Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-22 / 17. (4460.) szám
,1938 január 22, szombat. Ka 7 Két revolver és egy „világnézet Hogyan hódítanak Kínában a japánok, az angolok és az oroszok? Érdekes beszélgetés egy párisi bisztróban az egyik legnagyobb japán lap főszerkesztőjével ■ Európa és Ázsia japán szemmel PARIS. Siro Macsida, a milliós példányszámban megjelenő ,,Aszahi” japán világlap főszerkesztője, akit a japán kormány azért küldött ki az európai államokba, hogy az ő szemén, fülén, értelmén és tapasztalatain keresztül nyerjen pontos értesülést a japán—kínai konfliktus által Európában keltett visszahatásról, egyáltalán nem hordja gomblyukában a Távol-Keletet. Tág és szinte megdöbbentően értelmes arcával, napszítta, kissé pergamentszerü bőrével, a szemüveg alatt élénken csillogó, sötét szemeivel, ha a nagyon is fekete hajától eltekintek, valósággal alföldi magyar ember benyomását kelti bennem: olyan arc és hang, amilyent akárhányat ismerek a magyar intellektuelek között. Az inge, gallérja japáni selyem, sőt a nyakkendője is az, a beleszőtt mintából következtetve, mely más a nálunk megszokottnál, hanem a ruháiban azzal a megszokott hanyagsággal mozog és a szavait is azokkal a gesztusokkal kiséri, amiket a mi intellektueljeink használnak. Sokkal inkább szerkesztő, semmint japán és e sorok Írójához kétségkívül közelebb áll a test és lélek azonos mesterségbeli deformációja következtében, mint, teszem azt, egy pesti munkás vagy egy kiskunhalasi szürszabó. — Egy messziről jött eminens kartárs: semmi több. Diktatúra és parlament a Távol-Keleten Nem lenne hirlapiró, ha nem a pillanatnyi francia krízis izgatná a legerősebben. -— ,,Az a baj — mondja —, hogy a franciáknak nincs ezidőszerint vezérnek való reprezentatív emberük. Ez, persze, a viszonyokból folyik. Minden politikusuk — (a kommunisták is) —- telivér kispolgár, a kispolgárok előnyeivel és hibáival. Front Popu- láire —- Front National: balpárt és jobbpárt, melyeknek meddő parlamentáris marakodása kizár minden igazi célkitűzést. Nem a történelmi távlatok, hanem a kilencvennapos váltólejárat politikája... Szakasztott igy volt a két uralkodó parlamenti párttal nálunk Japánban is, mielőtt a katonai mozgalom az uralmat magához ragadta. Hétfőről keddre csinálták a politikát, és az oroszok, a kínaiak, a mandzsuk mindig erre építettek; kihasználták a japán kormányzat örökös ingatagságát s a mi rovásunkra mindig nekik lett igazuk. Én magam, modern ember, elvben egyáltalán nem szeretem a politizáló katonát De nekünk erre az egységes középponti hatalomra — (ha úgy tetszik: diktatúrára) — föltétlenül szükségünk volt. Elég kár, hogy későn ébredtünk rá. Ha egységes vezetés alatt állottunk volna 1905 óta, akkor soha a mandzsu háborúra nem került volna sor, mert higgadt, céltudatos politikával Mandzsúriában kardcsapás nélkül elérhettük volna összes céljainkat, melyek kizárólag gazdaságiak. A meddő pártpolitikai huzavona tette, hogy a mindig vér- és pénzpocsékoló háborúhoz kellett folyamodnunk Mandzsúriában .. . (De vájjon Kínával s? erűben is nem érhették-e volna el céljaikat háború nélkül? Hiszen itt is tisztán gazdasági problémákról van szó és a jelen konfliktus magán hordja a vámháboru összes ismérveit. Mondom, de a távolról jött kolléga nem válaszol.) Beszéljünk a diktatúráról inkább. Fölteszem, hogy az antikomintern-Iigához való csatlakozásukat, a Róma -— Berlin — To- kio-tengely megépülését ez az azonos államforma könnyítette meg: sőt ez lehetet? alapba. —- De a kolléga ez ellen tiltakozik. Magyarázza mindenekelőtt, hogy nagy a különbség a japán „totális állam” és az európai diktatúrák között. A fasiszta ideológia teljesen hiányzik náluk, mintahogy a faji kérdés sem vetődhetik föl. A birodalom lakói: ajnó, tatár, maláj, kínai, legalább hat-hét különböző faj determinálhatatlag«keveréke. Az összetartó kapocs az ős birodalom és az Isten rendeletéből* uralkodó császár. — „Nem hódítani akarunk — mondja a publicistából lett diplomata —, hanem megélni.” Nanking—London, Moszkva, Tokio • • • A kinai kérdés, mely mindennek a magva, úgy látszik, nagyon régi keletű. — „Egy kinai diplomata barátom — mondja Macsi- doo ur — a következőkben jellemezte nekem a kínaiak helyzetét saját birodalmukban: — Jön hozzánk a japán és vont revolvert szegezve a mellünknek a javunkat akarja. „A magad érdekében mondom, hogy hozzánk gyere, mi megmentünk és gazdaggá teszünk!” ... Csak az a töltött revolveré ne volna neki! Jön ellenben az angol, aki nem mutatja, csak zsebben hordja a revolvert. — „Csináljunk üzletet, — mondja. — Te gyere felém, én is jövök feléd: félúton találkozunk, mindketten jól járunk.” Hanem a félut nem mindig kellemes. Aztán az orosz. Az nem mond semmit, nem mutat semmit, hanem jön hozzánk, idetelepszik és mire kinyitjuk a szemünket, befészkelte magát, mint a „kinai kommunista párt”. Ez nem hagy választást vagy meggondolást.” „Ez volt képletesen szólva a kinai helyzet a világháború után, — mondja nevetve Macsido ur. (Ki mondta azt a bolondot, hogy a keletiek nem nevetnek soha?) — Mi, japánok hagyományosan az angollal voltunk jóban. Emlékezhetik rá, hogy az 1904—5-ös orosz—japán háborúban mennyit köszönhettünk nekik. A világhá borúba is voltaképen az angolokkal való szolidaritásunk vitt bele. ^ Hanem 1922-ben, a washingtoni konferencián, Anglia — (alkalmasint az Egyesült Államok nyomása alatt) — megszakította ezt a hagyományos szövetséget Japánnal. A mi kényes helyzetünkben pedig, az orosz és a kinai közt, a magánosság veszedelmes izoláltságot jelent. Az akkori kormány többször is megpróbálta a már hagyományossá vált angolbarát politikát megújítani, de az angolok nem akarták sehogysem ... Másfelé kellett néznünk, akár akartuk, akár — KUFFLER FÖLDBIRTOKOS NEGYED- MILLIÓS PERE NAGYSZOMBAT ELLEN. Nagyszombatból jelentik: Kuffler Albert föld- birtokos 247.000 koronás pert indított Nagyszombat város ellen. Kuffler a város tulajdonát képező óllincsi birtokot bérelte és számos építkezést és különböző beruházásokat végzett a birtokon. A bérlet 1937 október elsején lejárt és ekkor Kuffler felszólította a várost, hogy a birtokon lévő építkezések és beruházások ellenértékét fizesse meg neki. Kuffler követelésével szemben a város arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szóbanforgó beruházásokat még Kuffler édesapja, mint a birtok első bérlője végeztette el a város hozzájárulásával, de minden ellenszolgáltatás nélkül. Ennek ellenére elhatározta a város tanácsa, hogy egyezkedni próbál Kufiflerrel. Minthogy megegyezés nem jött létre közöttük, Kuffler beperelte a várost. A per iránt igen nagy az érdeklődés. xx Napsugár után vágyik? A hegyekben a leggyorsabban bámulhat le, anélkül, hogy a hóban a lábai átnedvesednének. Termeszeteeen feltételezzük, hogy Bafa-féle sicipöi vannak. Ezek nemcsak vizihatiamok, s a lábnak a legkényelmesebb mozgási szabadságot biztosítják, hanem a eieport minden követelményeinek is megfelelnek. Ezeket a sicinőket tapasztalt sieportolók tanácsai szerint gyártják. — KEVÉS A SZÜLETÉS. Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom város népesedési statisztikája süllyedő irányzatot mutatott az elmúlt 1937-es esztendőben. Született 147 fiú és 139 leány, összesen 286 gyermek. Meghalt 172 férfi és 162 nő, össze:en 334. Házasságot kötött 127 pár. A statisztika szerint a halálozások száma 48-al múlja felüli a születések számát. Ezt a veszteséget legfeljebb a beköltözés egyenlíti ki. xx Autósok! Minden autó- és motorjármü tulajdonosa figyelmébe ajánljuk, hogy személy- és teherjármüveit a takarékos „BENZOL-keverék" üzemanyagra ingyen átállittathatja. A Rütger Gyula betéti társaság vizsgáló állomása január 21-től 24-ig Zsolnán és január 26-tól 27-ig Rutt- kán fog működni, nem. Megpróbáltuk szorultságunkban a Szovjettel kötni megnemtámadási szerződést. (A kommunista ragálytól mi nem félünk: a mi különleges munkásviszonyaink között, annak Japánban semmiesetre legkisebb talaja sincs.) De annyira kirívó volt az érdekellentét közöttünk és az oroszok között úgyszólván minden alapvető kérdésben, hogy ezekből a tárgyalásokból éppen- hogy azt a meggyőződést kellett merítenünk, hogy előbb-utóbb kenyértörésre fog kerülni közöttünk a sor, ha nem Kinában, akkor Mandzsúriában vagy egyebütt..« Anti ko mindem .. • Szerencsénkre akkor bukott meg a wei- mari köztársaság és az uj nemzeti szocialista Németország elvágta az addigi nagy barátságot Berlin és Moszkva között. Ezzel azután máris adva volt a német—japán közeledés szükséges volta. Mi támaszt kerestünk egy esetleges és mindig félhető orosz támadás ellen, és ezt a támaszt, amit Angliától már sok év óta nem remélhettünk, megleltük az uj eleven Németország kommunistaelienes veleitá- saiban. — Igaz ugyan, hogy az „Antikomintern- Ligá”-nak tudtommal semminő katonai záradéka sincs, de mi elég erősek vagyunk magunk egy orosz támadást visszaverni: nekünk csak hátvéd kell, jóakaró semlegesség és ellensúly az orosz birodalom nyugati ellentétes oldalán. A mi számunkra a Berlin—Tokio nem egyéb: biztosítás Moszkva ellen. — (És Róma, mondom, azt mintha elfelejtené... — Dehogy, dehogy: Olaszország csatlakozott. Inkább ő profitál, mint mi. A kivitelünk az olasz birodalomba teljesen jelentéktelen. Mi elismertük az etióp császárságot: ők elismerték a mandzsu császárságot. Kölcsönös udvariasság: nem egyéb. — Olaszországnak semminő érdekei sincsenek a Távol-Keleten... Bár inkább Németország ismerte volna el Mandzsúriát. Hanem a németek haboznak — Anglia iránti tekintetből...) És Anglia? „Anglia, — mondja Siro Macsido ur, és ahogy mondja, érezni, hogy ez az egy szó neki igen sokat jelent. Többet és mást, mint a többi fehérek együttvéve. —■ Angliának van legtöbb érdeke a Távol-Keleten. Igen. Anglia ... — mondja és elhallgat egy kicsit. — De mi egyáltalán nem akarunk Angliával ellentétbe kerülni. Sőt ellenkezőleg, az a meggyőződésünk, hogy a világ nyugalma múlik azon, hogy Angliával baráti megegyezésre jussunk. Közös érdekeink vannak: párhuzamosan kell dolgoznunk Kinában. És a Berlin—To- kio-tengely — (megint elfelejtette Rómát!) — egyáltalán nem jelent anglofóbiát. Ó dehogy is! Maga Németország is tekintettel van, kérem, meg az angolok is közelednek. Az angol—német barátságra a világnak szüksége van. Nagyon bízom ebben a közeledésben. Ez a jelenkor legnagyobb problémája. Ezen fog múlni a közel jövő története.” „Azt pedig ne higyje, hegy mert nálunk a katonai pártnak van döntő befolyása, árért mi valami harcias barbárok volnánk. Egyáltalán nem. Egymásután egész sor háborút vívtunk, sajnos. Mindig győztünk. Koreában, Mandzsúriában, Tsingtauban, Kinában, mindenütt. De a győzelmes háború sem jó üzlet. Háború nélkül kell győzni. Ezt tudják és belátják a katonáink Is nagyon ... Mióta megindult a háború Kina ellen, azóta természetesen az egész ország egységesen áll katonáink mögött. De az ■igazi probléma ma persze nem a háború, hanem a békekötés. A háborút megnyerni nem nehéz: a békét kell megnyerni. A tartós é« őszinte békét. Kínával mindenekelőtt. És aztán a többi, a fehér nemzetekkel is, akiket egyáltalában nem akarunk Ázsiából kitúrni. Van ott hely bőven mindenkinek.” BENEDEK KÁROLY. — HALÁLRAÉGETT KISGYEREKEK. Rí- | maszombati tudósítónk jelenti: Gregorcsok Gyu- láné derencsényi földmüvesasszony takarítás idejére a konyhai tűzhely padkájára fektette le tizenöthónapos leánygyermekét s a felügyelet nélkül maradt apróság hancúrozás közben bezuhant a tűzhelyen elhelyezett forróvizes fazékbe, majd onnan a tűzhely lapjára és harmadfokú égési sérüléseibe pár nap múlva belehalt. A szerencsétlen anya ellen gondatlanság miatt bűnvádi eljárás indult. xx A Magas Tátrában a verőfény-es téli na-| pokat használja ki üdülésre és síelésre. A Helioss penzióban (Horny Smokovec—Felsőtátrafüred, posta Stary Smokovec—Ótátrafüred) kaphatók még szobák. Mérsékelt árak. Elsőrendű elláHs. — A TÖRVÉNYTÁR HIVATALOS MAGYAR FORDÍTÁSÁNAK 1987. évi 37. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 135. Rendelet a Pihönix bécsi életbiztosító társaság — igazgatósága a csehszlovák köztársaság részére Prágában — viszonyainak némely további rendezéséről. — 136. Rendelet, amellyel az 1936. évi április hó 21-én kelt. a T. és R. Gv.-ben 101. sz. a. kihirdetett, a P'hönix bécsi életbiztosító társaságra — igazgatósága a csehszlovák köztársaság részére Prágában — vonatkozó némely intézkedésekről! szóló kormányrendelet 3. §-a 1. bek.-ének némely részletei szabályoztalak. — 137. Rendelet, mely- lyel a Kiviteli Intézet felállításáról széló kormányrendelet újból módos itt a tik. — 139, Rendelet a pénzintézeteknek a pénzügyi viszonyok egysze- rüsitése céljából történő egyesülésénél nyújtott pénzügyi kedvezményekről. — 140. Rendelet a munkásoknak munkafeltételeit a textiltermelésben átmeneti időre rendezéséről. — 141. Rendelet a kollektív munkaszerződések kötelező voltáról. — 143. Rendelet, mellyel a 71. a) tarifatétele alatti melegvérű lovakra vonatkozó vámdijtétel átmenetileg S'zabályoztatik és a vámtarifa magyarázatai kiegészíttetnek. — 144. Rendelet, mellyel a j 296a) 1. tarifatétel alatti, tekercsekben lévői nyomdai ujságpapirosnak vámja leszállittatik. —j A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyüj-J töményének évi előfizetési dija 120 Kö, az egyes füzeteké pedig lcvelenkint 20 fillér. A régebbi 1922—1936. évfolyamok terjedelmük szerint 120- 180 Kö árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszeri! levelezőlapon az „Államnyomda, Kosice“ cimre küldendők. A pénz előzetes beküldése mellőzendő. Tűz az oroszkai cukorgyár paprihamalmában OROSZKA, — Szerdán este az oroszkai paprikamalom szárító helyiségében tűz ütött ki, még,szólaltak a gyár vészszirénái és néhány perccel később már a község tűzoltósága a helyszínre érkezett és motorfecskendőkkel hozzálátott a tűz eloltásához. A munkások életük kockáztatásával mintegy harminc métermázsa paprikát mentettek meg a pusztulástól. Több órai munkával sikerült csak a tüzet eloltani. A kár körülbelül 60.000 koronát tesz ki, amely azonban biztosítás révén megtérül. A vizsgálat során megállapították, hogy a tűz a kazánház kéményfalában meglazult téglák között keletkezett, ahonnan egy szikra pattant be a szárítóhelyiségbe és felgyújtotta a gerendákat. Vér-, bőr- és idegbajosok igyanak reggelenként felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregteleniti a gyomorbélcsatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. Kérdezze meg orvosát. u- VÉRESRE VERTE NAGYAPJÁT. Rimaszombati tudósitónk jelenti: Sztraka György 80 éves nagy- szuhai gazda szemrehányást tett unokájának, Sztraka. Jánosnak, hogy fényes nappal a korcsmában szórakozik ahelyett, hogy a gazdasággal törődne s a munka után nézne. A nagyapa korholása annyira felbőszitette az unokát, hogy dühében felborította a szobai asztalt és lócát s a függőlámpát az ablakra hajította, hogy az izzé-porrá tört az ablak üvegjeivel együtt. A rabiátus fiú azonban nem elégedett meg a berendezési tárgyak elpusztításával, hanem dühében nekiment nagyapjának is, öklével többször arconbokszolta, úgyhogy az idős férfi tizenöt nap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Megindult ellene az eljárás. =| ftészl ctl )= ___jj.vttásl[—. =j C s e r c;» PH ILIPS-ROBOT-nál kevesebb munkával, többet hall. Vételkotelezettség nélkül bemutatja CT] RÁDIÓ QUASTLER BRAIISIAVA, Central Passage 240®’* Telefon: 25-05.
