Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-04 / 2. (4445.) szám

4 1935 Január i Wd. Meghalt Steier Lajos T BUDAPEST. - Dr. Steier Lajos Író és történész, magyar királyi konnányfőt&ná- esős 53 éves korában Becsben váratlanul el" hunyt. Steier Lajos különösen Szlovenszkó történetének tanulmányozásával tűnt ki. Az elhunytat Budapesten temetik el kedden a rákoskeresztúri temetőben. Steier Lajos Liptószentmiklóson 1885 március 2-án született A budapesti műegye­temen mérnöknek készült de életkörülmé­nyei a hírlapírói pályára vitték. Munkássá­gának nagyrészét már a világháború előtt a szlovák kérdés tanulmányozására fordí­totta s első ilyirányu müve 1912-ben jelent meg. Ebben részletesen foglalkozott a szlo­vák nemzetiségi mozgalmakkal és a cseh­szlovák egyesülés eszméjével. Publicisztikai munkásságát a budapesti sajtón kívül csakhamar német és más kül­földi folyóiratokban is kifejtette. Közel ti­zenöt évig vidéki lapszerkesztő volt Liptó­szentmiklóson. 1918-ig Szlovenszkón lakott s az óllamfordulat után Budapestre, majd Bécsbe költözött. A bécsi levéltárakban a Magyar Történelmi Társulat megbízásából a szlovák kérdésre vonatkozólag anyagot gyűjtött s ekkor bontakozik ki teljes mér­tékben Steier Lajos történészi működése, amit a szlovák kérdés alapos tanulmányozá­sával és tudományos ismertetésével végzett. A Szekfü Gyula szerkesztésében megje­lenő Magyar Szemlének megalapítása óta. 1928-tól állandó munkatársa volt és rend­szeresen irta a szlovákokról és csehekről szóló alapos tanulmányait. Önállóan megjelent müvei többek között a szlovák kérdésről (Liptószentmiklós, 1912) , a sajtókamaráról (Liptószentmiklós, 1913) , a csehek és szlovákok viszonyáról (Budapest, 1919) szóltak; további müve *.Beniczky Lajos 1848—49-i kormánybiztos visszaemlékezései, jelentései” (Budapest, 1923), —' 1923-ban Budapesten megjelent háromkötetes müve: „A szlovák nemzetiségij kérdés története és okirattára”, lljabb mun-J Jkái közül említésre méltó még: „Görgey és 8 Kossuth” (1924), „Haynau és Paskievics” (1925) és i*Áz 1849-i trónfosztásról” (1925). Beregszász mozi nélkül BEREGSZÁSZ. — Az Itteni Alhambra mozi, mely a város egyetlen mozija, január elsejével beszüntette működését és ezzel a húszezer lakosú város mozi nél­kül maradt. A beszüntetésre az adott okot, hogy a város megvonta a mozi bérlőitől, a Rácz-testvérektől a vigalmi adókedvezményt A mozi bérlői ugyanis eddig évi 24 ezer koronát fizettek vigalmi adó elmén. A város azért adta ezt a jelentékeny kedvezményt mert a mozitulajdonos Vö­röskereszt-egyesület a mozi házi kezdése idején súlyo­san eladósodott és a bérlő csak oly feltétel mellett volt hajlandó magas bérösszeg fizetésére, ha a vigalmi adót a város mérsékli. Három éven keresztül nyúj­totta a város a kért kedvezményt, amelyet azonban nehéz pénzügyi viszonyai miatt kénytelen volt meg­vonni. A város ugyanis a vigalmi adó áltaiányozásá- r.ak megszüntetésétől 100 ezer korona bevételre szá­mit vagyis több mint háromszor annyira mint az eddigi bevétele volt. A mozi bérlői azonban arra hivat­koztak, hogy a közönség nem látogatja kellőképpen a mozit és a hétvégi előadásoktól eltekintve üres nézőtér előtt peregnek a filmek, s így nem bírják el a vigalmi adó megnövekedő terhét A jegyek árát sem akarják emelni s igy nem áll módjukban a terhet a kö­zönségre áthárítani. A város a megnehezült gazdasági viszonyok között nem tehetett mást, mint növelni igyekezett jövedelmi forrásai hozamát a százezer korona tehertöbbletet a mozi bérlői viszont nem vállalhatták magukra és igy az érdekek ellentétessége mellett nem történhetett más, mint a mi be is következett. Álarcos, revotverss rablótámadás — 16 korona zsákmánnyal KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon jelen­tése.) Hardicsa községben SzüWeyzter estéjén yaíkmerő rablótámadást követett el négy álar­cos revolverrel felfegyverzett rabló. Dárdai Mi­hály, a községi hitelszövetkezet vezetőjének la­kásába négy álarcos férfi zörgetett be. A család­tagok rémülten menekülni igyekeztek, de a rab­lók körülvették a házat. Dárdai feleségét, aki ki­futott az ajtón, úgy fejbeverték, hogy eszmélet­lenül esett össze. Később a férjét is leütötték és a nála levő tizenhat koronát elrabolták. Ezután a férfi zsebéből kivették a Wertheim-szekirény kulcsát, behatoltak a lakásba és a páncélszek­rényt ki akartajk nyitni. Kívülről azonban meg­zavarták a rablókat. Ajz őrtólló rabló füttyjelt adott le, mire mindnyájan elmenekültek. A csend­őr ség azonnal nyomozást indított. Valószínűnek tartják, hogy a helyszínnel Ismerős egyének követtek d a rablótámadást, A szíovenszkóí magyarság fényes társadalmi esemés nyének ígérkezik a kassai Magyar Bál ——i Január 5-én ZAIÍURECZKY­BAN6VÜSENY Érsekül vár ott Rz Érsekujoár és Környéke jegyár akadémikusok Körének rendezésében január 5-én Zathureczky Ede hegedQ- müoész, a budapesti Zenemüoészetj Főiskola tanára hangoersenyt tart Érsekujoárott. — Ezzel kapcsolatban tartják az érsehujoárl főiskolások hagyományos báljukat is. KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonje- 1'ntése.) Immár nem egészen két nap vá­laszt el 'bennünket a kassai magyar bál nagy eseményétől. Az utolsó előkészületek fokozottabb tempóban, érthető lázzal foly­nak, tekintettel a nagyszámú érdeklődőre. Az előkészítő bizottság mindent elkövet, hogy a Kassára érkező tömegeket a legna­gyobb rendben fogadhassák és hogy méltó keretek 'között tarthassák meg Kassa legna­gyobb magyar bálját. A csoporttáncok ve­zetői a résztvevőkkel a legutolsó próbákat tartják és alkalmunk volt meggyőződni ar­ról, hogy a táncprodukciók a bál szivet és szemet gyönyörködtető eseményei lesznek. Az előkészületekből és az érdeklődés nagyságából már most is látni lelist, hogy a Magyar Bál Szlovenszkó legnagyobb és legragyogóbb bálja lesz. Meg kell mutatni, hogy a Magyar Bál ismét fölemeli a magyar menzaalapot és ismét a magyar gyermekek újabb tömegének teszi lehetővé a magyar iskoláztatást. A bál ren­dezőbizottsága ez utón is értesíti a megje­lenni szándékozó hölgyeket és urakat, hogy a bál pontosan kilenc órakor palotással veszi kezdetét. A ruhatárak (a dísztermi és az éttermi ru­határ) kellőképen fütve lesz. A várható torlódást elkerülendő, a bálbizottság kéri a közönséget, hogy már kilenc óra előtt gyü­lekezzék. A főbejárat a Bercsényi-uccán van. ott kerül lebonyolításra a kocsiforga- lora is. Akik már előbb adakoztak a jóté­kony célra, hozzák magukkal a postacsek­ket is, hogy ennek alapján a belépőjegyet megkaphassák. A többiek részére ajánlatos, ha a jegyeket a torlódás elkerülése végett a Vitéz-cégnél (Stefánik-ucca 75.) előre be­szerzik. A rendező gárda 8 órakor már a he­lyén lesz. „Mindenkinek élet- és vagyoni érdeke, hagy e fölbivásunknak eleget tegyen'* Korjeüemző újságcikk az ungvári magyarok nyelvjogi viszonyéiról PRÁGA — Érdekes felhívás jelent meg a Kárpáti Híradó egyik legutóbbi számában. A felhívás annyira jellemző az ungvári nyelvjogi viszonyokra, hogy érdemesnek tartjuk az egész csehszlovákiai magyar közvéleménnyel megis­mertetni. Nem füzünk hozzá kommentárt, be­szél magáért. A fölhívás a következőképpen hangzik: „A napokban — Dudás polgármester aláírá­sával — cseh és orosz nyelvű plakátokat sze­geztek ki minden ház falára az ungvári város­háza alkalmazottai, melyek fontos rendeletét tar­talmaznak. Mivel ezekben a nyomtatványokban foglalt rendelkezéseket Ungvár város polgárainak ezrei nem értik, hozzánk fordultak, hogy magyarázzuk meg a nyomtatványok tartalmát. Mivel azonban nekünk sincsen módunkban megmagyarázni, csupán annyit közlünk, hogy ezek a nyomtatványok igen fontos, minden városi polgárnak életébe és vagyoni biztonsá­gába mélyen belevágó rendeleteket tartalmaz­nak, melyeknek be nem tartása súlyos bünte­tésekkel, sőt szigorú elzárással jár. Ezekben a nyomtatványokban, melyeket oly gonddal szegeztek ki minden ház falára, élet-halálról van szó, a mi és gyermekeink éle­téről és biztonságáról, azért ezeknek a rendeleteknek a szövegét mindenkinek szóról-szóra, gondosan és helye­sen ismernie kell, mert különben súlyos bünte­téseknek és más bajoknak, kellemetlenségeknek teszi ki magát, Éppen ezért: felhívással fordulunk minden polgártársunk­hoz: menjen fel a városházára mindenki és a polgármesteri hivatalban magyaráztassa meg, fordittassa le magának pontosan, szóról-szóra, beturől-betüre a két plakát pontos szövegét. A városi polgármesteri hivatalban ezt minden nap délelőtt 10 órától délután 2 óráig minden pénteken megteszik. Mégegyszer figyelmeztetünk mindenkit, hogy ha elmulasztja, súlyos következményeket kell majd elviselnie!” Lupescuné elhagyta Romániát Goga rábeszélésére távozott az országból BUKAREST. — A román politikai életben bekövetkezett nagy változás fordulatot idézett elő Károly román király barátnője, Lupescuné asszony életében is. Goga miniszterelnök, aki esztendők óta szives barátságban volt Lupescu- néval, felkereste Lupescunét Calinescu minisz­ter társaságában és kifejtette, hogy kívánatos lenne, ha elhagyná Romániát. Lupescuné kijelentette, hogy hajlandó meg­hozni a királynak a legnagyobb áldozatot is. Hangsúlyozta azonban, hogy a király nélkül rosszabb lesz a sorsa, mintha kioltották volna az életét A király először tudni sem akart arról, hogy Lupescuné elhagyja az országot, de amikor Go- ga miniszterelnök közölte vele, hogy Lupescuné önként akar távozni, kijelentette, hogy ez eset­ben nem gördíthet akadályt az asszony távo­zása elé. Alig távozott el Goga a királytól, Károly király autóba ült és Lupescuné villájába haj­tatott Hosszasan elbeszélgetett az asszonnyal. Lupes­cuné délután már el is hagyta Románia területét és Bécsen keresztül Párisba utazott Kicsoda Lupescuné? Mint ismeretes. Lupescuné zsidó származású és valószínűleg az antiszemita irányzat miatt volt kénytelen a kormány rávennj őt arra, hogy hagy­ja el az országot. Lupescuné lcányneve Wolf Ilona és 1896-ban született Bukarestben gazdag zsidó kereskedő­család gyermekeként Szülei rendkviül gondos nevelésben részesítették. 1920-ban ment feleségül Lupescu kapitányhoz. A feltűnően szép, tizian-vörös hajú, szellemes asszony a bukaresti társaságok ünnepelt ked­vence volt, amikor egy intim tánce,stélyen Károly királlyal, aki akkor még trónörökös volt. meg­ismerkedett. Barátságuk azóta változatlanul tart Károly király külföldre készül? BUDAPEST. — (Szerl^erztőségünHk fceíe- fonjelentése.) A budapesti Reggeli Újság Men­tése szerint Károly román király a közelei hetek­ben Londonba utazik és kilenc napot szándéko­zik ott eltölteni Román és külföldi politikai körökben Károly király útiterve nagy feltűnést keltett. Magyar háziasszonyok lapja I ► NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Bbwwiniii u üu.mi humw m w mi Itydví&zeU i/Ma A szóbanforgó vita úgy körülbelül félesztendő­vel ezelőtt folyt le, még a nyáron. Két nr között. Dezső bácsi közt, meg köziem. Azzal kezdődött a dolog, hogy aszondom neki: «~ Dezső bátyám, nem jössz bridzseíni? «— Azt én nem szoktam, édes lelkem, — mosoly­gott rám Dezső bácsi, valami íöíénvesen irónikus kig villanással egyébként szelíd kék szemében. — 'Nem szoktál? — kérdeztem kissé értetle­nül. — Hát hiszen tegnap is egész délután ott ül- tél velünk a verandán. — De nem bridzsettem! — Hát mit csináltál? — Bridzseztem. — Nem értem. — motyogtam, egv parányit za­varodottan. — Hát én is azt mondtam, hogy . . . — Dehogyis azt mondtad te, é'tes fiam, — dör* rent most már rám Dezső bácsi, bizonvos mél­tatlankodó szigorral. — Te azt mondtad, hogy én brid z s e 11 e m, már pedig én olyasmit soha nem csinálok. Én csak brid zse zni szoktam. És velem együtt minden jóértósü magyar ember. Mert a kártyával nem kártyáin! szokás, hanem kártyázni. Mint ahogy a haranggal nem barangol­nak, hanem harangoznak, a kocsival nem kocsfl- nak, hanem kocslznak, nem cigarettáinak és szl- varolnak, hanem cigarettáznak és szivaroznak. — Na. jó, jó, — vágtam vissza nagvhírte?enjé- ben. — Azért ez nem addig van ám, Dezső bá­tyám. Engem se a gólya költött és én se vasas- németektől tanultam magyarok És ha azt el Is is. merem, hogy cigarettázni szokás, meg szivarozni, de hogy állunk a pipával? — Pipázunk. — Nahát én már azt Is hallottam, hogy pipá­lunk. — Hát akkor rosszul hallottad. —- Ugy-e? — gurultam most már én !s tné.' regbe. — Hát ha én — teszem azt — tiríjárok va­lakinek az eszén, akkor hogy mondom? Hogy az illetőt lepioáltam, vagy azt mondom, hogv le- pipáz^ra? És mit csinál a magyar ember: kapál meg kaszál, vagy kapádk és kaszázib’ És ha te azt kérded, Dezső bácsi, hogv vájjon barangolni szokás-e, vagy harangozni, hát én meg azt kér­dem: lovagolni szokás-e, vagy lova. ózni? — Nono, — hökkent meg most ‘Dezső bácsi Is egy parányit. — Ne merjünk ottan messze, édes öcsém. Itt most semmi egyébről se volt szó, csak a kártyáról, amivel kártyázni szokás. Durá- kozni, máriásozni, alsózni romi zni, megatöbbizni. És ha te tudsz nekem ebben a csoportban csak egyetlenegy olyan játékot mondani . . , ■ Nem tudok és nem Is akarok, — hevesked- lem. — Mert ez nem elméleti kérdés, hanem gya­korlati. Itt nem lehet csonortokaf felállítani. Vagy ha lehet, hát álékor nézzünk meg egy másik cso­portot is. Ott vannak például a hangszerek. He­gedű, trombita, dob, cselló, nagybőgő. Ha az volna igaz, amit te mondasz, hogy tudnittlik a kártyák csoportjában csak kár t y á z n i lehet, akkor a hangszerek csooortjá,'an se lehetne, csak hangszer élni. Hegedülni, dobolni, trombitálni és igy tovább, végig. Már nedig erről szó sincs. Mert se csellóin!, se nagybőgőin! nem lehet, csak csellózni meg nagybőgőzni. És az orgonán orgo­náim szokás, de ezzel szemben a zongorán zon­gorázni. Mindezeket a szeme közé vágtam Dezső bá­tyámnak, öntudatos és a nyelvérzékemre kényes gőggel, még a nyár elején/ Aztán eltöltöttem vagy hat hetet vidéki társa­ságban, ahol senki se mondta azt, hogv bridzseíni, mindenki csak azt mondta: bridzsezni. És azóta én is agy mondom. Bridzsezöl. ^ Sőt. . Ha valakitől azt hdlom, hogy brídz^elnT, hát mintha csak a fülemet hasogatnák. ZAGON ISTVÁN. Garamszécsmellett kisiklott egy iehervonat POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon jelen • tó se.) Garamspécs mellett Szilveszter éjszakáján vasüti szerencsétlenség történt- Helpa község vasútállomásán egy tizenhét vasúti kocsiból áll* téherszerelvény a mozdony nélkül megindult a lejtős pályán Garamszécs irányába. A teheme* relvény . óriási sebességgel baj mit a vágányon. Garamezécsen az állomásíönök figyelmes lett a szerelvény közeledtére és a váltót holt vágányra állította át.. Az áruval rakott szerelvény a holt- vágány ütközőjének futott. Az összeütközés kö­vetkeztében tizennégy vagon a rakománnyal együtt teljesen megsemmisült. Csak három vagon maradt tűrhető állapotban. A kár va’ószlnüleg több mint egymillió korona. Emberéletben nem esett . kár. Hogy a szerelvény miként indulhatott ól mozdony nélkül, arra még nem derült fény, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom