Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-05 / 278. (4424.) szám

14 ' ■ - . . • ■ .■ . . . . ■ - ••• .................. ,, , ||M ..................... 1937 december 5, vasárnap* Modz a miniszterelnök válasza Hokky. szenátornak ü kárpátaljai szőlő és bortermelés megmentése érdekében beadott interpellációra PRÁGA. — Hokky Károly szenátor — mint annak­idején arról beszámoltunk —- interpellációt nyújtott, be a kormányelnökhöz a kárpátaljai bortermelés végveszélye tárgyában. Hodza miniszterelnök az inter­pellációra most a következő választ adta 555/1. szám alatt: — Az államkormányzat a-podkarpatszka-ruszi bo­rászati viszonyokat nagy figyelemmel kiséri, ismeri e borászat jelentőségét, annak fejlődési lehetőségeit és szükségeit; ehhez képest sokoldalú fejlesztési, oltalmi és értékesítési akciót léptetett életbe eme, Podkarpat- szká Ruszra nézve oly fontos mezőgazdasági művelési ág érdekében. így Podkarpatszká Ruszban borászati szaktanácsadó, az állami vizsgaló intézetekre támasz­kodó vizsgálati, kísérleti és ellenőrző szolgálat, állami borpincék és állami borászati objektumok, u. m. kísér­leti és anyaszőlőhegyek, szőlőfaiskolák szerveztettek, amelyeknek további tökéletesitésére állandó gond for- dittatik. Ez az állami borászati szakszolgálat a szőlé­szet és pincegazdaság előrehaladásán, a bortermelés minőségének emelésén, a podkarpatszka-ruszi szőlő­hegyek termésének bor, táblaszőlő, kiforratlan alkohol- mentes szőlőmust, brandy stb. alakjában való értékesí­tésén fáradozik. — A szőlőféreg által elpusztított szőlők fokozatos felújításával, nemkülönben további uj szőlőhegyek alapításával oly területeken, melyeknek fekvése a szőlőtőkének kedvez, a szőlőhegyek száma Podkar- patszka Ruszban évről évre növekvőben van, úgy­hogy az 1920. évi 2280 ha-ról 1936-ig 4520 ha-ra emelkedett Az uj szőlőhegyek alapításával egybe­kötött rendkívül nagy költségek mellett, amelyeket gyakran kölcsönökkel kellett fedezni, a bortermelők a megfelelő gép- és hordóleltárral felszerelt borpincék arányos kiépítésére egyidejűleg nem godolhattak. Amidőn azután az 1935. és 1936. években Podkarpat- szka Ruszban, de egyúttal más csehszl. borvidékeken is két gazdag bortermésü évfolyam állott be, a bor­termés elraktározása s nevezetesen annak értékesítése nagy nehézségekkel járt ' < i , — A szőlőhegyek termése természetesen sehol és sohasem arányos és minőségileg s mennyiségileg az egyes évfolyamok szerint változó. A szerzett tapasz­talatokhoz képest a szőlőhegyek változó hozamának kiegyenlítésére csak bizonyos évek sorának lefolyté­val lehet számítani. Az 1935. és 1936. évi gazdag ter­mésre, amint az ma már közismert dolog, az 1937. í évben silányabb termés fog következni, ami majd az utolsó évekből származó borkészletek előnyösebb ér­tékesítésében fog megnyilvánulni. — Külföldi bor bevitelének átütő csökkenése a fogyasztás növekedése mellett nyilván arról tanúskodik, hogy a belföldi bevásárlás — minden esetre egészben aránylag alacsony árak mellett — mily fokozott mér­tékben emelkedik. — Az interpelláció egyes pontjaihoz a következők jegyeztetnek meg: A podkarpatszka-ruszi szőlőhegyek felújítása ér­dekében valamennyi év folyamán rendszeres és ered­ményes munka fejtetett ki. Az állami szakközegek a borászatról és pincegaz­daságról szóló tanfolyamok rendezését Podkarpatszka Ruszban már évekkel ezelőtt indították meg. A föld­művelésügyi minisztériumnak az országos hivatallal egyetértőig kiadott határozatához képest a munkácsi állami mezőgazdasági iskolán, amely számára gyakor­ló szőlőhegy szereztetett be s amely az utóbbi időben a borászati szakban is felszereltetik, az 1935. évben borgazdasági tanfolyamok rendezése is folyamatba tétetett. Az említett tanfolyamhoz tartozó gyakorlati kiképzés főleg a beregszászi állami borpincékben folyik, amelyek e célra berendezésüknél fogva alkal­masak. I : j Mihelyt azt a viszonyok megengedik, a podkarpat­szka-ruszi különleges szőlészeti cs gyümölcsészeti iskola létesítése azonnal megvalósul, Hsdza: Nem szállítható le a boritaladó — A fogyasztási adó, azaz a jelen esetben az álta­lános boritaladö leszállítása iránti követelményhez megjegyzendő, hogy a szőlőbor adótétele literenként 80 fillér és nem 1.80 Kő, amint azt az interpelláció állítja. Csak ha az általános boritaladó tételéhez lite­renként a 20 filléres országos pótadót s a 60 filléres forgalmiadóátalányt hozzászámítjuk, e háromból adó­dik ki literenként együttvéve 1.60 Ke. Tekintve a túlfeszített követelményeket, amelyek az állampénztárral szemben támasztatnak, a boritaladó jelenlegi tételének leszállítására gondolni nem lehet. Korlátozni fosiák a további szóló­teiepitéseket — Az uj egységes bortörvény s a bortermelés sza­bályozásáról szóló különleges törvény megszövegezé­sét célzó előkészítő fömunkálatok már elkészültek; itt főleg valamennyi csehszl. borvidéknek fontos szőlő­hegyi községeiből és fekvéseiből származó tipikus mustokra és borokra, és pedig a termésévek egész sorából eredő borokra vonatkozó statisztikai adatbe­szerzésről volt szó, hogy a készülőben levő bortör­vény intézkedéseinek helyes megítélésé megbízható alapokra legyen fektethető. A bortermelés szabályozásáról készülő törvény cél­ja további uj szőlőhegyek alapításának célszerű korlátozása, de további célja az is, hogy a bortermelés minősége- sitését egyrészt a kvantitatív fajok kiküszöbölésével s jó szőlőfajok, Így a többi között közvetlenhozamu amerikai szőlőfajvegyülékek (hybridek) megválasztá­sának irányításával, másrészt a szüreti időpont szabad választásának korlátozásával — hogy t i. ne lehessen szüretelni addig, amig a szőlőfürtök az adott viszo­nyok között az érettség megfelelő fokát el nem érték, — megalapozza. — Ami a tetemesebb bormennyiségnek szesszé le­endő feldolgozhatását illeti, amely majd a kötött gaz­dálkodási rendszernek vettetnék alá <— megjegyzendő, hogy a 86/1932, Tgysz. torvény VI. sz. 5. § 5. bekezdése a termelési szeszt, mint amilyen a borszesz is, a kö­tött szeszgazdálkodás alól kifejezetten kivonja, úgyhogy annak kereskedelmi forgalma nálunk szabad, E rendelkezés igen célszerű, mert a termelési szesz kötött gazdálkodását követő nehézségeket sehol sem sikerült teljes megelégedésre megoldani s eme gazdál­kodás mindenütt nagy veszteségekkel záródott. Ez okból nem ajánlatos, hogy a fennálló jogállapoton va­lamiféle változás eszközöltessék. A sxeszérféliesüó társaságnak nem áll módjában 50 hl bort átvenni — A szósz értékesítő társaságnak az 50.000 hl podkarpatszka-ruszi bor átvétele s annak szesz- szé való feldolgozása nem áll lehetőségében. Ez­zel szemben egyes brandy-előállitó magánválla­latok a lepár oláshoz a podkarpatszka-raiszi boro­kat kezdik jelentősebb mértékben használni. A lepároláshoz állami szeszfőzdék is kölcsön­adatnak, amelyek a podkarpatszka-ruszi bo­roknak brandy-előállitás céljából eszközölt lepárolásával szélesebb alapon ió eredmény­nyel kísérleteztek és még egyes podkarpat­(fi) A gazdaadósságokról kimerítően infor­máló agrárpárti lapok nem foglalkoznak azzal a fontos kérdéssel, hogy az egyes birtokkategó­riák adóssága milyen formában mutatkozik. A nagybirtok adósságának túlnyomó részét a leg­olcsóbb, a bekebelezett jelzálogkölcsön teszi. Minél kisebb a birtok, annál kisebb részét teszi ki az adósságnak a jelzálogkölcsön és annál na­gyobbak a személyi tartozások. A mezőgazda­ság legnehezebb adóssága az uzsorakölcsön. Ez nagybirtokoknál csak elvétve található fel, de annál inkább kisüzemeknél. Ennek mérlegelése azért fontos, mert ez is hozzájárul annak a meg­ítéléséhez, hogy mely adósságok rendezése a legsürgősebb, illetve az egyes adósságfajták ren­dezése mely osztályoknak nyújt tulajdonképpen kedvezményt. Később kiderül, hogy az agrár­párti lapok tudatában voltak feladatuknak, — ami minden más, csak nem a gazdaadósság-ren- dezés, — amikor ezekről a körülményekről szándékosan hallgatnak. Nem mellékes körül­mény az sem, hogy a gazda kinek tartozik, de erről sem szólnak semmit az agrárlapok. A jel­zálogkölcsön-hitelezőkről felesleges beszélni. Az egyéb bekebelezett adósságok legnagyobb ré­sze pénzintézeti adósság, de nagy tételt tesz ki az az adósság, amellyel a gazda a rokonságnak tartozik az örökségosztás folyományaképpen. A személyi hitel jórésze áruhitel s ez a kisbir- toknál aránylag nagyobb, mint a nagybirtoknál, de mig a nagybirtok ilyen adóssága rendszerint nagy cégek követelése, addig a kisüzemek hite­lezői az ilyen adósságoknál rendesen kis falu­beli üzemek, amelyek vagyonának legnagyobb része ilyen követelésekből áll és amelyek anya­gi helyzete annyira gyenge, hogy ebből mitsem veszíthetnek. A problémával kapcsolatban előrebocsátot- tak után rátérhetünk arra, hogy mit is jelent mindaz, amit az agrárpárt eddig a gazdaadóssá­gok rendezése érdekében tett, hogy van-e an­nak valami köze is a kisbirtok megmentéséhez. Nincs! Az első két rendelettel foglalkozva, amelynek feladata a kamatteher csökkentése és a fizetési határidők meghosszabbítása volt, úgy kapjuk meg a tiszta képet, ha azt vesszük vizs­gálat tárgyává, hogy milyen hatással voltak a rendeletek a gazdaadósságok különböző kate­góriáira. A három hitelfajta: I. a jelzáloghitel, amelynek hitelezője legtöbb esetben pénzinté­zet, igen sok esetben agrár pénzintézet, 2. a személyi hitel, amellyel a gazda rendszerint szállítóinak tartozik s végül 3. az uzsorahitel. A jelzáloghitel a legolcsóbb. A második fajta már lényegesen drágább, de még mindig ol­csóbb, mint az uzsora. A nagy- és maradékbix-( szka-ruszi boroknak ecetté leendő feldolgo­zásán is kísérletezni fognak. A bor értékesítését célzó különféle módozatok 'bevezetésével az értékesítési nehézségek bizo­nyos enyhülése az árak tekintetében is beáll. *— A vendéglőikben, borozókban és egyéb vál­lalatokban felszolgált borok árainak a termelő pin­céjéből átvett bor áraihoz megfelelő viszonyban leendő alakulásán — tekintettel az aránytalanul magas rezsiköltségekre — az államkormányzat a különféle vállalati ágazatok tagjainak és a fo­gyasztó közönségnek célszerű Ifölvilágositásával és nevelésével fog dolgozni. Ezenkivü] előkészü­letek történnek aziránt, 'hogy az árak esetleg egyess ég utján irányi itassanak. SzSveifcezeeatapitá5l kérdés — Podkarpatszka Ruszban több szövetkezet létezik, amelyek közül főleg kettő, a beregszászi és szerednyei céljaik megvalósításánál az állami borpincékkel szorosan együttműködnek. A pod- karpatszka-ruszi bortermelői szövetkezeteknek az utóbbi években és ezidén is lehetővé van téve, hogy a Csehszlovák Nemzeti Banknál szőlőter­mésük biztosítására megfelelő kölcsönöket ve­gyenek fel. A bortermelői szövetkezeteknek további kié­pítésére szolgáló segélyek folyósítása az ál­lami költségvetés illető tételeibe fölvett ösz- szegektől függ. Uj bortermelői szövetkezetek alakítása az 1S75:XXXVII. t. c. (kereskedel­mi törvény) 223. és 227. §-ai alapján lehető­vé van téve. — A gyümölcsbor és „brandy” előállítására vonatkozó rendelkezésekről a borról és a borter­melőkről szóló xij törvényjavaslat irányelveiben tört énik go ndoskod ás. — A beregszászi és szerednyei állami borpin­cék kiépítéséről éveken át tetemes költséggel gondoskodtatott; ezen állami borpincék további fejlesztése a jövő állami költségvetésben e célra ■előirányzandó pénzeszközök összegétől függ. Meg­jegyzendő azonban, hogy a nagyobb bortermelőknek maguknak is tö­rekedniük kell arra, hogy a többi csehszlo­vák borvidéki és külföldi bortermelők mintá­jára saját, célszerűen berendezett borpincék­re tegyenek szert. Az államkormányzat el van tökélve arra. hogy a megkezdett fejlesztési és segélyakciókat a pénzügyi lehetőségek határain belül lefolytatja s hogy az egyes csehszlovákiai bortermelő vidé­kek elkerülhetetlen szükségeihez képest s igy kü­lönös tekintettel Podkarpatszka Rusz viszonyai­ra is újabb akciókat is indít. tokok adósságainak legnagyobb részét az első hitelfajta, a középbirtokok adósságainak nagy­részét pedig túlnyomóan a második hitelfajta teszi, bár a kisbirtokon is előfordul, mig a gaz­dauzsora tipikus áldozata a kis- és törpebirto­kos. A kamatleszállítások első feltűnő jelensége az, hogy a leszállítás után Szlovenszkón a ka­matok % %-kal magasabbak, mint a történelmi országokban. Az egyes hitelkategóriákat vizs­gálva látjuk azt, hogy a hosszúlejáratú jelzálog­kölcsön kamatait a történelmi országokban 4.5, Szlovenszkón 5.5 százalékra szállították le, a személyi hitelnél engedélyezett kamatláb pe­dig 6 százalék. Ebből nyilvánvaló, hogy a kis­birtok, amely adósságainak nagyrészét személyi hitel képezi, mennyivel kisebb kedvezményt ka­pott, mint a nagy- és maradékbirtokok. Ha a fizetési határidő meghosszabbításából eredő kedvezményeket vizsgáljuk, úgy az aránytalan­ság még nagyobb. A hosszúlejáratú hitelekre fi­zetendő részlet %%-kos anuitásokkal fizetendő meg, tehát a hosszúlejáratú jelzáloghiteladós eredeti tartozása 5K%-ának megfizetésével tesz eleget kötelezettségének. A rövidlejáratu hiteleknél, tehát a személyi hitelnél is, az éven­ként fizetendő tőketörlesztés az adósság egy- nyolcadrésze. Ehhez 6 százalékos kamat jön s az ilyen kölcsönök után tehát az eredeti tarto­zás 18.5 százalékát kell fizetni, törlesztés és ka­mat fejében, ha az adós eleget akar tenni köte­lezettségének. Látjuk tehát, mennyire kedvező­vé vált a leginkább hosszúlejáratú adósságokkal terhelt maradék- és nagybirtok helyzete és mi­lyen csekély az a kedvezmény ezzel szemben, amit a leginkább személyi hitelt élvező kisbirtok kap. De az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a felgyülemlett régi kamathátrálékokat, költsé­geket — amelyek a kisüzem tartozásainál igen gyakran az eredeti tartozás többszörösét teszik ki, — a rövidlejáratu tartozásoknál rögtön meg kellett fizetni, azokra a kedvezmény nem vonat­kozott. A hosszúlejáratú hiteleknél viszont az ilyennemü tartozások is kedvezményt élveztek, azokat tizenhatévi részletben lehet fizetni, de esetleg még tovább is, mert egy ilyen részlet nem tehet ki többet az eredeti tartozás 2 száza­lékánál. Tehát világos, hogy ezekre a fontos mellékadósságokra a maradékbirtokos legalább kétszer olyan halasztást kapott, mint amilyen időre a kisbirtok személyi adósságainak meg­fizetését meghosszabbították. (—) A tarifabizottság ülése A vasutügyi mi­nisztérium tarifaügyi bizottsága Prágában de­cember 16-án és 17-én ülésezik. Ezen több fon­tos tarifális kérdés kerül tárgyalásra. A legjobban értesült szakújságot — minden szakember otcassa és járatja! Biztosítási éslzpzdosiiiLapoli E lap a 43. évi fennállása alatt fényesen I beigazolta szükséges és nélkülözhetetlen voltát és méltán rászolgált arra a hatal­mas pártfogásra, melyben a szakkörök részesítették és hivatalból is ajánlották, t A lap a legjobban értesült szakújság, j amely pontosan beszámol a biztosító inté­zetek működéséről, közli a kinevezéseket, | fontosabb biztosítási pereket, belföldi “ eseményeket és káré ceteket, A lap min­is dig friss, mindig változatos és hasznos, | mert aki állást vagy tisztviselőt keres, az leghamarabb e lapnál érhet célt l E lep rsntíss állandó rooata: | Ösieíi szerasS©: az összes intézetek forgalmának, mérle­Í geinek ismertetését, megbirálósát foglalja magába. Törvénykezés: i a biztosítási és pénzügyi judicatura, tkül- I | földi államok törvényhozási mozgalmai I és egyéb idevágó szakkérdések megr valósítása. íj Napihfrek: | Aktuális bel- és külföldi fontosabb ese- jj menyek ismertetése. Közgazdaság: az elmúlt hét közgazdasági eseményeinek íj bőséges ismertetése és megbeszélése. jf BCüi'iöSd: jj ! rovata páratlanul gazdag — úgy értesü­lj! lések, valamint a külföldi biztosító inté­zetek eseményei ismertetésében. ' ■ iiőCizetési ára egész évre ... 20 P tissíviseiőknek 12 P !« Minden számában aktuális önálló cikkek vannak a szakma összes ágazatairól s ezenkívül a lapot még külön rovat is: „Tisztviselők" ügyei és a ..Biztositásjogi szemle" teszik nélkülözhetetlenné. — A lap mindig páratlan, magas színvonalú, terjedelmes. — A kiadóhivatal biztosítási kérdésekben, keresetekben ingyen ad fel­világosítást és útbaigazítást. Budapest, V!., Vörösmarty-ucca 43 Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól. A dunai hajózási társaságok képviselőinek pozsonyi tanács­kozása PRÁGA. — A tizenhárom európai dunai ha­józási társaság kereskedelmi igazgatói Pozsony­ban jöttek össze, hogy megtárgyalják a dunai szállítás helyzetét és megállapítsák a jövőévi irányelveket. A tanácskozásokon a kisantant- megbízottakon kívül két német és két osztrák, azonkívül a francia, angol és a holland megbí­zottak vesznek részt. A tanácskozások, ame­lyeknek nagy jelentőséget tulajdonítanak, tiz napig fognak tartani. A tárgyalások előterében a gabonafélék szállítása és a tankszállitás kérdé­se áll. PÖSTYÉN. — Tudósítónk jelentése szerint az európai dunahajózási társaságok igazgatói december 8-án és 9-én Pöstyénben folytatják tárgyalásaikat. A tárgyalásokon hír szerint a ma­gyarországi megbízott is részt vesz. Az előkelő vendégek tiszteletére a Thermia Palace nagy­szálló dísztermében Pöstyén fürdő igazgatósága táncmulatságot rendez, majd a gazdag szóra­koztató programot a Csehszlovák Dunagözha- józási Társaság buesulakomája fogja befejezni. Megkezdődött a dohínybeváttés PRÁGA. — A dohánybeváltó hivatalok az idei termés fölvásárlását hétfőn országszerte meg­kezdték. A hivatalos becslés szerint körülbelül 149.000 mázsa dohányt fognak fölvásárolni, azaz 12.000 q-val kevesebbet, mint tavaly. A dohány- beváltás a komáromi hivatalnál február S-ig, Ér­sekújváron február 8-ig, Nyitrán január 81-ig, Léván február 11-ig, Rimaszombatban január 25-ig, Losoncon február 4-ig, Nagytárkánybán ja­nuár 19-ig, Csapon január 18-ig, Kassán január 7-ig, Beregszászon február 1-ig, Nagyszőlősön január 28-ig, Munkácson december 29-ig fog tartani. (—) A textilkereskedelem helyzete. A textil­kereskedelem az utóbbi időben stagnál. A nyers­anyaggyárakban észlelhető nagyobb kilengések a fogyasztókat nagyobb tartózkodásra késztet­ték, mert azt várták, hogy a textilárak tovább fognak csökkenni. Ennek folytán a stagnálás még nagyobb méretűvé vált és a jelentések sze­rint a textilkeraBkedők helyzete valóban súlyos. Gazdaadósságrendezés vagy aaradékbirtokotmeatét! i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom