Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

JUBILEUMI ÉVBE LÉPÜNK írta: Dr. SZILASSY BÉLA szenátor A csehszlovák közélet nagy jelentőséget tulajdonit a -ma kezdődő évnek és nagymér­tékben domborítja ki annak jubiiáris jelle­gét. Bizonyára megvan az indoka annak, hogy a békekötésekből született állam fele­lős vezetői minden alkalmat megragadjanak az államélet zavartalan fejlődése felett ér­zett megelégedésük kifejezésére és érthető­nek kell találnunk, hogy egy-egy decen- nium lezárulását ilyen alkalomnak tekintik. Megértjük a büszkeséget, amellyel az el­múlt időszakra visszatekintenek, mert két­ségkívül nagy munkát kellett kifejteni a külpolitikai és belpolitikai helyzet állandó változása közben arra, hogy az állam struk­túráját az alapítók elgondolása szerint épít­sék ki. Készséggel elismerjük, hogy az el­múlt két évtizedben a munka vaskövetke­zetességgel ebben az irányban haladt és lankadatlan szorgalomról és energiáról tett tanúbizonyságot. Egy nemzetiségileg igen tagolt területen, amelynek lakosságából a cseh pép körülbelül annak felét, a szlová­kokkal együtt annak kétharmadát képvise­li, olyan, "szláv államot kialakítani, ame­lyik gazdaságilag önálló és erős és emellett politikai, valamint katonai szempontból hű­ségesen támogatója Franciaország béke- szerződéseken alapuló politikai törekvései­nek, nagyszabású vállalkozás, szilárd kö­vetkezetességet igénylő politikai célkitűzés. A most lezáruló két évtizedben az állam- politika minden intézkedése a földreform keresztülviteli módjától a banktörvényeken, az állampolgársági ügyek kezelésén, az isko­lapolitikán keresztül a mostani katonai cé­lokból felemelt költségvetésig mindezen cél­kitűzés következetes keresztülvitelét mutat­ják. Az egységes nemzeti állam elérésének ilyen módon való előtérbe helyezése magá­val hozta a nemzetiségi problémák elha­nyagolását, ez viszont a nemzetiségekkel való megértés hiányosságait és eredmé­nyezi azt, hogy a természetes gazdasági kapcsolatok elmellőzésével olyan politikai kapcsolatok létesültek, amelyek az átóin gazdasági életében igen kis jelentőségűek. Scotus Viator, Csehszlovákia nagy ba­rátja már ezelőtt tiz évvel a jubileumi év­forduló alkalmából a Lidové Noviny hasáb­jain megjelentetett cikkében rámutatott a magyarság jogos panaszaira is és orvoslá­sukat kívánta. Ennek ellenére sem történt az utóbbi tiz év alatt sorsunkban semmi ér­demleges változás, mert azt, hogy az állam vezető egyéniségei a legutóbbi időben né­hány alkalommal elismerték a magyarság panaszainak jogos voltát, érdemleges cse­lekménynek tekinteni nem lehet. Benes el­nök urnák karácsonyi rádiónyilatkozatában a nemzetiségek irányában tett kijelentése sem tartalmaz töbet, mint az eddig hallot­tak, mert lassú processzusnak ígéri a nem­zetiségek által sérelmezett viszonyok javu­lását. A csehszlovák köztársaságban élő ma­gyar nemzet a most nyíló évben megülheti kisebbségi életsorsának húszéves jubileu­mát. Nekünk ez az év arra való alkalom, hogy ismét számvetést .készítsünk helyze­tünkről és erőviszonyainkról. Ezen számba­vétel alapján gondoljuk el azon lépéseket, amelyeket kisebbségi életünk további fej­lesztése érdekében nekünk magunknak kell megtennünk. Kisebbségi életünk legsúlyosabb teherté­telét azok a veszteségek képezik az elmúlt húsz év alatt, amelyek úgy személyi, mint anyagi viszonylatban érték nemzeti birtok­állományunkat. Ezeknek pontos nyilván­tartása alkotja kisebbségi életünknek ön­magunkkal szemben fennálló egyik legfon­tosabb feladatát. Közéletünk még nem ju­tott el ahihoz a fejlődési fokhoz, hogy az erre vonatkozó, igen bonyolult és sokoldalú anyagot mind feldolgozhatta és rendszere- sithette volna, mert kisebbségi életünket a politikai küzdelmek mindennapi harca vette igénybe, ami a politikai párt erősítését tette mindenek felett való feladattá. A kétpárt- rendszerben megindult politikai szervezett­ségnek egységesítése egy átfogó politikai pártba tükrözi vissza azt a lelki folyama­tot, amelynek utján a kisebbségi sorsba ju­tott nemzet ráeszmélt életsorsára és ráesz­mélt arra, hogy nemzeti feladatait és cél­jait nemcsak a pártélet porondján, hanem más téren is kell szolgálnia. Ez a ráeszmé- lés a kisebbségi életfeladatokra, a nemzeti összetaríozandóság és nemzeti öncéluság tudatának kifejlődése és népünk mind szé­lesebb rétegeiben való elgyökereződése és az ebből fakadó nemzeti felelősségérzet el­mélyülése kisebbségi életünknek az az igen nagy erkölcsi értékgyarapodása, amelyre kell nemzetünk jövőjét épitenünk. Kisebb­ségi életünk számadásánál a nemzeti szoli­daritás kifejlődését tekinthetjük egyetlen je­lentős nyereségtételünknek, amelynek • ju­biláns évben tiszta szívből örvendhetünk. A nemzeti kötelességérzet mind öntudato- sa'bb megnyilvánulásainak tekinthetjük azon számos kezdeményezést, amely — gazda­A szerencse íorchdt A nemzetlek Temetnél áttörték a vörös frontot Madrid elismeri a részleges vereséget - A terueii helyőrség tovább tartja állásait - Franco előnyomulása folytatódik ­MADRID. — A terueii harcok változatlan hevességgel tovább tombolnak, A nemzetiek minden nap újabb és újabb csapattömegeket vet­nek a harctérre és igy kiegyensúlyozták a kor­mánycsapatok kezdeti sikereit. A kormány jelen­ítsek is elismerik, hogy a katalán xnilicia oszta­gai több helyen veszedelmes helyzetbe kerül­tek. A harc különös hevességgel a város külső kerületeiben dühöng és a nemzetiek egyetlen pillanatot sem szalasztónak el, hogy kierőszakol­ják a város felszabadítását. A nemzeti erősíté­sek a front minden részéről Terűd alá érkez­nek, A hideg és a hó következtében a spanyol harctér legtöbb helyén szünetd a hadi tevé­kenység s igy Franco nagyobb csapatokat vet­het Terűd alá. Csütörtökön a nemzetiek táma­dásai egyre erősebbekké váltak és túl tettek a szerdai rohamlckéseken is. Térnél külső ostrom- gyürüjét minden oldalról támadják a nemzetiek, Madridban bizonyos aggodalommal tekintenek e támadásokra, mivd az offenziva két szárnyon történik s ugyanakkor a központban a nemze­tiek repülőflottája hihetetlen hevességgel bom­bázza a kormánycsapatok állásait. A repülőgé­pek tonnaszám vetik a bombát a kormány kato­nákra. A csütörtök reggeli légi támadás után a nemzeti gyalogság is támadsába merít át és oly hevesen tört dő, hogy a kormánycsapotok kény- tdenek voltak az elfoglalt terület egy részét is­mét fdadni. Á rendkívül bonyolult hadmüvde- tek és a kis terület miatt lehetetlen pontosan megjelölni azokat a részeket, amelyeket a nem­zetiek visszafoglaltak. Elsősorban a Cerro- Gordo fronton volt sikerük Franco katonáinak. A frontnak ezen a részén már napokkal ezelőtt is támadtak, de az dőző támadások csak puha­tolózásoknak bizonyultak, A kormánycsapatok ellentámadásai néhol eredményt értek d, de nem mindenütt tudták visszahódítani az elfoglalt al­ifásokat. A katalánok a balszámyon Is vesztet- tek néhány állást, de ezek nem voltak olyan fontosak, mint a jobb szárnyon lévők. Terűéi­ben a kormánycsapatek időközben megerősítet­ték állásaikat. , A győzelem SARAGOSSA —* A nemzetiek rádiójának jelentése szerint a csütörtöki hadmüvdeíek után végérvényesen megállapítható, hogy Franco had­serege Terűéinél áttörte a vörös frontot. A haj­nalban kezdett előnyomulás dérte valamennyi kitűzött célját és csütörtökön este 17 órakor még folytatódott. A Teruelben lezárt Franco-oszta- gok változatlan erővd folytatják az ellenállást és a kormány csapatok nem értek d lényeges eredményt a város belső részein. A kormányjelentés MADRID. — A kormányrádió jdentése sze­rint a nemzetiek a terueii fronton szerdán és csütörtökön rendkívül heves támadásokat intéz­tek a kormány csap átok ellen. Az utóbbiak több helyen kénytdenek voltak vonalaikat visszavon­ni. Ezzel szemben a köztársaságiak Terűd vá­rosában valamennyi sikerüket stabilizálni tud­ták. A hadügyminisztérium hivatalos jdentése Is megállapítja, hogy a nemzetiek rendkívül heves légi támadása következtében a kormányesapatok föladták néhány cerro-gordoi állásukat, de ké­sőbb újból visszahódították azokat. A nyugati szárnyon a köztársaságiak ugyancsak visszavo­nultak, de a visszavonulásnak nincs jelentősége Terűd meghódításával kapcsolatban. A város­ban a kormánycsapatok este hét órakor benyo­multak a szemináriumba. Délután levegőbe rö­pítették a Spanyol Bank palotáját és a vízmüve­ket, amely vízzel látta el a nemzetieket. A visszaküldött spanyolok HÁGA. — Néhány nap dőtt a madridi hol­land követségről Hollandiába szállított és ott internált spanyol nacionalisták, akik becsületszó­ra fogadták, hogy nem hagyják el Hollandiát, megszöktek táborukból és Franco Spanyolorszá­gába utaztak. Tizenöt spanyolnak sikerült is a határt átlépnie. Franco hollandiai ügyvivője most értesítette a németalföldieket, hogy a szószegő spanyolokat Franco letartóztatta, megbüntete és visszaküldi Hollandiába, ahol szigorúbban inter­nálják őket. A kormányesapatok balszárnya demoralizálódon SALAMANCA. — Franco főhadiszállása meg­erősíti azt a hirt, hogy a nemzetiek nagy győ­zelmet arattak a terueii fronton. A Franco-csapa- tok csütörtökön elfoglalták az egész Pedreza hegységet, a Morrones melletti állásokat és Con- cut falut. Campillo-szakaszon a nemzetiek pénte­ken bekerítették a kormányhaderők egy egész csoportját. Csütörtökön este a nemreíiek Teruel külvárosáig jutottak. A terueii helyőrség pontosan küldi rádiójelentéseit a nemzeti főhadiszállásnak. A kormánycsapatok halszárnya teljesen demorali- zálódott. A nemzetiek állandó ágyutüz alatt tartják a kormánycsapatokat. Franco a terueii frontra helyezte át a főhadiszállását SARAGOSSA. — A nemzetiek terueii offen- ziváját Franco tábornok személyesen tervezte ki. A főhadiszállást az operádók sikeresebb ki­vitele érdekében Nyugatarragoniába helyezték át, hogy Franco közelebb legyen a fronthoz. A nemzetiek biztosra veszik a győzdmet és ezért tudatosan bizonyos kockázatos rendszabályokat is foganatosítottak. Franco például több had­osztályt elvont a többi frontszakaszról s ezzel meggyöngitette őket. Á győzelmet ilyen körülmények között gyor­san kell kivívni, mielőtt a kennánycsapatok más frontokon támadásba mehetnek át. Az egyik nemzeti tábornok kijelentette, hogy a terueii csa­ta a spanyol polgárháború döntő ütközete lehet. A Franco-csapatok egyik vezérkari tisztje, aki a világháborúban a francia harctéren katonai attasé volt, kijelentette, hogy a világháborúban sem látott olyan arányú ütközetet, mint a terueii csata. A nemzetiek most arra törekszenek, hogy elvágják a barcelonai csapatok visszavonulási útját. A kormányesapatok jobbszárnyukon visz- szavonultak, nehogy bekerítsék őket, de a bal- szárnyon a helyzet még mindig veszélyes. f szám: Képes-, Rádió- és GyermekmeHéRIet 32 oldal • Ara 2 - Ke ^ szám » Szombat • 1938 január 1 Előfizetést árs évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, SzloVenSzkÓÍ 6S rUSZÍTlSzkÓÍ TflCLQllClTSáQ Ullccl2, II. emelet O Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • ^ d Prága II., Panská ulice 12, lü. emelet R ké'^es melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DoHtíkcii TíCLDlídTlIOL • • TELEFON: 303-11. © ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2,- Ki. ' P P SŰRQÖHYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom