hírről kitűnik, hogy a Hitler-ellenes sajtó hazugsága s emiatt súlyos német—francia sajtó- polémia keletkezik, amit csak Edén január 13-i ■jóhatásu békebeszéde simát el. (Az újságírók lakomáján mondotta el.) Anglia egymásután ontja a terveket a spa- nvol krízis lokalizására, s január 27-ikén javaslatot tesz a spanyol határok nemzetkö- z; ellenőrzésére. A tervet Róma és Berlin elfogadja, mert Oroszországot kihagyják az ellenőrző hatalmak közül (Litvinov első kudarca). Az ellenőrzés Az olaszok, mielőtt a javaslatot elfogadnák, 70.000 „önkéntest" szállítanak Spanyolországba, az oroszok, több száz tankot és repülőgépet és kiépítik a „nemzetközi dandárokat", amelyek létszáma ugyancsak 70.000 ember lesz. E fegyverkezést és szállítást februárban és márciusban heves sajtóháboruságok követik, s a nemzetközi veszedelem ismét akut lesz, különösen, amjjkor Guadalajara után a nemzetközi sajtó a vereségért az olaszokat teszi felelőssé és az angol lapok kigunyuliják Mussolinit, aki ingerülten válaszol és ellenlépéseket tesz az angol sajtó „rágalomhadjáratára". Del Vayo hevesen tiltakozik az olasz beavatkozás ellen, de az izgalmak lecsitulnak-, amikor április 19-én életbelép az ellenőrzés. Valencia az ellenőrzés ellen is tiltakozik, s mozgósítja a baloldali világsajtót, mert szerinte az angol terv megfojtja Valenciát és Franco malmára hajtja a vizet. Az elkeseredett sajíőharc május 29-én újabb veszedelmes incidensben csattan ki: spanyol kormányrepülőgépek bombát dobtak a gyűlölt németek egyik ellenőrző hadihajójára: a Deuíschlandra. (Előbb olasz hadihajókat is bombáztak.) A -robbanásnak 23 áldozata van s a német flotta megtorlásképpen Almeriát bombázza s a német lövedékek 36 spanyolt megölnek, lljabb feszültség, de a londoni semlegességi bizottság junius 3-án Németországnak ad igazat, s néhánynapos tárgyalás után létrejön a junius 8-i megegyezés. Junius 15-én azonban újabb incidens történik: a németek azt állítják, hogy egy valenciai hadihajó torpedót lőtt a Leipzig cirkáló ellen s megtorlást követelnek. Mivel London ez alkalommal nem hajlandó eleget tenni a német kívánságnak, junius 23-án Németország és Olaszország kilép az ellenőrző hatalmak közül, s Neurath német külügyminiszter lefújja tervezett londoni útját. Valencia azt állítja, hogy Berlin és Róma azért cselekedett igy, hogy újból megsegíthesse Francot, Az angolok ismét c&i-tifanak: Chamberlain junius 25-én föltűnő németbarát beszédet mond az alsóházban (kétségtelenül Bilbao eleste befolyásolja magatartását), s a londoni kormány mintha Francohoz -kezdene közeledni. így uj békéltető tárgyalások keletkeznek s junius vége felé újabb megegyezésféle kristályosodik ki Londonban s ez ismét inkább a németeknek kedvez, de megmenti a békét. A szovjet beíhábomja Az elmúlt év első félévének történései között vezér fonálként fut végig a spanyol polgárháború és a vele kapcsolatos európai feszültség.. De csaknem ugyanilyen jelentősége van egy -másik történésnek is: a szovjethatalom külső- belső visiszahainyatlásánaik. 1936-ban Oroszország még a leghatalmasabb és a legbefolyásosabb birodalomként szerepelt Európában s fontos tényezőnek számított az európai szövetségeseknél, mert mindenütt belsőleg kiegyensúlyozott uralomnak vélték a szovjetkormányt, — most, 1937 első felében olyan események történtek az országiban, amelyek megingatták a hitet és visszavonulásra kényszeri-tették a A |%| A 6Z0PPan. Parantáltan ártalmatlan és a legjobb fikkrEarcápoló szer. mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, felüditl az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka. a friss ARIADNE krém és sza> nan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula - gyógyszerész — ARIADNE chemiai és kozmetikai Isboratoriuma, PreSov, Masarykova ul. 81. Telefon 2.90. Pöstaesekk- kontó száma: l'raha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában 1 Sztálin „demokratizmusához" közeledő nyugati demokráciákat. Az orosz diktátor az ötéves terveik sikertelensége — azaz közvetve a világ - kr-izis — következtében elvesztette biztonságát az országban, a sztahan-ovizmus túlhajtott irama itt is, ott is zavarokhoz vezetett. Litvinov engedékeny külpolitikája és a külföldi hatás alatt keletkezett uj polgárosodás és annak korrupciós kinövései nem tetszettek az „öreg forradalmároknak" s az egyik vonalon bizonyos elégedetlenség, a másikon bizonyos elpuhulás és ki- bdcsaklás keletkezett. Más megoldást Sztálin a nehézségek ellen nem talált, mint jó ázsiai módra a kérlelhetetlen szigort és kegyetlenséget, s csakhamar olyannyira belebonyolódott saját vérengzéseibe, mint hajdan a legvéresebb kezű orosz cároik: a bolsevizmus legrégibb híveit, az ország vezetőit és előkelőségeit küldte egymásután a vérpadra s a kivégzések lavinája egyre feltartóztathatatlanabbul gördült — a mélybe, úgyhogy minden jóérzésii európai demokrata kénytelen volt elfordulni egy ázsiai kény-ur szörnyű hekatombáitóL — A lavina még 1936-bap Irta: Szvatkó Pál
