Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-19 / 14. (4457.) szám

’ 1938 Jann&r 19, szerda, 7 fftifum idd vátUoiÁ Élénk nyugati szél mellett hétfőn az egész köztársaságban havazott és esett. Ennek követ* i keztében a hőmérséklet csökkent, a minimum ma Középszlovákiában —8 fok. — Idöjóslat: t Félig derült, a hegyekben egésznapos fagy, déli hőmérséklet általában —5 fok, Időnként élén- kebb nyugati szél. — KI A LEGFIATALABB MINISZTER? Az egyik berlini lap érdekes összeállitást közöl a nagyobb álla­mok minisztereinek életkoráról. Á német kormány legfiatalabb tagja Göbbels propagandaminiszter, aki az idén lesz 41 éves. Sorrendben követi a 42 éves Darré földművelésügyi miniszter, a 43 éves Hess ve­zérhelyettes és a 47 éves Fűnk, a birodalom gazda­sági minisztere. A német kormány legidősebb tagja a 60 éves Frick belügyminiszter, az ugyancsak 60 éves Schacht tárcanélküli miniszter, a 64 éves Neurath külügyminiszter és a 68 éves Dorthmüller vasutügyi miniszter. Olaszország kormányának legfiatalabb tag­ja Ciano külügyminiszter, aki mindössze 34 éves. Etiópia uj alkirálya az aostai herceg 39 éves, Balbo volt légügyi miniszter 41 éves. Az angol kormány legfiatalabb tagja Edén külügyminiszter, aki 40 éves. Az Északamerikai Egyesült Államok kormányzatának vezető tagjai lényegesen idősebbek. Roosevelt elnök január végén ünnepli 56. születésnapját, Hull külügyi államtitkár pedig 66. évében van. — A RIMASZOMBATI ISKOLÁK DOLOGI KIAPASAL Rimaszombati tudósítónk jelenti: A rimaszombati állami magyar elemi iskoláik nyom­tatvány- és irodai szükségleteiről eddig a kincs­tár gondoskodott. A karácsonyi ünnepek előtt a pozsonyi iskolaügyi referátus arról értesítette a város elöljáróságát és egyben az érdekelt isko­lák igazgatóságait, hogy az 1894-ben a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium­mal létesített szerződés értelmében minden isko­lai dologi kiadás a várost terheli, ennélfogva ez év elejétől az irodaszer- és nyomtatvány-szük­ségletek fedezésének gondját a város elöljárósá­gára hárítja át. A városi tanács legutóbbi ülésén tudomásul vette az iskolaügyi referátus intézke­dését és az uj iskolai terhek fedezéséről máris költségvetésileg gondoskodott. Jó tanulók és rossz tanulók Nem egy példa van a világtörténelemben, hogy kiváló emberek, akik nagy eredményeket ériek el az életben, nem tartoztak a jő tanulók közé. Ebből a tényből gyakran arra következtetnek, hogy a jő tanulók rendszerint nem állják meg helyüket az életben. Svédországban ezt a kérdést most alaposan megvizsgálták, mert autentikus megállapításhoz akartak jutni, vájjon rossz tanulók valóban több­re viszik-e, mint azok, akik „tiszta jelesek" vol­tak. A zsűri, amelynek el kellett döntenie ezt a kérdést, a gothenburgi gimnáziumban 1909-ig érettségizett tanulók pályafutását vizsgálta meg. Az eredmény egyenesen szenzációsnak mond­ható, mert megdöntötte az eddigi thézist. A zsűri teljes határozottsággal megállapította, hogy minél jobban tanul a diák, annál jobbak az esélyei, hogy az életben továbbjut. Előfordul ugyan, hogy a tanuló képességei csak az iskola elvégzése után fejlődnek ki, az ilyen esetek száma azonban nem áll arányban a jó tanulók által elért ered­ményekkel. — A KASSAI JÉG VITA. Kassai szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: Közöltük néhány nap­pal ezelőtt, hogy a Hernád jegének törését a vá­rosi tiszti főorvos Téhány közelében megtiltotta és emiatt a tanács ellentétbe került vele. A vitát most a főjegyzői hivatal intézte el oly módon, hogy szintén megtiltotta a Hernád jegének töré­sét Téhánytól lefelé az egész városon keresztül. A jegyzői hivatal határozatát a téhányi tífusz­járvánnyal indokolja. A környéki falvakból hoz­ható jég a városba, de előzőleg egészségügyi vizsgálat alá kell vetni. xx Vakítóan fehér edény a tisztaság alap- feltétele konyhánkban. A tiszta lentörlő hozzásegít ehhez, mert a nedvességet gyor­san és alaposan felszívja, gyorsan szárad, az üvegen és porcellánon nem hagy szála­kat hátra. Azonkívül háromszor olyan so­káig tart. A tiszta len védjegye az arany L -kék lenvirággal, zöld kerek mezőben. — ÁRVEREZIK STAVISKY MŰKINCSEIT. ­Párisból jelentik: Stavisky, a fezőrkirály szétporlott vagyonának utolsó darabjai most kerülnek kalapács alá Orleans városában. Ékszereket, prémeket és drá­ga műkincseket árvereznek. Közöttük van két nagy- értékű miniatűr, amely gyémántfoglalatban III. Napó­leont és Eugénia császárnét ábrázolja. A müértők erő­sen érdeklődnek és remélik, hogy az árverés hozama eléri a háromszázezer frankot Némi fedezet lesz az orleansi városi takarék részére, amelyet hétszázezer frankkal károsítottak meg Staviskyék. — INGYEN AKART A FOGHÁZBA UTAZNI. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Magát József 53 esztendős holicsi mun­kás tegnap jegy nélkül utazott Pozsonyba. A ka­lauz észrevette s átadta a főpályaudvar rendőr- készültségének. Magát elmondotta, hogy hat- hónapi fogházbüntetését kell kitöltenie Pozsony­ban s azt hitte, hogy jegy nélkül is utazhat, ő csak a fogházba akart jutni. Ez a kívánsága tel­jesült, mert a rendőr bekísérte a fogházba, de az államvasutak megkárosítása miatt újabb eljárás indult ellene. ■agaafrffivraBMBs IHHW A francia válság kulisszái mögül A Pomcaré=f rank^ól a securífésfrankíg Mi az Igazi háttere a francia kormányválságnak? ■■ ■■ Újabb frank­pánik ■ ■ ■ • A háborús pszihózis hatása a gazdasági életre ■ ■ ■ ■ PARIS. — Amikor 1936-ban az úgyneve­zett Poincaré-frankot először devalválták, azzal érveltek, hogy magasabbrendü nem­zeti szempontokból szükséges, hogy mint­egy ötvenmilliárd frankot aranyban tarta­lékoljanak. Ezen a határon belül nem lehet az aranyérték lemorzsolódását megengedni, ezért nem mozgósított több pénzt a kor­mány a frank védelmére s ezért nem maradt más választása, mint a leértékelés. Az ol­csóbb frank vissza fogja csalogatni az or­szágba az elmenekült tőkét s ilymódon újból sikerül majd feltölteni a megcsappant aranykészleteket. Ez volt a kormány számí­tása. Hogy a számítás nem volt hibátlan, -— a következő események megmutatták. A gazdag ember félelme Azok a remények, amiket a kormány a leértékeléshez fűzött, nem teljesedtek, a várt tőkebeözönlés elmaradt. Háromnegyed év­vel később ugyanezzel az indokolással még- egyszer sor került a frank értékcsökkenté­sére, ennek ellenére az aranyállomány nem- csakhogy nem emelkedett, hanem tovább apadt. Ha összehasonlitjuk a Banque de Francé s a közben létesitett értékkiegyenli- tési alap aranykészletét az úgynevezett Poincaré-frank aranyállományával, amely mégegyszerannyi volt, mint a mai, akkor meg kell állapítanunk, hogy Franciaország mintegy negyvenmilliárd frank értékű arany fö­lött rendelkezik még mindig, nem szólva természetesen a magánkézben lévő arany- mennyiségről. Franciaországban ma mindenki egyetért ab­ban, hogy a frank további elértéktelenedé­sét mindenáron meg kell akadályozni, ebben egyetért valamennyi párt, a kommunisták csakúgy, mint a szélsőjobboldaliak. Ami ma Franciaországban lejátszódik, az nem poli­tikai, hanem pénzügyi krízis és ezért is vet ilyen hatalmas hullámokat. Franciaország népe két év óta, már nem is tudjuk, hánya­dik frank-válságot csinálja végig, — igazán nem csoda, hogyha idegei fölmondják a szolgálatot. A bűvös szám Dehát nézzük meg közelebbről, mi a tu- lajdonképeni oka ennek a pániknak? Megint csak egy hamis doktrína, egyike azoknak, amikre az egész háboruutáni francia politika fölépül. Köztudomású, hogy amikor 1936- ban kimondták, hogy magasabb nemzeti szempontból legalább ötvenmilliárd frank aranykészletének kell lenni Franciaország­nak, akkor a „magasabb nemzeti szempontokon” azt értették, hogy háború esetén legalább annyi pénzre van szüksége Franciaor­szágnak, hogy a háborúval járó gazda­sági nehézségeket át tudja hidalni. Persze arra senki nem tud felelni, hogy miért éppen ötvenmilliárd aranyra van szük­sége háború esetén Franciaországnak? Hát­ha duplája kell, hátha a fele is elég, ki tudja jelen pillanatban még kiszámítani egy há­ború összes eshetőségeit s micsoda biztosí­tékot nyújt, a lelki varázson kívül, ez a szám? Az embernek az az érzése, hogy Európa legjózanabb s legszámitóbb népe valami babonának, valami fantasztikus tömegszuggeszciónak a bűvöletében él. Miért éppen ötvenmilliárd és miért nem száz, vagy miért nem huszonöt? Mig a világ nem tud megnyugodni a francia frank-pánikból kiáramló nyugtalan politikai erők forrongásától, addig a számok még mindig azt bizonyítják, hogy Franciaország a világ harmadik arany­hatalma. Semmi reális ok nem lenne tehát az ideges­ségre s az erők pocsékolására. Ebben a frank-pánikban lassan lejárja magát a háboruutáni Franciaország vala­mennyi számottevő politikai személyisége. A német Reichsbank aranykészletéhez ké­pest a franciák aranygazdagsága egyenesen gigantikus. Átszámítva német viszonylatra, Gyomorsavas szellemi munkásoknál, el­dugult neuraszténiás egyéneknél és arany­eres betegeskedő embereknél reggelenként felkeléskor egy-egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserűviz igen jótékony hatást szokott kifejteni. Kérdezze meg or­vosát. 39 a francia jegybank aranykészlete 6 és fél- milliárd márkát reprezentál, mig a birodal­mi bank aranykészlete mindössze 70.6 mil­lió márkának felel meg. Tehát a franciák ma is majdnem százszor annyi arany fölött rendelkeznek, mint a németek. És már nem tudnak aludni. Franciaországban —« amely hitelező állam — devizaellenőrzést. Kétségtelen, hogy a franciáknak igazuk van akkor, amikor nemzetvédelmi szempont­ból nagy jelentőséget tulajdonítanak az aranynak. Elvégre az arany egyformán fontos háborúban és békében, hiszen arany­ért — mindaddig, amig az összekötő utak végleg nincsenek eltorlaszolva — mindent lehet kapni. A hadi gazdálkodás szempontjából az arany bizonyos tekintetben autarkia-pót- lék, hiszen az aranyért háború esetén külföldön mindent be lehet szerezni, ami a saját országban nem terem meg. De a legfontosabb mégis csak a termelés megszervezése. S Franciaország a sorozatos frank-válságokból csak akkor fog kikerülni, ha valamilyen erélyes kéz megszervezi a termelést s a mai gazdasági és szociális ba­jokat megszünteti. F. Z. A pénzügyi M®ginoí°vomal Franciaországban a legkisebb szatócs vagy a legradikálisabb kommunista munkás is tele van gonddal, hogy mi lesz Francia- országgal, ha egyszer szüksége lesz aranyra. Mindenkinek az a gondja ma, hogyan lehet­ne az aranykészleteket feltölteni. Ez a .probléma áll a kormányválság középpont­jában. Hiszen különben el sem lett volna képzelhető, hogy Bonnet személye mégcsak szóba is kerüljön kormányalakításnál. A leg­érdekesebb az, hogy ennek az idegességnek semmiféle komoly gazdasági alapja nincs, hiszen néhány évvel ezelőtt széltében-hosz- szában hangoztatták Franciaországban, hogy semmi értelme az aranyhalmozásnak, hogy a túlságosan nagy mennyiségű arany csak holt teher a gazdasági életen, tőke, amely nem hoz gyümölcsöt. Ezek a hangok most teljesen elnémultak, a háborús pszihó­zis, ami két év óta fogva tartja a francia kispolgárt, ráveti árnyékát a gazdasági élet­re is és ma mindenki egyetlenegy szem­pontból ítéli meg az aranykérdést. A jelenlegi aranypolitika is egyik alkotó­része a „securité national", a nemzeti biz­tonság politikájának. Az arany is, mint Franciaországnak vala­mennyi mozgósítható energiaforrása, a nem­zetvédelem szolgálatában áll. Minden más szempont háttérbe szorul. A Banque de Francé aranykészlete ugyanolyan szerepet tölt be, mint a keleti határ mentén húzódó hatalmas és bevehetetlen erőditményrend- szer: gazdasági Maginot-vonala Francia­országnak. Gigantikus szimbóluma a bizton-; ság eszméjének — vagy rögeszméjének? Hibás kísérletek Dehát persze a leghatalmasabb erőd mö­gött is élni kell valamiből az embereknek s a legmegingathatatlanabb aranybálvány ár­nyékában is hatnak az élet parancsai. A leg­gondosabban őrzött hadi vagyon sem segít, hogyha a termelés menete zakatol, hogyha bedugulnak, vagy hibásan működnek azok a források, amelyek a lakosság részére a ru­hát, élelmet, a lakást produkálják. Franciaország gazdasága csapdába ke­rült, a túlzó nemzetvédelmi politika csap­dájába s ma legfőbb gondja az aranykész­let intaktságának megőrzése mellett a gaz­dasági vérkeringés fölélénkitése. Ebből a szempontból kétségtelen, hogy a Blum-kormány súlyos hibákat követett el, kormányrendszere egyenesen gazdaságelle­nes volt, pénzpolitikája doktriner. Közben egy súlyos ellentmondás tette lehetetlenné, hogy komoly eredményeket érjen el, ha nem is a nemzet egyeteme, legalábbis a mögötte sorakozó tömegek részére. Hiven a kommunista kiáltvány szellemé­hez, azt hirdette, hogy „támogatja a for­radalmi mozgalmat a fönnálló rendszer ellen”, ugyanekkor azonban hangoztatta, hogy a „magántulajdont ismeri el a for- dalami mozgalom alapjának”. Jellemző, hogy ugyanez a párt követel most „Kíváncsiságból" pénzt hamisított Macházán egy kovács és egy cipész POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőség-linktől.) Haramia László 28 éves magházai (Somorja mel­letti) kovácsmester és Csanaky Vilmos 34 éves ugyanoda való cipészmester pénzhamistás büntette miatt kerülek a pozsonyi kerületi bíróság Pav- liotti-tanácsa elé. A vádirat szerint a két vádlott nemrég egy budapesti lapban pénzbamisitási bűnügyről olva­sott. A lapban részletesen le volt Írva, hogy ho­gyan hamisította egy budapesti banda a magyar egypengősöket. A falusi kovácsmester összedugta fejét a sznszterrel, vájjon nem csinálhatnának-e Ugyanúgy ők is „pénzt". Meg is kísérelték az egykoronás hamisítást, de roppant primitív mó­don. Egy cipőkrémé® pléhdobozt, gipszet és réz- kompozíciót használtak a hamisításhoz és sike­rült is három darabot készíteniük, amelyekből kettőt ki is adtak a helybeli trafikban. Miután a hamis egykoronás széle nem volt megfelelően reeézve, vásároltak egy finom rézreszelőt és e recézést is elvégezték. A csendőrség azonban tu­domást szerzett az esetről, házkutatást tartott náluk és a pénzhamisító ,.gyárat", valamint két darab hamis egykoronást lefoglaltak. Mind a ket­tőt letartóztatták, majd a vizsgálat befejezése után szabadlábra helyezték. A bíróság előtt az­zal védekeztek, hogy csupán „kíváncsiságból" próbálták meg a hamis pénzgyártást. Miután ezt a törvény szigorúan bünteti, a vádlottakat a bí­róság egyévi börtönre itclte. Pr. Maly állam­ügyész megnyugodott, az elitóitok fellebbeztek. Teie{íi(tU&t „Utytoitius" a nagy-Super az összes előnyökkel. A zenebarát­nak egy nemesvonalu igazi készüléket adni, ez volt a konstruktőrök vezérgondolata. Hallgassa meg ezen k« szüléknek a hangját! Rádió Quastfer, POZSONY, Lőrinckapu-ucca 17. Telefon 2505. Modem műhelyek Régi készülékek kicserélése

Next

/
Oldalképek
Tartalom