Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-07 / 279. (4425.) szám
2 1957 december 7,- kedd. Sidor beszéde megakadályozta a szlovák néppárt kormánvbalépésél? A néppárt kötelezte magát, Isogy örökre hallgatni fog TukárölT A szepsi járási hivatal és a nyelvtörvény Parubszky képviselő Interpellációja PRÁGA. — Dr. Porubszky Géza egyesült párti nemzetgyűlési képviselő az alábbi interpellációt nyújtotta be a belügyminiszterhez: — Belügyminiszter Ur! A nyelvtörvény végrehajtó rendelete és a városnevek használatáról szóló törvény világosan előírja. hogy az állami hivatalok magyarnyelvű hirdetményeikben az illető járás vagy község hivatalos magyar nevét is kötelesek használni. —- A magyarlakta járási hivatalok közül előljár a szepsi járási hivatal abban, hogy nem tartja be ezeket a kötelező rendelkezéseket. — Nem szándékom minden hasonló sérelem ügyében interpellációt benyújtani, de a szepsi járási hivatal helytelen nyelvgyakorlatát a magyar napilapok már többiz- ben hiába kifogásolták és minden ezirányu felszólalásunk is eddig eredménytelen maradt, ezért kénytelen vagyok interpellációmmal a Belügyminiszter Úrhoz fordulni. —- A szepsi járási főnök ugyanis 1937 szeptember 23-án kelt 9917/1937-adm. szánni hirdetményét magyarul is kiadta, de hirdetményében Szepsi helyett következetesen a Moldava nevet használta., ami a törvénybe ütközik. — A belügyminisztérium 1936 december 14-iki 82646/36. számú határozatával kiadta a szlovenszkóí helységek hivatalos el- nevezését úgy az államnyelven, mint az egyes kisebbségi nyelveken. A kiadott helységnévtárban Moldava nad Bodvou községnek van magyar neve és pedig Szepsi, ezért a járási főnök hivatalos magyar hirdetményeiben Moldava helyett Szepsit köteles használni, mivel ezt nem teszi, kérdem a Belügyminiszter Urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy a szepsi járási főnök magyarnyelvű hirdetményeiben a hivatalos Szepsi elnevezés helyett következetesen a Moldava elnevezést használja? 2. Van-e tudomása arról, hogy utoljára az 1937. évi szeptember 23-án kelt 9917«— 1937-adm. számú hirdetménye magyarnyelvű kiadmányában Szepsi helyett ismét a Moldava nevet használta? 3. Hajlandó-e az ügyet megvizsgáltatni és a szepsi járási főnököt a törvények pontos betartására és arra utasítani, hogy a jövőben magyarnyelvű hirdetményeiben Moldava helyett kizárólag a Szepsi elnevezést használja? ‘"TV*. Megrendszabályozzák az egye'emi ifjúságot Romániában BUKAREST. *— A nemzetnevelésügyí minisztériumban a múlt hét végén tanácskozásra gyűltek össze az ország egyetemeinek és főiskoláinak rektorai. A tanácskozások során azoknak a főiskolai hallgatóknak ügyéről értekeztek, akik a szigorú tilalom ellenére is politikai működést fejtenek ki. Az egyetemek és főiskolák vezetői egyhangúan elfogadták a nemzetnevelésügyi miniszter rendelettervezetét, amelynek értelmében a főiskolai diákokat az eddiginél is szigorúbb eszközökkel. fogják eltiltani a politikai ténykedéstől. A tanácskozáson elhatározták, hogy a karácsonyi szünetet csak a parlamenti választások lezajlása után, vagyis december 22-én kezdig meg és addig az ideig az egyetemi hallgatóknak a főiskolákról való kizárás terhe mellett kötelezővé teszik az egyetem székhelyén való tartózkodást. A diákotthonok is csak különleges engedéllyel hagyhatók el ez alatt az idő alatt. Azt az egyetemi hallgatót, aki a diákotthont engedély nélkül hagyná el, megofsztják az élvezett kedvezményektől és az otthonból is kizárják. Úgyszintén minden egyetemről és főiskoláról kizárják azokat az egyetemi hallgatókat, akik a tilalom ellenére résztyennének a választási propagandában vagy tüntető felvonulásokon. —%-------PR ÁGA, — A belpolitikai életben óriási hullámzást váltott ki Sidor szlovák néppárti képviselő beszéde, amelyben Sidor a Tuka-ügy politikai hátterére mutatott rá és Dérer igazságügyminiszter erre adott válasza, amelyben az igazságügyminiszter Tuka utólagos vallomását állította szembe Sidor fejtegetéseivel. Ezt a vallomását Tuka. mint ismeretes, kilencévi rabos- kodása alatt amnesztiakérvényének mellékleteként irta s ebben kanossza,járó önváddal és bün- bánattal kárhoztatta kilenc év előtti tevékenységét. PRÁGA. —- „Ne álmodozzunk11 cimenj Peroutka Ferdinánd a Lidové Noviny va-j sárnapi számában a következőket írja: „Fenyegető helyzetben férfiasán viselkedni, ebben mindenki egyetért, de nem mindenkinek sikerül. Ha valaki azt hinné, hogy a mai helyzet valamennyi veszedelmével néhány ócska frázissal vagy szavalattal lehet szembeszállni, az tévedés, amely sárba ránthatna vagy vérbe sodorhatna bennünket,. Minden férfiasságnak a kezdete abban rejlik, hogy a tényeket jól lássuk és ne hátráljunk meg abban sem, ha a tények kellemetlenek és vésztjóslóak. Azonban épp ebben a tekintetben akadnak közöttünk még mindig olyanok, akik úgy viselkednek, mintha még nem nőttek volna ki a gyermekcipőből. A valóság perifériáján ábrándokból pavilonokat építettek maguknak. Ez természetesen nem volna baj, hogyha ezekből a pavilonokból nem kezdenének szónokolni a néphez. Szinte megrendültén olvastuk a Poledni Üstben, hogy Csehszlovákiának szintén igényelnie kellene gyarmatokat, hamar, mert, amint látszik, újból fölosztják a gyarmatokatíme, a. vezér! Ez olyan vezér, aki, ha rábíznék magunkat, negyven esztendeig vezetne bennünket a nevetségesség barátságtalan földjén át. Minden józan ember tudja, miről van szó Európában és gyarmatokról még csak emlitést is tenni, számunkra olyasvalami, mintha valaki veszedelembe jutva, azzal védekezne ellene, hogy a környezettől azt kérné, hogy éppen most hozza le neki a kék eget. Nem tartozunk azok közé, akik mikor nyakig belekerülnek az árvízbe, kiáltoznak, hogy körömreszelőt adjanak nekik. Menynyire félreismeri az egész helyzetet az, aki most azt tanácsolja országunknak, hogy gyarmati igényekkel álljon elő. Mikor ébred föl ez az álmodozó? Ám éppen mellette horkol — kissé mérsékeltebben — egy másik alvó. A nemzeti egyesülés képviselője azt mondta a képviselőházban: „Propagandánknak bátorsággal kell bírnia megmondani az egész világnak, hogy mi a békeszerződésekkel nem értük el követeléseink maximumát, hanem inkább a minimumát/* Ezt a képviselőt büntetésből meg kellene bízni azzal, hogy ilyesféle propagandát vezessen egy bizonyos ideig például Angliában és azután őszintén számoljon be tapasztalatairól. Lehetséges, hogy az angolok el sem engednék, hanem varietében mutogatnák. „Esztelen ábrándok'* Idején való volna már abbahagyni a közvéleményünk ilyen dőre tájékoztatását és tovább ápolását annak a hiedelemnek, hogy végeredményében mi még esetleg további követeléseket is támaszthatnánk. De lehetséges, hogy ezek az .emberek egyáltalán nem is álmodozók, hanem csak rossz újságírók, akik nem tudnak mást, mint ismételgetni ócska frázisokat, vagy pedig azt hiszik talán, hogy nemzetközi nehézségek idején a leghatékonyabb fegyver a merészség. A tényleges helyzet azonban olyan, hogy mi most nemcsak, hogy nem eszelhetünk ki A sajtó nagy részletességgel foglalkozik a két beszéddel és azt hangsúlyozza, hogy a vitának nagy politikai következményei lesznek, Dérer miniszter prágai lapja, a Právo Lidu kiemeli, hogy a Tuka-ügy ezzel végleg lezárul, de vele együtt Sidor Károly képviselő ügye is, aki a Právo Lidu szerint ma már „politikai halott*. Sidor — mondja a lap — humánus indokokból kérte annak idején Tuka föltételes szabadlábra helyezését és igy értelmezték ezt a felelős politikusok is. A szlovák néppárt megbízottai, köztük Sidor képviselő is, értesülésünk szerint, azok előtt a hivatalos tényezők előtt, akikkel tárgyalujább követeléseket, de még minden eszünket és teljes felkészültségünket arra kell összpontosítanunk, hogy megőrizzük azt, amink van. Elvégre nem titok, hogy a tornyosuló vihar nagy része nekünk szól. Ne fecsegjetek a fekete felhő alatt, mint beijedt tyúkok, sem a fejeteket ne dugjátok be a homokba s ne ringassátok magatokat olyan kétségbeejtően esztelen ábrán- uokba, mintha újabb jutalmazás Ideje jönne ei számunkra. Ellenkezőleg, igen Józanul arra tekintsünk, hogy államunk berendezése vált a nemzetközi diszkusszió tárgyává és azon gondolkozzunk, hogy lehetne ezt a diszkussziót ártalmatlanná tenni. Hogy ez nem mehet radikalizmussal és asztal- veréssel, erre vonatkozólag, sajnos, még a mi barátaink sem hagynak bennünket kétségben. Megmondjuk a rövid értelmét a hosszú beszédnek, amit e tárgyról mondani lehet: ennek az államnak érdekében az van, hogy mennél nagyobb mértékben cselekedeteivel és berendezkedésével bebizonyíthassa azt, hogy a kisebbségekkel szemben igazságosan viselkedik. Ha valaki ezt nem érti és ha más egyebet nem tud, mint szuverenitásra hivatkozni és arra, hogy azt csináljuk, amit akarunk: az ilyen ember mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy ebben a nehéz időben, amikor a megfontoltság és óvatosság ép olyan értékkel bir, mint az elszántság, a kormányzásban részt kaphasson. Elmélkedés február 18-ról A megjegyzéseket helyénvalónak tartjuk, mert itt-ott már olyan jelek mutatkoznak, hogy a kormánynak szemrehányást akarnak tenni azért a megegyezésért, amelyet az aktivista németekkel február 18-án kötött. Mivel az elv, hogy jobb előbb az észt mozgósítani, mintsem a katonaságot, csaknem telje? sen vitán felül áll, a kormány ezért a megegyezésért inkább dicséretet érdemel, de semmiesetre rosszindulatú bírálatot Csak annyit Idvánunk, hogy abból, amit valaki az állam érdekében tett, egy másik ember ne igyekezzen az illető nyakába hurkot fonni. Ha valaki nem tudja megérteni azt, hogy mi a német kérdésünket úgy keli elintézni, hogy afelől bárkivel vitába szálihassunk, akkor volatképpen minek olvas újságot. Nyugalmasabb időben több megbocsátással lehetett elfogadni azt, ha egy politikai párt a németekkel kötendő megegyezés elleni jelszóval akarta volna megnyerni a választásokat. Ma azonban sokkal nagyobb dolgokkal kell törődnünk, mint azzal, hogy milyen gyümölcsöket hozna valakinek a választásokon egy olyan akció, amit a február 18-iki egyezmény ellen vezetne. A kormány, amikor ezt az egyezményt megkötötte, a helyzet oly ismerete alapján, cselekedett, amely a szélesebb közvélemény számára hozzá nem férhető volt És úgy cselekedett, ahogy cselekedett, éppen, azért, mert ezt föltétlenül szükségesnek tekintette. Ezt bírálni csak olyas valaki teheti, aki meg van győződve arról, hogy legalább annyira be van avatva a nemzetközi összefüggésekbe, mint az a valaki, aki bizalmas értesülésekkel rendelkezik. Nincs felemelőtbb látvány, mint mikor a kevésbé értesültek szigorúan pálcát törnek a jobban értesültek felett. Fogadják ezért ezt az üzenetet: Rég nem volt valami annyira ennek az államnak — és ennek a nemzetnek — érdekében, mint az, hogy a német kérdés államunkban oly megoldást nyerjen, amely megegyezik az európai kő ^véleménnyel ‘ \fejezi be érdekes cikkét a kiváló cseh publicista. Feltünéstkeltő cseh állásfoglalás a túlzó nacionalisták ellen, akik gyarmatokat követeinek Csehszlovákiának Peroutka: Ne ringassátok magatokat olyan kétségbeejtően esztelen ábrándokba, mintha újabb juta mazás ideje jönne el számunkra tak, kijelentették, hogy a szlovák néppárt sohasem adja sajtóját Tukának, soha tőle sem közvetve. sem közvetlenül cikket nem közöl és soha nem fog róla irni, sem nyilvánosan beszélni. Sidor néppárti képviselő most bizonyságát adta annak, — folytatja a szociáldemokrata lap, -— hogy ezek a néppárti politikusok mit értenek az adott szó szentsége alatt. Másrészről azonban egyúttal - bebizonyult, hogy, sajnos, vannak emberek- akikkel szemben nem szabad az emberi érzésnek szóhoz jutnia — fejezi be cikkét. A Slovák mai száma folytatja Sidor beszédének ismertetését. A lapot több helyen cenzúrázták. A lap közli, hogy Sddor pénteken este Pozsonyba érkezett s itt a diákság fölkereste, hogy tartson előadást az ifjúságnak parlamenti beszédéről. Az előadáson kívül Sidor a Slovák keddi számában fog reagálni Dérer beszédére. Az egyik szocialista lap közlése szerint Sidor beszéde megakadályozta azt, hogy a szlovák néppártot a kormánytöbbségibe fölvegyék. raww~mnniTrTTi i«iiiig im\ , mh , .............. ,i i Mé g karácsony előtt benyújtják a magyar váiarzlfr- jogi javaslatot BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Darányi Kálmán magyar miniszterelnök —- mint ismeretes — többizben kijelentette, hogy az alkotmányreformja vasiatok során a titkos választójogra vonatkozó törvényjavaslatot a magyar kormány még ebben a naptári évben beterjeszti. A hétfő reggeli budapesti sajtó egybehangzó közlése szerint a kormány december 17-én, tehát még karácsony előtt benyújtja a titkos választójogra vonatkozó javaslatot. Előadássorozattal kezdi meg működését a magyar Katolikus Akció KASSA, — A csehszlovákiai Katolikus Akció magyar tagozatának kassai csoportja hatnapos kurzus keretében alakul meg. E kurzus sorrendje a következő: December 7-in (kedden) este fél 7 órakor Tost Barna prelátus-kanonok, plébános nyitja meg a kurzust és előad: „A lelkipásztor és a katolikus akció'” clmmeL December 8-án este fél 7 órai kezdettel előad: Szabó Elemér, a Caritas alelnöke „A férfivilág és a katolikus akció** címmel December 9-én este fél 7 órai kezdettel előad özW Balassa Józsefné, az urinők kongregációjának prefek- tája „A nő és a katolikus akció'* clmmeL December 10-én este fél 7 órai kezdettel előad Csarszky József püspök „A pápa és a katolikus akció" dmmeL December 11-én este fél 7 órai kezdettel előad Slnkó Ferenc, az „Uj Élet" szerkesztője „Az ifjúság és a katolikus akció" cimmeL December 12-én (vasárnap) délután 4 órai kezdettel előad Hladik Ágoston, szentszék! tanácsos, a csehszlovákiai magyar Katolikus Akció országos igazgatója és az „Uj Szív" szerkesztője „A katolikus akdó és a katolikus sajtó" címmel. Ezen utolsó előadás befejeztével megalakul a Katolikus Akadó magyar tagozatának helyicsoportja. Ugyanezen napon (december 12-én) este 8 órai kezdettel a Katolikus Legényegylet mükedvelőgárdája ünnepi szinelőadást rendez és szinrehozza Emmct Lavery vallásos színmüvét, „Az Ur katonái' -t A kurzus előadásainak valamint a díszelőadásnak a szlnihelye a Katolikus Legényegylet nagyterme (Rákóczi-körut 62.). — Kassa minden katolikus magyar családja képviseltesse magát ezen az annyira fontos katolikus szervezkedésen! A Pozsonyi SzMKE választmányi ülése, A pozsonyi SzMKE pénteken este tartotta karácsony előtti választmányi ülését dr. Prenghy Árpád elnöklésével. Császár István titkár ismertette a pozsonyi kültelkeken élő szegénysorsu magyar iskolásgyermekeknek tankönyvekkel való ellátási akcióját, valamint a SzMKE magyar iskolagyufája megvalósitása érdekében tett lépéseket. Dr. Reinel János, a kulturális bizottság vezetője a történelmi előadási ciklusról és a Pozsony körüli magyar telepek részére való ifjúsági könyvek beszerzéséről, valamint a tavasz folyamán Pozsonyban az országos magyar ház javára rendezendő matinéról tett jelentést. Környel Elek a komáromi Jókai- szobor felavatásáról, dr. Szemző Pál az erdélyi írók estjéről, dr. Kováts Lajos a szociális bizottság tevékenységéről számolt be. Dr. Fleischmann Gyula, az iskolaügyi bizottság vezetője nagyszabású jelentésében ismertette a dornkappeli magyar iskola felállítása ügyének jelenlegi állását, bejelentette, hogy a pozsonyi SzMKE Dornkappelről 105 magyar gyermeket utaztat a városi magyar iskolákba, ismertette az ifjúsági könyvtár megszervezését és egyúttal bejelentette, hogy újév után mesedélutánokat rendez. A választmány örömmel vette tudomásul a dornkappeli SzMKE- osztály közeljövőben történő megalakulását. Az ülés rendkívül nagy érdeklődés és tartalmas viták keretében folyt le.
