Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-28 / 22. (4465.) szám

Kiállítás Kassán A népszövetségi alkotmány sorsa Hét állam elvben elhatározta a reformot De az időt nem tartja alkalmasnak megvalósítására - Az „oslói blokk" értekezlete -- Angol-francia nyilatkozat a népszövetség mellett -«» (s. i.) KASSA. - Ez év augusztusában úgynevezett nagyszabású kiállítást fognak rendezni Kassán és noha hónapok óta foly­nak az előkészületek, csak most kezdték el a rendszeres sajtópropagandát. Illetve most próbálják elkezdeni oly módon, hogy né- hányoldalas tájékoztatót küldtek szét a szer­kesztőségeknek. A tájékoztatóból, amelyet mi is megkaptunk, alig lehet valamit is meg­tudni, mert mindössze hét sor foglalkozik a tervezett kiállítás beosztásával és anyagá­val. A PMH —- függetlenül a kiállítás veze­tőségének gondoskodásától — már kényte­len volt minapi számában foglalkozni a ki­állítás ügyével. Az egyesült párt iparos- és kereskedőszakosztályának ülésén nehézmé- nyezték a fölszólalók, hogy a kiállítás infor­mációs irodájában csak szlovák nyelven nyújtanak fölvilágositást és az irodában ott látható az ismert figyelmeztető fölirás: k,Hovorte po slovensky!” Vagyis: a régi mederben megy minden. E lap hasábjain már sok szó esett arról, hogy mennyire nem egyeztethető össze az idegenforgalmi propaganda a nemzeti türel­metlenséggel, hogy az idegent, aki közénk jön, vagy hozzánk készül, milyen előnytele­nül befolyásolja az, ha nem akarnak vele más nyelven, mint csehszlovákul beszélni. A kiállítás elsősorban idegenforgalmi attrak­ciónak készül, ezért joggal meglepődhetik az idegen, vagy akár a másajku állampolgár is, aki fölvilágositást óhajt és az első, ami a szemébe ötlik az információs irodában, a fölirat, amely mutatja, hogy itt nem óhajta­nak vele más nyelven beszélni, csak szlová­kul. Ha pedig a szlovákul nem tudó érdek­lődő a kiállítás anyagára és beosztására ki­váncsi, úgy kétes előzékenységgel a kezébe nyomnak egy prospektust, amely szintén ki­zárólag szlovák nyelvű. Ha pedig megkérdi az érdeklődő, hogy másnyelvü prospektusok lesznek-e, úgy azt a választ kapja attól az egyetlen udvarias alkalmazottól, aki magya­rul és németül is tud, hogy erre még nem érkezett utasítás. Minthogy csak félév vá­laszt el bennünket a kiállítástól, valószínű, hogy nem is fog érkezni. A szűk látókör, amely ezt az — enyhén szólva — egyoldalú előkészítést jellemzi, nem szokatlan, de nem kevésbé döbbenetes. Jól emlékszünk, hogy tavaly, amikor a ki­állítás gondolata először fölvetődött, való­ban nagyarányú, nemzetközi rendezés szé­les vonalai bontakoztak ki*z elképzelésben. Akkoriban még a városvezetőség régi fo- tisztviselőinek kezében volt az ügy és olyas­mit is hallottunk például, hogy a kiállítás idején nagyszerű szabadtéri előadást fognak rendezni a Dóm előtti téren és magyar szak­értők rendezésében Szent Erzsébetnek, a Dóm védőszentjének legendáját fogják be­mutatni. Erről és hasonló nagyvonalú dolog­ról szó sincs már többé, mióta a kiállítás elő­készítését a nem kassai szakértőre, ing. RoStlapil urra bizták. A szakértő úrról egye­lőre csak annyit tudunk, hogy az ő utasítá­sára függesztették ki az idegenforgalmi at­trakció irodájában az egynyelvüségre való fölhivást és az ő intézkedésének következ­ménye, hogy a kiállítási prospektus csak szlovák nyelven készült el. Rostlapil ur, szakértelmének és látókörének tudható be, hogy a magyar kulturegyesületeket, de sem­miféle magyar intézményt nem szólítottak föl eddig a kiállításon való részvételre, de még a legjobban érdekelt kassai magyar iparosság sem juthatott eddig semmiféle sze­rephez a kiállítás előkészítésében. Ennyi szükkeblüséggel szemben céltalan­juk látszik minduntalan külföldi példákra GENF. — Az úgynevezett oszlói meg­egyezést aláiró államok, azaz Svédország, Norvégia, Dánia, Hollandia és Finnország, továbbá Belgium és a megegyezéshez csat­lakozott Svájc képviselői csütörtökön dél­ben 12 óra 30 perckor közös értekezletet tartottak Géniben. A vita, amely rendkívül heves volt, kizárólag a népszövetségi pak­tum réviziójára vonatkozott és főleg a 16. cikkely reformjáról szólt. Az alapvető kér­dés az, vájjon a jövőben a népszövetség szankciói kötelezőek lesznek-e, vagy pedig az egyes államoknak jogukban áll-e önként elfogadni vagy el nem fogadni ezeket a szankciókat. Svédország és Svájc teljesen a fakultatív alkalmazás álláspontjára helyez­kedett, de valamennyi megjelent állam az ellen nyilatkozott, hogy a szankciók alkal­mazása általános legyen. Belgium kijelen­tette, hogy végérvényes álláspontját a kö­zös francia-angol nyilatkozat megjelenése után szögezheti csak le. Nem lehetetlen, hogy az angol-francia nyilatkozat a nép- szövetség mellett már ma elhangzik Genf­ben, Az oszlói megegyezés államai elismerték, hogy a jelen pillanatban helytelen volna a revizió kérdését fölvetni és ezzel a népszö­vetségi paktum alapelveit meggyöngiteni. Finnország máris kijelentette, hogy nem kí­vánja a jelenlegi tanácsülésszakon a revizió kérdésének fölvetését. A probléma Csak ak­kor válik aktuálissá, ha az úgynevezett 28-as bizottság összeül és megkezdi a nép- szövetségi paktum reformjavaslatainak fe­lülvizsgálását. Litvinov orosz népbiztos csü­hivatkozni. Az eddigi tapasztalat sem biz­tató erre. Tudjuk, hogy nemrégiben nagy idegenforgalmi ankétok folytak le, vélemé­nyek hangzottak el, amelyek valóban euró­pai fürgeséget és előzékenységet akartak be­levinni a csehszlovákiai idegenforgalom megszervezésébe, g sok tanácskozásból és nagyvonalú jótanácsból azután megszületett a vérszegény egérke, az idegenforgalmi tör­vényjavaslat, amely a száraz, politikailag egyoldalú bürokrácia diadalát jelentette az idecsábitandó idegenek fölött. Aligha lehet eredményes, de mégis föl kell említenünk a magunk igazolására a legak­tuálisabb külföldi példákat. Budapesten most készítik elő az Eucharisztikus Világkong­resszust és a propagandaanyagból megtud­juk, hogy eddig hatnyelvű prospektusok je­lentek meg, megtudhatjuk, hogy lázasan gyűjtik azokat az alkalmazottakat, akik mi­nél több idegen nyelven . beszélnek, hogy már jóelőre kiképezzék őket az idegenek ka­lauzolására. De nem kell kiállítás, nem kell nemzetközi rendezés sem ahoz, hogy másutt az idegenek szolgálatára legyenek hatósá­gok, alkalmazottak és információs irodák. Nem hisszük, hogy van még a világon ide­genforgalmi iroda, amelyben hasonló, egy­nyelvüségre intő figyelmeztető táblák van­nak, mint a kassai kiállítás irodájában. Azt. törtökön megérkezett Genfbe. Illetékes kö­rök biztosra veszik, hogy a szovjet a legha­tározottabban szembefordul a népszövetségi paktum revíziójának gondolatával és mere­ven kitart az eddigi konzervatív felfogás mellett. A tanács csütörtöki nyilvános ülése az alexandrettei kérdéssel foglalkozott. Magyarország és a nép- szövetség reformja GENF. — A „Journal de Génévé” tegnapi számában „Magyarország és a népszövet­ségi reform” cim alatt vezércikket közöl Bri­kettnek, a lap külpolitikai szerkesztőjének tollából. „ . — A nemzetek szövetségének — írja a külpolitikai szerkesztő —- nyilatkoznia kell jövő törekvéseiről és politikájáról. Hallga­tása.a színvallással egyenlő. A reformot sür­gető államok között, amelyek száma egyre növekszik, ott találjuk Magyarországot és Ausztriát. Nézőpontjaikat figyelembe kell venni, ha azt óhajtjuk, hogy a reformok ha­tékonyak legyenek. A nemzetek szövetségé­nek sorsa függ ettől. A budapesti hármas értekezlet fölhívja a közfigyelmet arra a ve­szélyre, amely abból származna, ha a nem­zetek szövetsége ideológiai csoport jellegét öltené magára. Már Lengyelország is ilyen értelemben nyilatkozott és Motta nyilatko­zata szintén csak árnyalatilag tér el az előb­biektől. A cikk ezután a magyar sajtó álláspont­jával foglalkozik, amely szerint sajnálatos, hogy a nemzetek szövetségének szervában az orosz szovjet és a népfront befolyása egyre jobban tért hódit. A magyar felfogás szerint a nemzetek szö­vetségének rovására írandó az a hiba, hogy már kezdettől fogva megkülönböztetést tett győztes és legyőzött államok között. Ma­gyarország egyenjogúságát kéri és hangsú­lyozza, hogy az alapokmánynak az együt­tes biztonságra vonatkozó rendelkezéseit (a 10. és 16. cikkelyt) egyensúlyba kell hozni az eddig alkalmazásra nem talált 19-ik sza­kasszal. Magyarországnak az a kívánsága, hogy az alapokmány minden szakaszát egy-< aránt alkalmazzák. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter leg­utóbbi beszédében hangsúlyozta, hogy magyar szempontból legfontosabb az, hogy a magyar kisebbségeknek a békeszerződések­ben biztosított jogai lojális alkalmazásra talál­janak és hogy a népszövetségi tanács s a hár­mas bizottság határozatait hiánytalanul végre­hajtsák. A cikkíró úgy találja, hogy Magyarországnak ez az igazán szerényen formulázott óhaja semmiféle veszélyt nem tartalmaz a nemzetek szövetségére nézve. Budapest a nemzetek szövetségétől csak azt akarja, hogy e szempontok elől a priori ne zárkózzék el, hogy hű maradjon szabályaihoz és hogy tárgyilagos legyen. A cikkíró végül is azt a felfogását fejti ki, hogy ez a vezérelv bölcs és jogos és egyedül alkalmas a kimúlt egyetem­legesség pótlására s egyszersmind azoknak a megvédésére, akik tárgyilagosak és semlegesek óhajtanak mafadni. geneket és legalább behozza a hatalmas be­fektetést. Az idegen főleg arra kiváncsi, hogy meg­ismerje a város és vidék valóságos képét, amelyet a kiállítás van hivatva elébe tárni, nem pedig arra, hogy milyen politikai pro­pagandával akarja megtisztelni a szükkörü vezetőség, amely csak a maga elgondolásai szerint dolgozik a ma már tisztán látható egyoldalú irányban és figyelembe sem veszi az igazi városi érdekeltség szavát. Az emlí­tett sajtókommentár, amely a „Bulletin” hangzatos címét viseli, beszámol például ar­ról, hogy Prága városa részt vesz a kiállítá­son és ,,a kiállítandó anyagnál elsősorban az állam fővárosának Szlovenszkó felé irá­nyuló kapcsolatait fogják kidomborítani”. A másik oldalon viszont azzal biztat a Bulletin, szerkesztője, hogy a kiállítás megismerteti a nyugatról érkező és külföldi látogatókat Szlovákia szépségeivel és rendkívüli érde­kességeivel. Állítólag „azon lesz” a kiállítás, hogy az érdeklődést Szlovákia iránt tovább­ra is fönntartsa és hasznára legyen Szlovák kia minden részének és lakosságának a jö­vőben is. Minden részének? Egész lakossá­gának? Aligha. Mi történik majd például, ha a nyugatról érkező idegen nem tud szlová­kul beszélni? Kénytelen lesz rögtön elutazni? Vagy talán el sem jön? Ettől tartunk! Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Sierkesztöség: Prága Il„ Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^ SzloVCflSzlcÓi 6S TUSZÍTISzIcÓÍ TtlCLPUCLTSás “lice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. polÍtlKClÍ TXQpiLCipjCL • • TELEFON: 303-11. <* • Egyes szám ára 1.20 Kit vasárnap 2.— KI. r SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfl. I XVII. évf. 22. (4465) szám • Péntek • 1938 január 28 sem hisszük, hogy akad még városi kiállítás a világon, amelynek rendezéséből kihagyják a város iparosait, akiknek munkája a gerin­cét kell, hogy képezze az egész kiállításnak. Mint említettük, a sajtónak küldött első közlemény csak néhány sorban foglalkozik a kiállítás egész beosztásával, de arra máris fölhivja a figyelmet, hogy „a kosicei CSR- Kelét kiállításon külön részt szentelnek az amerikai kivándorlásnak”. E kiállítási rész elsősorban föladatául tűzte ki a kivándorlás politikai motívumainak föltüntetését. E kis ízelítő mindennél jobban sejteni engedi a ké­szülő kiállítás szellemét, a rendezőség szán­dékait. A változásból, amelyet a kezdeti ter­ve.kkel szemben a most kialakuló kép mutat, már biztosan tudhatjuk, hogy milyen irány­ban lesz demonstráció a kiállítás, amelyet elsősorban Kassa városa rendez. Hogy a de­monstrációra szüksége van-e a mai európai hangulatban, annak eldöntése a felelős té­nyezők gondja, de hogy a demonstráció al­kalmas lesz-e az idegenforgalmi üzlet kiak­názására, abba már a kassai polgárságnak is van beleszólása. Végre is a kiállítás költ­ségeit túlnyomórészt Kassa adófizetői terem­tik elő, tehát jogosan érdekli a polgárságot az a kérdés, hogy a kiállítás anyaga, propa­gandája, előkészítése valóban alkalmas-e ar­ra, hogy nagy tömegekben vonzza az ide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom