Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-05 / 278. (4424.) szám
1937 december 5, vasárnap. kvd (Ző.) BUDAPEST. — Nincsen tagadni és nincsen szégyelni való azon a tényen, hogy Magyarország kissé elmaradt a szociális törvényalkotás terén. A háború után, régi területének kéthannadrészét elvesztve, anyagi javaiban a tönk szélére juttatva, erkölcsi integritásában megrendülve, a példátlan véráldozattól fizikai erejében is megtörtén, a forradalmak borzalmaiból alig fölocsudva, nem igen ért rá szociális alkotásokkal foglalkozni. Hiszen akkor, amikor elvetemült gondoskodik, hanem tevékenysége kiterjed az értelmiségi munkanélküliség egész területére, hogy azoknak, akik esetleg diplomával a zsebükben át akarnak térni a kereskedelem, az ipar üzésére, vagy a mezőgazdaságban, vagy általában a gazdasági életben akarnak önálló életet élni, a hóna alá nyúlva, átvezesse őket a kezdet nehézségein. Sőt, az igénylőknek ez az utóbbi rétege az, amelyet a kölcsön folyósításánál elsőség illet meg. A kölcsönök megszavazása körül lehetőén mellőznek minden adminisztratív eljárást. A bürokráciának nem jut itt szerep. A kultuszminisztériumban működő miniszteri biztos előzetes vizsgálata alapján minden kérvény a tanács elé kerül, amely végérvényesen határoz a kölcsön engedelmezéséről. A tanács mellett tárcaközi bizottság működik, amely minden olyan javaslatot, ötletet megvitat, amely az alap működésének kiterjesztését, könnyítését és gyorsítását célozza. A tanács elnöke a Pénzintézeti Központ mindenkori elnöke. Az alap pénzét is ez az intézet kezeli és ez folyósítja a megszavazott kölcsönt, amely kétezertől tizenkétezer pengőig terjed. A kölcsön után két százalék kamatot fizet az kalandorok azzal a maszlaggal szédítették ezt az amúgy is ájultan a porban fekvő országot, hogy „a szociális termelésből fakad a jólét”, akkor szakadt rá a legnagyobb szociális nyomor és igazán nincsen csodálkozni való rajta, hogy a rossz álomból a még rosz- szabb valóra ébredt országnak más gondja voit, mint a szociális kérdések mindenáron való rendezése. Előbb újra kellett építeni az országot, meg kellett szervezni a megbolygatott társadalmat, hitet kellett önteni a hitében megingott milliós tömegbe, a törvény uralmát kellett helyreállítani az egész vonalon, a reménység tüzéí kellett meggyujtani a reménytelenségnek abban a siralomvölgyében, amely akkor Magyarországot jelentette. Ha szigorúan vesszük, úgy Magyarország eddigelé is igyekezett enyhíteni a szociális bajokon és főként az ifjúság helyzetén. Az öregségi és rokkantsági biztosítás, a mező- gazdasági munkások intézményes megsegítése és — ami az ifjúságot illeti — a különféle tanulmányi ösztöndíj, mind a szociális helyzet megjavítását szolgálja. De — sajnos — minden ilyen intézkedésnek határt szab az ország teherbiróképessége. A szociális problémák elő sorában áll az ifjúság elhelyezésének a kérdése. Nem speciálisan magyar probléma ez. Minden országnak — győzőnek és legyőzöttnek egyaránt — súlyos gondot okoz a felnövő és feltörekvő fiatalság helyének a biztosítása a nap alatt. Az ifjúság a nemzet jövője és nem lehet közömbös, hogy — például — a magyar ifjúság, amelyre ennek a nemzetnek a vezetése vár — melyik irányba tér le arról az útról, amelyen elődei jártak és amelyet — a tapasztalat és a kor jogán — eléje szabni nemcsak joguk, hanem egyenesen kötelességük is. Persze, az idő nem áll meg és uj meg újabb koreszméket vet föl, amelyek éreztetik a maguk nemzetépitő vagy káros hatását. Hogy az ifjúság ezek közül az eszmék közül melyik mellé szegődik, melyiknek válik hirdetőjévé és hordozójává, az sok, — mondhatnám — minden tekintetben attól függ, hogyan tudjuk biztosítani jövőjét, megélhetését és elhelyezkedését a nemzet nagy családjában. Mert nincsen rombolóbb, puszti- tóbb és a nemzet létében fenyegetőbb réteg a szellemi proletariátusnál. Ez az a társadalmi csoport, amely a jelen kietlenségében és a jövő kilátástalanságában minden fölforgató törekvés motorjává válhatik, — ha idejében nem gondoskodunk róla, hogy sokesztendei tanulásának gyümölcsét a konstruktív társadalmi rend szolgálatába állíthassa. Ennél a pontnál jutottam el írásom tulajdonké- peni céljához. A magyarországi szociális törvényhozásnak lehetnek fogyatékosságai, de az ifjúság nagy és fontos problémájának kimunkálása terén elvitathatatlan tőle a kezdeményezés dicsősége. Az „önállósitási Alap” életrehi- vásával Magyarország olyan példát mutatott az ifjúság boldogulásának és jövőjének kiépítése terén, amely bizonyosan követésre fog találni mindenütt, ahol ez a gyötrő kérdés fölmerül. A magyar kormány nem ötletszerűen, hanem átfogó, rendszeres terv alapján nyúlt hozzá az állástalanság megszüntetéséhez és pedig olymódon, hogy kétmillió penget adott olyan alap létesitésére, amely igen olcsó és méltányos föltételü kölcsön folyósítása révén lehetővé teszi az ifjúságnak, hogy önálló egzisztenciát teremthessen magának. Gondoskodás történt arról is, hogy ha a kétmillió, amelyet beállítottak az állami költségvetésbe, elfogyna, a kormány, illetően a miniszterelnök, aki az alap fölött a főhatóságot képviseli, újabb összeggel siessen a nagy cél segítségére. Az alap, mint mondottuk, arra szolgál, hogy az iskolából kikerült ifjúságnak lehetővé tegye az önálló élethivatásban való elhelyezkedést De ebben a tekintetben nem csak a főiskolái (egyetemet) végzett fiatal diplomásokról adós. A tanácsnak azonban jogában áll méltányos esetben egy-két évre kamatmentességet is adni. A kölcsönt tiz év alatt kell visszafizetni. Kölcsönért csak negj'venéves korukat el nem ért egyének folyamodhatnak, de a hadirokkantak, tűzharcosok és vitézek ezen a korhatáron túl is kérhetnek és kaphatnak kölcsönt. Szükségtelen talán rámutatni arra, hogy a mai gazdasági viszonyok közepette mit jelent egy ilyen kölcsön az arra szoruló és magának jövőt építő fiatal ember számára? Manapság — tudvalévőén — bankkölcsönt még megfelelő fedezet mellett sem igen lehet szerezni és ha már nagy- nehezen és óriási protekcióval sikerült is egy ilyen kölcsönhöz jutni, tessék elképzelni azokat a súlyos föltételeket, amelyeket a szegény adósnak viselnie kell. Az „Önállósitási Alap” szerencsés órában született meg és népszerűségét, egyben azonban nélkülözhetetlenségét misem bizonyítja jobban, mint hogy négyhónapi működése alatt nyolcszáz kérvényező jelentkezett. Ezek közül háromszáz főiskolás és ötszáz az olyan folyamodó, aki középiskolai képesítéssel vagy diplomával a zsebében a gazdasági élet valamelyik ágában akar önálló hivatást betölteni. A folyamodók között természetesen van sok ügyvéd, orvos, gyógyszerész, mérnök és kereskedő és ipari pályára menő fiatalember. A tanács eddigelé ötven esetben adott kölcsönt és nyolcvan t>ragai-A\ao^arhirií.m> esetben utasította el a kérelmezőt azért, mert nem felelt meg a föltételeknek. A kölcsön folyósítása ugyanis erősen függ a kérvényező egyéni megbízhatóságától és attól, vájjon rcális-e a terv, amelynek megvalósítására a kölcsönt kéri. Az embernek, amikor ennek az igazán nemes értelemben vett szociális gondoskodásnak messzemenő célját vizsgálja, önkéntelenül is János apostolnak a Jelenések könyvében írott szavai jutnak az eszébe: „Vigyázz és erősítsd meg azokat, akik megmaradtak és akik haíandófélben vágynak.” Ennél szebben az „Önállósitási Alap” célját és hivatását igazán nem lehet jellemezni. Belfoos fegyverkezési hitelről tárgyal Varsóban A madagaszkári zsidó telepítés kérdése • A francia külügyminiszter Rydz-Smigiynél VARSÓ. — Delbos francia külügyminiszter lengyelországi tartózkodása második napján Beck külügyminiszter társaságában meglátogatta Rydz-Smigly marsallt. A hadsereg főparancsnokával a francia fegyverkezési kölcsönről tárgyalt. Lengyel részről kifejezték megelégedésüket a francia szállítások minősége és gyors megérkezése fölött. Később Delbos Moscicki államelnököt látogatta meg. Politikai körökből származó jelentések szerint Delbos lengyelországi tartózkodása alatt tárgyalni fog a zsidó emigránsok kérdéséről is. E zsidó emigránsokat Madagaszkár szigetére akarják telepíteni. Harmincezer zsidó család, összesen 120.000 személy akar öt-hat év alatt kivándorolni a francia gyarmatra. Francia részről a lengyel tervet elvileg elfogadták már, de kikötötték, hogy a telepeseket elég pénzzel látják el a madagaszkári farmok megvásárlására, nehogy a francia állam terhére essenek. Egy lengyel bizottság Madagaszkáron már tanulmányozta a telepítés lehetőségeit és rendkívül kedvező jelentést tett a varsói kormánynak. Hir szerint a zsidó emigrációt gazdag zsidó körök anyagilag támogatják. A napirend VARSÓ. — A Havas-ügynökség jelentése szerint Delbos francia külügyminiszter szombaton csaknem az egész délelőttöt a francia nagykövetségen töltötte el, ahol munkatársaival dolgozott. Tizenegy óra 30 perckor León Blum nagykövettel Skladkowslti tábornok lengyel miniszterelnököt látogatta meg. A húsz perces, rendkívül szívélyes eszmecsere után Delbos és Beck Rydz-Smigly marsallhoz utazott, akivel háromnegyed óra hosszat tanácskozott. Ezután az ismeretlen katona sirjának megkoszorúzása következett, majd az előkelő vendég a királyi palotába hajtatott a lengyel államfőhöz. Kányával is találkozik Delbos külügyminiszter? PARIS. —- Az Agence Rádió varsói jelentése szerint Delbos külügyminiszter környezetében azzal a tervvel foglalkoznak, hogy Delbos középeurópai útja során rövid időre Budapesten is megszakítja útját és ugyanúgy, Meghalt Szlávik Mátyás, az eperjesi evangélikus teológia voit dékánja BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dr. Szlávik Mátyás, az eperjesi evangélikus teológia egykori dékánja, pénteken Rá- kosszentmihályon 77 éves korában meghalt. Az elhunyt egyike volt az evangélikus hittudományi és teológiai irodalom legismertebb művelőinek. 1884-től 1919-ig az eperjesi főiskola tanára volt és kiváló működésével nagyban hozzáAz orvosok izzadás ellen a 8UCHO IjIIV spec. gyógykrémet ajánlják Kapható drogériákban, gyógyszertárakban, vagy közvetlenül SUCHOLIN-nál, Trencsénben. járult az eperjesi teológia és jogakadémia fölvi- rágoztatásához és országos hírnevéhez. Harmincöt évi teológiai és jogtanán munkássága után az államfordulat után kiutasították a köztársaság területéről. Ekkor Budapestre költözött és ott tartott hosszabb időn át főiskolai előadásokat. Dr. Szlávik Mátyás Dobsinán 1860 október 24-én született. 1884-ben a jénai egyetemen megszerezte a doktori oklevelet, hazajött s még ez évben az eperjesi teológia tanára lett. önállóan megjelent munkái: Die Reformation in Ungarn (Halle 1884), Goethe és Faust vallásos-erkölcsi jellemzése (Sárospatak 1886), A legújabb teológia történetéből (Budapest 1887), Bölcsészettör- ténet, Eperjes és Pozsony, Keleti utamból cs Kant etikája (Eperjes 1894). Több kiváló német teológiai munkát fordított magyarra és számos nagyobb teológiai és filozófiai tárgyú tanulmánya és értekezése jelent meg négy évtizeden át az Athenaeumban, az Erdélyi Múzeumban és a Protestáns Szemlében. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia a Kazinczy-érem- mel tüntette ki. Dr. Szlávik Mátyás temetése vasárnap délután lesz. mint Berlinben Neurath külügyminiszterrel tette, Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel is rövid megbeszélést folytat. Végleges döntés azonban a budapesti látogatás kérdésében még nem történt. Ottó volt trónörökös bérpalotát vásárol Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonje- lentiéS'e.) A 8 Órai Újság jelentése szerint Ottó volt trónörökös megbízásából a királyi és császári alap meg akarja vásárolni azt a Király-ucca sarkán most épült hatalmas bérpalotát, amelyet a Madádh-S'Ugámt első épületeként emeltek a nemrégiben lebontott egykori híres Orc.zy-iház régi telekrészén. A hatemeletes palotáért 750.000 pengőt kérnek, de a felszereléssel együtt körülbelül 1 millió pengőbe kerülne a 'hatemeletes uj bérpalota, Tízévi súlyos börtön katonai árulásért és a köztársaság elleni merénylet előkészítéséért BRÜNN. — Hivatalosan jelentik: A brünni kerületi büntetőbíróság katonai árulási ügyekkel foglalkozó tanácsa Burik N. 48 éves ludgerstahli lakost a rendtörvény 6-ik paragrafusának 2-ik szakaszába ütköző katonai árulás bűntettéért, továbbá a 2-ik paragrafusba ütköző, köztársaság elleni merénylet előkészítésének büntette miatt tízévi súlyos börtönre, 1000 korona pénzbüntetésre és polgári jogainak elvesztésére Ítélte. A prágai kerületi büntetőbíróság katonai árulási ügyekkel foglalkozó tanácsa Achatz Károly 23 éves sankt-katharinai mezőgazdasági munkást katonai árulás feljelentésének elmulasztása bűntettéért hathavi súlyos börtönre Ítélte. Az elitéit a büntetést elfogadta és annak kitöltését azonnal megkezdte. I B meggyógyítja mételykóros B9 I k juhait és szarvasmarháit. 1 KEBAl elhajtja a malacok gilisztáit. H 8? B? B# KAPHATÓ MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN. P EK 8$ megelőzi, meggyógyítja az állatokjsontbetegségét^
