Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

*Z * qairnQf 3ui®0Tn fmMiA'B'} Sfyf]p{.o9rn Áhoq "XBupapq v. e rpuyppqu ze 33opaora 3iÁum? qu-so ú?3pn3 as p9r/s v 3zu q^Ajalu qipq^aj B S^tn qpnprare; UKtRioq ASojj •U039X b uiax *9} Di 9qqqjQ joi^b ‘9paj qul'93 uisipo ‘0x301 -aq 33apzaq rujndax u’pizp ‘aqpJoPAap b qqj -0Á in?zePi oipaj V ‘qU'jpoqzsud'Cq BXi^pq * qg s ejqpj b uoh^z-s-^ 9qqaj nxoqpí Áha Josta ‘rngxg sí 3po\ •ü9A[9Áupqi[aj raauBip ‘pftAU^io 3i ra.au ‘jpqgxo3 ragu ap ^ipgj £9 zb }tni©[EA' qBjjBá'opuoai s q^}[r? Bxq^p 3?q uoppra iizsraiu U'pjzu 3x920 ‘xpra ;|oa 9at{9 3t maréra izsoau 39 Bited izstiáu Auoziq e(] •pgqp uoÁáBu 9 AhOq ‘jjopzgq puais sajnjis -dug siq b ‘3039X b oq 83dap xp'p aoqira ‘paS -j>gj pspo zb ap ‘qBUÁJoopp xpra 'jsora á.3oij ‘qauua sí qapinxo Sara öiuiap raa;^ b qBj gB;B3 jo-[BAputi9 qq.gsoA9q axX§9 s qBj’pzsnj u qaqpizaq rapBAxaq pazsso ospq np 1 zb Sira ‘qagjap. qigqojga^Aoq axéhö 91 ÁJoi qpgjiSw es zg oq •jiisih Bjo-pqB zb qu3Z£UJ03 Jót 93 -—'rdBü 9 TEqqBxepviira b paj qapraq 3311 ÁJba tth}zb 319Z3 'quipan .Őkpr sí tnapC jqra pazssp Áioq ‘Akoli g-p ‘s-gjnjpsd'B; isoiq e 99 Hamu tZ9n.Au ‘BdfBd izsnAu urauxyq v punra qtqztq sí 3ap^ BJ bujjoa q'tfnB'q^IIo.r sí tujniu Jo'yzsxo raojpq Ahoq ‘xoqqu ifOA [pzsnj iáu-Aub poqiB ‘0x39.1 b 339? jbz99bab3 Syxn p^p^so-izsnAu b zg ÁSOq; ‘qgjqau raB3puüra 91 raoa 3zb 3x0^ -uqSpA v qoi^CpnipS'ara pfein ‘3x91111 ÁSojj •qaui9,Z'g b ragusq ‘qBupxpq b ragu ‘jI'Buqp^q’B zb ragu AAoq ‘raózstq 3ZB sí U9 0Q •raopnq ragu ‘bzbSi ;poA qgúqiApgitf q9zs ’B B33B«-opuora • • • gpi qg^of AS3 ‘"•qszB^i zb zq •gj9dgzoq 33X b qt)[3A gj uofpipzs ‘^pqjgj b q9Pi9q-ogra sp 39391 qxgAuoAo b qiyj3Bi^’3ia IpqsBé'BHU b ‘qB3ZB;n uq3qq pqpgj ASg xoq -ira ‘B33BI o ASdq ‘B3puora 3ZB s q^fBX 3J93-3A3U qBSO 19ZS v * • • ^T39fuigqsDg\j ■ qBHBii? raas “ara ^BqnioB’Ui qiiiiaqidiq Bq qoqqixqA' -púig ^9339? 3S0'tu ‘qoAtrqAia xopupA ‘330'zqq qBpnAu b qazg qoAuqAio Ajtoq ‘B3puora 3zb Sipgd pxoq nsqAQugdxo; b ‘Bfppzsraozs BjoqqB zy -qgujgzgaq [11^0x03 Sppiuira ‘qB?o qyssB^[Bq ‘[pqAqzsuoqqjQX qa33of So[bA3 A.ooq •B3puoiu 3zb BppqB pi|B U3[9zs 39X y '9x391 B33p{ui9utqri3S b q>933gqoí sí ubu -uoq “B33BÍ5'iy[B} iqugp'Uira pqq A.§i ‘qauiq -U99 Sara qqppuora utas qQ 'Bpo qgjini^q uBA^'oq ‘i'qiuas B;pn3 sí ragu s ‘iB[nAu tq -uös qp qBppoA ragu ^9391 b ‘330.gqui ppjg zb q93i9 330 P'91bs3-izsuAu A'.da xazs \.Őa 3[p pn3 sí up39XB“xBiu B&ps B 99 ra>.iqoqAu9qojg b S’piu ep ‘uoAJogq b in3 ‘uoA[op b ptj^ pp|OS3izsnXu oypzs uoiyej. y--------!♦♦-------­*9 ®?A — •B3303rBq 9T9AIZ9 bij 3qqoTmoq ^pnipB “imB sp qaí9 zb a)3Q3[Q3 BApoqzsnuiBl axpiezs BqsoBAíq zb BfdB zy •qrzsSnAu gTgj xgqgj BfdB zb ugpgra A“oq ‘nij b 0379x9 3ZB 59 330305 duu b ‘3901079 B B3303tAuTq “ppgd JOqi^ '9[9A qB330Z93Bf qorai'p p“Aposoui 95 qoppq qpoSniAu aA23.19 xozsopa uqin dBiipq iAuub ‘3puiB Bqo-g OpTipBia ax“3A BjnÁo sj •ra^qsgBij fpnpy — :-B3puora S9 392 -aq qg-nnaAJ? B B3303poz-9Sigra ‘zoqASy zb 3W -Bpo íqizspB A^oq 4iu3P{ B3xnqB BdB zy : " •raaqgraxaAű ap rpnq-aj ‘qoAj^BA “oppoq ‘ap fp'Bqoj ‘axASa B3303 -fBq ‘raguQzsqq ‘rayqsoBij mgugzagjp — qoxBq-B3 b e 3puxqd b rqau a3zg’piuajpg ‘B33BAoito <B33bS*o>uii8 ‘BqA^q zb 0j393sq ^aqaraxgAJo B 0331A Bqyfpqoís 3zgq iBfJBq bűb zy •BqAAp zb 39 pqqy 'pbAbiu iq prpoS -nAu hupupB l'paxa ‘udbij impnipB JBinug — :triB[;«noin 33opu3 3iAuub qBSO 59 3npj b gppapgSa'Ur bAub zy • 'saiaq 3aaaAuaq qunqaa 3X9pra.B ‘39AIZ3 B raB3303ixomoz9 up qgutqB s 010319 qtzoJopop 99 qizspB ragu BfdBupq ÁS&u. rb ‘ipBÁ^uB zb jza’^aor ppoqpsó — refxBq Aooz9Sb zb 8330}Bpo s z-oq^i-űp bAüb 3pojq9íQj b 033iABpo BApoxBqpoj pBzzy praapaA xaf ‘xgp jtiij 3U0ZS 93 ^ojBtrpsDoq pgpo-3 q9-i?q up ‘ug '••’qopmq 3nspinűi ^-33x9 3U3pupp\r qpqop -raoq aqsiuxaA^ pa BA3pxoq pBqqoqoso BdB zb 33o“oqiOZ ‘raaqau .“ara sspaaoq 03 ‘ax — qpfdB aAxarasiSara 3303[Biq — p®aur ssBsooq ‘Sara ssBsooq ‘uiqdB ‘raqdB qiQ — qatej pnxoq Biposapnq B9t?3].iozs eoaa -xo“ JBq 3pq — ‘3303[oqispej BjnÁo ySQtu bij 39 aAzaSazsBpo ‘aqpqpap qa3ZQ3poq 30301 -ázs napa3“9A 99 spAuptpaxraazs 333sa3qSöS -39-51; ‘3]33X0Sara 3uap>uira ‘33oSojpaj 3uapiuiuB ‘3pqipB3iq 3uap'uira 33BPB oxad ASa sp uoqoS-BpBZSTILIO B pp03 B pB[BZ9 ASoq, ‘03Z9U Í9Xpf -aj 03aq.aj 9iq BpnAQ b 3po{B'qiBpo afaj ipqaj •BqBqozs b puosopaj qigSagz isaoq, b xoq.iuiB ^ojBirBppid b 3ZB BA[fUZ9Bqqgj sp xcq9S990 -ap AAuoq b 3p0xqppgj Oppp aqjgSgra BdB zb xptu xoqqa Stpaj qxt que-a ‘3x1 qBSo nij y n:sp3BSn BA30B A “a ppjízsaara Sara 3303iqBzs Bipipir-Bqpu qBsa 3aApára ‘3301 SpsBinpu ppuisr UB32B ‘33BpB tpBpqiB zb pa 33o“oqox igaoq ASa pfbúi fupoan. ugp03dpo b qBUBzSuBqizssiA paj -dpp qoxopnax b puiraB ‘BppBSppBq raj y qpo'ppzouipBq bjSbibzs “jpdBd SbpbzsjjiIbj ‘juj} pjapzaq qqpAoj sj *porpSisz ‘*3 *o xa ‘opi Acíno •pxBqBi J?qaj V ‘jozsra ‘jopxa JfcqB3ag s9q B ipnq uaqqaqApad XSbm ‘ipzs Sapiq b í«d •qEupjqop 39^I°S9K UBqpuqezs y ‘qBuppqzsnsa ‘qBUzpqupzg qoAuqi ‘qnjj b xoquaApi •qaupnjo iioASbu ugSj qaqauixaAS B qauna § ‘pdBjpx U®A »I ‘9q B xpui HnH •ppniAnuguiBiBA qri5A9 qqazs Apap^ ‘193 B ÓBA 3}I XHiV Opnrapa xyui zso zy 4igx v X>J?SiS2 ‘q *0 'ppA ‘^líA snp^Sapj •BflBpSain eq ‘qizsSBXBqSepV ‘Éqpf souiu pBApoia b qB«3 ‘ppSpozs uasaSpsnq Spin aa ‘jpírzpq B jpui pppaso SajQ •03aSxaq íBqorEApox •ozxozpq saSpsnq ‘pp •XUBSpozs 9f nqJBjBpjn^i *3pi^A3nq 9f ASa qunqau uba •VAIÍ1M SQAONÖAO V "S^FS ^ THA ‘BIJ9W EUBH f arigAanpoj uiaSua rq sonpM ‘uiaiapp zb mqjpgj uBqng •niBAuBsapp zb xpui ípBÍpSapv ‘nrpAuBj uasauju ‘uiiquas uasoujM •ntanpp noqnq B noppoj B 331 *010X90 zssox Aptra ASoq ‘po3Eqpnx 'inprai psaiq a Sara pseSp^H ‘rayaj fpopuoS ‘uapsp ASbu ‘9 •axSp zb zpu ircnjoraozs aA93azsso 3pzaq Sapm •ppp qauuaAS baj? spq ASg ‘upApouipsz V *^aWS3A0 VAHY ZV ‘BqTT'BATBUTliQ ‘*3 ’O ‘ni ‘9P0Q SOpfEO •uaqAizs {9qAunq qos 330S0ÁSBJ uaqqazs zig BiSupp pajaxazs y :maqpu ja qajpfASiij ^uiB33Bp jpui UBÁSn sj TiozpExr® * WI pop b 3vs^u»zi^ J°qiw ‘uoqBjqB zb 330 s 3)1 UP3ZB Uia3sap »q-»g •03x91a 393*3 V Bqp3»lBd aqzsng ‘*q 3J?I Bi fsapp xbso Bqpqozs spq J80J5I *XB3IPq naqinaApas joh ‘BqppopBd aqzsng *qB3zp| 9 ^JOA Sapiq poH eqpqAnnq sjq AupSazs *3?Í9J snzpf spj V piajuapupui ina33iA ‘39jSupj 3a?0jaz9 y B3fBj mE330jfnASSaw •niBpzoq 39jAoosopjB5i poqppxa iAuósopxB>[ ‘IHB310A BqpBASuB si>i ‘uiBipouipp 3ad9Z8 ap ‘{Éf ‘Kvxaowiy "9rapzs ‘S9A9 oi ‘eqxSüy sob^bX •33JP no.rppp U03SI ‘Aupapsiq uiouozsopq :a3Sgxasopsa ubSia s ‘3pppzs BJqunqBpqB zy qaraaSna 330-íSBq 33! S 3indajpoj xbso xazjASa s ‘33apaSapaui UB330 s 0x03333 piiaui BqAppq y *0319 zb S03ziq oi0N qaoAupSazs UIB3351 )J*JA[ ‘3I9A aiB33Otnj0q s ‘uBquioAn ax0330Apox TUB3I9IB3 3BqxppBW 33B[B quBJBOipB zy slUB3iBqjBr U3q3J0q V nBqixoq3pnni 3U|uiy •v^ayavw A03 “q0U30S0 ‘saa 9 i ‘ppg qoqss •puSSpsSpA ‘pauraiQJQ ‘ap03 Sipad qaAizg •pBApqxnq sp pBXJog bjcobx ‘aonid apap uaASaq •joiuBq uorpnsafpax BSqsupAiq uapuji^ qBmscpq soupp 9f s ‘qBujBOBg 93zsaqxazs •JBASBiusiq ASa npAi^ 3opua}zsafn Soppog 'OXNQZSQM IA3m ívsvai MOUVADVH SÍM =“ 9 —- 2 — —■7 — A kis másdá Elbeszélés E. de Amícis „Sziv“ cimü regényéből (Folytatás.) Az apa egyre korholta a Fiát és folyton Szigorúbb szemmel nézett rá. Egy na.p kér­dezősködni járt a tanárnál és a tanár ezt mondta: — Hát megy-megy a dolog, mert a fiú­nak van esze. De nincs meg benne a régi jóakarat. Szunyókál, bóbiskol és szórako­zott Feladatait röviden összecsapja, elfhir- telenkedve, csúnyán írja. Több, sokkal több is telnék tőle. Ez este az apa négyszemközt beszélt a fiával, komolyabban, mint valaha: — Gyula, látod, hogy én dolgozom, hogy megröviditem életemet . a családomért. És te nem támogatsz. Nem szeretsz sem en­gem, sem testvéreidet, sem anyádat! — Óh, ne mondd ezt, édesapám! — kiál­tott a fiú zokogva és már ajkán volt a szó, hogy mindent megvalljon, mikor az apa félbeszakitotta: — Ismered családunk helyzetét; tudod, hogy mindnyájunk részéről szükség van jó­akaratra és áldozatokra. Lásd. énnekem most me°r kell kettőznöm a munkásságo­mat. E hónapban száz frank jutalmat vár­tam a vasaittól s ma reggel tudtam meg, bogy nem kapok semmit! E beszédre Gyula visszafojtotta a vallo­mást, amely már-már kitört leikéből és bátran ismételte magában: — Nem, papa, nem mondok neked sem­mit; megőrzőm titkomat, hogy dolgozhas­sam- érted: sokat fogok tanulni, hogy az is­kolában kitüntessenek, de azért megköny- nyitem a munkádat! Megint két hónap telt el éj,jeli munka, nappali kínlódás, a fiú kétségbeesett eről­ködése és az apa keserű szemrehányásai között. De a legrosszabb még csak ezután következett: az apa elibidegült fiától, nem szólt többé hozzá, elfordult attól, aki csak szomorúságot okoz neki, akitől többé nincs mit remélnie és kikerülte tekintetét Gyulá­nak vérzett a szive, de mikor apja hátat fordított neki. lopva csókot hányt utána és ránézett szánó, gyöngéd, szomorít tekin­tettel. A fájdalom, a fáradság már egészen k'soványitották, megsáppasztották a fiút és egyre nehezebben tanult Tudta, hogy ez n*m tarthat tovább és minden este azt mondta magában: „Ez éjjel nem kelek fel többet." De a tizenkettedik órafltéere, mi­kor a köP>V-««égérzet rendesen fel szokta kelteni, lelkifurdalást érzett és úgy látszott ti oki, hogy az ágyban maradva, vétkes mu­lasztást követ el, hogy elrabol apjától, el családjától egy egész frankot. Folytatta te­hát munkáját. Egy este azonban az apja olyat mondott, ami döntő lett,. Anyja még sápadtabbnak, még gyöngébb­nek látta a rendesnél és megszólította: — Gyula, te beteg vagy! — Azzal aggo­dalmas hangon fordult az apához: — Gyula be tég, nézd csak. milyen sápadt! Gyula fiam, mi bajod van? Az apa futólagos tekintette! mérte végig a fiút s azt mondta: — Rossz lelkiismerettel rossz egészség is jár. Bezzeg nem volt ilyen, mikor jó tanuló és jó fiú volt. — De beteg! — kiáltott a mama. — Nem törődöm vele többet, — felelt az apa. E szó kés volt a szegény fin szivében. Ah, nem törődik többet vele! Apja, aki más­kor reszketett, ha csak köhögését is hal­lotta a gyermeknek! Hát nem szereti töb­bet: semmi kétség benne, meghalt apja szi­vében! „óh, nem, édesapám", mondta ma­gában a fiú, gyötrelemtől elszoruló szívvel, most már vége lesz; én nem bírok szerete­ted nélkül élni; én nem szomoritalak többé, fogok tanulni, mint azelőtt. Legyen, ami­nek lennie kell, csak te szeress engem, sze­gény apám. Most az egyszer már erős az el­határozásom. Hanem azért éjfélkor mégis fölkelt puszta szokásból, meg azért is, hogy legalább egy percre utoljára meglássa a szobácskát, ahol annyit titkon dolgozott, boldogsággal, gyöngédséggel szivében. És mikor meglátta az asztalkát a fehér cimszalagokka.l, me­lyekre többé nem fogja Írni a városok és emberek nevét, melyeket már mind kívül­ről tudott, nagy szomorúság lepte meg és gyom mozdulattal ragadta meg a tollat, hogy folytassa megszokott munkáját. De ki­nyújtott kezével meglökött egy könyvet s a könyv leesett a földre. A fiúban meg­hűlt a vér. Ha az apja felébredne! Az igaz, hogy nem kapná rossz cselekedeten, mert hisz meg­mondana neki mindent: mégis... ha köze­ledő lépteket hallana, ha meglepnék ez órában, ily csendben ... anyja mennyire megrémülne... De mégis csak az volt a legrémitőbb gondolata, hogy az apja meg­alázva érezhetőé magát előtte. Vissza­fojtott, lélfkzettel hallgatott. Fülét a, kulcs­lyukra nyomta. Csönd. Az e^ész ház aludt. Apja nem ébredt föl. Gj ula megnyugodott Királyi gyermekszáj! A karácsonyi londoni könyvpiac egyik ajdonsága Lady Cynthia Asquith könyve, amelynek cime „A király gyermekei". A vaskos kötet leírja a két kis hercegnő éle­tét és sok-sok kedves adomát sorol fel. íme néhány közülük: Ramsay MacDonald, a nemrég elhunyt államférfin többször megjelent a Buckin^- ham-palotában. Egyszer bemutatták a kis Erzsébet hercegnőnek. Anglia leendő király­nője így szólt hozzá: — Láttam a fényképét a Punch-ban, de az éleiben sokkal csinosabb! A KIS „RENDETLEN". — Jaj, kikaptam az iskolában, mert nem tudtam, hol vannak az Alpok — mondja egy gyerek a nénjének. A nénje megcsóválja a fejét: — Látod, látod, máskor ne felejted élj hogy valamit hová teszel . . . A SZERENCSÉTLEN KENGURU. A kenguru panaszkodik a zsiráfnak: — Zsiráf szomszéd, én vagyok a legsze­rencsétlenebb állat a világon, — Miért? — Mert ha tőlem pénzt kérnek kölcsön, én senkinek eem mondhatom, hogy otthon- felejtettem az erszényemet. A kis hercegnőt vasárnap délután autó- kirándulásra vitték. Windsorban találkoztak egy lovaskocsival. Erzsébet nézte a foga­tot, azután igy szólt: — Ó, ha királynő leszek, megparancso­lom, hogy a lovakat nem szabad vasárnap befogni, elvégre legyen nekik is ünnep­napjuk! KIS LEVELEK A szerkesztő bácsi minden kis magyar­nak boldog újévet kíván. — Pécsy György, Bartsch Ákos, Vitkó Ferenc. Felvettelek a kis magyarok táborába. — Lator László. Versedet megkaptam. Közölni fogom. A királyné nagyon vallásos szellemben neveli a gyermekeit és minden vasárnap biblia-olvasás van és gyakran kapnak kü­lön hittanleckéket. Egyszer a canterburyi érsek meglátogatta a családot. Bucsuzáskor megígérte Erzsébetnek, hogy küld majd neki egv szép könyvet. A kislány bájos pukkedlivel köszönte meg ezt és igy szólt: — De nagyon kérem, ne a jó Istenről szóljon a könyv, mert a Mindenhatóról már úgyis sokat tanultunk. Amikor V. György király meghalt, a kis unokákkal közölték a szomorú hirt, Mar- garet hercegnő sírva fakadt. Erzsébet is pityeregni kezdett, majd igy vigasztalta kis húgát: — Nagypapa most a mennvekben van. A jó Isten bizonyára nagyon örül neki. MÓKA TERMÉSZETRAJZ. Kérdi a házi tani tó: — Miről lehet felismerni a gyíkot? Mondja n gyerek nagysokára: — Többek között arról, hogy nem hason­lít az oroszlánhoz. ÓHAJ. — No, mivel ma egész nap jó voltál, Li­liké, kívánhatsz valamit. Hát mit szeret- nél? lt _ . — Két napig egyfolytában föeezalkodni. MEGFEJTÉSEK Az 52. szám rejtvényeinek helyes megfejtése: Keresztrejtvény: Számtan, rio, Leó, led, kád, ma, ős, fog, szőnyeg. - Selymes, árok, told, nyüzsög, Áron. fő, gy. — Pancza Kor­nél rejtvénye: Lakás. — MüIIer Klári rejt­vénye! Paris, Tibor. — P'esa István rejt­vénye: Ázsia, Lista. — Bartsch Ákos rejt­vénye: Gomba, orkán, madár, birka, farok, ecset, sonka, Tibet, ébred, kötés, gombfes- t,'k. — Bernáth József láncrejt.vénye: Sas, sör,' rák, kép, pék, kér, rág. — Izsák Tibor rejtvénye: Everest, vezető, ez évi, révi, éti, ső, t. A rejtvényeket helyesen fejtették meg: Alagi József, Albrecht Esztike. :: Biró István, Benkő Ferenc, Beneze Károly, Ber­náth József, Bartech Ákos. :: Csiba Erzsé­bet. :: Darvas Attila, Darvas Szilárd, Do­bos László. :• Forgách Ildikó, Forgách Klá­rika, Fekete János. :: Gajdos Dodó, Gúnya Mihály, Gergely Ferenc- :: Horvát. Ferenc, Halas Kázmér, Halász István. :: Jelűnek Öli, Jelűnek Harry. :: Kovács Téter, Kis Ferenc, Kerekes Péter, Kuklie Imre.:: László Dénee, Láng Ede. :: Martos Béla, Molnár Teréz. :: Pécsv Gvörgy. :: Riezner Jenő, Riszner Karcsi, Rozlósnik Bözsi, Róbh Bözsi. :; Sebők Éva, Sebők Juci, Sebők Pali, Slanborgor Klári, Sós Sándor. :: Szelei Miklós, Szeesey Klára. :: Tóth Jenő, Ta­kács Sándor, Török István, :: Virágh Vilma,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom