Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-22 / 17. (4460.) szám

1938 január 22, szombat •roMMMxGísR-Hna.5^ 9 Aixinger László és Tamás Lajos pozsonyi előadóestje Ma, szombat este 7 órakor a pozsonyi Katolikus Kaszinó rendezésében a régi Po­zsony fog megelevenedni egy előadás ke­retében. Dr. Aixinger László közel 60 veti- tettkép bemutatása kapcsán érdekes adato­kat fog ismertetni Pozsony múltjából, Ta­más Lajos, a neves költő pedig több po­zsonyi tárgyú költeményét adja elő* A ren­dezés este 7 órakor kezdődig a Katolikus Kaszinó nagytermében (Lőrinckapu u. 3. I.) A belépés ingyenes. ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LiSKÖ GÉZA felel A pénzügyminisztérium felhívása: PRÁGA — Tegnapi számunkban jelentet­tük, hogy a régi magyar postatakarékpénztárral szemben fennálló követelések visszafizetésének ügyében újabb lépés történt. A pénzügyi és pos­taügyi miniszterek hirdetménye ugyanis megál­lapította a régi koronabetétek kifizetési kulcsát, amely szerint 1 régi osztrák-magyar korona után 62 csehszlovák fillért fog kifizetni a csehszlo­vák postatakarékpénztár. Ma újabb körözvényt adott ki a pénzügymi­nisztérium, amely kimondja, hogy a tegnap kö­zölt hirdetmény értelmében az idejében bejelen­tett magyar postatakarékpénztári betéteket 62 százalékos arányban, azaz 100 osztrák-magyar korona után 62 csehszlovák korona erejéig fogják folyósítani. A csehszlovák adósságblokk (*) Gróf Esterházy Ferenc uj operája. Egy délamerikai óceánjáró fedélzetéről rádió utján beszélt a Neues Wiener Journal szerkesztőjével gróf Esterházy Ferenc és bejelentette, hogy ha- jóut'ján elkészült uj operájának, a „Thekla“-nak a partitúrájával. Esterházy Ferenc Délatmeriká- ból Newyoxkba utazik, ahol egy balettje szemé-' lyes vezetése alatt kerül bemutatásra. Március­ban azonban ismét Európában lesz, mert Katto- witzban bemutatják Te Deumját. (*) Vasárnap vefitetfképes „János vitézi-elő­adás Pozsonyligetfalun. A pozsonyi SzMKE lei- váló előadógárdája az ujeszfcendőben a vidéken ismét megkezdi ismeretterjesztő előadásait. Az újévben az első előadás Pozsonyligetfalun lesz, ahol 23-án, vasárnap a Ferenc-rend kolostorá­ban mutatja be vetitettképekkd. Petőfi halhatat­lan „János vifcéz‘‘-ét. A pozsonyi járási közműve­lődési testülettel együtt rendezett s este 6 órakor kezdődő ingyenes előadás műsora a következő: Könnyei Bkk felolvasása Petőfi „János vicéd­éről. 2. Dr. Párkány Lajos felolvassa Petőfi „Já­nos vitéz*‘-ét (62 vetített kép). (*) A pozsonyi rádió uj igazgatója, Pozsony­ból jelentik: Mois László nyugalomba vonulásá­val a pozsonyi rádió igazgatói székébe uj veze­tő került Ruppeldt Milos tanárnak, a rádió ze­nei osztálya eddigi főnökének személyében. A kinevezés úgy a szakkörök, mint a nagyközön- ég körében megelégedést kelt. (*) Weiner Imre nagysikerű amszterdami ki­állítása. Weiner Imre, az ismert pozsonyi festő­művész a napokban zárba le teljes sikerrel amszterdami képkiállitását. Úgy a sajtó, mint a közönség teljes elismeréssel nyilatkozott Wei­ner művészetéről. Az amszterdami kiállítást ezért egy haarlemi fogja követni a közeli na­pokban s ennek sikerétől függ, hogy egy harma­dikra is sor fog-e kerülni, melynek színhelye Rotterdam volna, (*) Nótaest Csatán. A csabai helyi köz­művelődési bizottság és a helybeli tanító­ság rendezésében vasárnap, január 23-án nagyszabású nótaest lesz, amelyen Varady Aha Károly zeneszerzőn kivül előadást tart Farkas István iró is. (*) Negyven évig dolgozott Borcdm az „Igor hercegben. Budapestről jelentik: A budapesti Operaiház most hozta ki nagy sikerrel Borodin „Igor herceg" cimü operáját, amelyet Dobrowen Issay, a kiváló karnagy tanított be és vezényelt. Ezzel kapcsolatosan Dobrowen elmondotta, hogy Borodin, ez a világhírű orosz zeneköltő tulajdonképpen vegyész volt és zeneszerzéssel csupán kedvtelésből foglalkozott. így magyaráz­ható, hogy több mint negyven esztendőn keresz­tül dolgozott főmüvén, az Igor hercegen, amely­nek szövegét a kiewi kolostorban talált , XV. századból származó kézírásos okmányból merí­tette. Igor herceg valóban élt és uralkodott. Bo­rodin Liszt Ferenc ösztönzésének köszönhette, hogy élete végéig állandóan foglalkozott ennek a nagyszerű műnek a felépítésével. Borodin ak­koriban Weimarban élt, Liszt közvetlen kör­nyezetében. Az operába beleszőtte Beethoven V. szimfóniájának. vezér-motívumát. A másik müssea: ALFA: A rendőrség szolgálatában. (J. Holt.) ÁTLÓN: A vidéki kislány. (V. Ferbae.) LUX: Sherlock Holmes. (Hans Albers.) METROPOL: Saratoga. (J. Harlow.) TÁTRA: Yoshivara. (Micsiko Meinl.') URÁNIA: A vékony jégen. (Sonja Hennie.) VIGADÓ: La Habahera,. (Z. Leander.) A KELETSZLOVENSZKÓ1 ÉS KÁR­PÁTALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰ­SORA MUNKÁCSON; Szombat d. u.: Egy pohár viz. Szombat este: A nagy kaland. Hont Erzsi fel­léptével. Vasárnap d. u.: Egy vidám éjszaka. Vasárnap este: Stambul rózsája. Hont Erzsi felléptével. Hétfő: Dellla. Molnár F. vigjátéka. Kedd: Delila. Szerda: A csodatükör előkészületei miatt nincs előadás. Csütörtök: A csodatükör. Babay-Buday me­sejátéka. A deroeni bokréta felléptével. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Jan. 21—23: Broadway Melodie 1938. RÁDIÓ MOZI Jan. 20—23: Három tojás poháron, ..Nyilatkozzék 58 ezer betétes, hogy milyen formában óhajtja követelésének kifizetését!“ A régi magyar postatakarékpénztári betétek folyósí­tásának nehézkes menete 134,445.303.19 osztrák-magyar koronára rag. Azoknak a betéttulajdonosoknak száma, akik követeléseiket idejében bejelentették és akiket a csehszlovák adósságblokkba felvettek 57,934-et tesz ki. A prágai postatakarékpénztár értesíti eze­ket a betéteseket, hogy nyilatkozzanak arra vonatkozólag, milyen formában óhajtják köve­teléseik folyósítását. A kifizetéseket abban a sorrendben fogják eszközölni, amilyen sorrendben a betétesek a fel­számolási jegyzékben szerepeinak és igy minden­nemű előbbi kifizetésre vonatkozó reklamáció céltalan. A pénzügyminiszter hirdetménye a 'kifizetés megkezdésének időpontjáról nem tesz említést Budapesti pénzintézetek BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségiünk jelentése.) A Budapesti Székesfővárosi ■ Községi Takarékpénztár idén is ugyanúgy, mint a múlt­ban, a magyar nagybankok sorában elsőül hozta nyilvánosságra mérlegét és nyereség-veszteség számláját. A zárszámadások szerint az ország uj gazdasági fellendülésével párhuzamosan az in­tézet megerősödésének jelei nem csupán a betét­állomány területén mutatkoznak, hanem az üz­leti forgalom megnövekedésében is. Nagy érde­me Liptay Lajosnak, a Községi Takarék vezér- igazgatójának, hogy a gondjaira bízott intézet minden szempontból igyekszik érvényesíteni a részvénytársasági, magánbankok üzleti elveit és konzervatív, meggondolt irányelveit. Természe­tes, hogy a Községi Takarék, mint Budapest szé­kesfőváros intézménye, fokozottan gondoskodik azoknak a nézőpontoknak az érvényesítéséről is, amelyek közintézmény jellegéből származóan szintén kötelességszerüen előírják számára, hogy olyan feladatokat is megvalósítson, amelyek a 'közérdek előtérbe helyezése következtében a magánpénzintézetek számára természetszerűen nehezebben közelithitők meg. Hiba volna tehát, ha kizáróan a nyereség összegéből következtet­nénk az intézet tevékenységének terjedelmére. Még igy is azonban, az alábbi adatokból kitü­nően a Takarék igen jelentős jövedelem szaporu­latot ért el, amelyet a főrészvényes Budapest székesfőváros számára osztalék címén nem fizet ki. Az igazgatóságnak ez a javaslata azok előtt, akik a magyar hitelpolitika minden nézőpontját nem ismerik teljesen, talán 'kissé megdkolatlanul tetszik. Könnyű lenne azzal érvelni, hogy a ma­gyar székesfőváros jövedelmeit szép mértékben egészítené ki, ha a többi nagyüzem — Elektro­mos Müvek, Gázmüvek, stb. — példájára a Köz­ségi Takarék is beszolgáltatná a főváros pénztá­rába üzemi feleslegét. Aki azonban ismeri a Magyar Nemzeti Banknak és általában a ma­gyar fináncélet vezetőségének alapelveit, amely szerint a helyes politika az, ha a pénzintézetek az elért nyereséget elsősoriban az intézet belső erejének gyarapítására fordítják, a részvényesek pillanatnyi érdekeinek szolgálata helyett, az a Községi Takarék gesztusában azt látja, hogy az intézet hasonlóan a Magyar Nemzeti Bankhoz, egyelőre nem változtat az elmúlt évek folyamán meghonosodott nyereség felhasználási gyakorla­tán. Az intézet mérlegéről különben az alábbi összefoglaló beszámolónkat ismertetjük: A takarékpénztár elmúlt üzletévének eredmé­nyei közül a legkiemelkedőbb az a 30 milliós kötvénykibocsátás és ezzel kapcsolatos hitel­nyújtás, mellyel a takarékpénztár a magyar szé­kesfővárosnak állt rendelkezésére. Ismeretes, hogy a Takarékpénztár a székesfőváros bizo­nyos rövidlejáratu hiteleinek konverziójára és beruházások céljára a múlt év végén egy uj tör- lesztéses kölcsönt nyújtott a fővárosnak. Ezzel a hitelművelettel a takarékpénztár egyfelől jelen­tős mértékben állt a székesfővárosnak rendelke­zésére, másfelől pedig ezzel olyan üzletágat ve­zetett be, amivel nemcsak hivatásának felel meg teljes mértékben, hanem ami egyben szinte tel­jes kiegészítése is a Takarékpénztár üzletköré­nek. További igen nagyjelentőségű eredménye a Takarékpénztár üzlebévének az, hogy bár ilyenmódon a váltótárcájában 21 millió pengő visszafizetésre került, az előző évi 56.5 millióval szemben 50.9 millióban mutatja ki a Takarék­pénztár az éyi leszámítolt váltóinak összegét, ami ennek az üzleti tevékenységnek az eredmé­nye, amellyel nagymértékben sikerült a Taka­rékpénztárnak vákóállományát kommerciális jel­legű váltókkal kibővíteni, A takarékkönyvekre és folyószámlákra elhe­lyezett összege az előző évi 86.5 millióról 91.6 millióra emelkedett, amely növekedésnek az igazi jelentősége abban dobmorodik 'ki, hogy ez az emelkedés ez évben teljes egészéiben a ma- g,áruféléik részéről elhelyezett 'betéteikre esik, mert az egyéb be'tétek az év folyamán csökken­tek és igy a magánfelek részéről elhelyezett be­tétekre esik, mert az egyéb betéte^ az év folya­mán csökkentek és igy a magánfeíek részéről el­helyezett betétek összege tulajdoniképpen a ki­mutatottnál is nagyobb mértékben emelkedett. A betéteknek ebben a formában és ilyen mérték­ben való emelkedése különös figyelmet érdemel azért is, mert közáltalánosságban elég alacsony mértékű volt. A székesfőváros rendelkezésére ál­ló községi fcilyóp énzek és különféle egyéb beté­tek összege az előző évi 7 millióról 11.9 millióra emelkedett, úgyhogy a Takarékpénztár által ke­zelt összes betétek állománya 104.5 millióra emelkedett. Élénk bizonyítéka ez annak a bizalomnak Is, amely a Takarékpénztár iránt mindig nagyobb mértékben nyilvánul meg a magyar főváros la­kossága részéről. A Takarékpénztár érdekkörébe tartozó két vállalat közül a Budapesti Székesfővárosi Aliatvá- sár Pénzforgalmi r. t., amely a budapesti állat- vásárokkal kapcsolatos összes teendőket ellátja, a múlt évben 100 millió pengőt meghaladó vá­sári forgalmat bonyolított le és ennek kapcsán teljes mértékben kielégítette mindazokat a hitel­igényeiket, amelyek vele szemben az érdekeltsé­gek részéről felmerültek. * Aktívái értékelésénél a Takarékpénztár gon­dosan és előrelátó óvatossággal jár el, aminek megfelelően a mérlegében szereplő különféle va­gyontárgyak értékelésében igen jelentős, sőt az elmúlt évben is gyarapitott tartalékok rejlenek. A Takarékpénztár forgalmának nagyarányú emelkedése ’ és üzletkörének: kibővülése a bevé­telek jelentős emelkedésében is kifejezésre jut és ilyen módon, dacára a kiadások fentebb in­dokolt emelkedésének, a Takarékpénztár elmúlt üzletévé az előző évi 339 ezer pengővel szem­ben 451 ezer pengő tiszta nyereséggel zárult. A Takarékpénztár a székesfőváros vezetőségével teljes egyetértésiben mégis akként határozott, hogy továbbra is a belső erők lehető fokozását tartva szem előtt, ez évben sem javasolja oszta­lék fizetését, hanem a kimutatott nyereségből az alap szabályszerű egyéb célokra történő levoná­sok után fennmaradó összeget teljes egészében az intézet tartalékalapjához kívánja csatolni. (—) KHringklfizetések és előlegek. A Zemská Banka a csehszlovák hitelezők követeléseit a jugoszláv kliringben a beérkezett összegutalvá- nyok erejéig, a kompenzációs számla állásának megfelelően fizette ki. 1938 január 21-ig az itteni hitelezők követeléseit a jugoszláv kliringben a 135.752. és az olaszban a 8771 számig folyósítot­ták. Előlegeket kliringkövetelésekre nem enge­délyeztek. (—) 22 milliót jövedelmez az aknaszlatfnal só­bánya. Az aknaezlatinai sóbányát sikerült- töké­letesen újjáépíteni, úgyhogy megbízható számítá­sok szerint 1938-ban 167.000 tonna sót remélnek nyerni a bányából, ami az államkincstárnak 22 millió korona jövedelmet jeiemt. < Az adóterhek gátolják az uj bányaterületek feltárását POZSONY. — Az utóbbi időben Szlovákia több vidékén megélénkült a bányászat. A rég­óta elhagyott vidékeken és tárnákban is meg­indult a munka. A régi tárnák felkutatásával egyidejűleg uj kutatások is folynak. Ez utóbbiak azonban nagy nehézségekbe ütköznek. A furáeoik 800 méter melységig mintegy egy­millió koronás költséggel járnak, ezenkívül azonban tetemes, mintegy 500—600.000 koro­nás adó is terheli ezeket a vállalkozásokat. Ezáltal a fúrási munkálatok kockázata rendkí­vül megnövekszik és a vállalkozók sok esetben eltekintenek a túlságosan költséges és nem sok eredménnyel kecsegtető munkálatoktól. Ezügy-. ben legutóbb mozgalom indult és dr. Brdlik ta­nár javaslatot nyújtott be, hogy az állam tekint­sen el az adók kivetésétől az eredménytelenül végzett fúrási munkálatoknál. Ezt az indítványt illetékes helyen még nem intézték el és igy a fú­rási munkálatok továbbra is rendkívül nehézsé­gekbe ütköznek. (—)' Csökkent az osztrák külkereskedelmi passzívum, Ausztria behozatala az elmúlt eszten­dőben — a most közölt kimutatás szerint —* 1.453.6 millió sillingre rúgott. A behozatal 204.4 millióval több, mint 1936-ban volt. A kivitel 1937-ben 1.216.5 millió sillinget tett ki és 1936- tal szemben 264.6 millió sillinggel emelkedett. Ausztria külkereskedelmének teljes volumenje 1937-ben 469 millió sillinggel emelkedett, emel­lett a passzívum 1936-tal szemben 60.2 millió sillinggel csökkent. (—) A Duna felső szakasza egész Budapestig hajózhatóvá vált* A Dunagőzhajózási Társaság jelenti Pozsonyból, hogy a Duna felső szakaszán, Regensburgtól Budapestig megindulhatott a hajó­zás. Január 18-án már csak a Duna középső és alsó folyása volt jéggel borított. A Tisza tükrét jég borítja és amig a Tisza jege el nem olvad, nem lehet a Duna alsó folyásán megindítani a hajózást. Az Alduna is jeges még. (—) A földreform végrehajtása a Pongrácz-félé nagybirtokon. Az urbarialisták csoportja Óváralja községben már tiz esztendeje tárgyal a földreformnak a Zsolna környékén levő Pongrácz-féie nagybirtokon való keresztülviteléről. Most megegyezés jött létre, amelynek értelmében a község Óváralja erdőségeiből 800 holdat kapott. Az erre vonatkozó szerződést már alá is írták. A Pongrácz-féle birtokból jut még Várna, Vágnedec, Karasznyán és Nemesör községeknek is megfelelő erdőterület Ezek a községek összesen körül­belül 500 hold erdőt kapnak. (—) Csökkent a magyar bankjegyforgalom. A Ma­gyar Nemzeti Bank jegyforgalma a január 15-1 kimu­tatás szerint a január 7-i forgalommal szemben 26.3 millió pengővel csökkent E csökkenést zsiróbeflzeté- sek és váltóvisszaváltások idézték elő. Az állami zsí- rószámlákra 11.4 millió, az egyéb zsirószámlákra 5.3 millió folyt be, úgyhogy a zsirőkö ve telesek állománya I összesen 16.7 millióval emelkedett A váltóvisszavál­tások összege a váltóbenyujtások összegét 18.7 millió pengővel haladta meg. Az érckészlet 2.4 millió pengő­vel növekedett Az „egyéb követelések" 3.8 millió pengővel emelkedtek, ellenben az „egyéb tartozások" 2.9 millió pengővel apadtak. (—) Emelkedett az ostraui szén vidék kivitele* Az ostrau-karwini szénvidék kivitele január első felében 4753 vagont tett ki, 1285 vagonnal, 8 vagyis 37 százalékkal többet, mint az előző esz­tendőben. A növekedésben nagy szerepe van a danzigi kikötőn keresztül vezetett exportnak, amely a múlt évben még kezdeti stádiumban volt. Az ostrau-karwini szénki vitel országok szerint a következőképpen oszlott meg: Ausztria 1960 (ta/valy 1997), Olaszország 1072 (916), Magyarország 458 (357), Románia 94 (10), Lengyelország 99 (83), Jugoszlávia 83 (5), Né­metország 30 (23), Svájc 43 (5) vagon. A Dan- zigon keresztül vezetett tranzitóban 515 (722), a stettiniben pedig 13 (0) vagon szén ment kül­földi államokiba. (—) Egy év alatt tizenhat uj textilgyárat építettek Romániában. A bukaresti kereskedelmi kamara kimu­tatása szerint 1937-ben Romániában 16 uj textilgyárat alapítottak, összesen 122 millió lej alaptőkével. A tex­tilgyárak után sorrendben a vegyi gyárak szerepelnek, összesen 13 uj vegyigyár létesült 68.5 millió lej alap­tőkével. (—) Tavaly emelkedett a sörfogyasztás. A cseh­szlovákiai sörgyárak szövetségének ideiglenes kimu­tatása szerint az elmúlt esztendőben 8.3 millió hl-re rúgott a sörfogyasztás. Az 1936 esztendőben 7.6 mil­lió hl volt a sörfogyasztás. Az emelkedés 9.8%-os. Ebből a mennyiségből a belföldre 8.2 (7.5) millió hl esik, az exportra pedig 101.400 (80.417) hl . (—) Decemberben csökkentek a sztrájkok. A sta­tisztikai hivatal kimutatása szerint az elmúlt év de­cemberében 32 üzemben (novemberben 213) összesen 22 sztrájk volt (30) 2463 (6048) munkással. Az el­mulasztott munkaidő 5642 (29.776) munkanap. Az el­mulasztott munkabérek összege pedig 108.990 (663.207) korona. Országrészenkint Csehországra 18 (4922) elmulasztott munkanap, Morvaországra és Sziléziára 1 (380) és Szlovákiára 3 (233) sztrájk esett. Kizárásra decemberben nem került sor. (—-) Befejezett sztrájk. A jókői vegyészeti gyár er­dőmunkásai január 10-én bérsztrájkba léptek. A sztrájk befejezése érdekében hatósági közbenjárásra tanácskozás folyt, amely azzal az eredménnyel jártj hogy a vegyészeti gyár a munkások béreit fölemelte* Erre a munkások isméi munkába álltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom