Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-31 / 297. (4443.) szám

3 1937 december 31, péntek. T>RA:GAlA\AGt2>RHlRL.M> Gogo pjrogr^jnj^a Drákói szisoruságu intézkedések a zsidók elien A román mfn’szterelnSk belelenti, hogy klmélviti az oas?*román viszonyt A liberális lapokat betiltották Elükészüte'ek az u| választásra •r« Bizonytalanság a román külpolitika körül BUKAREST. — Goga kormánya meg­alakulása után azonnal hozzákezdett prog­ramjának megvalósításához. Mint már jelen­tettük, legelőször a liberális sajtó gúzsbakö­tését határozta el. A Lupfa után beszüntet­ték a Dimineata és az Adevcrul cimü de­mokratikus irányú lapokat is. Salvoleanu, az Adeverul főszerkesztője Karlsbadban tar­tózkodott és a hir hallatára azonnal Romá­niába utazott. A Times december 24-i szá­mát Romániában elkobozták a kormányvál­ságról irt cikke miatt. Az Adeverult, Románia nagy demokrati­kus lapját 1888-ban alapították. 1904-ben kiegészítették a Dimineata reggeli lappal, amely Románia legelterjedtebb sajtóorgánu­ma. Mind a két lap a népszövetséghez való hűséget és a Franciaországgal és Angliával való együttműködést hirdette. A kormányhoz közelálló lapok szerint az uj kamarát még első ülése, vagyis február 17-e előtt föloszlatják és április első felében uj választásokat tartanak Romániában. Go­ga máris megkezdte a közvetett választási előkészületeket, amennyiben Románia het­venegy eddigi prefektusát elmozdította és uj prefektusokat nevezett ki. Az uj kormány egyik első tevékenysége volt, hogy német mintára propagandaügyi minisztériumot lé­tesítsen. A kormányprogram kidolgozása Szerdán délután Bukarestben miniszterta­nács volt, amelyről hivatalos kommünikét adtak ki. A kommüniké szerint a miniszter- tanács leszögezte azokat a módszereket, amelyekkel az uj kormány dolgozni fog és megbeszélte programjának általános alapel­veit. A minisztertanács többek között ismer­tette újévre tervezett rádió-programbeszédé- nek egyes pontjait, amelyek a kormány- program megvalósítása szempontjából szük­ségesek. A Curentu! szerint az egyik első rendsza­bály a zsidóknak adott italínérési engedé­lyek visszavonása lesz. A zsidók a jövőben dohányíőzsdéket nem kaphatnak cs az álla­mi monopólium árucikkeit nem terjeszthetik. Megtiltják a zsidó kereskedőknek, hogy a falvakban letelepedjenek, ezenkívül kisajá­títják a zsidó kézben lévő földbirtokokat Revízió alá veszik továbbá az újabban szer­zett állampolgárságokat is és mindenkitől megvonják az állampolgárságot, aki meg nem engedett módon jutott hozzá. Az ital­mérési engedélyek visszavonása minden kül­földire vonatkozni fog. A szesztermelés és elosztás koncesszióit is politikai szempontból ellenőrzik és összhangba hozzák a nemzeti kereszténypárt programjával. Az uj kor­mány első intézkedései tehát határozottan zsidóellenesek és sok tekintetben lemásolják a német zsidóellenes törvényeket. A liberálisok a „jóakarata várakozás álláspontján" BUKAREST. — A liberális párt jelenlegi hivatalos lapja, az „Intrependence Roumai- ne” cikket közöl, amelyben kijelenti, hogy a liberális párt a kormánnyal szemben a jó­akarata várakozás álláspontjára helyezke­dik. A lap kifejezi azt a reményét, hogy a miniszterelnök nacionalizmusa konstruktív és mérsékelt marad. A liberális párt meg­győződése szerint az uj kabinéit hü marad Románia jelenlegi szövetségeseihez és a népszövetséghez. Ettől a politikától függ Románia határainak biztonsága, valamint Európa délkeleti részének egyensúlya. A Neamul Romanesc (A román nemzet) közli Jorga tanár cikkét, amely melegen üd­vözli az uj kormányt. A cikk szerint Romá­nia külügyminisztere az ország első ügy­védje lett. Ez a tény kizárja, hogy a külügy­miniszter az eddigi szövetségesek ellen irá­nyuló politikát kezdjen, ámbár bizonyos, hogy az uj külügyminiszter igyekezni fog I — Nem szükséges, hogy mégegyszer hangsúlyozzam Olaszország iránti régi ba­rátságos érzelmeimet. Ellenzéki pályafutá­som alatt állandóan követeltem az Olaszor­szághoz való közeledést és most, amikor kormányra kerültem, meg is valósítom erre vonatkozó régi terveimet. Románia és Olaszország viszonyát kimélyi- teni. Az olasz-román viszony BUKAREST. — A Timpul jelentése sze­rint Goga miniszterelnök az Oriente sajtó- ügynökség bukaresti munkatársának a kö­vetkező nyilatkozatot tette: 6 Tekintettel barátaim óriási számára, ezúton kívánok mindenkinek boldog uj évet Amint az elmúlt évben, úgy 1938-ban is teljesíteni fogom kötelességemet; táplálni és erősíteni fogom a bőrét. — Iszom tehát az Ön egészségére I . Végre megieisnt a tövataies Jelentés a ralasztiss eredményről BUKAREST. — A központi választási bi­zottság hosszú huzavona után szerdán a késő esti órákban hozta nyilvánosságra a képviselő- választások végeleges hivatalos eredményét. Az eredménynek tulajdonképpen sok jelentősége már nincsen, mert ismeretes, hogy az uj Goga- kormány a parlamentet február közepaíáján fel­oszlatja és uj választásokat rendel eh Az uj vá­lasztásokra valószínűleg áprilisban kerül a sor. A központi választási bizottság által kiadott hivatalos választási eredmények alapján a sza­vazatok és a mandátumok a következőképpen oszlanak meg: a liberális párt Vajdával, Jorgával és a német blokkal összesen 1,103.323 szavazatot (35,92%) és 152 mandátumot, a nemzeti parasztpárt 626.642 szavazatot (20.4 százalék) és 86 mandátumot, a vasgárdisták 478.378 szavazatot (15.58%) és 66 mandátumot, a nemzeti kereszténypárt 281.167 szavazatot (9.15%) és 39 mandátumot, a magyar párt 136.139 szavazatot (4.43%) és 19 mandátumot, Bratianu György pártja 119.361 szavazatot (3.89%) és 16 mandátumot, a Junián-féle radikális parasztpárt 69.208 sza­zait (2.25%) és 9 mandátumot kapott Minthogy a mandátumok elosztása nem a megyei, hanem az országos szavazatarány sze­rint történt ezért sok furcsaság adódik a man­dátumok elosztásánál. Az országos magyar párt például ilyen alapon azokban a megyékben sem kap több mandátumot, ahol abszolút többsége volt, viszont mandátumhoz jut olyan megyék­ben, ahol eddig sohasem volt mandátuma. így például Alsófehér-megyében és Krassó-Szö- rényben. Páris aggodalmai PARIS. — A párisi sajtó leplezetlen aggo­dalommal fogadta Goga kormán yraj u tásá t és az uj kormány első intézkedéseit Pcríinax az „Echo de Paris" cimü lapban hosszabb cikket irt a ro­mán kormány megalakulásáról és a román poli­tikai élet válható fejleményeiről, Pertinax két­ségtelennek tartja, hogy Goga élénk örömmel veszi a párisi sztrájkról érkező jelentéseket A franciaországi sztrájk — irja egyebek között — bizonyára megkönnyíti a román politikának fajvédő irányba való átalakulását. Perdnax ez­után aggodalmát fejezi ki azért, hogy a román politikai változás könnyen súlyosabb konfliktu­sokat is okozhat a nemzetközi politikában. A Petit Párisién cimü lap feltünéstkeltő cikk­ben foglal állást Goga személye és politikája el-1 len. Goga hatalomra jutása megdöbbenéssel tölti J el Románia valamennyi igazi barátját — irja a lap. — A Goga-kormány első ténykedései hatá­rozottan rávilágítanak arra, hogy az uj minisz­terelnök honnan meríti irányelveit Goga műkö­dését a sajtó megtisztításával és államosításával kezdte meg. A sajtó állami intézménnyé válik, Még azok sem jöttek ilyen szemérmetlen átme­net nélküli mélyreható reformmal, akiket Goga mintaképül választott. Nyilvánvaló, hogy az uj kormány a nemzet érdekei ellen akar kormá­nyozni és mindenáron a román nép leikétől tá­volálló elnyomás rendszerét akarja érvény esi te­ái. Román viszonylatban pedig képtelen dolog a néprajzi megkülönböztetés gondolatának ke­resztülvitele, mert Románia különböző fajok ke­verékéből áll. Ez a politika mélyreható elége­detlenséget ált ki a román népben és olyan el­lenzéki mozgalomra vezethet, amely Szovjet- oroszország közvetlen szomszédsága következ­tében igen veszélyes lehet. Mélységesen meglep bennünket, hogy Károly király, aki igen éles po­I litikai ösztönnel rendelkezik és remélhetőleg or­szágának javát kívánja, hajlandó támogatni ilyen vállalkozást, amely egyfelől Románia helyzeté­nek szilárdságát, másfelől a királyi trón tekin­télyét súlyosan veszélyezteti. Az uj külügymi­niszter igyekezett ugyan megnyugtató kijelenté­seket tenni, de ezek a szavak üresen konganak. Az ’j kormány általános politikájának irányvo­nala ellentétben áll azokkal az irányelvekkel, amelyeket Románia a múltban eddig követett* A román kormány tel ej es en kalandos útra lé­pett. Barátságunk kötelez bennünket arra, hogy ezt őszintén megmondjuk. Esr.sk a román értékpapírok A párisi tőzsdén a román értékpapírok és egyéb román értékek lényeges árveszteséget szenvedtek. Tőzsdei körök ezt a román kor­mán yváltozásra és különösen Goga miniszter- elnök magatartására vezetik vissza. Hitesen és Krofta táviratvámsa PRÁGA. — Istrati Miccscu, az uj román külügyminiszter a következő táviratot in­tézte dr. Krofta csehszlovák külügyminisz­terhez: — Külügyminiszterré történt kinevezésem alkalmával kötelességemnek tartom Excel- lenciádat arról biztosítani, hogy hozzá aka­rok járulni a béke fönntartásához és lojáli­sán tiszteletben fogom tartani a bennünket összekötő kötelezettségeket és barátságos kötelékeket. Boldog vagyok, hogy a közel jövőben, de legkésőbben a kisantant legkö­zelebbi ülésszakán személyesen is fölvehe- tem az érintkezést Excellenciáddal. Krofta a következőket válaszolta: — Köszönöm Excellenciád szívélyes üze­netét és azokat a szavakat, amelyek tradi­cionális együttműködésünkre vonatkoznak* Élénk megelégedéssel veszem tudomásul Excellenciád ragaszkodását az előttünk oly drága békemühöz. Teljes szívvel hiszem, hogy Excellenciád a kötelezettségek vállalá­sával és a baráti viszony megszilárdításával közös alapokra helyezkedik barátainkkal is. Boldog vagyok, hogy Excellenciáddal sze­mélyes kapcsolatba kerülök és minden tö­rekvésem az lesz, hogy együttműködésünket megszilárdítsam. Éppen ezért örülök a kis­antant legközelebbi ülésszakának és azok­nak a szerencsés eredményeknek, amelyeket ! hozni fog. A prései sajté aggodalmai PRÁGA. — A csehszlovák sajtó az első meglepetésből fölocsudva, némileg nyugod- tabban, de mégis erős kétellyel és aggállyal fogadja a Romániából érkező híreket. A külügyi politika irányítóihoz közelálló Őeské Slovo hangsúlyozza, hogy Csehszlo­vákiát a román válságból az érdekli, hogy nem lesz-e valami változás a román külpoli­tika irányításában. Az uj külügyminiszter már biztosította a közvéleményt, hogy a kül­politika iránya nem változik. Azonban Csehszlovákia részére a legnagyobb ga­ranciát a király személye és Románia geo­politikai területi érdekei jelentik. A legkisebb kételyünk nem lehet afelől, hogy a király hü Franciaországhoz és Ang­liához, amelyek most egyre jobban együtt­haladnak. A király teljesen odaadó hive a kisantantnak, Csehszlovákiának és Jugoszlá­viának is. Romániát a magyar és a bolgár revizionizmus fenyegeti s azonkívül a besszarábiai kérdés sincs egészen rendezve. Ez együttvéve alapjait alkotja a román kül­politikának. A miniszterelnök lapja, a Venkov azt irja, hogy nem kis riadalmat okozott az a nyilat­kozat, amelyet Goga az Oriente olasz sajtó­iroda utján az olasz nemzethez intézett. Nyi­latkozatában Goga kijelenti, hogy az ellenzékben állandóan az olasz—román baráti kapcsolat mellett szállt síkra. Most, amikor a kormányhatalom a kezében van, a barátság meg fog valósulni. A független Národni Listy kiemeli, hogy az olasz politikai körökben rokon- szenvvel fogadják az uj román kormányt tekintélyuralmi színezete miatt. Goga kom­munistaellenes programja az olasz vélemény szerint elősegítheti Románia közeledését a roma—berlini tengelyhez, de kifejezik azt az aggodalmukat, hogy Bukarest és Berliii együttműködése nem lesz-e esetleg szoro­sabb, mint a bukarest—római kapcsolat, mert Bukarestet a fajpolitika és az antisze­mita tendencia Berlinhez fűzi. A római kö­rök Goga kormányában főleg Imirescut üd- vözlik, mert erősen közreműködött az olasz­román kereskedelmi kapcsolatok kiépítésé­ben s nagy része volt abban, hogy Románia nagy repülőanyagmegrendelést tett Olaszor­szágban. Micescuban, az uj külügyminiszterben megelégedéssel Titulascu főellenfelét lát­ják s kiemelik, hogy Micescu egyben az olasz- román jogi bizottság elnöke. A lap azzal a kérdéssel foglalkozva, hogy vájjon az uj ro­mán kormány nem változtatja-e meg külpo­litikájának eddigi irányát, megjegyzi, hogy Goga nem titkolta, hogy nincs megelégedve a Tatarescu-kormány külpolitikájával. Goga határozott ellenfele Moszkvának s kategórikusan kívánta az egész román külpolitika revízióját, főleg pedig azoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom