Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-15 / 11. (4454.) szám
. 1938 január 15, szombat. ^rscm-MacAsr hírlap BaBfiQMOBaaaBagsaiaittaaBaeaaiflK^ Csak a román kisebbségpolitikától függ a román-magyar közeledés megvalósulása Magyarországnak több kilátása lesz ezentúl genfi panaszaival - Prágai magyarázat a budapesti konferencia eredményéhez BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Hírlap ma vezércikket szentel a budapesti hármaskonferencia eredményének, A lap utal arra, hogy gróf Ciano kijelentéseiből és a budapesti konferencia lefolyásából arra lehet következtetni, hogy Olaszországnak nem szándéka eddigi politikájának megváltoztatása, A dunavöfgyi béke egyik legfontosabb előfeltétele, a román-magyar közeledés, nem Magyarországon múlik, hanem Románián, vagyis azon, hogy a bukaresti kormány hajlandó-e teljesíteni elvállalt nemzetközi kötelezettségeit. Magyarországnak Romániával szemben elfoglalandó álláspontja mindenképpen attól függ, hogy a bukaresti kormány milyen magatartást tanúsít az uralma alatt álló magyar kisebbség iránt. Anglia és Franciaország újabban elfoglalt álláspontja reménységet nyújt arra, — irjá tovább a lap, — hogy Magyarországnak panaszaival ezután több szerencséje lesz, mint amennyi eddig volt, A két nagyhatalomnak ez az állásfoglalása Magyarországnak a népszövetséghez való viszonyát is erősíti s ezért Magyarországnak ma kevesebb oka van Genf otthagyására, mint eddig bármikor. Ciano üdvözlő távirata Darányihoz BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) Gróf Ciano olasz külügyminiszter Triesztből a következő táviratot intézte Darányi Kálmán magyar miniszterelnökhöz: — Olaszországba visszatérve, szükségét érzem annak, hogy kifejezzem Nagyméltó- Ságodnak és a magyar kormánynak lelkem hálás érzelmeit azért a meleg fogadtatásért, amelyben Magyarországon részesítettek. Mint eddig, ez alkalommal is magyarországi tartózkodásomról felejthetetlen emlékeket viszek magammal: a legélénkebb emlékeit annak a barátságnak, amely oly kedves minden olasznak. Érdekss prágai magyarázat PRÁGA. — A Národni Politika vezércikkében Borsky „Rohanás a semlegesség felé" címen a következőket Írja a budapesti konferencia eredményéről. A 'budapesti konferencia eredményeiről szóló hivatalos jelentés valóban jellemző a nemzetközi politika mái szakaszára. Ausztria és Magyarország a jelentésben egyetért a herlin-római tengely megteremtésével, de nem csatlakozik hozzá. Egyetért a berlin-to- kió-római háromszög megteremtésével, de nem csatlakozik hozzá. Egyetért Olaszországnak a népszövetségből történt kilépésével, de nem követi a példát. Nem sokkal más a helyzet a másik táborban, a kisantant táborában sem, Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia egyetért a london-párisi tengellyel, de nem csatlakoznak hozzá. Egyetértenek a Franciaországgal való szövetséggel, de bennünket kivéve nem járulnak hozzá a Párisíól ajánlott szövetséghez. Egyetértenek a paris-moszkvai tengellyel, de megint bennünket kivéve, nem csatlakoznak hozzá. Ám emellett épp úgy, minit ott Ausztria és Magyarország, szintén kacérkodnak a másik blokk nagyhatalmaival. És ebben áll az egész újabb fejlődés magva. . Mig a főhatalmak már egymás ellen fölsorakoztak, addig a közép- és kisnemzetek arra igyekeznek, hogy elhalasszák döntésüket, vagy hogy valóban mennél tovább vagy végleg semlegesek marad- hassank Hollandia és az északi államok világháborús példája szerint. Egy Varsóból jól tájékoztatott lap nemrég c:kket irt Lengyelország világpolitikai jelentőségéről. Ez szerinte abban áll, hogy Varsó az által, hogy még az elméleti lehetőségét is visszautasítja annak a tervnek, hogy bármely más állam katonaságát átengedje területén, a legjobb biztositékát jelenti a keleteurópai békének, mert ezzel kizárja Keletuerópában mindennemű háború lehetőségét. Ha Lengyelország nem engedi át sem a német hadsereget Oroszország ellen, sem az oroszt Németország ellen, ezzel ezek .—a vékony litvániai sávot kivéve —■ nem tudnak egymás ellen támadni és Így Berlin és Moszkva, máskép a bolsevizmus és a fasizmus közti háború ki van zárva. Az ilyen elméletek' azonban csak papirosérté- küek, — folytatja cikkét Borsky, — mert az kétségtelen, hogy a lengyel hadsereg, még. ha a világ legjobb hadserege volna is, képtelen arra, hogy megakadályozza akár a német, akár az orosz hadsereg átvonulását. A teljes semlegesség tehát utópia, amely a hitllerista-szovjet háború első hónapjában úgy összeomlik, mint 1914ÜJ minisztertanács Tokiéban ■ TOKIO. — A japán kabineti 13 óra 30 perc- 1 kor rendkívüli ülést tartott, amelyen kidolgozta | azt a kommünikét, amely végleg tisztázza Japán | eljárását Kínával szemben. A szöveget az ülés k után a kabineti pénteken délután még egy ülést | tartott, amelyen a kommüniké nyilvánosságra- 3 hozatalának időpontját beszélték meg. Német közvetítés TOKIO. — A japán kabineti ma délelőtt taBUDAPEST. — Dr. Lengyel Júlia, a kiváló magyar biológus-proijelszórnak, Huzella Tivadarnak tanársegédje rendkívül érdekes előadást tartott. Előadásának cime: „Az élet titkai.” Előadásának bevezetésében arról beszélt, hógy az embereknek' ma egymással szemben tanúsított annyira, divatos megneimértése főleg abból származik, hogy nem Ismerik egymás munkájának titkait. Mindenki csak a maga dolgai iránt érdeklődik. Ma a specializálódások korát éljük, mindenki kizárólag a saját munkaterületén képezi ki magát és ez igen nagy baj. Újabban azonban egyre szélesebb körben nyilvánul meg érdeklődés olyan kérdések iránt, amelyeket egyesek szigorúan orvosi kérdéseknek tartanak.' amelyek azonban mégis természetes módon ébresztenek minden emberben érdeklődést. Ezek a biológia, vagyis magyarul az élet titkainak kérdései. Mi, akik élünk, természetes kíváncsisággal igyekszünk kimutatni az élettitkokat. . Mi az élet? Általában kétféle titok van, az egyik, ami azért titok, mert nem foglalkoztak vele, a másik az igazi titok, ami titok marad akkor is, ha minden emberileg lehetséges módon dolgoznak is, kutatnak is felderítésén. Életünkben sok az ismeretlen... Minél maga- sabbrendü egy szervezet, annál több titok veszi körül. Az ember a legfejlettebb élőlény és igy a titok is a legtöbb körülötte. Mi az élet? — kérdezi a biológus, de nem tud rá felelni. Kiváló tudósok egész életüket szentelik a kérdésnek, mégse tudnak rá felelni. A legnagyobb élő biológus, a Nobel-díjas Carell könyvet irt az emberről. A könyv cime: „Az ember az ismeretlen”. Az élet titka még Carell előtt is titok. Eipp úgy, mint ahogy Aristoteles számára, Spencer számára és a többi nagy zseni számára is titok maradt. Ha az ember közelebb akar kerülni az életihez, az élet-titkok meg ismeréséihez, mindenekelőtt az anyagi világot kell összehasonlítani az élő világgal. A kor tragédiája Ma az anyagi világ ismerete sokkal előbbre vau, mint az élettudomány ismerete. Kémiai és fizikai kérdésekben csodálatosan sokat tud ma a világ, sokkal többet, mint az életről. Carell szerint ez a mai kor tragédiája ... Mindaz, amit a kémia és fizika terén tudunk, abszolút megbízható. Senkinek nem jut. eszébe kételkedni abban, hogy a viz kémiai képlete- HjO,. viszont nagyon sok kételkedni való van abban, amit az életről tudunk. Az élő világra is érvényesek a leérni aj és fizikai törvények, de ezenfelül van valami, ami megbán Belgium semlegessége. Egy ilyen konfliktusban Románia semlegessége sem végződhetne mással, egyáltalában nem is szólva Csehszlovákia semlegességéről, mert ez a három állam mind az első célpontja a komtmmistaeHemes háromszögnek, csupán Jugoszlávia úszhatna meg könnyebben a dolgot jobb földrajzi helyzeténél fogtva. Belgrádiból elárulták a román külügyminiszter látogatása után, hogy Románia politikája a francia-csehszlovák blokk és a berlin-római blokk közt fog mozogni. Hirota a német nagykövetnél nácskozásának megszakításánál Konoye herceg miniszterelnök beszámolt az uralkodónak a tárgyalások eredményéről s ugyanakkor Hirota külügyminiszter fölkereste von Birksen német nagykövetet, akivel közölte Japán kínai politikájának uj Fordulatait. A német-japán tanácskozásnak általában nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert annak a jele, hogy Tokió német közvetítéssel kívánja utolsó javaslatát megtenni Csangkajszek- nek. haladja érzékszerveinket. Vagy hiányzik az az érzékszervünk, amelynek segítségével az élő szervezeteket megismerhetjük, vágy tökéletlen. Ezt ma még nem tudjuk. Ma a titkok megismerésénél nagy segítségünkre vannak a mikroszkópok és újabban kitűnő szol- gála tót tesz a film. Az élő testben nyüzsgő élet folyik a sejtek között. A sejtek osztódnak, szaporodnak, elpusztulnak, de mindezt a mi élettempónkétól eltérő gyorsasággal teszik. Egy sejtosztódás hat-nyolc órát vesz igénybe. Éppen ezért mi összefüggően csak filmen tudjuk figyelemmel kísérni a sejtosztódást- A filmfelvevőgép minden egyes mozzanatát megörökíti a sejtosztódásnak és ami a valóságban 8 órát vett igénybe, azt mi három másodperc alatt vetítjük le magunk elé és igy tudjuk hasznosítani a látottakat. Az élő szervezet, bűvös őserdő, melynek minden fája, állandó mozgásban van. Állandóan változik benne az, amit kifejezni nem tudunk. Titok Kétféle világnézet van az élet titkaival szemben. A materializmus és a vitaiizmus. Szemben állanak egym ással, mégis egyetértenek egy dolgban: mindketten elismerik, hogy az élet lényege egyelőre titok és most csak az életjelenségeket látjuk. A materialista azt vallja, hogy a teljes megismerés csak idő kérdése, mert a kémia és fizika utján minden titok ki fog derülni. A vitalitsa szerint a kénia é9 fizika teljes ismerete nem elég az élet titkának megismerésére, mert van az életben valami immateriális, az anyagi világ mellett van valami anyagtalan ismeretlen, mit soha nem fogunk tudni megismerni. Rengeteg csalódáson mentek már keresztül az élet tudósai. Volt idő, amikor azt hitték, ha megismerik a sejt protoplazmáját, megismerték az élet titkát. Ma már szinte százszázalékosán, ismerik a protoplazma összetételét, mégsem jutottak közelebb az élettitok megfejtéséhez. Ha az ember sokat foglalkozik élő testekkel, — folytatta előadását Lengyel Júlia, — akkor vitalistává válik. Agyunk ötvenévenkint kicserélődik Nem vagyunk képesek arra például, hogy megtaláljuk az összefüggést a tudat, és agyvelő szerkezete között. Éppen elegen foglalkoznak pedig ezzel a kérdéssel Pszichológusok, szövettan-tudósok. Az ember anatómiai szervezete állandóan változik. öt éven belül az emberi agy anyaga teljesen Japán-német tárgyalások a kínai békéről Titokzatos, bűvös őserdő az élő szervezet Egy magyar nőtudós érdekes előadása az élet és a halál megfejthetetlen titkairól • „. • • vannak bennünk dolgok, amelyek immateriáüsak* • • • A láthatatlan ellenség... 300,000.000, szóval háromszáz- millió koronát tesz ki évente a helytelen mosás következtében időelőtt elkopott vászon értéke. Ilyen hatalmas összeggel károsul nemzetgazdaságunk és egyszersmind minden egyes ember is. Nem köteíessége-e minden háziasszonynak helyes mosással ezt a kárt csökkenteni? A láthatatlan ellenség az a ragadós fehérjetartalmú piszok, melyet az izzadtság és az ételmaradékok okoznak és melyek a szövetszálakra ráragadnak és a szappannak, valamint a mosószereknek ellentállnak. Ha ezt a piszkot a fehérneműből el akarjuk távolítani anélkül, hogy kefével a mosódeszkán erőszakkal kidörgöl- nénk, úgy a fehérneműt Burnus- szal kell beáztatni, fl Burnus különleges nedveivel ezt a szívós piszkot is feloldja anélkül, hogy a ruha szálait megtámadná. Már az első Burnus-sza! való mosás után tapasztalni fogja, milyen si- mulékony, puha és könnyű a vászon, mert e láthatatlan piszoknak a maradványai is eltűntek belőle. Burnus-szal óvja a tulajdonát és nemcsak magának használ vele, hanem az egész nemzetgazdaságnak. Szelvény 106 Burnus, Prág-a X, Královská 81. illáján díjtalanul egy Burnus mlntacsomagot Név : ...,........................................ Cí m : .... ..... ............................... kics erélődik. A régi sejtek elpusztulnak és újak jönnek helyettük. Hogy tudunk mégis emlékezni 15—20—25 évvel előbbi dolgokra. Nem azt Mzonyitja-e ez, hogy vannak bennünk dolgok, amelyek immateriálisak, amelyek nincsenek anyaghoz kötve? Vizsgáljuk meg egy kicsit a halálkérdést. A halált általánosa ágban szembeállítjuk az élettel. A halált az élet ellenségének nyilvánítják., Felülemelkedve az egyéni szempontokon azt látjuk, hogy a halál nem ellensége az életnek, mert ha írem volna halál, soha nem lehetne uj élet. Igaza van Goethének. amikor azt mondta, hogy a halál az élet mesterfogása. A halál egyébként épp úgy rejtély és titok, mint az élet. Mi a halál? Mikor következik be valamely élő ezervezetnél a halál? Ez az, amit nem lehet tudni. Ha valaki meghalt, egy darabig a szervei még tovább működnek. Mi halt tehát meg? A sejtek még tovább működnek és ha például a halál pillanatában kivesszük egy tefcnősbéka szivét és úgynevezett élettani folyadékba helyezzük, az még három Ihétig dobog. Miután azonban tovább táplálni nem tudjuk, meghal. Nagy feltűnést keltettek azok a tudományos vizsgálatok, amelyeket a Nöbel-dijas Carell professzor és Lindbergib óceánrepülő együttesen folytattak emberi szervek mesterséges élefcbe-n- tartására. A készüléken mü-vérnedvet áramoltatnak át és ennek segítségével működtetni tudják a szerveiket. Carell 25 év óta tart életben ebben a folyadékban egy csirkeszivet. Ez a teljesítmény nemcsak azért csodálatos, mert egy szív test nélkül él, hanem azért, mert egy csirke életkora jóval kevesebb egy negyedszázadnál. Bármilyen paradoxnak tűnik is,- ezzel a nagyszerű kísérlettel kapcsolatban meg lelhet állapítani, hogy a csirke szivének a normálisnál hosszabb életet az által biztosítottuk, hogy kivettük a szivet a testéből Az élő szervezetből kivettük a szivet és ezzel kizártuk azokat az ismeretlen tényezőket, amelyek elpusztítanák a •sejtet és amelyek a szervezet halálát okoznák. Percekig tartó tapssal köszönte meg a zsúfolt terem hallgatósága Lengyel Júlia előadását. Hat hónap katonai árulásért PRÁGA. — A prágai kerületi bíróság katonai árulásokra illetékes tanácsa a köztársaság védelméről szóló törvény 6. paragrafusának negyedik pontja alapján a huszonhárom éves Haase Hcr- bert mechanikust, falkenaui lakost katonai árulás vétsége címén, amit súlyos gondatlanságból követett el, hathónapi súlyos fogházra ítélte. (Hivatalos jelentés.) 5