Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-05 / 3. (4446.) szám

8 'PR^aAlA'VAG^ARHIRliAK 1938 január 5, szerda. SzmHÁzKönWKabTORA Bartók Béta: A magyar népzenében rejtő ősi erő a magyar faj életképességét igazolja faj szívós, ellenálló és vezetésre termett. A magyar népzene nagymértékben ha- tott a közöttünk élő nemzetiségek zené­jére, viszont a nemzetiségek zenéje csak kis részben volt átalakító hatással a ma­gyar népzenére. Jellemző, hogy a magyar és a német nép­zene között semmilyen keveredés nem kö­vetkezett be, vagyis egyik sem hatott a másikra. (*) Kiskőrös ünnepelte Petőfi 115. születés­\ napját. Kiskőrösről jelentik: Kiskőrös az óév j utolsó napján kegyelettel ünnepelte meg a város I nagy fiának. Petőfi Sándornak születési évfordu- j lóját. A régi és uj Petőfi-szobor talapzatán gyer- j tyák tömege égett, a Petőfi Kaszinó emlékünne- i pélyt tartott, éjfélkor pedig, a költő születése per- ! céhen, Petőfi szülőházának udvarán lefolyt a j hagyományos szilveszteri emlékünnep. A társa- i dalmi egyesületek lampionos menetben vonultak fel az ünnepre, zúgtak a templom harangjai. Az i ünnepi beszédet Szabó Vilmos evangélikus lel­kész tartotta. (*) „Az ember tragédiája" Svájcban. Bernből jelentik: A berni városi színház március folya­mán mutatja be Madách Az ember tragédiáját Mohácsi Jenő fordításában. Madách remekművé­nek ez. lesz az első svájci előadása. (*) Magyar díszletek a londoni „Marica gróf­nő" előadásain. Budapestről Írják: Czettel László tervezőművész Londonból Budapestre érkezve elmondotta, hogy az angol fővárosban február közepén bemutatják Kálmán Imre ,.Marica gróf- nő“ című híres operettjét. Czettel Lászlót bízták meg a magyar kosztümök tervezésével. A művész Budapestről Bécsbe utazik, ahol Kálmánnal tár­gyal, utána pedig visszamegy Londonba, hogy elvégezze a rábizott munkát. Londonban hatal­mas összeget költenek a „Marica grófnő" kiállí­tására. (*) Nem plagizált Bús Fekete László. Buda­pestről jelentik: Irodalmi körökben nagy érdek­lődéssel várták annak a pernek a kimenetelét, amelyet plágium címen indított Korcsmáros Nán­dor Bús Fekete ellen. Keresetében azt állította, hogy Bús Fekete „Rántottcsirke" cimü darabját az ő egyik egyfeívonásosából plagizálta. A bíró­ság ebben a perben most hozott Ítéletet és meg­áll apitotta, hogy Bús Fekete nem követett el plágiumot BUDAPEST. — Eartók Béla egy inter* Ju során a magyar zene jellegzetességeiről rendkívül érdekes dolgokat mondott el. Azzal kezdte, hogy elsősorban meg kell ál­lapítani: voltaképpen mi a népzene. Erre Bartók igy felelt: A népzene mindazoknak a dallamok­nak az összessége, amelyek valamilyen em­beri közösségnek — kisebb vagy nagyobb területen — bizonyos ideig használatban voltak, mint a zenei ösztön spontán kifeje­zői. Népszerűén szólva: népzene olyan dal­lamokból tevődik össze, amelyeket sokan - és sokáig énekeltek. — Népzenét tehát csakis egymáshoz i többé-kevésbbé hasonló dallam adhat. 3 Ilyen népzene a magyar falu zenéje is. Az| ujabbkeletü magyar falusi dalok ritmusban, | szerkezetben nagyon hasonlóak egymás- fe hoz. A magyar falu dallaméinak két legfon- h tosabb osztálya a régi és az uj dallamok osztálya. A régi daliemókát nem igen is­merik, pedig ezek a legértékesebb nem­zeti kincsek. A régi dallamok legfeltűnőbb sajátságai: egy bizonyos régies, ázsiai örökségképpen elhozott hiányos ötfokú hangsor: továbbá olyan négyszakaszos, vagyis négy dallgm- sőrből álló szerkezet, amelyben a négy sza­ka sí álá helyezett egyes szövegsorok egy­forma szótagszámuak. Ritmikus szempont­ból a régi magyar dallamok háromfélék: beszédszerűén szabad ritmusuak, ezek a legfontosabbak; tánclépésszerüen változat­lan ritmusuak és tánclépésszerüen, szöveg­hez alkalmazkodó pontozott ritmusuak. —> A régi dallamok az egész magyar­lakta területen egységes karakterűek. Ki­veszőben vannak, jóformán már csak öreg emberek ismerik őket. Eddig ezer ilyen dallamot találtam. — A másik osztály az újabb dallamok osztálya, körülbelül százhuszéves dalokból áll. Ezeknek feltűnő sajátságai: a már a régi dallamokból ismert tánclépésszerü pontozott ritmus; bizonyos szimetrikus dal­lamszerkezet. Hangsoruk többféle lehet: gyakori a rendes dur, az úgynevezett dór és aeol, kevésbbé gyakori a mixolid. Az uj magyar dallamok kapcsolata a régi dalla­mokkal az alkalmazkodó ritmus és a régi hiányos ötfokú hangsorra emlékeztető for­dulatok a dallamvonalban. Ezek a dallamok most élik virágzásuk korát. Eddig nyolc­száz csoportba tartozó, körülbelül 3200 ilyen uj magyar dallamot jegyeztünk fel. — Sem a régi, sem az uj dallamokhoz nem tartozó magyar népi dallamok az ed­dig ismert, körülbelül tízezerre rugó anyag­nak több mint a fele nem egységes karak­terű. Ezek közé tartozik az idegen népek­től származó anyag. A magyar nótáknak, vagy helytelenül cigányzenének nevezett népies miidalok a magyar uriosztály zenéje, afféle vá­rosi népzene. Ezeknek a városi müda- loknak értékesebb részét a falu is átvet­te és megtörtént az is, hogy ilyen átvett müdalok gyökeresen átalakulnak, még pedig az uj dallamok mintájára. — Ennek a jelenségnek a visszája, ha müdalszerzőink falusi dallamszerkezetet utánoznak. Az ilyen müdalok például: „Édesanyám, ha bemegy Egerbe". Az uj népdalok szerkezetét utánozza, sokszor annyira hűen, hogy szinte falusi szárma­zásúaknak lehetne őket gondolni. A tnai úri közönség jobbára csak ezeket az aránylag újkeletű, száz évnél alig ré­gibb müdalokat ismeri. A falu népe vi­szont a régi dallamokat is, saját régi fa­lusi dallamait épp úgy, mint a régi korok müdallamait híven megőrizte. Ez az egyik oka annak, hogy az a zene, amit falun találunk, sokkal gazdagabb, sok­kal értékesebb annál a magyar nótáknak nevezett anyagnál, amit a mai úri közönség és cigány bandái ismernek. — A magyar népzene még él. A szom­szédos kulturállamok népdalait felszívta a zeneművészet. A magyar népzenében rejlő ősi erő meg­győzhet bennünket arról, hogy a magyar Nagysikerű tátrai hangverseny az első szepesi opera jegyében TATRASZÉPLAK. — A Magas Tátra év­végi és újévi társadalmi és művészeti eseményei közül kimagaslott az a tátraszóplaki hangver­seny, amelyen Bért Rudolf, az ismert szudéta- német komponista, Thea Rudolf-Hon-sig hang­versenyénekesnő és a Lehner-zenekar szerepei­tek. A hangverseny, amelynek rendkívül nagy­számú közönsége volt, „A fából faragott Madon­na" cimü szepesi operának volt szentelve, amelynek dr. Nemény Vilmos a szövegírója. A szerző rövid bevezetővel ismertette a lőcsei tárgyú opera témáját, Thea Rudolf-Honsig há­rom szopránáriát énekelt az operából, köztük a női főszerep nagyszabású, remeidbe készült nagy áriáját, a komponista: Bért Rudolf zongo­rán a szepesi tánedalit és a szepesi bor­dalt játszotta el, amelyek az opera cip- szerföldböl sarjadt legelevenebb kompozí­cióihoz tartoznak, a Lehnert-zeneikar pedig egy kettőst, egy szepesi dalt és az első felvonás végjelenetének nagyáriáját és együttesét játszot­ta cl. A közönség zugó tapsokkal köszönte meg a ritka műélvezetet. Az operának Tátraszépla- kon előadott részleteiből kitűnt, hogy „A fából faragott Madonna" témája, feldolgozása méltó a mondagazdag, szép Szepesséclhez és azzal teljesen össze van forrva, zenéje pedig — min­den moderniéása mellett is — melodikus, minden individualitása melett is harmonikus és egy nagytehetségü komponista megnyilatkozása. Meg vagyunk győződve róla, hogy az első szepesi operának (melynek bemutatója a prágai Neues Deutsches Theater-ben van tervbe véve) nagy sikere lesz. (*) A prágai Nemzeti Színház most ünnepli fennállásának ötvenéves jubileumát. Ez alkalom­ból operasorozatct rendez a színház, amelynek' első előadása Blech Leó vezényletével a „Car­men" lesz. (*) Szirpadavató ünnepély Nagydiószegen. Tudósítónk jelenti: A nagydiórzegi közművelő­dési bizottság a fogyasztási szövetkezettel kar­öltve a szövetkezet nagytermében január 6-án este félnyolc órai kezdettel szinpadavató ünnep­séget rendez, amelynek müsorá a követkző: ün­nepi beszéd, mondja dr. Pongrácz Ernő, Orosz Zoltánná Csajkovszky- és Brahms-müveket ját­szik zongorán, Khin István Gárdonyi Géza iro­dalmi munkásságát méltatja. Egyúttal szinrekerül Gárdonyi „A bor" cimü darabja, amelyet a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület nagy- diószegi csoportjának tagjai adnak elő. Vecsey László, a pozsonyi színház festőművésze tervez­te és festette a díszleteket. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Január 6—7—8—9; A bohémélet varázsa. Január 10—11: Uj élet felé. RÁDIÓ MOZI Január 6—7—&—9; Batalion. Január 10—11—12: Tank párbaj. Az amatörfénykénészY®1 INNEN —ONNAN Egyesült a két legrégibb magyarországi fény-I képész-egyeeület. A MAOSz és a Photo-Klub * „Egyesült Magyar Amatőrfényképezök Országos! Szövetsége" néven fuzionált. Áz uj egyesület -el-1 nökségének tagjai: dr. Bencs Zoltán, báró Kaasj Albert és Némefchy Károly. Az uj egyesület, mely I most az egyetlen magyarországi fotószervezet, ta-1 vasszal rendezi meg ötödik nemzetközi kiállítását. Arnatőrfényképezők kongresszusa Becsben. 1938 júniusában lesz a bécsi müvész-házban az ötödik nemzetközi fényképkiállitás, mellyel egyidejűleg az osztrák fotó sző vétség kongresszust rendez. Erre nemcsak a kiváló amatőrfeuyképezőket hivja meg,, hanem az összes egyesületeket és a külföldi fényképészeti szaksajtó is képviselteti magát. Az osztrák szövetség célja egybegyiijteni mindazokat, akiket az amatőrfényképészet érde­kel és letárgyalni az amatőrfényképészet aktuális kérdéseit. Felvilágosítást és a kongresszus rész­letes programját már most. lehet megszerezni a Verband üsterreidhisoher Amatennplhotographen- Vereintő] (Wien, XVIIL, Ferrogasse 34). A közeljövőben több angol város rendez fotó­kiállítást, melyek közül megemlítjük: Leicester (beküldési határidő január 29, nevezési dij 4 an- gol sül ing), Uford (beküldési határidő január 31), Preston (beküldési 'határidő január 7, maximum 6 kép, jelentkezési dij 5 angol silling), a skóciai Edinburgh által rendezett kiállítás beküldési ha­tárideje február 28-ávaI jár le, nevezési dij 2.6 angol silling. Az amerikai kiállítások közül Wilmingtou ne­vezetesebb, melynek határideje február 27-én jár le, nevezési dij egy USA-*5oHár. Január 5-én ZATMIRECZKY­ÍANGYERSENY Érseknf vár ott Rz Érsekujoáf és Környéke Magyar Akadémikusok Körének rendezésében január 5-én Zathureezhy Ede hegedU- rrücész, a budapesti Zexiemüoészeti Főiskola tanára hangoersenyt tart Érsekujoárott. — Ezzel kapcsolatban tartják az érsekujoári főiskolások hagyományos báljukat is. Pályázat kárpátaljai iaiukutatásra Célja: Igy kárpáialfai magyar fatu keresztbe.szednek felvázolása - ­A népi értékek felkutatása. Hogyan él, küzd, dolgozik a falu népe? Minden népi problémának tudományos tárgyilago sággall való megvilágít tás a. A lakosság éle„e valiáserkölcsi szempont­ból. Egyházi élet. Felekezeti béke és egyetér­tés. Egyháztársadalmi szervezetek s azok kultu­rális és karitatív munkái. Vannak-e gyakori bű­nözések? Melyek a leggyakoribb (erkölcstelen, fedett életmód, részegeskedés, káromkodás, trágár beszéd, lopás, stb.). Szaporodás. Lakás, népélelmezés, táplálkozás szegényeknél és jebb- móduaknáL Megélheted viszonyok. Vannak-e a földmivelésen, iparon, kereskedelmen kívül más foglalkozási ágak, amelyek a falu népének meg­élhetését biztosítják. Gazdasági berendezések: áruszövetkezet, hitelszövetkezet, tejszövetkezet, közbirtokosság, erdőbirtokosság, úrbéres va­gyon, stb. Nemzetközi, gazdasági, kulturális, szo­ciális, társadalmi, egészségi és lelki jelenségek* Az egészségügynél különösen kiemelendő a gyermekhalandóság, ragályos betegségek pusz­tításai, születés és halálozás statisztikai adatai­nak összehasonlítása. A népművészetnél az is kihangsúlyozandó, vájjon ad-e segítséget a meg­élhetéshez. Terjedeleme: 30—40 gépírásos oldal. A bírálóbizottság által elfogadott munka dija 1000 (egyezer) korona. Határidő a jeligés pályázatok beküldésére 1938 december 31. A bírálóbizottság által elfogadott munka ki­adásáról gondoskodom. NagvszőUős, 1937. december 31* HOKKY KAROLY szenátor. Photographlsche Rundschau, a közkedvelt, né­metországi fényképészeti szaklap az 1937. évfo­lyam részére keménykötésü fedelet hoz forgalom­ba, mely már megrendelhető, ára 1.80 RM. A Dié Galerié olvasói részére érdekes pályá­zatot irt ki a budapesti dr. Tóth mérnök, a I>uto lágyító lencse készítője. Az 1938. óv fo’yamán a Galerié ben megjelenő legszebb, Duto-val készült, felvételt, 100 osztrák sllHnggd diíazza, ezenkívül még öt kép kap 50, illetve 25 sálingéé dijat. Áz eredményt a Galerié 1938 iki februári számában I hozzák nyilván osságra. Chamois sedal ímago, a Leomar-Werke A.-G., Wandsbeck által a közelmúltban forgalomba ho­zott uj papirosfajta. Finom, egyenletes ráceszerü felépítésével valószínűleg az amatőrök munkájá­ban is jól be fog válni. Előletlencsék nagyításhoz. Az utóbbi időben mind gyakrabban használják, különösen az ama­tőrfényképészek, nagyításhoz az elötétleneeét, A modern negatív anyag lehetővé teszi, hogy kis képkivágást is erősen megnagyiteunk. Ilyenkor természetesen a nagyitó gép és a képet felfogó lap távolsága erősen megnövekszik, ami esetleg lehetetlenné teszi a nagyítást, mert nem minden nagyitó gép berendezése alkalmas arra, hogy tetszés szerinti távolságra álliteuk be. Ezenkívül, ha a gép és a kép távolsága nagyon nagy, a nagyítás megvilágítása is erősen meghosszabbo­dik, Mindezeket a kellemetlenségeket jól korri­gálhatjuk, ha előtótlencsét használunk nagyí­táskor. így minden fennakadás nélkül akár 20- szoros 1 iné r ál is nagyítást is készíthetünk. Ba ilyenkor esetleg a. széleken életlenség mutatkoz­na, azt a rekesz szűkítésével tüntethetjük el. Agfa Rodinax 35, a legújabb elöhivó-doboz. Ez teljesen feleslegessé teszi a sötétkamrát. Ez az első modell, mely tökéletesen megoldja a napvi­lágon való film előhívást. Különösen a keskeny filmmel dolgozóknak nagyon ajánlható. Az elő­hívó hőmérsékletét munka közben is beépített hőmérő segítségével ellenőrizhetjük. Filmvágó készülékkel is rendelkezik és egy skálával, me­lyen a Letekert felvételek számát ellenőrizbet- zük. A doboz, mely tökéletes a maga nemében — sajnos, — egy kicsit drága, kb. 400 csehszlovák koronába kerül. A fotoirorlalom több érdekes könyvvel bő­vült. így a múlt hónap folyamán megjelentek a különböző évkönyvek, melyek közül ' megemlít­jük a „Photofround Jahrbunh 193S”-at, melynek ára 5.10 RM. „Das Fhoto-Jahr”, melynek ára 1.88 RM (erről már részletesen beszámol tünk ro vatunikbap) stb. Egyéb fotomtivek közül megem­lítjük dr. Ottó Croy „Fotomontage”, dr. Kross „Das Buríh dér Mák ina”, Freytag: „Öontax- Praxie”, Gorny és Luther „Kamera auf Skiern cimü könyveit, melyeket, alkalom adtán még egyenként, részletesebben fogunk ismertetni. (*) Tizenkettedik hete adják Newyorkban a „János"-t, Bús Fekete László komédiáját, amely­nek angol címe „Őnagyságának van 'szive". A színház heti bevétele átlag 5000 dollár. Ez még mindig nem ér fel az .Asszonyok" sikerével, amely most juitott el a bemutató évfordulójához 15.000 dolláros heti bevétellel Ez olyan siker, amely egész sereg más darabot túlélt. (*) Paul Muni filmszínész Budapesten. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hétfőn este Budapestre érkezett Paul Muni, a világhírű osztrák származású filmszínész és a felesége. A filmcsillag a» vonaton meghűlt, úgyhogy Buda­pestre érkezésekor azonnal szanatóriumba vo­nult. Az orvosok teljes nyugalmat ajánlottak ne­ki és három napig még csak beszélnie sem szabad. (*) D'Annunzio egyik darabja diszkiadásban. Az olasz királyi akadémia teljesen hü másolat­ban adja ki' Gábrielé D’Annunzio „Jorio lánya" cimü darabiának kéziratát. Borletti szenátor, aki az eredeti kéziratot megszerezte, a kiadás céljá­ra rendelkezésre bocsátotta azt. D'Annunzio ezt a darabot huszonkét nap alatt irta és óriási si­kerrel mutatták be mindenütt. (*) „Hatodik emelet". Párisból jelentik: Az utóbbi idők legnagyobb francia színházi sikere egy darab, amelynek cime „Hatodaik emelet". Szerzője egy uj iró, Alfréd Gehri. A darabot minden este hetek óta táblás házakkal játsrák. A hatodik emelet lakói külön világot képvisel­nek. Imádják a művészeket, szeretik egymást. Hochepot apónak van a legnagyobb tekintélye, aki könyvelő ugyan, de regényírással foglalko­zik. A hatodik emelet Edwige nevű leányked- vencénck fejét elcsavarja egy diák. Gyermeke születik és az apóval az élén összeállnak a lakók, apát szereznek a gyermeknek, alti a hatodik emelet védnökcége alatt áll. A közönségnek kü­lönösen a „párisi háztetők alatt" romantikája tetszett, hiszen ez aratott mint film is olyan nagy sikert. i A pcssMtfi mozik műsoea: ALFA: Szerelmi parádé. (MacMonald.) ÁTLÓN: Hét pofon. (L. Harvey és W.'Fritseb.) LUX: A legjobb barát. METRÓBÓL: A sárga zászló. TÁTRA: Orgonavlrágzás. (MaePonald.) URÁNIA: A bohémek varázsa. VIGADÓ: Tengerészek kedvence. (Tr. Stark.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom