Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-01 / 274. (4420.) szám
1937 december 1, szerda* A magyarság kulturális követelései az itkolaiigyi kormányzattal szemben Esterházy János képviselő beszéde a költségvetési bizottságban • A kisebbségek Nasaryk igazságainak őszinte kővetői ■ Mi történt a magyar népszövetségi ligának a pozsonyi nemzetközi kongresszuson terjesztett röpiratával! (2. folytatás) E beszéd bevezető részét november 27.-i számunkban közöltük. Egy régi intelem És itt emlékezetébe idézem az Iskola- Ügyi miniszter urnák, valamint azoknak, akik az államfordulat előtt a bécsi parlamentben karcoltak a cseh nép kulturális jogaiért, egy volt képviselőtársunk, Sokol Józsefnek 1893 május 30-án a költségvetési vita alkalmával elmondott beszédéből a következőket: „Egy nép csak akkor fejlődhetik szabadon, ha maga tartja a kezében az iskoláit. A legnagyobbfoku erkölcstelenség, gyalázatosság és alávalóság az, ha az iskola szentségét megbecstelenitik azért a legnyomorultabb célért, hogy ezáltal érjék el egy nép elnemzetlenitését." A német-lengyel kisebbségi egyezmény Ha már annyira szeretnek hivatkozni a mi felelős tényezőink a humanizmus és demokrácia eszméire, amelyeket lépten-nyo- raon hallunk, de előnyeit csupán az uralkodó rétegek élvezik, legyen szabad fölhívnom a figyelmet arra a legújabb kisebbségi egyezményre, amelyet Németország és Lengyel- ország kötöttek a napokban egymás között, $ amely minden kényszertől ment, önkéntes szabályozása a két nemzethez tartozó kisebbségi nemzettöredékek helyzetének, Akzt mondják, hogy sem Németországban, sem Lengyelországban nincs demokrácia, hanem diktatórikus kormányrendszer van bevezetve. És ennek dacára is megoldották egymás között a kisebbségi kérdést, s a] megállapodásokat bizonyára be is fogják tartani, mert ott ilyen lényeges állampoliti-| kai kérdések nem politikai pártok egyezkedésének az objektumai s ott nincs szabotáló bürokrácia. A két ország államférfiai megmutatták a középeurópai demokráciáknak, hogyan kell a kisebbségi kérdést megoldani. — A velünk szemben alkalmazott metódusokra, amelyek lényegesen eltérnek a külföld felé hangoztatott demokratikus kisebbségpolitikától, jellemzésül föl kell hoznom a következő esetet: Egy kis röpirat sorsa — Az ezévi júniusban Pozsonyban megtartott népszövetségi ligák uniójának kongresszusa alkalmából a magyar népszövetségi liga egy kis ismeretterjesztő füzetet adott ki, amely semmi egyebet nem tartalmazott, mint tényeket a csehszlovákiai magyarság helyzetéről. Ez a füzet tuljadonképen válasz volt a Csehszlovák Sajtóiroda ugyancsak júniusban kiadott egy röpiratára, amely Prágában jelent meg s amely a magyar kisebbség helyzetével foglalkozik teljesen egyoldalú megvilágításban. A francianyelvü füzetet a liga benyújtotta cenzúrára, amely nem talált benne semmi kifogásolnivalót, A kongresszusa tartama alatt a füzet terjesztése elé nem is gördítettek akadályt a hatóságok, hogy lássa a nemzetközi vendégsereg, milyen nagy itt a sajtószabadság. Azonban a kongresszus lezajlása után, ahogy szétszéledtek a külföldi vendégek, a hatóságok nem mulasztották el a kis brosúrát elkobozni, amely — mint mondom •— csupán tényeket és hivatalos statisztikai adatokat tartalmaz. Nasaryk sikraszáilása a kisebbségi jogért- A cseh nép ma! vezetői Igen hamar elfelejtették, hogy valamikor ők is harcoltak saját népük szabadságáért és jogaiért, bár az ő helyzetük sokkal kedvezőbb volt, mint a mienk, annak ellenére, hogy bennünket most kisebbségi szerződések és nemzetközi kötelezettségek védenek. A cseh nép fiai a volt monarchiában elérhették a legmagasabb polgári és katonai állásokat, tisztségeket, méltóságokat. Gazdasági tevékenységük és kulturális szabadságuk hasonlíthatatlanul nagyobb mértékben volt biztosítva, mint a miénk. — A szlovák nép fiai előtt is — minden ellenkező állítás dacára — nyitva volt az érvényesülés útja a régi Magyarországon, A régi Magyarországon voltak szlovák származású tanfelügyelők, középiskolai igazgatók, egyetemi tanárok, magasrangu bírák, tisztek, püspökök, sőt hercegprímások is. Hogy mi itt nem követelünk többet és egyebet, mint amit a régi monarchiában a cseh politikusok követeltek a maguk népe számára, azt számtalan idézettel igazolhatjuk, amelyek közül most csak mutatóba idézek néhányat. Masaryk Tamás, a nemrég elhunyt köz- társasági elnök 1891 junius 30-án a költség- vetési vitánál a bécsi parlamentben a. következőket mondotta: „Amikor iskoláink legfőbb károsítását a centralizmusban látom, iskolaügyekben az autonómiát, az önkormányzatot követelem. Az iskolák túlzsúfoltsága sokkal rosszabb egy kisebb nemzetnél, mert igy a mi gyermekeink nem kaphatják meg ugyanazt a nevelést, mint a német gyermekek." 1892 január 29-én Így nyilatkozott: „Számomra mindig érthetetlen volt, amikor azt láttam, hogy miért kell az adónyugtáknak és hasonlóknak németnyelvűéinek lennie. Mint oly sok más, úgy a nemzetiségi kérdés is ily kicsiségek körül forog." Cseh gyermek cseh iskolába való Ugyanezen év decemberében elmondott beszédének egyik része igy hangzik. „Ha mi német városokban nemzeti, pedagógiai és egyéb okokból a cseh szülőknek lelkére kötjük, hogy gyermekeiket cseh iskolába küldjék, az még nem nemzeti agitáció. Mi azt akarjuk, hogy a mi gyermekeink, úgy a németek, mint a csehek, kezdettől fogva anyanyelvükön nyerNőknél a keresztfájás többnyire gyulladások vagy izzadmányok jele. Házikóira ezen sokszor könnyen segít. A használatra kész pöstyéni „Garnma- kompressz” természetes thermálie iszapot tartalmaz, melynek magaefoku melege mélyen a szövetek alatt is hat. Föl erakat: Fürdöigazgatóság Fiesfany. jenek oktatást Az osztrák kormány kötelessége, hogy a mi népünket is műveltté tegye." A nemzetiségi kérdés a tartós béke előfeltétele — Amikor az elhunyt elnök szavait idézem, mint kisebbségi képviselő talán úgy emlékezem meg róla a legméltóbban, ha föl- elevenitem az ő, nemzeti kisebbségekre vonatkozó megnyilatkozásait is, amelyek oly klasszikusan vannak megfogalmazva Uj Európa cimü közismert munkájában. — Ha a mi államférfiaink annyira hangoztatják, hogy hűek akarnak maradni Masaryk eszméihez és az ő szellemében akarnak kormányozni, akkor elsősorban ők szívleljék meg a könyvből vett alábbi idézeteket: „Ha tartós békét akarunk elérni, akkor a nemzetiségi kérdést radikálisan kell megoldani, mert enélkül nincs tartós béke Európában. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy az uj Európában is lesznek nemzeti kisebbségek és vegyes nemzetiségű államok, azonban arra kell törekedni, hogy a nemzeti kisebbségek a minimumra csökkenjenek és az egyes államok a lehetőség szerint csak egy-egy nemzetet foglaljanak magukban. A szabály tehát az legyen, hogy az egyes államokban minél kisebb- számú nemzetiségi kisebbségek maradjanak és mint ilyenek is teljes egyenjogúságot élvezzenek," Nasaryk követői •— Ezek a masaryki elvek a mi nemzeti követeléseinkért való harcainkban szilárd erkölcsi alapot nyújtanak nekünk és azt a meggyőződést ébresztik bennünk, hogy tulajdonképen mi, nemzeti kisebbségek vagyunk ma Masaryk tanainak igazi követői és nem azok, akik ezekkel a szép és igaz eszmékkel ellentétes szellemben kormányoznak nálunk. A masaryki mondás: pravda vit'azi —- a nemzeti kisebbségek jelszava lett ma a köztársaságban. (Folytatjuk.) Választási front Romániában a konzervatívoktól a vasgárdistákig a kormány ellen Titulescu is meg érkezett ■« Mit mond a vasgárda vezére? BUKAREST. — Titulescu Bukarestbe való visszaérkezte után hosszas megbeszélést folytatott Michalacheval és a nemzeti parasztpárt más vezetőivel, valamint Fili- pescuval, a konzervatív párt vezérével. Titulescu rövidesen összeköttetésbe lép Mamiival, a nemzeti parasztpárt uj vezérével is. A rendőrség állítólag merénylettől féltette Titulescut. Néhány rendőrtisztviselö szállott föl Titulescu vonatába, mielőtt a vonat befutott volna Bukarestbe. Közölték vele, hogy attól félnek, hogy merényletet kísérelnek meg ellene, ezért kérték, hogy a központi pályaudvar előtti állomáson szálljon le a vonatról. Titulescu azonban kijelentette, hogy inkább kockáztatja, hogy meggyilkolják, minthogy bujkáljon. A rendőrség ezek után más pályaudvarra akarta, irányittatni Titulescu vonatát, de Titulescu ez ellen is tiltakozott és egy vele utazó parasztpárti politikus közbelépésére mégis a központi pályaudvarra engedték, be a vonatot. A pályaudvaron Titulescut hivei nagy ünnepléssel fogadták. Maniu szövetségesének „nem kellenek a nyugati demokrata államok1* BUKAREST. — Zelea Codreanu, a vasgárda volt kapitánya, a „Mindent a hazáért" nevű szélső jobboldali párt vezére nyilatkozott arról, hogy pártja miért kötött választási egyezményt Maniuval. Rámutatott arra, hogy a választási egyezmény kizárólag a kormány ellen irányul. ,— Tulajdonképpen fegyverszünetről van sző — mondotta — a két párt között, hogy minden erejüket a kormány ellen használhassák fel. A két pártot ugyanis világok választják el egymástól. A külpolitikában Maniu a nyugati nagy demokráciáhozj a kisantanthoz és a balkán-paktumhoz, valamint a népszövetséghez ragaszkodik. Nekem viszont külpolitikai tekintetben nem kellenek a nyugati demokrata államok és nem kell sem a kisantant, sem a balkán-szövetség, a népszövetségnek pedig nem hiszek. Olyan politikának a híve vagyok — mondotta Codreanu. — amely a roma—berlini tengellyel működik együtt és amely a bolsevista terjeszkedés ellen foglal állást. Ezt olyan ember mondotta, aki nem koldul sem Rómában, sem Berlinben. Belpolitikában pedig az igazságot hirdetjük. Eddig türelmesek voltunk és ebbe a türelembe már majd belepusztultunk. Codreanu Titulescu ellen Mint ismeretes, Codreanunak a kisebbségekkel szemben elfoglalt álláspontja az, hogy a zsidókat ki kell kergetni az országból, az ottmaradt kisebbségek pedig teljesen lojálisak legyenek az állam iránt. Codreanu most Titulescuról kijelentette, hogy a román ifjúság sohasem bocsátja meg Titulescunak, hogy annakidején legszentebb törekvéseiben tiporta el. A román ifjúság teljes számban megjelenik majd abban a kerületben, ahol valamelyik párt fellépteti Titulescut és meg fogják akadályozni minden rendelkezésükre álló eszközzel, hogy Titulescu a parlamentben szólhasson bele a román nép ügyeibe. Újabb dokumentum került nyilvánosságra Tisza békeszeretetérő! BUDAPEST. — Tisza István irodalmi hagyatékának legújabb kötetében, amelyet az Akadémia bocsátott közre, újabb dokumentum van arra nézve, hogy Tisza ellenezte a világháborút. Nyilvánosságra került a volt magyar miniszterelnök egy levele, amelyet Károly királyhoz intézett. Tisza — mint ismeretes — az utolsó pillanatban is annak a reményének adott kifejezést, hogy a háború elkerülhető. Amikor ez nem sikerült* Tisza kétszer: 1914-ben és 1916-ban lépéseket tett a béke érdekében. 1917-ben Alfonz spanyol király azzal a kívánsággal állott IV< Károly király elé, hogy mondassa le a Tisza- kormányt, minthogy Tisza felelős a háború kitöréséért. A most nyilvánosságra került levéllel Tisza ez ellen a fölfogás ellen tiltakozik és újból a béketárgyalások mellett foglal állást. Starhemberg herceg elvált és elveszi Nóra Gregort BECS. — Starhemberg Hűd ige r Ernő Imi cégnek, a. volt osztrák alkaneellárnak Salm-Reiffer* scheidt-Raitz Mária Elisa grófnővel 1928-ban kötött házasságát most végleg érvénytelennek nyilvánították. A salzburgi egyházmegyei bíróság •másodfokon megerősítette a bécsi egyházi bíróság Ítéletét, amely érvénytelennek nyilvánította a házasságot. A házasság szentségét védelmező egyházi ügyész nem jelentett be fellebbezést a római Sa-cra Rota Romáimhoz s miután a házas- társak megállapodása értelmében mindketten alávetik magukat az egyházi bíráskodásnak, a polgári törvényszék pedig a maga részéről jóváhagyta ezt a megállapodást, a salzburgi Ítélettel a házasság érvénytelenné nyilvánítása jogerőssé vált. — Starhemberg herceg a válás kimondása után rövidesen házasságot köt Gregor Nórával, a bécsi Burgtheater hírneves művésznőjével. Az esküvőre — bécsi értesülések szerint — már december 2-án sor kerül. A herceg és a színésznő szerelmi regénye Ausztriában már évek óta ismeretes. Gregor Nóra a herceggel kötendő házassága után is tagja marad a Burgtheaternek és igy ő lesz az első hercegné, aki a nagymuitu bécsi színház színpadán szerepelni fog. — Nóra Gregor tekintélyes gráci családból származik, első férje Nikiseh Artúrnak,- a világhírű karmesternek a fia, Nikisek Hja volt. Néhány évi házasság után elváltak, a fiatal Nikisek Berlinben hosszabb betegség után néhány éve meghalt. Egy budapesti minisztériumi tisztviselő tragikus halála BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma reggel a Hűvösvölgyben az egyik üres telken agyonlőtt negyvenéves férfi holttestére akadtak. A halott még kezében szorongatta pisztolyát. A rendőrség megállapította, hogy az illető vitéz Sümegh István minisztériumi tisztviselő. — Mikor a hullaszállitó-autó kiment a Hü- vösvölgybe, hogy a holttestet a bonctani intézetbe szállítsa, az egyik éles kanyarban felfordult. Dobos József hullaszállító súlyosan megsérült. A rendőrorvos megállapította, hogy Sümegh István az elmúlt éjjel követte el az öngyilkosságot. Érdekes, hogy attól a helytől néhányszáz méterre, ahol Sümegh holttestét megtalálták, néhány perccel később egy ismeretlen asszony holttestére bukkantak.
