Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-25 / 19. (4462.) szám
Zsidókérdés és kisebbségi barc A NÉPSZÖVETSÉGI REFORM AKTUÁLIS? Előkészületek a genfi tanácsülésre E^en Parisban — Anglia a reform mellett ° A kisállamok magatartása -- Micescu Becknél a Riviérán POZSONY, - A román pogromszellem '*— amelynek elvégre egyáltalában nem volt szüksége biztató példára, hogy ismét erőre kapjon, hiszen Románia, mióta neve beiródott a világ népeinek történetébe, azóta jeleskedik az antiszemitizmussal —• most jogos aggodalommal tölti el Kö- zépeurópa szorongatott zsidóságát, nemcsak Romániában élő testvéreik sorsa, hanem saját sorsuk miatt is. Az antiszemitizmus hullámvonala emelkedőben van s nem tudni, hol s hogyan ismétlődik meg a román eset, mikor buzdul föl a hatalom a román példán s állítja bűnbaknak elégedetlen tömegei elé a zsidóságot. Rossz struccpolitika lenne tagadni, hogy a zsidókérdés összes kínos mel- lékzöngéivel együtt ismét napirendre került s egyelőre semmi olyan reális megoldás nem kínálkozik, ami a zsidókérdést generálisan rendezni tudná. A cionizmus zátonyra futott. Nem állítjuk, hogy ideológiailag, de azt aligha lehet kétségbevonni, hogy gyakorlati téren érdemleges eredményt nem hozott s ma a zsidó haza eszméje kínosan párosul a madagaszkári kényszertelepités ötletével. Ezt Herzl Tivadar és Nordau Miksa biztosan nem igy álmodták, mikor a liberalizmus és nacionalizmus együttműködésének fénykorában sértett érzékenységgel akarták kivezetni népüket a luegeri, egyáltalában nem agresszív antiszemitizmus légköréből. A zsidó önérzetnek volt szüksége erre az eszmére s később a brit olajkapitalizmus csinált belőle gyarmati programot, de hogy különb sorsuk lett volna a Palesztinába' visszatért zsidóknak, igazán senki nem állíthatja. Ez tehát még akkor sem volna megoldás, ha történetesen nem állnának majdnem legyőzhetetlen akadályok teljes megvalósulása elé. Jabotinskyék radikalizmusa is lassan egyszerű kivándorlási problémának látja a zsidókérdést, akárcsak maguk az érdekelt hatalmak. Ami lehet kikerülhetetlen s a viszonyok kényszeréből következő gyakorlati szempont, dehát édes-kevés köze van az eszméhez, aminek nevében nemzetté deklarálták a zsidóságot s mesterségesen elszakították jelentős részét annak a nemzetnek egyetemétől, amelybe nemzedékeken keresztül beléol- vadt s amelynek jó és rossz sorsában évszázadokon át osztozott. Ma már persze nehéz visszatérni a régi, úgynevezett asszimilációs alaphoz, nem is beszélve arról, hogy az asz- szimiláció törvényei a mai Középeurópában lényegesen mások, mint például a régi liberális Magyarországon vagy Ausztriában voltak. Kétségtelen azonban, hogy a zsidóságot nem lehet egyetlen kompakt egészként kezelni. Túlságosan sokrétű tömege természetesen tiltakozik minden gépies és merev általánosítás ellen, hiszen szellemi, gazdasági, nemzetiségi viszonyai annyira különbözők, hogy a bécsi vagy pláne a dunántúli magyar zsidó s besszarábiai hitsorsosa között semmiféle közös vonás nincs. Mégis vannak bizonyos közös sajátosságai a középeurópai zsidó sorsnak. Ennek a cikknek a keretén messze túlnő a föladat, lenyúlni a középeurópai zsidókérdés gyökeréig, de valószínű, hogyha elfogulatlan kéz egyszer összegyüjtené a középeurópai zsidóság háboruutáni történetére vonatkozó adatokat, napfényre kerülnének ennek a sajátságos tüneménynek inditóokai is. 'Kétségtelen, hogy hibát követett el a zsidóság, amikor a nemzeti opportunizmus álláspontjára helyezkedett majdnem minden esetben az államhatalommal szemben. Az oportunista tra- idiciónak ez a gépies alkalmazása megboszszulta magát. Most Romániában s ki tudja, holnap nem kerül-e sor más országok zsidóságára is. A régi liberális Magyarországon megvolt a jó gyakorlati értelme a zsidóság opportunizmusának, hiszen bizonyos túlzó irányzatokkal szemben, amelyek majdnem minden esetben a nemzetiségek által lakott területeken jelentkeztek, a kormányhatalom gazdasági és politikai szabadelvüsége jelentette számára az oltalmat. A zsidóság azonban az államfordulat után elfeledve, hogy Románia mindig az antiszemitizmus klasszikus földje volt, kitartott régi opportunista tradíciói mellett az uj helyzetben is. S nemcsak Romániában történt meg, hanem majdnem minden utódállamban, hogy a zsidóság nagy többsége, ha nem jelentkezett önként, de tűrte, hogy egyszerre fölfedezzék nemzeti önállóságát, hogy népszámlálási kimutatásokban önálló nemzetiségként kezeljék, egyébként azonban a kisebbségi harcból kivonta magát, mert hiszen erre intette a hagyományos opportunizmus. A magyarság soha nem hagyta cserben a zsidóságot és őszintén megbecsüli a jó magyarnak maradt s minden megpróbáltatáson keresztül is hűséges zsidókat, akik ma is derekasan kívül Belgium is meghívást kap az összejövetelre, de lehetséges, hogy Lengyelország is. A konferencián a tartós béke megalapozását és garantálását óhajtják megbeszélni. A nyugateurópai sajtó egyre többet ir arról a lehetőségről, hogy a nyugati nagyhatalmak négyhatalmi paktuma még ebben az évben megszületik és Chamberlain máris határozott lépéseket tett a terv megvalósítása felé. Azt a hirt ugyan megcáfolták, hogy az angol miniszterelnök levelet irt Mussolini- nek a közeledés érdekében, de tény, hogy Edén és Grandi hosszabb idő óta tárgyal. Anglia bizonyos szkepszissel néz a népszövetségre különösen azóta, amióta néhány kisebb hatalom föllázadt a merev genfi politika ellen. Londonban nagy hatást keltett Beck lengyel külügyminiszter legutóbbi külügyi expozéja, amelyben Beck élesen elitéli állják a kisebbségi harcot sorainkban. Tagadhatatlan, hogy például Romániában, de itt is, bizonyos eltávolodás tapasztalható politikai, kulturális és gazdasági érdekek dolgában magyarság és zsidóság között. Most a román események hatása alatt zsidó körökből sűrűn hallani olyan megállapításokat, hogy a zsidóságnak a túlzó hatalmi nacionalizmus improvizációival szemben a kisebbségi szolidaritásban kell keresnie oltalmat. A romániai események meggyőzték a zsidóságot arról, hogy micsoda veszélyeket rejt magában egy népkisebbség számára, hogyha átmeneti előnyökért, vagy legtöbb esetben csak előnyök reményéért kivonja magát a kisebbségi létküzdelem szolidaritásából. Most eszmél csak rá a zsidóság, hogy a kisebbségi falanx lazítása alkalmilag jó szolgálat lehet a hatalomnak, de nem jó szolgálat egy vallási, nyelvi vagy nemzetiségi kisebbségnek, akármilyen legyen is pillanatnyilag viszonya a hatalomhoz. A zsidóság számára tehát a román tanulságok alapján egyetlen ut marad még nyitva: vissza a kisebbségi frontra. A kisebbségi érdekek azonossága előbb vagy utóbb minden rétegnek tudatába emelkedik, a kiGenf mai politikáját és óva inti a népszövetséget attól, hogy egy bizonyos ideológiai államcsoport fegyvere legyen mások ellen. Ugyanilyen erélyesen nyilatkozott a skandináv államok nevében a svéd külügyminiszter is és a kis északi hatalmak magatartását Genffel szemben Sander külügyminiszter is a genfi politika módosításától tette függővé. Mint ismeretes, Belgium és Hollandia a nép- szövetség megkerülésével a közelmúltban el akarta ismerni az olasz impériumot s csak Anglia közbelépése tette lehetővé, hogy e hatalmak egyelőre tartózkodjanak a népszövetséget mellőző politikától. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Anglia mindenáron meg akarja reformálni a népszövetség munkáját s ez alkalommal Franciaország sem idegenkedik túlzottan a tervezett átalakításoktól. vételik. Viszont a semleges hatalmak bíznak abban, hogy ez a reform lehetővé teszi a népszövetségből kilépett államok visszatérését, sőt azoknak az államoknak belépését is, amelyek eddig sohasem voltak a népszövetség tagjai. Az amerikai unió a közel jövőben dönteni fog az olasz impérium elismerésének kérdésében és Londonban nagy érdeklődéssel várják ezt a döntést, mert tőle függ a népszövetség és Anglia további magatartása. Román-lengyel tárgyalások PARIS. — Micescu román külügyminiszter, aki január 13-a óta Genfben tartózkosebbségi nemzet legfelsőbb és legalsóbb rétege egyformán reagál bizonyos eseményekre s a zsidóságnak is be kell látnia, hogy nincs más lehetőség, mint vállalni a kisebbségi sorsközösséget. Akár tetszik, akár nem, de más ut nincs nyitva számára s kiszakadni a magyarságból csak azért, hogy ezzel a hatalom alkalmi érdekeinek tegyen szolgálatot, nem szerencsés taktika. Most mutatta meg a román példa, hogy mennyire nem az. Az erdélyi zsidóság körében kezdett legerősebben virágozni közvetlen a háború után a cionizmus, napilapjuk is volt, az „Uj Kelet" s nem lehet mondani, hogy lélekben elszakadtak a magyarságtól, de akaratlanul is, a legőszintébb meggyőződés mellett is, szolgálták annak a román sovinizmusnak érdekeit, mely most úgy bánik él velük, hogy inkább Abesszíniába kívánkoznak. íme egy szomorú példa, de egyben erőteljes intelem is, amelynek ki-ki úgy vonhatja le konzekvenciáit, ahogy érzései vagy akár érdekei súgják, de az bizonyos, hogy a kétértelmű helyzetek mindig megbosszulták magukat a politikában. Sehol nincs erre annyi példa, mint a zsidóság történetében. A svájci előtörés Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloVeUSzkÓi és MSZÍnSzkÓÍ mCLPlKirsáp ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ..... ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DoUtilcCli VlCipiLcipj CL • • TELEFOM: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHfi. LONDON. — Az angol érdeklődés középpontjában jelenleg a népszövetség küszöbönálló tanácsülésének kérdése áll. Edén külügyminiszter az angol bizottsággal hétfő délután 14 órakor hagyta el az angol fővárost, hogy Genfbe utazzék. Útközben megállapodott Párisban és tárgyalt Delbos francia külügyminiszterrel. Az általános londoni vélemény szerint a népszövetségi tanács aligha fog egy hétnél tovább tanácskozni. A Daily Express jelentése szerint az angol kormány a következő reformjavaslatokat kívánja Genfben előterjeszteni. 1. A népszövetségi paktumot el kell választani a békeszerződésektől. 2. A szankciós záradékot el kell vetni. 3. A népszövetség illetékességét korlátozni kell döntőbírósági és gazdasági kérdésekre. Ez alkalommal a genfi problémák középpontjában a kisállamok magatartása áll, továbbá különböző gazdasági kérdések. Edén és Grandi legutóbbi találkozásukkor az abesszin kérdésről is beszéltek és az angol külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy- británnia magatartását ebben a kérdésben csak akkor változtatja meg, ha a hatalmak általános megnemtámadási szerződést írnak alá. E szerződés előföltétele az, hogy Olaszország és Anglia megegyezzenek a földközitengeri és a távolkeleti magatartásban. A Sunday Chronicle szenzációs föltálalásban közli, hogy Chamberlain az év júniusában össze akarja hívni a vezető európai hatalmak konferenciáját. Anglián, Francia- országon, Németországon és Olaszországon PARIS. — A francia lapok részletesen foglalkoznak a küszöbönálló genfi tanácsüléssel, amelynek problémái különösen a kisállamok magatartása miatt európai jelentőségűek. A Jour szerint a népszövetségi paktum reformjának vitáját hivatalosan január 28-án megkezdik s a tanács tagjai már ma tárgyalnak róla. Svájc azt fogja kívánni, hogy a népszövetség ismerje el Svájc állandó és teljes semlegességét s mindenkorra mentse föl Svájcot a szankciókhoz való csatlakozástól. A népszövetség Svájc szempontjából igy tehát csak tanácsadó szervezetté válna és az északi kishatalmak ugyanezt kö-