Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-10 / 281. (4427.) szám
19?7 december 10, péntek. 'PRXGAlMAGtARHÍRLAP Hodía tagadja, bogy a külföld nyomására foglalkozik a kormány a kisebbségi kérdés megoldásával A szudétanimet párt sajtója föntarsja állítását - A miniszterelnök megint eínenuetlenltéssel vádolja a szlovenszkói volt magyar rezsimet inkább hajlandó Németországgal együtt gyűlölt lenni, semhogy a Németország elleni gyűlöletből előnyt húzzon. A párt vezető tagja ezzel azt a gyanút vágta a kormány szemébe, hogy Németország ellen gyűlöletet táplál. BMIa einemzetienltéssel vádolja a szEovenszlcói volt magyar rezsimet PRÁGA. - A szenátus költségvetési bizottságának ülésén Hodza miniszterelnök válaszolt a miniszterelnökségi költségvetési tétel vitájában elhangzott felszólalásokra. Ismertette a takarékossági és ellenőrző bizottság munkáját, mellyel a költség- vetés kiadásainak csökkentésére törekedett és végül válaszolt a február 18-i'ki nemzetiségi politika ellen elhangzott bírálatokra. Azokat, akik akár a cseh, akár a német nacionalizmus nézőszögéből Ítélik el február 18-ikát, továbbá azokat, akik ehhez a megállapodáshoz reményeket fűztek és úgy találják, hogy reményeik nem teljesedtek be, türelemre-kéri. A radikális cseh nézet, amely a parlamentben és a cseh ellenzék sajtójában jut kifejezésre, úgy véli,, hogy a február 18-iki kormányhatározat sérteni fogja a cseh nemzeti, szociális és gazdasági érdekeket. Aki azonban szereti ezt az államot, az nem ellenezheti kisebbségi problémáinknak igazságos, beható és az egész világ számára érthető megoldácát. Reméli, hogy a cseh nemzeti ellenzék mégis elhunyt nagy vezérének, Kramárnak a szellemében fog eljárni, aki február 18-ikaután kijelentette, hogy a kormányhatározat ellen nem tiltakozik. Erélyes válasz a német aktivistáknak A német aktivisták is bíráló elemzés alá vették február -18-át. Ha a német aktivisták azt kívánják, hogy a február 18-iki megállapodás megvalósítása gyorsabb ütemben haladjon, ebben igazat kell nekiik adni. — Ha azonban kétségbevonják adataim hitelességét —- folytatta a kormányelnök, — akkor minden kartársiasság mellett is figyelmeztetnem kell őket, hogy tévedésben vannak. A számok helyesek. Ha azt állítják, hogy szociális és gazdasági tekintetben kevés történt a német terület érdekében, akkor ez frivol játék a valósággal. Ha a kormányelnök és a pénzügyminiszter bizonyítani tudja, hogy a német vidék ipara számára például az állami kezességek és segélyek nagyobbak, mint cseh vidéken, akkor ez előtt a tény előtt az ellenzéki kritikának meg kell hajolnia. A kormány ebből a tényből nem akar politikai tőkét kovácsolni. Ezt a tényt sem állapította volna meg, hogyha ilyértelmü panaszokat nem hozott volna fel állandóan a politikai agitáció. A szudétanémet párt kifogásai — A szudétanémet párt állandóan panaszokkal állt elő a közigazgatás ellen — folytatta a kormány elnök. —- Megkerestem a belügyminisztert, hogy minden egyes fölpanaszolt esetet konkréten tárgyaljon meg a szónokokkal. A szudétanémet párt panaszkodik a cseh közvélemény engedékenységének hiányára. Kétségtelenül van bizonyos visszás hangulat. A miniszterelnök a továbbiakban azt állítja, hogy szudétanémetpárti oldalról is disszonáns hangok hangzottak el. A párt egyik reprezentánsa például kijelentette, bogy Franco repülőgépei tizenegy kermányreplőgépe? [öltek le egy légi küzdelemben SALAMANCA. — A nemzetiek jelentése szerint a vörös légi haderő megkísérelte, hogy Palma da Mallorcát bombázza. A bombák az elővárosokban néhány embert megöltek, de Franco vadászrepülőgépei csakhamar elűzték a kormány légi flottáját. A vadászrepülőgépek nyolc ellenséges repülőgépet lőttek le, a légelháritó ütegek pedig hármat. A nemzeti repülőgépek Barcelonáig üldözték a kormányrepülőgépeket és az üldözés után eredményesen bombázták a barcelonai katonai objektumokat, — Csodálkozom a német ellenzék bátorságán, — folytatta a miniszterelnök, — amikor azt állítja, hogy részünkről elnem- zetlenitési törekvés áll fönn. Ha ezt akarnék, akkor a németeknek nálunk nem volna két műegyetemük, tudományegyetemük és semmi más iskolájuk. A régi rendszer egész Szlovenszkón elnemzetlenitést űzött. A szlovenszkói német szigetek halálra volRendes széklet^ LEÓ -LABDACSOK I * tak ítélve. A csehszlovák köztársaság megmentette őket. Ebben az államban a németeket nem fenyegette veszedelem a duxi vagy reichenbergi vidéken. Szlovenszkón fenyegette önöket veszély. Mi önöknek német tanítókat adtunk, mert mi a saját múltúnkból tudjuk, hogy mit jelent, ha az állam elintézetlenül hagy nemzetiségi problémákat, amelyek aztán mint ragályos mi- azmák hatnak. Mi ezt a mulasztást és vétséget sohasem fogjuk elkövetni államunk ellen. Tagadó válasz a külföldi nyomás kérdésére — A szudétanémet párt egy lélegzetvétellel veti a szemünkre, hogy kisebbségpolitikánkban semmit sem csinálunk és hogy ugyanakkor ezt a külföld nyomása alatt tesszük. így föltehetném a kérdést: teszünk akkor hát valamit a kisebbségekért, vagy nem? Ha azonban önök maguk elismerik, hogy valamit csinálunk, akkor szólok néhány szót erről a külföldi nyomásról. A mi államunk nem úgy keletkezett, mint például Svájc, azaz néhány önálló kanton egybehangzó elhatározásából. Ennek ellenére már kezdettől fogva előkészületeket tettünk a : kisebbségi problémákra. Kívülről semmiféle nyomás nem állt fönn. Ki is fejthetett volna ki nyomást ránk? A német pártoknak a kormányba való fölvételét, amely 1926-ban valósult meg, már 1923 óta készítettük elő. Ki kényszeriíhetett volna arra, hogy a né- ■> meteket fölvegyük a kormányba? Mi voltunk azok. akik számukra ezt a lépést a saját akaratunkból lehetővé tettük. Mindjárt hivatalhalépésem után mint kormány elnök kijelentettem, hogy a legközelebbi föladat, a kisebbségi problémák rendezésében rejNYIREGYHÁZA. — A nemzeti egység pártjának nyíregyházai szervezete szerdán nagygyűlést tartott. A gyűlésen Bornemisza Géza ipar- és kereskedelemügyi miniszter hosszabb beszédet mondott. Bornemisza miniszter kijelentette, hogy az általános bajok legnagyobb részének oka az országonkivül álló körülményekben keresendő. Céltudatos programra és tervszerű munkára van szükség. Az elmúlt évek tiszta nemzeti és keresztény alapon álló politikája, a végrehajtott gazdasági intézkedések és az elért külpolitikai eredmények nemcsak az ez idő alatt hatalmon levő kormányok munkáját dicsérik, hanem a magyar nemzetre is becsületet hoztak. Sikerült megbízható barátokra szert tenni, akik megbecsülik a magyar nemzet törekvéseit és értékelni tudják ennek a kitartó és elszánt népnek erkölcsi erejét. Magyar- ország barátait csak azok között keresheti, Ük. Ki gyakorolhatott volna 1935-ben nyomást Csehszlovákiára és ki gyakorolt nyomást rá a kisebbségi kérdésben? — Ezt azért hozom föl, hogy világossá váljon, milyen veszélyes politikai játék lenne, ha valaki azt állítaná, hogy külpolitikánk bizonyos külpolitikai nyomások szerint igazodik. A kisebbségi politika konszolidálását csak akkor érhetjük el, ha a parlament és a kormány ezt a munkát saját akaratelhatározása alapján és saját módszerei szerint folytathatja. A demokrácia és aránylagosság —r Ha a csehszlovák demokrácia fejlődéséről és a kisebbségi probléma megoldásáról beszélnek, akkor az alkotmánynak és az alkotmánygyakorlatnak két jellemvonását kell szemügyre venni: ez a demokratikus önkormányzat és a demokráciabeli aránylagosság. Az aránylagosság alkotja a demokráciánk jellemvonását ott, ahol a forrása van, tudniillik a választási rendszerben. Ugyancsak az aránylagosság a demokrácia módszere a kormányban. A demokratikus önkormányzat a csehszlovák alkotmány széles keretei közt megadja az összes lehetőségeket minden mozgalomnak az érvényesülésre, amennyiben az az állam egységével összefér. A lakosság kezébe adja a kormányzatot az autonóm községi, járási és tartományi képviselőtestületekben. Benne van az úgynevezett kulturautonómia minden lényeges eleme a helyi iskolai tanácsok és a két tagozó dásu országos iskolatanácsok formájában. A csehszlovák köztársaság alkotmánya — mondotta végül a miniszterelnök — bizonyára összehasonlíthatatlanul erősebb garanciát nyújt valamennyi kisebbségi és regionális jog számára, mint minden mesterséges konstrukció. Mit mond a cseh .ellenzék? Hodía miniszterelnök kisebbségpolitikai beszéde nagy visszhangot vert föl a prágai sajtóban. A cseh nemzeti egyesülés pártjának lapja, a Národní Noviny azt hangoztatja, hogy Kramár csak azért nem ellenezte a február 18-iki nyilatkozatot, mert abban a hiszemben volt, hogy a német vidéken is biztosítani fogják a csehszlovák elemeknek az országos arány szerint való részesedését a közhivatalokban. A párt elvi ellenzéke a február 18-iki megállapodásnak. Robbantási terv a szudétanimet párttal szemben Mivel a szudétanémet párt állította azt, hogy a kormány a kisebbségpolitikai tényakik előtt nem érinthetetlen szentségü az 1919-ben létesített állapot és akik érzik az okos ujjárendezés szükségességét. A király kérdésben — úgymond — a kormány álláspontja az, hogy visszautasít minden olyan törekvést, amely nem a nemzet általános érdekeit, hanem kicsinyes pártpolitikai vagy hatalmi célokat akar szolgálni. Azt hiszem, nincsen senki, aki rá tudna mutatni olyan momentumra, amely ennek a kérdésnek az időszerűségét akár külpolitikai, akár belpolitikai tekintetben felszínre hozhatná. A kormány e kérdésnek bármilyen formában való tárgyalásától tartózkodik és bizonyos, hogy csak a magyar nemzet érdekeivel ellentétes érdekű táborban okozna örömet, ha sikerülne elérni, hogy ennek a kérdésnek a bolygatásával a magyar nemzet keretén belül szakadások mutatkozzanak. Bornemisza miniszter a magyar királykérdésről A kérdés nem időszerű t-----------—-------------N Mö » kívánsága: az ízlésének és céljainak meg- i felelő gyönyörű fehérnemű , MACCO GARNITÚRA (ing és nadrág) bele- szövött mintával, viselése kellemes, összes 1 y* pasztell-szinekben. Minden nagyságban . . Kö I # ” PY JAMA, jó csíkozott flanelből, férfi szabású, 4 különböző színekben . . ............Kö tu ” EL EGÁNS NŐI GYAPJÚ MELLÉNY, egy- szinü gallérral, ízlésesen díszítve. Az összes divatos színekben . .................................Ke tv NŐI, FEHÉR ZSEBKENDŐK, a szélén szí- Q»20 nes sávval. Egész tucat .................. Ke w Sz lovenszkó legnagyobb áruháza BROUK Bohuslav, Bratislava - Pozsony, Köztársaság-tér 34 Szükség esetén vegye igénybe B B rendszerünket. | kedéseiben külpolitikai nyomás alatt cselekszik, a Právo Lidu azzal vág vissza, hogy a szudétanémet pártot nyilvánítja külföldi erők eszközének, amely erők a csehszlovák demokrácia ideológiája s igy az állam alap- | vető érdekei ellen irányulnak. Ez a párt —■ úgymond — ellenség, amellyel úgy kell bánni, ahogy megérdemli. Remélhetőleg sikerül a szudétanémet pártot két részre szakítani (!) — folytatja a szociáldemokrata lap, — egy józan részre, amelyre nyugodtan rá l'ehet majd bízni annyi állami hatalmat, amennyi minden demokratikus tényezőnek jár és egy államellenes részre, amellyel szemben az államhatalomnak úgy kell eljárnia, ahogy azt a törvény és a kormány felelőssége diktálja. A lap végül megállapitja, hogy a kormányelnök már nem beszél a konciliánsság hangján a szudétanémet párttal. A szudétanémet páit válasza A Die Zeit vezércikkben válaszol Hodza fejI tegetéseire. — A miniszterelnök előtt bizonyára ismeretes az, — írja egyebek közt, — hogy a kormány mostanáig nem irta ki a törvény szerint esedékes községi választásokat, hogy a helyi és az országos iskolatanácsok azoknak a pártoknak a képviselőiből állanak, amelyeknek a lakosságban nincsen táboruk, továbbá, hogy a járási választmányokba kizárólag olyan személyek vannak kinevezve, akik nem élvezik a lakosság többségének bizalmát. Ezek a tények cáfolhatatlanok. Hodza ennek ellenére kijelentette, hogy „A helyi, járási és országos választmányokban a kormány megadja a lakosságnak a demokratikus önkormányzatot. Ebben benne vannak az úgynevezett kulturautonómiának összes lényeges elemei a helyi iskolatanácsok és az országos iskolatanácsok formájában". Hodza úgy véli, hogy azt állítják, hogy a kisebbségeknek tett eredmények külföldi nyomásra történnek, ezzel egyidejűleg viszont azt is állítják, hogy semmiféle engedmények nem történtek. Szabad legyen megjegyeznünk, — folytatja a Die Zeit vezércikkírója, — hogy tudomásunk szerint egyetlenegy legitimált szudétanémet szószóló nem beszélt eddig megadott engedményekről, csupán ezek megigé- résérőí. Egyébként épugy, mint előbb, az a felfogás —=> és a Times is megerősítette ezt legutóbb — hogy ezek az ígéretek a külföldre való tekintetből történtek. Hogy dr. Hodza miért vitatja a külföld nyomását a kisebbségi kérdésben, ez számunkra nehezen érthető. Nem tételezhetjük fel, hogy mi jobban volnánk tájékozva a diplomáciai tárgyalásokról? mint a kormány. Ebből viszont az következtethető, hogy dr. Hodza legalább is olyan jól kell, hogy ismerje a diplomáciai eszmecseréket, mint mi, amely eszmecserék a kisebbségi kérdésre vonatkozólag diplomáciai síkon hivatalos személyiségekkel folytak. Célszerű dolog lenne, ha a cseh népnek végre megmondanák, hogy egyedül és kizárólag külpolitikai szempontokból látszanak a kisebbségi engedmények ta' nácsosaknak,
