Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-08 / 280. (4426.) szám

8 BBS ji>sá:gái-A\\g^.^R-KírIíAB 1937 december 8, szerda* SzmHiz-KörfWKoLTüRA. Tamás Mihály: Sziklán cserje (Novellák, Tátra-kiadás, Pozsony, 1937) Novelláit körökbe foglalta, a körökét tes­tes kötet egységébe tömörítetté Tamás Mi­hály, akitől megszoktuk, hogy csak akkor jelentkezik uj könyvvel, ha élményeit le­szűrte és iróilag alakította őket. Ez uj könyvében is megtörtént, annak ellenére, hogy novellagyüjtemény sohasem hathat a zártság olyan meggyőző erejével, mint a regény. Tamás a hivatott iró érzékével fel- 5 ismerte ezt a veszélyt és pompás, sőt meg-1 lepő kompozícióval kiküszöbölte. Az egyes f körökbe tartozó novellák egységet alkotnak | lelkileg és epikailag egyaránt. Az első címei „Gyermek". Gyermektörténet, amelyet | nagyszerű irói invencióval egy „drót" tart ! össze. Az apa Wertheim-szekrényéből ki- n lopják a pénzt. Erre a gyerek kitalálja, ho- jj gyan kell dróttal úgy összekötözni, hogy a jj maga módján használható legyen. A gyer-| mek ebből a drótötletből erkölcsi tőkét ko-1 vácsol és Tamás több, fordulatos, végtele-! nül bájos történetben megrajzolja az eleven] eszű és szivvel gondolkozó gyermek pszi-I chológiáját. Nem dróton rángatja, ez a| drót élő áram apa és gyermek közt s ajj gyermek és felnőtt érintkezéséből kipattan-1 nak a szikrák, amelyek fénye mellett cső-1 dálva nyerünk betekintést abba a minden-ji napi világba, amelyet az iró maradandó? élménnyé formál. Sorra következnek a körök: ,,Föld",| „Munka", „Szerelem", „Halál". Valóban 1 az emberi élet eme sarkalatos körei eleve- 5 nednek meg előttünk. Tamás nagy irói eré-| nye, az egyszerűség és keresetlenség min-f den alkalommal meglepő és lenyűgöző. Van | ezekben az egyszerű s mégis mélyenszántó j körökben valami móriezzsigmondi: határta­lan, megtéveszthetetlen ragaszkodás a va­lósághoz, a realizmus erejével alakítva, anélkül azonban, hogy a realizmus, mint irói formanyelv legyőzné a művészt és az anyag elhatalmasodna a lelkieken és a szel­lemen, amelynek megformálása Tamás aka­rata és irói végcélja. Emberek beszédéből és cselekedeteiből (sőt mozdulatlanságra ítélt sorsszerű hipnózisából) egyre éleseb­ben rajzolódik ki a Föld, az ember funda­mentuma, amelyből lett s amelyhez vissza­tér, a Munka, amely tartja a földön, a Sze­relem, amelyért minden van és amely a Föld létének az alapja és végül a Halál, amely az egyéni életnek véget vet ugyan, de amelyet legyőz a szerelem, hogy a belő­le sarjadó munkával biztosítva legyen a Föld élete s rajta a gyermek, akivel a fo­lyamat elindul. Az élet folyamata és Tamás könyvéé a I gyermekkel indul és a halállal hozzá tér vissza: ez ennek a látszólag egyszerű és reális novellagyüjteménynek metafizikai kompozíciója, amelynek mesteri voltáról so­raink bevezetésében volt szó. Tudatos mű­vészi munka, egy leszűrt gondolkodás és | alkotni tudás formája. Tamás nagy müvé- '< sze ennek a formának regényeiben is és a £ vezérszólamot pillanatra sem téveszti szem jj elől, erre állítja be a polifónikusan egymás- ? ba kapcsolódó mellékszólamokat, de min- l den tudatosság mellett természetes. Alakjai I élnek, levegőben morognak, úgy beszélnek, jj mint a való életben megszoktuk. Nem jelle- j mez zsúfoltan, nem törekszik választékos jj stílusra, nem stilizál, az életet adja. Ez pe- | dig úgy sikerül neki, hogy majd minden s esetben tökéleteset ad: a gyermek lelkét, a | földét, a munka emberéét, a szerelmesét. | Mint ahogyan siető emberek egy pillanatra j: megállnak, köszöntik egymást, gyorsan ) megtárgyalják közös dolgaikat, úgy jönnek- mennek a Tamás emberei, akik tudják, a hogy nincs megállás, sietni kell, ha nem is sietnek és sok történik, ha nem is történik semmi. Jönnek-mennek, de amint elhalad­tak és az olvasó a könyv végére ért, észre- 1 veszi az iró művészetének büvészi furfang- ját és rajta keresztül az erejét: a jöttmen- | tek ismerősekké, majd meghitt barátokká j terebélyesednek, végül pedig rádöbbenünk, hogy a „gyermek"-ben magunkra ismer­tünk és sorra az alakokon keresztül, amig a „Halál" misztériumán át meglátjuk, mer­re visz az utunk, amelyről nem adtunk szá­mot magunknak, de amelyet Tamás Mihály, a kitűnő író és formáló a maga alakjain át ön tudatosít számunkra. A Tátra-kiadó szép kiadásban hozta ki Tamás Mihály uj könyvét, amely a szlo- venszkói magyar irodalomnak nagy nyere­sége, de egyben szervesen hozzátartozik az egyetemes magyar irodalom össztermelésé­hez. n. p. (*) Dr. Turchányi Imre előadása a Toldy Körben. Tudósítónk jelenti: A pozsonyi Toldy Kör december 12-én, vasárnap este 6 órakor kulturestét rendez a kereskedelmi testület nagy­termében (Goethe-ucca 11). Az est külön érde­kessége dr. Turchányi Imre vetitettképes előadá­sa a párisi világkiállításról. Baar Mici több énekszámmal működik közre az esten és ezen­kívül szavalatok is..,lesznek. Belépés ingyenes. (*) Hangverseny és kulturelőadások Somor- ján. Somorjai tudósítónk jelenti: Nagy siker je­gyében zajlott le Somorján Baráth Margit hang- j versenye, amelyen Stern Zoltán és Kölcsey Edit; közreműködött. Baráth Margit kiváló techniká-l val játszotta Chopin egyik prelúdiumát, továbbá hangversenyetüdöket, valamint Liszt Ferenc és Marünu müveket. Stern Zoltán hegedűművész különösen Mendelssohn hegedűversenyével és Hubay Cremonai hegedűs-szólójával aratott fre­netikus sikert. Kölcsey Edit Verdi-áriákat és Hubay-dalokat adott elő és szintén nagy sikert aratott. Az énekszámokat simulékonyan kisérte Lusnitz Anna. Sajnos, a teremben csak kisszámú hallgatóság gyönyörködött a nem mindennapi hangversenyben. — A Katolikus Legényegylet szombaton és vasárnap adja elő a „Csók a pusz­tán" cimü komédiát, amelyet Pfeiffer László káp­lán rendez. Szerdán viszont a somorjai leányok Mária-kongregációja műsoros ünnepi előadást rendez, amelyen Bazsy Teréz tanítónő vetített képes előadást tart Lourdes-ról. Az estén fellép a somorjai egyházi énekkar is. (*) Uj magyar rendező sikere Berlinben. Ber­linből jelentik: Uj bűnügyi komédiát mutattak be Berlinben, amelyet Borsody Ede rendezett. A filmnek, amelyet az Ufa gyártott, igen nagy si­kere volt. „A szerelem szélhámosa" nagy sike­rében ismét magyar tehetség újabb győzelmét le­het üdvözölni. (*) Komolytalanul viselkedett Josephine Baker nz esküvője alatt. Párisból jelentik: Josephine Baker esküvőjén a sztár harsány nevetésre fa­kadt, amikor megpillantotta a tenyérnyi széles, hivatalos szalaggal díszített polgármestert. A vő­legény az idegein nehezen uralkodó művésznőt hangosan megdorgálta. Az aktus alatt Josephine ihég egyszer ideges nevetésbe tört ki, amikor a polgármester felolvasta az esketés szövegének a hitvesi engedelmességre vonatkozó szakaszát. A férj három évvel fiatalabb a művésznőnél. (*) Endreffy János és Brogyányi Kálmán elő­adása a pozsonyi SzMKE-ben. Pozsonyból je­lentik: A SzMKE pozsonyi szervezetének isme­retterjesztő előadásai sorában vasárnap este Endreffy János felsőszeli evangélikus lelkész az ősmagyarok misztikus vallási életéről tartott rendkívül érdekes és magasnivóju előadást. A kiváló előadót a szépszámú közönség lelkes tapsokkal ünnepelte. Majd Brogyányi Kálmán, a kiváló esztéta tartott vetített képekkel kisért nivós előadást a modern képzőművészet alap­vető kérdéseiről. Brogyányi Kálmán előadásá­nak is nagy sikere volt. (*) Ady-emlékest Rimaszombatban. Rima- szombati tudósítónk jelenti: Ady Endre születé­sének hatvanadik évfordulóját emlékest kereté­ben készül megünnepelni a rimaszombati magyar közművelődési bizottság. A nagy érdeklődéssel várt emlékestet az újonnan megnyílt Rimaszom­bati Társaskör klubhelyiségében tartják meg de­cember 9-én, csütörtökön este 8 órai kezdettel. Az emlékest ünnepi előadója Szántó Andor lesz, közreműködnek még az estélyen a legjobb rima- szombati szavalok is. Belépődíj nincs, azonban a költségek fedezésére felülfizetéseket köszönet­tel fogadnak. (*) Csathő-film forgatását kezdik meg Bu­dapesten. Mint Budapestről jelentik, miég ebben a hónapban megkezdik Csathó Kálimén sokszor játszott vígjátékénak, a „Te csak pipálj Ladá­nyi" filmváltozatának felvételeit, amelyeket a Magyar Filmiroda műtermében forgatnák. (*) Reinhardt fia Garbó-filmet készít. Holly­woodból jelentik: Uj filmet készítenek Greta Garbóval a főszerepben,: amelynek cime „A sze­relem nem olyan egyszerű". Az uj Garbó-filmnek több rendbeli érdekessége van, elsősorban az, hogy a szövegkönyvet Lengyel Menyhért irta és a filmet Wolfgang Reinhardt, a világhírű Rein­hardt Miksa idősebb fia fogja rendezni. A pozsonyi mozik müsota ALFA: A csata. (Annabella.) ÁTLÓN: Két anya gyermeke. LUX: Mircha, a csibész. (S&őke Szakáll.) MFTROPOL. Kémkedés a Méginot-vonalban. PALACK: A kék dandár. (Annabella.) TATRA: Hotel Kikelet. URÁNIA: Testvérének felesége. | VIGADÓ: A manézs. I ..........................mmmjm.......... mull—HM Az erdélyi írók rimaszombati és beregszászi estjei RIMASZOBAT. — Érsekújvárról jövet szom­baton délután Rimaszombatba érkeztek az erdé­lyi irók s este a Polgári Kör zsúfolásig megtelt színháztermében léptek a rimaszombati közönség elé. Az Írókat a helybeli társadalmi és kulturá­lis egyesületek nevében Havas Vilmos tanár, a rendezést ellátó közművelődési bizottság elnöke köszöntötte formás beszéddel. A műsor a körút egyes állomásain előadott program szerint per­gett le. Kacsó Sándor az eszményi erdélyiségről olvasott föl, majd Szentimreiné-rerenczy Zsizsi stilizált torockói népviseletben lépett a színpad­ra és Kodály „Kőmives Kelemenné" cimü nép­balladáját énekelte el nagy hatást elérve Schmál Baba alkalmazkodó, stílusos zongorakisérete mel­lett, azután Molter Károly olvasta föl egy no­velláját, mindvégig lekötve és derűs hangulatban tartva a közönséget. Ligeti Ernő és Szentimrei Jenő verseiket mutaták be, közben pedig Sz, Fe- renczy Zsizsi énekelt még székely dalokat Kodály és Bartók átírásában Schmál, Baba zongorakisé- retével. A művésznő ezúttal csángónépviseletben jelent meg a színpadon. Tamási Áron, az estély főattrakciója budapesti könyvkiadójával történt afférja következtében Érsekújvárról Budapestre volt kénytelen utazni s ezért a rimaszombati elő­adáson nem jelenhetett meg. A színvonalas iro­dalmi estet hatvanteritékes bankett követte a Polgári Kör emeleti helyiségeiben, amelyen a vendéglátó egyesület elnöksége nevében ifj. Rá- bely Miklós elnök köszöntötte az erdélyi Írókat, az üdvözlésre Molter Károly válaszolt. BEREGSZÁSZ. — A beregszászi előadó es­tén Tamási Áron a közbejött akadályok miatt ugyancsak nem vehetett részt. A vendégeket Orosz György, a rendező Beregmegyei Irodalmi és Müpártoló Egyesület, Benda Kálmán pedig a PRMKE nevében üdvözölte. A meleg szeretettől áthatott szavakat az erdélyiek nevében Szent­imrei Jenő köszönte meg. Az előadás műsora azonos volt a máshol tartott előadásokéval. A szereplők közül legnagyobb hatást Molter Károly sajátos humorral fűszerezett előadása keltette. Mély benyomást tettek Kacsó Sándor szavai is, aki az eszményi erdélyiség mibenlétét fejtette ki szélesen átfogó gondolatokban. Lenyűgöző, elbűvölő erővel hatottak Szentimrei Jenőné Ferenczy Zsizsi énekszámai. Ligeti Ernő novellájában kissé elrajzolta Körösi Csorna Sán­dor alakját. Szentimrei Jenő a kisebbségi magyar költők sorsát szimbolizáló költeményével külö­nös tetszést aratott. Az előadás után baráti össze­jövetelen vettek részt a vendégek. (*) Kulturelőadás Beregszászon. A Podkar- patszkaruszi Magyar Kulturegyesület beregszá­szi helyi szervezete december 9-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel a Beregmegyei Kaszinó nagytermében kulturelőadást rendez, mely al­kalommal dr. Jantsky Béla a cserkészetről és Czvank László a kisebbségi kulturszervezkedés- ről tart előadást. (*) Az első nem francia, aki megkapta a Goncourt-dijat. Jelentettük, hogy Charles Plis- nier belga származású iró az idén megkapta a Goncourt-dijat és igy ő az első nem francia nemzetiségű iró, aki ezt a magas irodalmi kitün­tetést kapta. Mint ügyvéd sokat foglalkozott iro­dalommal., Díjnyertes regénye, amelynek címe „Hamis útlevelek", egykori emlékeit örökíti meg. A könyv megírása olyan érdekes, hogy aki belekezdett, képtelen letenni a vaskos könyvet Plismier kijelentette, hogy most végkép az iro­dalomnak szenteli magát. Húsz évet veszített életéből, — vallja szomorúan — mindjárt innia kellett volna. Ezen a könyvén négy évig dol­gozott. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Opera: Szerda délután: János vitéz; este: Don Carlos. Csütörtök: Pillangókisasszony. Szombat: Béla futása: Pesti karnevál. Vasárnap délután: Csiz­más Jankó: A cremonai hegedűs; este: Hunyadi László. — Nemzeti Színház: Szerda délután: A peleskei nótárius; este: Jézusfaragó ember. Csü­törtök: Szentivánéji álom. Péntek: Ellák. Szom­bat: Az ember tragédiája. Vasárnap délután: Jé­zusfaragó ember: este: Szentivánéji álom. — Nem­zeti Kamaraszínház: Minden este és vasárnap délután: Kék róka. — Vígszínház: Szerda dél­után: Asszonyok: este: Mindörökké. Csütörtök: Asszonyok. Péntek: Mindörökké. Szombat: Asszo­nyok. Vasárnap délután: Asszonyok; este: Mind­örökké. — Magyar Színház: Szerda, csütörtök: Holnap ágyban marad. Péntek: Hl. Riclbárd ki­rály. Szombat: Holnap ágyban marad. Vasárnap délután: III. Ritíhárd király: este: Holnap ágyban marad. — Pesti Színház: Minden este és vasár­nap délután: Delila. — Andrássy Színház: Min­den este és vasárnap délután: Egyetlen éjszakára. — Belvárosi Színház: Szerda: Szakíts helyettem. Csütörtök: Sajtófőpróba. Péntek, szombat: Párisi nők. Vasárnap délután: Szakíts helyettem; este: Párisi nők. — Művész Színház: Szerda délután: Láz; este: Barbara őrnagy. Csütörtök, péntek, szombat: Barbara őrnagy. Vasárnap délután: Bar­bara őrnagy; este: Láz. — Royal Színház: Keddtől angol vendégjáték. Szerda: On Caproval. Csütör­tök: The Millionaires. Péntek: Oscar Wilde. Szombat: Candida; este: Dela Lipinskaja elő­adóestje. — Városi Színház: Vasárnap délután: Faust. — Terézköruti Színpad: Minden este és vasárnap délután: Kacagtatóesték és vonósné­gyes. — Erzsébetvárosi Színház: Minden nap: Tat­jána., az orosz kémnő. — Józsefvárosi Színház: Mindennap: Sárgapitykés közlegény. — Kisfa­ludy Színház: Mindennap: A szűz és a vén kecske. — Pódium írók Kabaréja: Minden este és vasár­nap délután: Uj novemberi műsor. — Komédia: Minden este és vasárnap délután: Párisi A világ­kiállítás.. ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LÜKÖ GÉZA lelei* A nagyipar szerint a vízjogi javaslat veszélyezteti a jogbiztonságot PRÁGA* — A nagyipar élesen állást foglalt a földművelésügyi minisztérium által kídolgo- zott vízjogi javaslat ellen. A nagyipar észre­vételeiben mindenekelőtt arra utal, hogy a ja* vaslat a jelenlegi állapotot a mezőgazdák javára s a többi érdekeltek kárára változtatja meg. A nagyipar nézete szerint a javaslatnak a vizek bepiszkitására vonatkozó előírások az ipari vízhasználatot annyira megnehezítenék, hogy e terhek súlya egyelőre felbecsülhetetlen. Ami a vízjogi kérdésekben való döntés jogát illeti, a nagyipar álláspontja szerint az a körülmény, hogy a javaslat alapján a II. fokon a földmüve- lésügyi minisztérium az illetékes, nagyban komplikálja az instanciális utat, — még pedig az ügy hátrányára. A javaslat a vízjogi előírá­sokat teljesen közjogi térre tolja át, miáltal —• a nagyipar nézete szerint — jogbizonytalanság áll be, amely nem maradhat súlyos következmé­nyek nélkül. A nagyipari körök igen merész do­lognak tartják, hogy a hatóságoknak a javaslat szinte korlátlan szabad mérlegelést biztosit, mely körülmény a jogbiztonságot még nagyobb mértékben veszélyezteti s ez a körülmény a vizl müvekre káros hatással lesz. Emelkedett a szeszfogyasztás PRÁGA. >— A ma nyilvánosságra hozott adatok szerint novemberben a szeszelhelyezés 96.800 hl-t tett ki. A múlt év azonos hónapjá­nak adataival szemben az emelkedés 11.200 hl-t tesz ki. A kampány első három hónapjában, az­az szeptember 1-től november 30-ig az összes elhelyezett 6zeszmennyiség 287.900 hl-t tesz ki, A múlt év azonos szakával szemben az emelke­dés 22.700 hektoliter. Ebből az emelkedésből az adóztatott szeszre 3300, a hajtóanyag gyártására szolgáló szeszre 11.800, a denaturált szeszre 7400, a kiviteli készítményekre 400 hl esik. Ez összesen 22.900 hl-t tesz ki, míg az ecetszesz­gyártásra fordított szesz mennyisége 200 hl-le! csökkent* A csehszlovákiai vaskonfunkfura 50%-ban a fegyverkezésen alapul PRÁGA. — A cseh nemzetgazdasági testület­ben dr. Tille a Bánya és Kohó Társaság igazga­tója előadást tartott a csehszlovákiai vasipar helyzetéről. Megállapította, hogy a csehszlová­kiai vas- és acélgyárak évi kapacitása 1,600.000 tonna nyersvas és köcülbeiliül 2 millió tonna nyersacél. Az idei produkcióból 20 százalék ke­rült kivitelre, 80 százalék pedig a belföldi fo­gyasztásra. Ami az átvevőket illeti, első helyen, áll 50 százalékos részesedéssel az állami szállí­tásokat lebonyolító nagyipar. (—) Törvények a tűzoltásra szolgáló impreg- nádós készítmények vizsgálatáróL A belügy­minisztérium törvénytervezetet dolgozott ki a tűzoltásra szolgáló impregnációs készítmények kötelező hivatalos vizsgálatáról. A javaslat ész­revételezési eljárás alatt van. A tervezet szerint forgalomba csak hivatalosan megvizsgált készít­mények kerülhetnek. Az észrevételezési eljárás során az érdekeltekkel a kereskedelemügyi mi­nisztérium fog tárgyalni. Az ankétot ez ügyben a közeljövőben összehívják. (—) A haj tóanyaghasználat változtatása nincs kihatással a motoros jármüvek adójára. Az a körülmény, hogy a gépkócsitulajdonos hajtó­anyagként felváltva használja a szeszbenzinke- veréket és a petróleumot, semmi kihatással nincs e jármüvek adótételére, mert az 1935. év! 78. számú törvény szerint a petróleum is az ás­ványolajok egy fajtáját képezi. (—) A bükkfaexportőrök ungvári tanácsko­zása. (M.TP) A bükkfaexportőrök december 9- én Ungvárott tanácskozást tartottak. Ezen meg­tárgyalták az európai fürészeltbükk-konvenció végrehajtásának kérdését. A konvenció céljáról dr. Frejka, a csehszlovák központi fatanács ve­zértitkára referált. A vita után munkabizottságot választottak a kartellszerződés tervezetének el­készítésére. Ennek a kartellnek az lesz a célja, hogy végrehajtsa Csehszlovákiában a nemzet­közi fűrészelt bükkfakiviteli konvenciót. A bi­zottságba Brichta Fülöpöt (Ungvár), dr. Frejka Ottót (Prága), Garay Károly mérnököt (Kassa), Neugröschel N. (Kassa), dr. Strausz Miksát (Munkács) választották be. (—) Az amerikai zsír behozatala. A cseh­szlovák-amerikai kereskedelempolitikai tárgya­lások során az amerikaiak kérik, hogy az ame­rikai zsírnak csehszlovákiai behozatalát újítsák fel az 1929—1931. évi mértékben. Az említett években évenként 1500 amerikai vagon zsir ke­rült Csehszlovákiába behozatalra. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom