Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

1938 január 1, szombat. TRXGAI-A^AGÍAPvH I RtiAI> ■■■■nDKran 13 ■HM A bemutató és propaganda versenyek jelentőségéről Irta: Grusetzky Ferenc A Csehszlovákiai MTSz legutóbb Kassán meg­tartott igazgatótanácsi ülésén Alt János, a ki­váló rozsnyói sportvezér indítványt terjesztett elő, hogy az egyes sportágak népszerűsítése érdeké­ben rendezzenek a legjobb aktiv sportemberek részvételével — évenkint egy-két helyen — be­mutató propagandaversenyeket. A helyes és meg- szivlelésre méltó javaslatot — mondani sem kell — nagy lelkesedéssel elfogadták. Az életrevaló indítvány olyan, hogy arról érdemes és szükséges — szíovenszkói és kárpátaljai vonatkozásban — részletesebben is foglalkozni. Mert miről is van szó? Arról, bőgj* évenkint egy-két olyan városban vagy kisebb helyen, aJhol teljesen szünetel vagy stagnál a sportélet., egy válogatott gárda részvételével bemutató-versenyt rendezzenek. Ilyen unitingek volnának _ olyan sportágakban, mint a futball, atlétika, birkózás s ahol uszoda van: úszás, .stb., tehát amely sport­ágak népszerűek, mindenütt ismertek és kisebb- nagyobb számban kul ti válóik vannak mindenütt. Az ilyen bemutató-versenyek minden alkalommal nagy ‘ erkölcsi és sok esetben anyagi sikerrel is végződtek. Már az a tény, hogyha egy kisvárosban az or­szágrész legjobb erői adnak találkozót, felkelti a közönség érdeklődését, mert azok bemutatkozá­sára mindenki kiváncsi. A nagy versenyek min­dig buzditólag hatottak a helyi erőkre, hogy mi­nél sikeresebben állják meg helyüket,. A lelki- ismeretes előkészület, az ambiciós munka azután meghozza az eredményt. Nem egy nagytehetségii erő indult el ilyenkor, akikből később országos sportnagyságok lettek. Az letagadhatatlan, hogy a" legjobbak bemutatkozása mindig nagy hatást szokott gyakorolni a- közönségre^ versenyzőre _és ha ehhez még a helyzet is kedvező, a sport nép- szerüsitéee, fejlődése biztosítva van. Még azokban az államokban is, ahol a sporto­kat az állam pártolja, igen nagy súlyt helyeztek a propagandára, igy hatványozottabban szüksé­ges ott, ahol a sportokat nem-igen pártolják, vagy rmmel-ámmal vesznek róla az illetékes körök tu­domást,. Huszonöt-harminc évvel ezelőtt — hogy csak a legközelebbi államokról emlékezzünk meg — a németeknél, a magyaroknál igy dolgoztak a fő- gzövetségek. Az országos atlétikai propaganda- versenyek meg is hozták a fejlődést, a népszerű­séget. Ugyanez a helyzet most az olaszoknál, nem is beszélve a többi nyugati államokról, ahol a sportok irányítására, állami vezetésére főszerve­ket — államtitkárságot — létesítettek. Az ered­mény minden újságolvasó előtt ismeretes. Le.g- eklatánsabb példa: a magyar usz ószövetség. amely ma sem tért le erről a helyes propagandáról. Mo6t is úgy dolgozik, mint 15 évvel ezelőtt. Évenként egy-egy vidéki városban uszókon- gresszust rendez, ezt egybekapcsolja olyan ver­sennyel, amelyen az ország legjobbjai adnak ta­lálkozót. Az eredmény az, (hogy ma már dicsekedhet egy gyorsuszó oíimuiai bajnokkal (dr. Csik), a tehet­séges versenyzőknek se szeri, se száma, ezenkívül a magyarok olyan vizipó’ó-gárdával rendelkez­nek, -hogv eddig két olimpiai bajnokságot nyertek és az 19'28. év óta — bár a világ minden nemze­tével mérkőztek — nem találtak legyőzőre. Ennek volt tulajdonítható az is, hogy Igen sok kisvárosban énültek uszodák, melyek az általános egészségügyet és testedzést szol­gálják. Hogy a legjobbak szereplése milyen érdeklő­dést vált ki, azt eléggé tapasztalhattuk itt Szlo­vén szkon is, amikor a híres prágai futballcsapa­tok: a' Slavia, Sparta stb., valamint a legjobb atléták, a magyarok közül a vizipóló-gárda, Csik és társai, birkózók stb. jöttek el a szíovenszkói és a kárpátaljai városokba. Ugyanezt kell e’ösegi'eni a kiváló Bárczy Oszkár vezetése alatt áPó CsMTSz-nek, ha ki­sebb arányokban is, a saját legjobbjainak sze­repeltetésével. Ezt a helyes és célszerű munkát kezdte meg ez év őszén az Ungvári AC kiváló teniszgár­dája, amikor sorra járták a vidéki helyeket és nem várt sikereket arattak. De folytatni kell majd jövőre is nemcsak a tenisz­ben, hanem az . atlétikában, úszásban, birkózás­ban, bokszban stb. Fel kell keresni olyan helye­ket, ahol valami szervi hiba miatt nincs meg az a sportélet, mint volt azelőtt. Itt van kirívó példaképpen Eperjes, ahol híres atléták, tornászok stb. voltak még nem is olyan régen, ma pedig — a futballt és úszást kivéve — alig hallatnak magukról. Mi lehet az oka annak, hogy a visszavonult vagy kiöregedett sportolók nyomában nem nőtt fel az utánpótlás? Pedig ma is vannak ott iskolák bő­ven, tehát van fiatalság,, tehetség, csak fel kell karolni őket. Eperjesem egy válogatott atlétikai viadal bizonyára nagysikerű lenne, s elérné a kí­vánt célt: annak újbóli megkedvelését, s ha ehhez még a tanügyi hatóságok segítsége járulna, meg­lepő volna az eredmény. De itt van Kassa is, ahol pompás vívóéiet volt, nevelkedtek híres ver­senyzők, ma e téren csak Pacsanovszky dolgozik dicséretesen. A klubokban — sajnos — nincs v ivóélet. De mehetnénk sorra a többi helyekre is, végig Fzlovenszkón és Kárpátalján, mert legtöbb helyen bajok vaunak, letargia üli meg a lelkeket, me­lyet csak inry lehet felrázni, munkaképessé tenni, ha hónuk alá nyúlnak, gondolnak rájuk. Ha a CsMTSz alszövétségéi a tervbevett be- mutafó-versenveket megvalósítják, részleteseb­ben: ha a tenisz-szövetség, valamint az atléti­kai, futbaM-, birkózó-, boksz- stb. szövetségek megrendezik évenkint egy-két versenyüket mindig más és más helyen, illetve ott, ahol azokra a legégetőbb szükség van, mindegyik3 ^KÖZGAZDASÁG f A rovatért LüKÖ GÉZA felel Irányított gazdálkodás - húsz év előtt PRÁGA. -— Akik a hivatalos optimisták sza­vainak hitelt adnak s komolyan veszik a kijelen­téseket, hogy a gazdasági válság immár tovatü- nőben s a régi jó konjunktúra visszatérőben vein, gyakran szeretik felvetni a kérdést, hogy ilyen körülmények között táléin az irányított gazdál­kodási módszerek is abbahagyhatok volnának. Hiszen — úgy mondják — a nemzetgyűlés sem hosszabbította meg a gazdasági felhatalmazásról szóló törvényt s teljes féléve megvoltunk anél­kül is. Úgy gondolom, nagy tárgyi tévedésben van az, aki ma az irányított vagy tervgazdálkodás teljes feladását várja, vagy reméli, feltéve, hogy irányított gazdálkodáson az államhatalomnak a magángazdálkodásba való nagyfokú beavatkozá­sát értjük. Az irányított gazdálkodás kezdete ugyanis nem esik egybe a felhatalmazási tör­vény megalkotásával, de még az 1930-ban kez­dődő gazdsági válsággal sem, hanem az sokkal régibb keletű. Egyszerűen a köztársaság első éveibe kell visszamennünk. Az uj állam az osztrák-magyar monarchiától háborús gazdálkodást vett át, ami semmi más nem volt, mint államilag irányított, kötött gaz­dálkodás. De mig a háborúban a kötött gazdálkodást az áruhiány idézte elő, az 1930-as években az árufölöslegeik, a fölös termelés hivta életre. 1918 A csehszlovák államhatalom a köztársaság el­ső éveiben egyáltalán nem sietett a háborúban alkalmazott kötött gazdálkodási rendszer fel­számolásával, hanem azt még tovább építette. E tétel bizonyítékát megtaláljuk a csehszlovák köztársaság törvénygyűjteményének első, 1918. évi kötetében, mely az uj állam első két hónap­jában, október 28-tól december 31-ig kiadott törvényeket és rendeleteket tartalmazza. E két hónapban összesen 103 törvényt és ren­deletet adtak ki s ebből ötven kizárólag gaz­dasági és pénzügyi vonatkozású. A törvénygyüjteménybeli számokkal idézem e törvényeket és rendeleteket: 15. nemzeti tanácsrendelet a cukorbdzottság szervezéséről: 16. a cukor kivitelének tilalma; 17. cukor biztosítása a cukorfeldolgozó vállala­tok részére; 19. rendelet, mely megtiltja köz­adóknak osztrák-magyar hadikölcsön-kötvé- nyekkel való fizetését; 22. a bőr- és a cserző­anyagkereskedelem szabályozása; 24. rendelet a dologi lefegyverzésről; 27. törvény a nemzeti szabadságkölcsönről; 25. sörfőzési állami bizott­ság szervezése; 26. a kőolajgazdálkodás rende­zése; 30. az osztrák-magyar értékpapírokból származó követelések érvényesítése az adóhiva­taloknál; 32. a mezőgazdasági területek megterhelésé­nek tilalma; 49. a kereskedelmi fizetőeszközök bevezetése (Zernská Banka felhatalmazása szükség.pénz ki­adására j; 52. rendelet a mértékhitelesítő hivatal megszervezéséről; 41. az édesvízi halakkal való kereskedelem szabályozása; 42. a csehszlovák gabonahivatal megszervezése (obilní ústav); 43. kiviteli, behozatali bizottság szervezése; 44. a gyapot-, len-, kenderárükereskedelem sza­bályozása; 45. a fémgazdálkodás, 46. a vaske­reskedelem szabályozása; 48. a műtrágya-gazdálkodás rendezése; 50. állami szállitásügyi bizottság szervezése; 55. és 62. a cementipari termelés korlátozásának megszüntetése; 56. a katonai lovak lefegyverzé­se és gazdáknak való kiadása; 57. a cikória­gyökér-termelés szabályozása; 68. rendelet a néprulházkodásról; 71. bőr- és cipőgazdálkodás; 72. a textilárugazdálkodás szabályozása; 59* tanácstestület szervezése az átmeneti gaz­dálkodás irányítására; 69. tüzelőfagazdálkodás; 73. lekvártermelés sza­bályozása; 58. a katonai szállítások rendezése; 70. országos széngazdálkodási tanácsok szerve­zése; 60. polgári közalkalmazottak élelmiszer- raktárainak szervezése; 63. a munkanélküliek se­gélyezése; 64. átmeneti gazdasági intézkedések Szloven- ezkóra; 67. élesztőipari bizottság szervezése; 74. a sa- vanyukáposzta-kereskedelem szabályozása; 75. a zöldségkereskedelem szabályozása; 79. élelmi­szerküldemények portökedvezményei; 82* az erdők ideiglenes védelme; 91. a nyolcórai munkaidő kötelező bevezetése; 92. általános nyugdíjintézet 'szervezése; 95. ál­lamgazdálkodási törvény; 97. a lóheremag- kereskedelem szabályozása; 86. a bélyegilleték fizetése készpénzzel; 88. az állampénztári és adó­hivatali szolgálat; 98. a cukor-fejadag emelése; 100. a közalkalmazottak és nyugdíjasok drága­sági pótlékai; 102. a magánbiztosító intézetek működésének szabályozása. Bratislaval Szölömüvesek Borpinceegyesülete r, t. Borozók: Bratislava, Ferenciek tere 7. Lőrinckapu 19 Prága, Járna 6 Elsőrendű minőségi borok kimérése. Meleg konyha. Harmincadik éves jubileumát ünnepli a megkezdődött esztendővel Szlovenszkó egyik legismertebb és legeredményesebb ma­gyar sportklubja: az Érsekujvári Sport Egye­sület. Ebből az alkalomból január 2-án, vasár­nap délelőtt az ÉSE díszközgyűlést tart az „Arany oroszlán”-szálló nagytermében. Az ün­nepi beszédet dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár városbirája, dr. Frank Árpád és Szabó Károly, az ünneplő egyesület elnökei tartják. Ez alkalommal avatják fel az ÉSE uj cimerét is. A csehszlovákiai magyar sporttársadalom, amely az érsekujvári kitűnő sportegyesület harminc esztendőn át elért ered­ményeit elismerően méltányolni tudja és amely az ÉSE nemrégi nehéz harcában egyetemesen melléje zárkózott, őszinte szívből kíván továbbra is sikert, szerencsét és továbbfejlődést az ün­nepednek. A jókívánságokhoz járul a Prágai Magyar Hírlap is, melynek sportrovata tovább­ra is örömmel jegyzi majd fel az ÉSE sikeres működését. J A CsAF-MLSz fg csehszlovákiai Magyar Labdarugók Szövetsége) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: Az eperjesi Törekvés MSE-et, az I. B. 30 kor. rendbírsággal sújtja, mivel Tóm ás Béla kiadatá­sát a Szöv. .megkerülésével küldte el a ÖsAF-hoz anélkül, hogy erről legalább értesített volna bennünket (é! 115/37.) Zeidik János (Munkácsi SE) kiadatásáért járó 360 kor. ki nem egyenlítése miatt a ÖsAF a SK Zeleziiiiöiarov Uzhorodot az összeg kifizetéséig fölfüggesztette. (Kt. 117/37.) A Nagymegyeri SC-nak Tóth Géza igazolvá­nyának be nem küldése miatt történt fölfüggeez- tósét az I. B., mivel az igazolveány már beérke­zett. hatályon kívül helyezi. (D. 168/37.) A Losonci AFC-nak Áron László ügyében be­adott tiltakozására az I. B. megállapítja, hogy az ügyben tiltakozásnak nincs helye, az egyesü­letnek jogában állott volna a határozatot megföl- lébbezni. — Az I. B.. egyben az egyesületet az átirat hangneme miatt megdorgálja. (Kp. 505/37.) Kopcsany Tamás Seöoveky AC—Kapóéi TK átlépését a. ÖsAF az Átig. szab. 15. §-a alapján érvényteleníti. (Kt. 541/37.) Az Ipolysági FC—Losonci AFO elmaradt ba­rátságos mérkőzés ügyében az I. B. kötelezi a két egyesületet, hogy megállapodásuk értelmé­ben 1938 I. 31-ig állapodjanak meg uj terminus­ban, mégpedig a divízióé, illetve bajnoki mérkő­zések megkezdése előttre. Amennyiben nem tud­nának közös nevezőre jönni, köteleseik azt feb­ruár 9-ig a Szövetségnek bejelenteni, amely az­tán végleg dönt a mérkőzés sorsát illetőleg. (Kp. 629/37.) A ÖsAF alábbi katonáját okosok vendégszerep­lés! engedélyét hatálytalanította: Wezl András Labor SC—Dolnokubinsky SK. Juhász János Miuzslai AC—SK Öeolbie Smlohov. (Ny. 269, D. 41/37.) Fölkérjük a Keleti kerületet, hogy a kerület Ebből a kimerítő felsorolásból megállapíthat­juk, hogy a felelős kormánytényezőket, neveze­tesen a nemzeti tanácsot és a kormányt is már az első két hónapban is ugyanazok a gazdasági kérdések foglalkoztatták, mint ma. 1919 Ugyanígy folytathatnám a gazdasági és pénz­ügyi törvények felsorolását a problémák válto­zatlanságának bizonyítására 1919-ből is. Ez azonban szükségtelen, elég annak megállapítása, hogy ebben az évben a kormánybeavatkozá­sok kiterjednek a hulladékvaskereskedelemre, a rongyszedésre, a zsemlye és kifli súlyára, az öntvényhulladékokra éppen' úgy, mint a gabona, szesz, burgonya, ruha, bőr, parafadugó maximális áraira. Ebben az évben azonban már számos nagy reformra irányuló törvényt találunk, amelynél ma is meg kell állanunk. Az 1919. évi 5. számú törvény végleg meg­szervezi a gafsonahivatalt, az obilní istavot, amely azután éveken keresztül végzetes befo­lyást gyakorolt az őstermelés legfontosabb ágá­ra, a mezőgazdaságra. Egymást követik az ár­maximáló rendeletek, amelyekkel szemben a gaz­da teljesen védtelen, hiszen akkor még az újab­ban kitalált buzaüvegességi fokot sem ismerték. De a tej-, vaj- és sertészsirgazdálkodásnak is ál­lami központot szerveznek. Se szeri, se száma az ármaximálá rendeleteknek (burgonya, kemé­nyítő, lóheremag, fűmag, melasz, cukorrépa, ci­kória stb. stb.), amelyek elsősorban a gazdát érintik és / kettősen sújtják a délszlovenszkói, kiváló mi­nőségű kenyérmagot termelő magyar gazdát* kinek minőségi termelését az ármaximálás tel­jesen figyelmen kívül hagyta* A földreform Fentebb láttuk, hogy a nemzeti tanács már 1918-ban megtiltotta a mezőgazdasági területek és alosztály évi jelentését, a pénztári zárszáma­dásokat, valamint a jövő évi költségelőirányzatot haladéktalanul küldje be. — A közgyűlést ille­tőleg külön átirat megv az érdekelteknek. (Kt, 725/37.) A Jelölő Bizottság 1988. január 5-én fél 7 óra­kor tartja meg ülését. A CsAF-MLSz titkársága. TÉLISPORT K Magyarország, Svájc, Norvégia és Lengyel- ország nevezése érkezett be ma a prágai jégko- | rongbajnokságra. Svédország jelentkezése útban vau. Valószínűleg 12 állam — köztük Anglia ée Kanada — jön el Prágába a bajnokságokra. )( A Ferencvárosi TC jégkorongcsapafa Kat- towitzban Lengyel-Szilézia válogatottját 2:1 .0:1, 0:0. 2:0) arányban leigyőzte. )( A budapesti BBTE jégkorongcsapata Zsol­nán az ottani SK-ot 9:2 (8:1, 8:1, 3:0') arányban győzte le. )( Garmisch-Partenkinchenben a Wiener EV az EV Füssent 8:2 (2:0, 0:2, 1:0) arányban verte meg. SPORTHÍREK )( Borovssky Jenő honvédszázados, Magyar- ország és Ausztria párbajtőr bajnoka, a magyar olimpiai csapat tagja váratlanul meghalt. A ki váló magyar sportemberen, aki minit vivózsüvi EurópáézeTte ismert volt, Budapesten a Szt. Já- mos-'kóriházban mandula-műtétet végeztek. A/, operáció után vérmérgezés lépett, fel, amely a ha Iáit okozta. A Magyar Vívó Szövetség Borov- szkyt halottjának tekinti és a temetéséről gondos k odik. )( Dr. Papp László törvényszéki titkárt, a IC váló magyar birkózó Európa-bajookot a gödöllői járásbírósághoz bíróvá nevezték ki. )( A francia futballszövetség az ezévi futball­világbajnokságokra 50.000 sportlevelezőlapol nyomtatott. Irta: Liikő Géza sportág népszerűsítése, később fejlődése olyan lesz, amelyre nem is mertek számítani. Ha a helyzet úgy adódik, rendezzenek a szö­vetségek, klubok hires külföldi nagyságokkal nemzetközi stb. versenyeket, országrészek közötti viadalt, melyek — ha minél gyakoribbak — annál örvendetesebbek a tanulás szempontjából és a propagandát csak növelik. A szövetségek segít­ségére lehetnének az iskoláknak — a régen na­gyon bevált — kerületi, vagy országos ifjúsági versenyek megtartásában,' ami azért sem ütköz­het már akadályba, mert, hiszen a kormány köte­lezővé tette nemzetvédelmi szempontból is a fia­talságnak a sportolás kultiválását. Csak a terveket, javaslatokat tettek kövessék, ükkor az eredmény nem marad el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom