Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-03 / 276. (4422.) szám

8 SziDHÁzKönyvKaLTORA Budapesti színházak Szenltvánéji álom Shakespeare-repriz a Nemzeti Színházban mentjét sem. Olyanokat mondanak itt az ango­lokról, hogy az ember beleszédül az iró vakmerő­ségébe. Persze, ilyesmit csak olyan hatalmas nemzet engedhet meg az Írónak és tűrhet el tőle, amilyen az angol, amelyik hidegvérrel nézi és hallgatja, mint gúnyolják és teszik nevetségessé évszázados intézményeit. Másutt, mint Angliá­ban, ilyesmi el sem képzelhető. A darab rövid tartalmát abban foglalhatjuk, össze, hogy Barbara, Undershaft ágyuldrály leá­nya, aki az Üdv hadseregében őrnagyi rangot vi­sel, téritő munkája közben összekerül egy ágról- szakadt görög tanárral, Cousinssal, aki vőlegénye lesz és ebben a minőségében kiséri Barbarát té­rítő utján, ő a nagydobos a bandában. Egy na­pon Barbara elváltán élő anyjának házában meg­jelenik az apa, aki — évek óta különváltan élve, — meg sem ismeri gyermekét. Barbara és az apja között vita támad a szegénységről és a szegények megsegítéséről, amelynek végén a leány meg- hivja apját az Üdv hadseregének meglátogatásá­ra, hogy ott szemtől-szembe lássa annak ember­baráti, térítő munkját. Az apa elfogadja a meg­hívást, azzal a feltétellel azonban, hogy Barbara viszont ellátogat az ágyugyárba. Undershaft meg­jelenik az Üdv hadseregének meneddUházában, ahol fölényes mosollyal nézi a ,,megtérített'‘ em­bereket és azt a munkát, amelyet a hadsereg „ka­tonái" a szegénység leküzdése érdekében kifej­tenek. Végül a hadsereg ezredese ötezer fonttal megpumpolja az ágyukirályt. aminek láttán Bar­barában egy egész világ omlik össze. Azt kell lát­nia, hogy az üdvösséget az erőszak és az elnyo­más pénzén vásárolják meg! Másnap az ágyu­gyárba megy, ahol Undershaft büszkén mutatja meg azt a jólétet, megelégedést, amely a gyárte­lep munkásai között uralkodik és igy bizonyítja be leánya előtt, hogy a legnagyobb bűn: a sze­génység, amelyen nem segíteni kell, hanem ame­lyet ki kell irtani. Ami ezenfelül a darabban még történik, az csak arra való, hogy az iró ala­posan kiélhesse magát csufolódó kedvében és jól odamondogasson mindenkinek, aki éppen a nyelve, vagy inkább a tolla hegyére kerül. A színház nagy felkészültséggel és az igazgató- rendező átfogó tudásával vette halamába Shaw zseniális párbeszédeit és frappáns jeleneteit és igyekezett magát beleélni abba a gondolatvilág­ba, amelynek korlátlan uralkodója ma — és talán még soká — Shaw. A teljes beleélés azonban, — a főszereplők közül •— csak kettőnek sikerült hiánytalanul: Góth Sándornak, aki Lloyd George maszkjában felejthetetlen alakítást nyújtott Un­dershaft szerepében és Nagy Györgynek, aki Cousins tanárt játszotta. A kisebb szerepekben Harsányi Rezső, Makláry János, Solthy György és Vidor Feri remekelt. A címszerepet Szende Máriára bízta az igazgató. A művésznő mindent megtett, hogy ezt a lényétől távolálló női alakot megmintázza és ahol a nő jutott szóhoz, ott szik­rázó fényben ragyogott fel kivételes tehetsége, de ahol keményebb vagy fölényesebb hangot kellett megütnie, — ott mintha elhagyta volna az ereje, — ő akkor is gyengéd, finom és kedves nő ma­radt. Az anya alakját Hettyey Aranka ruházta fel nemesveretü művészetének minden kelléké­vel. Shaw-t előadni egy magánszínház részéről ál­dozatos, szép és tiszteletreméltó vállalkozás, — de nem üzlet. Mi azt kívánjuk Bárdosnak, hogy nemes becsvágyát üzleti siker is koronázza. Meg­érdemli. ZÓLYOMI DEZSŐ* Rosenberg Miklós festőművész ungvári kiállítása lINGVAR. — (Kárp ál-baljai szerkesztősé­günktől.) Rosenberg Miklós ungvári festő­művész áUitotta ki képeit a múlt héten az ungvári Kaszinó dísztermében, mellyel méltán magára terelhette a közvélemény figyelmét. A fiatal művész Budapesten tanult s különös lelki fejlődésen ment keresztül, amíg odáig jutott, hogy trónjával, ecsetjével s tollával oly tökéle­tesen fejezze ki magát, mint ahogy tusrajzai és festményei azt igazolják. — Rosenberg. Miklós­nak ugyanis kicsi gyermekkorától nem adta meg a Gondviselés, hogy a világ szépségeiben fülé­vel, hallás utján gyönyörködjék. így teljesen a szemére volt utalva s csodálatos tehetsége ezen keresztül fejlődött oly rohamosan olyanná, hogy ma egyike Kárpátalja legkvallásosabb festőinek. Az a tökéletes csend, amelyben él, különös fé­nyekben nyilvánul meg a'kotásain. Távlatai egészen eredetiek, színei kiegyensúlyozottak, mintha sohase küzdött vcfna a kezdet nehézsé­geivel. Ebből a minden egyéb benyomástól men­tes. meglátásából ered, hogy különös életerőt tud adni portréiba. Képzőművészeti (reklámrajz) al­kotásain kívül portréban még a legkészebb ez a fiatalember. A Kaszinó részére megfestette Szé­kely József nyug. fősidő tanácsos, kaszinói elnök portréját, mellyel bátran résztvehetne világvá­rosok tárlatain is. Ezenkívül van egy kiváló leány- és egy asszonyportréja, de még számos más portré is felfedezhető volt a 116 képből és rajzból álló kiáJllitáson. Külön emelendőik ki ipar- művészeti tervei, szőnyeg-, csipke-, ablaküveg­mozaik-, váza-, de bozreMám plakát s könyv- cimlaptieirvei s néhány kis szobra, amik cokoída- I:mágia mellett tanúskodnak, úgymint szén-, kréta-, grafit- és tolirajzai, valamint akvarelfjei és li- noleumimetszetei is. Rosenberg Miklós a jövő embere. Képességei bámulatosak s ő maga is érdekes lelki rejtély. RÁCZ PÁL 1937 december 3* péntek* POZSONYI SEEHQFFER NÖVÉNYBALZSAM Vigyázat a „Vörös-rák*4 védjegyre. Sok orvos által ajánlva, mint kitü­nően bevált házi szer, rossz emészt és, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, aranyér, vérszegénység, gyo­morbaj, étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Készíti „UGRÁS RAK" gyógyszertár Alapítva 1312. BRATISLAVA, Mihálykapu 24. Így Üveg ára Ki 5*— BUDAPEST* — Ha van színház, amellyel szemben teljesen jogosult az a kívánság, hogy Inkább csak a magasabbrendü, a klasszikus drá­ma szolgálatát űzze, úgy a budapesti Nemzeti Színház nyilván ezek közé a színházak közé tar­tozik. Ezzel persze távolról sem azt akarjuk mon­dani, hogy csak a görög sorstragédiák, a shakes- peari drámák, a magyar és más nemzetbeli kiasz- szikusok előtt nyisson ajtót Magyarország első drámái színháza, mert hiszen elsőrangú feladatai közé tartozik a magyar tehetség istápolása és kultusza is; — de azt tartjuk, hogy a világiroda­lom maradandó színpadi alkotásainak állandó hajlékot csak olyan színház adhat, amelynél nem predominálnak az — üzleti nézőpontok. Ezt pedig — úgy hisszük, az egész világra szóló érvényességgel, — csak az állami színhá­zakról lehet elmondani. Ezek előrebocsátása után a legnagyobb öröm­mel és megelégedéssel vehetünk tudomást dr. Né­meth Antalnak, a Nemzeti Színház agilis és te­hetséges igazgatójának arról a produkciójáról, amellyel Shakespeare „Szeníivánéji álom"-ának felújításával megajándékozta a magyar közön­séget. Shakespeare ezt a virágos kerthez hason­lítható vígjátékot tudvalévőén megrendelésre irta egy főúri vagy királyi nász ünnepi alkalmára. De a brit óriás halhatatlan költészete ebből a tarka álomból is gazdagon áramlik felénk és gyönyör­ködtet fantáziás vidámságának csillogásával: Né­meth a darab felújítása során szakított a vígjáték, barokkos, reinhardíi rendezésével és az angol ro­mantikus irányra tért át, amivel elérte azt, hogy a súly a rendezés külsőségeiről a darab költői mondanivalójára helyeződött át. Emellett azon­ban a rendező képzelete is szabadon érvényesül és a néző a maga teljes szépségében élvezheti a játékos szerelemnek ezt a színes, pompázó köl­teményét. Érdekes újítása az előadásnak,., hogy Puck prológussal indítja el a játékot, amelynek ő a főrendezője, még pedig úgy, hogy dikcióját a vígjáték végéről a darab elejére emelte át a rendező, ami ötletnek is, rendezői fogásnak is el­sőrangú és valóban nagy előnyére válik a da­rabnak. A színház igazgatója ezzel a felújítással kelle­mes meglepetéssel szolgált a közönségnek s a felújítás értekét még emelte az, hogy a játék sze­reposztásánál számot vetett azzal, hogy a szín­ház fiatal erőit állította csatasorba, nyilván az­zal a céllal, hogy fokonként dolgozhassák be ma­gukat a klasszikus szerepekbe. Megállapíthatjuk, hogy ezt a kísérletét — ha ugyan annak lehet nevezni, — teljes siker koronázta és az előadás tényleg az ifjúság győzelmének a jegyében folyt le. Olty Magda (Hermia), Lukács Margit (He­léna), Szeleczky Zita (Titania), Ungváry László (Öberon), Perényi László (Lysander) és Pataky Jenő (Demetrius) képviselték a legfiatalabb ge­nerációt s mellettük Somogyi Erzsi (Puck) sok­szor méltatott művészete és játékos kedve, Lán- czy Margit (Hippolyta) kiforrott tudása és szép megjelenése, Lehótay Árpád (Theseus) férfias egyénisége és Gőzön (Vaczkor), Makláry (Zu- boly), Juhász (Gyalu), Pethes (Dudás), Major (Ösztövér) és Matány (Orrondi) mulatságos sextettje vitték diadalra Shakespeare remekét. Nem volna teljes ez a beszámolónk, ha a legna­gyobb dicséret hangján meg nem emlékeznénk Jaschik Álmos művészi díszleteiről, Nagyajtay P. Teréz korhű és látványos jelmezeiről és Men- delsohn csodálatosan finom és a darab hangula­tát hiven tolmácsoló muzsikájáról, amely Polgár Tibor karmesteri pálcája alatt a maga gazdag szépségében szólalt meg a zenekarban. . Barbara őrnagy G. B, Shaw háromfelvonásos komédiája a Művész Színházban Bárdos Artúrral, a Művész Színház kitűnő igazgatójával együtt, mi is azt kérdezzük, hogyan volt lehetséges, hogy Shawnak, ennek a nagy csufolódónak ez a pompás, színpadi erőtől duz­zadó darabja a magyar színpadon még eddig nem került színre? A választ immár feleslegessé teszi az igazgató, aki most Hevesi Sándor kongeniális fordításában nemcsak szinrehozta, hanem az ál­tala igazán nagy hozzáértéssel és a világhíres iró iránt érzett mélységes hódolattal megrendezett előadással szinte kézzelfoghatóvá tette azt a fö­lényes lenézést, amellyel Shaw az úgynevezett jótékonykodás irányában viseltetik. A közönség, amely rendszerint nem nagyon keresi az elmon­dott szavak lényegét és csupán azok effektusát érzi át, a Művész Színház gondos előadásából megérthette az iró intencióját, amely bizony nem nagyon hízelgő — ebben az esetben — az Üdv hadseregére. Egy rajongó leány áll itt szemben egy cinikusnak látszó, de alapjában mély filozó­fiai alapon álló apával, aki az élet reális meglátá­sával és döbbenetes emberismeretével végül is felnyitja leánya szemét, — de a miénket is — és kíméletlen okossággal rántja le a leplet arról a valamiről, amit az emberek a maguk hiszékeny­ségében és oktalan elérzékenyülésében jótékony­ságnak tartanak. És ebbe% a harcban Shaw nem kiméi senkit, még Anglia kormányát és parla­(*) Herczeg Ferenc uj darabot ir. Budapest­ről jelentik: Herczeg Ferenc uj színdarabján dolgozik. Hir szerint, az illusztris iró legújabb szinpadi müvét a Kamara Színház mutatja be, még a Nemzeti Színház centennáris évében. (*) A pozsonyi Toldy Kör legközelebbi kul- turestjét december 12-én, vasárnap este 6 óra­kor rendezi a kereskedelmi testület nagyterme’ ben (Goethe-ucca 15). Az est külön érdekessé­ge lesz dr. Turchányi Imre előadása közvetlen élményei alapján a párisi világkiálfitásról. Az előadást vetitettképek kisérik. Fellép még Bag novini Luigi ismert pozsonyi hangversenyéne­kes, azonkívül szavalat is szerepel a műsoron. Belépés ingyenes. (*) Gyóni Géza húsz év távlatából. Ezen a címen vasárnap, december 5-én este 6 órakor a pozsonyi városháza előadótermében Pozsony város magyar közművelődési testületé rendezé­sében Tiikovszky Mária tart előadást, melyben nagy tudományos felkészültséggel méltatja Gyóni Géza költészetét. A költő Pozsonyban töltött éveinek irodalomtörténeti és életrajzi fel­tárása külön helyi jelentőséget ad Tiikovszky Mária tanulmányának, melynek költői szemel­vényeit Balázs András ismert előadóművész mu­tatja be. Belépés díjtalan. (•) A Magvar Kisebbség legújabb kettős száma. A dr. JakaLffy Elemér szerkesztésében megje­lenő kiisebbseg tudományi szemle sok érdekes cikket ih-oz. Ottlik László hosszabb előadását a magyar nemzetiségű politikáról. A letelepüléstől kezűvé a középkor fejlő lésén keresztül a leg­utóbbi időkig tömör egységben ismerteti a mar gyarországi nemzetiségi fejlődést. Az erdélyi Ma­gyar Párt. nagy vihart keltett szepsiszentgyörgyi nagygyűléséről több cikket közöl, melyek nem­csak a gyűlés fontosságát, a szociális keret ki- terjesztését mutatják be, ihan-em az élénk táma­dásokat is, melyek a nagygyűlést román részről értek. Különös érdeklődésre tarthat számot Masaryk és Hli-nka levelezésének az ismertetése a ipitts-burgi szerződésről. Külön közlemények fog­lalkoznak az erdélyi iskolaviszonyokkal és bíró­sági Ítéletek ismertetésével. Feltűnő az egyik ítélet a „Gvimesi vadvirág” előadásával kapcso­latiban. A feljelentés azt hangoztatta, hogy — a Szlovenszkón is sokat játszott darabot — tüntető­leg magyar ruhában játszották, de a bíróság a vádlottakat felmentette. A folyóirat ismerteti dr. Kardos Béla feltünést-keltő előadását, melyet Parisban a nemzetközi tanulmányok kongresszu­sán tartott a békés asszimilációról. Az előadó Svájc és Szlove-nszkó viszonyait hasonlította ösz- sze. A statisztikai közlemények rovata érdekes összeállítást hoz az erdélyi vegyes házasságok­ról és idézi az egyik román köziró összeállítá­sát, mely azt mutatja, hogy sokkal inkább a ro­mánok vesznek el magyar nőt, mint a magyarok román nőt é-s azt Írja, hogy „a vegyes házasságok valóságos veszedelemmé váltak Erdélyben”, mert „különösen a magyar nők nem tudnak alkalmaz­kodni a román nemzeti törekvésekhez.” Dr. Du- ka Zólyomi Norbert a folyóiratok szemléjében a „Peuples et Fronti-eres” c-imü franciaországi ki­sebbségi folyóirattal kapcsolatban a franciaor­szági kisebbségek újabb fejlődését ismerteti. — A lap a szlovenszkói kiadóhivatalban rendelhető meg (Dr. Du-ka Zólyomi Norbert, Pozsony, Kór- ház-u. 4.) Előfizetési dija félévre 40 K 5. (*) A belga Plismer nyerte az idei Goncourt- dijat, Párisból jelentik: A franciák legnagyobb irodalmi pályadiját, a Goncourt-dijat ezévben a belga Charles Plisniernek Ítélték oda „Hamis út­levelek" cimü könyvéért. — A díjnyertes 1897- ben született egy kis vallón, faluban. Eleinte jo­gász volt és csak néhány év óta foglalkozik be­hatóan irodalommal. Díjnyertes müve öt elbeszé­lésből áll, amelyekben kalandokról, agitátorokról és forradalmárokról ad éles jellem- és lélekrajzot. (*) Báró Hatvány Valéria férjhezment. Lon­donból jelentik: Báró Hatvány Valéria, az is­mert magyar származású bécsi színésznő, aki legutóbb Holtai „Néma leventéjé"-nek bécsi elő­adásán Zilia szerepét alakította nagy sikerrel, szerdán Londonban házasságot kötött Homolka Oszkárral, a német színpad és film népszerű jel- lemszinészével. Báró Hatvány Valéria házas­ságkötése után búcsút mondott a színpadnak. (*) Magyarországon nincs színházi válság. A Gioxnale dTtaka „Egy ország, ahol nincs színházi válság" címmel hosszabb cikkben fog­lalkozik Budapest színházi életével. A film és a rádió korában., Írja az olasz lap, Magyarorszá­gon virágzik a színház. Budapest színházi élete rendkívül változatos, a magyar darabokat a vi­lág összes színpadán játszáík. Olaszországiban is nagyon kedvelik a magyar szerzőket. Magyaror­szágon nincs szinpadi válság, aminek legfőbb oka talán az, hogy az országnak nagyszámú ál­landó színháza van, A színház Magyarországon régikektü intézmény. (*) A pozsonyi Toldy Kör novellapályázata. Tudósítónk jelenti: A pozsonyi Toldy Kör irodal­mi bizottsága pályázatot hirdet az id. Vut- kovich Sándor nevét viselő alap kamataiból no­vellára, A pályaművet jeligével ellátva, géppel irva legkésőbb 1937 december 31-ig kell bekül­deni a kör főjegyzőjének, Tamás Lajosnak címé­re (Pozsony, Ve-ntur-u. 15/1.) ajánlott levélben. A pályaműhöz csatolni kell egy azonos jeligével ellátott, lepecsételt borítékot, amely a szerző ne­vét és pontos címét tartalmazza. A beérkezett pályamüveket az irodalmi bizottság által kikül­dött bíráló bizottság vizsgálja felül és a két leg­jobbnak talált pályaművet, — amelyeknek azon­ban kétségtelenül irodalmi értéküeknek kell leu- -niök, — 500—500 koronával jutalmazza, A pálya­díjnyertes munka a. kör tulajdonába megy át. (*) Moyzes Miklós eperjesi zeneszerző szü’eté- sének 65-ik évfordulója alkalmából Eperjes város os az összes kuituregyesüí ték pártfogása alatt a kassai rádió Eperjesen december 5-én, vasár­nap d. e. 10 óra 39 perckor szimfonikus hangver­senyt rendez, amelyen előadásra kerül a szerző szimfóniája, továbbá fiának, Moyzes Sándornak szimfóniája. Ugyancsak a rádió december 7-én közvetíti Moyzes Miklós szó’.ólalait 18 óra 10 perckor, december 10-én 16 óra 45 perckor pe­jig Moyzes Miklós uj fis-moll vonósnégyesét. (*) Goethe Bűvészinasa — trükkfilm. Goethe Bűvészinasából csinált trükkfilmet Walt Disney, a Miki egér világhírű megteremetője. A film tel­jes estét betöltő lesz és Disney felkérésére Sio- kovski, a híres amerikai karmester Paul Dukas ismert szimfóniájából állít össze zenekiséretet. Apozsanfi mazik ALFA: Sorell kapitány és fia. ÁTLÓN: Rjepkin hadnagy. (Cseh film.) LUX: A kocavadász. METROPüL. Kémkedés a Maginot-vonatban. PALACE: Havi 200 fix. (Magyar film.) TATRA: Hotel Kikelet. URÁNT.A: Egy nolcadikos lány regénye. VIGADÓ: Broadway Melodie 1938. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA*. PASSAGE MOZI Dec. 3—4—5: Első éjszaka. RÁDIÓ MOZI Dec. 3—4—5: Texasi lovasok. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA ÉRSEKU J V AROTT: Péntek: Eső után köpönyeg. Szombat: Eső után köpönyeg. Vasárnap: Eső után köpönyeg. Az önhibájukon kivül munkanélküli sorsba ju- tott magyarok nagy nélkülözések között tengőd­nek. Gyermekeik ruha, cipő nélkül vannak. Te is magyar vagy! Érezd át, hogy mit jelent az, ha szenvedő testvéreink a Szent-Estére magyar kézből, magyar segítségben részesülnek! Minden­nemű ily célra szánt természetbeni (ruhanemű, lábbeli, élelmiszer, takarók stb.), vagy készpénz, adományt köszönettel fogad és rendeltetési he­lyére juttat az egyesült párt pozsonyi titkársága (Ventur-ucca 15., I. em.). Nemzeti érdek, hogy ne hagyjuk pusztulni magyar testvéreinket és a magyar gyermeket! A magyar lelkiismeret szava kiált Hozzátok!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom