Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-01 / 1. (4444.) szám
JUBILEUMI ÉVBE LÉPÜNK írta: Dr. SZILASSY BÉLA szenátor A csehszlovák közélet nagy jelentőséget tulajdonit a -ma kezdődő évnek és nagymértékben domborítja ki annak jubiiáris jellegét. Bizonyára megvan az indoka annak, hogy a békekötésekből született állam felelős vezetői minden alkalmat megragadjanak az államélet zavartalan fejlődése felett érzett megelégedésük kifejezésére és érthetőnek kell találnunk, hogy egy-egy decen- nium lezárulását ilyen alkalomnak tekintik. Megértjük a büszkeséget, amellyel az elmúlt időszakra visszatekintenek, mert kétségkívül nagy munkát kellett kifejteni a külpolitikai és belpolitikai helyzet állandó változása közben arra, hogy az állam struktúráját az alapítók elgondolása szerint építsék ki. Készséggel elismerjük, hogy az elmúlt két évtizedben a munka vaskövetkezetességgel ebben az irányban haladt és lankadatlan szorgalomról és energiáról tett tanúbizonyságot. Egy nemzetiségileg igen tagolt területen, amelynek lakosságából a cseh pép körülbelül annak felét, a szlovákokkal együtt annak kétharmadát képviseli, olyan, "szláv államot kialakítani, amelyik gazdaságilag önálló és erős és emellett politikai, valamint katonai szempontból hűségesen támogatója Franciaország béke- szerződéseken alapuló politikai törekvéseinek, nagyszabású vállalkozás, szilárd következetességet igénylő politikai célkitűzés. A most lezáruló két évtizedben az állam- politika minden intézkedése a földreform keresztülviteli módjától a banktörvényeken, az állampolgársági ügyek kezelésén, az iskolapolitikán keresztül a mostani katonai célokból felemelt költségvetésig mindezen célkitűzés következetes keresztülvitelét mutatják. Az egységes nemzeti állam elérésének ilyen módon való előtérbe helyezése magával hozta a nemzetiségi problémák elhanyagolását, ez viszont a nemzetiségekkel való megértés hiányosságait és eredményezi azt, hogy a természetes gazdasági kapcsolatok elmellőzésével olyan politikai kapcsolatok létesültek, amelyek az átóin gazdasági életében igen kis jelentőségűek. Scotus Viator, Csehszlovákia nagy barátja már ezelőtt tiz évvel a jubileumi évforduló alkalmából a Lidové Noviny hasábjain megjelentetett cikkében rámutatott a magyarság jogos panaszaira is és orvoslásukat kívánta. Ennek ellenére sem történt az utóbbi tiz év alatt sorsunkban semmi érdemleges változás, mert azt, hogy az állam vezető egyéniségei a legutóbbi időben néhány alkalommal elismerték a magyarság panaszainak jogos voltát, érdemleges cselekménynek tekinteni nem lehet. Benes elnök urnák karácsonyi rádiónyilatkozatában a nemzetiségek irányában tett kijelentése sem tartalmaz töbet, mint az eddig hallottak, mert lassú processzusnak ígéri a nemzetiségek által sérelmezett viszonyok javulását. A csehszlovák köztársaságban élő magyar nemzet a most nyíló évben megülheti kisebbségi életsorsának húszéves jubileumát. Nekünk ez az év arra való alkalom, hogy ismét számvetést .készítsünk helyzetünkről és erőviszonyainkról. Ezen számbavétel alapján gondoljuk el azon lépéseket, amelyeket kisebbségi életünk további fejlesztése érdekében nekünk magunknak kell megtennünk. Kisebbségi életünk legsúlyosabb tehertételét azok a veszteségek képezik az elmúlt húsz év alatt, amelyek úgy személyi, mint anyagi viszonylatban érték nemzeti birtokállományunkat. Ezeknek pontos nyilvántartása alkotja kisebbségi életünknek önmagunkkal szemben fennálló egyik legfontosabb feladatát. Közéletünk még nem jutott el ahihoz a fejlődési fokhoz, hogy az erre vonatkozó, igen bonyolult és sokoldalú anyagot mind feldolgozhatta és rendszere- sithette volna, mert kisebbségi életünket a politikai küzdelmek mindennapi harca vette igénybe, ami a politikai párt erősítését tette mindenek felett való feladattá. A kétpárt- rendszerben megindult politikai szervezettségnek egységesítése egy átfogó politikai pártba tükrözi vissza azt a lelki folyamatot, amelynek utján a kisebbségi sorsba jutott nemzet ráeszmélt életsorsára és ráeszmélt arra, hogy nemzeti feladatait és céljait nemcsak a pártélet porondján, hanem más téren is kell szolgálnia. Ez a ráeszmé- lés a kisebbségi életfeladatokra, a nemzeti összetaríozandóság és nemzeti öncéluság tudatának kifejlődése és népünk mind szélesebb rétegeiben való elgyökereződése és az ebből fakadó nemzeti felelősségérzet elmélyülése kisebbségi életünknek az az igen nagy erkölcsi értékgyarapodása, amelyre kell nemzetünk jövőjét épitenünk. Kisebbségi életünk számadásánál a nemzeti szolidaritás kifejlődését tekinthetjük egyetlen jelentős nyereségtételünknek, amelynek • jubiláns évben tiszta szívből örvendhetünk. A nemzeti kötelességérzet mind öntudato- sa'bb megnyilvánulásainak tekinthetjük azon számos kezdeményezést, amely — gazdaA szerencse íorchdt A nemzetlek Temetnél áttörték a vörös frontot Madrid elismeri a részleges vereséget - A terueii helyőrség tovább tartja állásait - Franco előnyomulása folytatódik MADRID. — A terueii harcok változatlan hevességgel tovább tombolnak, A nemzetiek minden nap újabb és újabb csapattömegeket vetnek a harctérre és igy kiegyensúlyozták a kormánycsapatok kezdeti sikereit. A kormány jelenítsek is elismerik, hogy a katalán xnilicia osztagai több helyen veszedelmes helyzetbe kerültek. A harc különös hevességgel a város külső kerületeiben dühöng és a nemzetiek egyetlen pillanatot sem szalasztónak el, hogy kierőszakolják a város felszabadítását. A nemzeti erősítések a front minden részéről Terűd alá érkeznek, A hideg és a hó következtében a spanyol harctér legtöbb helyén szünetd a hadi tevékenység s igy Franco nagyobb csapatokat vethet Terűd alá. Csütörtökön a nemzetiek támadásai egyre erősebbekké váltak és túl tettek a szerdai rohamlckéseken is. Térnél külső ostrom- gyürüjét minden oldalról támadják a nemzetiek, Madridban bizonyos aggodalommal tekintenek e támadásokra, mivd az offenziva két szárnyon történik s ugyanakkor a központban a nemzetiek repülőflottája hihetetlen hevességgel bombázza a kormánycsapatok állásait. A repülőgépek tonnaszám vetik a bombát a kormány katonákra. A csütörtök reggeli légi támadás után a nemzeti gyalogság is támadsába merít át és oly hevesen tört dő, hogy a kormánycsapotok kény- tdenek voltak az elfoglalt terület egy részét ismét fdadni. Á rendkívül bonyolult hadmüvde- tek és a kis terület miatt lehetetlen pontosan megjelölni azokat a részeket, amelyeket a nemzetiek visszafoglaltak. Elsősorban a Cerro- Gordo fronton volt sikerük Franco katonáinak. A frontnak ezen a részén már napokkal ezelőtt is támadtak, de az dőző támadások csak puhatolózásoknak bizonyultak, A kormánycsapatok ellentámadásai néhol eredményt értek d, de nem mindenütt tudták visszahódítani az elfoglalt alifásokat. A katalánok a balszámyon Is vesztet- tek néhány állást, de ezek nem voltak olyan fontosak, mint a jobb szárnyon lévők. Terűéiben a kormánycsapatek időközben megerősítették állásaikat. , A győzelem SARAGOSSA —* A nemzetiek rádiójának jelentése szerint a csütörtöki hadmüvdeíek után végérvényesen megállapítható, hogy Franco hadserege Terűéinél áttörte a vörös frontot. A hajnalban kezdett előnyomulás dérte valamennyi kitűzött célját és csütörtökön este 17 órakor még folytatódott. A Teruelben lezárt Franco-oszta- gok változatlan erővd folytatják az ellenállást és a kormány csapatok nem értek d lényeges eredményt a város belső részein. A kormányjelentés MADRID. — A kormányrádió jdentése szerint a nemzetiek a terueii fronton szerdán és csütörtökön rendkívül heves támadásokat intéztek a kormány csap átok ellen. Az utóbbiak több helyen kénytdenek voltak vonalaikat visszavonni. Ezzel szemben a köztársaságiak Terűd városában valamennyi sikerüket stabilizálni tudták. A hadügyminisztérium hivatalos jdentése Is megállapítja, hogy a nemzetiek rendkívül heves légi támadása következtében a kormányesapatok föladták néhány cerro-gordoi állásukat, de később újból visszahódították azokat. A nyugati szárnyon a köztársaságiak ugyancsak visszavonultak, de a visszavonulásnak nincs jelentősége Terűd meghódításával kapcsolatban. A városban a kormánycsapatok este hét órakor benyomultak a szemináriumba. Délután levegőbe röpítették a Spanyol Bank palotáját és a vízmüveket, amely vízzel látta el a nemzetieket. A visszaküldött spanyolok HÁGA. — Néhány nap dőtt a madridi holland követségről Hollandiába szállított és ott internált spanyol nacionalisták, akik becsületszóra fogadták, hogy nem hagyják el Hollandiát, megszöktek táborukból és Franco Spanyolországába utaztak. Tizenöt spanyolnak sikerült is a határt átlépnie. Franco hollandiai ügyvivője most értesítette a németalföldieket, hogy a szószegő spanyolokat Franco letartóztatta, megbüntete és visszaküldi Hollandiába, ahol szigorúbban internálják őket. A kormányesapatok balszárnya demoralizálódon SALAMANCA. — Franco főhadiszállása megerősíti azt a hirt, hogy a nemzetiek nagy győzelmet arattak a terueii fronton. A Franco-csapa- tok csütörtökön elfoglalták az egész Pedreza hegységet, a Morrones melletti állásokat és Con- cut falut. Campillo-szakaszon a nemzetiek pénteken bekerítették a kormányhaderők egy egész csoportját. Csütörtökön este a nemreíiek Teruel külvárosáig jutottak. A terueii helyőrség pontosan küldi rádiójelentéseit a nemzeti főhadiszállásnak. A kormánycsapatok halszárnya teljesen demorali- zálódott. A nemzetiek állandó ágyutüz alatt tartják a kormánycsapatokat. Franco a terueii frontra helyezte át a főhadiszállását SARAGOSSA. — A nemzetiek terueii offen- ziváját Franco tábornok személyesen tervezte ki. A főhadiszállást az operádók sikeresebb kivitele érdekében Nyugatarragoniába helyezték át, hogy Franco közelebb legyen a fronthoz. A nemzetiek biztosra veszik a győzdmet és ezért tudatosan bizonyos kockázatos rendszabályokat is foganatosítottak. Franco például több hadosztályt elvont a többi frontszakaszról s ezzel meggyöngitette őket. Á győzelmet ilyen körülmények között gyorsan kell kivívni, mielőtt a kennánycsapatok más frontokon támadásba mehetnek át. Az egyik nemzeti tábornok kijelentette, hogy a terueii csata a spanyol polgárháború döntő ütközete lehet. A Franco-csapatok egyik vezérkari tisztje, aki a világháborúban a francia harctéren katonai attasé volt, kijelentette, hogy a világháborúban sem látott olyan arányú ütközetet, mint a terueii csata. A nemzetiek most arra törekszenek, hogy elvágják a barcelonai csapatok visszavonulási útját. A kormányesapatok jobbszárnyukon visz- szavonultak, nehogy bekerítsék őket, de a bal- szárnyon a helyzet még mindig veszélyes. f szám: Képes-, Rádió- és GyermekmeHéRIet 32 oldal • Ara 2 - Ke ^ szám » Szombat • 1938 január 1 Előfizetést árs évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, SzloVenSzkÓÍ 6S rUSZÍTlSzkÓÍ TflCLQllClTSáQ Ullccl2, II. emelet O Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • ^ d Prága II., Panská ulice 12, lü. emelet R ké'^es melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DoHtíkcii TíCLDlídTlIOL • • TELEFON: 303-11. © ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2,- Ki. ' P P SŰRQÖHYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.