Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-04 / 2. (4445.) szám
4 1935 Január i Wd. Meghalt Steier Lajos T BUDAPEST. - Dr. Steier Lajos Író és történész, magyar királyi konnányfőt&ná- esős 53 éves korában Becsben váratlanul el" hunyt. Steier Lajos különösen Szlovenszkó történetének tanulmányozásával tűnt ki. Az elhunytat Budapesten temetik el kedden a rákoskeresztúri temetőben. Steier Lajos Liptószentmiklóson 1885 március 2-án született A budapesti műegyetemen mérnöknek készült de életkörülményei a hírlapírói pályára vitték. Munkásságának nagyrészét már a világháború előtt a szlovák kérdés tanulmányozására fordította s első ilyirányu müve 1912-ben jelent meg. Ebben részletesen foglalkozott a szlovák nemzetiségi mozgalmakkal és a csehszlovák egyesülés eszméjével. Publicisztikai munkásságát a budapesti sajtón kívül csakhamar német és más külföldi folyóiratokban is kifejtette. Közel tizenöt évig vidéki lapszerkesztő volt Liptószentmiklóson. 1918-ig Szlovenszkón lakott s az óllamfordulat után Budapestre, majd Bécsbe költözött. A bécsi levéltárakban a Magyar Történelmi Társulat megbízásából a szlovák kérdésre vonatkozólag anyagot gyűjtött s ekkor bontakozik ki teljes mértékben Steier Lajos történészi működése, amit a szlovák kérdés alapos tanulmányozásával és tudományos ismertetésével végzett. A Szekfü Gyula szerkesztésében megjelenő Magyar Szemlének megalapítása óta. 1928-tól állandó munkatársa volt és rendszeresen irta a szlovákokról és csehekről szóló alapos tanulmányait. Önállóan megjelent müvei többek között a szlovák kérdésről (Liptószentmiklós, 1912) , a sajtókamaráról (Liptószentmiklós, 1913) , a csehek és szlovákok viszonyáról (Budapest, 1919) szóltak; további müve *.Beniczky Lajos 1848—49-i kormánybiztos visszaemlékezései, jelentései” (Budapest, 1923), —' 1923-ban Budapesten megjelent háromkötetes müve: „A szlovák nemzetiségij kérdés története és okirattára”, lljabb mun-J Jkái közül említésre méltó még: „Görgey és 8 Kossuth” (1924), „Haynau és Paskievics” (1925) és i*Áz 1849-i trónfosztásról” (1925). Beregszász mozi nélkül BEREGSZÁSZ. — Az Itteni Alhambra mozi, mely a város egyetlen mozija, január elsejével beszüntette működését és ezzel a húszezer lakosú város mozi nélkül maradt. A beszüntetésre az adott okot, hogy a város megvonta a mozi bérlőitől, a Rácz-testvérektől a vigalmi adókedvezményt A mozi bérlői ugyanis eddig évi 24 ezer koronát fizettek vigalmi adó elmén. A város azért adta ezt a jelentékeny kedvezményt mert a mozitulajdonos Vöröskereszt-egyesület a mozi házi kezdése idején súlyosan eladósodott és a bérlő csak oly feltétel mellett volt hajlandó magas bérösszeg fizetésére, ha a vigalmi adót a város mérsékli. Három éven keresztül nyújtotta a város a kért kedvezményt, amelyet azonban nehéz pénzügyi viszonyai miatt kénytelen volt megvonni. A város ugyanis a vigalmi adó áltaiányozásá- r.ak megszüntetésétől 100 ezer korona bevételre számit vagyis több mint háromszor annyira mint az eddigi bevétele volt. A mozi bérlői azonban arra hivatkoztak, hogy a közönség nem látogatja kellőképpen a mozit és a hétvégi előadásoktól eltekintve üres nézőtér előtt peregnek a filmek, s így nem bírják el a vigalmi adó megnövekedő terhét A jegyek árát sem akarják emelni s igy nem áll módjukban a terhet a közönségre áthárítani. A város a megnehezült gazdasági viszonyok között nem tehetett mást, mint növelni igyekezett jövedelmi forrásai hozamát a százezer korona tehertöbbletet a mozi bérlői viszont nem vállalhatták magukra és igy az érdekek ellentétessége mellett nem történhetett más, mint a mi be is következett. Álarcos, revotverss rablótámadás — 16 korona zsákmánnyal KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon jelentése.) Hardicsa községben SzüWeyzter estéjén yaíkmerő rablótámadást követett el négy álarcos revolverrel felfegyverzett rabló. Dárdai Mihály, a községi hitelszövetkezet vezetőjének lakásába négy álarcos férfi zörgetett be. A családtagok rémülten menekülni igyekeztek, de a rablók körülvették a házat. Dárdai feleségét, aki kifutott az ajtón, úgy fejbeverték, hogy eszméletlenül esett össze. Később a férjét is leütötték és a nála levő tizenhat koronát elrabolták. Ezután a férfi zsebéből kivették a Wertheim-szekirény kulcsát, behatoltak a lakásba és a páncélszekrényt ki akartajk nyitni. Kívülről azonban megzavarták a rablókat. Ajz őrtólló rabló füttyjelt adott le, mire mindnyájan elmenekültek. A csendőr ség azonnal nyomozást indított. Valószínűnek tartják, hogy a helyszínnel Ismerős egyének követtek d a rablótámadást, A szíovenszkóí magyarság fényes társadalmi esemés nyének ígérkezik a kassai Magyar Bál ——i Január 5-én ZAIÍURECZKYBAN6VÜSENY Érsekül vár ott Rz Érsekujoár és Környéke jegyár akadémikusok Körének rendezésében január 5-én Zathureczky Ede hegedQ- müoész, a budapesti Zenemüoészetj Főiskola tanára hangoersenyt tart Érsekujoárott. — Ezzel kapcsolatban tartják az érsehujoárl főiskolások hagyományos báljukat is. KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonje- 1'ntése.) Immár nem egészen két nap választ el 'bennünket a kassai magyar bál nagy eseményétől. Az utolsó előkészületek fokozottabb tempóban, érthető lázzal folynak, tekintettel a nagyszámú érdeklődőre. Az előkészítő bizottság mindent elkövet, hogy a Kassára érkező tömegeket a legnagyobb rendben fogadhassák és hogy méltó keretek 'között tarthassák meg Kassa legnagyobb magyar bálját. A csoporttáncok vezetői a résztvevőkkel a legutolsó próbákat tartják és alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a táncprodukciók a bál szivet és szemet gyönyörködtető eseményei lesznek. Az előkészületekből és az érdeklődés nagyságából már most is látni lelist, hogy a Magyar Bál Szlovenszkó legnagyobb és legragyogóbb bálja lesz. Meg kell mutatni, hogy a Magyar Bál ismét fölemeli a magyar menzaalapot és ismét a magyar gyermekek újabb tömegének teszi lehetővé a magyar iskoláztatást. A bál rendezőbizottsága ez utón is értesíti a megjelenni szándékozó hölgyeket és urakat, hogy a bál pontosan kilenc órakor palotással veszi kezdetét. A ruhatárak (a dísztermi és az éttermi ruhatár) kellőképen fütve lesz. A várható torlódást elkerülendő, a bálbizottság kéri a közönséget, hogy már kilenc óra előtt gyülekezzék. A főbejárat a Bercsényi-uccán van. ott kerül lebonyolításra a kocsiforga- lora is. Akik már előbb adakoztak a jótékony célra, hozzák magukkal a postacsekket is, hogy ennek alapján a belépőjegyet megkaphassák. A többiek részére ajánlatos, ha a jegyeket a torlódás elkerülése végett a Vitéz-cégnél (Stefánik-ucca 75.) előre beszerzik. A rendező gárda 8 órakor már a helyén lesz. „Mindenkinek élet- és vagyoni érdeke, hagy e fölbivásunknak eleget tegyen'* Korjeüemző újságcikk az ungvári magyarok nyelvjogi viszonyéiról PRÁGA — Érdekes felhívás jelent meg a Kárpáti Híradó egyik legutóbbi számában. A felhívás annyira jellemző az ungvári nyelvjogi viszonyokra, hogy érdemesnek tartjuk az egész csehszlovákiai magyar közvéleménnyel megismertetni. Nem füzünk hozzá kommentárt, beszél magáért. A fölhívás a következőképpen hangzik: „A napokban — Dudás polgármester aláírásával — cseh és orosz nyelvű plakátokat szegeztek ki minden ház falára az ungvári városháza alkalmazottai, melyek fontos rendeletét tartalmaznak. Mivel ezekben a nyomtatványokban foglalt rendelkezéseket Ungvár város polgárainak ezrei nem értik, hozzánk fordultak, hogy magyarázzuk meg a nyomtatványok tartalmát. Mivel azonban nekünk sincsen módunkban megmagyarázni, csupán annyit közlünk, hogy ezek a nyomtatványok igen fontos, minden városi polgárnak életébe és vagyoni biztonságába mélyen belevágó rendeleteket tartalmaznak, melyeknek be nem tartása súlyos büntetésekkel, sőt szigorú elzárással jár. Ezekben a nyomtatványokban, melyeket oly gonddal szegeztek ki minden ház falára, élet-halálról van szó, a mi és gyermekeink életéről és biztonságáról, azért ezeknek a rendeleteknek a szövegét mindenkinek szóról-szóra, gondosan és helyesen ismernie kell, mert különben súlyos büntetéseknek és más bajoknak, kellemetlenségeknek teszi ki magát, Éppen ezért: felhívással fordulunk minden polgártársunkhoz: menjen fel a városházára mindenki és a polgármesteri hivatalban magyaráztassa meg, fordittassa le magának pontosan, szóról-szóra, beturől-betüre a két plakát pontos szövegét. A városi polgármesteri hivatalban ezt minden nap délelőtt 10 órától délután 2 óráig minden pénteken megteszik. Mégegyszer figyelmeztetünk mindenkit, hogy ha elmulasztja, súlyos következményeket kell majd elviselnie!” Lupescuné elhagyta Romániát Goga rábeszélésére távozott az országból BUKAREST. — A román politikai életben bekövetkezett nagy változás fordulatot idézett elő Károly román király barátnője, Lupescuné asszony életében is. Goga miniszterelnök, aki esztendők óta szives barátságban volt Lupescu- néval, felkereste Lupescunét Calinescu miniszter társaságában és kifejtette, hogy kívánatos lenne, ha elhagyná Romániát. Lupescuné kijelentette, hogy hajlandó meghozni a királynak a legnagyobb áldozatot is. Hangsúlyozta azonban, hogy a király nélkül rosszabb lesz a sorsa, mintha kioltották volna az életét A király először tudni sem akart arról, hogy Lupescuné elhagyja az országot, de amikor Go- ga miniszterelnök közölte vele, hogy Lupescuné önként akar távozni, kijelentette, hogy ez esetben nem gördíthet akadályt az asszony távozása elé. Alig távozott el Goga a királytól, Károly király autóba ült és Lupescuné villájába hajtatott Hosszasan elbeszélgetett az asszonnyal. Lupescuné délután már el is hagyta Románia területét és Bécsen keresztül Párisba utazott Kicsoda Lupescuné? Mint ismeretes. Lupescuné zsidó származású és valószínűleg az antiszemita irányzat miatt volt kénytelen a kormány rávennj őt arra, hogy hagyja el az országot. Lupescuné lcányneve Wolf Ilona és 1896-ban született Bukarestben gazdag zsidó kereskedőcsalád gyermekeként Szülei rendkviül gondos nevelésben részesítették. 1920-ban ment feleségül Lupescu kapitányhoz. A feltűnően szép, tizian-vörös hajú, szellemes asszony a bukaresti társaságok ünnepelt kedvence volt, amikor egy intim tánce,stélyen Károly királlyal, aki akkor még trónörökös volt. megismerkedett. Barátságuk azóta változatlanul tart Károly király külföldre készül? BUDAPEST. — (Szerl^erztőségünHk fceíe- fonjelentése.) A budapesti Reggeli Újság Mentése szerint Károly román király a közelei hetekben Londonba utazik és kilenc napot szándékozik ott eltölteni Román és külföldi politikai körökben Károly király útiterve nagy feltűnést keltett. Magyar háziasszonyok lapja I ► NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Bbwwiniii u üu.mi humw m w mi Itydví&zeU i/Ma A szóbanforgó vita úgy körülbelül félesztendővel ezelőtt folyt le, még a nyáron. Két nr között. Dezső bácsi közt, meg köziem. Azzal kezdődött a dolog, hogy aszondom neki: «~ Dezső bátyám, nem jössz bridzseíni? «— Azt én nem szoktam, édes lelkem, — mosolygott rám Dezső bácsi, valami íöíénvesen irónikus kig villanással egyébként szelíd kék szemében. — 'Nem szoktál? — kérdeztem kissé értetlenül. — Hát hiszen tegnap is egész délután ott ül- tél velünk a verandán. — De nem bridzsettem! — Hát mit csináltál? — Bridzseztem. — Nem értem. — motyogtam, egv parányit zavarodottan. — Hát én is azt mondtam, hogy . . . — Dehogyis azt mondtad te, é'tes fiam, — dör* rent most már rám Dezső bácsi, bizonvos méltatlankodó szigorral. — Te azt mondtad, hogy én brid z s e 11 e m, már pedig én olyasmit soha nem csinálok. Én csak brid zse zni szoktam. És velem együtt minden jóértósü magyar ember. Mert a kártyával nem kártyáin! szokás, hanem kártyázni. Mint ahogy a haranggal nem barangolnak, hanem harangoznak, a kocsival nem kocsfl- nak, hanem kocslznak, nem cigarettáinak és szl- varolnak, hanem cigarettáznak és szivaroznak. — Na. jó, jó, — vágtam vissza nagvhírte?enjé- ben. — Azért ez nem addig van ám, Dezső bátyám. Engem se a gólya költött és én se vasas- németektől tanultam magyarok És ha azt el Is is. merem, hogy cigarettázni szokás, meg szivarozni, de hogy állunk a pipával? — Pipázunk. — Nahát én már azt Is hallottam, hogy pipálunk. — Hát akkor rosszul hallottad. —- Ugy-e? — gurultam most már én !s tné.' regbe. — Hát ha én — teszem azt — tiríjárok valakinek az eszén, akkor hogy mondom? Hogy az illetőt lepioáltam, vagy azt mondom, hogv le- pipáz^ra? És mit csinál a magyar ember: kapál meg kaszál, vagy kapádk és kaszázib’ És ha te azt kérded, Dezső bácsi, hogv vájjon barangolni szokás-e, vagy harangozni, hát én meg azt kérdem: lovagolni szokás-e, vagy lova. ózni? — Nono, — hökkent meg most ‘Dezső bácsi Is egy parányit. — Ne merjünk ottan messze, édes öcsém. Itt most semmi egyébről se volt szó, csak a kártyáról, amivel kártyázni szokás. Durá- kozni, máriásozni, alsózni romi zni, megatöbbizni. És ha te tudsz nekem ebben a csoportban csak egyetlenegy olyan játékot mondani . . , ■ Nem tudok és nem Is akarok, — hevesked- lem. — Mert ez nem elméleti kérdés, hanem gyakorlati. Itt nem lehet csonortokaf felállítani. Vagy ha lehet, hát álékor nézzünk meg egy másik csoportot is. Ott vannak például a hangszerek. Hegedű, trombita, dob, cselló, nagybőgő. Ha az volna igaz, amit te mondasz, hogy tudnittlik a kártyák csoportjában csak kár t y á z n i lehet, akkor a hangszerek csooortjá,'an se lehetne, csak hangszer élni. Hegedülni, dobolni, trombitálni és igy tovább, végig. Már nedig erről szó sincs. Mert se csellóin!, se nagybőgőin! nem lehet, csak csellózni meg nagybőgőzni. És az orgonán orgonáim szokás, de ezzel szemben a zongorán zongorázni. Mindezeket a szeme közé vágtam Dezső bátyámnak, öntudatos és a nyelvérzékemre kényes gőggel, még a nyár elején/ Aztán eltöltöttem vagy hat hetet vidéki társaságban, ahol senki se mondta azt, hogv bridzseíni, mindenki csak azt mondta: bridzsezni. És azóta én is agy mondom. Bridzsezöl. ^ Sőt. . Ha valakitől azt hdlom, hogy brídz^elnT, hát mintha csak a fülemet hasogatnák. ZAGON ISTVÁN. Garamszécsmellett kisiklott egy iehervonat POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon jelen • tó se.) Garamspécs mellett Szilveszter éjszakáján vasüti szerencsétlenség történt- Helpa község vasútállomásán egy tizenhét vasúti kocsiból áll* téherszerelvény a mozdony nélkül megindult a lejtős pályán Garamszécs irányába. A teheme* relvény . óriási sebességgel baj mit a vágányon. Garamezécsen az állomásíönök figyelmes lett a szerelvény közeledtére és a váltót holt vágányra állította át.. Az áruval rakott szerelvény a holt- vágány ütközőjének futott. Az összeütközés következtében tizennégy vagon a rakománnyal együtt teljesen megsemmisült. Csak három vagon maradt tűrhető állapotban. A kár va’ószlnüleg több mint egymillió korona. Emberéletben nem esett . kár. Hogy a szerelvény miként indulhatott ól mozdony nélkül, arra még nem derült fény, ,
