Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-26 / 20. (4463.) szám

'PRKCAi-MAGVaTi-mTrriS]? 1938 január 26, szerda. volna. De kétséget kizáróan meg kell emli- tcni, hogy maga a tény igy is értékelhető volt. Komáromban most újabb szoborakció in­dult el, melyet most a csehszlovák körök és a hatóság karolt föl. Masaryk Tamásnak, a köztársaság első elnökének kívánnak Ko­máromban szobrot állítani. Minden magyar ember tisztában van az­zal, hogy milyen méretű egyéniség volt Masaryk Tamás, a csehszlovák köztársaság egyik megalapítója, aki hatalmas szellemé­vel egy uj cseh nemzedéket nevelt föl, mely minden tekintetben alkalmassá vált arra a nagy föladatra, hogy a történelmi pillanatot fölhasználva, újból megteremtse a cseh ál­lam történelmi utódát, a csehszlovák államot. Masaryk azonkívül azok közé a történelmi nagyságok közé tartozott, akik müvüket ma­guk fejezhették be s mint a köztársaság első elnöke hosszú éveken át őrködhetett nagy müve: az állam élete fölött. Minden egészsé­ges nemzeti öntudattal bíró egyén csak tisz­telettel gondolhat Masarykra: az emberre, a humanistára, a csehszlovák hazafira. Ez a tisztelet megvan a kisebbségi magyarság azon tagjaiban is, akik ugyanolyan jó ma­gyarok kívánnak lenni, mint amilyen jó csehszlovák Masaryk volt. Mi, magyarok Masarykot tisztelni tudjuk, egyéniségének egész értékét tökéletesen meg tudjuk mérni és meg tudjuk érteni azt a rajongó, szinte fanatikus szeretetet, mellyel emlékét a cseh nép körülveszi. Mindaz, amit Masaryk alkotott, a cseh nép érdekében tör­tént, ezért iránta hálára köteles minden cseh ember kivétel nélkül. De tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy amikor Masaryk né­pét fölszabaditotta és naggyá tette, akkor lettünk mi kisebbségi magyarokká. A mi lel­kűnkben lehet tisztelet Masaryk iránt, de ez a tisztelet nem értékelhető át úgy, hogy sze­retettel karoljunk föl egy olyan akciót, mely azt célozza, hogy a magyar-többségű Komá-t romban Masaryk Tamásnak szobrot állítsa- S nak. Tisztában kell lennie minden, nemzetét megbecsülni tudó csehszlováknak, hogy a kisebbségi magyar ember lelkületében Ma­saryk másként foglal helyet, mint az övében. Masarykban az államférfi, a politikus az élő primér érték, az ember, a humanista csak az­után jön. Masaryk a cseh nemzet nagy fia, nem a magyaré. A magyar ember is tiszte­lettel vesz tudomást egy Masaryk-szoborról, ha az egy cseh vagy szlovák többségű vá­rosban diszit egy teret vagy uccát, de Ko­máromban egy ilyen szobor hatalmi gesztus lenne, amely éppen Masaryk egyéniségével ellentétes. Valószinü, hogy számos cseh vagy szlo­vák többségű városban fognak a közel jövő­ben Masaryknak szobrot állítani, hisz nem egy helyen áll már ma is a szobra. Egy szo­bor akkor és ott jelent értéket, ahol a lakos­ság túlnyomó, nagy többsége nemcsak a nagy embernek kijáró tisztelettel, de azon fölül még osztatlan hálával és szeretettel is tud önkéntelen kalapotemelni a szoborbarög- zitett történelmi alak emléke előtt. Ellenben ügyetlen politikai gesztus egy szobor ott, ahol ezek a lelki föltételek nincsenek meg. Őszintén, férfiasán meg kell mondanunk a csehszlovák közvéleménynek, hogy Komá­romban ezek a lelki föltételek hiányoznának. Komáromban a magyar többség mellett aránylag békésen él a csehszlovák kisebb­ség, nincs lényeges ellentét a két társadalom között, mindegyik éli külön a maga életét. A józan, megfontolt politikai vezetés azt diktálja, hogy a Jókai-szcbor körül kialakult harmónia váltóját minél később igyekezze­nek leszámítolni, hisz annál többet kamatoz- hatik. Ne felejtse senki, a néma szobrok néha többet tudnak beszélni, mint az élők. De csak ott, ahol értik a szavukat. Visszakapták vagyonukat a Habsburgok az otzüák hadikárosultaktól B&CS. — A hadikárosultak alapjának tulajdonában levő Habsburg-vagyont — amelyet a kormány és a törvényhozó testületek tudvalevőleg visszaadtak a Habsburg-háznak — az elmúlt napokban visszaszol­gáltatták a Habsburg-ház képviselőinek. A vissza­szolgáltatás rendkívüli keretek között történt egy üté­sen, amely a kancellári palotában folyt le. Az ülésen résztvett többek között a kormány részéről Gleise- Horstenau és Resch miniszter, továbbá a Habsburg­hoz képviseletében Hohenberg Ernő herceg, Ferenc Ferdinánd fiatalabb fia, őrgróf Pallavicinl Sándor és egész sereg jogi szakértő. Az osztrák kormány kép­viselői átadták a Habsburg-ház megbizottainak a bir­tokokat és kastélyokat, amelyek azelőtt a Habsburg- ház tulajdonában voltak és amelyek mostantól kezdve jzlntéo a Habsburg-ház tulajdonába mentek át. Illinka és Dérer összecsapása a szlovák tömegek élén Borán éleshangu beszédben megismétli újévi cikkének áiiitásait — Dérer pedig a Sidor elleni támadásokat PRÁGA. —• A kormány átszervezése kérdésében egyelőre semmi előrehaladás nincs. Hodza a múlt hét szerdáján náthaláz­ban megbetegedett s csütörtök óta ki­kapcsolódott a napi politikából. A keddre kitűzött diszdoktori avatását is el kellett orvosa tanácsára halasztani. így a belpolitikai események a politikusok beszé­deire szorítkoznak. Hétfőn este Beran képviselő, az agrár­párt elnöke tartott beszédet Prágában, ezenkívül nagyfontosságu politikai nyi­latkozatok hangzottak el Zsolnán, a szlo­vák néppárt népgyülésén, ahol Hlinka be­szélt és Pozsonyban, ahol Dérer igazság­ügyminiszter mondott harcias beszédet. Beran kemény szavai Beran prágai beszédében fölolvasta újévi nyilatkozatát s kijelentette, hogy abban egyetlen szót sem változtat meg s egy szót sem von vissza, A kommunista támadások­ra nem válaszol, mert azokkal, akik évek óta diktatúrát és a szovjeturalom beveze­tését követelik, nem lehet sem béke, sem megegyezés. A cseh néppárt úgy aposztro­fálta nyilatkozatát, hogy az „hitlerizmus Csehszlovákországban“, sőt még a rassziz­must és ujpogányságot is igyekezett bele­magyarázni. Nem csoda, ha aztán sok zsidó és régi vallástalan szervezet is tiltakozik a cikk ellen. Pontosan összegyüjtettette az ellene intézett támadó cikkek kívánságait, több mint kilencezer van belőle s a legellentétesebb irányzatok találkoztak ebben. Ez az anyag a legbeszédesebb bizo­nyíték arra, hogy egy forrásból eredtek ezek a támadások. Kérdi a gyanusitgatókat, ki akar nálunk diktatúrát, ki akar má­solni idegen példákat? Ellenzője a diktatúrának, aíkár jobboldali, akár baloldali diktatúráról volna is szó, Hive a koalíciós együttműködésnek, de a koalícióban szerinte nem lehet további koalíciót csinálni. Ha tovább csinálnak ilyen szükebbkörü koa­líciókat, ez a mai többség válságához fog ve­zetni. A külpolitikáról Beran a következőket mondot­A Beran-be szednél sokkal szenvedélyesebb szónoklatok hangzottak el Zsolnán. Hlinka a pittsburghi szerződés alapján való önkormányza­tot követelte s beszédében Dérerrell vitázott, aki munkatársait tetveseiknek nevezte. Fölmutattak a Slovák elkobzott számait. Sidor megámadásáért „Dérer politikai fejét*' követelte. Sidor arra mutatott rá, hogy Európában már alig van ország, ahol a marxista szocializmus csődbe ne került volna. A szociáldemokrácia Szlovákországiban is a végsőket rúgja, azért rug­dalja annyira a szlovák néppárt tényezőit. De szerinte el kell jönnie az időnek, amikor Szlová­kiában a keresztény nacionalizmus iránya győz. A népgyülési beszámoló miatt úgy a Slovákot, mint a Slovenská Pravdát több helyen elkobozták. így a cenzúra nem engedte közölni a oépgytilés határozati javaslatának két részletét sem. A prágai lapok — igy például a Národni Os- vobozeni — jelentése szerint a népgyülésén Hlinka kijelentette, hogy „amennyiben Prága minket nem hallgat meg, nem kapjuk meg az önkormányzatot s nem va­lósítják meg a pittebughi szerződést} akkor Prágának istenhozzádot mondunk". Ez alatt azt értettük, — jegyzi meg a légionárius lap, — hogy a szlovák néppárt kivonul a képvise­lőházból és a szenátusból. Dérer heves támadása Sidorék ellen Dérer miniszter hétfőn este tartott pozso­nyi beszédében hangsúlyozta, hogy nem azért jött Pozsonyba, hogy védekezzék, mert ő csak politikai kritikát gyakorolt és senkit nem támadott meg becsületében. Éles bíráló szavai mindenesetre a kétség- beesés hangjai voltak, tiltakozás és reakció azzal szemben, ami az utolsó években Szlo­vákiában történt s amivel a csehszlovák ta: Velünk mindenkinek számolnia kell, de nem'leszünk olyan balgák, hogy nagy szom­szédainkat fenyegessük vagy provokáljuk és senkinek nem leszünk eszközévé egyetlenegy szomszédunk ellen sem. Földrajzi fekvésünk és a józanész azt diktálják, hogy a magunk életét éljük, ne engedjünk bele­szólást belső dolgainkba, de mi se dugjuk ke­zünket a mások dolgaiba. A nyugati demokrá­ciák lakosságának széles rétegei hisznek demo­kráciánkban, de meg is kell győződniök, hogy nem követünk a magunk szakállára provokáló politikát. Természetesen figyelemmel kísérjük a középeurópai viszonyok fejlődését. Támogat­juk Hodza törekvését a középeurópad államok viszonyának rendezését illetően. A középeuró­pai államok megértéséhez vezető ut nem jelenti azt, hogy ezeket az államokat valaki ellen szer­vezzük. Megemlíti, hogy a Franciaországba és Oroszországba irányuló kivitel elégtelen. Rósz- szallja azokat a módszereket, hogy egyes lapok a napi politikába bevonják a köztársasági elnök nevét. A köztársasági elnök nem egy párté, ha­nem valamennyi polgáré. Visszautasította azo­kat a vádakat, hogy az agrárpárt volna az oka annak, hogy a szövetséges kisantantállamokkal kedvezőtlenül alakul a gazdasági politika. Beran beszéde bár erélyes hangú volt, semmi újabbat nem tartalmazott, mint újévi nyilatko­zata, legföljebb még élesebben körvonalazta az agrárpártnak álláspontját a szocialista-néppárti szükebbkörü belső koalícióval szemben. Az a kijelentése, hogy amennyiben ez a baloldali koalíció tovább áskálódik, akkor a mai koalíció válságba kerül, burkolt fenyegetést tartalmaz a baloldal ellen s ennek nyomán megint föl fognak lángolni a vádak, hogy az agrárpárt elnöke a szudéta- német párttal együtt egy jobboldali koalíció lehetőségére gondol. A Národni Osvobozeni értesülése szerint Január 10-én és 14-én a szudétanémet párt két ténye­zője titkos tárgyalásokat folytatott az agrárpárt megbizottalval. Beran amaz állításával kapcso­latban, hogy az agrárpárt nem rontja Csehszlo­vákia kereskedelmi kapcsolatait, a szociáldemok­rata Právo Lidu fölhozza, hogy a Magyarországgal való kereskedelmi szerző­dés fölbontását kizárólag az agrárpárt kezde­ményezte s ez milliárdos kiviteli lehetőséget hiúsított meg s igy lényegesen emelte a cseh­szlovákiai munkanélküliséget. nemzetegységet alá akarták ásni. Ezt a terrort <—' úgymond lehetetlen tovább tűrni. Még az olyan érdemes politikusokat, mint Srobár és Stefánik, még ezeket is a szlovák nép ellenségei gyanánt tüntették föl. Hodza miniszterelnököt a leggorombábban a szlo­vák nép kártevőjének jelentették ki. A szlo­vák néppárt radikális szárnya, amely Tu- kát dicséri, a jubileumi esztendőben Masa­ryk emlékének rendszeres ócsárlására és kisebbítésére készül. Ezen elemek befolyása alatt jelentette ki Hlinka egy külföldi újságíró előtt, hogy Masaryk a szlovákoknak semmit sem adott, ellenben mindent elvett tőlük. Sőt még a cseheket is elkeseredett harccal fenyegette meg. E jelenséggel szemben a csehszlovák pártok és a kormány eddig a türelmes demokrácia álláspontjára helyez­kedtek. Egyik szemüket lehunyták, megbo­csátottak, a nyitrai és egyéb összes politi­kai bűncselekményekre közkegyelmet ad­tak, sőt a kormány oly messzire ment el, hogy még az ellenzék gazdasági kívánságainak is eleget tett. Azt hitték, hogy ezzel a demokratikus és mérsékelt eljárással legalább a szlovák nép­párt felelős tényezőit arra a belátásra bír­ják, hogy egyes elemek felelőtlen radika­lizmusa gyengíti az állam és ezzel együtt Szlovákia helyzetét. A jóakarat eme politikája azonban nem talált megértésre. Ezért ki kell jelentenünk, hogy ezt a politikát nem folytathatjuk tovább. Legfőbb ideje, hogy 5 perccel tizenkét óra előtt letérjünk erről az útról. A -köztársaság és a demokrácia érdekei forognak kockán. Az állam gyengülése esetén Szlovákia yesztene a legtöbbet. Allam­politíkánk tengelye egyrészt a csehszlovák egy-* ségen nyugszik, vagyis a csehek és szlovákok szoros együttélésén, másrészt a cseh-német kér­dés szabályozásán a munkás aktivizmus szelle­mében. Ezt a politikát nem szabad elejteni, el­lenkezőleg uj híveket kell szerezni számára. Ezért támogatni kell a lojális német elemeket és le kell tömi a szélsőséges elemeiket. Ez a magyarokra is vonatkozik. A német akti­visták 33 százalékához még 17 százalékot kell szerezni, hogy visszanyerjék töbségüket. Szlovákia autonómiája megvalósíthatatlan, mert a Hlinka-párt által követelt szuverenitás csak kezdete volna a szeparatizmusnak és a dualizmusnak. Hlinka kezdetben Jehlicka befolyása alatt állott — folytatta a miniszter — s nem kell nagyon hangsúlyozni, hogy ez az önkormányzat Jehlic­ka tervei szerint hová vezetett volna. Később Hlinka néhány éven át teljesen Tuka befolyása alatt állott és nem kétséges, hogy a Tuka tervei szerint való autonómia is hasonlóan végződött volna. Legújabban pedig egy fiatal emberekből álló csoport érvényesül a Hlinka-pártban. E fiatalemberek politikai rövidlátásukban nem veszik észre, hogy az autonómián belül nem ők maradnának uralmon, hanem a még radikálisabb, az államellenes elemek ragadnák magukhoz a ha­talmat. Ez a politikai csoport fiatalos elvakult- ságában nem látja, hogy bizonyos külföldi kö­röknek az a céljuk, hogy a köztársaságot a leg­érzékenyebb pontján megsebezzék: a cseh tarto­mányokban a németség nemzeti totalitása, Szlo­vákiában pedig a csehszlovák egység szétrob- bantása által. Fönnforog annak a veszélye, hogy a szlovák fiatalságot megmérgezik a Jeh- licska- és Tuka-szellemü csehgyülölettel. A cseh­szlovák egység mellett vagyunk — mondotta Dérer — minden szeparatizmussal szemben és elutasítjuk a pittsburghi egyezménnyel folytatott demagógiát. A pittsburghi egyezmény lényegében a szlovák­ságnak az egykori magyar szolgaságból a sza­bad szlovák életbe való átmenetet jelentette. Beszéde végén Dérer kijelentette, hogy a nép­párt soraiban is vannak konstruktív és állam­alkotó elemek. Ezeket fölszólítja, hogy ne en­gedjék magukat terrorizálni a párt radikális szár­nya által s hassanak oda, hogy a néppárt a szlo­vák katolicizmus konstruktív pártja legyen. Uj cseh nemzeti szocialista napilap Szlovenszkán PRÁGA. — Megbízható forrásból arról értesülünk, hogy a cseh nemzeti szocialista párt érdekkörébe tar­tozó Meíantrich lapkiadó váilalat a Zsolnán megjele­nő „Slovensky Hlas" sikerén felbuzdulva elhatározta, hogy a legközelebbi időben ugyancsak lapot indít, A Zsolnán, saját, Melanírich-nyomdában kiadandó uj szlovák lap már február Lén megjelenik. Cime állí­tólag Slovensky A-Zet lesz. Az uj lap teljesen szlo­vák nyelven jelenik meg, ellentétben az eddigi sz’.o- venszkói A-Zet-tel, melynek csak első oldala volt szlovák, a többi cseh nyelvű. — Hogy a Meíantrich az uj zsolnai nyomdájában cseh nemzeti szocia’ista magyarnyelvű napilapot is kiad-e vagy nem, ezt még nem döntötték el. Figyelemmel arra, hogy újabban a cseh nemzeti szocialistáknak is vannak lélekhalászásx tervei és elgondolásaik a magyar választókat illetően, valószínűnek látszik, hogy újabb cseh-magyar nem­zeti szocialista-aktivista napilap is lát napvilágot Zilinán-Zsolnán. Véres összeütközés a végrehajtók és az adósok közt egy francia faluban PARIS. — Hétfőn este La Flcche falu mellett egy egyedülálló tanyán súlyos összeütközés tá­madt a tanya gazdája és a végrehajtó között. A gazda nem volt hajlandó hátralékos adóját meg­fizetni. A végrehajtó foglalást akart eszközölni, de mindenütt zárt ajtókat talált, A szomszédos falu elöljárójának és egy rendőrnek kíséretében a végrehajtó később erőszakkal akart behatolni az elzárt épületekbe, de amikor az ajtót fel akar­ták feszíteni, a padlásról lövések dördültek és a végrehajtó holtan esett össze. A két másik hiva­talos személy elmenekült és mozgósította a csend- őrséget. A csendőrök a hétfőről keddre virradó éjjel egész éjszaka ostromolták <iz épületet, ame­lyet szemmeíláthatólag öt-hat ember védett, mert nem tudtak a házak közelébe férkőzni. Értesítet­ték a párisi rendőrséget is, ahonnét könnybom­bákkal felszerelve egész rendörosztag vonult ki, hogy az adóját megfizetni nem ahnió parasztot letartóztassa* A szlovák néppárt kivonul a nemzetgyűlésből ? 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom