Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-14 / 10. (4453.) szám
7 1938 január 14, péntek. ^I^CM-TVVag^ARHIKIj^ MUfeu iáa vhim&á Csütörtökre virradó éjszaka az egész köztársaságban esett, vagy havazott, A hőmérséklet keleten is emelkedett, a minimum a Kárpátokban —1 fok, a maximum 5 fok. — Időjóslat: Változó felhőzet, helyenként még kevés csapadék, enyhe, a hegvekben a fagypont körüli hőmérséklet, nyugati szél. — HATALAMS BETEG SEG ÉL YZÖ-PALOTA ÉPÜL LOSONCON. Tudósítónk jelenti: A losonci beteg segély zo pén»t á r már évek óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy erre alkalmas helyen, lehetőleg a város szívéiben az egészségügyi és szociális követelményeket maradéktalanul kielégítő uj épületet épít hárommillió korona költségvetéssel. Az erre vonatkozó terv elkészítése után azzal a tervvel fordult a városi tanácshoz és képviselőtestülethez, hogy engedje ét az cpités céljaira a város hatalmas arányú terének, a Wilson-témek a Hecksch-féle fatelep és a Zöldfa-vendéglő közé eső .részét. Ennek fejében megígérte, hogy az úgynevezett szociális alapból a vizvezetékmü létesítéséhez hárommillió korona hozzájárulást fog .kieszközölni. A beadvánnyal most foglalkozott a városi képviselő- testület s hosszas vita után 20 szavazattal 9 ellenében hozzájárult a kérelem teljesítéséhez, de feltételül kötötte ki, hogy az építkezésnél csak losonci, vagy losonevidéki munkások alkalmaztassanak a munkanélküliség enyhítése céljából s az építésnek legkésőbb 1939-ig be kell fejeződnie. Ezzel a parkosításra nagyon alkalmas Wil- son-tér beépítése megkezdődik s Losonc város ugyan gazdagabb lesz egy monumentális középülettel, de szegényebb lesz egy egészséges levegőjű, parkosítás céljaira igen alkalmas köztérrel. Hír szerint a Wilson-témek a másik pontján, ikerterületén 'egy másik középület, az uj postapalota felépítése van tervbe véve. — A vasúti feljáró ügyében úgy döntött a képviselőtestület, hogy ezt a nagy fontosságú tervet 'annak alapos és a közérdeknek megfelelő előkészítése céljából a bizottságok elé utalja. — HAT HALOTTJA VAN EGY REPÜLŐ- SZEREN CS ÉTLEN SÉGNEK. Londonból jelentik: A Samoa szigetekről érkező jelentés szerint az „Avocet" repülőgép-anyahajó tegnap este fél tíz óra tájban megtalálta a „Samoa-Clip- per" óriásrepülőgép roncsait az óceánon úszva. A repülőgép valamennyi utasa halott volt. A szerencsétlenségnél összesen hat ember veszítette életét. Szív- és idegbajosoknál, vese- és cukorbetegeknél, köszvényben és csuzban szenvedőknél egy pohár természetes nFerenc József" kesexüviz reggelenként éhgyomorra véve a beleket alaposan kitisztítja, a gyomor és a máj működését előmozdítja s az emésztést és az anyagcserét lényegesen megjavítja. Kérdezze meg orvosat, 87 — MAHARADZSÁK ÚJÉVI ÜDVÖZLETEI PÖSTYÉNNEK. Pöstyénből jelentik: Pös- tyénbe még egyre érkeznek az újévi üdvözletek a távoli világrészekből. A dúsgazdag vendégek gratulációi sokszor egész különösek. A bhopali maharadzsa például jókívánságait indiai pergá- menen küldte. Majdnem egy teljes könyvet tesz ki ez az újévi üdvözlet, tele képekkel, -a maharadzsa hazájának tájaival. — A burdwani maharadzsa újévi kívánságai kíséretében saját müvét küldte el, amelyben a domíniumok és Anglia közti viszonyt tárgyalja. — Hazájának kedves kis készítményét küldte Pöstyénbe az uj év alkalmából Kumár Machtab, a burdwani trónörökös. — Gahrval, a teheri maharadzsa Pöstyénben készített fényképeit sokszorosította és ezeket küldte el kedves sorok kíséretében összes ismerőseinek. — Arcképes újévi üdvözletei küldött a londoni lordmajor, Sir Henry Twyford is. xx Az adófizetők figyelmébe! Az adókérdés ma igen komoly és rendkívül aktuális. A végrehajtási módszerek szigorúbbak. Idejében gondoskodjunk tehát érdekeink védelméről! Január végéig beadandók a jövedelmi és a kereseti adók vallomásai. Ezek összeállításánál és a további kivetési eljárásnál ingyenes segítséget nyújt és tekintélyes összeget megtakarít a „Népszerű adóügyi tanácsadó1' cimü könyv. A közérdekű mű még csak néhány példányban van raktáron a kiadónál (V. Stránsky, Uzhorod, Pincesor 18), aki 10 Ke jutányos áron utánvétel mellett, illetőleg ezen összeg előzetes beküldése ellenében portómentesen azonnal elküldi. Nélkülözhetetlen minden magyar adófizető számára ez a példákkal bőven ellátott utmutatási kézikönyv. — TETTENÉRT VADORZÓK. Rimaszombatból jelentik: Ugorcsák János rozsnyói erdőőr nemrégiben két vadorzót tartóztatott le a Rozsnyó melletti Magostető erdőségben, akik éppen egy elejtett szarvastehén felbontásával voltak elfoglalva. Az erdőőr a rendőrségre kisérte a két vadorzót, névszerint Szarka István és Balázs István krasznahorkai lakosokat. Az ügyészség íoápás cimén indított ellenük bűnügyi eljárást. A rozsnyói vadásztársaság 2400 korona kárt szenvedett a két vadorzó engedélynélküli vadászata következtében. PORT FAROUK, A SIVATAGI VÁROS Az angol Maginot-vona! a Szuez-csatorna mentén A sivatag legkietlenebb pontján épül föl az uj angol kaszárnya-város Földalatti erődök, repülőterek és 25 ezer főnyi motorizált hadsereg LONDON. — Mint a Prágai Magyar Hírlap is jelentette, Anglia földközitengeri pozíciójának megerősítése érdekében újabb flottabázisokat fog építeni s elsősorban a Szuez-csatorna biztosítására gondol. Ez az elhatározás az angol közvéleményben sokkal nagyobb hatást keltett, mint általában várni lehetett volna. Az angol lapok most részletesen foglalkoznak azokkal a tervekkel, amelyek a Szuez-csatorna megerősítésével vannak kapcsolatban. Beavatott helyen sikerült a kormány terveiről a következő érdekes részleteket megtudnom: A római légiók nyomában Anglia, amikor Egyiptomban jogainak nagyrészéről lemondott, kötelezte magát, hogy Egyiptomot támadás esetén megvédelmezi. Nem maradnak angol csapatok Egyiptomban, hanem az uj egyiptomi hadsereget angol tisztek képezik ki, az uj egyiptomi légi flottát angol tervek szerint építik föl s természetesen angol tisztek nevelik az egyiptomi pilótákat is. Ezenkívül modern sztraté- giai úthálózattal építik be az országot. A sztratégiai utak nagyrésze már el is készült. Az angoloknak a libériái határ felé vezető útvonalon sikerült megtalálniok azt az utat, amit két ezredév előtt a római légiók használtak s ami kitűnő alapul szolgál az uj sztratégiai ut megépítésére. Ennek a fölfedezésnek története külön cikket érdemelne, itt azonban csak utalni akarunk egyes érdekesebb mozzanataira: az utak nagyrészét repülőgépekről fedezték föl, a repülőgépekről készült tájfölvételek pontosan megmutatták, hogy hol voltak hajdani kutak s hol húzódtak a kutakat összekötő útvonalak. Az angolok pontosan a rómaiak nyomaiban járnak s a hajdani kutakat is rendbehozták. Tulajdonképen nem csináltak egyebet, mint a kétezer év előtti remekművet restaurálták. A legnagyobb munka azonban titokban folyik s csak most hoznak néhány adatot nyilvánosságra róla. A Szuez-csatorna partján hatalmas katonai erődítményt, sőt katonai várost épit Anglia. Körülbelül a csatorna közepe táján uj sivatagi város van keletkezőben. Valóságos csodája a modern technikának, ahogyan a sivatag egyik legelhagyottabb pontján modern város nő ki a homoktengerből. A várost az angolok a fiatal egyiptomi uralkodóról Port Farouknak nevezték el. Pokoli hőség, moszkitók és a Keserü-ló mocsarai Port Farouk kimondott katonaváros lesz, amelyben 25 ezer főnyi angol katonaságot helyeznek el. A város a Szuez-csatorna és a félig elmocsarasodott Keserü-tó között fekszik, ott, ahol a világháború idején a D’Ent- recasteaux és Requin csatahajók kikötöttek, miután Enver pasa offenziváját visszaverték. Ez azonban az egyetlen támpont, amiből következtetni lehet arra, hogy valóban van valamiféle katonai jelentősége a sivatagi partvidék e pontjának, ahol Anglia leghatalmasabb katonai erődje készül. Ettől eltekintve, még a legismertebb Afrika-utazók sem ismerik a leendő Port Farouk vidékét s állítják, hogy a Szuez-csatorna partvidékének ezen a pontján sem utak nem húzódnak, se viz nincs s legföljebb ha néhány elhagyott beduinsátrat lehet látni a végtelen homoktengerben. A vidék különben olyan egészségtelen, hogy még az afrikai éghajlat megpróbáltatásaival szemben megedzett bennszülöttek is messze elkerülik. Az eliszaposodott Keserü-tó felől a mosz- kitók milliói zsongják körül a vidéket, a nyári hőség pedig eléri a masanai hőséget, ami az afrikai hőség tetőpontját jelenti. Teljesen érthetetlen, hogyan akarják a nehézségeket leküzdeni az angolok. S hogy egyáltalában leküzdik-e majd? Hogyan kolonizál Anglia? Az angolok öntudatos mosollyal háritják el az aggályokat. A legkomolyabban állítják, hogy ennek az Istentől elhagyott vidéknek a képe legkésőbb 1939-ig gyökeresen meg fog változni. Addigra az utolsó moszkitóte- lepet is elsüllyesztik a tengerbe. A mélyfúrások kitűnő eredménnyel jártak eddig is s a Szuez-csatorna partvidékén sehol nincsen olyan friss és tiszta s olyan bőmennyiségü viz, mint Port Faroukban. Az uj kutak nem hasonlíthatók a sivatag ismert nyomorúságos teveitatóihoz. Olyan gazdag vizforrás fölött rendelkeznek, ami az egész környéket a vigasztalan sivatagi homok helyett zöld pázsittal fogja fölfrissiteni. Nemcsak a katonák és a teherhordó állatok ivóvizéről s az autók hűtéséhez szükséges vízről történik gondoskodás, hanem Port Farouk minden házában modern vízvezeték lesz, modern fürdőszobák, tussok, sőt úszómedencék. A sivatag egyik legelhagyottabb s legreménytelenebbnek látszó pontjára 1939-re friss gyepszőnyeg borul, itt lesz a helyőrség tisztikarának golfpályája. Mellette teniszpályák. Mind a kettő tussokkal és öntözőkészülékekkel. Egyszóval Port Farouk tipikus angol kolónia lesz, amelynek fő alkotó eleme a kitünően működő vízszolgáltatás. Az angolok gyarmati civilizációjának alapja a vízvezeték. Ahol az angolok gyarmatosítani akarnak, ott elsősorban vízvezetéket és csatornát építenek. A vigasztalan sivatagi vidék tehát átváltozik boldog és derűs oázissá. Ez azonban természetesen csak mellékcél. Anglia igazán könnyen találhatott volna másutt is kényelmes helyet, ahová Egyiptom biztonságát védő katonáit ehelyezheti. A főcél, hogy a Szuez-csatornának ezen a pontján erős vára legyen Angliának. A Port Farouk ugyanis a legtökéletesebb földalatti vár, sőt várrendszer lesz, amit a modern haditechnika ismer. Valóságos Maginot-vonala a Szuez-csatornának. A várnál is fontosabb talán a hatalmas repülőtelep, amelynek hangárjai a végtelen sivatag szélén állnak s tompa sárgás színükkel valósággal egybeolvadnak a sivatagi homokkal. Fölülről lehetetlen meglátni a sivatag egyhangúságába belevesző hatalmas hangárokat. A lőszer- és fegyverraktárak, tankok, páncélkocsik, teherautók földalatti megerősített raktárakban vannak fölhalmozva. Port Faroukot azonban nem szabad úgy elképzelni, mint valami elszigetelt és magányos sivatagi várerődöt, hanem a fontos sztratégiai utak csomópontja, amely számos kisebb sivatagi teleppel van összekötve s egy bonyolult és messzeágazó erődrendszer középpontja. Az artézi kutakat csatornákkal is összekötik úgy, hogy szükség esetén a Nílusból is lehet pótolni a város és az erődítmények vízszükségletét. Riadó esetén a legrövidebb idő alatt egy tökéletesen fölszerelt és motorizált osztagokkal kiegészített 25 ezer főnyi hadsereget lehet mozgósítani Port Faroukból. Hat órával később már az egész hadsereg teherautókon, tankokkal és ágyukkal a várostól 250 kilométernyire harcba vethető. Ezt a teljesítményt szakértők állítása szerint még sehol sem sikerült elérni. Port Farouk azonban nemcsak azért fontos Angliának, mert innen az egész egyiptomi partvidéket védeni tudja, hanem azért is, mert ez lesz az Indiába vezető ut mentén Anglia legnagyobb katonai erődítménye. Innen uralni tudják az Arábiába, Irakba és Palesztinába vezető karavánutakat s Végül a város a Perzsa-öböl és Délafrika közötti légivonal kulcspontjában fekszik. P. P, SmHÁzKönWKaLTTJRA. (*) Újabb magyar filmbemutató Prágában. Az Uránia január 18., 19. és 20-án mutatja be a magyar filmgyártás egyik legsikerültebb alkotását, a „Hotel Kikelet" cimü filmet. Ebben a vígjátékban Budapest legjobb színészei kaptak szerepet, többek közt Uray Tivadar, Kabos, Turay Ida, Páger Antal, dr. Palló Imre, Komár Júlia és Tőkés Anna. Az előadások kezdete 6 és negyed 9 óra. Az uj magyar bemutató iránt Prága magyar társadalmában óriási érdeklődés mutatkozik. (*) A rimapálfalai református énekkar jubileuma. Rimaszombati itudósitónlk jelenti: A gömörmegyei Rimapál'fala község református énekkara nívós kulturestély keretében most ünnepelte meg fennállásának nyolcvanadik évfordulóját. A jiubilláris ünnepélyt Konkoly Thege István református lelkész üdvözlőbeszéde vezette be, majd Böszörményi András igazgató-tanító, az énekkar harminc éve működő karnagya ismertette az egyesület nyolcvanéves történetét. Az egybegyűltek meleg ünneplésben részesítették érdemes vezetőjüket, művészi kivitelű karnagyi pálcát nyújtva át az évforduló emlékére. Az énekkar megható énekszámával a jubiláns ünnepség befejeződött s 'kezdetét vette a műkedvelői eladás, amelynek során Borka Géza néhány tréfáját és Csizy Kálmán lekenyei igazgató-tanitó „Még ig.y is szeretlek" cimü népszínművét mutatták be nagy sikerrel az énekkar műkedvelői, akik közül különösem Bőd Vilma, Csobó Klári, Csobó Eszti, Ferenc Lirnus, Szekeres Irma, Nagy Lujza, Katona Bözsi, Nagy Irma, Ferenc Jolán, Ferenc Gyula, Fimkei Sándor, Szőke Lajos, Bódi Gyula, ifj. Szőke István, Zoliét László, Erős József, Szőke László, Csobó József, Perjéssy Barna, Tóbik Árpád és Imrece Gyula tűntek ki. Az előadást Menyhárt Gyula konferálta ügyesen. (*) Borka Géza és Mihola Gyuszi Vámos- ladányban. Január 30-án a SzMKE KT rendezésében előadóestélyt tart. Az estély iránt nem csak Vámosladányban, de a szomszédos községekben is oly nagy az érdeklődés, hogy gondot okoz a rendezőségnek — kulturház hiányában — a megfelelő nagyságú terem biztosítása. A SzMKE vámosladányi szervezete a tél folyamán több ízben hivott meg vendégelőadókat kultur- estélyeire, példát mutatva a szomszédos szervezeteknek (* *) A losonci evangélikus ifjúság szinelőadása, Losoncról jelentik: A néhány évvel ezelőtt alakult s az egyháztársadalmi életben máris biztató eredménnyel működő losonci evangélikus egylet ifjúsági köre legutóbb gondosan előkészített programmal lépett a nyilvánosság elé. Fábry Viktor „Hívén mindhalálig" cimü történelmi tárgyú színmüvét adta elő az ifjusái kör a legkisebb jelenetekig pontosan kidolgozott előadásban. Az előadás sikerét nagyban fokozták a korhű jelmezek és díszletek, A történelmi keretet Kuszy Emil lelkész rajzolta meg rövid, de hatásos előadásban. A betanítás nehéz és fáradságos munkáját Gyura Leó végezte teljes hozzáértéssel. A szereplők közül ki kell emelnünk Bendzik Jánost, a vérszomjas Karaffa tábornok megszemélyesítőjét, aki plasztikus alakításával nagy mértékben járult hozzá a sikerhez. Wallis császári ezredes szerepében Lukács Márton férfias alakításával tűnt ki. Radvánszky Györgyöt, a meggyőződéséért bátran síkra szálló vértanút ifj. Kostyál Gusztáy sok közvetlen és erőteljes vonással alakította. A fiatal Palásthy Gábor alakját Fábián Jolán mélyen megindító vonásokkal rajzolta meg. Élethü történelmi figurák voltak: Kiss Ferenc (Fischer kincst. igazgató), Madarassy Ferenc (Görtz császári kapitány). Az Ítélő bírák szerepében jellegzetesen hü alakításaikkal Tóth Béla, Szekerka Zoltán és Batiák András osztoztak a sikerben. Igen jók voltak még: Zadrobilek Zoltán, Kármán János, Erdélyi Ilonka és Gyifkó Mihály. Az elő- és utójátékban Nagy Juliska (nagymama) és Reiman Erzsébet (kis gyermek) szépen és érzelmesen elevenítették meg a múltat s vonták le ennek a jelen időkre vonatkozó tanulságait. A történelmi játék előtt Fábián Jolán Kozma Andor „Az agg prédikátor" cimü költeményét szavalta el közvetlen hatással, utána pedig Erdélyi Ilonka Szalay „A gályarab fia" cimü költeményének elszavalásával fokozta az előadás nagy sikerét. (*) Uj magyar darabok. Budapestről jelentik: Eredeti Farkas Imre-operettet mutat be a szegedi színház legközelebb. Az „Iglói diákok" és a ,.Nó- tás kapitány" sok sikert látott szerzőjének uj operettje, a „Kati gyere ki" Pesten is színre kerül majd. — Bemutatóra készül a budapesti Belvárosi Színház is, ahol a ,,Dr. Barabás íren" cimü uj Meller Rózsi-darabot tanulják: Beregi Oszkár, Beöthy Baba, Tarnóczay Anna, Erdős Ilona, Németh Romola, Makláry, Fenyő és Hoykó.
