Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-14 / 10. (4453.) szám

1938 január 14, péntek. ^wcgm-7VWAarhiklaS A budapesti konferencia után TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON A legfontosabb kérdés: hogyan bánik Románia a magyar kisebbségekké!? úkedő autonóm dunai élethez. Hiszen olyan természetesnek látszik a kibontakozás: az egyik oldalon a francia blokkal szemben fenntartotta cselekvési szbadságát a 'közép- európai államok egyik csoportja, a másik oldalon a tengellyel szemben fenntartotta cselekvési szabadságát a másik csoport, más nem történt, minthogy e két csoport találkozik a dunai térben. A budapesti kommüniké többek között kimondja, hogy Róma szabad kezet ad Ausztriának és Ma­gyarországnak a közeledési politikában, sőt Róma igyekszik megnőtt bukaresti befolyá­sát a magyar-román ellentétek elsimítására kihasználni, azaz a római jegyzőkönyv bi- zonyosfoku meglazitásának iránya és célja is adva van, mégsem valószínű, hogy a kö­zeledési éé a találkozási tendenciák hama­rosan realizálódhatnak. Akadályt jelent el­sősorban Csehszlovákia, amely a négy má­sik dunai állammal ellentétben még mindig kitart rideg blokkpolitikájánál (elismerjük, hogy helyzete különösképpen nehéz, de semmiesetre sem nehezebb, mint a kibék\i- lés érdekében nagyobb áldozatokat hozó Magyarországé), akadályt jelent továbbá a dunai államok közt levő sok tárgyi ellentét — elsősorban a kisebbségi kérdés, <— amely a megegyezésnek elvi hajlandósága mellett még mindig kerékkötője lehet s akadályt jelent a lelkek ingerültsége, amely egy­mással szemben még mindig ugyanakkora a dunai térben, mint 1920-ban volt. De a bu­dapesti konferencia bebizonyította, hogy a megegyezésnek legkevésbbé Ausztria és Magyarorszag az akadálya, mert ez a két állam még arra is hajlandó volt, hogy bi­zonyos distanszot vett fel meghitt barátai­tól, csak azért, hogy ne vágja el a közép- európai megegyezés lehetőségét. Magatar­tását a párisi és a londoni sajtó megérti s jóformán ünnepli, — kiváncsiak vagyunk, Prágában és más középeurópai városokban szintén méltányolni f®gják-e az osztrák- magyar lépést és elindító tettekkel a se­gítségére sietnek, továbbá a nehéz magyar kérdésben megtalálják-e azt a formulát, amely Kányát ugyanabba a helyzetbe hoz­hatja, amiben Schuschnigg van és tényleg ■megindíthatja a dunai „kristályosodást". A terueü harcok BARCELONA. — A szemtanuk jelentése szerint Terűdnél a tulajdonképeni városi te­rületen kívül még mindig heves harcok dúl­nak, amelyek főleg a nacionalistáktól meg­szállott Muela magaslatok körül tombolnak. A kormánycsapatok most a két szárnyon tá­madnak. A nemzetiek heves ellentállása elle­nére egy-két helyen sikerült lassan előnyo- mulniok. A leghevesebb harc a Muela-ma- gaslat északi és déli lejtőjén folyt le, ahol a kormánycsapatok megtámadták Francoék betonerődjeit. Egy-két állást erős tüzérségi előkészítés után a kormánycsapatok roham­mal bevettek, de a nemzetiek védővonalait még nem érték el. Párisban letartóztatták a Rossdíi-teslvérek gyilkosait PARIS. — A rendőrség újabb jelentést adott ki, amelyben közli, hogy többhavi nyomozás után sikerült az olasz Rosselli- testvérek gyilkosait letartóztatni. Annakide­jén ez a kettős gyilkosság nagy szenzációt keltett Párisban, mert az egyik meggyilkolt a franciaországi olasz emigránsok vezére volt. Most kitűnt, hogy a gyilkosok ugyan­csak a Cagoulard-szervezeí tagjai voltak. Az egyiket Jakubieznek hívják és rajzoló a Micheíin-gyárban. A másik neve Pierreux, segítőtársaikat: Bouviert és Faurét ugyan­csak letartóztatták. Egy ligetfalusi asszony megtalálta Attila sír­ját — álmában. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Érdekes küldöttség volt tegnap a Duna jobbpartján levő Ligetfalu község jegyzőjénél. Néhány köze égbeli ember jelent meg nála és ása­tási engedélyt kért. A küldöttség vezetője elmon­dotta, hogy M. D. ligetfalusi vasutas felesége he­tek óta Attila hun királyról álmodik. Az egykor hatalmas ée rettegett hadvezér tegnap újból meg­jelent álmában, szürke lepel volt rajta ée ponto­san meghatározta sírjának helyét Ligetfalu köz­ségben. Az asszony meg van győződve arról, hogy álma valóra válik s ha az ásatásokat a megjelölt helyen megkezdenék, minden bizonnyal megtalál­nák a nagy hun király sokat keresett eirját. Em­lékezetes, hogy nemrégiben egy szlovák mérnök Túróéban folytatott ásatásokat, hogy megtalálja Attila sírját, s jóllehet egész vagyonát az ásatási munkákba fektette, a sirt mégsem találta meg. A mérnök legújabban Romániában kutat a sir után, ódéiig természetesen ugyanolyan eredménnyel, rnint° Juróc/ban. Ligetfalun most kíváncsian vár­ják/hogy az álomlátó asszonynak ■ sikerűbe ter­vét keresztülvinni, megtalálja-e valóban a sirt és j.rry esetleg egyszerre híressé teszi a d un ámen ti km váróit. A csütörtök reggeli budapesti lapok nagyrészt vezércikkben foglalkoznak a most lefolyt hár­mas konferencia tanácskozásairól kiadott hiva- vatalos jelentéssel. A Budapesti Hírlap szerint a magyar közvélemény örömmel veszi tudomá­sul a közös nyilatkozatnak a berlin-római ten­gelyről szóló megállapítását, A közös nyilatko­zat tartalmából kiemelkedik a népszövetségre, a kommunizmus elleni védekezésre, valamint a Ma­gyarország katonai egyenjogúságára vonatkozó rész. A magyar-román közeledésre vonatkozó megállapítással kapcsolatban a lap azt írja, hogy a jövő alakulása azon fordul meg, hogy miként érvényesül Romániáim a kisebbségi magyarság­gal szemben az igazság és a méltányosság elve. A Pesti Iiirlap szerint a Népszövetségről szó­ló megállapítás méltányos és igazságos. A ko- mintem elleni állásfoglalás feleslegessé teszi, hogy Magyarország és Ausztria belépjen a né- met-oiasz-japán komintemellenes szövetségbe. A magyar közvéleményt a lap szerint a legköz­vetlenebbül a nyilatkozatnak az a szakasza érin­ti, mely a magyar-román viszony alakulásával foglalkozik. Ez a szakasz — írja a lap — meg­lehetősen szűkszavú, de egyáltalában nem pesz- szimista. Az Uj Magyarság elsősorban a fegyverkezési PRÁGA. — Hodza miniszterelnök egyes lapjelentések szerint a legutóbbi napokban tárgyalásokat folytatott a kormánytöbbségi pártok vezető politikusaival a helyzetről. Ezek a tapogatózó tárgyalások a parlament és a kormány legközelebbi politikai munká­jára vonatkoztak s ugylátszik, rövidesen véget érnek, úgy hogy az sincs kizárva, hogy a jövő hétre jelzett minisztertanács még e hét végén összeül. A sajtóháboru annyira megrontotta a kormánypártok közti viszonyt, hogy a koalíció szerveinek sok munkájába kerül a csata romjainak eltaka­rítása. A képviselőház összehívásáról egye­lőre nem beszélnek. Az ellenzékben levő cseh nemzeti egyesülés pártja kísérletet tett arra, hogy összehivassa a szenátus külügyi bizottságát s beterjesztette azt a kívánságát, hogy Krofta külügyminiszter a bizottság előtt jelentést adjon a külpolitikai helyzetről , A párt szenátorait kormányol­dalról értesítették arról, hogy a bizottság POZSONY. —- (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Szlovenszkó országos választmányá­ban, mint mint azt már egyizben jelentettük, az ujesztendőben több változás történik. Arról már megemlékeztünk annak idején, hogy dr. Kállay József lemondott választmányi tagságáról és he­lyébe az agrárpárt Blazek Istvánt küldte be. Polák Mihály agrárpárti választmányi tagot USiák Pál, a kassai iparkamara elnöke váltja fel. Mint most értesülünk, az egyesült párt választmányi tagságában is változás történik. Dr. GilJer János országos választmányi tag átadja helyét dr, Gürfler Dé­nes baktai esperes-plébánosnak. egyenjogúság kérdését hangsúlyozza és kiemeli annak jelentőségét, hogy Ausztria és Olasz­ország határozottan állást foglal Magyarország fegyverkezési egyenjogúsága mellett, ami bizo­nyára sorsdöntő jelentőségű lesz ebben a kér­désben. Ugyanilyen nagy horderejű az a megál­lapítás is, hogy Olaszország és Ausztria nagy figyelemmel kíséri a magyar-román viszony ala­kulását és azt nagyfontosságunak tartja a duna- völgyi béke kialakitása szempontjából. Ehhez csak annyi hozzátennivalónk van, — írja az Uj Magyarság, — hogy Magyarország álláspontja ebben a kérdésben tiszta és világos: a két or­szág közötti viszony normalizálása a kisebbségi kérdés méltányos és igazságos rendezésétől függ. A Függetlenség szerint magyar szempontból az értekezlet egyik legfontosabb eredménye Ma­gyarország fegyverkezési egyenjogúságának el­ismerése és annak kjhangsulyozása, hogy azt mielőbb teljes mértékben meg kell valósítani, Ui határkő a béke utján A Pester Lloyd azt írja, hogy a hármas érte­kezletről kiadott zárójelentés fontos történelmi határkő marad mindig. Ezek a határozatok — úgymond — az európai béke uj, egészséges ala­pokra fektetett, jól átgondolt szerves felépitésé­összehivását nem tartják időszerűnek, mert az irányadó körök véleménye szerint „sem­mi olyan nevezetes esemény nem történt, ami a külügyminiszter arra indítaná, hogy küllőn tájékoztatót adjon a szenátoroknak." A külügyminiszter hir szerint magához fogja hivni az úgynevezett „lojális" vagy kormánytámogató napilapok külpolitikai szerkesztőit s azokat tájékoztatja a legújabb eseményekkel kapcsolatos nézeteiről. Nem lesz választás Egyébként a kormánytöbbség első teen­dőjének azt tartja, hogy a pártok föloszla- fásáról szóló törvény uj alakban benyújtsa, vagy a régi formájában meghosszabbittas- ca. Ezzel kapcsolatban lehet, hogy újból fölmerül a pártok bejegyzésének a terve. Határozott formában Írja az iparos sajtó, hogy a kormánytöbbség nem is gondol arra, hogy az elhalasztót községi választásokat elrendeltesse. A jubileumi év szerint a községi választások előkészítésének esz­A szociáldemokraták közül Winkler választ­mányi tag helyébe Csernovicky Pál titkár kerül. A szlovák néppárt kebelében még folynak a tár­gyalások a választmányi tag kicserélése ügyé­ben. Cvincek kanonok helyett valószínűleg Sen- sei vagy dr. Kovács Béla kerül. Ha dr. Kovács kerülne, akkor le kellene mondania a városi ta­nácstagságáról, mert — mint ismeretes — dr. Kovács Béla tagja Pozsony város tanácsának és az ötös elnöki tanácsnak is. Ha mindezek a vál­tozások megtörténnek, úgy az országos választ­mánynak csak két régi tagja marad meg, dr. Filkorn Jenő szlovák néppárti és Kormán Mi­hály szociáldemokrata. hez vezethetnek. Kétségtelen, hogy a későbbi korszak történelmi ítélete el fogja ismerni az 1938 januárjában Budapesten összeült államférfiak­nak szolgálatát a béke és a sok megpróbáltatáson keresztülment kontinens érdekében. Hit mond a párisi sajtó? PARIS. — A francia sajtó egyelőre csak szór­ványosan kommentálja a budapesti értekezlet eredményéről kiadott nyilatkozatot. A nyilatko­zat csak késő éjszaka jutott el Párisba, úgyhogy a lapok nagyrésze emiatt nem fűz hozzá semmi megjegyzést. A baloldali sajtó csökkenteni igyek­szik a budapesti határozatok jelentőségét. így a kommunista Humanité és a szocialista Popuiaire azt emeli ki elsősorban, hogy Ausztria és Ma­gyarország nem hajlandó csatlakozni a komintem­ellenes egyezményhez. A jobboldali Jour cimü lap ezzel szemben már cikkének címeivel is ki­emeli azt, hogy milyen nagy jelentőséget tulaj­donit a budapesti tárgyalások eredményének, j amikor hangsúlyozza, hogy az értekezlet meg­erősítette a Berlin—Róma tengely politikáját. A római jegyzőkönyv kiállta a tiizpróbát RÓMA. — Az olasz sajtó kitörő örömmel fogadta a budapesti tanácskozásokról kiadott hivatalos közleményt s abban a tanácskozások teljes és tökéletes sikerének fényes igazolását látja. A Messagero szerint a budapesti olasz- oszták-magyar nyilatkozat sokkal világosabb, erőteljesebb, határozottabb és messzebbmenő, mint ahogy azt bárki várhatta volna. A római jegyzőkönyvek — úgymond — kiállták a tüz- próbát, a magyar-olasz-osztrák barátság ellent- állt az idő minden viharának, sőt megerősödött azzal, hogy más hatalmas erőket is vonz maga felé, A lap megemlékezik a magyor-román köze­ledésről is s megállapítja, hogy a béke barátai őszintén kívánják, hogy ezt a kérdést jóakarattal oldják meg. tendeje lesz. Pedig tavasszal ezer és ezer községben lejár a választási ciklus és a községi képviselőtestület mandátuma, szóval1 ha a képviselőtestületek mandátu­mát törvénnyel meg nem hosszabbítják, akkor ex-lex állapot következik be. A kommunistáknak a kormányba való föl- kinálkozása sohasem történt még olyan ko­moly és megfontolt formában, mint ez alka­lommal. Az agrárpárt köreiben észrevették, hogy a népfront alakítására vonatkozó kommunista felhívást most a szocialista pártok és a cseh néppárt nem utasítják el olyan határozottság­gal, mint másíkor tették. Azonkívül azt is tud­ják, hogy a tervezett állampárt részére több kommunista vezetőt is megnyertek, ezért az agrárpárt fokozott figyelemmel és bizal­matlansággal kíséri a baloldal viselkedését. Politikai körökben óriási feltűnést keltett, hogy Hodza legújabb lapja, a Slovensky Hlas —* amely megindulásakor kijelentette, hogy vala­mennyi párttal szemben igenlő álláspontot fog­lal el s amelyet a szociáldemokrata Právo Lidii is nagy megértéssel és szeretettel fogadott —* oly határozottsággal állást foglalt Dérer minisz­ter irás,modora ellen. Az első állásfoglalást lehe­tett véletlennek magyarázni, de a lap nem elé­gedett meg a dolog egyszeri megítélésével, ha­nem másodízben is visszatért a Dérer-cikk kom­mentálására. Második kommentárja még élesebb volt, amikor ezeket • irta: — Ilyen nyersen még egyetlenegy miniszter sem irt a köztársaságban. Ez a legkínosabb affér, amely politikai életünkben volt: kétség­telen, hogy Dérer annyira engedte elragadtatni magát szenvedélyétől, hogy nem volt tekintet­tel saját személyi és hivatali tekintélyére. A közerkölcs érdeke szempontjából sajnálni kell a dolgot. A prágai körök úgy vélik, hogy ez a másodszori kommentár nem jelenhetett meg a Slovensky Hlas politikai főprotektorának csendes egyet­értése nélkül, mert a Prágában tartózkodó mi­niszterelnök már az első állásfoglalás" után meg­akadályozhatta volna, hogy a lap szerkesztősége tovább támadja kormányának rajta kívül egyet­len szlovák tagját. Csak l@3@-l>en tartják meg az elhalasztott községi választásokat ? fim! késik, usm múlik: jön a félretett pártföiosztatísi törvény » Hodza megkezdte politikai tárgyalásait ­m Giller János az országos választmányban átadja bolyét Giirtier lenesnek Változások az országos i á'aszimányban 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom